Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-29 / 39. szám

1979. szeptember 29. SZABAD FÖLDMŰVES 11 — Az Idei őszi mezőgazdasági munkák közül a cukorrépa betakarítása és feldolgozása az igényesebb feladatok közé tartozik. Sikeres teljesítése nagy mértékben függ majd a cukoirépakampányban résztvevő emberek, dolgozók hozzáállásától, valamint a gépek, eszközök és berendezések alapos előkészítésétől. Jelentős mértékben megnövekedtek a szervezői és irányítói munkával szemben támasztott követelmények. Lényegében ugyan­ez mondható el a betakarítás és a feldolgozás anyagi-műszaki ellátott­ságáról is. dovcei felvásárló központ alapzatá­nak tartós szilárdítása. A Surányt Cukorgyárban az Idén szeptember 24-én kezdték meg a cu-. korrépa feldolgozását. Ezt megelő­zően a mezőgazdasági üzemekből kö­zel 12 ezer tonna cukorrépát vásárol­tak fel, ami ötnapi tartaléknak felelt meg. Ottjártamkor (szeptember 12-én) már ismeretes volt a szeptember vé­géig érvényes adás-vételi harmono­gram. Ennek értelmében a cukorgyár a Dolný Ohaj-t, a hűli, a maňai, a Šurany!, a dubnlki, a zemnéi, a kom­­jaticei és a koltai szövetkezetből, va­lamint a Palárikovói Agrokomplex vállalatból 22 ezer 350 tonna répát vásárolt fel. Az idén a Surányi Cukorgyárban — kísérletképpen — minőségi muta­tók alapján vásárolják fel a cukor­répát a mezőgazdasági üzemektől. Jubilál a helyi gazdálkodás A Surányi (Šurany) Cukorgyárban az idei — immár százhuszonhetedik >— répa kampány, során 205 ezer ton­na cukorrépa feldolgozásával szá­molnak. Imrich Benko elvtárstól, a nemzeti vállalat közgazdasági Igaz­gatóhelyettesétől megtudtam, hogy az idei kampány kezdetén próbaüzeme­lésbe helyezték a hőenergiái központ második 50 tonnás kazánházát is. Ez lehetővé tette azt is, hogy a ré­pakampány első tfz, úgynevezett pró­baüzemelési napján a napi feldolgozó kapacitást kétezer tonnára, az ezt lentette, hogy ez ezt követő kedvező időjárás következtében remény van a tervezett 14,5 százalékos átlagos cukortartalom elérésére. A mezőgazdasági üzemekben az idén 2497 hektáron alkalmaztak vegysze­res növényvédelmet. A hektáronkénti növénysürűséggel kevésbé lehetünk, elégedettek. Ugyanis ez a cukorgyár­hoz tartozó körzet mezőgazdasági üzemeiben még a 65 ezer, az érsek­újvári (Nové Zámky) járásban pedig a 67 ezer egyedszámot sem haladja meg! Tekintettel a cukorrépaterületek Ellátogattam a Šurany! „Csehszlo­vákia felszabadításának 20. évfordu­lója“ Egységes Földművesszövetkezet­­be, ahol a cukorrépa betarítására való előkészületek felől érdeklődtem. Vladimír Hanák mérnöktől, a szövet­kezet elnökétől megtudtam, hogy az idén 260 hektárról takarítják be ezt a fontos ipari növényt. Az idén csak­is a „Dobrovicei A“ fajtát termesz­tették. A cukorrépa betakarítása so­rán egy hatsoros (6-OCS magajáró fejező- és KSZ-6-os magajáró kíszedö­­gép )és három háromsoros gépsort üzemeltetnek. A traktorosok és gép­kezelők többsége már a korábbi években is ezzel a feladattal volt megbízva, így gazdag tapasztalatokra tettek szert, amit bizonyára a min­dennapos gyakorlatban is kamatoz­tatnak. A szövetkezet vezetősége és tagsága bízik benne, hogy a zalapos szervezettségnek, a dolgozók, a brt­­gádosok és a szövetkezeti tagok jó hozzáállásának eredményeként elérik a tervezett 42 tonna átlagos hektá­ronkénti terméshozamot. A szövetkezetben az Idén — a ko­rábbi évek gyakorlatától eltérően — egy változtatással is számolnak. Mi­vel a kötött, nehéz talajon termesz­tett cukorrépát a múltban nagy vesz­teségek árán takarították be, úgy döntöttek, hogy az idén ilyen terület­ről — körülbelül 80—90 hektárról — kézi erővel gyűjtik be a „fehér arany“ nyersanyagát! A fejező- és kiszedő­gépek után visszamaradó cukorrépát brigádosok szedik majd fel. Főleg a helyi gimnázium és az Olany nad Zltavou-i KAI tanulóira számítanak. Október elsejétől a nitrai Mezőgaz­dasági Főiskola hallgatói — köztük követő időszakban pedig napi 2310 nagyobb méretű elgyomosodására, a traktorosok — is résztvesznek a cu­­tonnéra növeljék! Ha a vállalat dől- mezőgazdasági üzemekben hathatós korrépa betakarításában. A cukorrépa gozőinak a kampány folyamán síké- intézkedések valőraváltásával mérsé- elszállításénál a partnergazdaságok rül elérniük az említett napi átlagos kelték a betakarítás szempontjából (a Ceríni és a Hrochoti Efsz, vala­­kapacítást, akkor az idei év végéig aggasztó helyzetet. mint az Állami Utak) is besegítenek, körülbelül 23 ezer 500 tonna cukrot gyártanak. Ez egyben az is jelente­né, hogy a gyár kapuit közel tízezer tonna melasz és több mint 131 ezer tonna friss cukorgyári répaszelet hagyná el... Az idén a cukorgyárhoz tartozó körzet mezőgazdasági üzemeinek — az év elején megkötött gazdasági szerződések értelmében — 5999 hek­táron kellett volna termeszteniük cu­korrépát, ami a tervezett 41,5 tonna átlagos terméshozam elérése mellett közel 250 ezer tonna cukorrépa fel­vásárlását tette volna lehetővé. Saj­nos, az időjárási viszontagságok kö­vetkeztében a cukorrépa termőterü­lete 697 hektárral csökkent. Néhány mezőgazdasági üzemben — a bardo­­öovői és a koltai szövetkezetben, va­lamint a Mikuláši Állami Gazdaság­ban — az erős szél fújta ki, a lejtős területeken pedig a csapadék mosta ki a talajból a vetőmagot. Az idén a mezőgazdasági üzemekben a „Dod­­rovicei A“ (83 %) és az „Arimona H“ (17 %) fajtát termesztették. A cukorgyár illetékes dolgozói az augusztus 17-én végzett felmérések és laboratórium! vizsgálatok eredmé­nyei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a répa leveleinek átla­gos súlya 523, a répa megvastagodott gyökerének átlagos súlya pedig 462 gramm volt. A répa átlagos cukor­­tartalma az említett napon közel 13 százalék volt. Ez egyben azt is je­. i ....... A surányi szövetkezetben az idén három háromsoros és egy hatsoros gép sort üzemeltetnek a cukorrépa betakarításában Kerek harminc éve annak, hogy lét­rejött a helyi gazdálkodás. A jubi­leum alkalmából a közelmúltban az SZSZK Belügyminisztériumának szék­házéban sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Ján 6 o n d a belügyminiszter­­helyettes az ágazat három évtizedes munkájáról tájékoztatta az újságíró­kat. Gonda elvtárs többek között be­szélt arról, hogy az egykori kisipa­rosok műhelyeiben létrejött helyi gaz­dálkodási üzemek jelentős szerepet töltenek be mindennapi életünkben. Ma már a helyi gazdálkodásban több mint 95 ezer ember dolgozik, s mint­egy negyvenezer fiatal szerzett ké­pesítést. Az utóbbi években elsősor­ban a közszolgáltatási és a lakáskar­bantartó üzemek integrációja folyik. Irányításukat átveszik a járási nem­zeti bizottságok, ahol jobbak a szak­mai irányítás feltételei. Napjainkban a SZSZK ban hatvanöt közszolgálta­tási üzem, ötvenhárom helyi ipari vállalat, három nyersanyaggyűjtő, há­rom kerületi műszaki fejlesztési szer­vezet, hatvanhat lakáskezelő szervezet, százharminc közszolgáltatási szerve­zet, Illetve vállalat működik. Ezenkí­vül kilencszáznyolc községben a nem­zeti bizottságok mellett helyi kisipari özem tevékenykedik. Harminc év alatt az apró iparos­­műhelyek s az elmaradott termelés helyén korszerű termelési alap jött létre, amely a lakosságnak nagy vá­lasztékban nyújtja szolgáltatásait és termékeit; száznegyvenöt szolgáltató­ház és pavilon épült és számos to­vábbit építettek az új lakótelepek közszolgáltatási hálózatának kereté­ben. Felépült vagy újjáépült száznégy mosoda, százkile&cvennégy vegytisz­tító, kilencvenhat autószerviz, har­­mancnégy hektárnyi üvegház, vala­mint számos cipőjavftó-, szabászat! és fényképészeti műhely és más szolgál­tatási üzem jött létre. Fokozatosan létrejöttek a munka magasabb fokú szervezettségének feltételei, esztéti­­kusabb, kulturáltabb környezet várja a megrendelőket. Jelenleg a helyi ipa­ri üzemek és közszolgáltatási üzemek alapeszközeinek értéke meghaladja a 4,2 milliárd koronát. A tervezők, mes­terek, munkások képességét és ügyes­ségét dicsérik az évente Brnóban megrendezett árumintavásáron, vala­mint a Flóra virágkiállításon szerzett dijak. A helyi gazdálkodás jelentős mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy a ha­zai piacon bővüljön az áruválaszték, hiszen csak a hatodik ötéves terv három és fél esztendeje alatt több mint ötmilliárd korona árút juttatott a piacra. A hatodik ötéves tervnek azt a feladatát, mely szerint egyhar­inaddal kell növelni a lakosságtól va­ló bevételt, sikeresen teljesítették, annak ellenére, hogy az idén csök­kent a termelés üteme, mindenekelőtt a hiányos anyagi és műszaki ellátott­ság, továbbá pótalkatrészhiány miatt. Nyíltan meg kell azonban mondani, hogy vannak még hiányosságok, el­sősorban a szolgáltatások rugalmas­ságát illetően, a kirendeltségek szét­­helyezésében és a szolgáltatások mb nőségében is. Indokolatlan különbsé­gek vannak egyes kerületek, járások és városok között, ami az egy la­­kosar számított bevételt illeti. Míg Bratislavában, Košicén, a prešovi, a Xilinai, a trnavai járásban átlagon felüli eredményeket érnek el, addig néhány járásban (Dolný Kubín, Vra­nov, Svidník, Stará Ilubovúa) a szlo­vákiai átlag egybarmadát sem. A helyi nemzeti bizottság tevékeny­ségének igen érzékeny szakasza a la­kásgazdálkodás. A SZSZK kormánya 1974-ben hagyta jóvá a lakásgazdál­kodás és karbantartás új alapelveit. Ezek az alapelvek lehetővé teszik, hogy a nemzeti bizottságok javítsák munkájukat ezen a szakaszon, Habár a hatodik ötéves terv három és tét esztendeje alatt a lakások karban­tartási és javítási tervét 102-4 száza­lékra teljesítették, ami pénzben ki­fejezve meghaladja a kétmilliárd 208 millió koronát, ezeket a jelentős pénzösszegeket hatékonyabban kell felhasználni, javítani kell a karban­tartást, nagyobb súlyt kell helyezni a lakások korszerűsítésére. A sajtó­­értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a különféle intézkedések elle­nére a lakások fűtésében nem észlel­hető különösebb fűtőanyag- és ener­giamegtakarítás. Ezért okvetlen szük­séges ezen a területen a takarékos­­sági intézkedések érvényesítése. Az elmúlt három évtized alatt so­kat fejlődött és javult a műszaki el­látottság és szolgáltatás. Fokozott fi­gyelmet fordítanak az utcák és köz­terek füvesítésére, valamint a fásí­tott területek gondozása és ápolása, hogy színvonaluk megfeleljen a szo­cialista urbanizáció követelményei­nek. Azokban a községekben, ahol a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat nem végzik a helyi gazdálkodás vál­­latai, a helyi nemzeti bizottságok mellett üzemrészlegeket rendeztek be. Ilyen kis üzemrészleg kilencszáznyolc községben működik összesen 9839 dolgozóval. Am munkájuknak csupán egyötödét képezik a lakosságnak nyújtott szolgáltatások, ezért kívána­tos lenne, hogy a nemzeti bizottsá­gok olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek lényegében emelnék a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások szá­mát és színvonalát. -nt-A répaföldekről lekerülő cukorrépát sokhelyütt először kisebb rakásokba gyűjtik, ahonnan egyenesen a cukorgyárba szállítják a tehergépkocsik a fontos nyersanyagot Az összes répát egyenesen a cukor­gyárba szállítják. Amikor a szövetkezet elnökétől az átlagos hektáronkénti egyedszámről érdeklődtem, rövid válasza a követ­kező volt: i— Pontosan nem tudom, de ezen a téren a cukorgyárhoz tartozó kör­zet mezőgazdasági üzemei közül mi vagyunk a legjobbak. ☆ Az említettek alapján arra követ­keztethetünk, hogy a mezőgazdasági üzemek és a Surányi Cukorgyár dol­gozói jól felkészültek a cukorrépa felvásárlására és feldolgozására. Ezt a fontos ipari növény folyamatos fel­vásárlása is bizonyítja. Reméljük, hogy az illetékesek, tehát a mezőgaz­dasági üzemek vezetői és dolgozói mindent elkövetnek a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében, hiszen a korábbi években éppen eb­ből eredően mutattak ki kisebb ter­méshozamot! BARA LÁSZLÓ mérnök Az idei répakampányban is nagy feladatot vállalnak a Csehszlovék Autó­­közlekedési Vállalat gépjárművezetői (A szerző‘felvételei) Melléküzemági termelés a mezőgazdaságban Az egységes földművesszövetke­zetek fő küldetésük — vagyis a nagyüzemi mezőgazdasági terme­lés — mellett a földmüvesszövet­­kezeteket érintő 122/1975 számú törvény értelmében melléküzem­­ági termelést folytathatnak, a nem­zeti bizottságok engedélyével. A melléküzemági termelés az emlí­tett törvény 13. paragrafusa értel­mében a szövetkezet által más ü­­zemek és a lakosság számára vég­zett tevékenység, amely nem irá­nyul közvetlenül a mezőgazdasági termelésre, de lehetővé teszi a szövetkezeti tagok foglalkoztatását az egész év folyamán, elősegíti a termelőeszközök, valamint a saját vagy a helyi anyagi források jobb kihasználását, tovébbő módot nyújt az össztársadalmi jelentőségű te­vékenység és szolgáltatás bővíté­sére. Az utóbbi években a nitrai já­rás több szövetkezete fokozatosan kezdi fejleszteni melléküzemági tevékenységét. így például a Vei­ké Zálužle-1 szövetkezet mellék­üzemében a téli Időszakban, de kedvezőtlen időjárás esetében is —, amikor a mezei munkák nem végezhetők — nylon zacskókat gyártanak. Ezen kívül részt vesz­nek az ipari termelésben Is és együttműködnek a Myjavai Arme­­túrka nemzeti vállalattal. A Nové Sady4 Május 9. Efsz melléküzeme a Myjavai Armartúrkával, valamint a Banská Bystrlca-1 és a verebélyl (Vráble) Tesla gyárral működik együtt. Az alekšincei szövetkezet Immár második éve a Flexipan gyártásá­val foglalkozik, amely a hajtatott zöldség termesztésében, mint vé­dő takaró hasznosítható. A kísér­letek azonban azt igazolják, hogy a műanyagot több szempontból is lehet hasznosítani. A szövetkezet­ben a Flexlpant építőelemként használtak fel két baromfiistálló építésénél, amelyben huszonnyolc­ezer brojlercslrkét nevelnek. Az idén kétszáztíz tonna baromfihúst akarnak termelni a két új istál­lóban. A Flexlpannak — amelyet angol szabadalom alapján gyárta­nak — más műanyaggal szemben az az óriási előnye, hogy tartó­­sabb. Hogy valóban keresett, jól értékesíthető árucikkről van szó, bizonyítja az össztermelés értéke, amely az első félévben meghalad­ta az ötmillió koronát. A Flexipan gyártása mellett már több éven át fafeldolgozással Is foglalkoz­nak. Főleg paletteket készítenek, melyeket a tőkés országokba ex­portálnak. Az említett példák világosan bi­zonyítják, hogy a melléküzemégi termelés közvetve a nagyüzemi mezőgazdasági termelést segíti elő, mert a számottevő bevétel mellett lehetővé teszi a szövetke­zeti tagok egészévi foglalkoztatá­sút és nem utolsó sorban a mun­kaerők ésszerű kihasználását. Lufcáč Jozef mérnök A cukorrépát tizenhárom felvásárló központon és a cukorgyárban veszik át a termelőktől. Az idén sem sike­rült a palárikovi, a jatovi, a komjati­­cei, a Kalná nad Hronom-i és az an-

Next

/
Thumbnails
Contents