Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-07 / 27. szám
1979. Július 7. .SZABAD FÖLDMŰVES. Tanácskozott a HGSÍ 33. ülésszaka A múlt héten Moszkvában összeült a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jubileumi, XXXIII. ülésszaka, melyen megemlékeztek a szervezet fennállásának 30. évfordulójáról, leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke az ülésszakhoz intézett üzenetében kiemelte, hogy „a KGST országai, amelyeket a békés egymás mellett élés elvei vezérelnek, nemzetközi téren is határozottan állást foglalnak minden diszkrimináció ellen a kereskedelemben, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben. Ez nem konjunkturális irányvonal: rendszerünk természetéből, a szocialista külpolitika általános irányvonalából fakad.“ Az ülésszakon a tagállamok magas rangú képviselői mellett meghívott vendégként afgán, angolai, etiópiai, finn, iraki, jemeni (JNDK), laoszi, mozambiki, mexikói küldöttség is részt vett, jelen volt továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára és az EHSZ Ipari Fejlesztési Szervezetének végrehajtó igazgatója. Az ülésszakon Alekszej Koszigin szovjet kormányfő elnökölt. A testvéri szocialista országok államfői és pártvezetői üdvözletét küldtek a szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából. Az ülésszakon nagyra értékelték a KGST tevékenységét, mely hozzájárul a testvérpártok további felzárkózásához, kölcsönös együttműködésük elmélyüléséhez és hatékonyságának fokozásához, a szocializmus vílágfejlődésre gyakorolt befolyásának elmélyüléséhez, az egyenjogú, kölcsönösen előnyös egvüttműködés elveinek érvényesüléséhez a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A résztvevők meghallgatták Nyikolaj Bajbekovnak, a KGST tervezési és együttműködési bizottsága elnökének, a Szovjet Tervbizottság elnökének beszámolóját a hosszú távú együttműködési célpogramok kidolgozásáról és további jelentéseket hallgattak meg. Ipari fogyasztási cikkek ésszerű szükségleteinek kielégítésére folytatandó együttműködésre, valamint a tagállamok közlekedési összeköttetésére vonatkozó hosszú távú célprogramokat, és programokban megjelölt feladatok teljesítésére szolgáló gépek és berendezések biztosítására irányuló intézkedéseket fogadtak el. Az ülésszakon megvitatták öt hoszszú távú együttműködési célprogram teljesítését és az 1981—1985. évi népgazdasági tervek egyeztetését. A XXXII. ülésszak óta eltelt egy év alatt a célprogramok teljesítésére vonatkozó 22 megállapodást kötöttek a tagországok. Az ülésszakon kidomborították, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a tudományos-műszaki haladás eredményeinek, főként új termelési technológiáknak a bevezetésében folytatott együttműködésre. Az ülésszak elhatározta, hogy a komplex program alapvető rendelkezéseinek érvényességét a VSZK gazdasági fejlődésének meggyorsítására vonatkozó különleegs intézkedésekkel bővíti ki, mint ez a Mongol Népköztársasággal és a Kubai Köztársasággal kapcsolatban is történt. Úgy döntöttek, hogy a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviselője a jövőben megfigyelőként részt vesz a KGST munkájában. Az ülésszakon kidomborították a tagországok békepolitikájának nagy jelentőségét, és nyilatkozatot fogadtak el a KGST fennállásának 30. évfordulója alkalmából, melyet következő számunkban ismertetünk. Az aratok forradalma Július 11-én, a Mongol Népköztársaság államünnepén annak a forradalomnak 58. évfordulójáról emlékezünk meg, mely a felismerhetetlenségig átalakította a múltban elmaradott ország életét. Mongólia életéről sokat írtak és írnak. A hatalmas területű ország jellegzetességei ma nem a lámakolostorok, melyek valaha a teokratikus államfő, a bogdo-gegen hatalmát jelképezték. A mai Mongólia — ez az erdenetf réz- és molibdéndúsító bánya- és kohóipari kombinát, a Szalhit—Erdenet vasútvonal, a darhani házgyár s hasonló hatalms ipari létesítmények, melyek a szó szoros értelmében alapjában átalakítják az ország életét. Mongólia fejlődésével kapcsolatban azonban két fontos mozzanatot kell kidomborítanunk. A Szovjetunió óriási önzetlen segítségét, melyet a fordalom első pillanatai óta mindmáig nyújtott Mongóliának, újabban pedig a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő KGST nagy szerepét Mongólia modern szocialista állammá fejlesztésében. Ezt a két tényező tette lehetővé, hogy mongol testvéreink elkerüljék a kapitalista fejlődési szakaszt és belenőjenek a szocializmusba. Mongólia hatodik ötéves tervében 240 ipari, mezőgazdasági, közlekedési és egyéb létesítmény épül szovjet segítséggel vagy közreműködéssel. Bővítik az ulanbatori és csojbalszani erőműveket, a Satingol és további szénbányákat. Mongólia igen fontos szerepet játszik a KGST hosszú távú célprogramjainak megvalósításában, szemléltető SOMOZA ÉS A LATIN-AMERIKAI DIKTATÜRÄK <2 A jelek szerint összeomlás előtt áll a nicaraguai Somoza-rendszer, melytől washingtoni pártfogója is megvonta a közvetlen támogatást, és csak a legszélsőségesebb diktatúrák: a chilei, guatemalai és a salvadori tartott ki mellette és nyújtott neki katonai támogatást a sandinista felkelők ellen. Л SALT-II. szovjet—amerikai szer** ződés nagy nemzetközi visszhangja továbbra is bizonyítja, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a világközvélemény e fontos dokumentumnak, mely pillanatnyilag a ratifikálás szakaszában van, s megerősítése után további határozott, nagy lépéssel járul hozzá az emberiség legnagyobb problémájának, a leszerelésnek megvalósításához. A SALT-II. a körülötte zajló események az amerikai szenátüsban tapasztalható megtorpedőzási törekvések ellenére — nagy lendületet adott a leszerelés irányában kibontakozó nemzetközi történésnek. Büszkék lehetünk rá, hogy hazánk a kezdeményezés élén áll. Külügyminiszterünk, Bohuslav Chnoupek elvtárs ugyanis levelet juttatott el Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz s kérte, tűzzék a közgyűlés következő, XXXIV. ülésszakának napirendjére a következő kérdést: „Nyilatkozat a leszerelés céljainak eléréséhez szükséges nemzetközi együttműködésről.“ A csehszlovák javaslat Husák elvtárs május elsejei ünnepi beszédének abból a részéből indul ki, amely megjegyezte: „Véleményünk szerint hasznos volna egy olyan dokumentum elfogadása a lehető legszélesebb alapon, leginkább az ENSZ-ben, amely kötelezné az államokat, hogy egyesítsék a sürgető leszerelési kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseiket, és kijelölné a kölcsönös Csehszlovák kezdeményezés A SALT-II. SZELLEMÉBEN együttműködés konkrét politikai elveit a cél elérése érdekében. Az államoknak kötelezniük kellene magukat, hogy konstruktívan fognak viszonyulni a leszerelési tárgyalásokhoz és hozzájárulnak a kívánt előrehaladás lehető leggyorsabb elérést elősegítő nemzetközi légkör kialakításához.“ Mint külügyminiszterünk kifejtette, a csehszlovák kezdeményezésnek az volt az indítéka, hogy mindmáig hiányzik olyan egyetemes és a mai világhelyzetnek is megfelelő nemzetközi, állásfoglalás, a leszereléssel kapcsolatos kérdések és magatartási szabályok kódexe, amely megkönnyitene minden leszerelési törekvést. A- csehszlovák javaslatnak az a lényege, hogy az államok kötelezettséget vállalnának: az emberiség békés és biztonságos jövője érdekében részt vesznek a fegyverkorlátozási és leszerelési tárgyalásokon, ezeken maguk is kezdeményezően lépnek fel, elősegítik a folyamatos, gyors és eredményes lebonyolításukat, a leszerelést nem kapcsolják össze más, vele közvetlenül össze nem függő kérdésekkel, végrehajtják a közösen elfogadott Intézkedéseket, kétoldalú kapcsolataikban és szerződéseikben is figyelembe t veszik a leszerelés egyetemes érdekeit, tartózkodnak a háborús fenyegetéstől és erőpolítika alkalmazásától, saját térületükön intézkedéseket tesznek a háborús propaganda megakadályozására és lehetőleg törvényeikben is rögzítik a világbékére és a leszerelésre irányuló politikai akaratukat. Hazánk újra hallatja szavát a nemzetközi küzdőtéren, s reméljük, a csehszlovák javaslat valóban a közgyűlés következő ülésszakának napirendjére kerül. Kormányunkat ugyanis egy cél vezérli, mint ezt Chnoupek elvtárs is egy sajtóértekezleten kidomborította, „a leszerelés kivívása és céljainak elérése, melyek a tartós világbéke és a nemzetközi biztonság szavatolásában, az emberi társadalom sokoldalú gazdasági, szociális és szellemi haladásában rejlenek. Ez pedig társadalmi rendszerüktől, vagy politikai és katonai csoportosulásokhoz tartozásuktól függetlenül, csakis a világközösség minden tagjának hatásos, konstruktív és rendszeres együttműködésével érhető el.“ >—in—' Kerekedjék felül a józanság példája annak, hogyan érvényesül az új típusú, szocialista gazdasági integráció. a gyakorlatban. Megnyilvánul ez az állattenyésztés ipari módszereinek érvényesítésében, a nemzetközi méretű geolóigai kutatómunkában (1978 óta húsz ásványlelőhelyet fedeztek fel), tudományos kutatási létesítmények berendezésében. Mindebben oroszlán része van a szovjet segítségnek, de büszkén számolhatunk be hazánk támogatásáról is. Bórcípő- és cementgyárat rendeztek be hazai szakembereink, közreműködtek a mongóliai egészségügy megszervezésében, egy kórház és rádióadó építésében. Hasonlóképpen a többi szocialista ország is kiveszi részét mongol barátaink segítéséből, a KGST-programok megvalósításából. Ezzel a segítséggel érhette el a Mongol Népköztársaság, hogy termelési alapjai 1961 öta 4,9-szete nőttek, a munka termelékenysége megduplázódott, ipari állóalapjai pedig 7,8-szeresére bővültek. Társadalmi összterméke 2,7-szeresére, külkereskedelmi forgalma pedig háromszorosa az egykorinak. A Mongol Népköztársaság gazdasági és építési sikerei — a szocialista internacionalizmus gyakorlati megvalósulása mellett, még egy fontos körülményt kell méltatnunk. Szilárdan áll a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus, az eszmei tisztaság platformján, s ezért is már évek óta a pekingi maóista vezetők hegemonista törekvéseinek és támadásainak a céltáblája. A mongol nép azonban kitart. (L) A bécsi megállapodások, a SALT-II. szovjet—amerikai szerződés .aláírása világszerte reménységetxTés megelégedést váltott ki a közvéleményben. Bizonyítja ezt a kormányok, a társadalmi szervezetek, a politikai csoportok állásfoglalása, egyének, politikusok és egyszerű emberek véleménynyilvánítása. Az esemény visszhangja általánosságban így fogalmazható meg: a legkritikusabb tömegpusztító fegyverek minőségi és mennyiségi korlátozása jó hír az egész emberiség számára. Bíztató alap á további- tárgyalásokra, utpt nyithat a SALT-III. szerződés megkötéséhez és más vonatkozású megállapodásokra Is ösztönöz. Az általános derűlátás közepette azonban nem téveszthető szem elől, hogy hátra van még a szerződés ratifikálása, s az amerikai szenátusban már megkezdődött a ratifikációs eljárás. A szerződésnek vannak befolyásos ellenzői, akiket nem lehet lebecsülni, s ezzel magyarázható az amerikai parlament számos vezető személyiségének közvetítő tévékenysége, legutóbb Byrd szenátornak, a szerződés hívének moszkvai útja is. Carter elnök eleve figyelmeztette a törvényhozó honatyákat, hogy a felelőtlenség csúcsa lehne figyelembe nem venni a ratifikálás bukásának lehetséges következményeit. A szerződés elutasítása ugyanis súlyos csapás lenne a nyugati szövetségi'rendszerre — állítja Carter. Amerika valamennyi szövetségese támogatja a SALT-ot. Ha a szenátus mégis elutasítja a szerződést, akkor kompromittálja Amerika vezető szerepét, és ez az egész szövetségi rendszeri komolyan megingatná. A legilletékesebb személy jelentette ki ezt Washingtonban. A nyugati sajtóban és más tömegtájékoztatási eszközökben különféle, nem egy esetben célzatos találgatások látnak napvilágot a SALT-szerződés sorsával kapcsolatban. Például az, hogy csak utólagos módosításokkal kerülhetne sor ratifikálására az amerikai szenátusban. Márpedig köztudott, hogy a szovjet fél eleve ragaszkodik a csúcstalálkozón elfogadott és aláírt szöveg változhatatlanságához. Ebben a szellemben fejezték ki egyetértésüket a bécsi találkozó eredményeivel a szovjet vezető testületek. A napokban Gromiko szovjet külügyminiszter fejtette ki véleményét a szerződésről, mely egyaránt megfelel a két ország és az egész világ Külpolitikai kommentárunk Több mint bizonyos: vége sza* kad a nagyhatalmú Somoza család nicaraguai uralmának. A Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front harcosai olyan sikereket könyveltek el, hogy összeomlás előtt áll a nemzeti gárda és a rendőrség terrorjára épülő diktatúra, mely már a fővároson belül védekezésre szorult. Anastasio Somoza, a hírhedt diktátor szorult helyzetében nevetséges ígéretekbe bocsátkozott, úgymond hajlandónak mutatkozik valamilyen demokratikus és politikai rendezés keresésére, de nincs ki tárgyalna vele. A felkelők a nép bizalmát és támogatását élvezik. A nemzeti gárda pedig gyilkol és fosztogat, gyermekeket is öldös, szítva ezzel a lakosság gyűlöletét. A sandinisták idejében felhívással fordultak Somoza katonáihoz: büntetlenséget ígértek az étállóknak. Nem tudjuk, hányán határozták el magukat, mindenesetre úgy fest a helyzet, hogy a nemzeti gárdisták lelkiismeretét sok szennyes bűntett terheli, joggal tartanak a nép haragjától. Somoza egyetlen mentsvára az Egyesült Alllamok maradt. Utolsó reménye, de ez Is; ködbe' veszett. Washington többé nem segít a diktatúrán. Túl terhessé vált számára, és saját érdekei is valamilyen más megoldást diktálnak, de nem Somoza megmentését. Az egyetlen alternatíva a sandinisták képviseletének elfogadása volna, Washington azonban más erővel szeretné felváltani Somozát. Innen erednek a Carter-kormányzat dilemmái. Nicaraguában, ugyanis a harcok közepette ideiglenes kormány alakult a nemzet megmentésére. Székhelye egyelőre a Costa Rica-í San, Jóséban van, de niár működik és nyilvánosságra hozta programját. A 1 nemzet megmentésének kormányát a sandinista front valamennyi irányzata, to(D. Agajev rajza) vábbá a polgári ellenzéki széles front és az ún. tizenkettek csoportja hozta létre. Az ideiglenes kormány programjának alapelveiben valamennyi ellenzéki erő megegyezett. Ezek: a Somoza család vagyonának zárolása, majd későbbi kisajátítása. Nem kis dologról van szó, hisz az ország iparának és nagybirtokainak 80 százaléka Somozáék tulajdonában volt, uralták az egész gazdasági életet. További elv: a diktátor véres megtorló Egy diktatúra agóniája erőszakeszközéül szolgált nemzeti gárdát újonnan szervezett nemzeti hadsereggel váltják fel, ugyanúgy újonnan szervezik a rendőrséget a régi fasiszta erőszakszervezet helyett. Az ország el nem kötelezett külpolitikát fog folytatni. Baráti viszonyt és együttműködést kíván a világ valamennyi államával s ebben nem hagyja magát befolyásolni külső erőktől. Célzás ez Washington várható mesterkedéseire. Az új kormányrendszer széles körű gazdasági együttműködést kíván kibontakoztatni az ENSZ gazdasági és kereskedelmi szervezetein keresztül. Az új kormány gazdásági elképzelései az átmeneti helyzetet tükrözik. Globálisan „vegyes gazdasági rendszerről“ beszél, melynek alapja az állami, magán- és vegyes tulajdon. Érthető, hogy Washingtonnak nincs ínyére ilyen távlatokkal kecsegtető kormányzat, mely felváltaná a Somoza család negyven évi diktatúráját, mely mindenkor az Egyesült Államok engedelmes eszköze, akaratának végrehajtója és a latin-amerikai feszültségben olykor villámhárítója is volt. Somozát azonban végleg lg kell írérdekeinek. A szerződés létrehozásakor mindkét fél az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét tartotta szem előtt, s bár nem volt könnyű a kompromisszum elérése, végül is megtalálták az elfogadható megoldást. Gromiko állásfoglalásában nagyon fontos momentum volt annak hangsúlyozása, hogy mindenfajta megállapodásnak az egyenlőségre, az egyenlő biztonság elvére kell alapozódnia. „Csak ebből kiindulva érhetjük el azt, hogy sikerrel kössük meg az újabb szerződést a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról.“ A szocialista országok pozitív hozzáállását bizonyítja az a tény is, hogy tovább küzdenek a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, amit például a legutóbbi csehszlovák kezdeményezés és javaslat is bizonyít. Derűlátással, megnyugtatóan, konstruktív hatással hangzottak Gromiко szavai: „Van türelmünk, határozottságunk és képességünk arra, hogy elérjük: vessenek véget a fegyverkezési versenynek, a nukleáris energiát csak békés célokra, az emberiség javára használják. A bécsi találkozó után ezt a harcot az eddigieknél jobb kiindulópontról lehet folytatni.“ (L) nia. Különösen azután, hogy katonái , a televízió nézőinek szeme láttára hidegvérrel meggyilkolták a 38 éves Bili Stewartot, az amerikai BBC-társaság riporterét, aki az ostromolt Managuából közvetített. Ez már a Fehér Háznak is sok volt. A kormány felháborodását Cyrus Vance külügyminiszter fejezte ki, és Somoza kény-* télén volt érteni a szóból. Az ügy szigorú kivizsgálására vonatkozó Ígéreteit senki sem vette tudomásul, mint annak felhánytorgatását sem, milyen szolgálatot tett családja a mindenkori amerikai kormányzatnak. A Somoza dinasztia sorsát végleg az Amerikai Államok Szervezetének döntése pecsételte meg. A múltban ez a szervezet az amerikai kormány engedelmes eszköze, latin-amerikai csendőre volt, most azonban megváltoztak a viszonyok. A nagykorúvá vált földrész szócsöve lett. Az AÄSZ ülésének döntése elvetette azt a washingtoni javaslatot, hogy folyamodjanak kollektív beavatkozáshoz Nicaraguában. Ez ugyanis módot adott volna az amerikai kormánynak arra, hogy a maga emberével, legalább is a sandinistákkal mérsékeltebb, megalkuvásra hajlamos ellenzékiekkel váltassa fel Somozát. A döntés kimondta, hogy Somoza hatalmon maradása törvénytelen, a diktátornak sürgősen le kell mondania és át kell adnia a hatalmat egy demokratikus ideiglenes kormánynak, amely egy éven belül választásokat rendez és biztosítja az áttérést normális demokratikus kormányzásra. Somoza válasza az volt, hogy nem. De kitől remélhet még segélyt? Panama és Ecuador teljesen megszakította a vele való kapcsolatokat, Bolívia, Kolumbia, Peru és Venezuela pedig bármely ipllanatban kész az ideiglenes kormány elismerésére. Dicstelen vég vár Somozára, mint minden népellenes diktátorra. Nyilván nem gondplt erre, amikor 1977 végén megölette Chamorrót, a haladó lapkiadót, akinek temetése szinte jeladás volt a sandinistáknak. LÖR1NCZ LÄSZLÖ