Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-29 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. szeptember 29. 6 Lelkes odaadással tevékenykednek A Honvédelmi Szövetség Galántai (Galanta) Járási Bizottság — és az alapszervezetek — az Irányító tevé­kenység mellett, nagy gondot fordí­tanak a tagok Ideológiai nevelésére. Erre fóleg azért van szükség, hogy a szövetség munkájában résztvevők tudatosan közcélok érdekében gyako­rolják hasznos tevékenységüket. A szövetség az előadások egész sorát szervezi. A tagok körében nagy si­kere van a kisfilmeknek, a diavetítés­nek, ami segítségével mind a fonto­sabb történelmi eseményekről, mind az érdeklődési körökkel összefüggő szakmai Ismeretekről tájékozódhat­nak. Az ideológiai nevelőmunka ered­ménye jól érzékelhető, hiszen hatását az alapszervezetek kiváló tevékeny­ségén lehet leginkább lemérni. A Honvédelmi Szövetség legnépe­sebb szakcsoportjai a sportlövészet! körök. A legjobbak közé tartoznak a sellyei (Sala) Duslo lövészei, akik nemcsak járási, kerületi, de szlovákiai viszonylatban is kiváló eredményeket érnek el. Habár a peredi (Tešedíko­­vo), a tósnyáradi (Topolnica), a ka­jali, a galántai szakcsoportok eddig többnyre csak közepes eredményeket értek el, azért évről-évre fejlődnek, nagy reménységei a járási bizottság­nak. Az említett szakcsoportban összesen háromezerkétszáz tag tevé­kenykedik. Persze, ez a szám idővel csökkenhet, mivel főleg a tehetséges, eredményeket felmutató fiatalokat karolják fel, vonják be a versenyek­be. A rádiós-körök taglétszáma nem vetekedhet a sportlövészeti csoporto­kéval — mindössze harmincöt szer­vezett rádiós van a járásban— en­nek ellenére azonban a legjobban működő gárdák közé tartoznak. Mind­össze két csoportjuk van, Sellyén és Galántán, melyek tagjai felváltva, úgyszólván a nap minden órájában keresik a kapcsolatot a világ külön­böző tájain élő rádiósokkal. A ta­pasztalt szakemberek által vezetett körök összesen ötezer igazolt rádió­­összeköttetést teremtettek évente. Buday Péter, a szövetség instruk­tora, elmondta, a járásban a motor­sport nem örvend olyan érdeklődés­nek, mint más helyeken. Ennek elle­nére az autó-moto klubboknak mégis ezerkétszáz tagjuk van, melynek mun­kája említésre méltó. A Šintaván, Augusztus utolsó vasárnapján ren­­** dezte meg a CSEMADOK Losonci (itufcenec) Járási Bizottsága és vü­kéi (Veltká nad Ipľom) helyi szerve­zete hagyományos nyári dal- és tánc­ünnepélyét. Az 1958 óta rendszeresen meg­rendezésre kerülő ünnepély sem a műsor összeállításában, sem színvo­nalában nem hozott újat az elmúlt évekhez viszonyítva. Csupán a ren­dezők munkája, a seregszemle lebo­nyolítása volt zökkenőmentesebb és sajnos, az érdeklődés kisebb, mint korábban. Kellő számú érdeklődőt a népdalénekesek és folklórcsoportok után szerepeltetett budapesti P. Mobil rock-együttes sem vonzott. A népművészeti csoportok sereg­szemléjének üde színfoltjául я nem­régiben alakult ragyolct (Radzovce) cigánytánc-csoport műsorának első része szolgált. Érthetetlen rendezői baktövésnek tűnik viszont, hogy mű­soruk második részében énekesnőjük „megsárgult“ operett-betétekkel állt mikrofon elé. A fülekpüspökl (Fila­­kovské Biskupice) palóc tánccsoport megnyugtató színvonalú, jól szerkesz­tett műsorával, csupán a vendégül hí­vott losonci Nehézgépipari Üzem Klubjának szlovák folklór-csoportja vehete fel a versenyt. Örvendetes tény, hogy akadnak lel­kes szervezők, akik évente megrende-Dal- és táncünnepély A ragyolci cigánytánc-csoport. A szerő felvétele A rádiókőrök ki­váló tevékenységet fejtenek ki. (A szerző felvétele) zik Vilkén a környék népművészeti közönség népessége és a műsorok csoportjainak seregszemléjét. Az színvonala, elgondolkoztató, azonban, hogy évről-évre csappan a —-pálházy—* Ápoljuk népi hagyományainkat Mondjuk meg őszintén: sokan néma közönnyel veszik tudomásul, hogy valami nincs rendben a népművészeti együttesek körül. Ha fáj is az őszinte szó, mégis szembe kell nézni a valósággal. Leg­többen a műszaki fejlődést — film, rádió, televízió — okolják az érdek­telenség miatt. Ezekkel a kérdésekkel viszont szük­séges foglalkozni. Sajnos, a gyakor­lat azt igazolja, hogy több községben a nyárt népművészeti tevékenység csak a legkönnyebben megvalósítható bemutatókra szorítkozik. De vegyünk egy példát Milyen kulturális csopor­tok működnek például Sókszelőcén (Selice). A tömegszervezetek tagjai hogyan vesznek részt a népművelő munkában, hogyan ápolják a hagyo­mányokat, terjesztik a szocialista kul­túrát, s miként használják ki a mű­velődési otthont? A helyi népművelési otthon veze­tője Lámala Lajos, akinek bizony nincs könnyű dolga. Hiszen 6 az összekötő kapcs a helyi nemzeti bi­zottság és a tömegszervezetek között, felelős a falu kulturális életéért. Amint mondta nincs nagy érdeklődés a kulturális tevékenység iránt, nehéz A kórus vezetősége többször kérte a szövetkezet anyagi támogatását, de nem találtak megértésre. Az anyagi gondok azóta mérséklődtek, amióta az énekkar a helyi népművelődési otthonhoz tartozik. Lényegében az anyagiakkal magya­rázható az is, hogy a községben nem tevékenykedik színjátszó csoport. Ezen a téren a CSEMADOK helyi szervezete is többet tehetne. Az idén tatán megtörik a jég, mert я Nőszövetség és a SZISZ is egy szín­mű bemutatására készül. A község lakói közül dalán legte­vékenyebbek a tizenéves fiatalok, akik sokoldalúan érdeklődnek az ér­dekköri tevékenység iránt. A lehető­ségekhez képest igyekeznek megte­remteni a fiatalok érdekkör! munká­jának a megfelelőbb feltételeit. A szakköri munkát teadélütá'nokkal te­szik hangulatosabbá, vonzóbbá, ahol a hattagú Sférum zenekar szórakoz­na a fiatalokat. Végezetül talán még annyit, hogy a kultúra névtelen dolgozóit mindig s tiszteletben kell tartani. Ne sajnáljuk ; tőlük az anyagi juttatásokat sem, ha az szükséges." —nt—i az évtizedek során sokezer órát dol­goztak le társadalmi munkában, amiért a CSEMADOK a község közj igazgatási szerveitől a legnagyobb elismerést kapta. , Az ünnepség egyik fő. mozzanata- volt a díszoklevelek átnyújtása a i legaktívabb szervezőknek és a lelkes i kulturális dolgozóknak. Az elisme­- résre e téren legméltóbb Balabán . Júlia iskolaigazgató, aki alapítótag­- ként és aktív szervezőként lelkiisme- i retesen, odaadással dolgozott a falu i kulturális életének fellendítésén. Gye- i pes László mint elnök ugyancsak de­rekas munkát végzett éveken keresz­­t tül, és a CSEMADOK alsóbodoki helyi i szervezetét nagyban hozzásegítette a- jó hírnévhez. 3 A számadás harminc év eredményes í munkájáról melengető érzés, de ne z feledjük, nemzetiségi kultúránk ha­­s gyományainak ápolása és továbbfej­­t lesztése továbbra is erkölcsi köteles­­k ségünk marad. (gye) 1NoШП 79 Szereden (Sered), Diószegen (Sládko­vičovo) önsegélyes alapon felépített javítóműhelyek eddig is nagyon jó szolgálatot nyújtottak a tagok­nak. Habár a motorsport még nem fejlett a járásban, a jó munkáról, némi eredményekről már itt is beszél­hetünk. Stntaván és Szereden régi hagyománynak örvend a motocross, a sellyei Duslo mellett viszont most van kialakulóban egy moto-car kör. Már több éve rendszeresen lebonyo­lítja a motorosok tájékozódási ver­senyét. A Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére az idén került sor a he­tedik tájékozódási vetélkedőre, ami kitűnő versenyszellem -mellett zajlott le. A ralleye-klub tevékenysége a já­rás területén jóformán nem is említ­hető. Az egyetlen versenyző Rehák — kocsijának kifogásolható technikai állapota miatt — az utóbbi időben nem vesz részt a járási és a kerületi versenyekben. Kiváló tevékenységed fejtenek ki a kinolőgiai szakcsoportok. A járás te­rületén nyolc ilyen kör működik, me­lyek közül a galántai, a szeredi és az alsőszerdaí (Dolná Streda) kinolő­­gusok fejtenek ki szlovákiai viszony­latban is említésre méltó tevékeny­séget. Amint ezt Bača Viliam, a szö­vetség instruktora kijelentette, külön említést érdemel a galántai szakcso­port, melyet Ležovič rendőrtiszt vezet. Itt főleg a közbiztonsági szervek mun­káját segítő nyomozókutyákat nevel­nek, melyek már nem egy alkalommal derítettek fel komolyabb bűntetteket. Nem hagyható említés nélkül a járás három legkiválóbb kinológusa sem: az alsószerdal Ležovič, a galántai Ma. cuch és a szeredi Grunner Péter, akii; nemcsak betanítással, de kutyanevé­­léssel Is foglalkoznak. A szövetség modeltezö szakkörei főleg a repülő, rakéta és a hajőmo­­deüek kivitelezésével foglalatoskod­nak. A legjobb körök egyike a galán­tai pionírhézé. A kör tagjai már több komoly versenyen vettek részt és ér­tek el kiváló eredményeket. A járás legeredményesebb modellezője a sze­redi Pospišil, aki ezidáig a hajőmo­­déllek versenyében Szlovákia baj­noka. A búvárok egyetlen szakköre Vág­­sellyén működik. Vezetőjük Kovács Ferenc, a csoport többi tagjával együtt nem egyszer vesz részt olyan mentőakcióban, amelyekre rendszerint a rendőrség kéri fel a búvárokat. Ha a Honvédelmi Szövet­ség galántai járásbeli szer­vezeteinek erdményetröl szó­lunk, mégcsak véletlenül sem maradhat említés nél­kül a tartalékos tisztek klubjának munkája. Ez, a többnyire idősebb emberek­ből összetevődő szakcsoport példás tevékenységet felt ki, főleg a fiatalok nevelé­sének vonalán. A csoport tagjai most októberben je­les rendezvényre készülnek. A Hadsereg Napja alkalmá­ból ügyességi versenyt ren­deznek, melyre meghívják a komáromi szovjet helyőrség katonáit ts. Kalita Gábor megrendezni egy-egy előadást. Az még elszomorítóbb, hogy egy egész estét betöltő műsort is kevesen néz­nek meg. Ezt az is előidézheti, hogy ma már szinte minden házban van tévékészülék, így a falusi néző is igényesebb. Ez a tény viszont meg­követeli a színvonalasabb előadáso­kat. Legutóbb például a CSEMADOK . královéi (Királyfa) helyi szerveze­­, tének színjátszói léptek fel Lovlcsek Béla Végállomás című színművével. • A községben gyakran szerepel a MA­­; TESZ is. Persze, egy nagyközség kulturális ' életét nem lehet idegenből behozott 1 kultúrával elintézni, ezért üdvös ! lenne, ha a helyt társadalmi szerve­­’ zetek is bemutatnának évente egy-két • színművet. A községben különben tevékenyke­dik egy hálvantagú vegyeskar. A kó­- rus Nőgel Jenő irányításával rendsze­­r résén gyakorol . és, gyakran fellép. 5 Ezidáig több kulturális rendezvényen- szerepeltek, felléptek a galántai , Kodály-napokon is. Az énekar fenn­­. tartásához azonban anyagi támogatás » ts szükséges lenne. S itt mutatkozik i a leenacvobb Droblóma. Az Idén hetedszer rendezték meg Bratislavában a sport- és turistafel­szerelések Intersport elnevezésű ki­állítást. A kiállítást a XII. nyári olim­piai játékokra való előkészületek je­gyében rendezték meg. Ezért a kiál­lítás eszmei része Is az olimpia pro­pagáláséra Irányult. A jövő évi leg­fontosabb sportesemény előzményeire valamennyi szocialista ország Sport­es testnevelési szövetsége nagy gon­dot fordít. Az egy hétig tartó kiállítást első­sorban a gyermekek és az ifjúság számára rendezték. A Kultúra- és Pi­henés Parkja a cseh és szlovák test­­nevelési szervezetek termelési igaz­gatósága, a Cedok reklámirodája és más szervezetek gazdag programmal várták a látogatókat. Különféle hang­versenyekre, politikai és szórakoztató műsorokra, vetélkedőkre, filmvetíté­sekre, sportjátékokra is sor került. Ezzel a gazdag műsorral a kiálftás fejlődésének új szakaszába lépett, komplex termelést és politikai kul­ís detésén túl fokozott mértékben szol- s gálta a közönség szórakozását is. a A kiállításon mintegy nyolcezer i négyzetméternyi területen kilenc or- * szág több mint száz vállalata mutatta * be sport- és turisztikai kellékeit. Sok t érdekességgel várta látogatóit az E- 1 pavilon, ahol többek között a Frýdek- Místek-1 Beskyd-sport, továbbá a f Ostrava-Kunőtce-i Metasport, a brnői v Brnosport és Favoritsport, a Jablonec i nad Nísou-1 Nisasport állította ki tér- i mézeit. A Frýdek-Místek-1 kiállítók i legújabb honvédelmi felszerelései- i két, mototurlsztikai kellékeket, to- < vábbá teniszütőket, mágneses sakk- j táblákat mutatott be. A Brnosport i sportöltözékkel, kerékpár- és csónak- j felszerelésekkel várta a látogatókat. A Favoritsport hegymászó-, jégko- I rongtorna-. a kiránduláshoz szüksé­ges kellékeket és horgászfelszerelése­ket állított ki. A Metasport érdekes­nél érdekesebb sí- és atlétikai kellé­keket férfi és női táskákat, nyári és téli öltözékeket vonultatott fel. Ha­sonlóan sok, meglepően érdekes és praktikus sportcikket mutattak be a külföldi, elsősorban a szovjet, ma­gyar, román, bolgár kiállítók. »—nt—1 Meghitt ünnepség keretében emlé­keztek meg a közelmúltban Alsóbo­­dokon (Dolné Obdokovce), a nitrai járás egyik kis községében a CSEMA­­BOK megalakulásának 30. évforduló­járól. Az ünnepi gyűlés jelentőségét növelte az a tény, hogy a SZNF 35. évfordulója jegyében, a felkelés hősei emlékének adózó ünnepségek légköré­ben zajlott. A két évforduló találko­zásának ilyen nagyszerű formája nemcsak a szlovák nép és az itt élő magyar kisebbség testvéri, békés egy­más mellett élését, hanem a két tör­ténelmi esemény bizonyos vonatkozá­sú kölcsönhatását is jelképezte. Az egybegyűltek bevezetőben a hő­sök emléke előtt tisztelegtek és meg­koszorúzták a két világháborúban elesettek emlékművét. Az ünnepi be­szédben Oravecz Elek, a helyi párt­­szervezet vezetőségi tagja méltatta a SZNF történelmi jelentőségét, majd a CSEMADOK helyi szervezetének kulturális csoportja megható, szívhez­­szóló műsorral idézte fel a felkelők áldozatos harcát, az elhagyott csalá­dok szenvedéseit és szívósságát. Az ünnepség a művelődési házban folytatódott. A CSEMADOK helyi szer­vezetének tevékenysége több éven ke­resztül csaknem kizárólag a színját­szásra korlátozódott, de ez komoly érdeklődésnek és elismerésnek örven­dett, amire a bodokiak büszkék is voltak. A hetvenes években a szín­játszás közismert okokból hanyatlott, de ez azt hiszem, nem csupán helyi jelenség. Oka a kommunikációs esz­közök által nyújtott nagyobb szóra­kozási lehetőségek és az emberek megnövekedett kulturális igénye. Ez az indok azonban nem teljesen helyt­álló, ugyanis az amatör színielőadás­nak is megvan a maga érdekessége és varázsa, azonkfvül a szereplés sok fiatalnak biztosít hasznos szórakozást. Az utóbi években a színjátszás ugyan szünetel, de a szervezet tevékenysége többrétű, színesebb lett. Menyecske­­kórusa különböző szintű versenyeken sikerrel szerepel, szólóénekese, Hu-Két évforduló1 lecz Ilona, pedig már több járási, sőt a „Tavaszi szél vizet áraszt“ or- i szágos verseny győztese volt. A helyi és a járási kulturális rendezvényeken általában nagy sikere van a külön­böző népszokásokat bemutató népmű­­. vészeti csoportnak, amelynek Farsan­gi szokások című műsorát tavaly a televízió is felvette. Elismerés illeti a fúvószenekar rendszeres és kitartó i munkáját. i Nemes gesztus a helyi szervezet • vezetőségétől, hogy figyelme kiterjed- az otthonokban élő nyugdíjasok szó­rakoztatására is. A közelmúltban a nyugdíjasok kolozsnémai (Kližská- Nemá) otthonában ajándékoztak az ■ említett kulturális csoportok kellemes i pillanatokat a munkában megfáradt idős embereknek. A CSEMADOK tagok

Next

/
Thumbnails
Contents