Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-29 / 39. szám

1979. szeptember 29. SZABAD FÖLDMŰVES ANKÉT!—ANKÉT! ANKÉTI-ANKÉT! ANKÉT! —ANKÉT! om es valósa' A komáromi (Ko­márno) járáshoz tartozó Marcelháza (Marcelová) nagy­községben 1949- ben alakult meg a szövetkezet. Az el­ső belépési nyilat­kozatot Mácsik Bé­la Irta alá. Az első afsz-elnök Valek fános volt. Igazi cüldetését azonban képtelen volt ez a szövetkezet telje­­eftenl, mivel főleg szellemi dolgozók alkották, nagyon kevés volt az ala­­pitótngok között a földműves szár­mazású. De nem hagyták ennyiben a dolgot. A tíztagú szervező bizottság szorgal­masan végezte a felvilágosltó-meg­­győző és tagtoborzó munkát. Ennek azután 1952 őszén érett be a gyü­mölcse, amikor a kis- és középpa­rasztok nagy része belépett a szövet­kezetbe. Az eredeti 688 hektárnyi kö­zös földterület a következő évben már 1437 hektárra, a taglétszám pe­dig 380-ra gyarapodott. Természetesen, kezdetben sok ne­hézséget kellett leküzdeniük, a tag­ságot összetartani, a gazdálkodást — szakemberek híján — nem volt köny­­nyű folytatni. A gyönge gazdasági e­­redmények következtében a tagság jövedelme sem volt éppen a legjobb egyesek tehát hátat fordítottak a közösnek (később újra visszatértek). A szövetkezet tagsága az ötvenes évek végén állandósult. Javult a mun­kafegyelem, tervszerűen gazdálkod­tak, s már hozzáértően. Felhasznál­ták a jól működő szövetkezetek mun­kaszervezést, gazdaságirányítási és ju­talmazási rendszerének hasznos ta­pasztalatait. A közös gazdálkodás előrehaladá­séra jellemző: 1963-ban már 11 mil­lió korona bevételt terveztek és ezt az összeget egymillió koronával túl­teljesítették. S ml volt a helyzet egy évtizeddel késóbb? A közel 38 mil­lió koronás bevételi tervüket sikerült hárommillió koronával túlszárnyalni. Ekkor már 750 volt az efsz taglét­száma. Miként sikerült ezt az Igé­nyes bevételi tervet ennyire túltel­jesíteniük? A belterjes gazdálkodás­sal: a 140 hektáros zöldségkertészet nemcsak munkát adott a tagságnak, hanem jövedelmet is. Már 1973-ban négy hektárnyi volt a fóliás zöldség­­termesztésük, amely 2,2 millió koro­nát hozott a közös gazdaságnak. Nem tétováztak: a következő évben 28 mil­lió koronás beruházással megkezdték ez üvegházi zöldségtermesztés fej­lesztését és szociális helyisségek épí­tését. Azóta Is legjövedelmezőbb szak­ágazatuk a kertészet. Ez érthető Is, hiszen 12 hektárnyi a fólia alatti zöldségtermesztésük. Ezenkívül még a szántóföldi zöldségtermesztésük is Jelentős. A kertészeti dolgozók bekapcsolód­tak a szocialista brigádmozgalomba; az ő érdemük legfőképp, hogy friss zöldséggel látják el a lakosságot Kas­sától (Koälce) Karlovy Vary-ig. Elő reláthatólag a kertészet másfél mii 116 koronával túlteljesíti 'áruértékesl tési tervét. Ml a helyzet a növénytermesztés, valamint a gépesítés szakaszán? Míg az ötvenes évek elején búzából a hozamátlag 18—20 mázsa volt, a meg­felelő Irányítás, az agrotechnikai kö­vetelmények következetes betartása, a jó munkaszervezés, a helyes fajta­­megválasztás és a tápanyagutánpót­lás következtében 1974-ben má 50 mázsás hektárhozamot értek el, s ny­modon 360 vagon gabonát termesz­tettek. A közös gazdaság naygot lépett e­­lőre a munkák gépesítése szakaszán: a géppark megkétszereződött, van 63 traktoruk, 12 tehergépkocsijuk, hét saját gabonakombájnjuk. A géppark értéke meghaladja a harmincnégy millió koronát. Traktorosaik közül Jó­­néhányan nemcsak Idehaza, hanem országhatárainkon túl is jó hírnevet s elismerést szereztek. A legjobbak: Varga Vilmos, Erős Ferenc, Bakulár Sándor, Marczinkó Zoltán, és még többen, akikre a szövetkezet tagsága, vezetősége mindig számíthat. Bár a gépeké a döntő szó a ter­melőmunkában, azért még húsz pár ló is található: ez utóbbiaknak a ker­tészetben veszik nagy hasznát. S szóljunk néhány szót az állat­tenyésztésről. Ha összehasonlítjuk az állattenyésztés jelenlegi eredeménye­­lt a kezdeti évekével, szinte hihetet­len az előrehaladás. Hatszáz a te­heneik száma; az évi fejési átlag 3450 liter. Tizennégy vagon marha-Bakulár- László efsz elnök hús értékesítésére kötöttek szerződést ebben az évben, amit minden blzony­­nyal túlteljesítenek. Sertéshúből Is 47 vagonnyl értékesítésével számolnak. Bakulár László szövetkezeti elnök az ötvenes évek végén gépesitől tiszt­séget töltött be. A szövetkezet üzemi pártszervezetének elnöke Sándor Gá­bor mérnök, egyben az állattenyész­tési főágazatvezető. jelenleg a közös gazdaságban öt mérnök-szakember dolgozik. A szövetkezet hétszáz állan­dó dolgozója — a kommunistákkal vállvetve — úgy érzi, a nehéz gaz­dasági év ellenére is, hogy apáik ál­mát valóra váltották. A szövetkezet vezetősége e terme­lés gazdaságosságán, jövedelmezősé­gén és szüntelen fejlesztésén kívül mindig fontosnak tartotta a tagok­ról való szociális-kulturális gondos­kodást. Az Idén például 850 ezer ko­ronát fordítanak erre a célra. Pél­dául az alacsonyabb járadékot élve­ző nyugdíjasok havonta 80—100 ko­rona nyugdíj-kiegészítésben része­sülnek. Ez évente jelentős összeget tesz ki. Csupán az idén 450 tag vett részt hazai és magyarországi üdülé­sen. Szociális létesítmény áll az ál­latgondozók, a kertészeti dolgozók rendelkezésére, ahol naponta tisztál­kodhatnak, átöltözhetnek, s kulturál­tan tölthetik kevés szabad Idejüket. A szövetkezet csupán sajtótermékek előfizetésére 35 ezer koronát fordít (hetente 60 családhoz kopogtat be a kézbesítő a Szabad Földművessel!). A korszerű művelődési házat kellően kihasználják: vendégegyütteseket Is meghívnak szereplésre. A szövetke­zet a faluban működő valamennyi tár­sadalmi- és tőmegszervezetet aszerint támogatja anyagilag és erkölcsileg, milyen tevékenységet fejtenek ki a köz érdekében. Jó munkát végez a CSEMADOK és a Vöröskereszt helyi szervezete, s eléggé tevékenyek a kertbarátok. A szövetkezet vezetősége nagyon Is felkarolja a sportélet fejlesztését: erre a célra évente nem kevesebb, mint 200 ezer koronát fordít. A lab­darúgó-csapat a szövetkezet „színei­ben“ játszik. Am jó lenne, ha más sportágak fejlesztésére is nagyobb figyelem fordítódna. Még mielőtt a cikket a községfej­lesztéssel zárnánk, el kell mondani: a szövetkezet összvagyonának értéke 74 millió korona. Ki mert volna er­ről még csak álmodni is három év­tizeddel ezelőtt? No meg arról, hogy a nagyközség lakóházainak nyolcvan százaléka új, illetve átépített. Kellőképpen gondoskodnak a leg­ifjabb nemzedékről is, ezt a legké­zenfekvőbben bizonyítja: tavaly adtak át rendeltetésének egy 60 férőhelyes óvodát; s az Idén pedig elkezdik egy 120 férőhelyesnek az építését. A Szlo­vák Nemzett Felkelés 35. évfordulója tiszteletére elkészült az új bevásárló központ, amelyet a JEDNOTA Fogyasz­tási Szövetkezet több mint hatmillió korona költségráfordítással építtett. Felépítéséhez Jelentős segítséget nyúj­tott az efsz és a nemzeti bizottság. Valamennyi felsorolt létesítményhez a lakosság Igen számottevő társadal­mi munkával járult hozzá. A község­­vezetők, Kozák Ján elnökkel, Sáméor József titkárral az élen, mindent megtesznek a községfejlesztés, a la­kosság életkörnyezetének Javítása ér­dekében. A hnb és az efsz közösen váltja valóra a közérdeket szolgáló elképzeléseket. Bakulár László efsz-elnök néhány évvel ezelőtt megkapta AZ ÉPÍTÉS­BEN SZERZETT ÉRDEMEKÉRT el­nevezésű magas állami kitüntetést; az SZLKP ez idei já- Щ rásl konferenciá­ján pedig Dobro csányi József alapí­tótagot (sertésgon­dozó) érte az a nagy megtlsztelés és erkölcsi elisme­rés, hogy Colotka elvtárs kezéből át­vehette „A szocia­lista mezőgazdaság fejlesztéséért“ ki­tüntetést. Rajtuk kívül több tag u- i gyancsak viselője szakágazati kitün­tetésnek. Kurucz Lujza ÖRÖKÖS HARCBAN A TERMÉSZET VAK ERŰI ELLEN Fennsíki emberek Néhányan a kertészeti dolgozók közül Aki még sosem Járt a Kelet-Szlo­vákiához tartozó Szllicei fennsíkon, halvány fogalma sincs arról, milyen mostoha természeti-termelési adott­ságok között gazdálkodik az itteni Vörös Zászló szövetkezet. Némi ma­gyarázatul hadd említsük: az 1623- hektáros közös, munkaérdemrendes gazdaságnak csupán 511 hektárra terjed a szántója, a többi rét és he­gyi legelő. S mindez 645 méternyire a tengerszint felett. Zord és hosszú itt a tél, későn nyit a tavasz, s rövid a nyár. De nemcsak a szélsőséges időjárás hat kedvezőtlenül a mező­­gazdasági termelésre, hanem a terep­­viszonyok és a jobbára meszes, hu­musz-szegény talaj is, amely szűkö­sen fizet a szövetkezetnek a kétsze­res-háromszoros fáradozásért, a sík­ságitól sokkal nagyobb termelési költségekről nem is beszélve. Am a fennsíki emberek szilajok, keménykötésűek, célratörőek; ésszel, kettőzött szorgalommal, a korszerű technika igénybevételével csikarják ki a mostoha természettől mindazt, amit lehetséges. Miként is vázolta erőfeszítéseiket Mezei Sándor agronómus? — Román gyártmányú hidraulikus gabonakombájnokkal arattunk. Ezek a legmegfelelőbbek a mi domborzati viszonyaink között, mivel jól alkal­mazkodnak a dombos, lejtős, hepehu­pás talajhoz. A szovjet- és az NDK- gyártmányú kombájnok könnyen fel­­bornlnak a hegyoldalakon, lejtőkön, a balesetveszély szinte elkerülhetet­len... Az emberi élet a legdrágább, sem­mivel sem pótolható, tehát nem koc­káztatnak, ami nagyon is helyén­való. •— Mennyi a gabona hozamszintje? hogy megrekedtünk, egy helyben to­pogunk. Húsz évvel ezelőtt még a 15—20-mázsás hozamátlag rekordter­mésnek számított. Nos, a legjobb ter­més, amit búzából elértünk, az 32 mázsa' volt hektáronként. Ha győz­nénk istállőtrágyával, akkor... — sóhajt nagyot — ettől még busásabb termést is betakarítanánk. Ez a legnagyobb, szinte megoldhatatlannak tűnő problémánk, a többi majdhogy­nem eltörpül mellette. Burgonyájuk a tervezett 140 mázsás hozamszint helyett mintegy 190—200 mázsásra sikerül. Bőséges termést ígér a takarmányrépájuk. Kétszer ka­szálták a lucernájukat, s elértek 60 mázsát hektáronként, száraz állapot­ban (egyszer magfogásra hagyták meg, hogy hozzon pénzt is a közös kasszába). — A kukorica — folytatja a mező­­gazdasági szakember — a mi éghaj­lati viszonyaink között nem érik be, ezért a silókukorica termesztését szorgalmazzuk. Ez utóbbiból az elér­hető hozamszint 300—350 mázsa. Az idén bő termés mutatkozik ebből a takarmány féléből. Mezei elvtárs beszélgetésünk elején arról tájékoztatott, hogy a határuk kétharmada rét és legelő. Ebből kivi­láglik, hogy a legfőbb figyelmet for­dítják a legelőgazdálkodásra. A fiatal, nagyon agilis Fazekas Árpád mérnök, a szövetkezet elnöke, is bekapcsolúdik a beszélgetésbe. — Ötszázötven a szarvasmarhánk, ebből kétszáznyolcvan a tehén, s ezer darabos a juhálományunk. Míg a ser­téstenyésztést „Leépítjük“, ugyanakkor a szarvasmarha-tenyésztést és a juh­tenyésztést fejlesztjük. A fejlesztési programtervet 1985-ig tűztük ki. En­nek valóraváltásához azonban az kell, Kurucz Lujza hogy könnyű szerkezetű épületele­mekből tető alá hozzunk egy félezer férőhelyes növendékmarha-száll ást, no meg egy hatszáz férőhelyes juh­­hodályt. S szólnom kell a legelőgaz­dálkodásról, a minél több széna be­készítéséről, az itatás problémájáról* Tudja, nyolcszáz hektár a legelőnk* A növendékállatokat május elején ki­hajtjuk, s késő ősszel térnek csak vissza az istállókba. Velük különö­sebb baj, probléma nincs, sőt jól megedződnek a hegyi legelőkön, a kristálytiszta hegyi levegőn. Legelni­­valót is találnak. A juhok jól hasz­nosítják a gyöngébb minőségű lege­lőket. — Hát akkor mégis, mi a bökkenő? — kíváncsiskodom. — A baj az itatással van. Mind­össze a Gyükeréti-tó és két gémes­­kút szolgáltat ivóvizet. A kutakhoz ia úgy nyomatjuk fel a vizet, a völgy­ből a- fennsíkra. Az összes szarvas­­marha, a teheneket is beleértve (ezek naponta járnak fel a legelőre) e vfz­­forrásokhoz kényszerül, hogy szomját olthassa. Magától értetődő, hogy a több kilométernyi gyaloglás a víz­forrásokhoz és vissza, sok energiát von el a tehenektől, amit a tejter­melésre fordíthatnának. Viszont az is köztudott, hogy a tehenek tejterme­lése elegendő ivóvíz nélkül elképzel­hetetlen. Így aztán a tejhozam sem olyan, mint kellene ... Arról is említést tett az elnök, mekkora erőfeszítéseket tesznek az­ért, hogy elegendő és jó minőségű széna álljon télire az állatállomány részére. — Tízéves szerződést kötöttünk magyarországi mezőgazdasági üzem­mel, hogy évente tíz vagon szénára tehessünk szert, kaszálással. Az idén négy vagonra tehető, amit kaszáltunk. S egyéb alkalmat is megragadtunk: hatvan hektárnyi területen a sarjú­­szénát is lekaszáltuk. — Egyéb erőfeszítéseik? — A szakaszos legeltetési módszert alkalmazzuk. Az idén tíz hektárnyi területen, amit a jövő évben újabb tíz hektárral bővítünk. Ez a módszer jól bevált, s bízunk benne, hogy ál­landósul, egyre bővül majd az erre fordított terület. Tavaly félszáz hek­tárnyi legelőt egykaszálós rétté ala­kítottunk, harminc hektárnyit pedig szántóvá, három év alatt, s ugyan­csak húsz hektár szántót létesítünk a közeljövőben. Jövő évi tervünk: száz hektárnyi erdei kaszáló rétté alakítá­sa. Célunk: minél többet kicsikarni a természettől, azaz, termővé tenni a kevésbé termő területeinket. Nagyon is ide kívánkozik még a következő kiegészítés: nagy kiterje­désű legelőik rendszeres tisztogatá­sához a legközelebbi tervük egy mo­torfűrész vásárlása. Ezzel két ember naponta mintegy félszáz hektárnyi terület megtisztítására, a boróka ter­jedésének megfékezésére képes. Eddig úgy segítettek magukon, ahogy tud­tak: nemcsak a szövetkezet tagjai kapcsolódtak be a legelőtisztogatási munkába, hanem a község lakossága is — egy-egy lakos évente három napot dolgozott a legelőkön, társa­dalmi munka címén. Reméljük, a motoros fűrész vásár­lásának kérdése rövidesen megoldó­dik, s hatványozottabb lehet ilykép­­pen a legelőtisztogatás — és sokkal gyorsabb. Természetesen, az önkéntes társadalmi munka ilyen formája még így sem mellőzhető. — Ha nem gondoskodnánk rend­szeresen a rétek, legelők tisztogatá­sáról, az elég hamar dzsungellé vál­na.!. — vallják a fennsíki emberek. N. KOVÁCS ISTVÁN •■■■■■■шяашваваааааамнатшшмммммнамшммнышп Édesedik a szőlő SZÜRET ELŐTTI HELYZETKÉP A TOKAJI KÖRZETBŐL Tőketerebesről (Treblšov) mentem Sőlöskére (VinlCky), ahol megszem­léltem egy szőlőültetvényt. Tömött fürtök, hízott szemek, zamatosak, édesek. „Legalább 15—18 a cukor­foka, most, szeptember közepén...“ — saccolgattam. Majd tovább mentem, a szőlészeti szaktanintézetbe. Kása Sándor mérnöknek, az Igazgatónak, szinte az első kérdése volt: i—< Megnézte a szőlőt? (—i Meg biz’ én. Gazdag termést Ígér. S a cukorfokot már mérték? — A próbamérés 16-ot mutatott. A szőlő minősége kifogástalan, sokkal Jobb a tavalyinál. A tokaji bor első számú követelménye: a minőség. — És a mennyiség? — Közepestől |obb termést várunk. — A minőségi tényezők? tn A cukorfok magassága és az aszúsodás. Ez az Igazi érték ... — S a szőlőtermesztés helyzete a járásban? Néhány szót mondana er­ről. — járásunkban gazdag hagyomá­nyai vannak a szőlőtermesztésnek. Ez főképp a kedvező éghajlati és talaj­­viszonyainkból adódik, ami lehetővé teszi a legjobb minőségű és a leg­igényesebb szőlőfajták termesztését. A járás déli és délkeleti részén van a Tokaj-hegy vulkanikus eredetű nyúlványa. Itt termő nemes szőlő­fajtákból készülnek a jó minőségű, híres tokaji borok. Ezeknek hazai és külföldi bőrversenyeken nincsen pár­juk. A szaktanintézet Igazgatója pontos tájékoztatást nyújt, melyből megtud­juk, hogy a tokaji körzethez jelenleg 717 hektárnyi szőlő tartozik. A tőke­terebesi (Trebišov) járásban viszont összesen 1700 hektárnyi a szőlőterü­let. A következő szakember, akivel be­szélgetünk, Kosláb Tibor, a szlovák­­újhelyi (Slovenské Nové Mesto) Bor­kombinát vezetője. Többek között el­mondja, hogy évről évre nagyobb mennyiségű szőlő felvásárlására ké­pesek. Például tavaly épült fel Király­­helmecen (Kráľovské Chlmec) egy 450 vagonos szőlőtárolő, amely már az idén üzemel. — Ez a szőlőtárolő lehetővé teszi a kisgéresi (M. Horeš), a bolyi (Bol), a leleszi, a bodrogmezői (РоГапу), a cslcseri (CiCarovce) és a nagykaposi (Veiké Kapušany) szövetkezet, vala­mint az állami gazdasági szőlőtermé­se felvásárlási ütemének meggyorsí­tását — újságolja a kombinát veze­tője. Hozzáfűzi még, hogy az idén háromszáz vagon szőlő átvételével és feldolgozásával számolnak ebben a körzetben. Kosláb elvtárs, amikor a kombinát­ról beszél, nemcsak a nagyüzemek háztáji gazdaságokét Is — fgy képe szőlőtermését hozza szóbp, hanem a egységes egészet. A borkombiná állandó feladata közé tartozik a ji minőségű termésri törekvés. , Evégbö hosszú távú szer ződéseket köt : nagyüzemi és ház táji szőlőtermesz tőkkel, s szakta nácsokkal látja el főleg az utőbbia kát. Ezenkívül se gítséget nyújtana! az új telepítései létesítéséhez, am az oltványkészítéi bővítését igényli. Hát ennek Igazál örülünk. Meg an nak is, hogy nyá rlasan süt a nap édesedik a szőlő. (Шея)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents