Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-15 / 37. szám

1979. SZEPTEMBER 15. XXX. évfolyam 37. szám. Ага 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: A munka becsülete * Élet- és munkakörnyezet — kérdőjelekkel * Viruló élet a Bodrogközben * Sikeresen teljesítik a tervfeladatokat ■надииЕннкааь' ,~~v" CMiesattan A Szlovákia déli fekvésű vi­dékeit, tájait rendszeresen járó ember sokat lát, hall, tapasztal az évek hosszú során. Jót, ke­vésbé jót, rosszat. Azután — a sajtó útján — így válnak a kü­lönböző módszerek, eljárások, termelési és irányítási rendsze­rek közismertté, általánosan el­terjedné. Ez a mezőgazdasági szaksajtó egyik legfőbb külde­tése. A másik: hogy Idejében felfedje a hibaforrásokat, s mozgósítson a bajok, a szer­­veztelenségból, a hányavetlség­­ból, a tervfegyelem be nem tar­tásából eredő károk megelőzé­sére. Ezzel a szándékkal íródik ez a rövidke tanuiságlevonás, né­hány jó tapasztalat átadása is. Itt az ősz, a jövő évi gabo­natermés előfeltételei megte­remtésének a legfőbb ideje. Máris folyik a búza vetőágyá­nak készítése. Nagyon fontos, hogy jól elmunkált, gyommen­tes, pihent talajba hullhasson ‘— az egyes, búzafajták vetési határidejének, agrotechnikai követelménynek megfelelően t— jövő évi kenyerünk magja. Stratégiai növény ez a javá­ból. Jócskán behozatalra szoru­lunk búzából. Ezért kell min­den lehetőséget megragadnunk, hogy a termésátlagot ne csök­kenthessék olyan tényezők, ha­tások, amelyek károsak — és elkerülhetők. S ez az a pont, melynél el kell kicsit időzni. Kevesek szá­mára köztudott, hogy a gabona elgyomosodásából eredó ter­méskiesés csupán az idén elér­te a harmincötezer tonnát. En­nek a gabonamennyiségnek a pénzértéke Igen számottevő: mintegy negyedmilliárd korona. Azt mondják erre az egyes szakvezetők: kevés a vegyszer, amely a gyomot irtaná. Hát si­ránkozással talán több lesz?... Nem. Egyáltalán nem! S még­sem fordítanak több helyütt na­gyobb figyelmet a mechanikai gyomirtásra, sőt „zöld utat“ en­gednek a gyomok elburjánzásá­nak. De nemcsak a mezőgazda­­sági üzemek felelős vezetői, szakemberei ludasak ebben — tisztelet a kivételnek! —, ha­nem a nemzeti bizottságok Is, Azok a nemzeti bizottságok, a­­melyek szemet húnynak az üres telkeken, árokpartokon folyó, nyílt „gyommagtermesztésnek“. Node, azért jó példa, követés­re méltó Is akad szép számban, ahol idejében felismerték a me­chanikai gyomirtás szükségsze­rűségét. Ezt tapasztalhatjuk fő­leg az élenjáró gabonatermesz­tő szövetkezetekben, állami gaz­daságokban. Mégpedig a Csal­lóközben, Mátyusföldön, elvétve Közép- és Kelet-Szlováklában. Melyek azok a mezőgazdasági üzemek, ahol a 60-asok mozgal­ma az utóbbi években széles teret hódított? Hát a dunaszer­­dahelyi [Dunajská Stredaj, a komáromi (Komárno), a galán­­tai, az érsekújvári (Nové Zám­ky), a trnavai járásbeliek, min­denekelőtt. Konkrétan néhányat hadd említsünk: a felbári (Hor­ný Bar), a vásárűti (Trhové Mýto) székhelyű Csehszovák— Szovjet Barátság, a somorjai (Šamorín) Kék Duna, a zsigár­­di( Ziharec), a nádszegt (Treti­ce), a diószegi (Sládkovičovo), a bősl (Gabčikovo) szövetkezet és a bálvány! (Balvany) Mag­­termesztő Állami Gazdaság és a többi. Ezekben a gazdaságok­ban — mivel megkülönböztetett figyelmet fordítottak többek kö­zött a mechanikai gyomirtásra Is — az utóbbi években elérték az 55—75 mázsás búza-hozam­átlagot s az idén sem adták alább a 45—60 mázás hozam­szintnél. Jó tudni, hogy az idén a SLOVOSIVO nemzeti vállalat elegendő mennyiségű és jó mi­nőségű búza-vetőmagről gon­doskodott: a bőtermő szovjet búzafajtákból a vetőmag 40,7 százaléka, jugoszláv fajtákból 16.5 százaléka, s hazai fajták­ból meg 42,8 százaléknyi áll a mezőgazdasági üzemek rendel­kezésére. Kérdés: vajon az ará­nyosság elve érvényesül-e, vagy a helyi, sajátos termelési adott­ságokhoz igazított vetőmag­igénylés? Mert hiába akarják az egyes járások mezőgazdasá­gi irányító szervei „meggyőzni“ a mezőgazdasági üzemek «szak­vezetőit arról, hogy ez és ez a búzafajta kiváló, ha a terme­lési gyakorlat homlokegyenest mást bizonyít. Ilyen, nem követésre méltó példával találkozott épp nemré­giben kelet-szlovákiai munka­társunk .. 4 Viszont, hadd hivatkozzunk itt jó példára is. A Perényi (Pe­rín) székhelyű Győzelmes Ct Efsz — amely az idei, XIV. nyitrai (Nitra) országos arató­ünnepélyen kapta meg, mint élenjáró gabonatermesztő üzem az Építésben szerzett érdeme­kért magas állami kitüntetést —, immár tíz éve a Kassa-vidé­­ke (Košice-vidiek) járás élen­járó gabonatermesztője, s az idén a legjobbja. Mik az ő ta­pasztalatai? Kis-Kendi Ferenc mérnök, a közös elnöke a bősé­ges búzatermés elérésének tit­kát az agrotechnikai követel­ményekhez való következetes igazodásban, az eredményes, főleg mechanikai gyomirtásban és a helýi termelési adottsá­goknak megfelelő búzafajta megválasztásában látja. Sokéves tapasztalatuk: a vetőszántást legjobb a vetés előtt egy hó­nappal elvégezni, kétszer kulti­­vátorozni, hogy a gyom elpusz­tuljon. Ami mégis megmaradna, azt a gyomirtó vegyszer a te­­nyészidő alatt kiöli. Ez a Kelet-Szlovákiában köz­ismert, jönevű szakember azt tartja: amennyire csak lehet, csökkenteni a gabona gabona­utáni vetésének arányát. Ha ez valamilyen oknál fogva még­sem vihető keresztül, akkor a korai tarlőhántás szorgalma­zandó, hogy a tarlómaradvá­nyok idejében bomlásnak in­dulhassanak, humusszá válhas­sanak. Az ő esetükben az idén a Jubilejná, a Solaris és a Mi­­ronovi búzafajta hozamátlaga elérte az 51,5 mázsát — nem éppen a legjobb talaj- és időjá­rási viszonyok közepette. A Száva búzafajta például kifa­gyott, képtelen volt a zord tél időjárási viszontagságainak el­lenállni. Ettől függetlenül e szö­vetkezet gabonahozam-átlaga 44.5 mázsa volt, ami 11,5 má­zsával több a járási átlagnál. Tehát, nagyon helyénvaló, sőt követésre méltó a Győzelmes Üt azon gyakorlata, miszerint a gabonabetakarítást rövid Időn belül tanulságlevonás, majd a jó tapasztalatok — sajátjuk és másoké! — feltétlen hasznosí­tása követi. Ezt másutt is meg­tehetnék, hogy ne ismételges­sék az apró-cseprő, összességé­ben mégis terméskiesést okozó, hektárhozam-átlagot csökkentő hibákat. Hiszen ellenük, — már­mint a szervezési, szakirányí­tási és ellenőrzést lazaságok ellen — minden eddiginél kö­vetkezetesebb harcot kell foly­tatni, a XV. pártkongresszus, illetőleg a CSKP KB 13. plé­­numülése határozatainak szelle­mében. N. Kovács István Célkitűzés: a hatékonyabb mezőgazdasági termelés ÜJ KENYÉR ÜNNEPE A CSEH SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN „A CSKP XV. kongresszusán elfoga­dott határozatok teljesítésével szo­cialista mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk további fejlesztéséért“ jelszó jegyében arató ünnepélyt tar­tottak az elmúlt hét végén Hradec Královéban. Az ünnepségen részt vett a CSKP KB, a Szövetségi Kormány és a Csehszlovák Nemzeti Front küldött­sége, Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnöké­nek vezetésével. A delegáció további tagjai voltak: Ľubomír Štŕougal, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, szövetségi miniszter­­elnök, Vasil Biľak, Karel Hoffmann, Aolis Indra, Josef Kempný és jnzef Korčák, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnök, ségének póttagja, Mikuláš Benő, fo­sét Havlfn és jindrich Poledník, a CSKP KB titkárai, valamint Miroslav Capka, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke és mások. A csehszlovák himnusz elhangzása után a nagygyűlést Miroslav Petŕík cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a CSKP KB, a szövetségi kormány és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttségét, valamint a többi résztvevőt. A küldöttség tagjait és a többi ven­déget a pionírok virágokkal köszön­tötték. A mezőgazdasági üzemek kép­viselői aratási koszorúkat adtak át Gustáv HHsák, Ľubomír Štŕougal és Josef Korčák elvtársaknak. Ezután folklórműsor következett, majd Josef Korčák cseh miniszterelnök mondott beszédet. •' j Ezután Gustáv HUsák, Ľubomír Štŕougal és Jozef Korčák elvtársak átadták a Munkaérdemrendet a mező­­gazdasági termelés fejlesztésében el­ért eredményeikért a Pravoníni (be­­nešovi járás) Efsz, a hosíni (Ceské Budéjovicé-i járás) Dukla Efsz, a Svobodné Dvory-i (Hradec Králové-i járás) Magtermelő Állami Gazdaság és a Dolní Némčí-i (Uherské Hra­­dištč-i járás) Javorina Efsz képvise­lőinek, a növénytermelésben elért eredményeikért a Toužimi (Karlovy Vary-i járás) Gép- és Traktorállomás képviselőinek, Jan Mikoškának, az oticvei (opavai járás) Haladás Efsz traktorosának, a szocialista mezőgaz­daság fejlesztése terén végzett sok­éves sikeres politikai és szervező munkájáért pédig Bohuslav Dédičnek, a Velká Bukovina-i (déčini járás) Februári Győzelem Efsz elnökének. JOSEF KORČÁK ELVTÄRS BESZÉDÉBŐL Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága, a köztársaság elnöke, a Cseh Szocialista Köztársaság kormánya és Nemzeti Frontjának Központi Bizott­sága nevében szívélyesen üdvözöljem önöket. Ismét összegyűltünk a ven­dégszerető Hradecben, abban a kerü­letben, mely az idei nehéz esztendő­ben is jó terméssel dicsekedhet. A jó gazdák mindig számítottak ar­ra, hogy termékeny és terméketlen esztendők váltják egymást. Ezzel a ténnyel számolunk mi is, ezért fordí­tunk oly nagy gondot a kellő termés­hozamok elérésére. A hatodik ötéves tervidőszak eddigi négy évében 25,4 millió tonna gabonát takarítunk be. Számottevő siker ez. A kilengéseket, a kedvezőtlen időjárás hatását az em­berek fokozott igyekezetének, kezde­ményezésének kellett pótolnia. A CSKP KB, a köztársaság elnöke, a szövetségi és a cseh kormány, vala­mint a Nemzeti Front Központi Bi­zottsága nevében köszönetét szeret­nék mondani az eretffnényekért. Nagy­ra értékeljük a szlovákiai kombájno­­sok testvéri segítségét is. Elismerés illeti a társadalmi munkások ezreit, mindenekelőtt néphadseregünk és a szovjet hadsereg tagjait, valamint a fiatalokat. A magtárakban van elegendő meny­­nyiségű gabona, lesz mit ennünk. Kommunista pártunk és államunk ve­zető szervei teljes felelősséggel fog­lalkoznak a lakosság élelmezésének kérdésével, azzal, hogy elég kenyér kerüljön a közös asztalunkra. Az Idei aratást olyan feltételek kö­zepette végeztük, amikor minden ed­diginél fokozottább mértékben törek­szünk a társadalom életének minden szakaszán a hatékonyság növelésére, a jó minőségre és a gazdaságosságra. Husák elvtárs nemrégen ismételten rámutatott, hogy a világ gazdasági fejlődésében történt változás követ­kezményei megoldásának útja a ter­melésben, a tartalékok mozgósítása és az erőforrások hatékonyabb képzése. Prievidzában, a szlovákiai bánya­ipar központjában a múlt szombaton emlékeztek meg a bányásznapról. Az ünnepségen részt vett az SZLKP Köz­ponti Bizottságának küldöttsége, me­lyet Peter Colotka, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke vezetett. Colotka elvtárs ünnepi beszédében hangoztatta: Minden becsületes mun­­iát megbecsülünk, különösen az önökét, mert önök valóban kemény munkát végeznek, nehéz feltételek között, hogy folyamatossá tegyék ener­gia-ellátásunkat. Pártunk nagy gondot fordít a nép­­gazdság fűtőanyag- és energia-szük­ségleteinek kielégítésére. Štŕougal Ez világos irányt mutat mezőgazdasá­gunk további fejlesztésében ts. Számításunk szerint a Cseh Szocia­lista Köztársaságban az idén 5,7 mil­lió tonna gabonát takarítunk be. Ez kevesebb a múlt évi termelésnél, s alatta marad a tervezett mennyi­ségnek is. Azonban nemcsak a kiter­melt mennyiségről van szó. A gabona­kérdés .megoldása komplex dolog. Nagyban beíolyásolja a nyersanyag- és a pénzügyi források képzését, az egész népgazdaság helyzetét és a lét­­biztonságot. Mindenkit érint, ezért feltétlenül szükséges, hogy mindenütt ismerjék — éspedig nemcsak a köz­gazdászok, hanem valamennyi dolgo­zó —, hogy mit mennyiért termelünk. A mezőgazdaságra is érvényes, hogy ez végeredmény a sikerek meghatáro­zó követelménye. Ez az idejekorán! és egyúttal jó minőségű betakarítás, a lehető legkisebb szemveszteség, a gépek legteljesebb kihasználása és az energiatakarékosság. Az idei tapasz­talatok is igazolják, hogy habár rend­szeresen javul az irányítás és a szer­vezőmunka, azonban még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. Nem fér­het kétség ahhoz, hogy az egész ter­mést be kell takarítani, nem mindegy, azonban, hogy mennyibe kerül a munka. Ezért a betakarítási költségek csökkentését a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyei egyre hathatósabb kihasználása fontos ré­szének tekintjük. A CSKP Központi Bizottságának 13. ülése, amely megtárgyalta, hogyan teljesítik a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a XV. pártkongresz­­szus határozatait, nagy figyelmet szentelt a szemes takarmányok haté­kony felhasználásának. A szemes ta­karmányok hatvan százalékát teszik (Folytatás a 2. oldalon) A BÁNYÁSZNAPOT elvtárs ostravai bányásznapi beszédé­ben nemzetközi kérdésként foglalko­zott a fűtőanyag- és energia-problé­mával. Megállapította, hogy a kőolaj, valamint a fűtő- -és nyersanyagok vi­lágpiaci árának gyors emelkedése, to­vábbá behozatali lehetőségeink korlá­tozottsága arra ösztönöz bennünket, hogy jobban hasznosítsuk a hazai készleteket, gazdaságosabbá tegyük a fogyasztást. Ezzel összefüggésben ki kell emelnünk, hogy döntő szerepe van számunkra a Szovjetunióval való együttműködésünknek, mert a Szov­jetunió a tőkés piacokéval szemben kedvezőbb feltételek mellett fedezi (Folytatás a 2, oldalon) MEGÜNNEPELTÉK Elsőrendű feladat az energiakérdés megoldása Napjainkban a vetőszántás a legsürgősebb feladatok közé tartozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents