Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-08 / 36. szám

1979. szeptember 8.

SZABAD FÖLDMŰVES

13

Mintagazdaság a javából

Mezőgazdaságunk termelésének Jövőbeni belterjesítése s a hatékonyság társadalmunk igényeivel összehangolt növelése egyre inkább a tudományos-műszaki haladás, továbbá az emberek tájékozottságának és helytállásának függvényévé válik. Akadhatnak persze olyanok, akik el sem képzelik, milyen módon oldható meg mezőgazdaságunk termelésének tudományosan indokolt fejlesztése. Mások viszont a tudományos-műszaki haladást kizárólagosan kívülről érkező segítséggel, korszerű gépek és más termelőeszközök juttatásával képzelik el.

Tán mondanunk sem kell, hogy a tudományos-műszaki haladásnak ilyen szemlélete nem egészen helyes.Tény persze az, hogy iparunknak a mezőgazdaságot segítenie kell termelőeszközökkel s azoknak az ésszerű,illetve gazaságos felhasználása már a mezőgazdasági dolgozók feladata.

Szükségszerű és halaszthatatlan, hogy a mezőgazdasági termelés minden ágazatában fokozzák a tudományos-műszaki haladás ütemét. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy azokban a gazdaságokban, melyekben létrehozták a Tudományos Műszaki Társaság részletszervezeteit, s azok vezetését politikailag és szakmailag jól felvértezett dolgozókra bízták, ott szinte minden ágazatban nagy fellendülést értek el.

Segített a Tudományos Műszaki Társaság

A közelmúltban a Sumavai Állami Gazdaságok Český Krumlov-i szakágazati vállalatának kájovi igazgatóságához tartozó részlegein és farmjain tanulmányoztuk a Tudományos Műszaki Társaság részlegszervezetének érdemdús tevékenységét.

Vladimir Brablec elvtárs, a gazdaság igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy a 10 ezer 400 hektár mezőgazdasági területen. Illetve 6600 hektár szántón valósítják meg a CSKP XV. kongresszusa és a KB plenáris üléseinek irányelveiből rájuk méretezett feladatokat. Természetesen nem kis problémával, hiszen földjeik 500— 800 méteres tengerszint feletti magasságban jórészt a hegyi és a hegyaljai körzetben terülnek el.

Šumava vidékét erősen szélsőséges időjárás uralja! A földek nagy része vizenyős, mocsaras, a lecsapolást sürgető. Ennek megvalósítása azonban nem egyszerű, hiszen a közép-csehországi kerület úgyszólván teljes mértékben természetvédelmi terület. Ez pedig azt jelenti, hogy az ember beavatkozását bizonyos mértékben törvényerejű rendszabályok korlátozzák. Egyelőre nem marad más megoldás, mint az, hogy az adott lehetőségek között a legjobb termésátlag elérésére törekednek.

— A kájovi gazdaság a termelés hatékonyságának növelésében kihasználja mindazon lehetőségeket, amelyek segítik az előrehaladást. A célnak megfelelően összpontosítjuk és szakosítjuk a termelést, mert ez az út a Jobb eredményekhez vezet — jegyezte meg Ján Nejedlý mérnök, a gazdaság növénytermesztési részlegének vezetője, a Tudományos Műszaki Társaság részlegszervezetének elnöke.

Ez a gazdaság а Вз és a Нг-es termelési körzetbe tartozik, s említést érdemel, hogy a Tudományos Műszaki Társaság részlegszervezetének mindössze hatvanhét tagja van. Ezek három szakcsoportban dolgoznak. Az agrotechnikai szakcsoportban tizenkilencen, a gépesítésiben huszonhármán, az állattenyésztésiben pedig huszonötén végeznek nagyon hasznos munkát. Az igazgatóság nagyra értékeli tevékenységüket, mert a gyakorlatban az üzemi tematikus feladatok egész sorát valósítják meg.

Az agrotechnikai szakcsoport tagjai a gabona és a lóhere belterjes termesztésének módszerein munkálkodnak. Oj, nagy termésátlagot nyújtó vetőmagvak és hatékony gyomirtószerek ésszerű felhasználására törekednek. Ebben a gazdaságban gabonát több mint 3500 hektáron termelnek, s ennek megfelelően próbálják ki a trágyázás haladó módszereit. A kultúrnövények vegyelemzésével állapítják meg a talajok lápanyagkészletét és a hiányzó elemet szükségszerint pótolják. A vetőmagvak kiválasztásakor tekintetbe veszik a fajtákra jellegzetes agrotechnikai és más követelményeket stb.

A szakágazati vállalat keretében a kájovi gazdaság növénytermesztését tartják a legkiválóbbnak. A Tudományos Műszaki Társaság, továbbá a komplex- és a munkabrigádok tagjai arra törekednek, hogy a jő hírnév ne szenvedjen csorbát, s ennek legjobb mércéje a kimagasló termésátlag elérése.

Hogyan készül a teljes

tápértékű takarmány?

Jaroslav Zámečník főállattenyésztő említette, hogy az állattenyésztésben

koráb’- •> sok gondot okozott a bekészített tömegtakarmányok elégtelen

minősége. Ilyen takarmányokkal nem érhettek el jó eredményeket. Ez azonban már a múlté. A Tudományos Műszaki Társaság szakcsoportjainak közreműködésével létrehozták a tömegtakarmányok feldolgozó, illetve dúsító berendezéseinek a rendszerét. Ennek következtében a gyengébb minőségű terimés takarmányokat, hulladék- és adalékanyagokat is teljes tápértékben hasznosíthatják.

A heréből túlsúlyban takarmánylisztet készítenek. Begyűjtésénél arra törekednek, hogy szársértővel kezelten, fonnyasztott állapotban szecskázzák, mert az ilyen alapanyagnak a lisztté való feldolgozásához kevesebb fűtőgáz szükséges, mintha friss zöldanyagot hordanának a szárítógépsorra.

Évente általában 340 vagon takarmánylisztet készítenek különféle zöldanyagokból és azt granulálják. A tápanyagokban dús takarmány a peletkészítés jó alapanyagának bizonyult. A pelet különféle alapanyagokból készül.. Egyik változatban 25 százalékban takarmányszalmát, 50 százalékban erőtakarmányt (részben takarmánylisztet), 25 százalékban pedig egyéb adalékot tartalmaz, a másikban pedig a szalma alapanyaga 35, a szemesterményé 25, a hátramaradó mennyiség pedig szárítással feldolgozott baromfi mélyalom és egyéb adalékanyag. A préseléshez esetenként hígított melaszt vagy papíripari mellékterméket használnak. Ez a takarmány jól bevált a marhahizlalásban.

Jól jövedelmez az állattenyésztés

A gazdaság törzsállományában 8000 szarvasmarhát, illetve 2700 tehenet tartanak. Pár évvel ezelőtt — 1977- ben — 130 millió korona költséggel egy 2500 férőhelyes (egyszeri betelepítésül borjúneveidét építettek tíz, egymástól elkülönített egységgel. A borjak etetését egységenként automatikus berendezés végzi.

Az állatokat tíz-, huszonegynapos korban telepítik az előzőleg kitisztított, fertőtlenítet egységekbe. A kiás betelepítést váltakozva, tehát csoportonként végzik. Egy-egy egységbe hasonló korú és átlagsúlyú borjak kerülnek. A borjúfarmot a Frimburgi Állami Gazdasággal kötött kooperációs szerződés keretében sikeresen kihasználják. Az említett állami gazdaságnak évente kétezer, a kájovi gazdaság részére pedig 2800 borjút, illetve üszőt nevelnek.

Egy állat istállózási költsége mindössze hatvan korona, tehát ötvenhetven koronával kevesebb, mint másutt. Természetesen a napi átlagos súlygyarapodás is jó. A múlt évben például több mint hetvenöt dekás súlygyarapodást értek el, s ebben az évben is tartják a színvonalat.

Fjgyelmet érdemel, hogy a tehenészet korszerűsítése és az állomány — keresztezéssel való — felújítása szintén biztató. Az egyik farmon most adtak át egy háromszáz férőhelyes rostos állású, boxos elrendezésű istállót, a másikon pedig egy ötszáz férőhelyes hasonlóan korszerű tehénistálló készült el. Ezeket már be is népesítették.

A gondos takarmányozás és elhelyezés következtében ebben az évben tehenenként hatszáz literrel jobb tejhasznosság elérésével számolnak, mint amennyit a múlt évben elértek. A következő ötéves tervidőszakban építenek egy ezerötszáz férőhelyes korszerű tehénfarmot, s ezzel gyakorlatilag megoldottnak tekintik a tehénállomány összpontosítását és szakosítását. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a gazdaság termelése hét központra, illetve kilenc üzemre terjed, csak akkor érthetjük meg igazán az összpontosítás és a szakosítás jelentőségét.

Takarékosan és gazdaságosan

A kájovi gazdaságban hatékony Intézkedéseket tettek az energiahordozók, köztük a villamo irgia gazdaságos felhasználására is. Arra törekednek, hogy a meddő áramfugyasztást a lehető legkisebbre csökkentsék. Az intézkedések betartása felett a gazdaság energetikusa őrködik. Az önelszámoló egységek részére megszabták az áramfogyasztás határértékeit, s amelyik ágazat ezt túlmeriti, annak kilowattonként négy korona büntetést rónak ki. Ezt az összeget levonják az ágazat tiszta bevételéből. Ez azt jelenti, hogy minden ágazat közvetlenül érdekelt a villamosenergia takarékos felhasználósában, mert ha nem tartják be a rendelkezést, akkor maguk látják kárát.

A gazdaság újítóinak — huszonkét tagú -— népes csoportja főleg az agroszolgáltató részlegen fejt ki hasznos tevékenységet. A múlt évben például tizennyolc újítójavaslat megvalósításával 343 ezer, ebben az évben pedig kilenc újítás bevezetésével több mint 400 ezer korona többlethasznot érhetett el a gazdaság.

Antonín Sima, az agroszolgáltató részleg vezetője készségesen mutatta meg az újítások legjelentősebbjeit. Ezek közé tartozik például a Skóda 180-as kerekestraktorra szerelhető hidralikusan működő tolólemezes szerkezet, mely kitűnően hasznosítható a silóvermek zöldanyagának az egyengetésénél. A másik hasznos berendezés egy tízméter szélesre „nyitható“ hidrolikusan működő boronasor, mely tízórás műszakban nyocvan hektár területet munkálhat meg. Előnye, hogy összecsukva szállítási helyzetbe bármelyik közúton biztonságosan vontatható.

Sima elvtárs megmutatta az L 31-es 184 lóerős erőgépet is. Ezt aratáskor a szalma kazlakba való „összetolására“ használták. Az erőgép olyan szalmából készített nyolc méter magas kazlakat, amelyet a gyűjtőkocsik egy bizonyos helyre összevontak. A gép néhány órán belül hat-hét nagy kazlat elkészíthet, tehát teljesítménye bámulatos. Kezelője Ivan Farkai elmondta, hogy ezt a gépet trágyarakványok kialakítására és más célokra is kihasználják.

Köztudott, hogy a gazdaság agroszolgáltató részlege saját célokra és a partnerek megrendelésére vasbeton rostot és BOXIT anyagot is gyárt az istállók padlózatának az elkészítéséhez. A vasbetonrostok négyzetmétere csak száztíz koronába kerül, vagyis négyszeresen kevesebb, mintha öntöttvasból készítenék. Ezzel szemben a BOXIT-nak az az előnye, hogy sokszorta melegebb a puszta vasbeton padlózatnál. Négyzetméterenként kétszázötven kiló a teherbírása, s 'előnyére válik, hogy nem koptatja az álatok patáját. Az ebből készült istállópadlózat tisztítása egyszerű, jól ellenáll a maró hatású vegyszereknek, s éveken keresztül megőrzi eredeti jó minőségét, stb. A BOXIT mázsáját a megrendelőknek ötvenkét koronáért szállítják, s amennyiben a partnerek a felhasználás során szakfelügyeletet is igényelnek, akkor óránként húsz koronát számláznak.

Hatékonyan és okosan

Tény persze az is, hogy a termelési folyamatok korszerűsítésében nagy segítséget nyújtott a gazdaságnak a České Budejovice-i Mezőgazdasági Főiskola, a Tudományos Műszaki Társaság kerületi szervezete s üzemi csoportja, valamint más szervezetek.

Az említett termelési körzetbe való besorolás kapcsán a kájovi gazdaság bizonyos előnyöket élvez. Ugyanis száz koronánként harminc korona különbözeti árpótlékot kap a központi alapokból.

Míg a termelési adottság következtében növénytermesztésének költségei eléggé nagyok — a termelés ezért nem nyereséges i—- ugyanakkor az állattenyésztés, a szakszerű gondozás és a jó takarmányalap eredményeképpen tekintélyes hasznot biztosít. A tej literjét például 3,86, a vágómarha kilóját 15,97, a vágósertését 14,68, a baromfi kilóját pedig 13,20 koronáért értékesítették, természetesen beleszámít ebbe a különbözeti árpótlék is.

Végezetül még annyit, hogy a gazdaság versenylovak tenyésztésével is foglalkozik. Egy-egy angol félvér kancát 350 ezer koronáért értékesítenek, jelenleg négy lovuk vesz részt különböző versenyeken, a tenyészet azonban jóval nagyobb.

Az angol félvér kancák kögjWt említhetjük az ismert Mongoliát, a Coctailt, a Flemírát, a Lady Janet és egyebeket. A Condor apaállattal pedig akadályversenyeken vesznek részt.

Az elmondottak bizonyítják, hogy a kájovi gazdaságévek során olyan jó színvonalt ért el a termelésben, hogy valóságos mintagazdasággá fejlődött,

ahol mindig új megoldásokra, a termelés ésszerűsítésére és korszerűsítésére törekednek. Ezzel más gazdaságoknak is jó példát mutat.

Hoksza István

orszerű, jövedelmező állattenyésztés elképzelhetetlen megfelelő takarmányalap nélkül. Ezért az idén a kassai (Košice) járás csécsi (Ceőejovce) szövetkezetében nagy szakértelemmel és körültekintéssel szervezték meg mind a szántóföldi takarmánytermesztést, mind a gyepterületek gondozását. Ennek az eredménye meg is mutatkozik, hiszen az állattenyésztés tervmutatóit időarányosan, száz százalékon felül teljesítik.

— Annak ellenére — magyarázta Ján Jenőik mérnök, a növénytermesztési üzemág vezető je —, hogy a szélsőséges tavasz lelassította a takarmánynövények fejlődését, április utolsó napjaiban mégis beindultak a silókombájnok, hetgy begyújtsák a zöld futószalag első növényének, a takarmánykeverékeknek nagy tömegét.

i A begyűjtött takarmány egy részét zölden etették az istállóban tartott állatokkal. Az átállás a téli, száraz takarmánytakarmány bekészítésére. A takarmánynövényeket megfelelő területen helyezzük el. Ezeket gondozzuk, kellő istálló- és műtrágyamennyiséget juttatunk ra talajba. A takarmányok bekészítésénél olyan technológiát alkalmazunk, mellyel kiküszöböljük az időjárás függőségeit.

+ A korábbi évek tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy ha egyes gazdaságokban mennyiségileg biztosítva is volt az állatállomány takarmányalapja, a minőség még sok kívánnivalót hagyott maga után. Szövetkezetükben milyen — ezen a téren — a helyzet?

— A minőségi munkára igényesek vagyunk. A minőségi követelményeket betartjuk. Ügy szerveztük az idénymunkákat és a takarmánybetakarítást, hogy egyik se szenvedjen kárt.

♦ Egyre több gazdaságban panaszkodnak, s a fő érvelés eléggé ismert: kicsi a takarmánynövények vetésterülete.

— Sajnos szövetkezetünkben is ilyen a helyzet. Kis területen

ló taknänyalaprffl

piÉsHak

ról a zöldre fokozatos, zökkenőmentes volt. Amikor az állatok az istállóból kikerültek a legelőre, nem sínylették meg a változást, nem állt be a feltételezett stresszállapot, nem csökkent, hanem fokozódott a tejelékenység. Az állatokat akkor hajtották a legelőre, amikor annak a füve megfelelő volt. A legelő akkor jól bírta, nem sínylette meg a taposást.

Ez döntő fontosságú szempont, mert sok gazdaságban éppen ezen dől el az állattenyésztés sorsa. Azokban a gazdaságokban, ahol nem gondoskodtak megfelelő zöld futószalagról — a nagyon korán etethető takarmánykeverék termesztéséről — a téli takarmányok fogytával hamar kihajtották az állatokat a zsenge, még csak nőni kezdő kaszálókra, majd amikor ezeket letiporták, a legelőkre. Az állatok ezeken a területeken egész nap sem találtak annyi élelmet, amennyi a létfenntartó adag mellett a termést is segíthette volna. Ez okozza egyes gazdaságokban tavasszal a tejhozam rohamos csökkenését.

A csécsi szövetkezetben a koratavaszi zöldtakarmánynak csak egy részét etették meg, a többit pedig szilázsolták. Május elején már silőztak és megtették az első lépéseket ahhoz, hogy elegendő szilázst tartalékoljanak. Úgynevezett szendvícs-szilázst készítettek. A zöldtakarmányt szalmával rétegezve vermelték el. A szalma ugyanis felszívja a nedvfelesleget, s a táplálékdús zöldtakarmány nem romlik meg, és egyúttal javul a szalma minősége, fogyaszthatósága és étrendi hatása.

♦ Az az igazság, hogy a járás gazdaságai takarmányozási gondokkal küzdenek. A fogyatékosságoknak minden esetben megvannak az emberi vonatkozásai. Például némelyik szakember a gabonafélékhez és az ipari növényekhez viszonyítva másod- vagy harmadrangúan „kezeli“ a takarmánynövényeket. A betakarításukkal nem törődik annyira, mint amazokéval. Kelemen Sándor mérnököt, a szövetkezet termelésfelelősét meg is kérdeztem, hogy helyes-e ez a szemlélet, amire így válaszolt;

— Szövetkezetünkben megfelelő gondot fordítunk a jő minőségű és a kellő mennyiségű

a tervezett takarmánymennyiség termelésére törekszünk. Szövetkezetünknek mindössze 135 hektár legelője van, s ez a terület annyira vizenyős, hogy legeltetésre, de takarmánytermesztésre sem alkalmas. Így az állandó legeltetés céljából 110 hektáron villanypásztoros intenzív legelőt létesítettünk, s ezen a területen szakaszosan legeltetünk. Ugyanakkor erről a földterületről ezerötszáz mázsa szénát is begyűjtöttünk!

♦ Ügy tudom, hogy nem szénát, hanem szenázst készítenek.

— Az igazság az, hogy a változékony időjárás szükségessé teszi a lehető legnagyobb fokú rugalmasságot. Más szóval: nem várhatjuk a jó „szénaszárító“ időt. Nem maradt más hátra, mint az, hogy olyan technológiát alkalmazzunk, amely megfelel feltételeinknek. Igv nem szénát, hanem szenázst készítünk. Tiszta kultúrába 1B2 hektár lucernát vetettünk. Ennek terméséből takarmánylisztet készítünk. Vetettünk továbbá 186 hektár lóherét is, melynek nagyobbik részéről szenázst készítettünk, azonban jócskán jutott belőle takarmánylisztnek is. Elmondhatom, hogy csak az első növedékből negyvennégy vagon takarmánylisztet és kétszáz vagon jó minőségű szenázst tartalékolhattunk. A tervezett héromszázhárom vagon szenázs készítési tervüket és a kilencvennyolc vagon takarmányliszt-készítés tervét túlteljesíthetjük. Préselt takarmány készítésével is foglalkozunk. A tervezett 779 tonnából négyszáz már elkészült.

♦ Milyen a helyzet a szilázs készítéssel?

— A silózásra nagy gondot fordítunk. E célból 217 hektár kukoricát vetettünk. Az idén a kukoricának kedvezett az időjárás. Jó termést: háromszáz mázsás hektárhozamot várunk. Vetettünk háromszáz hektár tarlókeveréket is. A kiadós eső elősegítette a növényzet fejlődését, és jó termés Ígérkezik. Jut belőle bőven szilázsolásra is. Van még hatszáz hektár magkukoricánk. Ennek a szárát is begyűjtjük. Szilázsolási térvűnket mintegv kétszáz vagonnal túlteljesítjük, vagyis összesen ezer vagonnyit készítünk belőle.

11'és Bertalan