Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-01 / 35. szám
Í979. szeptember i. SZABAD FÖLDMŰVES 13 KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK Naperw-tesznositas mm szüvetkezetben A lucerna A Magyar Mezőgazdaság című hetilap 31. száma tanulságos cikket közöl arröl, hogy az MNK Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárának a munkatársai milyen készítményekkel és módszerekkel segítik a mezőgazdaságot a lucerna tartósításában. Annak ellenére, hogy ezek a szerek nálunk nincsenek forgalomban, mégis érdemes elgondolkodni a zöld lucerna tartósításának módszereiről, és hazai szerek igénybevételével keresni a megoldás kulcsát. Nagyon időszerű kérdés ez, mert főleg a szarvasmarhák jó takarmányalapja biztosítja a termelékenység növekedését. TARTŰSÍTÖSZER MEZÜGAZDASÄG1 TERMÉKEKBŐL A zöld lucerna silózásakor a fermentációhoz a növényi zöldtömegben megfelelő viszonyokat kell teremteni. Olyan „táptalajjá“ kell alakítani a lucernaszecskát, amelyben a rothasztó mikroorganizmusok helyett a hasznos tejsavbaktériumok szaporodnak el. így az egyszerű cukrokból tejsav képződik és végbemegy a silózásra — zöldfermentációra — jellemző tejsavas erjedés. Erre a célra olcsó mezőgazdasági termékeket alakítanak át fermentek hozzáadásával. A szakemberek szándéka az, hogy a kérődzők számára a legoptimálisabb mennyiségben és arányban makro- és mikroelemeket is tartalmazó tömegtakarmányt állítsanak elő. Kezdetben gondot okozott a zöld lucerna nagy víztartalma, hiszen ez a silózhatóság ellen hat. A víz megkötésére a mezőgazdasági üzemek nagy tömegű mellékterméket, szalmát alkalmaznak. A szalma szerepe azonban nemcsak a nedvszívás, hanem a benne levő rost feltáródása miatt fontos alkotórészévé válik a takarmánynak. Az a folyamat tehát, amire a szalmafeltárásában bonyolult technológiát alkalmaznak, a lucernaszilázsban természetes körülmények között játszódik le, a rost feltáródik. Érdekes megfigyelés — erre a kísérletek előtt tulajdonképpen nem is számítottak —, hogy silózáskor a lucerna szaponintartalma jelentősen csökken, s így lehetővé válik, hogy a szilázs egygyomrú állatokkal is etethető legyen. NAGYÜZEMI KÍSÉRLETEK KONDOROSON A három évvel- ezelőtt kezdődött kísérlet ma már a nagyüzemi szakaszba lépett. Az idén a kondorosi Egyesült Tsz-ben 500 tonna lucernaszilázst készítenek. A kísérletezés alatt álló eljárás anyagköltségeiről nem igen lehet vitatkozni. Mégis megjegyezzük, hogy a folyékony Chinosil-40 előállítása csaknem kétszer annyiba silózásáróí kerül, mint a por alakó Chinosil- 100-é. Egyszerű volna kijelenteni, hogy gyártsák inkább a por alakút, hiszen az olcsóbb. Csakhogy a folyékony anyagot ma már számos üzem ki tudja juttatni, a por bekeverésére pedig nincs eszköz. EGYSZERŰ, EGYENLETES TECHNOLÓGIA A lucerna vágására, szecskázására és a vegyszerei való összekeverésére úgynevezett kétmenetes technológiát ajánlottak. A Chinoin szakemberei ekkor keresték meg a füzesgyarmati termelési rendszert, amelynek munkatársai az E—280-as járvaszecskázóra 4,2 méter széles vágóadaptert szereltek. A vegyszeres hordó a magajáró gépre erősíthető. A hordóból két szivattyú adagolja a szecskázó dobba a tartósító anyagot, s ott a szecskával jól összekeveredik. A zöld szecskát Kondoroson pótkocsival szállították a kazalhoz. A szalmát csehszlovák szálastakarmány-betakarítöval szecskázták, majd a pótkocsiról terítették a kazalra. Kilencven kilogramm zöldhöz 2,2 kilogramm vegyszert adagoltak, amihez a kazalba 10 kilogramm szalma került. A szalmaadag a lucerna nedvességtartalmától függően természetesen változtatható. A technológia tehát végtelenül egyszerű. MAGAS BELTARTALMI ÉRTÉKEK A múlt évi fél üzemi kísérletben készült kazlakból a kutatók mintát vettek. A beltartalmi érték vizsgálatakor megállapították, hogy a 35 százalék szárazanyagtartalmú kazalban a szilázs kilogrammonként ISO gramm keményitőértéket, benne 35 gramm emészthető nyersfehérjét tartalmaz. Még értékesebbek a juhokkal végzett kihasználási kísérletek eredményei, amelyekben összehasonlították a szalmás és nem szalmás, tartósítószerrel készült takarmányok emészthetőségét. A szalmás szilázs nyersrosttartalma hatvan százalékban, a szalma nélkül tartósított zöldlucerna szilázs nyersrost-tartalma negyvenhét százalékban volt emészthető. Tehát a szecskázott szalma rosttartalma az erjedéskor jól feltáródik. Ezzel magyarázható, hogy a csak lucernát tartalmazó szilázs rosttartalma nem használható ki olyan jól, mint a szalmát tartalmazó szilázsé, állapították meg a szakemberek. Néhány kalőriányi vagy wattnyi eltéréssel megállapíthatjuk, hogy menynyi energiára van szükségünk valamilyen meghatározott feladat megoldásához, és milyen formában használható fel az energia a legjobban és leggazdaságosabban. Az ember „energíatengerben“ él. A természet szakadatlanul tevékenykedik, eközben sok energiát használ fel. Ebből az embernek csak bizonyos töredék jut. A legnagyobb generátor a Nap, amely hatalmas erőműként a földi élet minden megnyilvánulására közvetlenül és közvetve hatással van. A legfőbb energiaforrásunk, a Nap 173 millió GW/109 W/ energiát juttat a Földre. Ebből kereken 2000 KWh/év m2 az az energiamennyiség, amely egy napos vidéken merőlegesen megvilágított felületen átalakítással hasznosítható. A gigantikus napkályhában másodpercenként 700 millió tonna hidrogén alakul át héliummá, s közben a felszabaduló energia egy része sugárzással jut el a világűrbe. Egy gramm hidrogén héliummá való alakulásával 150 millió kilokalória hőmennyiséget szabadít fel, vagyis ugyanannyit, mint 15 tonna benzin elégetése. Az energia gazdaságos felhasználása kormányprogram Napjainkban az energia értéke, az energiahordozók ára emelkedik. Ez objektív folyamat, mert a világban kialakult társadalmi-gazdasági feszültséget feloldja. Az energiagazdálkodás új energiaforrások feltárására is lehetőséget nyújt. A szükségszerűségekből indult ki a csehszlovák kormány 1976. május 13-i ülésén érvénybeléptetett 123-as határozat, mely a minisztériumoknak feladatul adta, hogy az elkövetkező években a növekvő energiaszükséglet ellenére 2—2,5 százalékos megtakarítást érjenek el. A részletes intézkedést a kormány 287/ 1976-os határozata ismerteti. Az egyik fő pontban olvasható, hogy eredményes energiamegtakarítás érhető el a fűtőrendszerek, az ipari és a mezőgazdasági objektumok helyes fűtésellátásának összehangolásával. Az új, eddig fel nem tárt energiaforrás célszerű kihasználása lehetőséget nyújt a népgazdaság ésszerű energia-ellátására. Nagy tervek megvalósítói Dél-Szlovákia madari (Modrany) szövetkezetében elhatározták, hogy segítik a kormány energiatakarékossági rendeletét. A kis falu a Komáromot (Komárno) és a Párkányt (Štúrovo) összekötő útvonalon található. A szövetkezet egyik telepén helyezték el a napenergiát hasznosító kísérleti berendezést. A körülbelül 2000 hektáron gazdálkodó szövetkezet korábban is szép eredményeket ért el. Az idén 180 vagon gabonát takarítottak be, s az állattenyésztési részleg — az első félévben — húseladási tervét 15 százalékkal túlteljesítette, 70 vagon húst és 1 millió 100 ezer liter tejet adott el. E néhány adat igazolja a rengeteg becsületes munkát. A műhely dolgozói derekasan kivették részüket az aratásból, azonban egy nem mindennapos berendezés megtervezésében, vagyis a napenergiával működő melegítő üzembehelyezésében is segítséget nyújtottak. A szövetkezet elnökével, Soóky Lajos elvtárssal folytatott beszélgetés közben megtaláltam Szénássy Árpád mérnököt, a hasznos kutatóprogram irányítóját. Amint megérkeztem a telepre, rögtön a „melegvízcsapdához“ siettem. Figyelmeztetett, hogy legyek elővigyázatos, mert forró víz csörgedezik a melegítőkben. A hőmérő higanyszála 85 C fokon volt. A melegítő fizikai alaptörvényen, az úgynevezett oázishatáson alapszik. A fényelnyelőkben fogják fel a napsugarak energiáját. A berendezés tíz melegítő panelből (kollektorból) áll. Ezeket déli irányban 30 fokos dőlésszögbe állították. A rövid hullámhosszú napsugár az üvegen át behatol a kollektor belsejébe, s ott hosszabb hullámhosszú hősugárzássá alakul át, s ezt az üveg nem engedi a szabadba. A kollektorokban a speciális fekete felület mohón elnyeli a hősugarakat, s ez által a felület és a környezet felmelegszik. A jó polyuretán szigetelésű napsugár elnyelőkben 90 Celsiusfokos meleget is el lehet érni, sőt kísérletileg a 100 Celsius fokot is. A melegítőt nagyon jól szigetelt tartállyal kötötték össze. A tartály térfogata elegendő a borjúistálló melegvízszükségletének fedezésére. t*-i Hogyan működik a melegítő borús időben? — A kérdésre Szénássy mérnök így válaszolt: i A kísérleti üzemelés alatt a hűvös, félhős, 20 C fok körüli időben a melegítő vízkészlete 38—40 C fokra felmelegedett. Amennyiben a Nap melege nem elegendő az üzemeltetés hőfoka elérésére, akkor a beépített fűtőrendszer automatikusan bekapcsol és felfüti a tartály vizét a kívánt hőfokra. A borjúistállóban elegendő a 60—65 C fokos hőmérséklet, s a fel nem használt 75—80 fokos meleg víz a reggeli műszakra érkező állatgondozóknak is biztosítja a szükséges melegvizet. —- Számításaink szerint a berendezéssel a szövetkezet tízezer KWó villanyáramot takaríthat meg. Ha az egész szövetkezetre átszámítjuk az energiamegtakarítást, akkor egy évben körülbelül hatvanezer KWó villanyáramot takarítanánk meg a napenergiát hasznosító berendezéssel. Ha a járás többi szövetkezetében s az állami gazdaságokban is hasonló berendezéssel fűtenék a tartályokat, akkor három olyan szövetkezet évi szükségletének megfelelő energiamennyiséget takarítanának meg, mint a madari gazdaság. Ha felmérnénk a járás és a kerület kisfogyasztóinak számát és tászámítanánk ezeket az értékeket, akkor 41 mill. KWó energiát takarítanánk meg. Ez pedig egy kis 50 MW-os erőmű teljesítményével egyenértékű. — Gondolom, hogy az ország energiamegtakarítási célkitűzéseit jó hozzáállással kezdtük megvalósítani. Hogy Csehszlovákiában 2020-ra napenergiával elérjük a 10—15 százalékos energiatermelést, a tudományos kísérletekkel nem szabad megállni. Folytatni kell a kísérleteket, mivel a tudományban a megállás a visszafejlődést jelentené. Történelmi adatokból tudjuk, hogy már Archimédesz a Syrakuza ellen támadó spártai flottát oly módon semmisítette meg, hogy tükrökkel gyújtotta fel a hajókat. Az adott kor fejlettségi fokának megfelelt ez a megoldás, azonban a modern ember kutatásainak céltudatosnak, pontosnak és tervszerűnek kell lennie. S. M, A napenergiagyűjtő panel. Fényképezte: Gazdag Józsei HiiHiHiHimiiNi magas színvonalon főleg a Felső-Csallóközben abból a meggondolásból végzik, hogy a körzetből jelentős mennyiségű tejet szállíthassanak Bratislavában közellátási célra. A keresztezés kezdetén a NENOX, a NECKAR, a NEMEC és más vérvonalú bikákat használták. Most azonban, a keresztezés! program második felében, az Fi-es generáció után már magasabb idegen vérarányú utódok tenyésztésén munkálkodnak. Napjainkban a járás tehénállományának hatvan százalékát részben vörös-tarka, részben pedig fekete-tarka apaállatokkal keresztezik. Csupán két gazdaságban, Dióspatonyban (Orechová Potőű) és a Dunatőkési Állami Gazdaság egyik farmján tiszta vérvonalban tenyésztik a szlovák-tarka teheneket, ugyanakkor a vásárútl (Trhové Mýto) szövetkezet nyárasdi (Topolníky) részlegén szlovák-tarka bikanevelő teheneket tartanak. A tenyésztők dicséretére válik, hogy a járás tizenkét gazdaságában 470 bikanevelű tehenet tenyésztenek. Hasonló kiváló tulajdonságú, népes bikanevelő tehénállomány a nyugatszlovákiai kerület más járásaiban nem található. JOBB TAKARMÄNYTÄP KELLENE A négyezer liter körüli tejhasznosságú tehenek nagyon igényesek a takarmányozásra. Kívánatos lenne, hogy a takarmánykeverő a nagyhasznú tehenek részére jobb összetételű tápot készítsen. Ezt azonban központilag kellene úgy elrendelni, hogy a kiváló haszontulajdonságú teheneknek más összetételű tápot készítsenek, mint például a kisebb hasznosságúaknak. Örvendetes, hogy a keresztezésből származó tehenek már az első laktációban 700—1200 literrel több tejet adnak, mint az ugyanolyan laktációjú szlovák-tarkák, és hasonló a helyzet a további laktációkban is. A tenyésztői munkában nagy jelentősége van a szántóföldi legelőknek is. Sok gazdaságban fél éven keresztül jő minőségű — belterjesen kezelt — legelőn nevelik az állatokat. A napfény, a tiszta levegő, a mozgás kedvező összhatást vált ki az állatoknál. LÉNYEGESEN JAVULT A TEJHASZNOSSÄG A csilizközi szövetkezetben Nagy Zoltán elvtárs tájékoztatott a keresztezés! program sikereiről. Elmondta, hogy a szlovák-tarka teheneket 1974 júliusától holstein-fríz apaállatokkal keresztezték. Akkoriban a szövetkezetnek négyezer szarvasmarhája, s ebből 1420 tehene volt. Az említett évben tehenenként 3556 liter tejet fejtek. Összesen négymillió ötvenezer liter tejet értékesítettek. Négy évre rá, vagyis 1978-ban már 1445 tehenet tar-, tottak, s az egy tehénre jutó tejhasznosság 3872 liter volt. így 5 millió 123 ezer litert adtak el. Abban az évben az állománynak több mint a fele keresztezésből származott. Ezeknek túlnyomó többsége az Fi-es generációban, első és második laktációnál tartott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tejhasznosság a további laktációkban javult. Említést érdemel az is, hogy a gazdaság keresztezett tehénállományának Idegen véraránya elérte az ötven százalékot. Ebben az évben — május végéig — a tehenek napi tejátlaga 12,9, júniusban pedig már 14,5 volt. Számolnak vele, hogy — üzemi méretben — év végére a tehénre jutó tejátlag túlszárnyalja a négyezer litert. A tehenek múlt évi minősítéséből megállapítható, hogy a gazdaságnak számos nagy tejhasznosságú tehene van. Az Fi-esek például már az első laktációban megadják a négyezer literes évi átlagot. Az elsőborjasokat összpontosítva ellenőrzik. Közülük válogatják össze a törzsállományt, vagyis a legjobb egyedeket. Megfigyelték, hogy az elsőborjasok közül alig kerül néhány darab selejtezésre. Évente a tehénállomány harminc százalékát jó haszontulajdonságú elődöktől származó vemhes üszőkkel cserélik le. FONTOS A JÖ HÄTTÉR Nagy elvtárs azt is megjegyezte, hogy a keresztezési program nélkülözhetetlen háttere a jó takarmányalap, és nem utolsó sorban a dolgozók becsületes helytállása. Még hat farmon kénytelenek tartani a teheneket. Minden farmon van egy dolgozó, aki felelős az állományért. Pontos nyilvántartást vezetnek az ellésekről, a fedeztetésről és egyebekről. Ha valamelyik állatnál késik a párzási hajlam, akkor értesítik az állatorvost. Rendszerint tizenhat hónapos korban — több mint négyszáz kilós átlagsúlyban — kezdik az üszők fedeztetését. Ez nagyon lényeges, mert a fekete-tarka leszármazottak későbben nehezen vemhesülnének. A borjakat a rendelkezésre álló három darab kétszáz férőhelyes istállóban hathónapos korig tartják. A hathónaposnál idősebb üszőket a tehénfarmokra szállítják, korcsoportok szerint elhelyezi, és ennek megfelelően etetik. Ezek többségét saját célra készítik elő, azonban évente hatvan tenyészüszőt eladnak. BELTERJES SZÁNTÓFÖLDI LEGELŐK A belterjes szántóföldi legelőkön négyszáz darab egy-két éves üszőt nevelnek. Elhatározták, hogy az üszőnevelést ebben az évben szakosítják. Kulcsodon (KJuőovce) egy ötszáz férőhelyes üszőistállőt adtak át, Medvén (Medveďov) pedig hasonló istálló építését kezdték. Az utóbbi 1980-ban készül el és ezzel megoldottnak tekinthető az üszőnevelés szakosítása. A vemhes üszőket ellés előtt két hónappal az elsőborjasok Istállójában helyezik el, és felkészítik a laktációra. Ellés után a borjakat tizennégynapos korban áthelyezik a részükre fenntartott nevelőbe. A frissfejős tehenek a megszokott istállókban maradnak. Ezzel elkerülik az áthelyezéssel járó hasznosságcsökkentő stressz-hatást. Ugyanakkor a vemhes üszők további csoportjait más-más istállókban helyezik el, s ellés után azok is a megszokott helyen maradnak. Ez azt jelenti, hogy az elsőborjasok részére mindig azt az Istállót jelölik ki, ahol azok megellettek, s ez a módszer itt jól bevált. Az állatok részére kitűnő minőségű és elegendő tömegtakarmányt készítenek télre. A készlet silókukoricából, répakaréjból, kukoricaszárral kevert nyersszeletszilázsból és lucernászénáвваваавваааввававаавааваааааав1 ból áll. Az erőtakarmányt érdem szerint adják a teheneknek. A múlt évben a tej literjének termelésére harminc dekás adagot használtak. Ebben az évben is ennyit irányoz elő a terv, nyáron azonban arra törekednek, hogy az egy literre jutó abrakfogyasztás átlaga ne lépje túl a huszonöt dekát. A nyári takarmány túlnyomó többségét a belterjesen kezelt legelők szolgáltatják. Az eleség több füfajta keverékéből áll. Pótlásra zöldlucernát és szudánifüvet adnak az állatoknak. A belterjes legelőkön 1200 tehenet tartanak ebben az évben. A legelőket szakaszonként trágyázzák, gondozzák és öntözik. így a jó tejhasznosság a legeltetésnek is köszönhető. A keresztezési program, a gondoskodás, az „odafigyelés“ eredményezte, hogy a múlt évben a tej kilencven százalékát első minőségi osztályban értékesíthették, s így több mint 2 millió 800 ezer korona prémiumot kaptak a felvásárlóktól. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy ahol a programot következetesen megvalósítják, ott a szarvasmarha-tenyésztés tekintélyes nyereséget biztosít a gazdaságnak, hiszen a szövetkezetből — 1977-től fogva — a vágómarhát tiszta húsra átszámítva vásárolják fel, s ez előnyösebb a hagyományos felvásárlási módszernél. A termelőktől függ tehát, hogy ennek az ágazatnak a termelése nyereséges legyen. HOKSZA ISTVÁN
