Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-01 / 35. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. szeptember 1. Nem nyugszunk bele... A sportolók, sportszeretők nemcsak a labdarúgópályán tesznek hitet barátságuk, együttérzésük mellett, hanem sok helyütt az életben. Ekecsen (Okoč) a közelmúltban jónevű fért! kézilabdacsapat kapusa a minap kezd.te meg a családi fészek lerakásának az alapját. A sporttársak, az élsportolók ott segédkezdtek, hogy minél előbb elkészüljön a ház. Az ott levő fiatalok és idősebbek kijelentették: „Jó ha összetartunk. Valóban mi; sportolók, régiek és mostaniak egy nagy Család vagyunk, s nemcsak a pályán, hanem szükség esetén mindenütt segítjük egymást.“ Az összefogás ellenére Ekecsen Is akadnak gondok. Tavaly még a házigazda, az építő, a kézilabdacsapat kapuját védte, s nem is akármilyen szinten, hiszen a divízióban kellett helytállni. Sajnos véget ért a dicső korszak, és az ekecsiek egyelőre nem tizik tovább a kedvelt sportágat, amelyet már a nézők is megszerettek. Kiss Béla, a sportszervezet elnöke szintén ott segédkezett az alap lerakásánál. De azért szót tudtunk váltani, mert éppen befejezték a fontos munkát. Ekecs lényegében elég nagy község Csallóköz szívében. Épül-szépül a falu, s legfeljebb, illetve legkönnyebben a régi házakat lehetne megszámolni. Sok értelmes ember került ki a faluból, akik komoly funkciót töltenek be az ország vérkeringésében. De azért otthon is maradtak jó szervezők, akik nem sajnálják az időt a sport és a közművelődés fellendítésére. Mindezek ellenére mégis vannak hézagok és ezért történt meg, hogy Csallóköz egyik nagyközségében kiestek a labdarúgók a második osztályból és szétesett a divízióban játszó kézilabdacsapat. Lehetne tovább sorolni a lehetőségeket, amelyekkel nem élnek a sokoldalú sporttevékenység kibontakoztatására. Az elnök szimpatikus fiatalember, régi focista, aki szintén hosszú ideig rúgta a bőrt. Az ő véleménye a következő: — Nem lehetünk elégedettek a tevékenységünkkel. Azt hiszem mi vagyunk a hibásak, hogy a labdarúgócsapat játszik tovább a járási bajnokság második osztályában. Azért estünk ki, mert a fiúk nem jártak rendszeresen edzésre, s nem vették komolyan a labdarúgást. Nem elég csak a hazai pályán megnyerni a mérkőzéseket, szükséges néhány pontot idegenből is elhozni: Ehhez viszont lelkes gárda kell, amely szívvel lélekkel harcol a győzelemért. Van a fiúkban tehetség, s arra is van módunk, hogy a téli alapozást a tornateremben végezhessük, anyagi gondjaink sincsenek, mert a szövetkezet mindenben segít, őszintén megvallva valami más A sportolók és sportszeretők a lakásépítésben is segítik egymást. Fotó: baj van nálunk, sokat beszélünk arról, amit tenni kéne, s nem Is értjük, miért nem tartjuk jobban kézben a labdarúgást. — Végeredményben milyen vélemény alakult ki? — Egyöntetű. Nem szabad belenyugodni a jelenlegi helyzetbe. Bár a kézilabdacsapat feloszlott, és a játékosok közül legtöbben Nagymegyeren (Calovo) dobjál: a bőrt. A szakosztály megmaradt, s mi minden lehetőt elkövetünk az új csapat megszervezéséért. Mostanában a labdarúgópálya korszerűsítésével is foglalkozunk. Manapság már az természetes, hogy vannak megfelelő szociális helyiségek. Igaz a kézilabda-pályánk korszerű, csakhát a csapat... De azért nincs kihasználatlanul, mert az iskolás gyerekek ott játszanak. Az utánpótlás mind a kézilabdában, mind a labdarúgásban a pionírcsapatban található. Tavaly a gyerekek különben labdarúgásban megnyerték a járási bajnokságot. Jó a labdarúgócsapat, s az iskolások közül négyen a kerületi válogatottban is szerepeltek, jelentősen elősegíti a sporttevékenységet, hogy az iskolában van egy minden igénynek megfelelő tornaterem. A fiúk különben ősszel jól kezdtek, s eddig minden mérkőzést megnyertek. A közönség továbbra is lelkesen buzdítja a csapatot, 300—400 néző mindig akad egy-egy mérkőzésen, és idegenbe is sokan elkísérik a labdarúgókat. — Hányszor edzenek hetente? — Kétszer, kedden és pénteken. A hét eleji edzésen kevesen vannak, de pénteken majdnem mindenki megjelenik. Fonód Laci, egy vérbeli volt csupaszív játékos lett az edző, és főleg az ő érdeme, hogy nem esett szét a csapat, amikor a harmadik'osztályba kerültek, és hasonló lelkesedéssel játszanak a fiúk, mint régebben. — Szoktak rendezni labdarúgótornákat is? — Minden évben. Az idén Várkony, fzsa és egy magyarországi együttes mérte össze velünk az erejét, s kiváló gólaránnyal az első helyen végeztünk. A dunaszegiekkel a szövetkezetünknek van baráti kapcsolata, s ez adott lehetőséget, hogy kölcsönösen mérkőzzünk egymással. A közeljövőben mi is készülünk hozzájuk, egy háromnapos jutalomkirándulást szervezünk a játékosok és a tagok részére, s közben mérkőzést is játszunk. — Milyen sportágban tevékenykednek még? — jónéhányan hódolnak az asztalitenisznek is‘, de sokkal jelentősebb a turisztikai szakosztály munkája. A Honvédelmi Szövetség az ifjúsági szervezettel karöltve kerékpártúrákat és gyaloglóversenyeket is szervez. A tömegsport egyre közkedveltebb lett nálunk. Az ekecsiek elismerik, hogy nem tettek meg mindent a sokoldalú sporttevékenység kibontakoztatásáért. Igaz, nincs, meg a kellő erkölcsi és anyagi támogatás a községben levő üzemektől. De ez nem mentség, mert az efsz önzetlenül segíti a sportolókat, így hát főleg a vezetők feladata, hogy jó szervezéssel, átgondoltabb irányítással még több lehetőséget teremtsenek a sportolásra, és visszanyerjék a kicsit megtépázott tekintélyűket. TÓTH DEZSŐ ■üjéhány évvel ezelőtt a nyári ” időszakban falvainkban a népművészeti tevékenység csak a legkönnyebben megvalósítható bemutatókra szorítkozott. Nyáron leginkább a tánccsoportok és az énekkarok fejtettek ki tevékenységet a CSEMADOK helyi szervezeteinek keretén belül. A komárnói járásban ebben az évben nincs uborkaszezón a nyári hónapokban sem a kulturális tevékenységben. A CSEMADOK jb 39 helyi szervezete és 7500 tag tevékenységét irányítja. Persze nem akarom azt mondani, hogy minden tag bekapcsolódik a kulturális tevékenységbe, de több mint ezerre tehető azoknak a száma, akik aktív résztvevői a népművelő munkának. Ők azok, akik ápolják, terjesztik a haladó hagyományokat, a szocialista kultúrát. Fontosnak tartjuk, hogy a csehszlovákiai magyar amatőr művészeti mozgalom és kultúra értékei minden egyes csehszlovákiai magyar nemzetiségű állampolgár személyes, állandó és tudatos szükségletévé váljon. A CSEMADOK jb ennek a célnak megvalósítása érdekében bővíteni akarja a művészeti mozgalom tömegalapjait a gyermekek, az ifjúság és a felnőttek körében Rendszeres иерйУйгеИ íeraenw А XVI. Jókai-napokon a Komárom Magyar Tannyelvű Gimnázium irodai mi színpada J. Hašek: Švejk címť müvével aratott sikert. A CSEMADOí komáromi helyi szervezete és a Szak szervezetek Háza színjátszó csoportjí Katajev: Bolondos vasárnap az tidü lőben című előadásával az országo: verseny III. díját nyerte el. Sikeresei szerepelt még járásunkból a CSEMA DÓK és a SZISZ csal lóközaranyősi irodalmi színpada is, „Megvédjük az iskolát“ című műsorával. Közülük kapta a legjobb női alakítás díját az egyik szereplő: Pusztai Irén. А IV. kategória versmondói közül az első helyezést a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulója Sztrecskó Anikó, a prózamondásban pedig első Csanda Márta, a második Szabó Ildikó, a már említett gimnázium tanúló-1»ÍÍÜ:5 A bajcsi aratóünnepélyen kiválóan szerepelt a Záhorská Népművészeti Együttes. egyaránt. Célul tűzte ki: „Az összes érdekelt szerv és szervezet közreműködésével biztosítani és javítani a mozgalom anyagi és káderfeltételeit“. Helyi szervezeteinket anyagilag is támogatják a helyi nemzeti bizottságok, illetve egységes földművesszövetkezetek, de ez a segítség nem rendszeres. Az elkövetkező időszakban a helyi szervezeteknek meg kell találni a módot a konkrétabb együttműködésre. Erre nagy szükség van azért is, mert együtteseinket szisztematikusan be kell kapcsolni az amatőr művészeti mozgalom össz-szlováklai versenyeibe, áz országos kultúrfeladatok teljesítésébe. Az idei Dunamenti Tavaszon Dunaszerdahelyen [Dunajská Streda) járásunkból két bábcsoport is szerepelt. Az egyik Komáromból a lakótelepi iskolából, a másik pedig a Gútai (Koj lárovo) Magyar Tannyelvű Kilencéves j Alapiskolából. Naszvadról (Nesvady) j az iskolások színjátszócsoportja, Izsóról flža) pedig az iskola irodalmi Labdarúgó-mozaik SZERETNÉNEK HELYTÁLLNI A galántai járási bajnokság újonca a szenckirályfai (Králové pri Sencil sportszervezet labdarúgócsapata. Az együttes játékosai a bajnokság megnyerése után azonnal megkezdték az őszi idénybe való felkészülést. Az előkészületi mérkőzéseken Sedlá rik László irányításával igyekeztek kiküszöbölni a csapatjátékban előforduló hiányosságokat, s a lövőtechnika elsajátítására fektették a fő súlyt. A felsőbb osztályban a népes szurkolótábor és a sportszervezet vezetősége tisztes helytállást vár a csapattól. ÖREGFIÜK TALÁLKOZTAK A felsőszeli (Horné Saliby) sportszervezet vezetősége minden évben vendégül látja a bratislavai újságírók csapatát. Az idei összecsapásra hűvös Időben került sor, de a pályán látottak felhevítették a szurkolókat. A mérkőzés végül is a technikásabb, nagyobb rutinnal rendelkező, helyzeteiket fobban kihasználó vendégek 8:1 arányú győzelmével ért véget. A győztesek góljait Walner (hármat), Cvedler (kettőt), Trubaéik, Mutkoviő és Geškn lőtte. A hazaiak becsületgólját Karkuš mérnök szerezte. NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉS Az öregfiúk találkozója után felsőszeli А-csapata mérte össze erejét a hazánkban tartózkodó Kaposszegcső (Magyarország) labdarúgóival. A vendégek a mezőnyben jól adogattak, gólhelyzeteiket azonban nem használták kt. A mérkőzés végül is a gólratörő hazaiak 3:0 arányú győzelmét hozta. OLÁH GYULA színpada mutatkozott be az seregszemlén. országos Fotó: —ttja lett. Zselizen (Želiezovce) az Országos Népművészeti Fesztiválon az izsai iskola ötven tagú tánccsoportja szerepelt sikeresen, őrizve szüleik örökségét, az izsai népviseletet, járásunkban a CSEMADOK helyi szervezeteiben mintegy hatvan műkedvelő művészeti csoport működik rendszeresen és sikeresen. Vannak együtteseink, és szólistáink az amatőr művészeti mozgalom vonalán, akik az országos élvonalban működnek, sőt néhányan országunk határain túl is jól ismertek. Járási méretben egyik legjelentősebb és legnagyobb rendezvényünk a Kolozsnémán (Klžská Nemá) évenként megtartott járási dal- és táncünnepély. Az idén tizenhetedszer rendezte meg a CSEMADOK Komáromi járási Bizottsága, a járási művelődési központ a kolozsnémai helyi szervekkel karöltve az SZNF 35. ‘és a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója jegyében. Ezen a hagyományos rendezvényen járásunk legjobb együttesei és szólistái, a körzeti versenyek győztesei és a komáromi Dunaj együt// // . tes szerepeit susereseu. ne iucu magyarországi amatőr vendégegyüttesünk a tardosbányai Vörös Márvány nemzetiségi népíművészeti csoport volt. Közel egyórás gyönyörű műsoruk a népek, nemzetiségek barátságát, békevágyát szimbolizálta, járási rendezvényünkön az idén a nemzetközi gyermekévben több gyermekcsoport szerepelt. A jól sikerült rendezvényen több mint négyszáz szereplő mutatkozott be nagy sikerrel. Bár az időjárás az évek során gyakran befolyásolta ezt a szabadtéri bemutatót, mégis az idén is több mint háromezren voltak kíváncsiak a műsorra. Együtteseink számára rangot jelent fellépni a kolozspémai ünnepségen. Néhány évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy ezt az ünnepélyünket a „Csak tiszta forrásból...“ jelszó jegyében rendezzük. A hagyományok ápolásán kívül az igényességet fő célként jelöltük meg, egyre magasabbra emelve a mércét a fellépő csoportok előtt. Ebben a munkában nagy segítséget nyújtanak a CSEMADOK jb szakbizottságai: az ének-zenei és a néptánc szakbizottság, s főleg a bizottság elnökei Kozári Péter, Wurczel Gábor és Keszegh Béla. Ök azok, akik szakmai segítséget is nyújtanak az egyes csoportoknak a versenyekre való felkészülésben. A CSEMADOK KB Elnöksége rendszeresen foglalkozik a csoportok felkészítésével. Keresi a megoldást az együttesek káderfeltételelnek javítására. Műkedvelő művészeti csoportjaink nagy többségének ugyanis nincs szakképzett vezetője. Ezen a téren bizonyos szemléletváltozásra lesz szükség a jövőben egyesek részéről. Tény az, hogy szakképzett irányítók nélkül ma már az amatőr művészeti mozgalom művelése magas szinten elképzelhetetlen, nem valósítható meg. Többször próbáltunk már a járási művelődési központ segítségével tanfolyamokat szervezni a csoportvezetők számára, sajnos még mindig nincs meg a kellő érdeklődés helyi szerveinknél, 111. az egyes művészeti csoportoknál a szakoktatás iránt. Ennek ellenére a CSEMADOK jb a jmk szakdolgozóival közösen kell, hogy találjanak megoldást a csoportok módszertani támogatására. A működő csoportoknak fellépési lehetőséget kell biztosítani, mert különben kedvüket szegjük. Természetesen összhangban a mozgalom irányelveivel és szabályaival. Célunk az, hogy minél több embert bevonjunk a népművészeti tevékenységbe, akik nemcsak passzív befogadói a kultúrának, hanem aktívan kiveszik részüket és cselekvőén hozzájárulnak a szocialista ember esztétikai, erkölcsi magatartásának megszilárdításához, egymás megbecsüléséhez. KURUCZ NÄNDORNÉ, a CSEMADOK Komárnoi JB elnöke Lengyel kipMészeh kiállítás A Csallóközi Múzeum a Bratislavai Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Központtal karöltve — a lengyel főkonzulátus védnöksége alatt — képzőművészeti kiállítást rendezett a múzeum földszinti termeiben. A kiállítás a lengyel piakátmüvészetnek a nemzetközi gyermekév tiszteletére készült remekeit, valamint a „Ló a lengyel festészetben“ című harminc képből álló sorozatot mutatja be. Mindkét kiállítás nagy sikerrel szerepelt már hazánk néhány városában. Hozzánk Bratislavából érkezett, űrömmel vállaltuk e kiállítás rendezését a lengyel nép nagy ünnepe, a Lengyel Népköztársaság létrejöttének 35. évfordulója alkalmából, ezzel is kifejezve elismerésünket és tiszteletünket a testvéri lengyel nép országépítő sikerei fölöt.t A nemzetközi gyermekév — a világ sok más országához hasonlóan — Lengyelországban is számos művészt ihletett alkotásra. A plakátokból a gyermekek Iránti szeretet, a gyermek sorsáért való aggodalom sugárzik. Minden plakátról azt olvashatjuk le, hogy a gyermek jövőjének csak a békés építőntunka lehet az egyetlen biztos záloga. Csodálatos erővel fejezi ki ezt a gondolatot az egyik legszebb plakát, amelyen egy göndörhajú kislány piros szegfűt helyez a katonák által tartott puskacsőbe. Megható, mennyire megszelídülhet a gyilkos fegyver a gyermeki ártatlanság hatására. A kiállítás másik része a ló ábrázolását mutatja be a mai lengyel festészetben. A lengyel nép esetében — a miénkj hez hasonlóan — a ló már hosszú év! századok óta szorosan kapcsolódik az j ember életéhez. A mezőgazdasági munkát — amely a lakosság döntő többségének az egyetlen megélhetési forrását jelentette — még 20—30 évvel ezelőtt sem lehetett a „nagy segítőtárs, a ló nélkül elképzelni. Ezért a lengyel művészetben is évszázados hagyományai vannak a 16 ábrázolásának. Ezt a hagyományt igyekszik ápolni és továbbfejleszteni a lengyel kormány a festői környezetű podlaskoi Janowo-ban létesített művésztelepen. 1975-ben rendezték meg itt az első szimpóziumot, melyen évről évre több élvonalbeli művész jelenik meg és alkot. Az elmúlt években több mint száz művész fordult meg Janowoban, s alkotásaikból számos kiálítást rendeztek. Múzeumunk jelenlegi tárlatán a janowoi művésztelep 15 művészének harminc alkotásával ismerkedhet meg a látogató. Tizenöt művész — s valamenyien lovat ábrázolnak. A különböző stílusban és felfogásban készüli képek közös vonása, hogy alkotóik szeretik a lovat, e kedves háziállatot, s szívesen örökítik meg. Jozef Korolkiewicz vágtázó lovai, Wladyslav Borowicki száguldó paripái, Stanislaw Chomiczewskí rohanó ménese és Barbara Rzepa viharos esőtől megriadt lovai erőt és dinamikát sugároznak. De ugyanolyan élvezettel gyönyörködhet a látogató Maria Ziabkalasik pihenő paripái, vagy Wladyslav Borowicki vályúnál csendesen vizet ivó lovai, láttán is. Csak a szilaj erő és dinamika helyett a méltóságteljes nyugalom uralkodik az utóbbi képeken. A Csallóközi Múzeum első nemzetközi kiállítása a hozzánk közel álló testvéri lengyel nép művészetébe ad egy villanásnyi betekintést, mely a szórakozás és kikapcsolódás mellett minden látogató számára új ismeretet és mély művészi élményt Ls jelent. MAG GYULA К' X
