Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-01 / 35. szám
|97S. szeptember 1. SZABAD FÖLDMŰVES — Félévi eredményeinkkel elégedettek lehetünk. Szövetkezetünk a mezőgazdasági nyerstermelés féléves tervét százhét százalékra teljesítette. Az elért eredmények közös munkánkat dicsérik. A sikerek érdekében azonban továbbra is úgy kell munkához látnunk, mint egy nagy családnak. Ki-kl ereje és becsülete szerint dolgoz' zon. Ez legyen a Jelszó az őszi időszaki munkák meg' kezdése előtt is — hangzottak az elnök szavai. „Úgy kell munkához látni, mint egy nagy családnak* — azóta is élnek bennem a szavak. A szavaknak olyan jelentősége is van, hogy ebben a szövetkezetben teljes a bizalom, a kölcsönös szeretet és a tisztelet. Egv fedél alatt, egy asztalnál szegték meg az új búzából sütött kenyeret. Egy fedél alatt ünnepelte a szövetkezet tagsága a gabonabetakarítás sikeres befejezését, az út ke' nyér ünnepét. =-.csl--w „Ritka nagy emberöltöt éltünk“ Űj fejezet Sokan vannak széles e hazában, fckik harminc évvel ezelőtt — az új emberöltő elején — úgy találkoztak a történelemmel, hogy munkássorsból, cselédsorsból, parasztsorsból egyenesen a közös gazdálkodás nagy reményre jogosító sodrásába csöppentek bele. És nem tudták, nem tudják abbahagyni, mert ha a munkája eredményét látja az ember, tovább akarja azt csinálni. Ezt diktálja a földművesek ősi ösztöne. EGYMÁSRA UTALVA Harminc évvel ezelőtt öt falu — Olletejed (MlieCany), Hodos (Vydrany), Sikabony (Maié Blahovo), Nagyabony (Veiké Blahovo) és Dunaszerdahely (Dunajská Streda) földművesei is a közös gazdálkodás útjára léptek, öt falu földművesei, öt falu nincstelenje, cselédje... Egyiküknek lova, másikuknak tehene, a többségnek viszont csak a munkaereje volt. A szó szoros értelmében véve összefogták nadrágszíjnyi földjeiket, testi erejüket. Ezerkilencszázötvenkilencben Dunaszerdahely, Olletejed és Sikabony egyesültek, majd ezerkilencszázhetvenöt január elsején Hodos ,és Nagyabony is a korábban egyesült szövetkezetekhez csatlakozott. így alakult ki a járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Dukla Efsz. Az egyesülés nemcsak a megfelelő Vezetők kiválasztásával, a nagyszabású tervek megkezdésével járt. A tagság szemléletét is közös nevezőre kellett hozni. S ez a kezdetben bizony nem volt könnyű feladat, de megoldották. Az egyesült szövetkezet az elsők között élt az állami támogatás és a saját gazdasági eredményeiből eredő újabb lehetőségek kihasználásával. A jövőre gondolva új gépeket vásároltak, s korszerűsítették az állattenyésztési farmokat. A külön-külön gazdálkodó szövetkezetek összbevétele ezerkilencszázötvenegyben 4 millió 750 ezer korona volt, ezerkilencszázhetvennyolcban viszont már elérte a kilencvenöt millió koronát. Am a vezetőség és a tagság jó munkájáról, igyekezetéről legjobban a szövetkezet idei félévének gazdasági eredményei tanúskodnak. Az állattenyésztés szakaszán a népgazdasággal szembeni feladataikat maradéktalanul teljesítették. A félévben ezerháromszáz tonna húst értékesítettek. Eredményeik a tejtermelésben is kiválóak. A növénytermesztésben a félév jó eredményei és az időben elvégzett időszerű munkák maradéktalanul biztosítják a második félév feladatainak sikeres teljesítését. Nagyra értékelhetjük a munkakezdeményezést, amely a szövetkezetben alapvető feltétele a sikeres gazdálkodásnak. ☆ ☆ ☆ Az efsz vezetősége és tagsága a gabonabetakarítás befejezésének ünnepén emlékezett meg a szövetkezet megalakulásának harmincadik évfordulójáról. Az új kényér ünnepén emlékeztek és ünenpeltek azok, akik ezerkilencszáznegyvenkilencben a közös gazdálkodás rögös útjára léptek. Ünnepeltek a kenyércsata győztesei is. A kopibájnosok versenyében a legjobb eredményt Czucz Sándor és társa, Hodossy Dezső érték el, akik elnyerték a legalacsonyabb szemveszteségre kitűzött díjat is. A szalmaletakrításnál, a tarlóhántásnál, a gabonaszállításnál Keszi Ferenc, Varga Lajos, Serfóző Mihály, Csánó László, Bódis Ernő, Simon Lajos, Szolgai János, Mátyás józsef, Egyházi Nándor, Bacsa János, Vasmera Tibor, Póda László, Stefankovics József, Laboda Vince, Végh Béla, Trhaj István, Kiss László, Csúcsai Miklós, Vereknyei József, Göncöl László és Hodossy István érte el a legjobb eredményt. ☆ ☆ ☆ Harminc év nagy idő, és mi ritka nagy emberöltőt éltünk meg — mondotta Píver Dezső, a közös elnöke. Az ökörfogatos, első közös gazdaságokból korszerű mezőgazdasági nagyüzem lett. A fiatalok ezt látják és természetesnek tartják, ahogy van. Ezek már a mai fiatalok. A Dukla Efsz-ben a váltóbot is méltó kezekbe kerül. CSIBA LÄSZLÓ jegvében üimepeM s ez biztosíték, hogy a sertéshús eladási tervének a teljesítése nem okoz majd különösebb gondot. Már az első félév is ígéretes volt, hiszen öt százalékkal túlszárnyalták a sertéshúseladást. A Bajcsi Állami Gazdaság mindig neves volt az újító mozgalomról. Ez a nemes mozgalom csak úgy lehet eredményes, ha a dolgozók alkotó képességét értékelik, jutalmazzák és a bevált újításokat bevezetik a gyakorlatba. Azt hiszem, ezen a téren dicséretet érdemelnek a bajcsi irányítók, mert a termelést elősegítő újításokat felkarolják és kamatoztatják. A jó munkást megbecsülik a gazdaságban. A szépen megrendezett ünnepélyen most is megjutalmazták azokat, akik példásan dolgoztak és hozzájárultak a kiváló eredmények eléréséhez. Az állami gazdaság 30. évfordulója jegyében lezajlott ünnepi ülésen a gazdaság vezetőinek és a vendégeknek átadták a művészi kezek által font koszorúkat. A kora délutáni órákban színvonalas műsornak tapsolhatott a közönség. A jónevű Záhorská Népművészeti Együttes lépett fel. Már tavaly is ők szerepeltek az aratási ünnepélyen és elnyerték a közönség tetszését. A műsorban az is elismerést érdemelt, hogy a szlovák együttes magyar számokkal kedveskedett. Ennek különösen örültek a gazdaság dolgozói, akiknek döntő többsége magyar anyanyelvű. A műsor után nemzetközi labdarúgó-mérkőzés következett. A jó képességű bajcsi labdarúgók magyarországi együttessel mérték össze erejüket, és színvonalas mérkőzést láthatott a szépszámú közönség. Ezt követ te a táncmulatság, ahol fiatalok, idősebbek táncolhattak a zene ritmusára Verőfényes augusztusi napra ébredtek a Bajcsi (Bajé) Állami Gazdaság dolgozói. Kellemes nyáridőben gyülekeztek az ősi fákkal körülölelt parkban, hogy megünnepeljék a gazdaság megalakulásának , 30.' évfordulóját, amely egyben az új kenyér ünnepe is volt. A jelentős évfordulót Szabó Imre, a Járási , pártbizottság Járási titkára méltatta a legtalálóbban, egyszerű, de mélyreható szavakkal. Többek között a következőket mondotta: „A Bajcsi Állami Gazdaság a mezőgazdaság szocialista átépítésének egyik iskolája volt, amelynek tapasztalataiból merítettek a környéken megalakult szövetkezetek irányítói. Ezért örömmel vállaltam a feladatot, hogy átnyújtsam a járásunk mezőgazdaságának szocialista fejlesztésében elért eredményekért adományozott díszoklevelet.“ A nehéz átmeneti években valóban példakép volt az állami gazdaság, amelynek gazdálkodásából erőt merítetek a szövetkezetek szervezői, mivel az ott elért eredményeken hűen tudták szemléltetni, a jiagyüzemi mezőgazdaság előnyeit. Kosztankó Antal, a gazdaság igazgatója tömör, mégis mindenre kiterjedő beszámolójában szintén foglalkozott a felszabadulást követő nehéz kezdeti évekkel, a kibontakozással és azokkal az eredményekkel, amelyet három évtized alatt elértek a közel hatezer hektáros, nagyon változó talajösszetételü birtokon. Az alapeszközök értéke napjainkban már meghaladja a 200 millió koronát. De az is lényeges, hogy eltüntették a majorokból a nyomortanyákat és korszerű családi házakban, valamint az üzem által épített lakásokban élnek a dolgozók. A mezőgazdasági termelés mindig ki van téve az időjárás viszontagságainak. Az idén a Bajcsi Állami Gazdaságban nem arattak repcét, mert kifagyott, és a búzából is több hektárt ki kellett szántani, s helyette árpát vetni, hogy azzal pótolják az abraktakarmányt. Ebben az esztendőben — kevés kivétellel — a mezőgazdasági üzemekben nyolc-tíz mázsával alacsonyabbak voltak a hektárhozamok a tervezettnél. A kedvezőtlen időjárás ellenére a gabonabetakarítást tizenhárom nap alatt végezték el a gazdaságban, augusztus közepéig letakarították a szalmát és elvégezték a tarlóhántást, másodvetést, s már a jövőre, a repce vetésére gondolnak. A gazdaságban példás fegyelemmel végezték az aratást mind a hazai, mint a vendégkombájnosok. Az ógyallai (Hurbanovo) és az otrokoviceí traktorállomások kiváló gépirányítói is dicséretet érdemelnek. Hasznos ez az évek óta tartó jó kapcsolat. A hazai és a vendégkombájnosok versenyének eredményeképpen a szemveszteség minimális volt a gazdaságban. Mint már említettük, a gabonatermesztés nem volt elég sikeres. Annál dicséretesebbek az eredmények az állattenyésztésben, ahol a nyerstermelést 111 százalékra teljesítették, vagyis több mint 2,5 millió korona értékkel adtak többet a közellátásnak a tervezettnél. A malacelválasztás tervét is 115 százalékra teljesítették. Dinnyetermesztésünk kulcskérdése a fajta helyes megválasztása, a, termelő és az értékesítő közötti összhang megteremtése. A jó dinnye keresett exportcikk, a rossz viszont itthon sem kell. A hagyomány — az anyagi érdekeltségen túl — kötelez is. X / X A mezőgazdasági termelés növelésére kijelölt feladataink igényesek. Teljesítésük csak a tartalékok mozgósításával, valamint a termelés összpontosításával lehetséges. Tehát a termelés olyan határát kell megállapítani, amely a helyi adottságoknak megfelelően a korszerű technika és technológia mellett a legkifizetődőbb. A vázolt népgazdasági érdekek figyelembevétele, valamint a termelés ésszerűsítése szempontjából — csak az elismerés hangján szólhatunk a Duna tőkési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaságról. A nagy zöldségtermesztési hagyományokkal rendelkező gazdaságban évek óta sikeresen foglalkoznak a dinnye — sárga- és görögdinnye — termesztésével. Ennek korszerűsítése szempontjából felhagytak a hagyományos módszerekkel és bevezették a korszerű, fóliás módszert. Előnyeiről és szükségszerűségéről Vincze Kálmán főkertésszel és Hajtman István mérnökkel, a gazdaság igazgatójával beszélgettünk. — Köztudott, hogy a zöldségfélék közül a dinnye igényli a legtöbb meleget és tápanyagot. Termékeny talajt, valamint meleg, napos, védett fekvést kíván. Gazdaságunkban megfelelnek a talajviszonyok és az egyéb termőhelyi adottságok. Idén a legnagyobb gondot az időjárás okozta, mert a dinnye nagyon érzékeny a változó hőmérsékletre, főképpen fejlődésének első szakaszában, a virágzás kezdetéig. Ebből a szempontból is nagy szolgálatot tett a fóliás talajtakarás, a fejlett, egészséges palánta, a szükséglet szerinti öntözés, a növényvédelem és nem utolsósorban a fajta megfelelő megválasztása. XXX A termelés gazdaságosságán sokat lendített a Sósszigeten nemesített fajták termelésbe vonása. Görögdinnyé-A kellemesen eltöltött nap eseményei minden bizonnyal sokáig emlékezetesek maradnak az állami gazdaság dolgozóinak. TÓTH DEZSŐ Brigádusok szedik a görögdinnyét. Sókszelőcén (Selice) az aratási ünnepély előtt megkérdeztem az egyik idős alapítótagot, hogy mit hozott számára a közösben eltöltött huszonhét év. r-i Űj házat építettem, korszerűen berendeztem, s gyermekeimből embert neveltem. Fiaim már kirepültek a családi fészekből, de ők is a szövetkezetben dolgoznak. Az unokák közül hárman szakmunkásképzőbe járnak, kettő közülük gépszerelőnek jön a szövetkezet be — mondta az idős ember. A családban megmaradt tehát a hús-vér kapocs, a föld iránti vonzalom. Az apa, a fiúk és az unokák együtt élvezik a szövetkezeti eszme, ma már érett, ízletes gyümölcsét. Bár külön-külön, de mégis egy fedél A Bajcsi Állami Gazdaságban tárgyi jutalomban részesítették a legjobb alatt él a család. Ez a gondolat foglalkoztatott Tomasdolgozókat. Fotó: —tt— kovics Károly efsz-elnök ünnepi beszéde alatt is. EGY FEDÉL ALATT Hajtman István mérnök, a Dunatőkési Állami Gazdaság igazgatója és Vincze Kálmán főkertész büszkék • jó dinnyetermésre. bő) a Lajkó F—1-es, sárgadinnyéből pedig az 1. számú hibrid termesztésének köszönve elérik a hektáronkénti harminc tonna feletti hozamokat. A Lajko F—1-es görögdinnye tenyészideje rövid, húsa a hazai ízlésnek megfelelő, édes, oldavdékony és mélypiros színű. Az állami gazdaság ötvenöt hektáron termeszt dinnyét: ötvenkét hektáron görög-, három hektáron pedig sárgadinnyét. A termelő és a nemesítő együttműködésében rejlő nagy lehetőségeket azonnal felismerte a forgalmazó és az értékesítő vállalat is, — A görögdinnye szedését az állami gazdaságban a piaci igényeknek legmegfelelőbb időszakban — július huszonhatodikán — kezdték, s naponta nyolcvan-száz tonnát szállítanak a közellátásnak — mondta Csiba Gusztáv, a Zelenina dióspatonyi (Orechová Potôň) kirendeltségének raktárosa. XXX A hatékony együttműködés —, amely túlzás nélkül görögdinnye-termesztési hagyományainkat mentette meg — tartósnak és eredményesnek bizonyul, s reméljük, hogy a Vincze Kálmán kertész, Rákóczi Lajos nemesítő és Csöllei József, a Zelenina diőspatonyi kirendeltségének igazgatója közötti összhang, követőkre talál, s zöldségtermesztésünkben — a görögdinnyéhez hasonlóan — a többi megoldandó kérdés is sínre kerül. —csiba—
