Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-25 / 34. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus 25, gyümölcsbirodaloitt__ Minden év augusztus 20. a Magyar Népköztársaságban az alkotmány napja és az új kenyér ünnepe. A szocializmust a harminc esztendeje elfogadott népi demokratikus alkotmány alapján építik déli szomszédaink. Az eltelt három évtized alatt az elmaradott agrárország — a szocialista országok közösségében — iparilag is hihetetlenül sokat fejlődött. Mezőgazdasága az élenjárók sorába került. Jelentősen bővítették a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztést, s a hazai ellátás mellett egyre jelentősebb mennyiségű csemegeszőlőt, gyümölcsöt, valamint bort exportálnak. A közelmúltban a Balaton déli partján levő, szőlő- és gyümölcstermesztésre szakosított Balatonboglári Állami Gazdaság határát csodáltam, és elbeszélgettem a legllletékesebb vezető dolgozóval. Szenúrődy Győző főkertész úgy Ismeri a szőlészet és gyümölcsészet kialakulását, mint a tenyerét. A jőnevű szakember beszélt a kezdet óta megtett útról. Valóban országos hírű szakosított gazdaságot hoztak létre. A Királyleányka fajta nyújtja a legnagyobb hozamot, és a leve kitűnő pecsenyebor. — Nem tartozunk a nagy földterülettel rendelkezők közé. Mindössze 3767 hektár a mezőgazdasági területünk. Határunk dimbes-dombos és a föld minősége is változó. A szokványos kultúrák termesztése nem volt gazdaságos, s az egykori vezetők már az ötvenes években elgondolkoztak a földterület jobb hasznosításáról. Ügy döntöttek, szőlőt, gyümölcsöt telepítenek. Eleinte csak próbálkoztak. Valójában azonban a hatvanas évek elején alakult ki a szakosított szőlészeti- és gyümölcsészetl szakgazdaság. Jelenleg már 1350 hektáros a szőlészet és 1150 hektáros a gyümölcsös. — Milyen szőlőfajtákat telepítettek? — Sok fajtával kísérleteztünk. Manapság borszőlőből a legnagyobb termést a Zöld veltelíni, a Rajnai rlz- Ung, a Tramini, a Muskotály és a Királyleányka adja. Csemege szőlőfajtákkal is próbálkoztunk. Szerintünk még mindig a Saszla szőlő termesztése a leggazdaságosabb. Ezt igénylik legjobban a bel- és a külföldi piacon. — Milyen hektárhozamot érnek el? — Múlt évben hektáronként borszőlőből 138 mázsa átlaghozamot értünk el. Külön említésre méltó a Királyleányka szőlő, melynek többéves átlaghozama elérte a kétszáz mázsát. Az Idén bizonyos fagykárunk Is volt, de reméljük, hogy a százharminc mázsás hektárhozamot elérjük. —, A must cukorfoka hogyan alakul? — Ez az évjárattól függ. Tavaly például a sokévi átlagnál kevesebb volt a szőlő cukorfoka. Vannak azonban évek, amikor egyes fajták sűrített musttal való keverése szükségtelen. — A sokéves tapasztalatok alapján melyik telepítési formát tartják a legcélszerűbbnek? — A szőlő döntő többsége magaskordonos. Szerintünk a legjobban bevált telepítési forma a 3,5 méteres sor- és a 120 centis tőtávolság. A régebbi telepítéseknél a kordont tartó drótot betonoszlopokra húztuk. A legújabb telepítéseknél már akácfa oszlopokat használunk, gondolva a gépi betakarításra, habár ... — Talán nem vált be? — Őszintén megvallva, egyelőre nem vagyunk elégedettek a szüretelő kombájnokkal. Egy amerikai és egy francia gyártmányút vásároltunk. Azt tapasztaltuk, hogy a kombájnok jelentős kárt tesznek a szőlővesszőben és sok fürtöt elhagynak. Persze, kísérletezünk. Valójában azonban a szőlő döntő többségét emberi erővel szüreteljük. — Van elegendő munkaerő a gazdaságban? — Ha a sürgős betakarítási munkát a gazdaság dolgozóival kellene megoldani, még decemberben is szüretelnénk. A fontos tennivalót, csak társadalmi összefogással tudjuk megoldani. A szomszédságban jelentős anyagi hozzájárulásunkkal ifjúsági tábor létesült. Az ott nyaraló diákok sokat segítenek. A fiatalok a kellemeset összekötik a hasznossal. Dolgoznak és pénzt keresnek. A délutáni órákban élvezik a Balaton selymes vizét. Szüret idején nagy segítséget kapunk a környékbeli iskolákból. Naponta sokszáz diák szedi a fürtöket. A fiatalok szervezett segítsége sokat jelent a gazdaságnak. — Tehát egyelőre komplex gépesítéssel nem lehet megoldani a szőlőtermesztést? — Amíg az valóra válik, sok víz folyik le a Dunán. A metszést például egyelőre nem gépesíthetjük, s ezért az alapvető tennivaló még mindig a szakértő kezekre vár. Amit csak lehet, gépekkel végezünk. Van egy helikopterünk, s így nem okoz különösebb gondot a permetezés. Nehézségbe ütközik viszont a jó minőségű növényvédőszer beszerzése. Az idei rapszódikus időjárás alkalmával nyolckilencszer kellett permeteznünk. Ezt nem terveztük, ezért olyan szereket voltunk kénytelenek használni, amilyet betudtunk szerezni. — A szakosított gazdaságban hogyan oldják meg a szervestrágyázást? — Valójában csak műtrágyát használunk. A telepítés utáni első évtizedben bőségesen juttattunk műtrágyát a földbe. Manapság már csak pótoljuk a szükségletet. Évente hektáronként mintegy 150—200 mázsa káliumot és hasonló mennyiségű nitrogéntrágyát juttatunk a földbe. A szervestrágyapőtlást a szőlősorok között végezzük. Nem vagyunk a „tiszta föld“ hívei. A sorok közé búzát vagy más kultúrnövényt vetünk és azt alkalmas Időben zöldtrágyaként bedolgozzuk a földbe. Akadnak olyan területeink, Mosolygós, zamatos barackot szüretelnek. ahol több évig fű terem, azt rendszeresen kaszáljuk és kint hagyjuk elbomlani, vagyis helyben, zöldtrágyázással oldjuk meg a szervesanyagellátást. — Hallottam, az oltványokat is maguk nevelik a telepítéshez. — Méghozzá nem is keveset, mintegy hat-nyolc milliót évente. Ebből jelentős mennyiséget exportálunk, továbbá ellátjuk a szőlészeti társulás gazdaságait, s természetesen a saját szükségletünket is fedezzük. — Nemrégiben láttam egy filmet, ahol az önök telepítési és szőlőkezeiési módszerét s egyben a társulás inezőgazdsági üzemeit is bemutatták. Mi a társulás lényege? — Szólás-mondás, hogy „más kárán tanul az okos“. Ezek a gazdaságok már nem akarnak átestni azokon a buktatókon, amelyen mi átestünk. Vagyis sokéves tapasztalatainkat hasznosítják a szőlőtelepítésben és -kezelésben. A társulás üzemel mielőtt hozzálátnának a telepítéshez, alaposan elemzik a föld összetételét. A talaj megmunkálását, a tápanyagellátást már a mi módszereink alapján végzik. Régebben ml is hagyományos módszerrel telepítettünk, vagyis gödröt ástunk a szőlőoltványnak. Manapság a telepítést hidrofúrőval végezzük, s egy ember naponta kétezer oltványt is elültet, vagyis tízszer annyit, mint amennyit hagyományosan. A többéves tapasztalat azt igazolja, hogy az említett korszerű telepítési módszer bevált, ugyanolyan jól beállnak az oltványok és úgy fejlődnek, mint a régi módszerrel. — Hány mezőgazdasági üzem tartozik a társuláshoz? — Két állami gazdaság, tizenegy szövetkezet és egy AFÉSZ-üzem. Jelenleg 870 hektár a szőlő, s ezt a közeli években további 550 hektárral bővítjük. A társulás szakembereit rendázeres tanácsokkal látjuk el a telepítésnél, s a tenyészidőben ellenőrizzük a munkafolyamatot. A társulás gazdaságait ugyanakkor korszerű gépekkel, főleg helikopterrel kisegítjük. A társult gazdaságok szőlőtermését felvásároljuk, s bornak vagy Gazdag termést ígérnek a telt fürtük. Majdnem olyan szépek, •OJnt "tat-ka. Fotó; üdítő italnak dolgozzuk fel. — Elegendő a kapacitás a feldolgozáshoz? — Egyelőre igen. Ha szükség lesz rá, akkor bővítjük a feldolgozó üzemet. Évente mintegy tizenötmillió üveg bort palackozunk, melynek felét exportáljuk. Három-négy millió üveg szőlőlevet is készítünk. A bor harminc százalékát hordókban tároljuk. Szénsavval dúsított habzó borokat is készítünk. A bor legnagyobb mennyiségét a Szovjetunióba exportáljuk, jelentős mennyiséget szállítunk azonban a szomszédos szocialista országokba, továbbá az NSZK-ba, Svédországba, az Egyesült Államokba és más kapitalista országokba is. A hazai piacon nagy keléte van szénsavval dúsított borunknak. Sajnos, a külföldre szállítás gonddal jár, mert a bor felmelegszik és a ráződás következtében az üvegek szétdurranhatnak. — Asztali szőlőt is szállítanak külföldre? — Mintegy hatszáz vagon csemegeszőlőt termesztünk. Ennek jelentős részét Ausztriába és az NSZK-ba exportáljuk. Főleg a Saszla szőlő iránt érdeklődnek a szomszédos Ausztriában. — A szőlőlé iránt milyen az érdeklődés? — Egyre nagyobb. Újabban nemcsak szőlőlét, hanem szőlőszörpöt is készítünk. Az ország egyes körzeteinek az ellátása így rugalmasabb és jóval kevesebb a szállítási költség. Csehszlovákiában is nagy az érdeklődés a szőlőlé iránt. Az általunk exportált szőlőléalapanyagot Bratislavában, Nyitrán (Nitra 1 és Kassán (Kosice) dolgozzák fel üdítő itallá, vagyis vízzel hígítják és szénsavval dúsítják. A közelmúltban jártunk Szlovákiában. A feldolgozó üzemek vezetőt a legnagyobb elismeréssel szóltak az általunk szállított alapanyagról. Az egészséges üdítő italnak persze csak akkor van igazán jó íze, zamatja, ha hűtve árusítják, illetve fogyaszthatják. SZAKOSÍTOTT GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Az állami gazdaságban több mint ezer hektáron termesztenek barackot, cseresznyét, meggyet, diót, mogyorót és szilvát. A termést friss gyümölcsként, valamint a konzerviparban értékesítik. Jelentős mennyiségű gyümölcsöt exportálnak az európai országokba. Gyümölcsből a termés eléggé ingadozó. Vannak évek, amikor a tavaszi fagykár jelentős, s ezért jóval kevesebb gyümölcs terem. Tavaly azonban rekordtermést értek el. Őszibarackból például 170 mázsa volt az átlaghozam. Szilvából — amelyet 65 hektáron termesztenek — 380 mázsát szedtek le egy hektárról. Mivel a gyümölcs értékesítésének lehetősége ingadozó, feldolgozó részleg építését tervezi a gazdaság. A közeljövőben cseresznyéből és meggyből Is szeretnénk üdítő italokat készíteni. Az elkövetkező években a kajszi- és az őszibarack, valamint ч szilva feldolgozását is tervezik TÖTH DEZSŐ Az első félévet jelentős sikerekkel zárta az 6- barsl (Starý Tekov) szövetkezet. A bruttó termelés tervfeladatát a múlt év valóságához viszonyítva tizenkét százalékkal túltelteljesítették. örvendetes tényként könyvelhető el, hogy amíg a termelés növekedett, az anyagi és egyéb természetű költségek csökkentek.. Főleg a növénytermesztésben értek el sikereket. A zöldség és a virág értékesítése a várakozáson felül sikerült. Michal Bőna mérnök, a szövetkezet elnöke a növénytermesztési részleg tevékenységét értékelve megjegyezte, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítottak a földalap ésszerű kihasználására. Évről évre újabb földterületeket vonnak be a termelésbe, s a többi föld termőerejét is fokozzák. A szántóföld hatvankét százalékán gabonát, huszonegy százalékán takarmánynövényeket, tíz százalékán pedig kapásnövényeket termelnek. Annak ellenére, hogy az agrotechnikai teendőket nem hanyagolták el, búzából és árpából nem érték el a tervezett hozamot. Annál eredményesebb Jó eredményeket értek el volt a „zöldaratás“. Tavaszi keverékekből például jóval többet takrttottak be az előirányzottnál. A becslések szerint jő termés Ígérkezik cukorrépából és kukoricából is. Az állattenyésztésben azonban jó és a gyenge eredmények váltogatták egymást. Tejeladási tervüket huszonnégyezer literrel túlteljesítették, s ami a legfigyelemreméltóbb, a tej hetvep százalékát első minőségi osztályban sikerült értékesíteniük (a múlt évhez viszonyítva 44 százalékos a javulás]. Ezzel a teljesítménnyel az első félévben járási viszonylatban a hatodik helyet érték el. Az abraktakarmánnyal is takarékoskodtak. Egy liter tej termeléséhez huszonöt dekát használtak. Marhahúsból a tervezett mennyiséget 120 mázsával teljesítették túl. Főleg a kozárovcei gazdaság eredményeivel elégedettek. Ott 934 gramm súlygyarapodást értek e! naponta állatonként. fii sertéstenyésztésben nem sikerült a termelési terv teljesítése, mert az állomány 458 darabbal volt kevesebb, mint amennyit év elején a tervben megszabtak. Ezzel szemben csökkentették a malacok elhullásét. A vágósertés- értékesítés tervével sikerült megbirkózniuk, mert 130 mázsával többet adtak a népgazdaságnak, mint amennyit eredetileg előirányoztak. Az elnök megemlítette, hogy az SZNF 35. évfordulóját a szövetkezet tagsága 776 ezer korona értékű szocialista vállalással köszönti. Az első félévben a szövetkezetben 399 ezer korona többletérteket hoztak létre, s ez az évi feladathoz viszonyítva ötvenegy százalékos^ tervteljesítésnek felel meg. Elsősorban az üzemfogyasztást, s ebből eredően az önköltségeket csökkentették. A még kiemelkedőbb teljesítmények elérése céljából hatá rozatot fogadtak el, miszerint az év hátralévő időszakában még nagyobb gondot fordítanak a tömegtakarmányok tartalékolásának s a minőség növelésének. Elsőrendű feladatként jelölték meg az állattenyésztés korszerűsítését. Nem feledkeznek meg a növénytermesztés és в gépesítés fejlesztéséről sem. Kiemelt feladatként tartják az energiahordozókkal való gazdálkodást, valamint a munkaidő ésszerű kihasználását. Abel Gábor
