Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-25 / 34. szám

1979. augusztus 25. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Az élelmiszeriparban is tudományos szinten Néhány napos tanulmányúton győ­ződtem meg róla, hogy a Cseh Szo­cialista Köztársaság élelmiszeripara termelésének fellendítésében a Cseh­szlovák Tudományos Műszaki Társa­ság vállalati, illetve üzemi csoportjai nagy segítséget nyújtanak. A csopor­tok — egy-egy vállalat vagy üzem programjának, illetve termelési céljá­nak megfelelően — szakbizottságokba tömörülve aktivizálódnak, és jelentős, mértékben elősegítik a tervfeladatok teljesítését. A dél-csehországi kerületben a Tu­dományos Műszaki Társaság, továbbá a CSKP kerületi bizottsága közremű­ködésével betekintést nyertünk a Ba­romfifeldolgozó Vállalat vodňanyi üzemének munkájába. František Lech­­ner vállalati igazgató, továbbá Fran­tišek Tupec üzemi igazgató és Ivan Vácha, a termelési részleg vezetője tájékoztatott bennünket a tervfelada­tok teljesítéséről, illetve a Tudomá­nyos Műszaki Társaság vállalati cso­portjának munkájáról. A négy üzemegységből álló kerü­leti vállalat az elmúlt évben ■— a ki­váló munkáért — megkapta a CSSZSZK kormányának és a Szak­­szervezetek Központi Tanácsának di­csérő oklevelét. A Baromfifeldolgozó Vállalat vezetősége példás és szívé­lyes kapcsolatot tart fenn partnerei­vel, mindenekelőtt a baromfitenyész­tésre és a tojástermelésre szakosított járási nagyüzemekkel, és a kooperá­ciós bizottságok elnökségeivel. TUDOMÁNYOSÁN A TERMELÉSBEN A vállalat 113 dolgozója kapcsoló­dott be a tudományos-műszaki felada­tok megvalósításába. Ötvenötén közü­lük a szocialista brigádokban, hu­szonnyolcán a racionalizáló brigádok­ban, harmincán pedig a vállalat te­matikus feladatainak megvalósításá­ban fejtenek ki érdemdús tevékenysé­get. A csoport tagjai vezetik a válla­lat nyolcszáz dolgozójának üzemi szakoktatását is. A Tudományos Műszaki Társaság üzemi csoportjának négy szakbizott­sága van. Az egyik szakbizottság a tojásfeldolgozás korszerűsítésével, a második a baromfivágás tökéletesíté­sével, a harmadik a termelés szako­sításával és racionalizálásával, a ne­gyedik pedig a vállalat tematikus feladatainak összehangolásával fog­lalkozik. Ezek a szakbizottságok ol­dották meg a tojás konténeres szállí­tását és hűtését, valamint a vondňa­­nyi melanzsvonal kompletizálását. Ki­tűnő miunkát végeztek a tojás jó mi­nőségének megtartásában, üzembe helyezték а ВТК csomagoló gépsort, elősegítették az áru minőségének ja­vítását, az emberi erőt megtakarító módszerekkel — minden műveletben — könnyítettek a dolgozók helyzetén, elősegítették a baromfi — ízléses, azaz piacképes — porciőzott csoma­golását, továbbá a vágottbaromfi kamrás hűtését, több gépet kipróbál­tak és kompletizáltak, s megvalósítot­ták a termelés gépesítését stb. össze­sen harminchárom újító Javaslatot nyújtottak be, s ezekből hüszat már meg is valósítottak. Az ésszerű javas­latok bevezetésével, az emberek elkö­telezett magatartásával a dél-csehor­szági kerületben a vodňanyi Baromfi­feldolgozó Vállalat a kiváló minősé­gért folyó versenyben elérte az első helyet. ÜZEMSZEMLÉN Csoportunknak Vácha elvtárs mu­tatta meg az üzemet. Első alkalom­mal a vágóvonalhoz vezetett. Nyolc­órás műszak alatt tizenhét-tizennyolc­­ezer, esetenként ennél is több csirkét dolgoznak fel. A vonalra egyelőre emberek rakják fel a baromfit. A vá­gás, a forrázás és a tollazattól való megtisztítás már teljesen, a zsigere­­lés és a csomagolás részben gépesí­tett. A Tudományos Műszaki Társaság vállalati csoportjának ésszerűsítő munkája révén nőtt a termelékeny­ség. A-zsigerelt csibék emberi kéz érin­tése nélkül hullanak a mosókádba, s egy nagy spirális berendezés szál­lítja a belsőségeket berakó és a cso­magoló asztalig. Ott minden darab fóliazacskóba, kartonba és nagy tétel­ben — két órára — a hűtőalagútba, onnan a tárolóba, végül pedig az üz­letekbe kerül. Hat vállalat közreműködésével már épül az új, még korszerűbb üzem. Ügy készítik el, ahogyan a Tudomá­nyos Műszaki Társaság vállalati cso­portja ezt eltervezte. Az új vágóvo­nalra óránként már hatezer kaparó­baromfi kerülhet. Így lényegesen ja­vul a munkatermelékenység. Egyebek között az is megoldás tár­gyát képezi, hogy teljesen függetle­nítsék magukat a központi vízhálózat­tól. Ezért saját vízrendszert építenek, s arra törekednek, hogy betartsák a környezet, illetve a felszíni és a ta­lajvizek védelmére vonatkozó rend­szabályokat. Ez itt azért időszerű, mert az illetékesek a kerületet védett területté nyilvánították, és Vodňany­­ban havonta nem kevesebb, mint húszezer köbméter vizet használnak fel. A víztisztító mű egy része már ké­szen áll. Kamrás módszerrel tisztítják az üzemből elfolyó szennyvizet. A biológiai tisztítást szűrés követi, majd a vizet tárolómedencékbe pumpázzák, ahol állandó keverés közben oxigén­nel telítődik. A leülepedett sűrű anyagot komposztolják és trágyázásra használják. A megtisztult vizet egy közeli halastóba eresztik, ahoT telje­sen megtisztul. Tervezik, hogy a jö­vőben a sűrű anyagot hígítják és be­épített öntözőrendszerrel juttatják a belterjes legelőkre és kaszálókra. Ez­zel tulajdonképpen sok műtrágyát ta­karíthatnak meg. TOJÁSOK MILLIÓI A vállalat vodňanyi üzeme évente több mint kétszázmillió tojást vesz át a körzetéhez tartozó járások tojás­­termelő nagyüzemeitől. A beérkező szállítmány- hatvan-hetven százaléká­ból tojásport készítenek a cukrász­dák, a sütödék, a vendéglők és az üzemi étkezdék részére. A kiváló mi­nőségű tojásport az ország minden tájára szállítják. A hulladékanyagokat összegyűjtik és átadják a kafilériának, hogy állati eredetű kiegészítőt készíthessenek a takarmányiparnak. A baromfifejet nagy tételben szállítják egy másik üzembe, ahol kutyaelédel-konzervet készítenek belőle. A munkafegyelemről annyit, hogy a gépsorok nem tűrik a lazsálást. Minden műveletnek jelentősége van. Azokon a részlegeken, ahol az áru emberkézbe kerül, bizony szaporán kell dolgozni. Máskülönben nem győz­nék a munkát. A dolgozók szorgalma­sak és fegyelmezettek. Ezt a piacra kerülő áru minősége is bizonyítja. A vodňanyi Baromfifeldolgozó Vál­lalat termékeit nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi háziasszonyok is jól ismerik és kedvelik. A vállalat a tő­kés piacokra is szállít. Már megszok­ták, hogy a kapitalista partnerek na­gyon válogatósak és igényesek. Csak a jó minőségű, a tetszetős csomago­lású árut veszik át. Tudják ugyanis, hogy a vonzóan csomagolt, jó minő­ségű áru mágnesként vonzza a vevőt, és a piacon versenyképes. Tudomásul vették, hogy Vodňanyban a Tudomá­nyos Műszaki Társaság vállalati cso­portjának és a többi dolgozók segít­ségével hozzáértően végzik az áru ki­készítését. A vállalat dolgozói ezzel nagy szolgálatot tesznek társadal­munknak. Öregbítik élelmiszeriparunk jó hírnevét, és ugyanakkor külföldön korszerű berendezéseket és eszközö­ket vásárolhatunk az általuk készített szállítmányok ellenértékéért. Hoksza István Dinamikusan fejlődő járás A rozsnyői (Rožňava) járás az el­múlt években dinamikusan fejlődött. Olyan előrehaladás történt, amire a járás lakossága méltán büszke lehet. Az utóbbbi években gyökeresen meg­változott a járás gazdasági szerke­zete, és rohamosan fejlődött az ipar. Ezt jól érzékeltetik a következő szá­mok. A hatodik ötéves terv 30—31 százalékos emelkedést irányzott elő az ipari termelésben. A valóságban az elmúlt három évben az ipari terme­lés 21,5 százalékkal fokozódott. Juhász Pál, a járási nemzeti bizott­ság elnöke elmondotta, hogy a járási politikai és társadalmi szervek veze­tőinek fő feladata volt érvényesíteni a párt politikáját, úgy hogy a gazda­sági és társadalmi élet minden terü­letén megközelítsék a kerület színvo­nalát. Az elért eredmények szemlélte­tésére néhány példa: a járásban az elmúlt három év alatt 2016 lakás épült, ami 58,8 százalékos tervteljesí­tésnek felel meg. Emellett gyors ütemben haladt az iskolák, a művelő­dési intézmények építése, valamint a kereskedelmi hálózat bővítése. A já­rásban az építkezési beruházásokra csupán a múlt évben 657 millió 600 ezer koronát fordítottak. A „Z“ akciós építkezésekkel 24 millió 356 ezer ko­rona értéket hoztak létre, melyhez a lakosság 479 ezer óra társadalmi munkával járult hozzá. Tavaly a járás területén huszonhat új építkezésbe kezdtek. Az elmúlt három év alatt társadalmi összefogással építették a járás székhelyén a napközi otthont, a tekepályát, a szolgáltatások házát és az óvodát. A járás községeiben több művelődési otthont, sok helyütt vízvezetéket, bölcsödét, óvodát, sport­pályát, nemzeti bizottsági épületet stb. létesítettek. A gazdaságpolitikai propagáció kö­zéppontjába a termelés jobb szerve­zése és a munkafegyelem szilárdítása került. E téren fontos szerepet töltöt­tek be a nemzeti bizottság képviselői is. Hiszen a mindennapi élet élvona­lában állnak. Közvetlenül részesedtek a határozatok végrehajtásában, s szo­ros kapcsolatot teremtettek a dolgo­zókkal. Az ő igyekezetüknek és köz­reműködésüknek is köszönhető, hogy az üzemek rendszeresen teljesítették a tervfeladatokat. A szocialista mun­kaverseny és a brigádmozgalom is ennek a munkának az eredményeként konkrét tartalmat nyert, s egyre Jobb eredményekhez vezetett. Érdemes megemlíteni, hogy például a nem be­ruházási „Z“ akció keretében a járás dolgozói figyelmüket a munka- és életkörnyezet javítására fordították. Ennek keretében 1 millió 604 ezer korona ráfordítással nem kevesebb, mint 38 millió 311 ezer korona érté­ket hoztak létre. Ehhez a lakosság több mint 3 millió óra társadalmi munkával járult hozzá. Ha már a szo­cialista munkaversenynél tartunk, el kell mondani azt is, hogy tavaly a já­rás lakossága több mint 30 ezer egyé­ni és kétezer kollektív vállalást tett. A Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére vállalt felajánlások értéke meghaladta a 69 millió koronát. De .a valóságban ezt az értéket 110 millió koronára teljesítették. Ezek az ered­mények valóban a nemzeti bizottsá­gok példás szervező munkáját dicsé­rik. Juhász Pál elvtárs elmondotta, hogy az elkövetkező időszakban fokozott figyelmet szentelnek a problémák megoldására. A főbb célkitűzések kö­zött szerepel a termelés továbbfej­lesztése, a termelési szerkezet korsze­rűsítése, az irányítás javítása, a haté­kony munkaerő-gazdálkodás, az ipa­rosítás, valamint az életszínvonal emelése és a munkafeltételek javítá­sa. A járásban bővítik az iskolai tan­termek számát, a szakmunkásképző iskolák, az egészségügyi és a szolgál­tató létesítmények hálózatát. A főbb építkezések közül kiemel­kedik a tranzit gázvezeték 2. számú kompresszorállomásának bővítése, a rozsnyói kötöttárúgyár, a kórház, a húsfeldolgozó üzem felépítése, a re­­vúcai Lykotex új szőnyegmintázó üzemrészlegének bővítése, a pelsőci (Plešivec) új iskolának, a jelsavai és a revúcai posta épületének, a krasz­­nahorkai motelnek az építése, vala­mint a magnezitüzem bővítése. Az elmúlt három év alatt a járás mezőgazdasága alapvető változáson ment keresztül. Űj szocialista terme­lési viszonyok alakultak ki, melyben a mezőgazdasági üzemek helyzete és feladata is új tartalmat kapott. Ki­emelkedő jelentőségű lépés volt a ki­sebb gazdaságok összevonása és a mezőgazdasági termelés szakosítása. Az állattenyésztésben új tartási és tenyésztési eljárásokat vezettek be: fejlettebb technológiát és jobb állat­­tenyésztési módszereket alkalmaztak. A mezőgazdaság fejlesztése a járás távlati terveiben is szerepel. A nö­vénytermesztés szakaszán a kenyér­­gabona vetésterületének megtartása mellett a fő cél a burgonya- és a zöldség területének növelése. A takar­mánytermesztésben a növekvő állat állomány abrakszükségletének kielé gítése érdekében bizonyos mértékben növekszik a szemestakarmány vetés területe. A tömegtakarmány termesz­­tésébzen fokozott gondot fordítanak a rétek- és legelők jobb kihasználó sára, a szántóföldi takarmányoknál pedig a szálastakarmányok termesz­tésére. Az állattenyésztés fejlesztésé ben elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés, valamint a juhte­nyésztés kerül előtérbe. A kedvezőt­len természeti körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek megszilárdítása is a feladatok között szerepel. A járási párt- és gazdasági szervek olyan programot fogadtak el, amely a járás érdekeit képviseli. A nemzeti bizottságok tevékenysége jól szolgálja a lakosság érdekeit, a társadalmi és politikai célok elérését. Erősödött az állami szervek és a lakosság kapcso­lata, s a társadalmi munka hatéko nyan segítette a problémák megoldó sát, ILLÉS BERTALAN Ma jobban, A lévai (Levice) Milex a nyugat­szlovákiai kerület legfiatalabb tejüze­me. Mindössze négy éve üzemel, de mér e rövid idő alatt is jelentős mértékben hozzájárult a lakosságnak különböző tejtermékekkel, de főleg sajtokkal való jobb ellátásához. A korszerű gyártási technológia meg­hatványozta a termelést. A tejüzem naponta közel félmillió liter tejet dolgoz fel a több mint hu­szonötféle tejtermék gyártásához. A gazdag választékból a hagyományos termékek mellett — fogyasztási tej, túró, tejfel, tejszín, vaj stb. — külön­böző tejspecialitások is kerülnek a fogyasztók asztalára. Így például ke­fir, jogurt, pudingok és ízesített tej­szín készítmények. Az üzem legfonto­sabb termékei a kemény és ömlesz­tett sajtok. Gyártásukhoz a felvásá­rolt tejnek mintegy negyedét hasz­nálják fel. Jelentős mennyiségű nyers­anyagból — naponta hozzávetőlegesen száznyolcvanezer literből — tejport is készítenek takarmányozási célokra. A kezdeti időszakban számtalan nehézséget kellett az üzemben áthi­dalni. Töbször módosították a gyár­tási technológiát, hiányoztak a szak­képzett munkaerők, de talán a legko­molyabb gondot az igen gyenge minő­ségű nyersanyag okozta. Mindezek a tényezők kedvezőtlenül befolyásolták a tervfeladatok teljesítését. Gyakran az áru minősége — elsősorban a saj­toké nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Nem csoda, hogy a kereske­delmi hálózatból és a testvérüzemek­­böl egyaránt sorra érkeztek a rekla­mációk. Minden kezdet nehéz, tartja a köz­mondás. Ez egy nagy, korszerű üzem beindításakor sem kerülhető el. Ón­ként adódó kérdés: hogyan sikerült a kezdeti nehézségeket leküzdeni? — A jelek arra engednek következ­tetni, hogy a nehezén túl vagyunk — mondotta Klimint Tibor mérnök, az üzem termelési részlegének veze­tője. — Erre bizonyítékul szolgál a féléves tervfeladatok maradéktalan teljesítése. Legjelentősebb előrehala­dás számunkra a sajtok minőségének javítása. Az elmúlt esztendőkben so­kat tanultunk, hasznos tapasztalato­kat szereztünk. Tökéletesítettük a sajtok gyártási technológiáját és szi­gorú munkafegyelmet vezettünk be, főleg a technológiai fegyelem meg­tartása szempontjából. A nehézségek leküzdéséhez részben a mezőgazdasá­gi üzemek is hozzájárultak a tej mi­nőségének javításával. Az első félévben a múlt év valósá­gához viszonyítva a felvásárolt I. osz­tályú tej mennyisége harminchat szá­zalékról negyvenkét százalékra növe­kedett, а III. osztályú tej pedig hu­szonhat százalékról tizenhatra csök­kent. Azonban ezzel az eredménnyel a járás mezőgazdasági üzemei koránt­sem lehetnek elégedettek. Ugyanis a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol az I. osztályú tej mennyiségének átlaga meghaladja az ötven százalékot, még mindig az utolsók között vannak. Sajnálatos módon a járás egyné­hány gazdaságában még napjainkban is előfordul a tej vizezése, annak el­lenére, hogy jelentős anyagi veszte­séget jelent a gazdaságok valameny­­nyi dolgozója számára. A tej vizezése legevakrabban akkor észlelhető, ami­kor a tejtermelés csökken, s egyesek igy akarják pótolni a hiányzó meny­­nyiséget. Kiimant elvtárs elmondotta, hogy az igen gyenge minőségű, sőt néha vizezett tejet a Zemberovcei Efsz-ből és a Lévai Magtermesztő Ál­lami Gazdaságból szállítják. Ezek, de mint tegnap a többi gyenge tejminőséget elérő mezőgazdasági üzem is az Ipolysza­­kállasi (Ipeľský Sokolec) Efsz példá­ját követhetnék, ahonnan úgyszólván mindig I. minőségi osztályú tej kerül feldolgozásra. A járási mezőgazdasági igazgatóság fokozott igyekezetét fejt ki a hűtő­kapacitások biztosítására. Tavaly a hűtőberendezések kapacitása a szük­ségletnek mintegy hetvenöt százalé­kát fedte, mert az első félévben már elérte a nyolcvan százalékot. Ezáltal valamennyi gazdaságban legalább egy fejésből származó tejmennyiség hűt­hető. Azonban ez még mindig kevés. Ennek következtében a tej szállítási költsége aránylag nagy, mert több gazdaságból naponta kétszer kell el­szállítani a tejet. Ezért az év végéig több nagy teljesítményű berendezés beszerzésével tovább akarják bővíteni a hűtőkapacitást. — Elsődleges érdekünk, hogy a tej minősége minél jobb legyen — je­gyezte meg Kürnant mérnök. — Ezért rendszeres ellenőrzést végzünk főleg azokban az üzemekben, ahol a tej mi­nősége gyenge. De szaktanácsot és segítséget nyújtunk a mezőgazdasági üzemeknek, a hűtőberendezések meg­felelő kezeléséhez, karbantartásához és részben a hűtőberendezések be­szerzéséhez is hozzájárulunk. A mezőgazdasági üzemekkel való jó kapcsolatok megteremtését az is elő­segíti, hogy a tejüzemből az összes hulladék és melléktermék visszakerül a gazdaságokba. A takarmányok táp­anyagértékének javítása érdekében tavaly Szlovákiában elsőként kezdték szárítani az édes tejsavót, amit a ta­karmánykeverékek gyártásában táp-­­anyagokban gazdag összetevőként hasznosítanak. Az üzemben fokozott gondot fordí­tanak az áruválaszték bővítésére, az inovációra. Négy év leforgása alatt öt új terméket hoztak piacra. Jelen­leg a Tejipari Kutatóintézettel együtt­működve keresik a szárított tejsavó hasznosítási lehetőségét a racionális táplálkozás javítása érdekében. Az elképzelések szerint gyümölcslével dúsított tejsavóból értékes, fehérjében gazdag üdítő ital készíthető. Mivel a fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a sajtok iránt, melyekből a piacon gyakran hiány van, a közel­jövőben a sajtgyártó részleget bővítik. A kezdeti nehézségek aránylag rö­vid időn belüli leküzdését, s ezáltal a lényegesen jobb eredmények eléré­sét az üzemben érvényesített intézke­dések is elősegítették. Javult a szer­vezés és az irányítás, megszilárdult a munkafegyelem és fokozódott az anyagi érdekeltség, amely elsősorban a minőségi követelmények betartásá­ra irányult. A jutalmak mintegy két­harmada a minőség fokozását célozta. De nem kevésbé fontos szerepet töl­töttek be az erkölcsi ösztönzők, ame­lyek a versenymozgalom széleskö­rű kibontakoztatásához vezettek. Az üzemben már 1977-ben bevezették a szaratovi módszert, amely jelentős mértékben hozzájárult a minőség ja­vításhoz. Az üzemben öt szocialista brigád tevékenykedik, s közülük ket­tő rövid idő alatt elnyerte a megtisz­telő cím bronz fokozatát. Az üzem csarnokának bejárata fe­lett a következő felirat hívja fel a figyelmet: „Ma meg holnap jobban, mint tegnap“. Az elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a tejüzem dolgozói a jelszót komolyan veszik, s igyekeznek egyre többet, jobbat és gazdaságosabban termelni. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök A tejtermelés fel­lendítésében, és közvetve a lakos­ság tejjel és tejter­mékekkel történő ellátásának színvo­nalasabbá tételé­ben, igen fontos szerepet játszik a megfelelő takar­mánykészlet meg­teremtése. Ezt nap­jainkban, a szílá­­zsolás idején, fel­tétlenül szem előtt kell tartani. Fotó: =-bor

Next

/
Thumbnails
Contents