Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-25 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus 2S, 8 Utánunk majd ők jönnek, elfoglal­ják helyünket az íróasztaloknál, mun­kapadoknál, az élet minden terüle­tén... Egyelőre azonban még csak a jelennek élnek, s talán nem is veszik észre, hogy már most felkészítik őket a jövőre a gondos, lelkiismeretes ne­velők. Komenský hazájában nagy je­lentősége van az óvodának. Somorja (Samorín) az elmúlt évek­ben sok szép épülettel gazdagodott, s örvendetes, hogy a városi nemzeti bizottság vezetői a választási prog­ram teljesítése közben nem feledkez­tek meg az új óvodák építéséről sem. Idén már a második korszerű óvoda átadására készülnek. — A Szlovák Nemzeti Felkelés har­mincötödik évfordulója tiszteletére átadásra kerölő létesítményt a gyer­mekév nagyvonalú ajándékának szán­juk — mondotta Szamos László, a vnb elnöke. Az öt és félmillió koronás beruhá­zással épült óvoda a polgári ellátott­ság keretében létesült. Már most gyö­nyörű a több részből álló épületcso­port, de még szebbé válik majd a pázsit és a virágok között. A járási építkezési vállalat dolgozói határidő­re adták át a járás egyik legkorsze­rűbb óvodáját. — Hány osztályt nyitnak az új óvo­dában? — kérdeztük a vnb elnökétől. t—- Három osztályt, összesen kilenc­ven gyermek részére. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy városunkban minden olyan édesanyának lehetővé tesszük a munkaviszony felújítását, akinek a törvény által megszabott anyasági szabadsága lejárt. — Az új épület átadásával teljesen megoldódnak az óvodai gondok? í— A befogadóképességet illetően igen. Városunk óvodahálózatában saj-i nos még vannak olyan épületek, ame­lyek már nem felelnek meg a kor­szerű követelményeknek. Célunk to­vábbi korszerű óvodák építése, me­lyek létrehozásánál a Kék Duna Efsz segítségére is számítunk. XXX Az új épület játszótermei, ebédlői és hálótermei még üresek. Friss fes­tékszag és-csend uralkodik a termek­ben. A játékok és a hófehér paplanok gazdára várnak. *. A hálóteremben egy pillanatra el­időztünk. — Itt szunnyad majd a jövő — je­gyezte meg találóan Szamos elvtárs. — Gondos, kedves, nevelőnők vigyáz­nak majd rájuk, mint a szemük fé­nyére... <—CSIBA—­Az ijt és félmillió korona költséggel épült korszerű óvoda három osztá­lyában kilencven gyermek nyer elhellyezést. Kádek Gábor felvétele. Nyári táborozás 4»öldellfl bokrok. Gyepsztfcnyeg, “ közepén úszómedence. Körü­lötte mosolygós kislányok, fürge le­génykék. Az öröm, a szépség, a fia­talság megtestesítői. Élvezik a nyári szünidőt, melyből tíz napot töltenek itt a festői szépségű környezetben, vagyis a Slavín közelében, a Búdková utcában levő KLEMENT GOTTWALD Pionír- és Ifjúsági Ház üdülőjében. Nagy itt a csend, friss a levegő, s a hegyről messzire látni. Az ország minden tájáról érkeztek ide tanulók. Megérdemelten üdülnek, hiszen a tan­évben jó munkát végeztek — kitűnő számtantanulók, versenygyőztesek. Ugyanis az Iskolaügyi Minisztérium, valamint a SZISZ- és Pionírszervezet Központi Tanácsa országos matemati­ka-fizika versenyt hirdetett, melybe tizenhétezer tanuló kapcsolódott be — az általános iskolák hetedik osz­tályos tanulói. Ezt az országos dön­tőt iskolai, járási és kerületi verseny előzte meg. Az országos döntőbe ösz­­szesen 40 tanuló került: a kerületek legjobbjai. В ö d ö к Aladár, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) általános iskola tanulója. Tiszta egyes bizonyítvány­nyal fejezte be a hetedik osztályt. — Hogy jutottál az országos dön­tőbe? — Szeretem a számtant, s bene­veztem a versenybe. Az elsőre Trna­­ván került sor. Itt első helyen vé­geztem, a kerületi versenyben pedig az ötödik lettem. — Mivel magyar iskolába jársz, nem okozott problémát a feladatok megoldása, kidolgozása? — Egyáltalán nemi Az egyes ver­senyeken a feladatokat magyar nyelv­re fordítva kaptuk meg. La ez a Tibor az érsekújvári (No­vé Zámky) alapiskolából jutott a já­rási versenybe, ahol első lett, majd a kerületibe, ahol tizedik, az országos döntőben pedig a huszadik helyen végzett. — Hogy érzitek itt magatokat? — Jól! — válaszolta Tibor. — Nem unatkozunk. Napirendhez igazodunk. Az első napokban furcsa volt az ide­gen környezet. Azóta összeismerked­tünk társainkkal, s jól kijövünk egy­mással. Reggel hétkor ébresztő, utána reggeli ás naponta kilenctől tízig szakelőadást hallgatunk. Olyan elő­adásokat, amelyek ismeretanyaga kap­csolódik egyes számtanpéldák megol­dásához. Összesen öt példa várt meg­oldásra. A pionírtábor vezetője helyesbíti a választ: — Minden előadás alapján három feladatot kellett megoldaniuk. — Mikor játszotok, szórakoztok? >— Délutánonként sportolunk, este A képek titka Alig pitymallott, amikor Ferkóéknál megszólalt az ébresztőóra. A csenge­­getésre egyszerre ugrott ki az Agy­ból az egész család. Lett nagy izga­lom, lótás-futás. Hogyne, hiszen két­hetes balatoni nyaralásra készülődtek. A bőröndök türelmesen várták a ház előtt a taxi érkezését. Nem úgy a gazdáik. Hol egyikük, hol másikuk szaladt vissza a lakásba valamiért. Juli a mackója mézesüvegét Jelejtette elhozni, Ferkó a szájharmonikáját. Végül is bejutott a taxi. Boldogan bújtak be mindnyájon a kocsiba, és már hírük-hamvuk se volt. A lakásban támadt nagy-nagy csendre csodálkozva neszeitek Jel a jalon a képek. Nem értették, hová tűnhetett egyszerre a család? Végül az ébresztőóra világosította Jel őket most már suttogó rekedt hangon. — Hurrái Akkor két hétig miénk a lakás — rikkantotta el magát az öreg dudás a képen. — Kedvemre dudál­hatok. Meg is untam, istenuccse, ezt a rámakalitkát. Itt is hagyom rögvest. Fürgén, fiatalosan ugrott ki a rámá­jából, pedig már nem sok hiányzott a száz évéhez. Harsányan dudálni kez­dett és erre a többiek is nekibátorod­tak. Sorra otthagyták a rámájukat és kezdődött a dínom-dánom, Igazi lako­dalom. A Lakodalmasok képnásznépe már a parketten ropta a táncot, a ci­gánymuzsikusok vígan húzták a talp alá valót. A régen elsiratott nagymama is ki­lépett fekete rámájából, kötényt kö­tött maga elé, az éléskamrából lisztet, lekvárt, diót, mákot, mazsolát hozott ki és hozzákezdett a sütéshez. Egy­kettőre már a sütőben volt világhíres mákosrétese, diótortája. Segítsége is akadt testvérhúga sze­mélyében, akit a fényképe rámájából ráncigáit ki nagy nehezen: — Hát te miért nem mozogsz? — mordult rá mérgesen. — Míg éltél, sem fűlt a fogad a dologhoz. Most aztán egy-kettő, ki a rámából, elkél itt a munkáskéz. Olyan lagzi kerekedett, akár a me­sében. Csakhogy nem hét nap, hét éjszaka, kereken két hétig tartott. Egyszer aztán a jó öreg ébresztő­óra figyelmeztette őket, hogy estére érkezik meg a család és ha megsej­tenek valamit, lesz szánbm-bánom, többet nem hagyják magukra őket. Pedig de jó is néha kirúgni a hám­ból, vagyis a rámából. No, kezdődött a rendteremtés. Se­rénykedett ott mindenki. Még a szép csipkeruhás menyasszony sem volt kivétel. Éppen befejezték munkájukat, mikor meghallották — zörren a kulcs SZÖTAGLÄNC A szótaglánc minden második szó­tagja hiányzik. Írjatok be az üres láncszemekbe olyan szótagokat, ame­lyekkel az ábrában levő szótagok a nyíl irányába, körbe-körbe haladva egy-egy szót alkotnak. Szótagláncról van szó, tehát mindegyik szótagnak az előtte levő vagy utána következő szótaggal szót kell alkotnia. a zárban. Nosza, hanyatt-homlok fu­tott mindenki a rámájába. Csak annyi idejük volt, hogy villámgyorsan elhe­lyezkedjenek, máris nyílt az ajtó. Elsőnek Ferkó szaladt a szobába. Te­kintete megakadt a nagymama képén, és nem akart hinni a szemének. A nagymama nem a régi fekete rámájá­ban volt. Izgatottan hívta be a töb­bieket. — Nézzétek! — kiáltott fel —, a nagymama rámát cserélt a dudással. Hát ez meg, hogy lehet? Mindnyájuknak látva maradt a szá­ja a csodálkozástól, csupán a kisokos Julcsi nevetett jóízűen. — Hogy lehet? Hogy lehet? ... Hát úgy, hogy biztosan unatkoztak már a saját rámájukban. Osvát Erzsébet PETŐ SÁNDOR: Jóreggelt Jó-jőreggelt kívánok, alszanak a virágok, csukott szirom a szemük, harmat-könnyes levelük. jó-jóreggelt kívánok, nyújtóznak a virágok, könny-harmatuk szétpereg, darazsaknak tükörnek. A .Számolj!' megfejtése A 29. szám Gyermekeknek rovatá­ban közölt „Számoljl“ rejtvény meg­fejtése: (88 + 88 + 8) + (88.8) = 888 Tehát az A betű 8-as számot helyet­tesít. Nyilvános dicséretben részesül: Illés Gyula, Bodvavendégi (Hostice), Nagy Gábor, Nagylég-Vajasvata (Leh­­nice-Masnikovo), Berek Géza, Nagyöl­­ved (Veľké Ludince), Mészáros Piros­ka, Lúcs (Lúč na Ostrove), Puha Vio­la, Kisfalud (Vieska), Iski Ibolya, Kis­­géres (Malý Horeš), Németh Mária, Nagyabony (Veiké Blahovo), A baleset Gergely éppen olyan gondtalanul játszott azon a délutánon, mint más­kor, s nem hitte volna, hogy este kór­házi ágyon fog elaludni... • A kert, ahol a család a nyarat töl­tötte, a lemenő nap, jelezte, hogy édesapa nemsokára jön haza. Annával folyton a kapu körül lebzseltek az utcára lesegetve. Aztán, hogy nem jött apa, játszani kezdtek: felírták az arra haladó kocsik rendszámát. A kaputartó oszlopok tetejéről végezték az „ellenőrzést“, egyiken Anna, a má­sikon Gergely guggolt, Egyszeresek szellő kerekedett és elvitte Gergely céduláját. Habozás nélkül indult lefelé utána... ám el­vétette a mozdulatot! Tenyere fenn­akadt a kerítés dárdahegyén, miköz­ben leugrott! Én még mindig semmiről se tudok, csak az erősödő, igen hangos sírás közeledő hangjára riadok fel. S hogy komoly baj tötént, abból fogom fel, hogy a két kicsihez csatlakozott And­rás erős hangon kiabál utánam ... Szerencsére nem vérzik erősen, frissen vasalt fehér kendőbe bugyolá­­lom és nyomban lefektetem Gergelyt. Andrást küldöm, kérné meg a szom­szédot, hívja ki a mentőt, a fiú szinte repül. Anna még mindif óbégat: „Lát­tam a Gergely húsát!“ Öt meg kell nyugtatni. Meg magamat is, hiszen remegek, pedig most nagyon nyugodt­­nak kell lennem. S első a kis sebe­sült. Csodálatosképpen nem sír, csak szepeg, fogja bebugyolált kezét. Azt mondja, nem fáj. Az idő végtelen hosszú, András li­pedig matematikai játékokkal szíra­kozunk. A labdarúgó-mérkőzéseket kerületek szerint, az asztaliteniszt páros és egyéni, a sakkot pedig ki­eséses formában játsszuk. — Kik a győztesek? — Asztaliteniszben Tomášov á, a sakkjátékban Maréi (Bratislava) és Plašeéica Kelet-Szlovákiából. A matematikai vetélkedők szórakoz­tató jellegűek. — Ügy tudom, a táborozástok kar­nevállal, versenyértékeléssel, búcsú­délutánnal ért véget. Bizonyára em­lékezetes élményeket szereztetek. Most örültök, hogy hazamehettek? — Már hogyne örülnénk? Otthon azért még szabadabbak vagyunk — válaszolja Aladár. Egy vidám gyermekcsoporttól bú­csúzunk, amely játszva, szórakozva gyarapította tudását, élvezve szocia­lista társadalmunk gondoskodását és ajándékát. —nt— hegve visszaért, oda fekszik az öccse mellé és egyfolytában beszél hozzá. Vigasztaló, kedves, becéző szavakat. Olyanokat, amiket máskor sose. Hi­­szen_ inkább bosszantgatni szereti a kisebbeket. Gergely szívét felderíti ez a hirtelen szeretet. Aztán megint kétségbeesik, mi is lesz vele? Elhaló hangon kérdi: „Csak nem fogok meg­halni?“ ... Itt a mentő! A szomszéd fiatalasz­­szony, aki értük telefonált, három kisgyermekével a kerítéshez lapulva lesi az érkezését. Mind megkönnyebü­­lünk, de Gergelyben küzd az ismeret­lentől való félelem a kíváncsisággal. A két medikus és az ápoló szinte be­töltik kicsi szobánkat. Az óvatos seb­kötözés alatt Gergely arca kisimul, megnyugszik. Amikor elindul a hosz­­szú menet a kocsi felé, bátran lépdel, bár gyengéden támogatják. Egy picit el is feledkezik a bajáról,mert az ut­ca népe összeszalad a mentőautó kö­ré. Látom rajta, halvány kis moso­lyán, hogy jólesik neki a sok rész­vevő arc, a központba kerülés. Az út a kórházig mégis nagyon hosszú. Sérült keze zsibbad és ég, a másikkal pedig fektében is kapasz­kodni kell, mert zötyköl a kocsi. Most se sír, csak nyögdécsel, felfelé néz, ahol a kocsi tetőablakán az eget és az út fölé hajló fák lombjait látja. Az ügyeletes orvos nyomban bevi­szi a műtőbe. Óráknak tűnő, igen sok percig táskám fülét morzsolgatva ülök egy fehér pádon, kint a folyo­són. Később mesélte el Gergely, hogy amikor a műtőben levették a kötést a kezéről, az orvos azt mondta: „Ej­ha, ezt jól elintézted, öcsi“ és össze­ráncolt szemöldökkel hajolt, töpreng­ve a keze fölé’ Ekkor ő megint ag­gódni kezdett és sírt, de egyszerre minden süketcsendes és sötét lett.. ,* Agya mellett ülve várom az ébre­dését. Bekötözött karja hatalmas ba­baként fekszik a vánkoson. Az ágy végében kedves, mosolygós arcú nő­vérke, a szomszéd üres ágyon vagy öt gyerek lesi ébredését. Nem kell sok hozzá, hogy elmondják magukról, miért vannak ők is itt. Van, aki hó­napok óta, tele égési sebbel. Milyen komoly tárgyilagossággal mesélik el bajukatl Amint Gergely felébred, egy­más szavába vágva kezdik el vigasz­talni. Szinte testvérükké fogadják, azok közösségébe, akik már megta­pasztalták, mi a baj, fájdalom, szen­vedés, de akik sietnek új társukat megnyugtatni: betegségük ellen itt megkapják a segítséget. Mosolyt is ők csalnak Gergely sá­padt arcára. Dr. U. F. VÍZSZINTES: 1. Régi római köszön­tés. 4. Az idézet első része. 10. Olasz névelő. 11. Paripa. 12. Léleg­zik. 13. Angol vi­lágos sör. 14. Tan­tál vegyjele. 15. Antal Tamás. 17. Hangtalan tan. 19. Azonosak. 20. Kö­tőszó. 21. Szélmen­tes oldal a hajó­zásban. 23. Bécsi tojás. 25. Kevert rozs. 27. Hullat. 28. Tenger olaszul. 30. A múlt idő jele. 31. A pincébe. 33. Zamat. 34. A másik oldalra. 35. Lök. 36. Az összteadás jele, szava. 38. Egy­ügyű. 40. Kukucs­kál. 41. Lóverseny. 43. Tova. 44. Félre­vezet. 46. Ezek szlovákul. 47. Fo­lyó a Szovjetunió­ban. 48. Battéria. 50. Tyúklakás. 51. Én latinul. 53. Sír. 55. Nem egészen tíz. 57. Kettős mássalhangzó. 59. Ne­gatív válasz. 61. ... fere ikerszava. 62. Jókai személyneve. 64. Lel. 65. Város Lengyelországban. 68. Pata­kocska. 69. Nem egészen egész. FÜGGŐLEGES: 2. Üt Rómában. 3. Igekötő. 4. Női hangnem. 5. Nátrium­­klorid. 6. Folyadék. 7. Folyó Erdély­ben. 8. A. A. 9. A Holland Légiforgal­mi Társaság neve. 14. Az idézet 4. része, zárt betűk: ő, é, t, e, d, é, s. 15. Az idézet 2. része. 16. Az idézet 5. része, zárt betűk: f, e, z. 18. Az idézet 3. része, 20. Kötőszó. 21. A mélybe. 22. Latin „és“. 24. Csacsibe­széd. 26. Oda-vissza férfinév. 29. Fö­léje. 32. Fél elem. 33. Lám. 35. Szemé­lyes névmás. 37. Jó németül. 39. Alu­minium jele. 40. Római ötvenegy. 42. Folyó spanyolul. 45, Török sapka. 47. Lisztfinomság jelzés. 49. Folyó Jugo­szláviában. 52. Kettős mássalhangzó. 54. Izomszalag. 56. Szinültig. 58. Sza­vazat. 60. Kelmedarab. 61. Tanítás kez­dete. 61a. Fogával szétmorzsol. 62. Magyar Atlétikai Club. 63. Kevert kör. 64. Három olaszul. 66. Zokog. 67. Tengely szlovákul. 68. Lángol. Beküldendő a vízsz. 4, függ. 15, 18, 14, és 16, számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 31. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Korunk forra­dalmi eltökéltséget, fegyelmet és fele­lősségtudatot követel. Könyvnyertesek: Simon János, Du­­naszerdahely—Tejed (Dunajská Stre­da—Mlieőany), Pathó Júlia, Muzsla, Berek Géza, Nagyölved (Veiké Lu­­drnce],

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents