Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-25 / 34. szám
Ты i3 ak; ha 9 У■ a gyümölcsösben elérkezett az idősebb cseresznye- és meggyfák Újításának ideje? A lefűrészelt vastagabb ágak helyén keletkezett sebeket feltétlenül kezelni kell. Erre a célra megfelel a faseb kátrány, a fém mentes olajfesték és a sebkezelő anyag. A mézgásodott őszibarack- és kajszifák sebeit tisztogassuk ki. A sebeket éles késsel simára kell faragni, majd sebzáró anyaggal vékonyan bevonni. így csökkenthetjük a további fertőzés lehetőségét, s a mézgásodás folyamatát is visszaszoríthatjuk. # a köszméte félig fásodéit hallásaiból dugványokat készíthetünk? A köszméte vízigényes, ezért a dugványokat árnyékos helyre ültessük. Gondoskodjunk a gyakori öntözésről. Egy négyzetméternyi területre — alkalmanként — húsz-huszonöt liter vizet adjunk. Meggyorsíthatjuk a gyökeresedést, ha a dugványok fölé fóliasátrat húzunk. A következő három meggy- I fajtát más-más csoport-1 ba sorolták, egy cseresznyefajtának további minősítését pedig törölték. „Vackova“. Ennek a fajtának az utóbbi években csökkent a termőképessége. Hátránya, hogy idegen megporzású és kevésbé alkalmas a gépi begyűjtésre. Ezt a fu|lút a piaci értékesítésre szánt csoportból a többi, egyéb csoportba tartozó fajták közé sorolták, s u „Morellenfeuer“ fajtával helyettesítik. „Morellenfnuer“. Középkorai érésű, öninegporzó meggyfajta. A többéves termesztési tapaszlatok alapján bőtermő, és jó minőségű gyümölcsöt ad. Kellemes ízéből és kitűnő színeződéséből eredően friss fogyasztásra és konzervgyári feldolgozásra egyaránt alkalmas. A gyümölcs ellenálló a moníliával szemben, s esős időjárás esetén nem reped fel. A többi, egyéb csoportba tartozó .fajták közül a piaci értékesítésre szánt csoportba tartozó fajták közé sorolták. amelyek viszonylag korán érnek be. Terméshozam tekintetében kielégítő, a bogyók nem hullanak le, a must . minősége pedig megfelel a feldolgozás követelményeinek. Szárazabb fekvésű, nagyobb mésztartalmú talajokon Is kielégítő termést ad. A közepes és magas művelésre egyaránt alkalmas. Szőlőtermesztési körzetekben egyike a legelterjedtebb alanyfajtáknak. „Berlandieri x Riparia SO-4“. Ennek az alanyfajtának előnye, hogy bőtermő és jő minőségű gyümölcsöt ad. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. Az alanyvesszők beéredése, tekintetében egyike a legkorábbi fajtáknak. Hátránya, hogy kevesebb alanyvessző nyerhető, mint a többi fajta esetében. Nem ajánlatos a száraz, kevésbé termékeny talajokon termeszteni. A kevésbé életképes fajták esetében nem alkalmas a magasművelésre. „Berlandieri x Riparia Cratiunel 2“. A betegségekkel szemben ellenálló, nagy meny-0i kertészeti fajták IV. Nem érzékeny a nagy mósztartulmú talajokra. A vizsgált alanyfajták közül a klorózissal (levélsárgulás) szemben a legellenállóbb volt és a legtöbb alanyvesszőt adta. Az alany-i vesszők minőségét illetően vi< szont egyike a leggyengébb ulanyfajtáknak. A bogyóhullásra hajlamos fajták és a térmóUeny, agyagos tulajok esetében alkalmazható. Nagy és jó minőségű termést ud. „LE-K/1“. Nagy mennyiségű és jó minőségű alanyvessző nyerhető. Az eddig említett alanyfujtáktól lényegesen eltér. A homokos-agyagos, jó vízgazdálkodású talajok esetében ab kalmazható. A nagy mésztarta< lomra (11 százalék СаСОз-ig) azonban érzékeny. А „V. Riparia Portalis“ alanyfajtát helyet-1 tesíti. Különösen a Zöld veltelini és más nagy bogyójú fújták esetében alkalmazható. GYÓGYNÖVÉNYEK Három új, hazai nemesítésű fajtát engedélyeztek köztermesztésre: „Doksan“. Alszékfű-fajta, amelynek fehér, közepesen nagy virágai vannak. A középső sár. gu rész hiányzik. Korábban virágzik és u virágzási időszak Is hosszabb, mint a székfű eseté. ■ a ritka, de értékes gyümölcsfajtákat házilag előállított oltványokkal szaporíthatjuk tovább? Az alvószeinzéssel azonban siessünk, mert az alanyok nem sokáig „adják“ már héju, kát. Ellenőrizzük a korábban készített szentzéseket. Amelyik száradt, nem eredt meg, okvetlenül távolítsuk et. A szemek ntegeredéséről úgy győződhetünk meg a legkönnyebben, hogy a szemzés alatti levélcsonkot ujjunk hegyével óvatosan megnyomjuk. Ha könnyen lepattan, akkor a szemzés sikertelen volt. Ilyen esetben most még egy pótszemzés elvégezhető, de későbbre már ne halasszuk. # a szőlő nem utóérő, ezért csak az érett fürtöket vegyük te? Az érettséget az jelzi, hogy a bogyók héja elvékonyodik, rugalmas lesz, színe és ize a fajtára jellemző. A fürtöt mindig a fürt kocsányánál fogjuk meg, sohase dobjuk, hanem óvatosan helyezzük a szedőedénybe, kosárba, vagy rekeszbe, mert a bogyók a nyomásra könnyen felrepednek. A rothadó szemeket és fürtrészeket ne dobjuk a földre, hanem égessük el, vagy ássuk mélyen a talajba. ■ a későbbi érésű fajtákat megóvhatjuk a darazsaktól, ha a fürtöket tüllhálóval bekötözzük vagy kilyukasztott műanyag zacskót erősítünk rájuk? Nagyobb területen — a seregélyek ellen is — kitűnő védelmet ad a műanyag védőháló. Járjuk be a szőlői, és a későbbi érésű fajták földre lógó fürtjeit kötözzük fel, nehogy besározódjanak vagy rothadásnak induljanak. Folytassuk a szüreti előkészületeket. (KSZ) „Fanal“. A fajta kísérletek során — a termőképesség tekintetében — az előkelő első helyen végzett. Körülbelül egy héttel később érik be, mint a „Moreila“ fajta. Termesztésével meghosszabbítható a begyűjtési időszak. A gyümölcs szintén ellenálló a: moníliával szemben és esős időben nem reped fel. Szintén a piaci értékesítésre szánt csoportba tartozó fajták közé sorolták. „Germersdorfská“. Ennek a csersznyefajtánuk a további minősítését a kicsi termésből, a gyümölcs nem megfelelő minőségéből, az egyenetlen beéredésből, a betegségekre való hajlamosságból és a virágok fagyérzőkenységéből eredően törölték. A termelők nem érdeklődnek iránta. SZŐLŐ A fa jtaminősllő bizottságok egy fajtának végleges és hat alunyfajtának előzetes köztermesztésre való engedélyezését hagyták jóvá. „Feteasca rogala“. Ezt a fajtát korábban — 1974-ben — már előzetesen engedélyezték köztermesztésre. Bőtermő (nagyobb termést ad, mint például a Leányka), főleg a melegebb vidékeken ajánlatos termeszteni, ahol a cukor- és savtartalom összhangban van. Termesztése a gyakorlatban közben rohamosan elterjedt. A fürt közepesen nagy, sűrű, cilindrikus, her.ger alakú. A bogyók kisebbek, zöld színűek, viaszosán fénylőek. Ezt a fajtát — I. b minőségi osztályban — az egyéb csoportba tartozó fajták közé sorolták. „Berlandieri x Riparia Kober 5 BB“. Ez az alanyfajta a szürkepenésszel és a peronoszpórával szemben ellenálló. Nagy mennyiségű alan-yvesszőt ad, nyiségű alanyvesszőt fejleszt. Nagy és jó minőségű termést ad. Kiváló életképességéből eredően a kavicsos, szárazabb és kevésbé termékeny talajokon is sikerrel termeszthető. A buja növényzet még a gyengén növő termőfajták esetében is lehetővé teszi a magasművelést. E7 az alanyfajta széles körben alkalmazható. „Berlandieri x Riparia Teleki 5 C“. Ez az alanyfajta a betegségekkel szemben szintén ellenálló, a nagy mennyiségű alanyvesszők korán érnek be. (6 termést ad. A bogyók kiváló minőségűek. Ezt az alanyfajtát főleg a nehéz, agyagos, nagy mésztartalmú és jő vízgazdálkodása talajokon érdemes termeszteni. Termékeny talajokon és a buján növő termőfajták esetében a bogyóhullással szem ben ellenálló. „Berlandieri x Riparia 125 AA“. ben. A szárítón vlrágmennyiség tekintetében 14 százalékkal túlszárnyalta a kontroll belga faj. tát. A kifagyással szemben el-' lenálló. „Topas“. Közönséges párlófűfújta, amely mind zöld, mind szárított állupotbon felülmúlta (28 százalékban) n „Krajova“ fajtát. Levelei sötétzöld színűek. Gyors növésű, a begyűj. tés után gyorsan regenerálódik. A kifagyással szemben ollei»álló, a „Krajova“ fajtáéhoz hasonló. „Mixta“. Kakukkfű-fajta, amely vegetutív módon szaporítható. Levelei világoszöld színűek. A zöld és szárított anyag tekintetében 40 százalékkal túl-4 szárnyalta a kontroll, „Aroma“ fajtát. A drog kevesebb fás részt és több illóolajat tartalmaz. Ing. ANGELA STRELKOVA, ŰKSÚP Bratislava, odbor odrôd •шьш+ш* »«»»О»»*»* Dél-Szlovákia községeiben szinte mindenütt elterjedt a fólia alatti paprikaternieszlés. Erről győz meg bennünket a fehéríti fóliasátrak sokasága és az alattuk egyenletesen növő, folytonosan szedhető zöldség. Fotó: —blm 4 1 ■bl égy esztendeje annak, hogy nyárusdon (ТороГ- níky) megalakult a Szluvákiai GyUmiilcsészek és Kiskerlészek Szövetségének helyi szervezete. E pár év alatt úgy meglmnosudott a zöldségtermesztés a faluban, hogy már szinte hiányozna a falu képéből a sok-sok fóliasátor, ha egyszeriben szétszednék azokat. A lakosság, a szervezet tagsága többnyire a saját igényeinek kielégítésére termeszt zöldséget, gyümölcsöt, de van aki eladásra is szán belőle. Kora tavasszal a fejes saláta és a karalábé hajtatásn volt a „sláger“. Most az uborkából és a paprikából várnak bevételt. Szerződésileg hatvan tonna paprika és negyven tonna paradicsom kitermelését vállalták. A fiatal szervezet gépezete még nem működik tökéletesen. Kudarcok és ráfizetések zavarják a kertészkedők munkáját. — A múlt évben — mondta Győrödi János, a szervezet titkára — nagyon ráfizettünk a fokhagymára. 5,5 tonna termény értékesítésére kötöttünk szerződést a Kertészeti Szolgáltató Vállalattal. Ennek több mint a fele még zölden piacra került, hanem a többit tavaszszal takarítottuk el. Megrothadt ... — Ügy látóin — vette út a szót Soóky jános, a szervezet elnöke —, az idén meg a csemegekukoricával vallunk kudarcot. Mivel a múlt évben a fokhagymái nem sikerült úgy értékesíteni, ahogy terveztük, helyette most csemegekukoricát vetettünk. Nem érte meg. A felvásárlási ár, már most az elején, csak 3 korona 50 fillér kilogrammonként. — Az idén már nem a Kertészeti Szolgáltató Vállalattal, hanem a ZELENINA nemzeti vállalattal kötöttünk szerződést. Annál is inkább, mert az béreli a helyi földművesszövetkezet zöldségtárnlúját. Az árut tellát csak oda kell szállítanunk — így a titkár. — Egyelőre nem volt fennakadás az áru átvételében, folyamatos elszállításában. Csak az a baj, hogy időbe telik, mire pénzt kap a termelő uz áruért — folytatta bajaik sorolását Soóky jános, aki nemcsak az SZGYKSZ helyi szervezetének, hanem a helyi nemzeti bizottságnak is elnöke. — Az csak természetes, hagy a jövedelem ulán kirójuk az adót. Nálunk nem lehet csalni, személyazonossági igazulvány szerint veszsziik át az árut. Más kérdés, hngy az adókulcs reális-e? Szerintem nem. Elsősorban is kevés az a 311 százalék, amit а Soóky János hnb-elnök a kertbarát mozgalom fellendítésében is jelentős érdemeket szerzett. *44, lépéssel- előbbre bevételből a kiadásokra és a kor még a kertben találjuk a ■niinkadijra lefoghatunk, tehát termelőket. Szombaton és vaami nem esik adó aló. Mert sárnap sines pihenés. Bizony a nézzük esak: hajnali fél négy- fóliasátor alatti meleg gyorsan kor már a kertben, este kilenc- kiszívja a lest erejét. Üt pere séta is fárasztó, nem még a kapálás, gyonilálás, ültetés, szedés ... Ha az anyagi költséget nézzük, hát ... felment a vas ára, a tizenhét koronás fólia meg csak addig ér valamit, míg rá nem süt a nap, utána széthasad. Ha valaki öntözni akar — márpedig kertészkedni öntözés nélkül nem lehet —, kntat kell fúrnia, szivattyút, csöveket felszerelnie. Ez mind kiadás. Persze senki sem kényszeríti a kistermelőt, hogy ilyen beruházást eszközöljön, hogy a szabad idejét nehéz testi munkával töltse, de bőn kihasználatlanul hagyni a földet! Több, olcsóbb és frissebb zöldség jutna a városiak asztalára is, ha fokoznánk a termelői kedvet. # A szervezet, mint olyan, s annak vezetősége, miben tud a kertészkedők segítségére lenni? — kérdeztem az elnököt. — Nálunk a szervezeti élet nem csupán a termés felvásárlásából áll. Szaktanácsokkal is segítjük a termelőket. A hasznos tudnivalókat leginkább Dórák Alajostól sajátítjuk el. О tart hetente előadást, merthogy kertész és tagja a szervezet vezetőségének is. — A nyári jó időt tanulmányi kirándulásokra szoktuk kihasználni. l.eginkább a bortermő vidéket látogatjuk — így a titkár. — Voltunk már Nagyfödémesen (Vefké Üfany) a szőlőiskolában és a tundrái nemesítő állomáson is. A szőlőtermesztés, a borkezelés iránt tagjaink körében nagy az érdeklődés. Borversenyt is rendezünk minden évben. # Oly jó bor terein ezen a tájon? — kérdeztem csodálkozva. — Ha nem is mindig jó, de azért csak bor, ami a bordókban van. A „kétemherest“ persze nem engedjük a versenyen bemutatni, — mondta nevelve Soóky János. Bár borukkal a nyárasdiak nem dicsekedhetnek, azért van ■nire büszkének lenniük. A múlt évben tíz terményük került bemutatásra az Agrokomplex '79 Országos Mezőgazdasági Kiállításon Nyitrán. fó eredménnyel szerepeltek a „Csallóköz Gyümölcse“ járási bemutatón is. Mindkét rendezvényen ez idén is részt vesznek. Miért is ne tennék, hiszen évről évre gyarapszik a szaktudásuk, a termelői kedvük, szebb gyümölcsöt, zöldséget termelnek, s egy lépéssel mindig előbbre jutnak a fejlődésben. t— era—• Németh Nándorné két éve tagja az SZGYKSZ nyárasdi helyi szervezetének, ürül a gyönyörű paprikának. Nem is gondolta volna, hogy mindjárt a kísérletezés első évében ilyen növényállományt tud nevelni. (A szerző felvételeiJ