Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-25 / 34. szám

Ты i3 ak; ha 9 У­■ a gyümölcsösben elérke­zett az idősebb cseresznye- és meggyfák Újításának ideje? A lefűrészelt vastagabb ágak he­lyén keletkezett sebeket feltét­lenül kezelni kell. Erre a célra megfelel a faseb kátrány, a fém mentes olajfesték és a sebkeze­­lő anyag. A mézgásodott őszi­barack- és kajszifák sebeit tisz­togassuk ki. A sebeket éles késsel simára kell faragni, majd sebzáró anyaggal vékonyan be­vonni. így csökkenthetjük a további fertőzés lehetőségét, s a mézgásodás folyamatát is visszaszoríthatjuk. # a köszméte félig fásodéit hallásaiból dugványokat készít­hetünk? A köszméte vízigényes, ezért a dugványokat árnyékos helyre ültessük. Gondoskodjunk a gyakori öntözésről. Egy négy­zetméternyi területre — alkal­manként — húsz-huszonöt liter vizet adjunk. Meggyorsíthatjuk a gyökeresedést, ha a dugvá­nyok fölé fóliasátrat húzunk. A következő három meggy- I fajtát más-más csoport-1 ba sorolták, egy cseresznye­­fajtának további minősítését pe­dig törölték. „Vackova“. Ennek a fajtának az utóbbi években csökkent a termőképessége. Hátránya, hogy idegen megporzású és kevésbé alkalmas a gépi begyűjtésre. Ezt a fu|lút a piaci értékesítés­re szánt csoportból a többi, egyéb csoportba tartozó fajták közé sorolták, s u „Morellen­­feuer“ fajtával helyettesítik. „Morellenfnuer“. Középkorai érésű, öninegporzó meggyfajta. A többéves termesztési tapasz­latok alapján bőtermő, és jó minőségű gyümölcsöt ad. Kel­lemes ízéből és kitűnő színező­déséből eredően friss fogyasz­tásra és konzervgyári feldolgo­zásra egyaránt alkalmas. A gyü­mölcs ellenálló a moníliával szemben, s esős időjárás esetén nem reped fel. A többi, egyéb csoportba tartozó .fajták közül a piaci értékesítésre szánt cso­portba tartozó fajták közé so­rolták. amelyek viszonylag korán ér­nek be. Terméshozam tekinteté­ben kielégítő, a bogyók nem hullanak le, a must . minősége pedig megfelel a feldolgozás követelményeinek. Szárazabb fekvésű, nagyobb mésztartalmú talajokon Is kielégítő termést ad. A közepes és magas műve­lésre egyaránt alkalmas. Szőlő­termesztési körzetekben egyike a legelterjedtebb alanyfajták­nak. „Berlandieri x Riparia SO-4“. Ennek az alanyfajtának előnye, hogy bőtermő és jő minőségű gyümölcsöt ad. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. Az alanyvesszők beéredése, tekin­tetében egyike a legkorábbi fajtáknak. Hátránya, hogy ke­vesebb alanyvessző nyerhető, mint a többi fajta esetében. Nem ajánlatos a száraz, kevés­bé termékeny talajokon ter­meszteni. A kevésbé életképes fajták esetében nem alkalmas a magasművelésre. „Berlandieri x Riparia Cra­­tiunel 2“. A betegségekkel szemben ellenálló, nagy meny-0i kertészeti fajták IV. Nem érzékeny a nagy mósztar­­tulmú talajokra. A vizsgált alanyfajták közül a klorózissal (levélsárgulás) szemben a leg­­ellenállóbb volt és a legtöbb alanyvesszőt adta. Az alany-i vesszők minőségét illetően vi< szont egyike a leggyengébb ulanyfajtáknak. A bogyóhul­lásra hajlamos fajták és a tér­­móUeny, agyagos tulajok eseté­ben alkalmazható. Nagy és jó minőségű termést ud. „LE-K/1“. Nagy mennyiségű és jó minőségű alanyvessző nyerhető. Az eddig említett alanyfujtáktól lényegesen eltér. A homokos-agyagos, jó vízgaz­dálkodású talajok esetében ab kalmazható. A nagy mésztarta< lomra (11 százalék СаСОз-ig) azonban érzékeny. А „V. Ripa­ria Portalis“ alanyfajtát helyet-1 tesíti. Különösen a Zöld velte­­lini és más nagy bogyójú fúj­ták esetében alkalmazható. GYÓGYNÖVÉNYEK Három új, hazai nemesítésű fajtát engedélyeztek közter­­mesztésre: „Doksan“. Alszékfű-fajta, a­­melynek fehér, közepesen nagy virágai vannak. A középső sár. gu rész hiányzik. Korábban vi­rágzik és u virágzási időszak Is hosszabb, mint a székfű eseté. ■ a ritka, de értékes gyü­mölcsfajtákat házilag előállított oltványokkal szaporíthatjuk to­vább? Az alvószeinzéssel azon­ban siessünk, mert az alanyok nem sokáig „adják“ már héju­­, kát. Ellenőrizzük a korábban készített szentzéseket. Amelyik száradt, nem eredt meg, okvet­lenül távolítsuk et. A szemek ntegeredéséről úgy győződhe­tünk meg a legkönnyebben, hogy a szemzés alatti levél­­csonkot ujjunk hegyével óvato­san megnyomjuk. Ha könnyen lepattan, akkor a szemzés si­kertelen volt. Ilyen esetben most még egy pótszemzés elvé­gezhető, de későbbre már ne halasszuk. # a szőlő nem utóérő, ezért csak az érett fürtöket vegyük te? Az érettséget az jelzi, hogy a bogyók héja elvékonyodik, rugalmas lesz, színe és ize a fajtára jellemző. A fürtöt min­dig a fürt kocsányánál fogjuk meg, sohase dobjuk, hanem óvatosan helyezzük a szedő­edénybe, kosárba, vagy rekesz­be, mert a bogyók a nyomásra könnyen felrepednek. A rotha­dó szemeket és fürtrészeket ne dobjuk a földre, hanem égessük el, vagy ássuk mélyen a talajba. ■ a későbbi érésű fajtákat megóvhatjuk a darazsaktól, ha a fürtöket tüllhálóval bekötöz­zük vagy kilyukasztott mű­anyag zacskót erősítünk rá­juk? Nagyobb területen — a seregélyek ellen is — kitűnő védelmet ad a műanyag védő­háló. Járjuk be a szőlői, és a későbbi érésű fajták földre lógó fürtjeit kötözzük fel, ne­hogy besározódjanak vagy rot­hadásnak induljanak. Folytas­suk a szüreti előkészületeket. (KSZ) „Fanal“. A fajta kísérletek során — a termőképesség te­kintetében — az előkelő első helyen végzett. Körülbelül egy héttel később érik be, mint a „Moreila“ fajta. Termesztésével meghosszabbítható a begyűjtési időszak. A gyümölcs szintén el­lenálló a: moníliával szemben és esős időben nem reped fel. Szintén a piaci értékesítésre szánt csoportba tartozó fajták közé sorolták. „Germersdorfská“. Ennek a csersznyefajtánuk a további mi­nősítését a kicsi termésből, a gyümölcs nem megfelelő minő­ségéből, az egyenetlen beére­­désből, a betegségekre való hajlamosságból és a virágok fagyérzőkenységéből eredően törölték. A termelők nem ér­deklődnek iránta. SZŐLŐ A fa jtaminősllő bizottságok egy fajtának végleges és hat alunyfajtának előzetes közter­mesztésre való engedélyezését hagyták jóvá. „Feteasca rogala“. Ezt a faj­tát korábban — 1974-ben — már előzetesen engedélyezték köztermesztésre. Bőtermő (na­gyobb termést ad, mint például a Leányka), főleg a melegebb vidékeken ajánlatos termeszte­ni, ahol a cukor- és savtarta­lom összhangban van. Termesz­tése a gyakorlatban közben ro­hamosan elterjedt. A fürt kö­zepesen nagy, sűrű, cilindrikus, her.ger alakú. A bogyók kiseb­bek, zöld színűek, viaszosán fénylőek. Ezt a fajtát — I. b minőségi osztályban — az egyéb csoportba tartozó fajták közé sorolták. „Berlandieri x Riparia Kober 5 BB“. Ez az alanyfajta a szür­kepenésszel és a peronoszpórá­­val szemben ellenálló. Nagy mennyiségű alan-yvesszőt ad, nyiségű alanyvesszőt fejleszt. Nagy és jó minőségű termést ad. Kiváló életképességéből eredően a kavicsos, szárazabb és kevésbé termékeny talajo­kon is sikerrel termeszthető. A buja növényzet még a gyengén növő termőfajták esetében is lehetővé teszi a magasművelést. E7 az alanyfajta széles körben alkalmazható. „Berlandieri x Riparia Teleki 5 C“. Ez az alanyfajta a beteg­ségekkel szemben szintén el­lenálló, a nagy mennyiségű alanyvesszők korán érnek be. (6 termést ad. A bogyók kiváló minőségűek. Ezt az alanyfajtát főleg a nehéz, agyagos, nagy mésztartalmú és jő vízgazdál­kodása talajokon érdemes ter­meszteni. Termékeny talajokon és a buján növő termőfajták esetében a bogyóhullással szem ben ellenálló. „Berlandieri x Riparia 125 AA“. ben. A szárítón vlrágmennyiség tekintetében 14 százalékkal túl­szárnyalta a kontroll belga faj. tát. A kifagyással szemben el-' lenálló. „Topas“. Közönséges párlófű­­fújta, amely mind zöld, mind szárított állupotbon felülmúlta (28 százalékban) n „Krajova“ fajtát. Levelei sötétzöld szí­nűek. Gyors növésű, a begyűj. tés után gyorsan regenerálódik. A kifagyással szemben ollei»­­álló, a „Krajova“ fajtáéhoz ha­sonló. „Mixta“. Kakukkfű-fajta, a­­mely vegetutív módon szapo­rítható. Levelei világoszöld szí­nűek. A zöld és szárított anyag tekintetében 40 százalékkal túl-4 szárnyalta a kontroll, „Aroma“ fajtát. A drog kevesebb fás részt és több illóolajat tartal­maz. Ing. ANGELA STRELKOVA, ŰKSÚP Bratislava, odbor odrôd •шьш+ш* »«»»О»»*»* Dél-Szlovákia községeiben szinte mindenütt elterjedt a fólia alatti paprikaternieszlés. Erről győz meg bennünket a fehéríti fóliasátrak sokasága és az alattuk egyenletesen növő, folyto­nosan szedhető zöldség. Fotó: —blm 4 1 ■bl égy esztendeje annak, hogy nyárusdon (ТороГ- níky) megalakult a Szluvákiai GyUmiilcsészek és Kiskerlészek Szövetségének helyi szervezete. E pár év alatt úgy meglmnosu­­dott a zöldségtermesztés a falu­ban, hogy már szinte hiányozna a falu képéből a sok-sok fólia­sátor, ha egyszeriben szétszed­nék azokat. A lakosság, a szer­vezet tagsága többnyire a saját igényeinek kielégítésére ter­meszt zöldséget, gyümölcsöt, de van aki eladásra is szán belőle. Kora tavasszal a fejes saláta és a karalábé hajtatásn volt a „sláger“. Most az uborkából és a paprikából várnak bevételt. Szerződésileg hatvan tonna paprika és negyven tonna pa­radicsom kitermelését vállalták. A fiatal szervezet gépezete még nem működik tökéletesen. Kudarcok és ráfizetések zavar­ják a kertészkedők munkáját. — A múlt évben — mondta Győrödi János, a szervezet tit­kára — nagyon ráfizettünk a fokhagymára. 5,5 tonna ter­mény értékesítésére kötöttünk szerződést a Kertészeti Szolgál­tató Vállalattal. Ennek több mint a fele még zölden piacra került, hanem a többit tavasz­­szal takarítottuk el. Megrot­hadt ... — Ügy látóin — vette út a szót Soóky jános, a szervezet elnöke —, az idén meg a cse­megekukoricával vallunk ku­darcot. Mivel a múlt évben a fokhagymái nem sikerült úgy értékesíteni, ahogy terveztük, helyette most csemegekukori­cát vetettünk. Nem érte meg. A felvásárlási ár, már most az elején, csak 3 korona 50 fillér kilogrammonként. — Az idén már nem a Ker­tészeti Szolgáltató Vállalattal, hanem a ZELENINA nemzeti vállalattal kötöttünk szerződést. Annál is inkább, mert az béreli a helyi földművesszövetkezet zöldségtárnlúját. Az árut tellát csak oda kell szállítanunk — így a titkár. — Egyelőre nem volt fenn­akadás az áru átvételében, fo­lyamatos elszállításában. Csak az a baj, hogy időbe telik, mire pénzt kap a termelő uz áruért — folytatta bajaik sorolását Soóky jános, aki nemcsak az SZGYKSZ helyi szervezetének, hanem a helyi nemzeti bizott­ságnak is elnöke. — Az csak természetes, hagy a jövedelem ulán kirójuk az adót. Nálunk nem lehet csalni, személyazo­nossági igazulvány szerint vesz­­sziik át az árut. Más kérdés, hngy az adókulcs reális-e? Sze­rintem nem. Elsősorban is ke­vés az a 311 százalék, amit а Soóky János hnb-elnök a kertbarát mozgalom fellendítésében is jelentős érdemeket szerzett. *44, lépéssel- előbbre bevételből a kiadásokra és a kor még a kertben találjuk a ■niinkadijra lefoghatunk, tehát termelőket. Szombaton és va­­ami nem esik adó aló. Mert sárnap sines pihenés. Bizony a nézzük esak: hajnali fél négy- fóliasátor alatti meleg gyorsan kor már a kertben, este kilenc- kiszívja a lest erejét. Üt pere séta is fárasztó, nem még a ka­pálás, gyonilálás, ültetés, sze­dés ... Ha az anyagi költséget nézzük, hát ... felment a vas ára, a tizenhét koronás fólia meg csak addig ér valamit, míg rá nem süt a nap, utána széthasad. Ha valaki öntözni akar — márpedig kertészkedni öntözés nélkül nem lehet —, kntat kell fúrnia, szivattyút, csöveket felszerelnie. Ez mind kiadás. Persze senki sem kény­szeríti a kistermelőt, hogy ilyen beruházást eszközöljön, hogy a szabad idejét nehéz testi mun­kával töltse, de bőn kihaszná­latlanul hagyni a földet! Több, olcsóbb és frissebb zöldség jut­na a városiak asztalára is, ha fokoznánk a termelői kedvet. # A szervezet, mint olyan, s annak vezetősége, miben tud a kertészkedők segítségére len­ni? — kérdeztem az elnököt. — Nálunk a szervezeti élet nem csupán a termés felvásár­lásából áll. Szaktanácsokkal is segítjük a termelőket. A hasz­nos tudnivalókat leginkább Dó­rák Alajostól sajátítjuk el. О tart hetente előadást, merthogy kertész és tagja a szervezet ve­zetőségének is. — A nyári jó időt tanulmá­nyi kirándulásokra szoktuk ki­használni. l.eginkább a borter­mő vidéket látogatjuk — így a titkár. — Voltunk már Nagyfö­­démesen (Vefké Üfany) a sző­lőiskolában és a tundrái neme­sítő állomáson is. A szőlőter­mesztés, a borkezelés iránt tag­jaink körében nagy az érdeklő­dés. Borversenyt is rendezünk minden évben. # Oly jó bor terein ezen a tájon? — kérdeztem csodál­kozva. — Ha nem is mindig jó, de azért csak bor, ami a bordók­ban van. A „kétemherest“ per­sze nem engedjük a versenyen bemutatni, — mondta nevelve Soóky János. Bár borukkal a nyárasdiak nem dicsekedhetnek, azért van ■nire büszkének lenniük. A múlt évben tíz terményük ke­rült bemutatásra az Agrokomp­lex '79 Országos Mezőgazdasági Kiállításon Nyitrán. fó ered­ménnyel szerepeltek a „Csalló­köz Gyümölcse“ járási bemuta­tón is. Mindkét rendezvényen ez idén is részt vesznek. Miért is ne tennék, hiszen évről évre gyarapszik a szaktudásuk, a termelői kedvük, szebb gyümöl­csöt, zöldséget termelnek, s egy lépéssel mindig előbbre jutnak a fejlődésben. t— era—• Németh Nándorné két éve tagja az SZGYKSZ nyárasdi helyi szervezetének, ürül a gyönyörű paprikának. Nem is gondolta volna, hogy mindjárt a kísérletezés első évében ilyen növény­állományt tud nevelni. (A szerző felvételeiJ

Next

/
Thumbnails
Contents