Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-25 / 34. szám

SZABAD FÖLDMOVES 4 1979. augusztus 25. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSÉRT Vállalták - túlteljesítették A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a szocialista mezőgazda­ság 30. évfordulója tiszteletére Szlovákia-szerte több milliárd korona értékű hazafias kötelezettségvállalások születtek. Meg­mozdultak nem csupán az ipar, a kereskedelem, a közoktatási, a tudományos és egyéb intézmények, hanem a mezőgazdaság dolgozói, a községek, városok lakosai, társadalmi és tömeg­szervezetek, valamint a szabadidő hasznos eltöltését szorgal­mazó, úgynevezett „hobby-szervezetek tagjai is; fiatalok, kö­zépkorúak s idősebbek, nők, férfiak egyaránt. A félév eltelté­vel, most már az eredmények értékelésén a sor. Ez az elemző­értékelő munka nem tűr halogatást, annál nagyobb követke­zetességet kíván. Hiszen a közmondás is azt tartja: Az ígéret szép, szó, ha megtartják, úgy jó! A galántal járás Felsőszeli (Horné Salíby) községének lakosai — nemze­tiségre való tekintet nélkül — iskola­példáját szolgáltatják annak, miként lehet a településfejlesztés gondjait enyhíteni, a Nemzeti Front választási programját rugalmasan megvalósítani, a lakosságot kollektív gondolkodásra és a közös felelősség vállalására ser­kenteni. Ilyen példa van egynéhány az említett járásban, más járásokban viszont csupán fehér hollóként fordul elő. Holott ez olyan rejtett tartalék, amelynek kiaknázására és hasznosí­tására a lehetőség Szlovákia-szerte adott. Adott, főleg ott, ahol nem tátong szakadék a község-, illetve városveze­tők és a lakosság között; ahol a vá­lasztott képviselők tevékenysége kifo­­gástálan* vagyis jó a tömegkapcsola­tuk a választópolgáraikkal. Ilyen szo­ros és eredményes kapcsolat csak úgy jöhet létre, ha a képviselő osztozik választóinak gondjában-örömében, ha felkarolja a közügyeket, s egészséges lokálpatriotizmusával is a közös prob­lémák megoldását segíti. Lényegében az említett község 35 képviselőjének nagy többsége ilyen beállítottságú, s tevékenységük ered­ményességéhez a 70 agitátor is hozzá­járul. A képviselők legjobbjaiként em­líthetők: Andrikovics József, Molnár Imre, Zima Pavel, Masár Dušan és mások. Most pedig lássuk, miben is tér el a szóbanlevő község vezetőinek és lakosainak példás tevékenysége más településekétől? Abban például, hogy a község területén fellelhető parkok és zöldövezetek védnökei — és védel­mezői — a szovjetbarátok, a vadá­szok, a tűzoltók, a rokkantak, a szak­­szervezet, a SZISZ-szervezet, a Nőszö­vetség, a Vöröskereszt helyi szerve­zetének és a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet ellenőrző bizottságának tagjai. Tábla jelzi, hogy mely szerve­zet viseli gondját egy-egy közterület­nek. A közügy-pártolásnak ez a formája, módja igen jól bevált, ébrentartja a tettrekészséget, fejleszti — jó érte­lemben a közgondolkodást, a közér­dek hatványozottabb felkarolását, a közös terhek jobb megosztását. Ily­­módon a községvezetők rendelkezésé­re álló munkaidő nem aprózódik any­­nyira fel, miután önkéntes társadalmi munkások végzik az apró-cseprő, ám összességében jelentős feladatokat. ★ A község lakossága összesen 24 kollektív és 533 egyéni kötelezettsé­get vállalt a Szlovák Nemzeti Felke­lés 35. és a szocialista mezőgazdaság 30. évfordulója tiszteletére, 3 millió 281 ezer korona értékben. Ezt az ér­tékes vállalást már az év első felé­ben jócskán túlteljesítették. Sokat megmagyaráz az, hogy a lakosság 40 431 óra társadalmi munka elvégzé­sére vállalkozott, s túlhaladta a 44 ezret. Pónya Arpád ennek a példás köz­ségnek a hnb-titkára. Tőle érdeklőd­tem felfokozott kíváncsisággal, ho­­gyanis sikerült, már az év első felé­ben teljesíteni a vállalt kötelezettsé­geket? — Közügypártoló a mi községünk lakossága, ezt nyugodt lelkiismerettel elmondhatom. Tudja, helyette senki sem végzi el a településfejlesztő és csinosító munkát, hiszen a községet ki más lakja, mint ők. így hát nem­csak a munkát végzik önként, szor­galmasan, hanem az elismerést, a nyilvános dicséretet is jórészt a ma­gukénak tudják. S ez az, ami jóleső, felemelő érzés. A továbbiakban Pónya elvtárs el­mondta, hogy igenis, következetesnek kell lenni a vállalt kötelezettségek teljesítését, illetve annak ellenőrzését illetően. A dologtevést nem szabad halogatni egyik hétről, vagy egyik hónapról a másikra. Ennek megfele­lően kell az előkészítő és szervező­munkát is végezni, ami viszont már a községvezetők dolga. Sokéves tapasztalat mutatja, hogy Felsőszeliben a társadalmi munka végzésére a tavaszi időszak a legmeg­felelőbb. A lakosság ekkor a legke­vésbé elfoglalt, több ideje jut az ilyesmire, mint mondjuk nyáron vagy ősszel, amikor ha tíz kezük volna, az is kevésnek bizonyulna, annyi a kü­lönféle, egymásra torlódott munka. Tehát, a kínálkozó lehetőséget ragad­ják meg, s a községnek szinte apraja­­nagyja szorgoskodik, váltja valóra az egyéni, illetve a kollektív kötelezett­ségekből eredő feladatokat. ★ Miután a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére vállalt kö­telezettségeiket máris túlteljesítették, azt tűzik napirendre, hogyan köszönt­hetnék a legméltóbban községüknek, illetve hazánknak a Szovjet Hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulóját. Úgy gondolják, tervezgetik, hogy versenyt hirdetnek A KÖZSÉG LEG­SZEBB UTCÄJA címért. Ez meghatvá­nyozná az utcák tisztaságáért, rende­zettségéért, a környezetvédelemért folytatott közös erőfeszítéseket, azok eredményességét. Ez egyben azt is jelentené, hogy hadat üzennének min­den gyomnak, a még itt-ott fejét fel­ütő rendetlenségnek, a felelőtlen ele­mek — ezek is akadnakl — a falu­­közösség közvetlenebb ellenőrző tevé­kenysége révén kevésbé érhetnék el céljukat. A közös felelősségérzet ily­­módon méginkább elmélyülne. Azon is törik a fejüket, hogyan le­hetne a Polgári Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének tagjait méginkább aktivizálni. Mivel eléggé sok az autó­­tulajdonos, a községgazdálkodási üzem felépítene egy autójavító-mű­helyt, szakembert adna, s az autójaví­tás munkájából az autó ^tulajdonosa is jelentős részt vállalna. A javítómű­hely fölötti védnökséget a község PHSZ-szervezete vállalná ... ★ Min fáradoznak jelenleg a telepü­lésfejlesztést illetően? ötmillió koro­na beruházási költséggel épül egy be­vásárló központ; ha elkészül, torna­teremhez jutnak az általános iskolás diákok, a sportkedvelő fiatalok, sőt a középkorúak is, újabb, három hektár kiterjedésű park létesül, párhuzamo­san a Dudvág patak szabályozásával. Sürgős feladatként tartják számon egy legalább 30 férőhelyes bölcsőde építését. Sok olyasmiről viszont még szót sem ejtettünk, amit már létre­hoztak a településfejlesztés kereté­ben, főleg a két utóbbi választási idő­szakban, amire büszkék lehetnek. ★ Talán a legjobban az fejezi ki az illető község lakosai társadalmi ösz­­szefogásának eredményességét, hogy a felszabadulás óta végzett önkéntes társadalmi munka értéke megközelíti a 27 millió koronát, s ilymódon az egy lakosra jutó közjó értéke csak­nem nyolcezer korona. Az ilyen méretű társadalmi össze­fogás és közösségi szemléletformálás, szocialista életvitel követésre méltó. No meg a lakosság szavatartása: „ha már vállaltuk, illő azt túlteljesíte­ni ...“ És — túlteljesítették. N. KOVÄCS ISTVÁN Az ellenőrzés hatékony eszköz Az ipolysági (Sahy) Vörös Lobogó Efsz-ben jó tevékenységet fejt ki az ellenőrző bizottság, melynek élén a gazdag tapasztalattal és szaktudással rendelkező Paulovics István áll. Ha­bár elérte a nyugdíjkorhatárt, odaadó munkájával hozzájárul a jó eredmé­nyek eléréséhez. Legutóbbi találkozásunkkor a bi­zottság munkájáról beszélgettünk. El­mondotta: az ellenőrzés során meg­állapították, hogy a szövetkezeti de­mokrácia megsértésére nem került sor az utóbbi időben. A taggyűléseket az alapszabálynak megfelelően meg­tartották, s az elfogadott határozato­kat teljesítették. Az ellenőrző bizottság az előre ki­dolgozott és a taggyűlés által jóvá­hagyott munkaterv szerint folytatja tevékenységét. Azonban munkájukat több esetben hátráltatja az, hogy a bizottság tagjait némely részlegvezető nem szívesen engedi munkaidőben feladatuk elvégzésére, holott ez köte­lességük. Ezen túlmenően egyes veze­tők nem tulajdonítanak kellő fontos­ságot az ellenőrzésnek, maguk sem ellenőrzik megfelelően az utasítások végrehajtását, s nem működnek együtt az ellenőrző bizottsággal. A szövetke­zet vagyona társadalmi tulajdon. A hatékony ellenőrzés pedig igen fon­tos eszköze a társadalmi vagyon meg­védésének. A szövetkezetben az elmúlt idő­szakhoz viszonyítva több szakaszon jelentős javulás történt, de még min­dig sok helyrehozni való akad. Az ellenőrzések során több hiányosságot tapasztaltak. Ezeket a vezetőséggel megtárgyalták, s konkrét intézkedése­ket foganatosítottak a felmerült hi­bák kiküszöbölésére. A növénytermesztés szakaszán ja­vult az agrotechnika, de ennek elle­nére még számtalan fogyatékosság észlelhető. Így például a szántás, a talajelőkészítés nem mindig megfe­lelő, a táblák szélei gyakran gyomo­­sak, a kazalhelyek rendezetlenek. A rétekről és a legelőkről a termést több esetben nem gyűjtötték be. Az állattenyészésben is több probléma felmerült. Így, például, csak a legsú­lyosabbakat említve, hiányos volt a nyilvántartás, de a munkaidő sem volt kellőképpen kihasználva. A szövetkezet vezetői az ellenőrző­bizottság által megállapított hiányos­ságokból sokat okultak. Ennek nyo­mán több nehézséget, problémát si­keresen megoldottak. Abel gAbor A Komáromi (Komárno) Járási Nemzeti Bizottság üdülőháza Paton (Patince) néhány évvel ezelőtt társadalmi munkával épült. Fotó: Andriskin József Értékelték az első félévi eredményeket! Mind a termelési, mind az áruérté­kesítési feladatok teljesítése, túlszár­nyalása tekintetében nagy jelentősége van a dolgozók munkakezdeményezési mozgalmának. Lényegében ugyanez mondható el a mezőgazdasági üzemek közötti és üzemeken belüli szocia­lista verseny különböző formáiról is. Itt csupán annyi a különbség, hogy ez serkentőleg hat a lehető legjobb eredmények elérésére. A mezőgazda­­sági dolgozók kezdeményezési moz­galmának kibontakoztatását a komá­romi (Komárno) járási Mezőgazda­­sági Igazgatóság is támogatja. Az idén a szocialista verseny különböző formáira, amelyeket félévenként érté­kelnek, 1X2 ezer korona pénzjutalmat fordítanak. Nemrégiben OLEGRA KÁL­MÁN mérnököt, a jmi állattenyésztő­jét arra kértem meg, hogy tájékoztas­son az első félévi eredményekről, ér­tékelésekről. A félévi és tehenenkénti tejelé­kenység tekintetében három kategó­riával számolnak. A nyolcszáznál több tehenet tenyésztő mezőgazdasági üze­mek versengéséből a nemesócsai (Ze­mianska Oiőa) szövetkezet került ki győztesen: az első félévi tehenen­kénti tejelékenység 1993 liter volt. A második helyen a Bajéi (1864 liter), a harmadikon pedig a Komáromi Ál­lami Gazdaság (1793 liter) végzett. Az említett mezőgazdasági üzemek — sorrendben — öt-, négy-, illetve há­romezer korona pénzjutalomban ré­szesültek. А у négyszázegy-nyolcszáz tehenet tartó mezőgazdasági üzemek versen­gésében a Búcsi (Búé) Egységes Föld­művesszövetkezet végzett az első he­lyen: a tehenenkénti félévi tejelé­kenység elérte a 2118 litert! A máso­dik helyen a nesvadyi (1996 liter), a harmadikon pedig a Zlatná na Ostro­­ve-i (1797 liter) szövetkezet végzett. Ezek a mezőgazdasági üzemek négy-, három-, illetve kétezer korona pénz­jutalomban részesültek. A négyszáznál kevesebb tehenet te­nyésztő mezőgazdasági üzemek verse­nyéből (csak egy mezőgazdasági üze­met értékelnek) a šrobárovói szövet­kezet került ki győztesen: a tehenen­kénti félévi tejelékenység 1883 liter volt, amiért kétezer korona pénzjuta­lomban Részesültek. A szocialista ver­sengés szabályai szerint az említett pénzjutalmak 90 százalékát a fejők, gondozók; 10 százalékát pedig a ve­zető dolgozók között osztották szét. Az első kategóriában a legjobb tíz, a másodikban hét, a harmadik kategó­riában pedig a legjobb öt gondozó, fejő részesült pénzjutalomban. A fejők, gondozók közötti verseny­ben Fodor Lajos, a Bajéi Állami Gaz­daság dolgozója végzett az első he­lyen: tizenöt tehén átlagában az első félévben tehenenként 2610 liter tejet fejt, s az egy liter tej termelésére mindössze 24 dekagramm abraktakar­mányt használt fel! A második helyen Pintér Lajos, a Gyulamajori (Üulov Dvor) Állami Gazdaság dolgozója (12 tehén átlagában 2526 liter), a harma­dikon Kocsis Mihály, az őgyallai (Hurbanovo) szövetkezet dolgozója (19 tehén átlagában 2455 liter), a ne­gyediken Vasi Pál, a Komáromi Ál­lami Gazdaság dolgozója (17 tehén átlagában 2422 liter), az ötödik he­lyen pedig Benkó Pál, a búcsi szövet­kezet dolgozója (17 tehén átlagában 2372 liter tejet fejt) végzett, akik — sorrendben — ezer, kilenc-, nyolc-, hét-, illetve hatszáz korona pénzjuta­lomban részesültek. A legjobb minőségű tejet (a szo­­szocialista verseny szabályai szerint maximálisan öt százalék kerülhet a III. minőségi osztályba) értéksítő me­zőgazdasági üzemek versengéséből a hurbanóvi szövetkezet került ki győz­tesen: a felvásárolt tejmennyiség 99,8 (!!!) százaléka került az I. mi­nőségi osztályba. A második helyen a Zlatná na Ostrove-i (97,4 százalék), a harmadikon pedig a búcsi szövet­kezet (81,3 százalék) végzett. Az em­lített mezőgazdasági üzemek sorrend­ben hat-, öt-, illetve négyszáz korona pénzjutalomban részesültek. A mesterséges megtermékenyítést végző technikusok versengéséből Kara Lajos, a búcsi szövetkezet dol­gozója került ki győztesen. A máso­dik helyen Szabó László (Vrbovái Efsz), a harmadikon Keszoly Simon (Kolárvói Efsz), a negyediken Melis Pavol (Ďulovcei Efsz), az ötödiken pe­dig Kovács László (Martovcei Efsz) végzett. Az említett technikusok — sorrendben — hat-, öt-, négy-, há­rom-, illetve kétszáz korona pénzjuta­lomban részesültek. A tehénállományba legtöbb üszőt átcsoportosító mezőgazdasági üzemek versenyéből a Gyulamajori Állami Gazdaság került ki győztesen: száz tehénre számítva 33,2 üszőt csoporto­sították át a tehenek sorába. A máso­dik helyen az iíai szövetkezet (21,8 százalék), a harmadikon pedig a Ko­máromi Állami Gazdaság (21,5 száza­lék) végzett. Az említett mezőgazda­­sági üzemek ezer, kilencszáz, illetve nyolcszáz korona pénzjutalomban ré­szesültek. A hízómarhák napi átlagos súly­gyarapodása tekintetében meghirde­tett versenyben, amely a tervezett abraktakarmány-fogyasztás megtartá­sával is számolt, a vrbovái szövetke­zet végzett az első helyen: a hízó­marhák átlagos napi súlygyarapodása 1,09 kilogramm volt. A második he­lyen a hurbanovói szövetkezet (10,3 kiló), a harmadikon pedig a Komáro­mi Állami Gazdaság (1,01 kilogramm) végzett. Ezek a mezőgazdasági üze­mek ezer-, kilenc-, illetve nyolcszáz korona pénzjutalomban részesültek. Ennek 90 százalékát a gondozók, 10 százalékát pedig a vezető dolgozók között osztották szét. A sertések hizlalásában meghirde­tett verseny értékelésénél az átlagos napi súlygyarapodást és az egy kiló súlygyarapodás termelésére felhaszz­­nált abrakmennyiséget vették figye­lembe. Az első kategóriában — 1000 —2000 hízósertés — a dulovcei szö­vetkezet végzett az első helyen: az átlagos napi súlygyarapodás 603 gramm, az 1 kiló súlygyarapodás ter­melésére felhasznált abrakmennyiség pedig 3,61 kg volt. A második helyen a kameniÉnái, a harmadikon pedig a Dolný Peter-i szövetkezet végzett. Az említett mezőgazdasági üzemek ezer­kétszáz, ezer-, illetve nyolcszáz ko­rona pénzjutalomban részesültek. A második kategóriába tartozó me­zőgazdasági üzemek — 3000—5000 hízósertés — közül a vrbovái (608 gramm — 3,78 kg) és a marcelházai szövetkezetét (603 gramm — 3,84 kg) értékelték és ezerkétszáz, illetve ezer korona pénzjutalomban részesítették. A harmadik kategóriában — több mint ötzer hízósertés — az első he­lyen a vojnicei (554 gramm — 3,72 kg), a második helyen pedig a nesvadyi (586 gramm—3,76 kg) szö­vetkezet végzett. Itt a pénzjutalom ezerötszáz, illetve ezerkétszáz korona volt. Az említett pénzjutalmak 85 szá­zalékát az állatgondozók, 15 százalé­kát pedig a vezető dolgozók között osztották szét. A malacelválasztási versenyből a hurbanovói (10,5 darab) és a vrbovái (9,8 darab) szövetkezet, valamint a Bajéi Állami Gazdaság (9,6 darab) került ki győztesen, amiért — sor­rendben — ezei'ötszáz, ezerhárom­száz, illetve ezerkétszáz korona pénzi jutalomban részesültek. Ezeket az összegeket a mezőgazdasági üzemek­ben a legjobb három állatgondozó között osztották szét. Az elválasztás utáni legkisebb ser­téselhullásért az tmelyi (tmel) szö­vetkezet ezerötszáz, a hetényi (Cho­tín) ezerháromszáz, a búcsi szövetke­zet pedig ezerkétszáz korona pénzju­talomban részesült. Az említett jutal­mak 85 százalékát az állatgondozók, 15 százalékát pedig a vezető dolgo­zók között osztották szét. A hízósertések gondozói között meghirdetett versenymozgalomban a­­zokat értékelték, akik elérték a 600 gramm átlagos napi súlygyarapodást, és betartották az abrakfogyasztási normákat. A legjobb eredményt Záček Silvester, a hurbanovói szövetkezet gondozója érte el: a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 620 gramm, az egy kiló súlygyarapodás termelésére felhasznált abrakmeny­­nyiség pedig mindössze 3,14 kilo­gramm volt! A második helyen Hege­dűs András, a čičovi szövetkezet ál­latgondozója (631 gramm —3,63 kg), a harmadikon pedig Pásztó János és Hengerics Imre, a nesvadyi szövetke­zet állatgondozói (600 gramm — 3,78 kg) végeztek. Az említett állatgondo­zók — sorrendben — nyolcszáz, hét­száz, illetve ötszáz korona pénzjuta­lomban részesültek. A csirkehizlalási versengésben a marcelovái (2,18 kiló abraktakar­mányt használtak fel egy kilogramm súlygyarapodás termelésére) és a nesvadyi szövetkezetei (2,35 kg) érté­kelték és kilencszáz, illetve nyolc­száz korona pénzjutalomban része­sítették. Reméljük, hogy a komáromi járás állattenyésztési dolgozóinak munka­kezdeményezése, versengése a máso­dik félévben sem lankad el, ami a termelési és áruértékesítési feladatok teljesítésében is megmutatkozik majd! BAKA LÄSZL0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents