Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-25 / 34. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus 2Sk A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS 35. ÉVFORDULÓJÁRA front az ellenség hátában A Nagy Honvédő Háborúval foglal­kozó történetírás további érdekes mű­vel gazdagodott. Front a Wehrmacht hátában a címe a műnek, melynek szerzője Alekszej Aszmolov nyugállo­mányú vezérőrnagy, a fasiszta csapa­tok hátországában működött partizán­mozgalom egyik neves szervezője. Aszmolov művében igen markánsan megörökíti a kommunista pártnak a partizán mozgalom irányításában ját­szott szerepét. A könyv meggyőzően bizonyítja, hogy a fasiszta csapatok hátországában vívott harcok fellendü­lése, hatékonysága és szervezettsége nagy mértékben attól függött, hogy a fasiszta Wehrmacht hátországát a­­lapjaiban megrengető népfront élén kommunista párt és a kommunisták álltak. Aszmolov részletesen tárgyalja a Szlovák Nemzeti Felkelést, a cseh­szlovákiai partizánharcot, azt, hogy a háború végén csehszlovák területen még egy front — a felkelők frontja, partizánfront alakul ki. Csehszlovákia, Magyarország és Ro­mánia kommunista pártjainak vezetői 1944 nyarán az ukrajnai pártvezető­séghez fordultak, és segítséget kértek országaik partizámnozgaljnának szer­vezésében. A válasz ez volt: „Eleget kell tenni a CSKP vezetői kérésének, hogy segít­séget kapjanak a partizánmozgalom kibontakoztatásában Csehszlovákia te­rületén“. így hangzott az SZKjbjP Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának határozata, amelynek értel­mében a Magyar és a Román Kom­munista Pártnak a partizánmozgalom szervezésében adandó segítséggel is egyetértettek. 1944-ben több tucat partizáncsoport lépett akcióba az el­lenség háta mögött. Ezek közül 296 harcost 12 lengyelországi, 1352 har­cost 64 csehszlovákiai, mintegy 280 harcost több mint tíz magyarországi kiképzőközpontban, 12 osztagot és csoportot pedig Romániában képez­tek ki. Az ukrajnai partizánmozgalom ve­zérkara Alekszej Aszmolov vezetésé­vel tíz munkatársát küldte a cseh­szlovákiai partizánmozgalom vezérka­rának segítségére, és a csehszlovák területen tevékenykedő Összes szovjet partizáncsoportot a rendelkezésére bocsátották. A vezérkar főnökévé Alekszej Aszmolovot nevezték ki. A Szlovák Nemzeti Felkelésben mintegy 800 magyar antifasiszta vett részt. Több magyar partizánosztag alakult, amelyeknek parancsnokai voltak a magyar Nógrádi Sándor, to­vábbá J. Kuznyecov, V. Kozlov szov­jet katonák és más antifasiszták. A partizánosztagokban jugoszláv állam­polgárok is harcoltak. Többnyire ha­difoglyok, akik megszöktek a német­­országi és magyarországi német fo­golytáborokból vagy a magyar hadse­regből, amelybe bevonultatták őket. A felkelés első napjai óta több mint száz jugoszláv harcolt a partizánosz­tagokban a hitleristák ellen. Az a tény, hogy a Szovjetunió sok­oldalúan támogatta a szomszéd euró­pai országok partizánmozgalmát, an­nak ékesszóló bizonysága, hogy a testvéri kommunista és munkáspártok politikai és katonai együttműködést folytattak a német fasiszta megszál­lók elleni harcban. A szovjet partizá­noknak a szomszéd ország területén kifejtett harci tevékenysége az inter­nacionalizmus, a barátság és kölcsö­nös segítség példaképe volt a fasiz­mus ellen vívott harcban. A Szlovák Nemzeti Felkeléssel fog­lalkozó egyes külföldi művekben olyan kitételekkel találkozunk, hogy a felkelés csak két hónapig „bírta ki“, 1944 október végén elnyomták. Érvként például azt hozzák fel, hogy a felkelők elvesztették a felszabadult területet, s egyúttal felkelő hadsere­güket is, amelyet Viest tábornok pa­rancsára feloszlattak. Ezzel a nézet­tel nem érthetünk egyet. Gustáv Husák elvtárs még 1945. október 26-án ezt írta a Nové slovo­­ban: „Szlovákia akkor tette le a leg­nehezebb vizsgát, amikor páncélos és SS-hadosztályok zúdultak falvaiíikra és völgyeinkre, amikor akasztották a férfiakat, és felgyújtották a falvakat, megteltek a börtönök és a fogolytá­borok. Ez a „szabadság napja“ német részről a legnagyobb őrjöngés, a mi részünkről a legsúlyosabb depresszió napja volt... Rendkívül súlyos viszo­nyok közé került az egész élet. Em­berileg érthető lett volna, ha a nem­zet kapitulált volna, gyáván az ellen­ség talpnyalója lett volna... ha a helyzetet reménytelennek látta volna és eldobta volna a fegyvert. Mégsem történt ez. A harc tömegméretekben folytatódott.“ Igen, ez nem a vég, hanem a kez­det volt. A munkásosztály, Csehszlo­vákia nemzetei elsajátították a harc­modort, megedződtek a további harc­ra. Mintegy húszezer fegyveres kato­na vonult a hegyekbe, és folytatta a harcot. Talán ez vereségnek minősít­hető? A partizánok nagyobb területen tevékenykedtek, mint a felkelés ide­jén. Nem beszélhetünk a szlovák nép ellenállásának „elnyomásáról“. A fel­kelés új viszonyok között folytatódott, csupán a partizánharc sajátos formá­ját öltötte. A hitlerista hadvezetés a népi el­lenállás elfojtására törekedve, hogy végezzen a partizánokkal, tűzzel-vas­­sal számolt le a hazafiakkal. A békés polgárok és a felkelők ezrei estek áldozatul a fasiszta ' terrornak. Szlo­vákiában nincs olyan község, amely­ben valakit nem gyötörtek volna ha­lálra, vagy nem hurcoltak volna el Németországba, vagy ahová nem tér­tek vissza eltűnt személyek. A fasisz­ták több községet, Lidicéhez hason­lóan, teljesen megsemmisítettek. 1944—1945 egész telén át tartottak a tömeggyilkosságok. Németországban 1945. január 4-töl 11-ig nagyon sok szlovák és cseh személyt gyilkoltak meg. Kremnička mellett több mint 800 embert lőttek halomra stb. Szlovákiá­ban a háború után talált 176 tömeg­sírban 3723 nő és 211 gyermek holt­testére bukkantak. Alekszej Aszmolov könyvében azt írja, hogy a kezdetben megtorlások ellenére sem sikerült a fasisztáknak elfojtaniuk a csehszlovák nép szabad­ságvágyát, a partizánok iránt tanúsí­tott segítőkészséget, ünfeláldozóan tá­mogatta őket, mindenfelé fokozódó ellenállást tanúsított a fasiszta meg­szállókkal szemben. A szlovák nép­nek védelmezőihez való viszonyulása, éppen ez tette lehetővé a partizánok­nak, hogy a hegyekbe vonulásuk után kitartsanak és az első pillanatoktól kezdve sohasem tapasztalt hevességű, egy óráig sem szünetelő harcot indít­sanak a fasiszták ellen. JÄN MICATEK A képviselők szívügye Marcelháza (Marcelová) a legjob­ban gyarapodó községek egyike a komáromi (Komárno) járásban. A községfejlesztési sikerekben nagy ér­demeket szereztek a helyi nemzeti bizottság képviselői. Szoros kapcsolat­ban állnak választóikkal, Igyekeznek bekapcsolni őket az igényes válasz­tási programok feladatainak megvaló­sításába. Mivel az ötödik ötéves tervidőszak­ban Maróelházán a legsikeresebb ed­digi választási program öltött testet, most ismét merész feladatok megva­lósításán munkálkodnak. Az eredmé­nyekben a jó politikai-szervező mun­kának is nagy része van. A XV. pártkongresszus határozatai­val összhangban nagy gondot fordí­tottak a fizetett és díjtalan szolgál­tatások fejlesztésére. Főként az egész­ségügy és a kereskedelem szakaszán születtek szép eredmények. Húsz év­vel ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy az idén Marcelházának két körorvosa, egy gyermek- és egy fogorvosa lesz, és korszerű gyógy­szertárral büszkélkedhet. Persze, ma már ez sem elégíti ki teljesen az igé­nyeket, s a járási szervek segítségé­vel tovább kívánják korszerűsíteni az egészségügyi ellátást a községben. Forradalmi örökség (Folytatás az 1. oldalról) lyan munkaközösségek, mint a nagy­­ürtösi (Veľký Krtís) bányászok, akik őzül például a Dolina Bánya dolgo­­ói olyan élfejtők, mint Tóth Tibor, illus Trebula és Imrich Uhrín veze­­ésével 35 héten át rekordfejtést ér­ek el és 675 egyéni felajánlást tettek nagy évforduló tiszteletére s 22 és él ezer tonna szenet hoztak a fel­­zfnre. Hatékonyság és jó minőség — ez a na jelszava. Ilyeő példamutatásra serkent a fel­lelés öröksége. LORINCZ LÁSZLÓ Az üzlethálózat korszerűsítésében sem maradtak el az eredmények. Az első félévben átadták rendeltetésének az új bevásárlási központot. Pompás, hat és félmillió koronás beruházással épült modern üzletház ez. Vegyük úgy, hogy ez ajándék a de­rék marcelháziaknak. A lakosság a falufejlesztési program beruházási és nem beruházási részében ugyanis számtalanszor bebizonyította, hogy szívvel-lélekkel támogatja pártunk po­litikáját. A választási program előirá­nyozta a falu gázellátását. Ennek el­ső szakasza 1977-ben készült el, ta­valy pedig további utcákba vezették be a gázt. A szakmunkát a komáromi gázművek és a Priemko komáromi helyi gazdasági üzem dolgozói végez­ték, a földmunkák nagy részével pe­dig a lakosság társadalmi munkában birkózott meg. Tavaly 792 ezer óra társadalmi munkával szolgálták a köz javát. Ma már a falusi udvarokról is el­eltűntek a hajdani gémeskutak. Az sem közömbös, egészséges víz jut-e a lakosságnak. A választási program összeállítói erre is gondoltak, és sok családi házat a központi vízvezeték­­hálózatra kapcsoltak rá. A választási programban további 16 kilométeres szakasszal kívánják bővíteni a vízve­zeték-hálózatot. Az idén ennek már a második felét építik. A marcelházi sporttelep, a járásnak a maga nemében egyik legkorszerűbb létesítménye, tavaly tovább szépült, korszerűsödött. Színt kaptak a lelá­tók, a vasszerkezetek, csempével rak­ták ki a szociális helyiségeket. A lel­kes sportrajongók önzetlenül gondoz­zák a sportlétesítményeket, hisz sok társadalmi munkáyal járultak hozzá felépítésükhöz. A művelődési otthon is korszerűsö­dött. Marcelházán a következő évekre Is fontos feladatokat vállaltak. To­vább akarnak haladni a városiasodás útján, szeretnék, legalább részben, megoldani a csatornázást. A lakosság hozzájárulásával nyilván ez sem lesz megoldhatatlan probléma. Példa rá a múlt. Tavaly 570 ezer koronát merí­tettek a sporttelep továbbépítésére, de a tervezett 921 ezer korona érté­kű munka helyett 930 ezer korona ér­tékűt végeztek. A lakosság aktivitása — főként a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának tiszteletére — az idén is kibontakozott. A fő létesít­mény egy három és fél millió korona értékű, 60 férőhelyes óvoda és egy kétmillió korona értékű 35 férőhelyes bölcsőde. KOLOZSI ERNŐ A fejlődés útján Erdő övezte völgyben szerényen húzódik meg az érsekújvári (Nové Zámky) járás egyik legszebb községe, Leled (Lefa). Évekkel ezelőtt nem jósoltak neki nagy jövőt, sőt Halálra ítélt falu címmel riport is jelent meg róla egyik népszerű hetilapunkban. Nemecskai Sándor, a hnb titkára nem borúlátó. Az iskola a központo­sítás következtében ugyan megszűnt, de egyik termében húsz gyermek jár óvodába. Az Iskolai rendzevények ter­mét az ifjúsági szervezet kapta meg. A művelődési otthon kielégíti a fa­lu lakosságának kulturális igényeit. Pezsgő társadalmi és politikai élet fo­lyik Itt. A SZISZ helyi szervezete 28 tagú, dicséretes munkát végeznek a nőbizottsági tagok is. A helyi tűzol­tók sem henyélnek. Hetven egyéni és négy kollektív felajánlást tettek a XV. pártkongresz­­szus tiszteletére, s nemsokára jelent­hetik: teljesítettük. Az üzletekben bő az áruválaszték, a vendéglátó üzem kifogástalan, tiszta. Nem kell már vendégmarasztaló sárban járni: a köz­ség egész területén portalanították az utcákat. Az 5627 négyzetméternyi aszfaltút elkészítése 433 335 koronába került. Nem kis eredmények születtek. A falu lakossága 97 ezer korona érté­kű új sportöltözőt épített, ehhez a sportkedvelők 25 835 korona értéket képviselő 2150 órai társadalmi mun­kával járultak hozzá. Él és fejlődik a 430 lelket számláló falu. A lakosság megoszlása: 146 férfi, 174 nő és 110 gyermek. A felnőttek között 110 a nyugdíjas. A községben működik a béna gyer­mekek intézete. A bennlakókról 45 tagú személyzet gondoskodik, 27 nő­vér a kisgyermekekkel foglalkozik. Leléd mégsem sorvadt el, hanem épül és szépül. MAJERSZKY MARTON Megnyílt az AGROKOMPLEX 79 A múlt pénteken Nitrán ünnepélye­sen megnyitották az AGROKOMPLEX ’79 országos mezőgazdasági kiállítást, mely szemlélteti a szocialista mező­­gazdaság három évtizedes eredmé­nyeit. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Viliam Šalgovič, a SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke, Ignác Janák, az SZLKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság vezető titkára és más magas rangú vendégek. Josef Nágr szövetségi mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter megnyi­tó beszédében kiemelte, hogy az idei Agrokomplex ’79 kiállítás a szövetke­zetesítés megkezdése 30. évfordulójá­nak a jegyében tárta ki kapuit. Lehe­tővé teszi a szocialista mezőgazdaság eredményeinek értékelését és további fejlesztési irányainak meghatározásán A feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy emelni kell az irányító és szer­vező munka színvonalét, nagyobb igé­nyeket kell támasztani a szaktudás és a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésével szemben. Nagyobb gondot kell fordítani a tömegtakar­­mány-termelésre. A kiállítás 46 hektárnyi területén 119 hazai és külföldi kiállító mutatja be termékeit. Aratás után - őszi munkák előtt A szélsőséges időjárás augusztus első felére is jellemző volt — állapí­totta meg a meteorológus az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma növénytermesztést irá­nyító bizottságának ülésén. Általában elég csapadék hullott, de körzeten­ként nagyon eltérően. Egyes helyeken hátráltatta az aratás ütemét, másutt viszont — ahol megvolt rá a lehető­ség, — éjjel-nappal öntözni kellett. Az időjárás okozta nehézségek el­lenére az aratás lényegében befejező­dött. Örvendetes, hogy a tavalyinál gyorsabb ütemben takarították le a szalmát, végezték el a tarlóhántást, és jóval száz százalékon felül teljesí­tették a tervezett másodvetést. A többéves takarmányok második kaszálását lényegében mindenütt el­végezték, s főleg ott, ahol öntözni le­hetett, a harmadik kaszálást is beta­karították, s így lehetőség lesz a későbbi, negyedik kaszálásra, s ezzel részben pótolni tudják az aszály okozta terméskiesést. Azokban a mezőgazdasági üzemek­ben, ahol repcét vetnek, már előké­szítették a talajt, s több helyen meg­kezdték a vetést is. A bizottsági ülé­sen megállapították, hogy tavaly az agrotechnikai határidőben elvetett repce sokkal ellenállóbb volt a fagy­­gyal szemben, s lényegében csak eze­ket a táblákat nem kellett kiszántani. Az őszi kalászosoknak kijelölt föl­deken megkezdték a vetőszántást. A mezőgazdasági üzemek ezzel is mér­séklik a rendszeres őszi munkatorló­dást, egyben jól megüllepszik a talaj, s vetés előtt már csak a kultivátoro­­zást vagy tárcsázást igényli. Ezekben aznapokban értékelik a gabonater­mesztésben elért eredményeket is, és annak alapján válogatják meg a vető­magfajtát. A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban megkezdték a silóku­koricának szánt táblákon az ellenőr­­őrzést. Bizottságok állapjftják meg, hol szükséges szemesnek meghagyni a kukoricát, s ezáltal növelni az ab­­raktakarmány-alapot. A mezőgazdasá­gi üzemekben a siló készítéséhez még mindig igénylik a panelokat, hogy ezáltal korszerűen tudják tárolni a gazdag termést. Elég sok az olyan gazdaság, ahol silókukoricából re­kordtermést takarítanak be az idén. Az utóbbi időben úgyahogy sikerült a termelők, valamint a felvásárló és a zöldségárusító vállalatok között megteremteni az összhangot. De még mindig vannak kirívó esetek, és sok­szor kárba vész a megtermett zöld­ségféle, s esetenként nem lehet bur­gonyát vásárolni. A burgonya beta­­karítását az igények szerint határoz­ták meg a mezőgazdaságot irányító szervek. Ennek ellenére több helyütt előfordult, hogy a vevő üres szatyor­ral tért haza az üzletből. Szükséges tehát újabb erőfeszítéseket tenni a még jobb összmunka érdekében. A gépek átcsoportosítása jelentősen segítette az aratás sikeres befejezé­sét. A baráti segítség mind gazdasá­gilag, mind politikailag nagyra érté­kelhető. De azt is meg kell mondani, hogy a nemes akciónak vannak árny­oldalai is. A kombájnok az aratásban alaposan megrongálódtak. Márpedig ezekre a betakarítógépekre nagy szükség lesz a kukorica és a napra­forgó begyűjtésénél, ezért sürgős a megjavításuk. Jó termés ígérkezik ku­koricából és napraforgóból, és a kedvezőtlen időjárás ellenére a cu­korrépa is ígéretes, tehát most már az a lényeges, minél kisebb legyen a betakarítási veszteség. A gépek körül, amelyek döntő jelentőségűek a beta­karításnál, sok probléma akad. Közis­mert, hogy ki kellett szántani a rep­cét, és helyette napraforgót vetettek. Ez helyes lépésnek bizonyult és ígé­retes a nap felé bókoló, kiváló étola­jat adó növény. De az illetékesek azt már nem tudták megoldani, hogy le­gyen elegendő adaptér a betakarítás­hoz. Hasonló a helyzet a kukoricánál is. Tehát újból a mezőgazdasági üze­mekben levő gépjavító szakemberek leleményességére, szorgalmára van szükség, hogy az üzemen belül meg­oldják a szükségletet. Nem rózsás a helyzet a vetőgépekkel sem. Tavaly a száraz őszi időben nagyon tönkre­mentek a gépek, ezért nincs elegendő belőlük. Nagy remények nincsenek újak vásárlására, s ezért mindent el kell követni, hogy a meglevőket ki­javítsák, használhatóvá tegyék az ősziek vetéséhez. —tt—« Társadalmi aktivitás A Csehszlovák Vöröskereszt nagy­­megyeri (Calovo) 200 tagú alapszer­vezete még az idei kongresszusi elő­készületek során eredményesen mér­legelhette tevékenységét. Tavaly min­den vállalásukat teljesítették, tízzel gyarapították a helyi szervezet taglét­számát. Ugyancsak tíz személyt nyer­tek meg önkéntes véradónak. Két vér­adási napot is szerveztek és 60 in­gyenes véradóra számítottak, de nyolcvanheten jelentkeztek, köztük Pint Mária Is, aki időközben már el­nyerte a jánský-bronzérmet. A Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai e nemes emberbaráti küldetés mellett a társadalmi munka egyéb te­rületein is aktívak voltak. A város­­szépítésben 500 óra társadalmi mun­kát vállaltak, de felajánlásukat 300 órával túlteljesítették. A mezőgazda­­sági csúcsmunkák idején a Vöröske­reszt helyi szervezetének tagjai a szövetkezet zöldség- és gyümölcsbeta­­karításából is kivették részüket. Százórai munkát végeztek. Nemes társadalmi küldetésüknek tettek eleget, amikor felkeresték az idős, beteg, magányos embereket. A cigány lakosság körében egészségügyi felvilágosító előadásokat rendeztek a higiéniáról. Dr. Varga somorjai (Sa­­morín) nőgyógyász egészségvédelem­ről, Dobis László, a vnb belügyi osz­tályának vezetője a közrend védelmé­ről, Udvarhelyi Béla, a cigányok ügyeivel foglalkozó albizottság titká­ra, meg a cigányok jogairól és köte­lességeiről tartott előadást. A Vöröskereszt helyi szervezete nagy gondot fordított a többi tömeg­szervezettel való együttműködésre. A Nemzeti Front keretében a legered­ményesebb együttműködést a sport­­szervezettel folytatják. A szervezet most megújított veze­téssel további tagokat toboroz az ál­lami gazdaság dolgozói, a pedagógu­sok, az üzemek és a posta alkalma­zottai köréből. Kioktatják őket a pol­gári védelem alapvető szabályaira, el­sősegélynyújtási gyakorlatokat ren­deznek. A Vöröskereszt helyi szervezeté­nek tagjai bekapcsolódnak különféle egészségügyi felmérésekbe, melyek során megállapítják, milyen mérték­ben dohányoznak, egészséges-e a szív- és vérkeringési rendszerük, nem szenvednek-e légzőszervi bántalmak­­ban. Nyolc szervezett tag vállalta ma­gányos nyugdíjasok ápolását, gondo­zását. A szervezet tagjai az Idén felaján­lották, hogy 600 óra városszépítési társadalmi munkát végeznek el, to­vábbi tíz taggal bővítik az ingyenes véradók táborát. A helyi szervezet taglétszámát húsz fővel gyarapítják. A SZISZ Pionírszervezete fennállásá­nak 30. évfordulója és a nemzetközi gyermekév alkalmából versenyt szer­veztek az iskolások körében. A helyi szervezet maga is benevezett a Vö­röskereszt példás alapszervezeteinek versenyébe. Az idén is kibontakoztat­ják az előadásos rendezvényeket, kü­lönös tekintettel a honvédelmi neve­lésre. A szervezet tevékenyen bekap­csolódott a tömegpusztító fegyverek betiltását követelő mozgalomba, s ilyen irányú bekefelhívást fogadott el. ÖLLÉ FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents