Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-18 / 33. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1Э79. augusztus 18, Horváth György elnök (jobboldalt) és Paál Gyula titkár. (A szerző felv.) voltunk, hogy a sportlövészetet tömegsporttá változtassuk. Mivel már eljutottunk egy komolyabb minőségi változáshoz nagyobb lehetőségeket kell nyújtanunk a legjobbaknak komolyabban kell foglalkoznunk a legtehetségesebbekkel. Habár a rádióskörök nem dicsekedhetnek olyan taglétszámmal, mint. a sportlövészet! szakcsoportok, ]6 tevékenységük révén a legkiválóbban működő szakkörök közé tartóznak. A járási bizottságnak három kóllektív rádióállomása van, közülük a legjobb eredményeket a komáromi pionírház mellett működő OK-3-RJB hívójelű állomás rádiósai érték el. Nincs ugyanis olyan földrész a világon, amelyikkel — az ottani rádiósokon keresztül — még nem vették volna fel a kapcsolatot. Tavaly például egy japán rádiósversenyt nyertek meg, amivel világviszonylatban is felhívták magukra a figyelmet. A rádiósok sikereiben jnagy érdeme van Móczik Egonnak, a Csehszlovák Honvédelmi Szövetség rádiós szakosztálya elnökének is.- Jó tanácsai, kitűnő szervezőkészsége, emberi magatartása révén nem egy fiatalból faragott élvonalbeli rádióst. Az utóbbi években a mototurlsztikai szakcsoportok munkájában jelentős minőségbeli változások történtek. Paál Gyula, a Honvédelmi Szövetség ben Itt rendezzük meg a modellezők Déí-Szlovákia Nagydíja nevű versenyét. Mivel Komárom a vizek városa, a szjélesskálájú vízisportok közül most emeljünk ki égy nagyon izgálmas, érdekes sportot. Horváth György elnök a sportbúvárok tevékenységéről így szólt: — Városunk földrájzl, fekvésé kedvez a sportbúvároknak. A sok-sok jő eredményünk közül kiemelném a következőt: tavaly a szlovákiai bajnokságon előkelő második helyen végeztek. Tevékenységük persze nem csak a versengésre korlátozódik. Nem egyszer fontos közéleti tevékenységgel bízzák meg őket' s különböző mentési akciókban vesznek részt. Emellett a komáromi hajógyár is igénybe veszi munkájukat. Egyed Gyula, Ziak Géza, Sander Krisztiin, Velenylcki Béla, Chovan János nemegyszer vesz részt a víz alatti hajójavítási munkálatokban. Sokszor végeznek medertisztítást. Mivel tevékenységük társadalmilag iá nagyon hasznos, a Duna partján most építünk számukra egy jól felszerelt, edzési lehetőségeket nyújtó központot. Megállapíthatjuk, hogy a Honvédeldelmi Szövetség komáromi járási bizottsága nagyszerű társadalmi és Ideológia! munkát végez. További tevékenységükhöz fiatalos lendületet, sok-sok sikert kívánunk. KALITA GABOR1 A minap levittem a szemetet, ál amikor ki akartam önteni, a kakában egy kétkilós veknit láttam meg különböző péksüteményeket. Hirtelenében a gyermekkorom jutott eszembe, azok a pillanatok, amikor anyám leszelt egy karéj kenyeret, s áhítattal vártuk, hogy a kezünkbe nyomja, és jóízűen beleharaphassunk. Nem kellett arra se só, se cukor, sem egyéb, csak ügy, „pusztán“ majszoltuk, s ezzel el volt vetve az evés gondja, önfeledten játszottunk tovább, rúgtuk a rongylabdát. Arra is jól emlékszem, hogy az anyám étkezés után milyen gondosan söpörgette az asztalról a kenyérmorzsákat és vitte ki a moslékos edénybe. Ha valamelyikünk véletlenül leejtette kezéből a kenyeret, amikor felvette meg kellelt csókolni. A szegényebb családoknál mindig a kenyérnekvaló volt a legnagyobb gond, s ha az megoldódott, mindenki boldog volt. De azok se kótyavetyélték el a kenyeret, akiknek volt mit a tejbe aprítani. Sőt sok esetben éppen ott szabták ki a szolgáknak. napszámosoknak a kenyéradagot. Egyszóval a kenyérnek mindenütt megvolt a becsülete. A gondolatmenetét megszakítva, az idei aratás jutott az eszembe. Az „Egy szem se vesszen kárba", jelszó és az a sok mindenféle Intézkedés, versenyszervezés, amit alkalmaztak a mezőgazdasági üzemekben, a gondos betakarításért. Külön jutalmazták, nyilvánosan megdicsérték azokat a kombájnosokat, akik mindent megtettek, hogy a búzaszem ne a földön maradjon, hanem a raktárba kerüljön. Az idén különösen fontos volt a jól megszervezett betakarftás, mivel a mostoha időjárás következtében sokkal kevesebb búza termett, mint az előzd években. Ne essünk kétségbe, ez nem ezt jelenti, hogy nem lesz elég kenyérnekvaló. Viszont nemcsak kenyérből él az ember, s ha fölöslegesen sokat használunk fel pékipari termékekre, kevesebb jut abraktakarmányra, ami azt jelenti, kevesebb lesz a hús. tejtermék, amely szintén nagy jelentőségű a közellátásban, a kulturált ember táplálkozásában. Egyrészt tehát — az emlftett szempontokat figyelembe véve — minden szemre vigyáztak a betakarításnál, másrészt pedig sok esetben pazaroltuk a gabonából készített kenyeret. lobban becsüli^. Nehéz lenne pontos statisztikát készíteni, mennyi kenyér megy veszendőbe, de az biztos, hogy az üzletekben eladatlan kenyér és a háztartásokban szemétbe került, legalább hüsz százaléké az évi szükségletnek. Talán nincs is olyan ország a világon, ahol olcsóbb lenne a kenyér mint nálunk. Lehet, ez is oka a nagyméretű pazarlásnak. Ha egy kicsit szikkadtabb a mindennapi, sem a gyerekek, sem a felnőttek nem akarják megenni. Egyszerűbb leugrani az üzletbe és frisset vásárolni. Igaz, főleg falun, a megmaradt kenyér nem vész kárba, mert felhasználják az állatok takarmányozására. Vannak a városban is jóérzésű emberek és a hulladék kenyeret összegyűjtik és eljuttatják a falusi rokonokhoz, ismerősökhöz. De mindezek ellenére napról napra megállapíthatjuk, hogy a szemét között sok a kenyér, péksütemény. Azt is meg kell mondani, hogy nagyon drága sertés- és baromfieledel a kenyér, amelynek készítéséhez a szocialista államnnk jelentős összeggel járul hozzá. Ez mégis a rosszabbik jobb, s főleg azoknak hasznos, akik olcsó „takarmánnyal“ etetnek. Meg kell őszintén mondani azt is, hogy kenyérgyáraink is ludasak a mindennapi pocsékolásában. Nemrégiben a közellátást vizsgáltam a Csallóközi falvakban és olyan kenyereket láttam a polcon, mint a hét szűk esztendő. Érthetően a vevők nem vásárolták. Vannak ilyen kirívó esetek, de ez nem általános. Az is igaz, hogy a korszerű lakásokban nincsenek hüs kamrák, ahol a kenyeret tárolhatnák. Viszont vannak műanyagzacskók, amelyekben nem szárad olyan gyorsan a kenyér. Valóban nem lehet pontosan kiszámítani, mennyi kenyeret eszik meg a család egy nap alatt. Viszont, ha egy kicsit szikkadtabb is a kenyér, sok lehetőség van az élvezhetőbbé tételére. Azt hiszem kevés ember van, aki ne szeretné a pirítós kenyeret. Most jut rá zsfr, vagy vaj is és máris élvezhető a száraznak tartott kenyér. Sokan visszasírják a „maszek“ péa mindennapit! keket, mert állítólag csak azok tudtak foszlós kenyeret készíteni. Még néhány évvel ezelőtt is 50-60 kilométerre „furikáztak“ a jő kenyérért. (Azt hiszem a mai benzinárak mellett ez meggondolandó.) Valójában a nagyüzemekben is adott a lehetőség, hogy jó kenyeret süssenek, s növeljék a kenyér tartósságát. Egyre több olyan eljárást dolgoznak ki, amely ízletesebbé, tartósabbá teszi a kenyeret. A krumplis kenyeret és más fajtát is lehet készíteni nagyüzemileg. A szilon anyagba csomagolt kenyér néhány napig szintén friss marad. Azt hiszem helyes lenne, he a megszokottól eltérően kisebb súlyú kenyeret is készítenének, mondjuk félkilós csomagolásban. Egyszóval kettőn áll a vásár: a kenyér készítőin és a fogyasztókon, rajtuk múlik, hngy a mindennapiból minél kevesebb menjen veszendőbe. A kenyér, a péksütemény nélkülözhetetlen élelmiszer, ezért jobban meg kell becsülnünk! TÓTH DEZSŐ (Folytatás az 1. oldalról) A murfkaversenyben a legjobb eredményt Újhelyi József és társa, Hatyina József érték el, dkik az E—512-es kombájnjukkal több mint hetven hektárról aratták le a termést. De a többiek sem maradtak e! sokkal a legjobb kombájnosoktól. A gabona szállításánál, a szalmabetakarításoál, a tarlószántásnál a legjobbak közé tartozott Tárnok János, Csenger Ferenc és Nagy János. A szövetkezet vezetősége gondoskodott arról, hogy méltóan ünnepeljék meg a harmincéves évfordulót az új kenyér ünnepét: Nemcsak a vezetők, a tagság és a gépek felvonulása volt színpompás, hanem a labdarúgópályán megtartott ünnepi gyűlés is, amelynek sok színfoltjára sokáig emlékeznek majd a búcsiák^ a külföldi és a hazai vendégek. Nem szokásos labdarúgó-mérkőzést néztek a résztvevők, hanem valami mást, nemesebbet. Retkes elvtárs mindent átfogó beszéde mellett, amely felölelte a három évtized jelentős eseményeit, sor került a legjobb dolgozók és az alapítótagok megjutalmázására is. Varga Mihály traktoros, aki már szintén jól bene van az ötvenben, örömmel vette át a kilencvenkét éves édesapja, a közös alapítótagja helyett a pénzjutalmat. i— Apus még jó erőben van — mondta a traktoros —, de mégsem tudott eljönni ebben a harmincöt fokos hőségben. Ezért veszem én át a jutalmat helyette. Különben én Is az életem legnagyobb részét a közösben dolgoztam ’ le. Gál bácsi .Is, megette már a kenyere javát. Az ő munkája is sokat jelentett a szövetkezetben, mert mint inszeminátor Igyekezett a munkáját úgy végezni, hogy' a tehenek minél több borjút elljenek. A tehenészetben az eredmények kézzelfoghatók, hiszen a négyezer literes tehenenkénti fejésl átlag minden ékes szónál szebben beszél. Nemcsak a harmincéves évfordulót és az arátás' befejezését ünnepelték Búcson. Nagyszerű békemanifesztációt rendeztek az ünnepség keretében. Ott volt a Békevilágtanács tagja, az Ismert csillagász, Pintér István, továbbá a Szlovák Szocialista Köztársság Béketanácsának vezető titkára, és Anna Poštová, a békebizottság alelnöke. Többek között Palotai Károly, a Béketanács járási bizottságának elnöke felszólalásában a következőket mondotta: „Ezekben a napokban emlékeztünk meg a helsinki megállapodás negyedik évfordulójáról, amely döntő befolyást gyakorolt a világ békepoltfikájára. A finn fővárosban elfogadott megállapodásnak már sok konkrét eredménye született, s talán köztük i az egyik legjelentősebb a SALT—2 aláírása volt, amelyben a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői kifejezték az enyrülési politika Irányába történő erőfeszítésüket.“ A kulturális műsort a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának munkatársaival közösen szervezték. A sokszínű, műsort a kánikula ellenére Is végignézte a közönség, s nem egyszer csattant fel az elismerő taps. A műsor magva a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gépesítők csapatának „Ki mit tud“ vetélkedője volt* A nemes verseny során a nézők alaposan megismerhették a szövetkezet alakulásának körülményeit, az egyes fejlődési szakaszokat, és részben a község történetét, valamint azt az óriási fejlődést, amelyet a felszabadulás óta elértek. A versenyzők minden kérdésre nem tudtak válaszolni, de a zsűri Csekeí József vezetésével a hiányos válaszokat kiegészítette. Gondolom, ilyen érdemleges műsort sok szövetkezetben előkészíthetnének és akkor sokkal tanulságosabb, érdekesebb lenne a közönség részére. A nagy hőség ellenére is kellemes délutánt töltöttünk Búcson. A beszámolóból, a vetélkedőn hallottakból, a tagság, a vendégek megismerték a szövetkezet fejlődésének történetét, azt az időt, amikor a szikrából láng lobbant, és a nehéz utat, amely a szövetkezeti tagok boldogulásához vezetett. Azt is megtudtuk, hogy az ősrégi településből miképp lett röpke három évtized alatt minden téren példás község. TÖTH DEZSŐ A község aszfaltos utcáin vonulnak fel az aratásban részt vett gépek. A közönség érdeklődéssel figyeli,a színvonalas műsort. A „Ki mit tud“ vetélkedő résztvevőinek egyik csupurija: . i Fotó: <=-.ttrH Á Honvédelmi Szövetség Komáromi Járási Bizottsága Ismert jó szervezőképességéről. Ahhoz persze, hogy egy apparátus képes legyen kisebb egységeit Irányítani, tevékenységüket jó irányba terelni, először Is ideológiai vonalon kell hathatós tevékenységet kifejtenie. A járási bizottság már hosszú évek óta kiváló munkát fejt ki a fiatalok világnézetének kialakításában. Előadásokat szervez, megfelelő népszerűsítő anyagokkal látja el 81 alapszervezetének tagjait, aminek a hatása kellőképpen lemérhető az alapszervezetek, egyben a szakcsoportok tevékenységén, jó munkáján. A járásban a Honvédelmi Szövetség legnépesebb szakcsoportjai a sportlövészeti körök. Ebben a sportágban olyan kiváló eredményeket érnek el, melyek országos méretben is számottevők: a gutái (Kolárovo) sportlövészeknek elsőligás versenyzőik vannak, akik közül nem lehet említés nélkül hagyni Rajtár János sportmestert, aki 1976-ban csehszlovák bajnok volt, továbbá Jueík, Szabó, Mrška és Máté Ilona versenyzőket. Az említett sportban kitűnő eredményeket ér el a bogyai alapszervezet, ahol főleg a juniorok kategóriájában születnek szép eredmények. Csintalan Miklós tanító, edző Jó munkájának köszönhető az, hogy Hengerics Laura és Fekete Annamária sportlövészek a kerületi versenyeken a legjobb eredményeket elérő sportolók közé tartoznak. Horváth György, a Honvédelmi Szövetség járási bizottságának elnöke így nyilatkozott erről a sportágról. — Ez ideig minden erőnkkel azon Járási titkára, a motórizmus „szervező embere“ így szólt erről a — fiatalok körében annyira közkedvelt — sportágról. L — Az elmúlt néhány év alatt a motorizmus sportszerűen űzött tevékenysége mellett nagy figyelmet szenteltünk'szolgáltató állomásaink kiépítésének. önerőből például a motoklubok mellett több. olyan szerelőcsarnokot létesítettünk, ahol a tagok maguk javíthatják meg autóikat, vagy a mi alkalmazottaink kedvezményes áron végzik el a klubtagoknak a szerelési munkálatokat. Jól felszerelt diagnosztikai állomással is rendelkezünk, s egy kocsink a járás területén „sárga angyal“ szolgálatot tart. Hogy szóljunk néhány szót a versenyszerű motortzmusről is, ki kell emelnem a Vág—Duna rallyet, ahol több kategóriában rendezünk versenyeket. A legaktívabb. és a legjobb eredményeket elérő versenyzőink közül megemlíteném az A 2-es kategóriában versenyző Pavlik—juhász, és a Fekete—Kó?iík kettőst. Motocross .versenyzőink közül a 12-es kategóriában versenyző Viczián Adám ér el szép eredményeket. A hajógyár. segítségével most már gond nélkül edzhetnek. A Formula-easter kategóriában egyelőre nem veszünk részt, mivel a mi anyagi kereteinkhez viszonyítva túl költséges ez a máskülönben nagyon atraktív sportág. A Honvédelmi Szövetségnek a legjobb modellező körei a komáromi gépipari iskolában, a naszvadi ' (Nasvady) és az lmelyl (íme!) helyi szervezetekben működnek. A modellezők versenyzőszellemének támogatása érdekében a jövő év-