Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-07 / 27. szám

Szabad Legyen a gabona begyűjtése napjaink legfontosabb feladata! Az SZNT mezőgazdasági és élelme­zésügyi bizottsága június 23-án Bra­­tislavában Jozef Gála elvtárs elnökle­tével megtartotta 23. ülését. A Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériumnak a nyári munkákra, a gabo­na felvásárlására és a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátására vonatkozó jelentése, a bizottság második félévre előirányzott munkaterve, az SZSZK kormánya programtervezetének a tá­jékoztatója, valamint a képviselőknek a választó körzetekben szerzett ta­pasztalata szerepelt napirenden. NÉMETH JENŐ elvtárs a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes a képviselőket a nyári mun­kákra való komplex felkészülésről tá­jékoztatta. Hangsúlyozta, hogy a szélsőséges -időjárással számolva a gépeket és az embereket alaposan fel kell készíteni a betakarítási mun­kákra. A téli fagykár miatt Szlovákiában ki kellett szántani a repcének több mint 57, az őszi búzának 19, a rozs­nak pedig a 2,9 százalékát. Ezen kí­vül a kifagyott őszi búza vetésterü­letének 11,В százalékán tavasszal rá­­vetést kellett végezni. Így a búza tiszta kultúrája 31 százalékkal lett kevesebb a tervezettnél. A tavasszal kiszántott ősziek he­lyett szentes kukoricát, tavaszi árpát és borsót vetettek. Több mint tizenöt­ezer hektáron csak azért nem vethet­tek tavaszi gabonát, mert a talaj még májusban is túlságosan vizenyős volt. A kiszántott őszi repcét csak kis mértékben pótolhatták más olajnövé­nyekkel — napraforgóval, mákkal, mustárral, tavaszi repcével és lennel —, mert a répa- és a burgooyater­­mesztő körzetekben a jó termésátla­got nyújtó napraforgó vetése nem jöhetett számításba. Az őszi búza tiszta kultúrája elég­gé ritka. A korai szárazság következ­tében nem fejlődhetett ki megfele­lően. A rossz vízgazdálkodású terüle­tek magtermése — főleg a nyugat­szlovákiai kerületben — besült. A négyzetméterre jutó búza növényzete a múlt év valóságához képest száz­­háromszázzal kevesebb, a mag meny­­nyisége kalászonként azonban ha­sonló, mint a múlt évben volt. Az utóbbi esőzések kedvezően be­folyásolnák az ezermagsúly alakulá­sát. Ezért örvendetes ez, mert nagy­mértékben elősegítheti a termésátlag alakulását. Rajtra A Michalovcei Állami Gazdaság kö­zel 18 ezer hektár mezőgazdasági te­rületen gazdálkodik, s ebből 13 ezer hektár a szántóföld. Az idén 5700 hektárról takarítják be a gabona­féléket. Afelől érdeklődtünk Dusán Smaržik mérnöktől, hogyan készül­tek fel a fontos betakarítási mun­kákra. — Negyvenhárom saját kombáj­nunk van, s emellett a prešovi, pop­­rádi és Spišká Nová Ves-i járásból is kapunk kombájnokat, sőt szállítóesz­közöket Is. A kombájnok már megja­vítva várják a fontos munka megkez­dését. — Aratás után sok üzemben nem törődnek a szalma gyors betakarítá­sával, sőt egyes helyeken elégetik. — Nálunk ezért fegyelmi járna. Részben szükséges az istállótrágyázás szempontjából, másrészt takarmány­célokra. — Ha minden jól megy, mennyi idő alatt végeznek az aratással? — Sok függ az időjárástól. Megfe­lelő időben Í2 nap alatt szeretnénk learatni. Ez persze a kombájnosokon múlik. A Javítóműhelyből egy fel­ajánlást tettek. Elvállalták, hogy a jvítőkkal, szerelőkkel oldják meg a kombájnvezetést. Örülök a központi javítóműhely felajánlásának. Nem mintha a traktorosok, kombájnra ül­ve, nem végeznének jó munkát, ha-A korai szárazság a tavaszi árpát is megkárosította. Főleg ott, ahol április második felében és május ele­jén vetették el. Ez pedig a vetésterü­letnek egyharmad részére terjed ki s a növényzetnek a szártömege sem fejlődik ki, mert a bokrosodás nem volt kedvező. A termést hozó növény­­egyedek száma négyzetméterenként négyszáz-hatszáz között váltakozik. A múlt év valóságához viszonyítva a kalászok száma négyzetméterenként kétszáz-háromszázzal kevesebb. U- gyanakkor az agrotechnikai határ­időben vetett árpák sűrűsége jó, ám a kalászra jutó magszám tíz-húsz százalékkal kevesebb, mint tavaly. A nyári munkák rugalmas végzése, a termés tervezett mennyiségének jó minőségben való begyűjtése fontos népgazdasági érdek! Szükséges tehát, hogy a nemzeti bizottságok, a véd­nöküzemek és a társadalmi szerveze­tek segítséget nyújtsanak a mező­­gazdasági üzemeknek, mert a kenyér és a takarmánygabona, a terimés ta­karmányok, a zöldség és egyéb mező­­gazdsági termények betakarítását a gazdaságok magukra hagyatva nem bírnák emberi erővel, rugalmasan és veszteségmentesen elvégezni. Az idén a gabona szállítására kö­zel négyszáz tehergépkocsival lesz több mezőgazdasági üzemeinkben, mint a múlt évben, ugyanakkor a hadsereg és a védnöküzemek is kise­gítik a mezőgazdaságot gépkocsikkal. Ezzel egyidejűleg a gabona szállítá­sában a mezőgazdasági üzemek gép­parkját is maximálisan igénybe kell venni. A CSSZK-ból Szlovákiába közel 1400 gabonakombájn érkezik, a kerületek közötti együttműködés keretében több mint hétszáz, a járások közötti kooperációban pedig több mint 1500 kombájn segíti a gabona gyorsütemű begyűjtését. Mivel idén szalmából lényegesen kevesebb termés várható, mint az előző években, szükséges, hogy azt is a lehető legnagyobb körültekintéssel, gyorsan és jó minőségben raktároz­zuk el, mert nagy szükség lesz rá télen az állatok takarmányozásában. Arra kell törekedni, hogy egy szem gabona, egy szál szalma se vesszen kárba. A szalma rugalmas elszállítá­sát követően pedig minél több má­sodvetéssel kell gazdagítani a takar­­mányalapnt, hogy az állatok részére legyen elegendő takarmány télre. HOKSZA ISTVÁN készen nem azért, mert nagyobb a műhely dolgozóinak érdekeltsége a javítás­ban, és ha egy szerelő ül a gép nyer­gében, gyorsabban még tudja javítani a hibákat. Nálunk kitüntetés kom­­bájnosnak lenni, a jók közül Is csak a jobbak ülhetnek a gépre. — Az aratással, szállítással nem lesznek gondjaik? — Van elegendő szállító eszközünk. Az előtisztító- és szárítőberendezé­­séinket ellenőriztük és a meglevő hibákat kijavítottuk. A raktárhelyisé­geket is rendbehoztuk, fertőtlenítet­tük. Nem hiszem, hogy problémánk lesz a szállítással, mindenre felké­szültünk. — Hogyan gondoskodnak a kom­­bájnosokról és egyáltalán a komplex­aratásban résztvevőkről? — A kombájnosok térítésmentesen kapnak ebédet, üdítőitalt. Ennyivel több is jár nekik. A versenybizottság naponta értékeli az elért eredménye­ket, és a legjobbak rendkívüli juta­lomban részesülnek. Persze ugyanez vonatkozik a szállítókra és a gabona­betakarítás más szakaszán dolgozó egyénekre is. — Befejezésül mit mondana még? — Csupán annyit, hogy a gazdasá­gunkban szép a határ. A kedvezőtlen időjárás ellenére megvan a lehetőség, hogy gabonából is teljesítsük a kitű­zött feladatokat. ILLÉS BERTALAN Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének póttagja és a KB titkára, J á n J a n 1 k, az SZLKP KB Elnökségének tagja és a KB titkára, Ivan Knoteknek, az SZLKP Galántai Járási Bizottsága vezető titkárának kíséretében meglátogatta a vúgsellyei Barátság Efsz-t, ahol D u­fala Emil, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a ked­ves vendégeket az öntözéses búzatermelés várható ered­ményeiről. A vendégek megtekintették azt a búzatáblát is, melyről a szövetkezet hektáronként hatvan mázsás termést vár. Kép és szöveg: Krajcsovios F. 16 hangidatban kezdődött a felkészülés Medérd cseppjei után az ér­sekújvári (Nové Zámky) járás­ban is kiadós csapadék hullott. Ilyenkor szebbek a dús lombú fák, a mélyzöld ígéretes kuko­ricatáblák, s üdítő látványt nyújt a napraforgó-tányérok sárga virágbontása. Látszatra néptelennek tűnik a határ. A kertészetekben, a szőlőkben és a lucernatáblákon viszont ko­moly munka folyik. A gazdasá­gok műhelyeiben, irodáiban pe­dig már az aratásra készülnek. A libád! (Eubá) Egyetértés Efsz elnökének asztalén Is ott lapult mér a gabonabetakarítás politikai-szervezési terve. • :— Gondos, minden részletre kiterjedő betakarítási tervet dolgoztunk ki — mondta Ben­­kovies János mérnök, a szövet­kezet elnöke, majd megjegyez­te: — Az aratás különben még mindig bűvös sző mifelénk, s mindenki természetesnek tartja, hogy betakarításkor nincs ünnep, sőt megszokott munkaidő sincs. A vérükben van ez a fiataloknak is, akik pedig sohasem próbálták a pa­­, rftszti életet, munkát, s nem úgy kötődnek a földhöz, a mezőgazdasághoz, mint valami­kor szüleik és a nagyszüleik. A gabonatermés ■— 'legalább Is az, ami jelenleg a kalászok­ban található — egyébként a helyi szövetkezetben ígéretes. Lesz tehát mivel dolgozni, bár elméletileg könnyű kiszámítani, hogy a szövetkezet kilencszáz­­hatvan hektáros területének gabonáját tizenkilenc kombájn hány nap alatt aratja le. A lankás, dombos, s több helyen pedig meredek gabonaföldjeik­re a cseh és szlovák országré­szekből tizenöt vendégkombáj­­nost várnak. A szövetkezet ütemtervét la­pozgatva örömmel állapítottuk meg, hogy a tervükben szere­pel az is, hogy mit tesznek a munka gördülékenyebb meg­szervezésén kívül a munkavé­delmi, a tűzrendészet! óvő rendszabályok érdekében. Tisztában vannak azzal is, hogy az aratásban részt vevők számára jólesik a gondoskodás és a figyelmesség. A nagy me­leg a teherautó-, kombájn- és a vontatóvezetőket külön is meg­terheli, s ilyenkor a meleg étel, a frissítő hatású szódavíz, limonádé, gyümölcslé, citromos tea biztosítása nagy szolgálatot tesz. Tudják azt . is, hogy aratás elején kell majd jól rajtolni. Igyekezni, de nem kapkodni. Az idejekorán történő kezdés­sel ugyanis napokat lehet nyer­ni.; A gyorsaság azonban nem mehet a minőség rovására. A szövetkezet kombájnjai mint kötőféken visszatartott paripák, rajtrakészen várják a kezdést. A szövetkezet legidő­sebb kombájnosa, Droppan András huszadik aratására ké­szül. A már nyugdíjas András bá­csi jól emlékszik a régi aratá­sokra, amikor csak egy „gépet“ ismertek: Az ember karját, a­­mivel a kaszát húzta. — Az aratás most sem köny­­nyű munka — mondta. — Ré­gen a kaszásnak fáradhatatlan­nak kellett lennie, mert csak így tudta az ütemet tartani. No meg a kasza kalapálásához is kellett érteni. Szerintem ugyan­ez vonatkozik a mai kaszásra, kombájnosra is. Aki nem ért a gépéhez, sohase fog tudni jól aratni, vagy ahogy manapság mondják betakarítani. Pathú Imre a szövetkezet üzemgazdásza már Prahában a szövetkezetek IX. kongresszusá­nak egyik szünetében megje­gyezte: — Ott, ahol nagyon alapo­san s valóban részletességgel igyekeznek megvizsgálni, a tö­megtakarmányok biztosításának lehetőségeit, aránylag könnyen megállapítják: Óriási tartálé­­kok mutatkoznak a lucerna termesztésében. A mindig előrelátó szakem­ber elképzelése gyakorlatilag Is bebizonyosodott. Vojtek Ká­roly, az efsz agronómusa u­­gyanis örömmel újságolta, hogy a háromszázötven hektáron termesztett lucernához fűzött reményeik beváltak. A lucerna első kaszálásából négyszázhet­ven tonna lucernalisztet és szemcsézett takarmányt készí­tettek. A második kaszálást Időben megkezdték, s az aratás kez­detére befejezik. A gépeket így tehermentesítik, s az aratás szolgálatába ámítják. Az el­mondottakon érdemes elgondol­kozni, főképpen azokban a gaz­daságokban, ahol az aratás és a szálas takarmányok betakarí­tása égy időre esik. A gép nem ember, az ember nem gép. A jól bevált mondás szerint a géppel, a gépekkel hozzáértés­sel kell bánni, a rajtuk dolgo­zók munkáját pedig jól meg kell szervezni és össze kell hangolni. ♦­A libádi példából kiindulva, minden eshetőségre számítva készülnek gazdaságainkban a gabonabőtakarításra. Örvende­tes, hogy jó hangulatban indul a munka, olyanban, amely nagyszerű helytállást ígér. CSIBA LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents