Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-17 / 7. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. február 17. Alapos felkészülés, szervezettség Az efsz-ek IX. kongresszusa előtti vitaanyag megtárgyalása a szövetkezetekben most, az évzáró közgyűlések előtti időszakban, éri el tetőfokát. Az egységes földművesszövetkezetekben ezért lehetőséget kell teremteni arra, hogy minden szövetkezeti tag kifejthesse a vitaanyaggal kapcsolatos véleményét, nézetét, s azt javaslatokkal egészítse ki. A mezőgazdasági termelést irányító járási szervek mellett koordinációs bizottságok alakultak. A bizottság tagjai a kongresszus előtti vitaanyagnak a szövetkezetekben történő megtárgyalásáért, valamint az efsz-ek évzáró közgyűléseinek és a járási konferencia előkészítéséért és megrendezéséért felelősek. Így van ez a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is, ahol a koordinációs bizottság a jmi, az SZFSZ JB, a járási nemzeti bizottság, a SZISZ JB, az efsz-ek, az SZLKP JB, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat képviselőiből tevődik össze. A bizottság még a múlt év október végén alakult meg. A koordinációs bizottság az említett feladatok maradéktalan teljesítése érdekében saját munkatervet dolgozott ki. A szövetkezetekbe még a múlt év decemberében juttatták el azokat a politikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a téli kampánnyal kapcsolatos feladatok teljesítését, a múlt évi eredmények értékelését, a hatodik ötéves tervidőszak első három évében elért eredmények értékelését, az idei és az 1980-as évre szóló tervfeladatok megtárgyalását és jóváhagyását, az efsz-ek IX. kongresszusa előtti vitaanyag megtárgyalását, a hozzászólások és javaslatok összegezését és a felsőbb szervekhez valő eljuttatását, a szocialista mun- Ikaverseny, a szocialista kötelezettségvállalások kibontakoztatását stb. szorgalmazták. A szövetkezetekben a koordinációs bizottság tagjai által kidolgozott politikai és szervezési irányelvek nagy visszhangra találtak. A szövetkezetekben 3—5 tagú bizottságok alakultak, melyeknek tagjai lényegében a már említett feladatok konkrét teljesítéséért felelősek. A vitaanyag megtárgyalása a szövetkezetekben a napokban csúcsosodik ki, melynek során a jmi aktivistái is besegítenek. A vitanyag megtárgyalása lényegében a munkacsoportokon, a munkarészlegeken belül valósul meg. Az említett bizottság tagjainak fő feladata, hogy az évzáró közgyűlés előtti munkataggyülésre összegezze a vitaanyaggal kapcsolatos hozzászólásokat, javaslatokat és nézeteket. Az itt jóváhagyott és a szövetkezet kereteit felülmúló hozzászólásokat, javaslatokat a járási koordinációs bizottsághoz juttatják. E bizottság feladata, hogy a beérkezett javaslatokat még a járási konferencia előtt összegezze és azt a járási konferencia elé terjessze megtárgyalás és jóváhagyás céljából. A vitaanyag megtárgyalásának időszakában bontakozik ki a szövetkezeti dolgozók szocialista kötelezettségvállalása is. A járás egységes földmüvesszövetkezeteinek dolgozói az efsz-ek IX. kongresszusának és az SZNF 35. évfordulójának tiszteletére január 31-ével már több mint 7 millió 300 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tettek. A legnagyobb figyelmet a tömegtakarmányok termesztésének fokozására, az anyagköltségek csökkentésére, az energiahordozókkal történő takarékos bánásmódra, az áruértékesítési feladatok túlszárnyalására stb fordítják. A dolgozók kezdeményezőkészségének és aktivitásának mozgalmában a szocia • lista brigádok tagjai járnak az élen. Jelenleg a járás szövetkezeteiben százötvennyolc szocialista brigádot tartanak nyilván, melyekben 2287 szövetkezeti dolgozó tevékenykedik. A vitaanyaggal kapcsolatos hozzászólásokat, javaslatokat elsőként a dercsikai (Jutová) „BARÄISÄG“ szövetkezetből juttatták el a koordinációs bizottsághoz. Ebben a szövetkezetben a vitaanyagot négyszázhetven szövetkezeti dolgozó jelenlétében a január 18-i és 23-i összejöveteleken tárgyalták meg. A vitában felszólalók rámutattak a munkafegyelemmel, a vezetéssel, a gépek kihasználásával, az anyag- és energiagazdálkodással stb. kapcsolatos tartalékokra. Egyúttal javaslatokat is adtak: mindezt hogyan lehetne a szövetkezet és az egész társadalom hasznára fordítani. A növénytermesztésben több műtrágyára és növényvédőszerre volna szükség. A mezőgazdasági termékek értékesítése sok esetben ellenkezik a józan ész követelményeivel. Az év minden szakaszában a termelés növelésé a téma, de amikor már valami megtermett, akkor az a legfőbb probléma, hogy azt hová tegyék, mert kevés a raktárhelyiség. Az állattenyésztésben nehéz kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, amelyeket a korszerűtlen istállók okoznak. Az állattenyésztési munkálatok gépesítése is sok problémába ütközik. Az elavult fejőberendezések és a gépesítés nagy mérvű hiánya állandó munkaerőhiányt okoz, nehéz eleget tenni a tej higiéniai követelményeinek. A mezőgazdaság egyre nagyobb vonóerejű traktorokat, gépeket kap. N6 azonban a gépek meghibásodási százaléka, alkatrészből viszont rendszeresen hiány mutatkozik. Jobb és erősebb gépeket, traktorokat kellene gyártani, mert akkor kevesebb alkatrészre volna szükség. Nincs olyan gépi berendezés, amely megfelelne a kukoricaszár veszteségmentes betakarítására. Ugyanis a kukoricaszár értékes takarmány, hasznosítása nagy lépést jelentene a takarmányellátásban. A kukoricaszárat nem tudják begyűjteni, de leszántani sem. Sajnos, erre a célra alkalmas eke egyszerűen nincs. w , Bízunk abban, hogy a szövetkezetekben a vitaanyag megtárgyalásakor több értékes hozzászólás, javaslat születik, melyek gyakorlati megvalósításával komoly előrehaladást érhetünk el a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése szakaszánl BARA LÄSZLÖ AZ EFSZ-EK IX. KONGRESSZUSA A szövetkezet segítségével Dohamosan fejlődő mézőgazdeságl termelésünk egyre magasabb igényt támaszt a legfontosabb tényező, az ember és annak műveltsége, munka- és Irányítási képességei lránt. Mindez feltétele az Igényes feladatok megoldásának. Éppen ezért válik egyre inkább szükségessé, hogy a mezőgazdaságban állandóan több, kellő szakképzettséggel rendelkező munkaerő legyen. Főleg az utóbbi két évben fordítunk e probléma megoldására különösebb figyelmet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolákban és szaktanintézetekben évről évre több felnőtt ül be az iskolapadba, traktorosok, állatgondozók, hogy saját munkaterületükkel kapcsolatban újabb ismereteket szerezzenek, szélesítsék politikai látókörüket- Ebből a munkából nagy mértékben kiveszi részét az Ipolysági (Šahy) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet is, ahol a téli hónapokban szinte mindennapi vendég az iskolapadokban a környékbeli szövetkezet vagy négyszáz dolgozója. Szlovák és magyar nyelven folyik az oktatás. Szaktanintézetünkben képezzük a šárovcei (Sáró), farnál (Farnad), plášťovcei (Palást), šahyi (Ipolyság), a Tekovské Lu2any-i (Nagysallé) és a öakai (Cseke) szövetkezetek dolgozóit. Ezekből a szövetkezetekből egy csoport traktoros, egy csoport állatgondozó érkezik, akik a tanfolyam kéretében több tantárggyal is ismerkednek. Mindkét csoport számára órákat adnak polgári neveléstanból, a többi tantárgy munkaterületüknek megfelelő. A traktorosok számára gépészetből, a növénytermesztés gépesítéséből, üzemszervezésből és az állattenyésztés alapismereteiből tartják az előadásokat. Az állatgondozók számára gépészetet, az állattenyésztés technológiáját, a növénytermesztés alapismereteit, üzemszervezést, állattenyésztési gépesítést soroltunk a tanrendbe. Iskolánk a járási mezőgazdasági Igazgatóság együttműködésével január végéig csaknem teljesítette feladatát. Igényes munka ez a tanárok számára is, mert sokszor a helyszínre kell níenni, ott tartják az előadásokat. Így utaz-Jól szervezett szakoktatás tak. tanáraink még az aránylag meszsze fekvő Csekére is. A tanítás nem szünetelt a tanfolyamok hallgatói száméra még a meghosszabbított téli szünet Időszakában sem. A szövetkezeti dolgozók érdeklődéssel hallgatták az előadásokat, hisz ebből a tananyagból vizsgáznak majd május folyamán. De nemcsak a vizsgák miatt, hisz mindnyájan tudatosították az előadások folyamán, hogy olyan ismeretekre tesznek szert, amelyeket ki-ki a saját munkaterületén hasznosíthat. Fegyelmezett, érdeklődő emberekkel találkoztunk, akik bizonyságát adták annak, hogy szeretik munkájukat, nem rettennek vissza a nehézségektől, követni akarják a fejlődést. Szükség van erre, hisz a statisztikai adatok bizonyítják, hogy a fizikai munkát végző dolgozók nagy részének nincs szakképzettsége. Járásunk szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban és a traktorállomásokon 14 371 a dolgozók száma. Ebből a létszámból mindössze 17,11 százalék rendelkezik szakképzettséggel. Ezért kell a megkezdett úton továbbhaladni. Egyre több dolgozót kell a szövetkezetek vezetőségének megnyerni a tanfolyamok elvégzésére, egyfe több vezető dolgozónak kell megszereznie a képesítést. Felnőttként beülni az iskolapadba ma már nem szégyen, hanem a kor követelménye. Pálinkás Tiborné (Folytatás az 1. oldalról) Egy másik felszólaló azt javasolta, hogy a szövetkezet vezetősége tegyen intézkedést az étkeztetés javítása céljából. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy azt vitték ki a mezön dolgozóknak, ami a központban dolgozók ellátása után megmaradt. Így bizony gyakran előfordult, hogy a határban dolgozók közül néhányan nem kaptak ebédet, pedig megrendelték és számítottak rá. Ezentúl előbb a határban dolgozóknak viszik ki az ebédet, csak azután nyitják ki az ebédlőt a központban dolgozó tagok számára. Az égyallai Februári Győzelem Efsz-ben P o 11 á к János mérnök, a szövetkezet elnöke úgy tájékoztatott, hogy a kongresszus előtti vitát nagy körültekintéssel szervezték meg, hiszen tudatosították, hogy a dolgozók kezdeményezőkészsége jelentősen befolyásolhatja az igényes évi feladatok teljesítését. Ottjártunkkor — február elején — néhány csoportban még folyt a vita, de annyi már bizonyos volt, hogy a dolgozók minden ágazatban a tervfeladatok teljesítésének lehetőségeit mérlegelték, és hasznos javaslatokat tettek arra nézve, hogy az adottságok jobb kihasználásával hogyan lehetne és kellene csökkenteni az anyagköltségeket, növelni a nyerstermelést és a jövedelmet. A komáromi járásban 6,3 százalékkal, az ógyallai Szövetkezetben pedig 13 százalékkal szeretnék növelni az idén a mezőgazdasági nyerstermelést. A szövetkezet tavaly 11 ezer 250 tonna szemest termelt, száz hektár mezőgazdasági földre számítva 732 liter tejet értékesített, és száz hektár szántóra számítva 345 kiló hóst adott a népgazdaságnak. Az idén 5,6 százalékkal több húst kell értékesíteniük, és a tejtermelést is növelni akarják. S mindehhez persze több takarmányra van szifkségük. Az elmúlt gazdasági évet közel tizenötmillió korona tiszta nyereséggel zárták. Most azon fáradoznak, hogy a munkafegyelem megszilárdításával, a munkaszervezés és a gépkihasználás javításával, a kongresszus előtti vita keretében elhangzott javaslatok és ötletek kamatoztatásával, illetve a belüzemi munkaverseny hagyományosan jó megszervezésével megalapozzák az újabb feladatok teljesítésének sikerét. A Zlatná na Ostrove-i (Csallóközaranyos) egyesült szövetkezetben február első napján tartották a kongresszus előtti vita utolsó összejövetelét. Nagy László mérnök, a szövetkezet elnöke úgy tájékoztatott, hogy a közös tagjai t«'-'5 kényén kivették ré-OO szűkét a vitából. Az állatgondozók például nehezményezték, hogy a felvásárló és a szolgáltató vállalatok nem könnyítik, inkább nehezítik a feladatok teljesítését. Történetesen azzal, hogy késve vásárolják fel a vágóállatokat, nem forgalmaznak elég itatőt. infra-lámpát, trágyalehúzót, sőt még az egyszerű villából is kevés van a piacon. Mások hangsúlyozták, hogy a korábbinál sokkal nagyobb gondot kéne fordítania a szövetkezetnek az öntözőhálózat kiépítésére, mert e tekintetben bizony a sor végén kullognak. A vita során az is szóba került, hogy a bevezetett bérszintgazdálkodás csökkentette a szövetkezeti tagok kezkeményezőkészségét és anyagi érdekeltségét. A dolgozók javasolták, hogy alakítsanak néhány fős csoportot, amely az tizem! szinten kivitelezhető újítások megvalósításáért és az elhasználódott alkatrészek felújításáért lenne felelős. Már a közeli jövőben szeretnének elkészíteni egy műtrágyazűzót, egy tápkocka készítő gépet s eltervezték az akkumulátorok javítását és felújítását is. Az istállótrágya kihordására általában csak téíen jutott idő, így a trágyakezolást bizony elhanyagolták. Most 'külön csőportot alakítanak, amely egész évben folyamatosan gondoskodik az istállótrágya kezeléséről és ősszel a szántóföld istállótrágyázásáról is. KÄDEK GABOR Hatszázezer korona anyagi, pénzbeli segítséggel, gépi és gyalogerővel járul hozzá a Csécsi (Ceöejovce) Efsz a Košice (Kassa)-vidéki járásban a tanköteles kort el nem ért gyermekek számára szükséges létesítmények felépítéséhez. Egy százhúsz gyermek elhelyezésére szolgáié négytantermes óvodát, amely két egyforma épületben lesz (a képen), egy évvel a tervezett határidő előtt, már ez év augusztusában befejezik s a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére átadják rendeltetésének. .Nem várt, de annál kellemesebb meglepetés és ajándék lesz ez a dolgozó anyák, s gyermekeik számára a nemzetközi gyermekévben. Valóban ez az a járható út, amelyen el kell indulnia minden földművesszövetkezetnek, állami gazdaságnak, vállalatnak és üzemnek. Építeni közösen a közös célokért. Az az elképzelésük, hogy ebben az évben minden vállalat és üzem, beleértve az efsz-eket és az állami gazdaságokat is, legalább egy évodát vesz gondozásába. Iván Sándor Üzemi konyha a szövetkezetben Amikor Udvardon (Dvory nad Žltavou) jártam,’ betekintettem az efsz üzemi konyhájába is. Örömmel töltött el az ojl tapasztalt rend, tisztaság, szaktudás és lelkiismeretesség. Az üzemi konyha vezetője, Maria Klandenová, kellő szakképzettséggel rendelkezik. A gimnáziumi érettségi után sikerrel végezte el Pőstyénben (Piešťany) a kétéves felépítményi szállodai és étteremvezetői iskolát. Az iskolából a nyári szünidőben a Német Demokratikus Köztársaságba ment gyakorlatra. Az Udvardi Efsz újonnan felépített konyháját 1978-tól vezeti. A konyhán tizenegy alkalmazott dolgozik, ebből két gépkocsivezető, akik egész évben a dolgozóknak a gazdasági telepekre szállítják az ebédet. A nyárt és őszi idénymunkák során az alkalmi munkások részére is. Most a téli időszakban naponként háromszáz ebédet főznek, ebből mintegy ötvenet az üzemi étkezdében tálalnak fel, a többit a két gépkocsivezető hordja a kilenc telepre. Igazán kellemes és kényelmes környezetben ebédelhetnek azoik, akik az étteremben étkeznek. A nyári és az őszi munkák idején napi háromszori étkezést biztosítanak az idénymunkásoknak és a határban dolgozóknak. A tizenegy tagú közösség nagyon kedves, jó hangulatban végzik igényes munkájukat. Az egész konyha és étkezés lebonyolításában meglátszik a vezetőnő magas szintű szaktudása és a közösség jó viszonya e munkához. A szolgáltatások mind jobban és jobban bővülnek, ami helyes is. Ezért a szolgáltatásért dicséretet érdemel az Udvardi Efsz vezetősége. No meg külön a konyha egész közössége is. Dr. Hofer Lajos Gyümölcsöző a kongresszus előüi vita
