Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
A kertészkedés szép és hasznos időtöltés, hobbi, sőt ma mér tömegmozgalom hazánkban. A kertbarátok gyakran kitartó és szorgalmas munkájukkal terméketlen területeket tesznek termőre és szépítik az életkörnyezetet, vagy a házuk körüli kis területen nagy értéket állítanak elő. Ez a munka a társadalom számára is előnyös, mert az életkörnyezet szüntelen javításával, szépítésével és a kihasználatlan területek belterjes megmunkálásával párosul. A kertbarát számára a kitermelt gyümölcs, zöldség és virág gazdasági előnyt jelent. A kiskertészkcdés mindemellett üdülést, az életerő regenerálódását és aktív kikapcsolódást is jelent. Erősíti a családok és tagok kapcsolatát, ♦ Gyümölcstermesztés Január általában az év legzordabb hónapja, gyakran kitartóan havazik. A hó végeredményben hasznos, mert védi a gyökérzetet az erős fagyoktól, s ha elolvad, a talaj vízkészletét is gazdagítja. Erre az utóbbi Időben, különösen a múlt évi szárazság után, sok helyütt nagy szükség van. A túl sok hó anzonban letörheti az ágakat, ezért rázzuk le. Ebben a hónapban a gyű mölcsfák még mély nyugalmi állapotban vannak. Ez az állapot azonban szükséges a gyümölcsfák számára, főleg az újjáéledés — regenerálódás — szempontjából. A fa rügyei ugyanis hormonális fejlődésen mennek keresztül, s csakis ennek hatására lesznek érettek az Időjárás felmelegedésével a kihajtásra. Ez a nyugalmi állapot az egyes gyümölcsfajoknál és ezen belül az egyes fajtáknál különböző ideig tart. Legkorábban a csonthéjasoknál fejeződik be. Ez azt jelenti, hogy a csonthéjasoknál (például a szilvánál) a tavaszi oltáshoz szükséges oltővesszőt már január elején be kell gyűjteni. A később szedett oltővessző ugyanis már nincs nyugalmi állapotban, s ha az oltást követően megilled, később elszárad. Az almatermésűeknél ezt a műveletet január végéig végezhetjük. Minden esetben a legszebb és legnagyobb termést adó fákról, ágakról szedjük az oltóvesszőt. Nem árt, ha ezeket névjegyzékkel Is ellátjuk és kötegelve fagymentes helyen, nágyszeinű (vakoláshoz használatos) homokban tároljuk. Fagymentes időben a nyugalomban levő fákon megkezdhetjük a metszést és a kéregápolást. A sebeket alaposan tisztítsuk ki, a beteg részt (az élő részig) éles késsel vágjuk ki, majd a sebet oltóviasszal bekenve zárjuk le. Kajszifáknál a törzs déli oldalának túlságos felmelegedése és felrepedése ellen napsütéses időben a törzs bepermetezésével vagy bemeszelésével (a bordőilé 4—5 százalékos töménységű oldatával) védekezhetünk. Ez a késői fagyok elleni védekezésnek is az a fiatalokat logikus gondolkodásra és munkára neveli, serkenti. A jól átgondolt és tervszerűen végzett gyümölcs- és zöldségtermesztés egész évben biztosítja a családtagok napi szükségletét, sőt a felesleges inenynyiségű termékek értékesítése pénzbeli jövedelmet is biztosíthat. fgy van ez például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás falvaiban, községeiben is. A kertészetben az egyes munkálatok évről évre ismétlődnek. Ezeket nemesak jó minőségben kell elvégezni, de a jó eredmény, a termelés sikere a negyedik dimenziótól, — az idótől is nagymértékben függ, mert minden munkát optimális időben keli elvégezni. egyik módja, mert néhány nappal késlelteti a rügyfakadást. Nyúlrágás ellen kerítéssel, a fák törzsének bekötözésével és a Karnofel készítménnyel történő permetezéssel (a vízzel 1:1 arányban hígítva) védekezhetünk. Egyes vidékeken nagy károkat okoznak az elszaporodott mezei pockok. Apró fogaik ban tíznaponként ellenőrizzük az almát és más gyümölcsöt a raktárban. A foszfor- és kéntartalmú műtrágyákat, valamint a nehezen oldódó nitrogéntartalmú műtrágyákat abban az esetben, ha ősszel valamilyen okból eredően nem tudtuk elvégezni a kiszórásukat és a talajba ásásukat, most elvégezhetjük. Tisztítsuk ki a komposzttelepet. ♦ Zöldségtermesztés A növényi eredetű táplálékok a modern ember étrendjében napról napra fontosabb helyet foglalnak el. A zöldségfélék a vitaminok forrásai, amelyek minden ember szervezete számára egyaránt fontosak, nélkülözhetetlenek. Az ügyes kertbarát kis területről két-három terményt is betakarít évente. A fő cél: kora tavasztól késő őszig legyen a kertben mindig szedhető, friss zöldség. Így például áprilisban téli saláta, spenót, sóska, póréhagyma, rebarbara, májusban tavaszi saláta, retek, korai karalábé, karfiol, vöröshagyma, júniusban saláta, retek, karalábé, kelkáposzta, D □ term rágása jól látható a fiatal fák törzsén. Védekezés céljából mérgezett búzát (Niva zrno), vagy apróra vágott mérgezett kenyeret tegyünk a pockok vackának nyílásába, lehetőleg minél mélyebbre. Január a tervezés hónapja. Nem árt, ha aprólékosan átgondoljuk, mit hogyan fogunk végezni, mire lesz szükségünk. A hiányzó anyagokat, kellékeket legcélszerűbb az év elején beszerezni, megvásárolni. Például a téli permetezéshez az Arborol M (3—4 °/o-os töménységben használható) és a Nitrosen 25, 50 (2—3 %) készítményt. Ha az almafák pajzstetvesek, tehát a termésen piros folt található, főleg annak alsó részén, akkor előnyösebb a Nltrosan 25, 50 használata. Gombabetegségek ellen próbáljunk Dithane M-45 vagy Perozin 75 B, liszlharmat-fertőzés ellen Topsin M vagy Fundnzol, a rágó és szívó kártevők ellen Métádon E 50, az atkák ellen pedig Dianlzon 60 készítményt beszerezni, vásárolni. Az őszibarack téli permetezéséhez még a Kuprikol 50 készítményre is szükség lesz. jannárban kell megjavítani a permetezőgépet és beszerezni a szükséges védőeszközöket és/ kellékeket. A gyümölcsfákat általában jobb ősszel ültetni, de ha szükséges a pótlás, azt januárban rendeljük meg. A hoszszú téli esték alkalmasak az önképzésre. Vásároljunk szakkönyveket, olvassunk* Januárfejes káposzta, vöröshagyma, júliusban sárgarépa, fejes és kelkáposzta, karalábé, paradicsom, paprika, uborka, nyári saláta, augusztusban fejes és kelkáposzta, nyári saláta, paradicsom, paprika, uborka, sárgarépa, petrezselyem, nyári retek, szeptemberben és októberben fejes és kelkáposzta, karfiol, sárgarépa, petrezselyem, A kertbarátok szép sikereket érnek el a különféle zöldség- és gyümölcskiállításokon. Felvételünk a Dunajská Streda-i „CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE ’78“ kiállításon készült. Fotó: -blmzeller, póréhagyma, paprika, paradicsom, uborka, retek, novemberben saláta, bimbóskel, póréhagyma, spenót, takarással pedig paprika, paradicsom és téli retek. Mindemellett az egyes zöldségfélék évközben többször is vethetők, illetve ültethetők, így a retek, a sárgarépa, a saláta, a spenót, a karalábé, a hagyma, a karfiol stb. A zöldségmagvakat legjobb még most januárban megvásárolni. Vegyük meg a Semex vállalat katalógusát, amely 20 koronába kerül. A megrendeléseket — utánvételre — a következő címre kell küldeni: SEMEX, národný podnik, —i Zásielková služba, Klariská 14. 80100 Bratislava. ♦ Szőlőtermesztés Szép, de nem fagyos időben folytathatjuk az istálló- és műtrágya kiszórásét, ha ez a munka valamilyen ok miatt elmaradt vagy félbemaradt volna. Kijavíthatjuk a támberendezést a Moser-féle kordonműveléshez. Ha nem túl fagyos a talaj, kiáshatjuk a gödröket a pótláshoz, amire majd később kerül sor. Új telepítéshez vagy pótláshoz a szaporító anyagot (hajtás, vessző) ivartalan úton állítjuk elő, mert így a tulajdonságok jobban öröklődnek. A szőlő ivartalan (vegetatív) szaporításának módjai: dugványozás, bujtás, döntés, oltás. ♦ Virágtermesztés A szép virágnak szívet-lelket vidító hatása van. A rózsákat még a mült év novemberével talajjal feltöltöttük. Januárban tehetünk a tövek közé komposztot vagy darabos trágyát, de foszfor- és kálitartalmú műtrágyát is szétszórhatunk. A kisebb termetű cserepes növényeket (például a muskátlit, a fuksziát, a -geändert, a kaktuszt stb.) legjobb a verandán teleltetni. A virághagymákat, töveket (például a dália, a kardvirág, a kánná stb. esetében) a pincében, homokba ágyazva, célszerű teleltetni. A homok ne legyen se túl száraz, se túl nedves, ezt időnként ellenőrizni kell. A szobanövények leveleit tartsuk tisztán, így azok levegőzése, légzése biztosított. A leveleket csak vízzel szabad tisztítani. Az öntözővíz mennyiségét a környezet hőmérséklete, a fény, a levegő mozgása és párateltsége befolyásolja. A jól öntözött növény szépen fejlődik. Viszont a túlöntözés is káros, ezért helytelen, ha a cserép alatt levő tálcában állandóan áll a víz. A vágott virág sokáig szép és üde marad a vázában, ha annak vizébe timsót, kálisót és konyhasót teszünk, 6:3:1 arányban, egy csipetnyit alapul véve. VARSÄNYI GABOR mérnök, a Dunajská Streda-i MMKI tanára Szénaszárítás esős időben Esős időben nagy gondot ” okoz a jó minőségű száraztakarmány készítése. Ilyenkor nemcsak a lucernaföldön, de otthon, védett helyen is száríthatunk zöldtakarmányt. Esős időben egyébként is csak Ilyen módszert alkalmazhatunk. Szénaszárító, más néven finn nyárs, a következőképpen készíthető: A körülbelül két és fél méter hosszú dorongot mindkét végén kihegyezzük és 4ü cm-ig a talajba ássuk. A nyárs alsó végétől számított 50—*>0 cm-re lyukakat fúrunk, s ezekbe vékonyabb, 30 cm hoszsű tartóágakat (botokat.) dugunk. A tartófa különböző oldalaiba dugott botok magassága között legyen néhány centiméteres különbség. A lekaszált füvet — a fonnyasztás után — alulról felfelé haladva rakjuk az állványra, s a következő tartóágat csak akkor dugjuk a helyére, ha az alatta levő már megtelt. Háromlábú szárítóállvány. Három — 2—3 méter hosszú — dorongot a vékonyabb végénél erős dróttal összekötünk, majd az alsó végeket széthúzva nyomjuk a talajba; hogy gúla alakot képezzen. A talajtól számított 60 cm magasságban három rudat vízszintesen, erős dróttal a tartőfákhoz rögzítünk. Felfelé haladva 30—40 centiméterenként ugyanezt tegyük. A kész gúlára boglyaszerűen rakjuk fel a füvet, vigyázva, hogy az alsó sor ne érje a talajt. Száritókordon. Vékonyabb dorongokat egymástól másfél-két méter távolságra a földbe verünk, majd vastag, rozsdamentes dróthuzalt feszítünk ki köztük, az alsót a talajtól számított 70 cm-es magasságban. A huzalokat ezután 40 centiméterenként feszítjük ki a rudak között, esetleg a dorongokon áthúzva. A kordont mindkét végén erős tartócölöpökhöz pányvázzuk ki. Jó minőségű szénát nyerhetünk, ha meleg, szellős, de -nem erősen napos helyen szárítunk. TÄPLÄLÖANYAG SZÜKSÉGLET A fejlett nyulak egy kilogramm élősúlyra és naponként számítva négy-hat, a növendékek öt-hét gramm emészthető fehérjét igényelnek létfenntartásukhoz, illetve növekedésükhöz. A fehérjék azért létfontosságúak, mert az állati szervezet ezeket csak fehérjéből képes előállítani. A fiatal állatok növekedéséhez, a vehemépítóshez és a tejtermeléshez szintén fehérjékben gazdag takarmányok etetése szükséges. A szervezet ellenállóképességéf megalapozó anyag termeléséhez is fehérjékre van szükség. A takarmányok fehérjetartalma különböző, ezért a takarmányok megfelelő keverésére kell törekedni. Az állati eredetű takarmányok biológiailag értékesebb fehérjéket tartalmaznak. Etetésüket — ha bár csak kis mennyiségben — ez is Indokolja. A nyúlnak a fehérjéken ki vül meghatározott mennyiségű egyéb táplálóanyagra is szüksége van, mégpedig egy kiló élősúlyra és naponta számítva hozzávetőlegesen 30 keményítőértékre. Fiatal állatok esetében a fehérjék és a keményítő aránya 1:4, až idősebb állatoknál pedig 1:6—8 legyen. Ha azt akarjuk, hogy a süldőnyulak gyorsan fejlődjenek, Növendéknyulak a kifutóban. növeljük a takarmányok fehérjetartalmát és keményítőértékét, de lássuk el őket bőségesen vitaminokkal is. Hozzá kell azonban tenni azt, hogy nem akármilyen takarmány formájában adagolhatjuk ezeket. Például a lédús, alacsony fehérjetartalmú és keményítőértékű takarmányokból a 'nyúl nem tud annyit elfogyasztani, amennyi a szükséges táplálóanyagot és fehérjét tartalmazná számára. Hasonló a helyzet a borsószalmával is, énnél azonban még az is problémát okoz, hogy az állat az ízetlen takarmányt nem szívesen fogyasztja. A nyúl az etetési nehézségeken kívül nem kedveli a poros, lisztes takarmányokat. Az egyébként majdnem ideális összetételű korpa nagyobb arányú hasznosításának is Ilyen akadálya van. Vagy például: hiába ideális takarmány fiatal nyulak számára az 1:4 ttehérje itiMenkmEk és keményítő) arányú borsó, nem etethető kizárólagosan, mert dugító hatású. A szénhidrátok a szervezet energiaforrásai. Az állat szerveinek működéséhez elsősorban ezeket használja fel. A túlzott mennyiségben etetett szénhidrátokból azonban zsír képződik, ami különösen a tenyészállatoknál nem kívánatos. Ásványi anyagokat a takarmányoknak a .táplálóanyagokhoz hasonlóan kell tartalmazniuk. A nyúl szervezete húsz létfontosságú elemet tartalmaz. Ha arra gondolunk, hogy a házinyúl őse, az üreginyúi a szabadban élt és saját maga válogatta ki a takarmányokat, ezzel ellentétben a ketrecbe zárt késői utód viszont csak azt fo* gyaszthatja, amit eléje rakunk, érzékelhetjük a szakszerű takarmányozás jelentőségét. Ä szervetlen anyagok a legtöbb szerv felépítésében részt vesznek, szabályozzák a sejtek, a vér, a testnedvek sűrítési viszonyait és vegyhatűsüt, továbbá a mirigyek és az idegrendszer működését, s az egyes fehérjék felépítésében Is jelentős szerepük van. A mész szerepe közismert. A foszforral együtt belőle épül fel az állat csontozata. Ezenkívül a vér, s valamennyi szerv Is tartalmazza. A mészhiány, illetve a mész és a foszfor nem megfelelő aránya angolkórt, csontlágyulást, a foszfor hiánya pedig gyenge termelékenységet ás magzatelhalást akozhat. A magnéziumhiányra a bénulás, a nátrium és a klór hiányára pedig az emésztési zavarok figyelmeztetnek. A vérképzéshez vasra, a pajzsmlrigy működéséhez jódra, a szőrzet és a körmök normális növekedéséhez, valamint a' fehérjék optimális beépüléséhez pedig kénre van szükség. A felsorolt és a többi elemek a nyúl számára úgy biztosíthatók a legcélszerűbben,ha ásványílag-premixet adagolunk. A vitaminoknak Is Igen jelentős a szerepük. Többségüket az állati szervezet nem képes saját maga előállítani, ezért a takarmányokon keresztül kell biztosítani őket. A takarmányok vitamintartalma azonban változékony: a tárolás, a szárítás, a levegővel való érintkezés és a túlzott hő hatására csökken. Ezért is célszerű a vitaminokat az ásványi anyagokhoz hasonlóan premix formájában adagolni. A vitaminok egy része zsírban oldódik (A-, D-, E- és К-vitamin), s így elsősorban az olajos magvakban, a csírázó magvak olajában fordulnak elő. A vízben oldódó B-, C- és H- vítamin a zöld-, gyökér- és gumóstakarmányokhan található legnagyobb mennyiségben. Azoknak a kisállattenyésztőknek, nyulászoknak, akik gazdasági takarmányokat etetnek, tehát egyrészt Ismerniük kell a számításba vehető takarmányok táplálóértékét, másrészt figyelniük kell arra Is, hogy azokat a nyúl kedveli-e, nem okoznak-e emésztési zavarokat stb. PUHA MARGIT A kisnyulak mesterséges nevelése A nyúlfiókák mesterséges nevelését csak abban az esetben érdemes megkísérelni, ha már legalább tíznaposak és nagy tenyászértékűek. Különösen az első negyedik-hatudik napon van szükség nagy türelemre és állatszeretetre. Az eljárás a következő: Az árván maradt fiókákat a fészekkel együtt tegyük be egy körülbelül 30X30 cm-es ládába. A szopókával ellátott cuclisüvegből testmeleg hőmérsékletű csecsemőtejjel kíséreljük meg a szoptatást. A hüvelyk- és mutatóujjal óvatosan szorítsuk meg a nyúlfióka állkapcsát. Ezzel ugyanis a fiókát szájának kinyitására kényszerítjük. A negyedik-ötödik alkalommal az állat már magától kitátja a száját, s annyit fogyaszt a tejből, amennyire szüksége van. Kezdetben legcélszerűbb, ha csak reggel és este szoptatunk. A tejszükséglet egyedenként változó. Ha eleinte túl sűrű a tej, kevés langyos vízzel hígíthatjuk. Néha előfordul, hogy szoptatás közben a tej kifolyik a fiókák orrán. Ilyen esetekben azonnal hagyjuk abba a szoptatást, s várjunk addig, amíg az állat kipiheni magát. A jóllakott állatok hasán feszes a bőr, a rosszul tápláltak hasa ráncolt. Körülbelül húsznapos korban elkezdhető a gyermektápszer etetése. Néhány napi szoktatás után már némi zöldtakarmány • (gyermekláncfű, lándzsás útifű stb.), majd mosott, szeletelt sárgarépa és jó minőségű széna is etethető. Ha a fiókák már megtanultak enni, tápot, korpát és száraz kenyeret is kaphatnak. Ebben a korban már ne használjuk a ládát, inkább rakjuk be őket a ketrecbe, ahol szükség szerint mozoghatnak. Négyhónapos korig továbbra is fontos figyelemmel kísérni az állatok fejlődését. A mesterségesen nevelt nyulak sok örömet szerezhetnek. (D. K.)
