Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

A kertészkedés szép és hasz­nos időtöltés, hobbi, sőt ma mér tömegmozgalom hazánk­ban. A kertbarátok gyakran ki­tartó és szorgalmas munkájuk­kal terméketlen területeket tesznek termőre és szépítik az életkörnyezetet, vagy a házuk körüli kis területen nagy érté­ket állítanak elő. Ez a munka a társadalom számára is elő­nyös, mert az életkörnyezet szüntelen javításával, szépíté­sével és a kihasználatlan terü­letek belterjes megmunkálásá­val párosul. A kertbarát számá­ra a kitermelt gyümölcs, zöld­ség és virág gazdasági előnyt jelent. A kiskertészkcdés mind­emellett üdülést, az életerő re­generálódását és aktív kikap­csolódást is jelent. Erősíti a családok és tagok kapcsolatát, ♦ Gyümölcstermesztés Január általában az év leg­zordabb hónapja, gyakran ki­tartóan havazik. A hó végered­ményben hasznos, mert védi a gyökérzetet az erős fagyoktól, s ha elolvad, a talaj vízkészle­tét is gazdagítja. Erre az utób­bi Időben, különösen a múlt évi szárazság után, sok helyütt nagy szükség van. A túl sok hó anzonban letörheti az ága­kat, ezért rázzuk le. Ebben a hónapban a gyű mölcsfák még mély nyugalmi állapotban vannak. Ez az álla­pot azonban szükséges a gyü­mölcsfák számára, főleg az újjáéledés — regenerálódás — szempontjából. A fa rügyei ugyanis hormonális fejlődésen mennek keresztül, s csakis en­nek hatására lesznek érettek az Időjárás felmelegedésével a kihajtásra. Ez a nyugalmi álla­pot az egyes gyümölcsfajoknál és ezen belül az egyes fajták­nál különböző ideig tart. Leg­korábban a csonthéjasoknál fe­jeződik be. Ez azt jelenti, hogy a csonthéjasoknál (például a szilvánál) a tavaszi oltáshoz szükséges oltővesszőt már ja­nuár elején be kell gyűjteni. A később szedett oltővessző ugyanis már nincs nyugalmi ál­lapotban, s ha az oltást köve­tően megilled, később elszárad. Az almatermésűeknél ezt a mű­veletet január végéig végezhet­jük. Minden esetben a legszebb és legnagyobb termést adó fák­ról, ágakról szedjük az oltó­vesszőt. Nem árt, ha ezeket névjegyzékkel Is ellátjuk és kö­tegelve fagymentes helyen, nágyszeinű (vakoláshoz hasz­nálatos) homokban tároljuk. Fagymentes időben a nyuga­lomban levő fákon megkezd­hetjük a metszést és a kéreg­ápolást. A sebeket alaposan tisztítsuk ki, a beteg részt (az élő részig) éles késsel vágjuk ki, majd a sebet oltóviasszal bekenve zárjuk le. Kajszifáknál a törzs déli oldalának túlságos felmelegedése és felrepedése ellen napsütéses időben a törzs bepermetezésével vagy beme­­szelésével (a bordőilé 4—5 szá­zalékos töménységű oldatával) védekezhetünk. Ez a késői fa­gyok elleni védekezésnek is az a fiatalokat logikus gondolko­dásra és munkára neveli, ser­kenti. A jól átgondolt és tervsze­rűen végzett gyümölcs- és zöld­ségtermesztés egész évben biz­tosítja a családtagok napi szük­ségletét, sőt a felesleges ineny­­nyiségű termékek értékesítése pénzbeli jövedelmet is biztosít­hat. fgy van ez például a duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járás falvaiban, községeiben is. A kertészetben az egyes mun­kálatok évről évre ismétlőd­nek. Ezeket nemesak jó minő­ségben kell elvégezni, de a jó eredmény, a termelés sikere a negyedik dimenziótól, — az idótől is nagymértékben függ, mert minden munkát optimális időben keli elvégezni. egyik módja, mert néhány nap­pal késlelteti a rügyfakadást. Nyúlrágás ellen kerítéssel, a fák törzsének bekötözésével és a Karnofel készítménnyel tör­ténő permetezéssel (a vízzel 1:1 arányban hígítva) védekez­hetünk. Egyes vidékeken nagy károkat okoznak az elszaporo­dott mezei pockok. Apró fogaik ban tíznaponként ellenőrizzük az almát és más gyümölcsöt a raktárban. A foszfor- és kéntartalmú műtrágyákat, valamint a nehe­zen oldódó nitrogéntartalmú műtrágyákat abban az esetben, ha ősszel valamilyen okból ere­dően nem tudtuk elvégezni a kiszórásukat és a talajba ásá­sukat, most elvégezhetjük. Tisz­títsuk ki a komposzttelepet. ♦ Zöldségtermesztés A növényi eredetű táplálékok a modern ember étrendjében napról napra fontosabb helyet foglalnak el. A zöldségfélék a vitaminok forrásai, amelyek minden ember szervezete szá­mára egyaránt fontosak, nélkü­lözhetetlenek. Az ügyes kertba­rát kis területről két-három ter­ményt is betakarít évente. A fő cél: kora tavasztól késő őszig legyen a kertben mindig szedhető, friss zöldség. Így pél­dául áprilisban téli saláta, spe­nót, sóska, póréhagyma, rebar­bara, májusban tavaszi saláta, retek, korai karalábé, karfiol, vöröshagyma, júniusban saláta, retek, karalábé, kelkáposzta, D □ term rágása jól látható a fiatal fák törzsén. Védekezés céljából mérgezett búzát (Niva zrno), vagy apróra vágott mérgezett kenyeret tegyünk a pockok vac­kának nyílásába, lehetőleg mi­nél mélyebbre. Január a tervezés hónapja. Nem árt, ha aprólékosan át­gondoljuk, mit hogyan fogunk végezni, mire lesz szükségünk. A hiányzó anyagokat, kelléke­ket legcélszerűbb az év elején beszerezni, megvásárolni. Pél­dául a téli permetezéshez az Arborol M (3—4 °/o-os tömény­ségben használható) és a Nit­rosen 25, 50 (2—3 %) készít­ményt. Ha az almafák pajzstet­vesek, tehát a termésen piros folt található, főleg annak alsó részén, akkor előnyösebb a Nlt­­rosan 25, 50 használata. Gom­babetegségek ellen próbáljunk Dithane M-45 vagy Perozin 75 B, liszlharmat-fertőzés ellen Topsin M vagy Fundnzol, a rá­gó és szívó kártevők ellen Mé­tádon E 50, az atkák ellen pedig Dianlzon 60 készítményt beszerezni, vásárolni. Az őszi­barack téli permetezéséhez még a Kuprikol 50 készítményre is szükség lesz. jannárban kell megjavítani a permetezőgépet és beszerezni a szükséges védőeszközöket és/ kellékeket. A gyümölcsfákat ál­talában jobb ősszel ültetni, de ha szükséges a pótlás, azt ja­nuárban rendeljük meg. A hosz­­szú téli esték alkalmasak az önképzésre. Vásároljunk szak­könyveket, olvassunk* Január­fejes káposzta, vöröshagyma, júliusban sárgarépa, fejes és kelkáposzta, karalábé, paradi­csom, paprika, uborka, nyári saláta, augusztusban fejes és kelkáposzta, nyári saláta, para­dicsom, paprika, uborka, sárga­répa, petrezselyem, nyári re­tek, szeptemberben és október­ben fejes és kelkáposzta, kar­fiol, sárgarépa, petrezselyem, A kertbarátok szép sikereket érnek el a különféle zöldség- és gyümölcskiállításokon. Fel­vételünk a Dunajská Streda-i „CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE ’78“ kiállításon készült. Fotó: -blm­zeller, póréhagyma, paprika, paradicsom, uborka, retek, no­vemberben saláta, bimbóskel, póréhagyma, spenót, takarással pedig paprika, paradicsom és téli retek. Mindemellett az egyes zöld­ségfélék évközben többször is vethetők, illetve ültethetők, így a retek, a sárgarépa, a saláta, a spenót, a karalábé, a hagy­ma, a karfiol stb. A zöldségmagvakat legjobb még most januárban megvásá­rolni. Vegyük meg a Semex vállalat katalógusát, amely 20 koronába kerül. A megrendelé­seket — utánvételre — a kö­vetkező címre kell küldeni: SEMEX, národný podnik, —i Zásielková služba, Klariská 14. 80100 Bratislava. ♦ Szőlőtermesztés Szép, de nem fagyos időben folytathatjuk az istálló- és mű­trágya kiszórásét, ha ez a mun­ka valamilyen ok miatt elma­­radt vagy félbemaradt volna. Kijavíthatjuk a támberendezést a Moser-féle kordonművelés­hez. Ha nem túl fagyos a ta­laj, kiáshatjuk a gödröket a pótláshoz, amire majd később kerül sor. Új telepítéshez vagy pótlás­hoz a szaporító anyagot (haj­tás, vessző) ivartalan úton ál­lítjuk elő, mert így a tulajdon­ságok jobban öröklődnek. A szőlő ivartalan (vegetatív) sza­porításának módjai: dugványo­zás, bujtás, döntés, oltás. ♦ Virágtermesztés A szép virágnak szívet-lelket vidító hatása van. A rózsákat még a mült év novemberével talajjal feltöltöttük. Januárban tehetünk a tövek közé kom­­posztot vagy darabos trágyát, de foszfor- és kálitartalmú mű­trágyát is szétszórhatunk. A kisebb termetű cserepes növényeket (például a muskát­lit, a fuksziát, a -geändert, a kaktuszt stb.) legjobb a veran­dán teleltetni. A virághagymá­kat, töveket (például a dália, a kardvirág, a kánná stb. eseté­ben) a pincében, homokba ágyazva, célszerű teleltetni. A homok ne legyen se túl száraz, se túl nedves, ezt időnként el­lenőrizni kell. A szobanövények leveleit tartsuk tisztán, így azok leve­gőzése, légzése biztosított. A leveleket csak vízzel szabad tisztítani. Az öntözővíz mennyi­ségét a környezet hőmérsékle­te, a fény, a levegő mozgása és párateltsége befolyásolja. A jól öntözött növény szépen fejlő­dik. Viszont a túlöntözés is ká­ros, ezért helytelen, ha a cse­rép alatt levő tálcában állan­dóan áll a víz. A vágott virág sokáig szép és üde marad a vázában, ha annak vizébe timsót, kálisót és konyhasót teszünk, 6:3:1 arány­ban, egy csipetnyit alapul vé­ve. VARSÄNYI GABOR mérnök, a Dunajská Streda-i MMKI tanára Szénaszárítás esős időben Esős időben nagy gondot ” okoz a jó minőségű szá­raztakarmány készítése. Ilyen­kor nemcsak a lucernaföldön, de otthon, védett helyen is száríthatunk zöldtakarmányt. Esős időben egyébként is csak Ilyen módszert alkalmazhatunk. Szénaszárító, más néven finn nyárs, a következőképpen ké­szíthető: A körülbelül két és fél méter hosszú dorongot mindkét végén kihegyezzük és 4ü cm-ig a talajba ássuk. A nyárs alsó végétől számított 50—*>0 cm-re lyukakat fúrunk, s ezekbe vékonyabb, 30 cm hoszsű tartóágakat (botokat.) dugunk. A tartófa különböző oldalaiba dugott botok magas­sága között legyen néhány cen­timéteres különbség. A leka­szált füvet — a fonnyasztás után — alulról felfelé haladva rakjuk az állványra, s a követ­kező tartóágat csak akkor dug­juk a helyére, ha az alatta le­vő már megtelt. Háromlábú szárítóállvány. Három — 2—3 méter hosszú — dorongot a vékonyabb végénél erős dróttal összekötünk, majd az alsó végeket széthúzva nyomjuk a talajba; hogy gúla alakot képezzen. A talajtól szá­mított 60 cm magasságban há­rom rudat vízszintesen, erős dróttal a tartőfákhoz rögzítünk. Felfelé haladva 30—40 centi­méterenként ugyanezt tegyük. A kész gúlára boglyaszerűen rakjuk fel a füvet, vigyázva, hogy az alsó sor ne érje a ta­lajt. Száritókordon. Vékonyabb do­rongokat egymástól másfél-két méter távolságra a földbe ve­rünk, majd vastag, rozsdamen­tes dróthuzalt feszítünk ki köz­tük, az alsót a talajtól számí­tott 70 cm-es magasságban. A huzalokat ezután 40 centiméte­renként feszítjük ki a rudak között, esetleg a dorongokon áthúzva. A kordont mindkét végén erős tartócölöpökhöz pányvázzuk ki. Jó minőségű szénát nyerhe­tünk, ha meleg, szellős, de -nem erősen napos helyen szárítunk. TÄPLÄLÖANYAG SZÜKSÉGLET A fejlett nyulak egy kilo­gramm élősúlyra és naponként számítva négy-hat, a növendé­kek öt-hét gramm emészthető fehérjét igényelnek létfenntar­tásukhoz, illetve növekedésük­höz. A fehérjék azért létfontossá­gúak, mert az állati szervezet ezeket csak fehérjéből képes előállítani. A fiatal állatok nö­vekedéséhez, a vehemépítóshez és a tejtermeléshez szintén fe­hérjékben gazdag takarmányok etetése szükséges. A szervezet ellenállóképességéf megalapozó anyag termeléséhez is fehérjék­re van szükség. A takarmányok fehérjetartalma különböző, e­­zért a takarmányok megfelelő keverésére kell törekedni. Az állati eredetű takarmányok bio­lógiailag értékesebb fehérjéket tartalmaznak. Etetésüket — ha bár csak kis mennyiségben — ez is Indokolja. A nyúlnak a fehérjéken ki vül meghatározott mennyiségű egyéb táplálóanyagra is szük­sége van, mégpedig egy kiló élősúlyra és naponta számítva hozzávetőlegesen 30 keményítő­­értékre. Fiatal állatok esetében a fehérjék és a keményítő ará­nya 1:4, až idősebb állatoknál pedig 1:6—8 legyen. Ha azt akarjuk, hogy a sül­­dőnyulak gyorsan fejlődjenek, Növendéknyulak a kifutóban. növeljük a takarmányok fehér­jetartalmát és keményítőérté­két, de lássuk el őket bősége­sen vitaminokkal is. Hozzá kell azonban tenni azt, hogy nem akármilyen takarmány formájá­ban adagolhatjuk ezeket. Pél­dául a lédús, alacsony fehérje­­tartalmú és keményítőértékű takarmányokból a 'nyúl nem tud annyit elfogyasztani, a­­mennyi a szükséges tápláló­anyagot és fehérjét tartalmaz­ná számára. Hasonló a helyzet a borsószalmával is, énnél a­­zonban még az is problémát okoz, hogy az állat az ízetlen takarmányt nem szívesen fo­gyasztja. A nyúl az etetési ne­hézségeken kívül nem kedveli a poros, lisztes takarmányokat. Az egyébként majdnem ideális összetételű korpa nagyobb ará­nyú hasznosításának is Ilyen akadálya van. Vagy például: hiába ideális takarmány fiatal nyulak számára az 1:4 ttehérje itiMenkmEk és keményítő) arányú borsó, nem etethető kizárólagosan, mert dugító hatású. A szénhidrátok a szervezet energiaforrásai. Az állat szer­veinek működéséhez elsősorban ezeket használja fel. A túlzott mennyiségben etetett szénhidrá­tokból azonban zsír képződik, ami különösen a tenyészálla­toknál nem kívánatos. Ásványi anyagokat a takar­mányoknak a .táplálóanyagok­hoz hasonlóan kell tartalmaz­niuk. A nyúl szervezete húsz létfontosságú elemet tartalmaz. Ha arra gondolunk, hogy a há­zinyúl őse, az üreginyúi a sza­badban élt és saját maga válo­gatta ki a takarmányokat, ezzel ellentétben a ketrecbe zárt ké­sői utód viszont csak azt fo* gyaszthatja, amit eléje rakunk, érzékelhetjük a szakszerű ta­karmányozás jelentőségét. Ä szervetlen anyagok a legtöbb szerv felépítésében részt vesz­nek, szabályozzák a sejtek, a vér, a testnedvek sűrítési viszo­nyait és vegyhatűsüt, továbbá a mirigyek és az idegrendszer működését, s az egyes fehérjék felépítésében Is jelentős szere­pük van. A mész szerepe közismert. A foszforral együtt belőle épül fel az állat csontozata. Ezenkí­vül a vér, s valamennyi szerv Is tartalmazza. A mészhiány, il­letve a mész és a foszfor nem megfelelő aránya angolkórt, csontlágyulást, a foszfor hiánya pedig gyenge termelékenységet ás magzatelhalást akozhat. A magnéziumhiányra a bénulás, a nátrium és a klór hiányára pe­dig az emésztési zavarok fi­gyelmeztetnek. A vérképzéshez vasra, a pajzsmlrigy működésé­hez jódra, a szőrzet és a kör­mök normális növekedéséhez, valamint a' fehérjék optimális beépüléséhez pedig kénre van szükség. A felsorolt és a többi elemek a nyúl számára úgy biztosíthatók a legcélszerűbben,­­ha ásványílag-premixet adago­lunk. A vitaminoknak Is Igen jelen­tős a szerepük. Többségüket az állati szervezet nem képes sa­ját maga előállítani, ezért a takarmányokon keresztül kell biztosítani őket. A takarmányok vitamintartalma azonban válto­zékony: a tárolás, a szárítás, a levegővel való érintkezés és a túlzott hő hatására csökken. Ezért is célszerű a vitaminokat az ásványi anyagokhoz hason­lóan premix formájában ada­golni. A vitaminok egy része zsírban oldódik (A-, D-, E- és К-vitamin), s így elsősorban az olajos magvakban, a csírázó magvak olajában fordulnak elő. A vízben oldódó B-, C- és H- vítamin a zöld-, gyökér- és gu­­móstakarmányokhan található legnagyobb mennyiségben. Azoknak a kisállattenyésztők­nek, nyulászoknak, akik gazda­sági takarmányokat etetnek, te­hát egyrészt Ismerniük kell a számításba vehető takarmányok táplálóértékét, másrészt figyel­niük kell arra Is, hogy azokat a nyúl kedveli-e, nem okoz­nak-e emésztési zavarokat stb. PUHA MARGIT A kisnyulak mesterséges nevelése A nyúlfiókák mesterséges ne­velését csak abban az esetben érdemes megkísérelni, ha már legalább tíznaposak és nagy tenyászértékűek. Különösen az első negyedik-hatudik napon van szükség nagy türelemre és állatszeretetre. Az eljárás a kö­vetkező: Az árván maradt fiókákat a fészekkel együtt tegyük be egy körülbelül 30X30 cm-es ládába. A szopókával ellátott cuclis­üvegből testmeleg hőmérsékle­tű csecsemőtejjel kíséreljük meg a szoptatást. A hüvelyk- és mutatóujjal óvatosan szorítsuk meg a nyúlfióka állkapcsát. Ez­zel ugyanis a fiókát szájának kinyitására kényszerítjük. A ne­gyedik-ötödik alkalommal az állat már magától kitátja a száját, s annyit fogyaszt a tej­ből, amennyire szüksége van. Kezdetben legcélszerűbb, ha csak reggel és este szoptatunk. A tejszükséglet egyedenként változó. Ha eleinte túl sűrű a tej, kevés langyos vízzel hígít­hatjuk. Néha előfordul, hogy szoptatás közben a tej kifolyik a fiókák orrán. Ilyen esetek­ben azonnal hagyjuk abba a szoptatást, s várjunk addig, amíg az állat kipiheni magát. A jóllakott állatok hasán fe­szes a bőr, a rosszul tápláltak hasa ráncolt. Körülbelül húsznapos korban elkezdhető a gyermektápszer etetése. Néhány napi szoktatás után már némi zöldtakarmány • (gyermekláncfű, lándzsás útifű stb.), majd mosott, szeletelt sárgarépa és jó minőségű szé­na is etethető. Ha a fiókák már megtanultak enni, tápot, korpát és száraz kenyeret is kaphatnak. Ebben a korban már ne használjuk a ládát, in­kább rakjuk be őket a ketrec­be, ahol szükség szerint mozog­hatnak. Négyhónapos korig továbbra is fontos figyelemmel kísérni az állatok fejlődését. A mestersé­gesen nevelt nyulak sok örö­met szerezhetnek. (D. K.)

Next

/
Thumbnails
Contents