Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

11979. Január 8, SZABAD FÖLDMŰVES Számadás után ■levált jó szokás, Hogy az új esztendő kezdetén az üzemek­ben, vállalatokban számadást tesznek arról, hogyan gazdálkodtak, s milyen eredményeket értek el az elmúlt év­ben. Az értékeléskor fény derül arra, mit tettek jól, hol merültek fel a legnagyobb fogyatékosságok, hogyan lehetne ezeket kiküszöbölni, s miben rejlenek a tartalékok a termelés to­vábbi javításához, vagyis az életszín­vonal emeléséhez. Az életszínvonalnak egy igen fontos mutatója az élelmiszerellátás. Ez ter­mészetesen sok tényezőn múlik, de egyik jelentős láncszeme az élelmi­szeripar. Vajon a népgazdaság e fon­tos ágazata milyen eredménnyel zárta az elmúlt évet? Nehéz lenne átfogó képet nyújtani hazánk egész élelmi­szeriparáról. Azonban egy-egy járás helyzetképe elegendő adattal szolgál­hat az élelmiszeripar helyzetéről, eredményeiről, megoldásra váró prob­lémáiról és feladatairól. A nyugat-szlovákiai kerület legna­gyobb járásában, a leviceiben (Léva) mindössze nyolc élelmiszeripari üzem működik. Léván található a baromfi- és malátafeldolgozó üzem, a dohány­gyár, a húsüzem, valamint a nemré­giben felépült, korszerű pékség és tejüzem. A borászati üzem Želiezov­­cen (Zseliz), a cukorgyár pedig Pohr. Ruskovon (Oroszka) van. Az üzemek száma a jövőben egy húskombinát felépítésével bővül. Slobodník Bemard — a járási párt­bizottság mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi titkára — a járás élelmiszeripa­rának múlt évi eredményeiről kedve­zően nyilatkozott. Elmondotta, hogy valamennyi üzem — a cukor- és a dohánygyár kivételével — az elő­irányzott tervfeladatát maradéktala­nul teljesítette, sőt túlszárnyalta. En­nek következtében a járás lakosságá­nak élelmiszerellátása kedvezően ala­kult és az előbbi évekhez viszonyítva lényegesen javult. A járás élelmiszer­­ipara sikeresen megoldotta az igényes exportfeladatokat is. E tekintetben példamutatók a maláta- és a baromfi­­feldolgozó üzem dolgozói, akik ex­portkötelezettségüket a tervezettnél jóval túlszárnyalták. Több üzemben fokozott gondot for­dítottak a minőség javítására, vala­mint az inovációs program keretében az áruválaszték bővítésére. A legjobb üzemek egyike a lévai pékség, ahol a múlt évben példásan tettek eleget a fogyasztók követelményeinek. A gyár­tási programjukat piackutatásra ala­pozták és így sikeresen megteremtet­ték a kereslet és a kínálat közötti összhangot. Főleg a közkedvelt vajas péksütemény választékát növelték. A kereslettel összhangban a kenyér vá­lasztékát csökkentették, de ezzel pár­huzamosan javították a minőséget. A megoldás nemcsak a felvásárlók mege­légedését, hanem a takarékos gazdál­kodást is szolgálta. Az inovációs prog­ram megvalósításában ugyancsak igen jó eredményeket értek el a baromfi­­feldolgozó üzemben is. A választékot több új, jó minőségű készítménnyel — például a baromfiból készült szalá­mi, virsli, sajt stb. — gazdagították. Említést érdemel a húsfeldolgozó üzem is, ahol kisebb választékban, de igen jó minőségű árut készítettek. A járás élelmiszeriparának azonban árnyoldalai is vannak. A tejüzemben például nem fordítottak kellő gondot a sajtok minőségi követelményeinek betartására. Ezenkívül jelentős tarta­lékuk van a választék bővítésében is. A jövőben tehát több helyrehoznivaló akad a minőség és a választék terén. Komoly problémákat okoz a régi, elavult oroszkai cukorgyár is. A ter­melés igen kedvezőtlen körülmények között, sok fáradságot igénylő kézi munkával megy végbe. A gyár felújí­tását már 1977-ben megkezdték, de a munka csak lassú ütemben halad. Ugyanis az új technológiai berende­zések beszerzése sok nehézségbe üt­közik. A kedvezőtlen gyártási körül­mények, valamint a cukorrépa gyenge termésének rovására írható az, hogy á múlt évi tervfeladatukat nem telje­sítették. A jövőre nézvé a járás élelmiszer­­iparának legfontosabb feladata a régi elavult üzemek mielőbbi felújítása, a tároló kapacitások bővítése és a cso­magolási technológia tökéletesítése. Azonban továbbra is valamennyi üzem elsőrendű feladata a minőség javítá­sa és a választék bővítése marad. El kell érni azt, hogy a fogyasztók kellő mennyiségben, jó minÓségű árut, praktikus, ízléses .csomagolásban és mindenki számára hozzáférhető árban vásárolhassanak. Slobodník elvtárs szóvá tette azt is, hogy az élelmiszeripar dolgozóinak az eddiginél sokkal következetesebben kellene betartaniuk a nyersanyag át­vételénél a szabvány által előírt — a minőségnek megfelelő — felvásárlási 1 árat. Több esetben előfordult — főleg a tejüzemben és a húsiparban —, hogy a gazdasági eredményeket helytelen becsléssel, az áru leértékelésével igyekeztek javítani. Figyelmen kívül 1 hagyták, hogy az efajta „ügyeskedés“ ' a mezőgazdasági üzemek rovására megy. Ezeknek az üzemeknek tudato­sítaniuk kell, hogy az élelmiszeripar eredményessége az őstermelőn is mú­lik. Ezért felelősségteljes és becsüle-' tes hozzáállással — saját érdekükben is — támogatniuk kell a mezőgazda- 1 sági dolgozók igyekezetét nehéz és igényes munkájukban. KLAMARCSIK MÁRIA mérnök EREDMÉNYEINK MEG jobb MUNKÁRA SERKENTENEK Tényként kell elkönyvelni, hogy Szlovákia élelmiszeripari üzemei kö­zött a baromfiipar áll az első helyen. ■ Termékeivel igen értékes elismerést szerzett mind a Salima országos élel­miszeripari kiállításon, mind a Nitrai Agrokomplexen. Ez a fogyasztók nö­vekvő igényeinek egyre jobb kielégí­tésére ösztönzi őket. Céljuk a fogyasz­tók bizalmának elnyerése és megtar­tása. Az előttünk álló esztendőben terme­lésük további fokozására törekedve több új készítménnyel kívánják bőví­teni áruválasztékukat. Ojább üzemek létesítésével feldolgozó kapacitásuk növelését, további szakosított boltok üzembe helyezésével a lakosság szé- , lesebb körű ellátását akarják elérni. Növelik a félkész és konyhakész áru- ; cikkek mennyiségét, hogy ezáltal még inkább megkönnyítsék a háziasszo­nyok munkáját. Azt a törekvésüket, hogy geneti­kailag kiváló alapanyagot biztosítsa­nak, siker koronázta. így jó minőségű baromfihúst és egyéb terméket tudnak minden keresletet kielégítő mennyi­ségben előállítani közélelmezésünk színvonalának növelését tartva szem előtt. Remélhetőleg eddigi lendületük, jó munkájuk az idei évben és a jövő­ben lankadatlanul megmarad, hogy továbbra is élelmiszeriparunk élen­járói között találhassuk a baromfi­ipar üzemeit. nek, ugyanakkor a nagyobb városok­ban újabb zöldség- és gyümölcsbolto­kat nyitnak. — Miért kevés a gyümölcs? ér­deklődtem Jozef Petkáő igazgatótól. — Én ezt így nem állítanám, mert a gyümölcs forgalmazása terén is fi­gyelemre méltó sikereket értünk el, hiszen kereskedelmi tervünket telje­sítettük. Igaz, a gyümölcs nyolcvanöt százalékát kénytelenek voltunk rész­ben külföldről és részben más kerü­letekből behozni. Sajnos, kerületünk­ben a nagyüzemi gyümölcsösök ter­mőképessége nem éri el a kívánt mér­téket. A kerületünkben megtermett gyümölcsmennyiségnek csupán har­minc százaléka származik a nagyüze­mi gazdaságokból, míg hetven száza­lékát a kistermelők szolgáltatják. — A Zelenina hogyan akarja az előforduló hiányosságokat kiküszöböl­ni? — Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kerületünk önellá­tó legyen zöldségből és gyümölcsből. A CSKP XV. kongresszusa, majd a CSKP KB 7. teljes ülésének határozata értelmében egész sor intézkedést fo­ganatosítottunk. Többek között bővít­jük a fóliás zöldségtermesztést. A je­lenlegi ötven hektárról száz hektárra. Szakosítjuk a gazdaságokban a szán­tóföldi zölségtermesztést. A termelés összpontosításához természetesen szá­mos műszaki problémát, gépesítési, kemizálási kérdést kell megoldanunk. Mintegy ötszáz hektár új gyümölcsös telepítését kezdtük meg. Remélem, hogy a párt- és állami szerveink által megjelölt feladatainkat a jövőben is sikeresen teljesítjük. ILLÉS BERTALAN 11 JEGYZETÜNK Az árusítás ú| formái A kereskedelmi hálózat ki­bővítése terén világviszonylat­ban érdekes jelenségnek lehe­tünk tanúi. Különösen az élel­miszer-kereskedelem terén igye­keznek az egyes kereskedelmi szervezetek hatalmas bevásár­lási központokat létesíteni. Igen gyakori, hogy a bevásárlási központokat nagykereskedelmi áruraktár egészíti ki, amely nemcsak ezt a központot, ha­nem a távolabb eső boltokat is ellátja. A bevásárlási központokban a legkülönbözőbb élelmiszer­­ipari termékek bő választékban várják a vásárlóközönséget. Lé­nyegében a bevásárlás e köz­pontban a háztartás számára bizonyos élelmiszerkészlet ki­alakítását jelenti hosszabb idő­re, rendszerint egy hétre. Na­ponta pedig csupán olyan áru­cikkeket vásárolnak, amelyek a hosszabb tárolás során meg­­romlanak, veszítenek tápérté­kükből. Kétségtelen az ilyen árufor­galmazás előnye. A bolt sze­mélyzetének munkatermelékeny­sége hatványozottan megnövek­szik, ami a munkaerőhiány megoldását teszi lehetővé. A vásárlók számára pedig jelentős idő-megtakarítást biztosít. Aki nem hiszi, vegyen annyi fárad­ságot és számolja össze azt az idő-mennyiséget, amit a külön­böző boltokban sorbanállással egy hét alatt eltölt. És vajon hány üzletben kell sorbaállnia, ha a szükséges élelmiszercik­keket meg akarja venni? A tej­csarnokban, a hentesnél, a fű­szeresnél, a zöldségboltban, de lehet, hogy naponta többször is kénytelen — ne sokat, csupán tíz percet számoljunk — bevá­sárlásra fordítani. Szerényen számítva naponta ez az idő­­veszteség csak egy órát tegyen ki, egy hét során csaknem egy munkaműszak időtartamára szaporodik. Ezzel szemben a szükséges élelmiszerek zömét a bevásár­lási központban bárki egyszer­re is beszerezheti, egy heti készletet mindenképpen kiala­kíthat. Hiszen alig akad ház­tartás, ahol a kényesebb, rom­landóbb élelmiszereket ne tud­nák a hűtőszekrényben elhe­lyezni, mert nincs hűtőszekré­nyük. Ilyen családot nagyon keveset találunk. De nálunk is alkalmazzák az élelmiszerek előre bekészítésének módszerét. Igaz ugyan, hogy erre rendsze­rint pénteken kerül sor, amikor az önkiszolgáló élelmiszerbol­tokat a vásárlók szinte megro­hanják. Pedig amit vásárolni akarnak, már a hét közben, ke­vesebb időveszteséggel is be­szerezhették volna. Egyesek a hetenként egysze­ri nagyobb bevásárlás lehetősé­gét azért tartják helytelennek, mert így egyszerre nagyobb összeget kell kiadni. Egyesek számára soknak tűnik ötszáz koronát költeni egyetlen bevá­sárlásra, habár talán ennél jó­val többet adnak ki hetente élelmiszerekre. Igaz, kisebb té­telekben. Mások olyan ellenve­téssel élnek, hogy az ilyen élelmiszermennyiséget nem tud­nák lakásukban megfelelően tárolni, vagy a hazaszállítás­hoz gépkocsira lenne szükség. De ma már ezt is nehéz kifo­gásként felemlíteni. Sokszor a hűtőszekrény hetekig ásít az> ürességtől, vagy csak ételmara­dékot őriz. S az autó sem olyan ritkaság, hogy ezt kellene el­lenérvként felhozni. Az ilyen bevásárlási forma tehát, megállapíthatjuk, mind az eladó, mind a vásárló szem­szögéből előnyös. Hogy ma még a bevásárlásnak ezt a módsze­rét széles körben nem alkal­mazzuk, annak egyszerű az oka. Egyszerűen az, hogy ilyen bevásárlási központokkal még a nagyvárosok új lakónegyedei­ben is ritkán találkozunk. (ben) ■••■■■■■■■■■■■aaaaaaai A HELYES TÁPLÁLKOZÁS EGYIK FONTOS ALAPANYAGA Minden keresletet ki tudnak elégíteni Még nem is olyan régen, néhány esztendővel ezelőtt gyakrabban is elő­adódott, hogy vagy a tojás, esetleg a baromfi képezett hiánycikket üzle­teinkben. Azóta rengeteget változott a helyzet. Ma a nap bármely szaká­ban, a hét bármely napján kellő mennyiségben vásárolhatunk jó minőségű baromfit, friss tojást. Ezen felül pedig a baromfiipar a legutóbbi eszten­dőkben egyre újabb félkész termékeivel, baromfihúsból előállított kiváló hentesáruival igyekezett teljesíteni kitűzött programját a CSKP KB 11. plé­numának a lakosság jobb ellátását célzó határozata szellemében. NAGYOBB ÁRUKÉSZLET, NÖVEKVŰ FOGYASZTÁS A konyhakész baromfi mennyiségé­ben és általában a baromfifeldolgozó ipar termékeiből a közélelmezés cél­jaira forgalomba hozott választék­ban messzemenő javulás észlelhető. Szlovákiában az 1978-as évben barom­fiiparunk a kereskedelmi szervezetek számára 4460 tonnát tudott előállíta­ni. Tojásból pedig a múlt évvel ösz­­szehasonlítva 8,7 százalékkal többet adott piacra. Hozzátehetjük még azt is, hogy a baromfiból készített hen­tesáru mennyisége vagy kétezer ton­nát tett ki. Éz nemcsak a húsellátás lényeges javítását jelenti, hanem egy­úttal a helyes táplálkozás elveinek következetes érvényrejuttatását is elősegíti. Hiszen köztudott, hogy a baromfihús könnyű emészthetősége folytán még a beteg szervezet táplál­kozási követelményeinek is megfelel. Az egy lakosra jutó fogyasztást te­kintve is kedvezőbb lett a helyzet. Baromfiból kereken tíz kilogramm az évi átlagfogyasztás, tojásból pedig 135 darab. Igaz, még mindig van mit behozni, hiszen egyes fejlett államok­ban ennél lényegesen nagyobb fo­gyasztást mutat ki a statisztika. Baromfiiparunk termékeinek minő­ségével is elégedett lehet, hiszen az elmúlt 1978-as évben a minőség ter­vét 102 százalékra teljesítette. Az Ál­lami Minőségellenőrző Intézet bizony­sága szerint termékeinek legalább a fele jobb volt annál, mint amit az állami minőségi szabvány előír. A SIKERT A JÖ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPOZZA MEG Feltehetnénk a kérdést, hogyan ér­ték el ezt az eredményt, mi alapozta meg sikerüket? Martinka mérnök a Baromfiipari Vállalat vezérigazgató­helyettese abban látja sikerük titkát, hogy kellő gonddal kezelték a nyers­anyag, a termékek kérdését és külö­nös figyelmet fordítottak a termelés­­felújításra. A nyersanyag kérdésében jól építették ki koncepciós és integrá­ciós kapcsolataikat a termelő üzemek­kel. E téren sikerült az érdekeket a szükséglettel összehangolni. A barom­fi esetében gondot okozott ennek a kérdésnek a megoldása, hogyan ter­meljenek ki több baromfit, amikor ehhez nincs elegendő kapacitásuk. Ezt is sikerült a Kerületi Mezőgazda­­sági Igazgatóság és a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium hoz­zájárulásával megoldani. Sikeres volt a pulyikatenyésztés fej­lesztésére fordított igyekezetük. Az elmúlt évben kétszeresére növelték a vágópulyka mennyiségét. Ami azon­ban gondot okozott, a libatenyésztés stagnálása volt, pedig itt is további fejlődésre számítottak. Nem tudtak elegendő fias tojást előállítani, s ez­által az állomány növelése lehetetlen­né vált. A kiesés áthidalása érdeké­ben egyes mezőgazdasági üzemekkel, szövetkezetekkel szerződést kötöttek a libatenyésztés bővítésére, ahol erre kellő adottságokkal rendelkeznek. A szerződések megkötése is sokkal fo­lyamatosabb volt, mint az előző esz­tendőkben. Ez utóbbi annak jele, hogy a termelőkkel kiépített kapcsolatuk egyre szorosabb, közvetlenebb. ■■■«■•■a iiiHiiinHnniHmiNNniininiiiiiiiiiHimHHiMinmniiiiuininMiiiHinuMminni / Ä lakosság jó ellátására törekednek Ä ZELENINA košicei üzeme a kelet­szlovákiai kerületben igyekszik meg­felelő anyagi bázist biztosítani a zöld­ség- és gyümölcs-kereskedelemhez. Különleges figyelmet fordít az áruvá­laszték bővítésére és a jó kiszolgá­lásra. — Tulajdonképpen ezek tevékeny­ségünk fő irányai — magyarázta Jo­zef Petkáő, a vállalat igazgatója. — Pontosabban: igyekszünk kerületünk­ben összpontosítani és szakosítani a kertészeti termékek forgalmazását, ru­galmasan átvenni a termelőktől a zöldségfélét és a gyümölcsöt, jól el­látni a lakosságot nemcsak a kerüle­tünkben, hanem olyan körzetekben is, ahol a helyi termelésből nem tudják fedezni az igényeket, hozzájárulni a téli készletek képzéséhez, bővíteni az ipari előfeldolgozást és feldolgozást, s a felesleget természetesen exportál­ni. Ha a lakosság alaptermékekkel való ellátásának módját összességében vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy az el­látás évről évre jobb és sokrétűbb, ami a vállalatvezetőség következetes szervező munkájára vall. Érdemes el­mondani, hogy például a tervezett 29,5 ezer tonna zöldség felvásárlását globálisan teljesítették. Ha viszont az egyes áruféléket vizsgáljuk, akkor komoly lemaradás tapasztalható fő­leg a paradicsom, a paprika, a karfiol és a dinnye felvásárlásában, ami ösz­­szesen mintegy négyszáz vagon áru­kiesést jelentett. — A primőráruk 64 százalékát sa­ját kerületünkben állítjuk elő, tizen­hat százalékát külföldről hozzuk be, míg húsz százalékát más kerületek­ből biztosítjuk — magyarázta Sabol mérnök, a vállalat főmérnöke. — Munkánk eredményességét bizonyítja az a tény is, hogy amíg 1970-ben 226 millió korona értékű kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le, addig ez 1978-ban már meghaladta a 400 millió korona értéket. A ZELENINA igazgatósága jelentő­sen hozzájárul a kereskedelmi háló­zat fejlesztéséhez és korszerűsítésé­hez. Az elmúlt öt év alatt száz új üzlethelyiséget adtak át rendeltetésé­nek. Csupán az utolsó két évben a „Z“ akció keretében nyolc önkiszol­gáló üzletet létesítettek, amelyek el­nyerték a vásárlók tetszését. Mivel a jövőben a Zelenina biztosítja a ke­rületben a burgonya árusítását is, ezért hat új burgonyaraktárt építe-Korszerü boltban, ahol gazdag áruválaszték várja a közönséget, öröm bevásárolni.

Next

/
Thumbnails
Contents