Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-10 / 6. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. február 10. A felvételen a felnőtt labdarúgó-gárda látható. Fotó: Sipos János Igényes célkitűzések Eredményes tevékenységet értékeltek a CSEMADOK Jur nad Hronom-i (Garamgyörgy) Helyi Szervezetének tagjai. Molnár Rózsa elnöknő beszámolójából megtudtuk, hogy az 1978-as évi rendezvényeiket egy hagyományos Bátyusból vezette be. Ezt követte az . „Énekel a család“ címmel megrendezett zenés összeállítás, melyet 350 személy tekintett meg. Menyecskekőrusuk részt vett a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalverseny járási döntőjében, s megszokott első helyezést ért el. Ezenkívül meghívást kapott a szlovákiai Nőszövetség által Levicében (Léva) megrendezett forradalmi és népdalversenyre, ahol a népdal kategóriában harmadik helyezést ért el. A menyecskekórus szereplése iránt az egész év folyamán nagy érdeklődés mutatkozott, hiszen felléptek a jednota helyi szervezetének évzáró közgyűlésén, valamint a Hronovcéban a NOSZF ünnepségek keretében. Nagy visszhangot váltott ki az az előadás, melyet „A Februári Győzelem hozta jogaink és kötelességeink címmel tartottak 80 személy jelenlétében, Szólni kell arról a tevékenységről is, melyet a községfejlesztés terén végeztek a lelkes tagok. \ Ami a garamgyörgyiek idei terveit illeti, író-olvasó találkozó során találkoznak a hetvenéves Csontos Vilmossal, megrendezik a Batyusbált, kabaréműsort állítanak össze, megemlékeznek a CSEMADOK megalakulása 30. évfordulójáról, előadást tartanak „Lenin élete és munkássága“ címmel, történelmi és honismereti kirándulást szerveznek az SZNF harcainak nyomában, keretműsort biztosítanak a Februári Győzelem és az SZNF évfordulók ünnepségei alkalmából, kulturális emléknapot rendeznek Petőfi életéről és munkásságáról. Továbbra is előirányozzák a menyecskekórus sikeres működését, s bekapcsolódnak a faluszépítésbe is. —ág— „Névtelenek44 dicsérete A Volga mentén hosszan húzódik a hősi város. Ä sportújságok hasábjain általában a bajnokok, futballcsillagok kapnak helyet. Mi mégsem róluk írunk! Cikkünkben egy csallóközi „névtelen“ kis csapatot szeretnénk bemutatni. Michal na Ostrove (Mihályfa) kis falu, s szinte vízválasztóként húzódik meg Horná Potôň (Felsőpatony) és Orechová Potôíí (Dióspatony) között. Ottjártamkor a magas hóbuckákat kerülgetve önkéntelenül arra gondoltam, hogy sportszempontból nem valami hálás két ilyen nagy község között meghúzódni. A sztereotip gondolatmenetre az adott okot, hogy a Patonyokban már a harmincas években kergették a labdát, ugyanakkor Mihályfán még futballpálya sem volt. Tehát kerülgettem a csillogó hóbuckákat, s tekintetem hirtelen egy épülő sportpályán akadt meg, ahol fiatal fiúk kergették a nedvességtől elnehezedett labdát. Ök igazítottak el PeSko Gustáv sportelnökhöz, aki szívesen tájékoztatott a kis falucska sportéletének múltjáról — jelenéről. — Az ezerkilencszázhatvanas években volt egy csapatunk, amely a kerületi В osztályig vitte. Pár évi sikeres szereplés után azonban felbomlott a csapat és a játékosok szétszéledtek. A falu öt évig sport nélkül volt, amíg ezerkilepcszázhetvenben újra együttest alakítottunk. Szereplésünk sikeresnek mondható, mivel az őszi Idényt a járási bajnokság negyedik osztályában az ötödik helyen fejeztük be. További siker számunkra, hogy jónéhány labdarúgónk a Patonyok labdarúgó-csapataiban kergeti a labdát. Átlépésük elé nem gördítünk akadályt, a Jószomszédi viszony ezt így kívánja. A csapat edzője, Bőgi László, a játékosok közül Gyurkovics Imrét, Gynrkovicg Bélát és a Mátéfi fivéreket dicsérte. A sportelnökkel folytatott beszélgetésünkbe bekapcsolódott Varga József, a hnb elnöke is. — A sportszervezet tagsága aktivan részt vállal a hnb választási programtervezetének teljesítéséből, az új sportpálya építésénél például kilencszáz munkaórát dolgoztak le a sportolók. Falunkban egyébként a labdarúgásnak nagy szerepe van a Jakos-' ság szórakoztatásában. Az efšz-szel együtt ezért minden támogatást megadunk a csapatnak. —esi.— ■^■ár második éve dúlt a hitleri fasizmus által kirobbantott világégés, amikor a szovjet nép hazájába betolakodott ellenség célul tűzte, hogy mindenáron elfoglalja Sztálingrádot, az Urál fontos gazdasági bástyájának előkapuját. Ezerkilencszáznegyvenkettő nyarán indították meg a sokoldalúan felfegyverkezett német egységek a Sztálingrád lerohanásáért előkészített csatát. A „villámhadművelet“ azonban több mint egy félévig tartott. Hosszú hónapokon keresztül éjszakáról éjszakára tekertük mérgelődve a recsegő-ropogó rádió gombját. A moszkvai és londoni adás hfrei érdekeltek bennünket, amelyekből következtetve le tudtuk mérni a valóságos helyzetet. Végre 1943. február elején fellélegeztünk: „A döntő csatában a szovjet hadsereg győzött és Paulus német tábornagy, s n többiek magasba tartott kézzel bújtak elő a pincéből“ — jelentette London. Egy elvtársam, ki már régen az örök álmát nyugossza s rendszerint velünk éjjelezett, csak ennyit mondott: „Hitlernek befellegzett“. Sztálingrádban a harc gigászi volt. A németek mindenáron át akartak jutni a Volga túlsó oldalára. A szovjet hadvezetoség jól tudta, hogy Sztálingrád nemcsak stratégiai fontosságú pont, hanem egyben bizonyítója lehet a német hadsereg legyőzhetetlenségének, amely a Moszkva alatti csatában már úgyis megtépázódott. Hiába dörögtek az ágyúk ezrei, s dübörögtek a tankok a szétlőtt város utcáin, a szovjet katonák állták a szavukat: „Egy lépést se vissza!“. Véres harcokat vívtak minden utcáért, erődítmény volt minden egyes ház, napokig, hetekig küzdöttek egyegy romhalmazért, amelynek birtoklása vagy elvesztése csupán néhány méteres térség nyerését jelentette. Mindent megtettek azért, hogy a németek ne jussanak el az alig száz méterre levő jégpáncélfedelű Volgához, ahonnan az utánpótlás, az élelmiszer jött Sztálingrád védőinek. Százezrek harcoltak a városban, s nehéz volna pontosan megállapítani az elesett civilek, katonák számát. Tény, hogy a harcok befejezése után a fasiszta egységek több mint 300 ezer katonája került fogságba. A csata kimenetele alapvető változást hozott a második világháború történetében és örökké igazolja a szovjet nép hősiességét, hazaszeretetét. „ Sztálingrád az orosz nép bátorságának, álhatatosságának, egyszersmind az emberi szenvedésnek a jelképe lett... Jő lenne érintetlenül hagyni a legendás város szörnyű romjait, mellette pedig egy új, modern várost építeni.“ Az idézet Churchill beszédéből van, amelyet a szövetségesek teheráni tanácskozásán mondott Sztálinnak. A szovjet nép nem fogadta meg az angol politikus tanácsát és az elmúlt évtizedekben olyan korszerű várost épített a romok helyén, amely csodálatra méltó. Mit is látni Volgográdban még a romokból? A város fölött Oroszország-Anya szobra áll. A kiégett malmot, de már azt sem sokáig. A malom mellett épül a kilátótorony, ahonnan betekinthető lesz a hősi város, s a csendesen tovasikló óriás folyó. A hősi harcokban tönkrement malom helyén múzeum lesz, amelyben a kül- és belföldi turisták megtekinthetik mindazt, ami e hősi harcok színhelyén történt, s azt is, miképp változott meg a város, amely közel 80 kilométer hosszúságban húzódik a Volga folyó partján. A romhalmazból egymillió lakosú város lett. Széles utcák, hatalmas lakótömbök, zöldköntösbe öltözött ligetek fogadják a látogatót. De állnak még a város melletti domboldalon azok a faházak, ahol a szörnyűséges vérzivatar után elhelyezték a város életben maradt lakosait. A Volgától felfelé t széles, üdezöld park vezet az elesett hősök emlékművéhez. Jóleső érzés a fák hűvös árnyékában bandukolni. Különben a Volga parti város időjárása nagyon szélsőséges. Szeptemberben jártunk ott, de a hőmérséklet jóval harmincon felül volt, télidőben viszont a mínusz harmincöt-negyven fokra is lesüllyed. A korán beköszöntött tél sokat jelentett a sztálingrádi csata megnyerésénél, mivel a Volga olyan keményen befagyott, hogy bármit lehetett szállítani a jégpáncélon. A volgográdiak már megszokták ezt a szélsőséget, s emiatt nem panaszkodtak. (Különben az üzletekben már az ősz elején gyönyörű szőrméket, bundákat kínálnak a szépnemnek.) Az Elesett Hősök terén egyenruhás fiatalok állnak díszőrséget az emlékmű előtt. Urnák veszik körül a nagy harcosok emlékművét, amelyekben az örök tfiz fénye lobog. Jó leülni néhány percre a hüs parkban és figyelni azt az emberáradatot, amely hódolatát fejezi ki néhány szál virággal, csoportok koszorúval az Elesett Hősök emlékműve előtt. Aki Volgográdban jár, az egy kicsit kálváriát is jár. A zarándoklás, a Mamájev Kurganra alaposan igénybe veszi a lábat ás a tüdőt. A város fölé emelkedő hegyoldalon folytak egykor a legádázabb harcok. Most a hegyoldalt magasló szürke kőfalak domborművei, a hősi harc és az újjáépítés mozzanatait őrzik. A komszomolisták sziklába vésett emlékművének falán mint a vércseppek csillognak a kis piros virágok, a szürke grániton. Az elesett hősök termében aranyozott betűkkel tjjbb ezer hős védő neve csillag. Ezernyi a látnivaló a hatalmas csarnokban. A legmagasabb ponton a város fölött Oroszország-Anya hatalmas, 88 méter magas szobra áll, kardját sújtásra emelve. Védőbástya ez, kifejezője a világ legnagyobb országa erejének. A hajórái visszatekintettünk a kedves, korszerű városra. Sokáig néztünk az elsuhanó Volgógrádra, amelyben több mint száz ipari nagyvállalat, sok főiskola, színház, s egyéb kulturális intézményt találunk. Eszembe jutott a cirkusz is, ahol néhány kellemes érát töltöttünk el az előző este. Egy ideig még láttam a hatalmas darut, amely az épülő új kikötő munkálatait segíti. Aztán elvesztünk a víztengerben, a Volga egyik őriás vízi erőműje hatalmas támlájában, amely több mint ötszáz kilométer hosszú, s átlagban 33 kilométer széles. TÖTH DEZSŐ Kibontakozó sporttevékenység Napjainkban egyre több szó esik a tömegsport fejlesztéséről, amely fontos szerepet tölt be a széles néprétegek egészségéről való gondoskodás terén, örvendetes tény, hogy városaink sporttevékenysége mellett a községek sportélete is gyökeresen megváltozott.'Az iskolák melletti tornatermek, sportlétesítmények és stadionok úgymond minden sportágban lehetővé teszik a fiatalok sportolását. Az utóbbi években Prlbeta (Perbete) községben fellendült a tömegsport. A közel négyszáz tagú sportszervezet munkáját Jakab Béla sportelnök Irányítja. Találkozásuk alkalmával elmondotta, hogy immár nyolc éve áll a szervezet élén. Ezen Idő alatt bőven volt örömben, de néha ürömben fs része. Ezerkilencszázhetvenháromban a labdarúgőgárda megnyerte a járási bajnokságot és azóta a kerületi I. В oszjályban kergetik a labdát. Jakab elvtárs szerint a sikeres szereplés titka az alapos felkészülés és a rendszeres edzés. Az elmúlt évben már januárban megkezdték a labdarúgók felkészítését. A tizenöt tagú csoport Kecskés András edző irányításával hétnapos edzőtáborozáson vett részt Patincén (Paton). Ezenkívül a bajnoki idény megkezdése előtt előkészületi mérkőzéseket játszottak felsőbb osztályban szereplő csapatokkal. Nem feledkeztek meg a Februári Győzelem évfordulójáról sem. Labdarúgótornát rendeztek tiszteletére. A jó felkészülés meghozta gyümölcsét. A tavaszi forduló befejezése után a harmadik helyen végeztek. Meg kell jegyezni, hogy a sikeres szereplésben nagy szerepe van a leikés szurkolók biztatásának is. A nyári hónapokban, a bajnoki mérkőzések szünetében sem feledkeztek meg a sportolásról, a hű közönség szórakoztatásáról. Két nemzetek közti mérkőzést is játszottak a magyarországi Pincehely csapatával. Sikeresen szerepeltek a Roľnícke noviny által megrendezett labdarúgótornán Žabokrekyben. Csupán rosszabb gólaránnyal kerüllek a 2. helyre. ♦ . . Az őszi bajnoki szezon nem a legjobban kezdődött — mondta Stefik József, aki már gyermekkorától mint játékos, majd mint vezetőségi tag munkálkodik a szervezetben. Az történt, hogy néhányan a játékosok közül nem látogatták rendszeresen az edzéseket, s ebből következett aztán a vezetőség és az edző közti nézeteltérés. Ez a tény negatívan hatott a csapatra, ami a szereplésükön Is meglátszott. Vereséget vereség követte. így az őszi bajnoki forduló befejezésekor a nyolcadik helyen végeztek. A tél folyamán a vezetőség elbeszélgetett a játékosokkal és a nem kívánt helyzeten csakhamar változtattak. A sportszervezet vezetősége az utánpótlás neveléséről sem feledkezik meg. Van ifi-csapatuk, amely szintén a kerületi I. В osztályban szerepel. Az ifik neveléséről Papp Elemér edző gondoskodik. Ök sajnos még egyelőre nem tudják л megfelelő utánpótlást biztosítani. De van egy diákcsapat, amely sokat ígérő. Simon Béla edző vezetésével a járási bajnokságban veretlenül állnak az élen. Hasonló szép eredményeket érnek el a „Szláviás“ lányok. Két évvel ezelőtt alakult a röplabdacsapat, amelyben a helyi AKI növendék lányai szerepelnek. A rendszeres edzés és a sport szeretéte ezúttal is meghozta gyümölcsét. Az alakulás óta eltelt rövid idő alatt már a kerületi bajnokságban szerepelnek. Ezért dicséret illeti Benda Kálmán iskolaigazgatót és Szetel Ernő pedagógust. A téli hónapokban tevékenykednek a sakkozók is. Felnőtt csapatuk a kerületi I. A osztályban, míg ifi-csapatuk a járási bajnokságban szerepel. Hetente tartanak edzéseket, ahol megbeszélik a sakk-matt taktikát. A beszélgetés sorén megtudtam, hogy a helyi szövetkezet már évek óta jelentős anyagi támogatást nyújt és díjtalanul bocsátja az autóbuszt a sportszervezet rendelkezésére. A hnb vezetősége sem zárkózik el, ha a sportolóknak valamire szükségük van. Tehát a lehetőségek adottak, csak a fiatalokon múlik. Misák Rudolf A döntő csata városa Az Elesett Hősök terén egyenruhás fiatalok állnak díszőrséget ' az emlékmű előtt. Fotó: —tt— \ V
