Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-10 / 6. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. február 10. A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS TAPASZTALATAI A TREBIŠOVI JÁRÁSBAN Teljesíti küldetését? A szövetkezeti dolgozók számára a tél a legalkalmasabb évszak a szakismeretek felfrissítésére, illetve újabb ismeretek, információk szerzésére. A tanulásra most már minden szövetkezet báza táján többé-kevésbé adottak a lehetőségek. A helyiségekre, a szemléltető anyagra, az előadókra, a szakemberekre gondolunk elsősorban. Ahol még ez ideig sem teremtették meg a feltételeket, ott a vezetőség bizonyára lebecsüli a szakmai továbbképzés horderejét. ★ A minap az SZFSZ trebišovi (Tőketerebes) járási bizottságának politikai dolgozójával, Anna Ciberejová elvtársnővel beszélgettünk a szövetkezeti dolgozók továbbképzésének időszerű kérdéseiről. Mindenekelőtt az érdekelt, hogy a terebesi járásban a szövetkezeti dolgozók a tél folyamán milyen aktivitást fejtenek ki. — Hogyan szervezték meg járásukban a szövetkezeti dolgozók tömegoktatását? — A SZFSZ járási bizottságának és a járás mezőgazdasági igazgatóságának egyik alapvető célja volt úgy megszervezni a mezőgazdasági tömegoktatást a járásunkban, hogy ez a termelőmunkában minél több gyakorlati eredményt hozzon és az •elsajátított elméleti tudás megmutatkozzék majd az idei termelési év állattenyésztési, növénytermesztési eredményeiben. A szövetkezeti munkaiskola és a Haladó tapasztalatok iskolája tématervét a szövetkezetek számára időben megküldtük. A komplex intézkedési terv kötelezővé teszi a mezőgazdasági üzemek számára a dolgozók továbbképzéséhez szükséges feltételek megteremtését. Tehát arra törekedtünk, hogy a szövetkezetek vezetői az összes tagot beszervezzék a szakmai tanfolyamokra. A Haladó tapasztalatok iskolájába 3183 szövetkezeti dolgozó jelentkezett. A szakoktatás előadói számára felkészítő előadásokat, szemináriumokat tartottunk. Vagyis mindent megtettünk annak érdekében, hogy az előadások színvonalasak legyenek, a A komplex tervben ismertettük az előadások időpontjait. Meghirdettük a „legpéldásabb tanközpont“ versenyt, amelybe öt szövetkezeti iskola jelentkezett. A legjobb oktatási központokat megjutalmazzuk, ugyancsak megjutalmazzuk a legaktívabb előadókat és a hallgatókat is, akik a végső értékeléskor szakképesítést szerezhetnek. — Nos, hogyan értékeli a Haladó tapasztalatok iskolájának menetét? —Az ellenőrzéseink és a hozzánk beérkezett jelentések alapján a Haladó tapasztalatok iskolájának első leckéjét járási méretben alig ezerkétszáz szövetkezeti dolgozó kisérte figyelemmel, míg a második leckéjét már ezernyolcszázan tekintették meg, ami olyan ötven százalékos részvételnek felel meg. A közvetítések után a Veiké Kapušany-i (Nagykapos), cejkovi (Céke), sečovcei (Gálszécs), parchovanyi és a čelovcei szövetkezetekben megbeszéléseket tartottak abból a célból, hogy a tanultakat saját szövetkezetük keretén belül minél jobban felhasználhassák. A feladott kérdésekre az oktatók válaszoltak. — Mi a helyzet a szövetkezeti munkaiskolával? — A szövetkezeti munkaiskola keretében szervezett előadásokén a részvétel alig éri el az öt ven százalékot. Például a szövetség Központi Bizottsága által kijelölt első téma előadásán járási méretben 1850 szövetkezeti dolgozó jelent meg az oktatáson. A szövetség járási bizottsága által ajánlott első téma előadásán járási méretben 1710 szövetkezeti dolgozó vett részt. A szövetkezetek a saját tématerjtükből mostanáig két előadást tartottak, az efsz-ek IX. kongresszusának vitaanyagához járási méretben 2640 szövetkezeti dolgozó szólt hozzá. .Italában milyen témáról vitáztak a dolgozók? — A szövetkezeti demokrácia kiszélesítésének a lehetőségeiről, mint ahogyan azt a vitaanyag is tartalmazza. Szó esett a különböző bizottságok munkájáról, a bérezésről, az újítómozgalomról, a munkavédelemről. A vitaanyagban jelentős teret szenteltek a termelés és a munka tudományos megszervezésének, s ennek keretében a teljesítmény javadalmazásának. Azokban a szövetkezetekben, ahol a vezetőség a dolgozók politikai-szakmai nevelő tevékenységét komolyan veszi a kongresszus előtti időszakban széles körű szocialista munkaverseny bontakozott ki. Az efsz-ek IX. kongresszusa tiszteletére már több szövetkezetben tettek konkrét kötelezettségvállalást. A Malý Horeš-i (Kisgéres) szövet- ^ kezetesek szocialista kötelezettségvállalása is a termelési terv túlszárnyalására és a takarékos anyaggazdálkodásra irányul. Vállalták, hogy terven felül 80 mázsa marhahúst, 75 mázsa sertéshúst, 20 mázsa baromfihúst, ötezer liter tejet és kétezer darab tojást termelnek. Tizennyolcezer korona értékű elektromos áramot és mintegy harmincezer korona értékű pótalkatrészt takarítanak meg. Az összvállalásuk értéke meghaladja a 299 ezer koronát. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a terebesi járásban a szövetkezeti munkaiskola és a Haladó tapasztalatok iskolája teljesíti küldetését. Egyre több szövetkezeti dolgozó veszi tudomásul, hogy nagyobb tudással a mezőgazdaság fejlődését segíti elő. ILLÉS BERTALAN Munkával köszöntik Verseny a közös célokért A Vörös Cgillag Efsz zárszámadó közgyűlésének színhelye a mostovái (Hidaskürt) művelődési otthon volt. Kürtösy Sándornak, az üzemi pártszervezet elnökének megnyitó szavai után Kaprinay Imre mérnök, elnökhelyettes ismertette a vezetőség beszámolóját a múlt évi gazdálkodásról és javaslatot tett a szövetkezet idei tervére. Az elnökhelyettes közérthető gazdasági beszámolóját Írásvetítő tette szemléltetővé. A vászonra vetített táblázatokból a tagság minden fontos adatot megismerhetett. Megtudhatta, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a növénytermesztés terveit nem sikerült teljesíteni, az állattenyésztés viszont az egyesülés óta a legeredményesebb évet zárta. HELYTÁLLTAK A BRIGÁDOK Az írásvetítőn gyakran megjelenő Shakespeare-idézet „Sok minden van a földön, de az embernél nincs csodálatosabb“ is sejteti, hogy a szövetkezetben nagy jelentőséget tulajdonítanak a termelésben részt vevő embernek. Az efsz vezetősége — többek között — már az egyesülés első éveiben felismerte, hogy az üzemen belüli ágazatok szoros, eredményes együttműködése egyrészt az emberek hozzáállásán, szemléletén múlik, ahogy a termelés összhangjának megteremtése, másrészt a belső üzemi rend is a céltudatos, következetes emberi munka terméké. Ebben a szövetkezetben a szocialista munkaverseny úgyszólván a termelés lendítő kerekévé vált. A versenyző kollektívák száma 1978-ban harmincegyre növekedett. A kollektívákon belül dicséretesek az egyéni teljesítmények is. A mechanizáciős részlegen a Lukovics, Horváth, Sercel, Pavlacsko, Nyári, Nikó, Hoboth, Pipis, az állattenyésztés szakaszán pedig Paylovics, Olaszné, Pragainé, Sercel, Szabó és Karasz a járás legjobb mezőgazdasági dolgozói közé tartoznak. A sort folytathatnánk a kertészetben, a szőlészetben és a gyümölcsösben dolgozó Kováccsal, Szkalnickynéval, Horváth Lászlóval, Szolgaival, Mihajluviccsal, Losonczival stb. A szocialista brigádmozgalomnak nem kis szerepe volt abban, hogy az efsz a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett vállalását 1 millió hétszázhatvanötezer koronával túlteljesítette. Természetesen az eredmények nemcsak milliókban mutatkoztak meg, mert a szocialista munkaverseny eredményei sokszor egyáltalán t nem mérhetők le számokkal, adatokkal. Vajon ki tudja azt felbecsülni, hogy a szakmai, kulturális műveltség növekedése, az emberek tudatának, világnézetének formálása mennyit hoz a szövetkezetnek és az egyéneknek? A szocialista munkaverseny — ezen a szövetkezeteknek a IX. kongreszszusa tiszteletére tett újabb vállalása sokat lendíthet — a szövetkezetben társadalmi erővé vált. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mozgalomra támaszkodva ebben a gazdasági évben is biztosan lehet tervezni. De jelenti azt is, hogy a mozgalom ereje lendíti, sokszor pedig valósággal kikényszeríti a mezőgazdasági munka azon változásait, melyekre a továbbhaladáshoz szükség van. SZEMTŐL SZEMBE A főbeszámolók után több tag mondott véleményt a múlt évi gazdálkodásról és az Idei igényes tervfeladatok teljesítésének a lehetőségéről. Az értékes javaslatok, észrevételek is bizonyítják, hogy a Vörös Csillag Efszben az egyes ágazatokban és részlegeken dolgozók aktív részvételével megtárgyalták és sorra vették az efsz-ek IX. kongresszusának vitaanyagát, s anňak egyes határozatait lebontották saját lehetőségeikre. A felszólalók közül Kollár Brigitta elmondotta, hogy a takarmánykeverő részlegen a szabványok még szigorúbb betartásával mérsékelni lehetne a költségeket, és tovább javíható a táp minősége. Rámutatott a fűtőolaj hiányából eredő gondokra, valamint a biztonságos raktározás jelentőségére. Fekete László traktoros a nagy teljesítményű traktorok jobb kihasználására tett javaslatot. Javasolta annak megvizsgálását, hogy néhány esetben a gépek nem kielégítő műszaki állapotáért mennyire felelősek a gépek vezetői, illetve a szerelők. — Sok apró mozzanatból tevődnek össze az eredmények — mondotta — és ha előbb tönkremennek a gépek, ha sok a javítási költség, azt mindr annyian megérezzük. Koday Ilona ás Horváth Katalin kertészeti dolgozók a növényvédelem fontosságát és az összpontosított palántanevelés jelentőségét emelték ki hozzászólásaikban. Sürgették az út menti gyümölcsfák termésének gazdaságosabb kihasználását, s az elhanyagolt gyümölcsösök felújítását. A tápanyagutánpőtlás szempontjából elemezték a nitrogén, foszfor és a kálium ésszerűbb felhasználását, a szőlővenyige komposztkészítésre való alkalmazását, s néhány kertészeti melléktermény — zeller és petrezselyem zöldje, minőségi osztályon aluli paprika — szárítással való hasznosítását, javasolták, hogy a vezetőség legyen következetesebb a' tagok munkájának elbírálásánál, hogy ne fordulhasson elő a minőségen aluli munkavégzés. Danter mérnök az állatállomány szakosításában és összpontosításában rejlő lehetőségekre hívta fel a tagság figyelmét. ARC A TÖMEGBŐL A szövetkezet dolgozói közül az egyik legjobb egyéni teljesítményt Karasz György anyakoca-gondozó érte el. Az ötvennyolc éves Gyűri bácsival a közgyűlés szünetében beszélgettünk. — Mivel mérhető leginkább a gondozó munkája? — Azzal, hogy kocánként és évente hány malacot tud leválasztani. — A múlt évben ez hogy alakult? — Kocánként sikerült huszonegy malacot leválasztanom. — Ez milyen eredmény? — Járási méretben is kiemelkedő. — ön szerint mesterség , az állatgondozás? — Több annál, mert ehhez a hozzáértésen kívül szív is kell. — Hogy lehet egy disznót szeretni? — Minden állat szeretetre méltó. Különösen amíg kicsi. Persze a lovát másképp szereti az ember. De a jószág szeretetét a hasznosság is erősíti. — Az eredmények „titkáról“ még nem Is beszélt! — Ezt csinálni kell és nem beszélni róla — fejezte be találóan a beszélgetést Gyuri bácsi. Zárszavában Horváth István a szövetkezet elnöke vázolta a harmincéves szocialista mezőgazdaság fejlődését, s rámutatott arra, hogy a hozamok, a költségek, a bevétel és mindezek alapján a személyi jövedelem alakulása a mindennapi odaadó munkától függ. Például attól, hogy a munkaidőt csak eltöltik-e, vágy lelkiismertesen végig is dolgozzák. Meg attól, hogy miképpen hasznosítják a termelésnövelés lehetőségeit, a nagy teljesítményű gépeket, tudnak-é javítani a munkaszervezésen stb. A gyűlés bensőséges hangulatban zajlott. Ezen a január végi hétköznapon, méltán töltötte el jő érzés mindazokat a tagakat és vezetőket, akik az efsz tavalyi eredményeit lelkiismeretes munkával létrehozták, s az idei tervek teljesítéséért ts megtesznek minden tőlük telhetőt. Csiba László A dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatása olyan tényező, amely nélkül nem lehet a tervfeladatokat és a mezőgazdaság további fejlesztésével kapcsolatos feladatúkat teljesíteni. Ezek a kezdeményezéseik nemcsak a tervfeladatok teljesítésére, hanem azok túlszárnyalására irányulnak. E téren a mezőgazdasági üzemekben is jelentős előbbrelépés történt. Nem vitás, hogy a mezőgazdasági dolgozók már az elmúlt években Is több ezer egyéni; kollektív és összüzemi kötelezettségvállalást tettek. A szocialista brigád címért sok kollektíva versenyzett (és versenyez), több ezren nyerték el ezt a címet. A kötelezettségvállalások teljesítésével például a tej tervezett felvásárlását több millió literrel, a’hús felvásárlását pedig több ezer tonnával túlteljesítették. A gabonafélék termesztése és felvásárlása terén is jelentősek voltak a sikerek. Jelenleg a szocialista munkaverseny alapvető célja és feladata a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelése, a „ termékegységre eső munka- és anyagköltségek csökkentése, a termelés minőségének javítása, a termelőeszközök és a beruházások jobb kihasználására kell hogy irányuljon. E tekintetben a földművesszövetkezetek megalakulásának 30., valamint a közelgő IX. kongresszus tiszteletére ismét széles körű munkaverseny bontakozott ki egyének és kollektívák között, A felsőpatonyi Vörös Csillag Efsz dolgozói is munkavállalással köszöntik a földmüvesszövetkezetek IX. kongresszusát. Kötelezettségvállalásaik pénzben kifejezett értéke megközelíti a hatszázezer koronát. Az állattenyésztés dolgozói egyebek között vállalták, hogy terven felül száznegyven mázsa sertés- és marhahúst termelnék ki és adnak el, valamint 30 ezer literrel több tejet adnak a közellátás céljaira. A növénytermesztés dolgozói pedig azt válaszolták, hogy 1300 mázsa szemes kukoricával és ötven mázsa repcével termelnek többet a tervezettnél a lehető legkisebb önköltség mellett Vállalásaik között szerepel továbbá a munkakörnyezet szüntelen javítása. A felsőpatonyi földmüvesszövetkezet dolgozói és munkakollektívát vállalták, hogy társadalmi munkában ezer órát áldoznak a gazdasági udvarok kitakarítására és csinosítására, kétezer cserjét, díszbokrot ültetnek el, hogy a gazdasági udvart szebbé tegyék. A vállalások kezdeményezői a szocialista brigádok, amelyeknek tagjai mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben és a kertészetben szép eredményeket érnek el. Például a kertészeti csoport tizenhét tagja kiváló munkájával bronzérmet szerzett. Ebben a szép és nemes versenyben a nők és fiatal dolgozók egyaránt részt vesznek. A brigád tagjainak összlétszáma negyvenöt, közöttük tizenkét nő. A felsőpatonyi Vörös Csillag Efsz dolgozói szép kötelezettségvállalásaikkal a termelés hatékonyságának a növekedését segítették és segítik elő s egyben szövetkezetük, valamint a társadalom iránti öntudatos, szocialista x;«nyukat fejezik ki. Munkájukkal nemcsak közvetlen hasznosítható értékeket hoznak létre, hanem ezen felül nagyban hozzájárulnak a központi irányelvek által megszabott kulcsfontosságú feladatok teljesítéséhez. ' —nt— Az élet sodrában m Középkorú, tagbaszakadt, barátságos arcú Г férfi Báráth Im• re, a čičovi I ICsicsó) Wilhelm Pick Efsz I? elnöke. Az egykori mezőgaz|| dasági munkás közel húsz esztendeje tölti be a könnyűnek éppen nem mondható funkciót. Hosszú ideig a falujában, Kolozsnémán elnökösködött, és amikor társult a négy szomszédos község szövetkezete, újból őt választották a közös élére. A kezdet nem volt könnyű, mert mindegyik falunak más volt a „nótája“. Gondos szervezőmunkával mégis sikerült megtalálni a közös „nótát“, s a vezetők büszkék arra, hogy 1975 óta a termelés minden ágazatban növekedett. A szövetkezet gabonatermesztésben a „,60-asok klubjába“ tartozik, tejtermelésben szintén élenjárók a járásban és a hatodik ötéves tervben kitűzött feladatokat már az idén teljesíteni akarják. Honnan Is indult Baráth elvtárs? Nagyon mélyről. Hasonlóan, mint mások, az elemi iskola befejezése után az állami birtokon dolgozott. Lehet, a faluban levő úri kastély hozta a szerencsés véletlent, s Imre tizenhét éves korában mezőgazdasági iskolába került. A kastély ódon épületében levő hatalmas szobákban el lehetett helyezni az iskolásokat. De mégsem ez volt a döntő, hanem a Februári Győzelem, amely a munkásosztály hatalomátvételét jelentette és megkezdődhetett a párt által irányított szocialista építés. A vezetők már jóelőre tudták, hogy rövidesen sor kerül a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, s nagy szükség lesz a kádereikre. Ennek már idestova harminc esztendeje, s az előrelátást igazolta a mezőgazdaságban történt nagy változás. A fiatal legény a kétéves iskola elvégzése után Füzespusztán gyakornokoskodott. Ezt követte a katonamundér a nyugati határon, 27 hónapig állt a vártán, majd a leszerelés után különböző helyi és járási funkciókat töltött be. De közben tanult, hogy tanítson. Részt vett az ifjúsági szövetség különböző iskolázásain, majd egy 'féléves pártiskolán s köztien a mezőgazdasági műszaki középiskolát is végezte. A szövetkezet 1950-ben alakult meg Kolozsnémán. Baráth Imre ott volt a közös bölcsőjénél. Eleinte nagyon döcögött a közös gazdálkodás. A fölösleges viszélykodés, funkciőharc miatt. Nemigen lendítette előre a közös szekerét. Az okosabbak összedugták a fejüket és azt javasolták, válasszanak ki egy fiatalembert, hátha eredményesebb lesz a gazdálkodás. A huszonhét éves Baráth Imrére gondoltak. Nem csalódtak, mert a szövetkezetei egy-két röpke év elteltével a legjobbak között emlegették a járásban. Azt hiszem, Imre közvetlensége, az emberekhez való jő viszonya sokat jelentett a fellendülésben. Abban az időben még nem volt a szövetkezetben családi pótlék. Az elnök első intézkedései közé tartozott, hogy segítsék a sokgyerekes családokat, vagyis a saját jövedelmükből adjanak családi pótlékot. Ezzel az intézkedéssel megnyerték a fiatalokat, s otthon maradtak. — Nehéz idők voltak a hatvanas évek elején — emlékszik vissza a keménykötésű ember. — Nagyon megfogtuk akkoriban a koronát. Em léikszem, szerettem volna egy motorkerékpárt vásárolni. Hat vezetőségi gyűlésen vitatkoztunk, míg végül kötélnek álltak a közös irányítói és megvehettem a masinát. Baráth Imre az elmúlt évtizedeikben sokat ült az iskolapadban, de azért most is szorgalmasan forgatja a szakfolyóiratokat, könyveket, mert tudja, hogy aki lépést akar tartani a fejlődéssel, annak napról napra gyarapítania kell tudását. Persze a tudás szélesítésére más lehetőség is van, s azért járta be fél Európát, hogy hozzon valamit a tarsolyában, amit hasznosíthat a közösben. Baráth elvtárs tizenkilenc éves korától tagja a pártnak. Ez egész élete során sok feladattal járt. Most is sok tisztséget tölt be és tagja a járási pártbizottság elnök-, ségének, s ez magában is meghatározza az ezernyi tennivalóját. Bizony a neje néha zsörtölődik, mert az embere ritka „vendég“ otthon. Végül mégiscsak belenyugszik a megváltoztathatatlanba, hiszen ő is sok év őta dolgozik funkcionáriusok mellett, tudja, nem lehet ez másként. Emellett a sok családi tennivaló is leköti. A nagyobbik fiú már elvégezte a mezőgazdasági műszaki középiskolát, de a kisebbik, az örökké mosolygó Lóránt még csak ötödikes az általánosban! ök helyettesítik esténként az apukát, aki éjt nappallá tesz a közös célok megvalósításáért. Túth Dezső
