Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-10 / 6. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. február 10 A jószomszédság útján A közelmúltban rövid látogatást tett hazánkban dr. BRUNO KREISKY osztrák szövetségi kancellár, eleget töve Ľubomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök meghívásának. Az osztrák kormányfő látogatásnak célja orszá­gaink politikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatainak továbbfejlesztése ée elmélyítése volt. A megbeszélésekre, melyeken a két kormányfő kíséretében BOHUSLAV CHŇOUPEK csehszlovák külügyminisz­ter, továbbá a bécsi csehszlovák és a prágai osztrák nagykövet is részt vett, a židlochovicei várkastélyban került sor. A kiadott hivatalos sajtóközlemény szerint a kormányfők megvitatták or­szágaink kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és továbbfejlesztésének táv­latait. Megelégedéssel állapították meg, hogy 1977. novemberi találkozó­juk óta minden területen bővültek a kapcsolatok, melyeknek rendszeres to­vábbfejlesztésé kifejezett érdekük. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a politikai eszmecserének és a minden szinten ápolt személyi kapcsolatok­nak. Pozitívan értékelték az árucsere­forgalom alakulását és behatóan meg­vitatták a gazdasági és műszaki együttműködés távlati fejlesztését, a termelési kooperációnak és a harma­dik országok piacain való együttmű­ködésnek a kérdéseit. A kormányfők néhány időszerű nemzetközi kérdésről is eszmecserét folytattak. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a feszültség enyhítésének és a leszerelésnek, készek minden ere­jükkel hozzájárulni ahhoz, hogy a feszültség enyhülésének folyamata tartóssá és visszafordíthatatlanná vál­jék. Pozitívan értékelték a helyzetnek a helsinki záróokmány aláírása óta tör­tént alakulását. Annak a meggyőződé­süknek adtak kifejezést, hogy e po­zitív tendenciával összhangban tör­ténnek az 1980. évi madridi találkozó előkészületei. Ettől a találkozótól ha­ladást várnak az európai biztonság és együttműködés terén. Államaink a legfontosabb követelménynek tartják, hogy haladás történjék a leszerelés és az enyhülés terén, s ezért haté­kony leszerelési intézkedéseket tarta­nak szükségesnek. A magas szintű tárgyalások nyílt, baráti légkörben folytak. TANÁCSKOZOTT AZ SZNT BIZOTTSÁGA A Központi Statisztikai Hivatal a minap jelentést adott ki nép­gazdaságunk fejlődéséről és a tavalyi terv teljesítéséről. A múlt évre jel­lemző, hogy fejlődésünk összhangban volt alapvető gazdaság- és szociálpo­litikai céljainkkal. A feladatok telje­sítését kedvezően befolyásolta a kü­lönféle jubileumok tiszteletére kibon­takozott munkakezdeményezés és szo­cialista verseny, valamint együttmű­ködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Tavaly a népgazdasági beruházások értéke 135 milliárd 200 millió korona volt, s 6,6 százalékkal haladta túl az előző évit. A külkereskedelmi forga­lom 8,5 százalékkal nőtt, ezen belül a szocialista országokkal lebonyolí­tott külkereskedelmünk 10,2 százalék­kal. Kivitelünk 8,4, behozatalunk 7,7 százalékkal volt nagyobb. A múlt év jellemzője volt még, hogy népgazda­ságunk fokozottabban részt vett a szocialista gazdasági integrációban, és számos szakosítási és kooperációs egyezményt kötöttünk. Gazdasági éle­tünk importigényessége azonban to­­vábra is nagy, és ehhez képest nem fokozódott kellőképpen, főként gép­ipari termékeink exportképessége. Az életszínvonalra jellemző, hogy a la­kosság pénzbevételei 1977-hez képest 3,5 százalékkal nagyobbodtak. A központi tervgazdálkodással irá-Előtérben az erdőgazdálkodás A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi bizottsága január végi 19. ülésén megtárgyalta az erdőgazdálkodási vállalatokban, üzemekben mutatko­zó veszteségek csökkentésére kidolgozott intézkedések teljesítéséről szóló javaslatot. Az ülésen részt vett Fran­tišek Hagara, az SZNT alelnöke is. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos problémákról, a hatodik ötéves tervidőszak első három évében elért eredményekről és a távlati tervekről Ernest Pápay, az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának he­lyettes osztályvezetője beszélt. Megállapította, hogy míg az SZSZK Állami Erdőinek vállalatai,, üzemei 197B-ban 253 millió korona hiánnyal zárták az évet, addig a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya által jóváhagyott és 1977 január elsejével életbe léptetett intézkedések valóra váltásának eredményeként nagy mértékben nö­velték a termelés hatékonyságát. Az adottságok jő ki­használásának, az új gépek, technológia és nagykeres­kedelmi árak bevezetésének, valamint az irányítás töké­letesítésének, a munkaidő ésszerű kihasználásának és a szállítás meggyorsításának eredményeként az erdőgaz­dálkodási vállalatok, üzemek 1977-ben több mint 23, ta­valy pedig már 51 millió korona értékű nyereséget mu­tattak ki! A jóváhagyott intézkedések valóra váltása mindemellett a munkatermelékenység fokozásábah és az egy köbméter fa kitermelésére jutó munkaidő csökke­nésében^ is megmutatkozott. Az erdőgazdálkodás vállalatainak és üzemeinek veze­tői, dolgozói a múlt évi fakitermelési és exportfeladato­kat is teljesítették. Tekintettel az energia- és fűtőanyag­­ellátási gondokra, a tervezett 150 ezer köbméter tűzifa helyett 380 ezer köbmétert szállítottak a szénlerakatok­­ba. Az idei év'első negyedében a múlt évi valósághoz viszonyítva 25 százalékkal több tűzifát adnak el az üze­meknek és a lakosságnak. (blm) »0 Bíráló igényességgel A CSKP alapszervezetei most tart­ják értékelő taggyűléseiket, amelyeken következetesen elemzik, milyen hala­dást értek el tavaly a XV. pártkong­resszus határozatainak végrehajtásá­ban és hogyan valósították meg a legutóbbi évzáró tagyűlásek határoza­tait. Az értékelő taggyűléseken a fi­gyelem elsősorban a XV. pártkong­resszuson megjelölt célok szempont­jából fontos, valamint az egyes köz­ponti bizottsági ülések határozataiból eredő feladatokra irányul. A komárnói (Komárom) járásban a nemesőcsai (Zemianská Ofča) Cseh­szlovák Néphadsereg Efsz pártszerve­zetei az elsők között tartották meg évzáró taggyűlésüket. A négy alap­­szervezet közül a legnagyobb taglét­számút, a nemesócsait látogattam meg. Az értékelő taggyűlésen ВЕКЕ BÉLA pártelnök terjesztette elő a bi­zottság beszámolóját a szervezet ta­valyi tevékenységéről. Bebizonyoso­dott, hogy a nemesőcsai.kommunisták joggal büszkék, hisz nagy érdemük Megvalósul a választási program Ä Dunajská Streda-i (Dunaszerda­­hely) járásban Pastuchy (Patas) köz­ség lakossága következetesen teljesíti a választási programot. A legnagyobb feladatnak a művelődési otthon építé­sét tartják. A közel hatmillió koronás beruházás munkálatait 1977 tavaszán kezdték el. A lakosság, a tömegszer­vezetek tagjai derekasan kivették ré­szüket a munkából. Kiss Lajosnak, a helyi nemzeti bizottság fiatal elnöké­nek, az a véleménye, hogy a lakosság példás összefogásának és áldozatos munkájának eredményeként a műve­lődési otthont már nyolc hőnappal a határidő előtt átadhatják rendelteté­sének. Építésén már eddig 19 ezer éra társadalmi munkát végeztek. Elis­merés illeti Csicsai Béla és Endre, Takács Imre, Simon Ferenc, Kurucz Géza, Kiss György és Kosár Ferenc kőművesek és Simon Péter segédmun­kás hozzáállását, de Bőgi Dezső, Ka­rácsony Zoltán, Füssy Gyula és Csó­ka Dezső ácscsoportja Is kitett magá­ért. A SZISZ és a Nőszövetség tagjai is magukévá tették a művelődési ott­hon ügyét. A Csilllzköz Efsz pedig szállítással segített. A legnagyobb létesítmény mellett a községi parkok gondozásáról, a víz­levezető csatorna felújításáról sem fe­ledkeztek meg. Kiss Lajos a legutóbbi választások óta áll a hnb élén. Időt és fáradságot nem sajnálva Intézi a lakosság ügyelt a 25 tagú képviseleti testülettel együtt. Ennek is köszönhető, bogy a programfeladatokat teljesítik . VÖRÖS GYÖRGY A patasiak büszkesége, az új művelődési otthon. volt abban, hogy az efsz tavaly me­gint a „hatvanasok“ családjába tarto­zott, vagyis gabonafélékből hatvan mázsán felüli hozamokat ért el. Ez az állattenyésztés eredményeire is ked­vezően hatott. Tavaly tehenenként négyezer literes fejési átlagot vállal­tak, most a beszámolóból megtudtuk, hogy vállalásukat túl is teljesítették, sőt, a tejmennyiség zömét első osztá­lyúként értékesítették . A kommunisták az alapszervezet hatáskörében valamennyi munkasza­kaszon jól érvényesítették a párt ve­zető szerepét, kezdeményezők voltak a szocialista verseny különféle for­máinak kibontakoztatásában, példa­mutatók a munkában, a pártcsoportok tevékenységében. Ennek ellenére elő­fordultak bizonyos fogyatékosságok, melyeket feltétlenül ki kell küszöböl­ni. így például a vezetőség nem egé­szen elégedett a taggyűlések látoga­tottságával, a pártoktatási előadáso­kon való részvétellel. Jó eredményeket értek el a tagsági alap minőségének javításában. A kom­munisták jobban törődtek a fiata­lokkal, főként a szövetkezet üzemi és a község helyi SZISZ-szervezetében tevékenykedőkkel. A fiatalokat céltu­datosan felkészítik a párttagjelöltség­re. Az alapszervezetnek jelenleg 7 tag­jelöltje van, akiknek tevékenységét a vezetőség által kijelölt párttagok, va­lamint ajánlóik figyelik és irányítják. Gyakran elbeszélgetnek a pártmunká­­ról, a párt egykori harcairól, a kom­munisták kötelességeiről. A kommu­nista emberformálásnak ez a formája jól bevált s nagyon bíznak benne, hogy a mostani hét tagjelölt a párt hasznos tagjává válik. Az értékelő taggyűlés pozitívan ér­tékelte a kommunisták részvételét a nemzeti bizottság, a Nemzeti Front tömeg.szervezetni tevékenységében is. A sikeres tömegpolitikai munka ered­ménye az is, hogy a község lakossága a Februári Győzelem 30. évfordulójá­nak tiszteletére tett 2 millió 580 ezer korona értékű vállalásait 50 ezer ko­ronával túl is teljesítette. A felszólalók rámutattak a párt­­munkában rejlő további tartalékokra, hogy ezeket felhasználva az alapszer vezet hatáskörében maradéktalanul teljesítsék а XV. kongresszus határo zataiból eredő feladataikat. A nemesőcsai kommunisták a szó cialista mezőgazdaság 30. jubileumi évét is következetes pártmunkával és további kiváló gazdasági eredmények elérésével ünnepük meg. KOLOZSI ERNŐ Határozottan a kijelölt úton nyitott ipar termelésének értéke 583 milliárd korona volt. Volumene az előző évhez viszonyítva öt százalék­kal bővült, fél ponttal megelőzve az állami tervelőirányzatot. Az ipar ex­porttermelése 6,6, a beruházási célú gépek és bereiKiezések gyártása 5,4 százalékkal voll nagyobb, a belpiaci szállítások volumene pedig 5,3 száza­lékkal bővült. A legnagyobb nehézsé­gépek és berendezések gyártása 5,4 lősítása és a választék bővítése okoz­ta. A központilag irányított iparban a munka termelékenysége 1977-hez ké­pest 4,2 százalékkal fokozódott, azaz 0,2 ponttai a tervezettnél. A szénipar 123 millió 200 ezer ton­na szenet és lignitet termelt, 1,6 szá­zalékkal többet, mint 1977-ben. Az ál­lami tervet ezzel 99,7 százalékra tel­jesítette. A külszíni bányák azonban nem teljesítették a földmozgatás ter­vét, s egészében véve a barnaszén­­termelés lemaradása az energiakész­letek csökkenését okozta. A villanyáram-termelés 69 milliárd kilowattóra volt, s 3,8 százalékkal ha­ladta meg az 1977. évit. Ezen belül a hőerőművek termelése 4,5 százalék­kal nőtt, a vízi erőműveké azonban 6,9 százalékkal visszaesett. Az ener­gia-ellátás helyzete egész éven át kedvezőtlen volt, főként a fűtőanyag­hiány és a berendezések gyakori meghibásodása miatt. Az ellátást az import növelésével és a nagyfogyasz­tók áramfogyasztásának szabályozásá­val sikerült biztosítani. A kohóipar termelése 3,9, a gép­iparé 6,5, a vegyiparé 5,5 százalékkal nőtt. Az építőanyagyártáé volumene hat százalékkal bővült, ezen belül a ce­mentgyártásé 4,7 százalékkal. A könnyűipar termelése 4,5 százalékkal volt nagyobb, az élelmiszeripar volu­mene pedig 3,9 százalékkal bővült. A mezőgazdasági termelés eredmé­nyei egészében véve jónak mondha­tók. Előzetes adatok szerint a brutto termelés értéke elérte a 82 milliárd 400 millió koronát J1967. évi állandó árakban). Az előző évvel szemben ez 1 milliárd 200 millió koronás növeke­dés. A növénytermesztés stagnálása mel­lett a termelés megközelítően az 1977. évi szinten maradt (a 0,2 százalékos növekedést csaknem egészen az ál­lattenyésztés eredményezte, amelynek termelése az előző évhez képest közel 2,6 százalékkal bővült). Az állatte­nyésztés növeléséhez nagy mennyisé­gű koncentrált takarmányt kellett be­hoznunk. A növénytermesztésben a gabona­­termesztés tervét túlteljesítettük, de a többi termény hozama elmaradt a tervezettől. 1977-hez viszonyítva a gabona összmennyisége 637 ezer, át* laghozama pedig 0,24 tonnával, vagyis 6,2 százalékkal volt nagyobb. Hektár­hozamonként négy tonnán felüli átla­got négy kerület földművesei értek el. A hozamok ott is nagyok voltak, ahol kedvezőtlen feltételek között a szokásosnál később arattak. Leginkább a búza hektárhozama nőtt. 1977-hez viszonyítva 13 ezer hektárral kisebb vetésterületről 7,4 százalékkal több termést arattak le, s az átlagos hektárhozam 7,8 száza­lékkal volt nagyobb. A hűvös időjárás miatt azonban jóval a tervezett alatt maradt a szemes, kukorica és a cu­korrépa hektárhozama. A burgonya 17,33 tonnás átlagos hektárhozama nagyobb volt az utóbbi három évi át­lagnál, így ki lehetett elégíteni a piaci igényeket és a takarmányalap Is megerősödött. Továbbra Is kihaszná­latlanok a tömegtakarmányok ter­mesztésének tartalékai. A gazdasági állatállomány tovább nőtt. 1979. január 1-én a szarvasmar­ha-állomány elérte a 4 miillő 887 ezer darabot, ami 129 ezer darabbal több az egy év előttinél és 102 ezer da­rabbal a tervezettnél. Tehenenként я fejési átlag 48 literrel volt nagyobb az 1977 évinél és 31 literrel a terve­zettnél. A mezőgazdaság 1978-ban összesen 1, millió 750 ezer tonna műtrágyát kapott, és tiszta hatóanyagban szá­mítva átlag több mint 250 kilogramm műtrágya jutott egy hektár mezőgaz­daság) földterületre. A lelentés felsorolja még az építő­ipar eredményeit és problémáit, át­tekinti a közlekedés és a távközlés fejlődését. A külgazdálkodási viszo­nyokkal foglalkozva kidomborítja a KGST-országok közötti Integráció, kooperáció, nemzetközi munkameg­osztás stb. sikereit. Az életszínvonal alakulásának fő jellemzői: tavaly 7 millió 200 ezer személy, vagyis öt­venezerrel több dolgozott a népgazda­ságban, mint 1977-ben. A dolgozók 45,3 százaléka nő. A lakosság pénz­jövedelme 331 milliárd 200 millió ko­rona volt, ami az előző évhez képest 3,5 százalékos növekedés. A dolgozók átlagkeresete 2517 koronára, vagyis 3 százalékkal nőtt. A múlt év végén 3 millió 718 ezer volt a nyugdíjasok száma. Az öregségi nyugdíjak átlag havi 1107 koronát tesznek ki. Megkö­zelítően kétmillió család részesül csa­ládi pótlékban. A jelentés részletezi a kultúra, az iskolaügy, a sajtó, a könyvkiadás fej­lődését. Annak ellenére, hogy kevesebb gyermek született, mint 1977-ben, a népszaporulat kedvezően alakult, és európai viszonylatban a legnagyobb szaporulatú országok közé tartozunk, mert 18,4 gyermek jut- ezer lakosra. Köztársaságunknak az év végén 15 millió 184 ezer lakosa volt. Hasonló jelentést adott ki A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL is az SZSZK tavalyi tervteljesítéséről és gazdasági fejlődéséről. A legfonto­sabb feladat az volt, hogy a bel- és külgazdasági feltételek között meg­tartsuk a társadalmi termelés dina­mikáját, biztosítsuk a termelés mind kedvezőbb megvalósítását, folyamato­san fokozzuk a termelési folyamat hatékonyságát, mert ez az életszín­vonal további emelkedésének és a lakosság létbiztonsága szilárdításának fontos feltétele. Szlovákia ipara a tervvel összhang­ban dinamikusan nőtt. A központilag irányított ipar termelésének értéke 166 milliárd 300 millió koronát tett ki. A termelés a tervvel összhangban, 1977-hez képest 6,3 százalékkal nőtt. Az ipari termelés állami tervét egé­szében véve sikerült teljesíteni. A 238 iparvállalat közül a brutto termelés tervét 200 vállalat teljesítette. Nem sikerült teljesíteni a tervet a gyógy­szeriparban, a cellulóz- és papíripar­ban, az élelmiszer- és fafeldolgozó iparban és az általános gépiparban. A jelentés részletezi az egyes ipar­ágak, főként a fűtőanyagipar, az ener. giaipar, a kohóipar és az ércbányád szat termelési eredményeit. Megálla­pítja: kedvezőek voltak az eredmé­nyek a szocialista országokba irányu­ló kivitel feladatainak teljesítése té­rén, mert itt az évi feladatokat tel­jesítettük s a tervezett növekedési ütemet 7 százalékkal túlszárnyaltuk. Szlovákiában a mezőgazdaság ter­melési eredményei jobbak voltak, mint 1977-ben, bár a kedvezőtlen idő­járási viszonyok hátrányosan befolyá­solták a növénytermesztést. A brutto mezőgazdasági termelés volumene előzetes adatok szerint 26 milliárd 600 millió volt, 1977-hez ké­pest 1,8 százalékkal nőtt, de 3,4 szá­zalékkal a tervezett mögött maradt. Az árutermelés növekedési üteme va­lamivel gyorsabb volt. A kedvezőtlen Időjárási viszonyok hatását részben ellensúlyozta a mű­trágyagyártás növekedése, így az egy hektár földterületre jutó műtrágya­­mennyiség elérte a 265 kilogrammot. Az egy tehénre számított átlagos évi tejmennyiség 20 literrel nőtt, ami le­hetővé tette 1 milliárd 452 millió liter tej kitermelését. A Jelentés tovább sorolja az erdő­gazdaság és vízgazdálkodás, az építő­ipar, a közlekedés és a távközlés eredményeit és részletezi az anyagi erőforrások képzése alapvető ténye­zőinek alakulását. Szlovákiában a népesedés a követ­kezően alakult: csaknem százezer gyermek született élve, valamivel több mint 1977-ben, a halálozások száma ugyanakkor az 1977-es szinten maradt. Szlovákiának 1979. január 1-én 4 millió 915 ezer lakosa volt, ebből 2 millió 467 ezer nő. Hazánk lakossá­gának 32.4 százaléka Szlovákiában él. <♦ «£♦ «2* »J» »2« »2* <» <♦ »2« *2* «2* *«• »2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *«• *2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ »2* *2* «2* »1

Next

/
Thumbnails
Contents