Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

A broilerek és a tojók egészségügyi helyzete

Mai ismereteink alapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy túléltünk egy olyan klasszikus kort, amelyben határozottan megjelölhettünk egy betegséget, a maga nevén. Persze, ez csak addig volt lehetséges, amíg megtanultunk e betegségek ellen védekezni, megismertük az immunitás alapjait. Oltóanyagokat és ellenszérumokat gyártottunk és gyártunk ma is, elsősorban azért, hogy csökkentsük a gazdasági károkat, illetve gazdagosabbá tegyük a termelést. Ez a folyamat egy természetes alapokra épült tudomány, amely ahogy a maga módján idővel elavult, úgy újabb változatokat és problémákat vetett fel és oldott meg. Ezzel is bizonyította életképességét és azt, hogy az emberi elme mindig talált és talál kiutat a nehezen áttekinthető és kilátástalannak látszó helyzetekből.

Magyarázatként szándékosan a hemorhágiás tünetcsoport (szindróma) és az adenovírusok okozta problémát választottam, mert az állatorvosi tudomány éppen e téren tett komoly kísérleteket és megfigyeléseket olyan nyílt kérdésekben, melyek még egy-két évvel ezelőtt megoldhatatlannak bizonyultak. Nagyon sok feltevés várt hosszú évek során bizonyításra vagy megcáfolásra. Hogy miért volt ez így? Mert a klasszikus betegségekkel (baromfikolera, szalmonellózis, baromfipestis stb.) párhuzamosan más fertőző betegségek (főleg vírusos eredetűek) is megjelentek, továbbá takarmányozási hiányosságok, vitaminhiány, mikózls stb.), ismeretlen okokból kóros immun-válaszok és egyéb tartási károsodások is felmerültek. Ezek az úgynevezett komplex betegségeket vagy gyűjtőfogalommal a tünetcsoportokat idézték elő. Ilyen betegség például a nagyon gyakori hemorhágiás diatézis (a szervezet hajlama a betegségekre, kóros jelenségekre) vág a hemorhágiás tünetcsoport.

Régen úgy tudtuk, hogy a „Fabricius tömlő“ csak valamilyen filogenetikus maradvány, minden funkció nélkül, később a madarak egyik belső elválasztású mirigyének véltük, és ma úgy tudjuk, hogy az említett szervnek a baromfi-immunrendszer kialakulásához is köze van. Sőt, mint szerv megbetegedhet, fertőződhet, elhullást okozhat, s a későbbiek során az ellenállóképesség kifejlődését is negatívan befolyásolhatja. Nehezen áttekinthető betegségek egész sora jelentkezhet, szerencsére már érthető magyarázatokkal, de sajnos sok esetben minden beavatkozási lehetőség nélkül, mert a gyógykezelés módja gyakorta csak a kialakult tünetekre támaszkodik és nem pedig az előidézőre, a kóroktani (etiológiai) tényezőre, mert az a betegség gyors lefolyása végett sok esetben ismeretlen.

Elég gyakran csak az a támpont, hogy a betegség háromöt nap alatt keletkezett és elmúlt, magával vitte az áldozatokat (sok esetben az állomány 15—20 százalékát, sőt néha még nagyobb hányadát isi) és a „Fabricius tömlő“ visszafejlődött. A kórokozó adenovírust már nem lehet kimutatni. A keletkezett másodlagos fertőződések a kutatók és az állategészségügyi dolgozók munkáját már csak nehezítik, mert ilyenkor már nem tudni, mi volt előbb: betegség keletkezett, mert leromlott az ellenállóképesség, vagy rosszabbodott az ellenállóképesség, mert megjelent a betegség. Talán mindkettőben van némi kis igazság. Egy kolifertőzés például vérzéseket és szövődményeket is előidézhet akkor, ha megbomlik a biológiai egyensúly a makro- és mikroorganizmus között. Persze, ehhez az úgynevezett feltételező tényezők is szükségesek. Ilyen például az avas zsiradékokat tartalmazó takarmány etetése, a vitaminhiány (főleg A-, B-, E- és K-vitamin), a gombák okozta mérgezések, a gyógyszerek* (főleg a szulfonamidok stb.) helytelen adagolása stb.

A modern betegségek egyike a már említett adenovírusok okozta kór, amely vérzésekkel jár. De az adenovírusok több hasonló betegséget idéznek elő, melyeket nem mindig lehet egymástól klinikailag elkülöníteni, sőt az a ritkább, ha ez valakinek egyáltalán sikerül. A kísérő tünetek lehetnek: kötőhártya-gyulladás, hörgőgyulladás nehéz légzéssel, légzsákok gyulladása, hasmenés, idegi tünetek és mozgásszervi megbetegedések, a tojáshozam csökkentése a keltetési százalékarány csökkenésével párhuzamosan, májbántalmak, vérképzési zavarok, elhalásos fertőző bőrgyulladás, sejtzárványos májgyulladás stb. A vérzések és a hasonló okokból eredő vérszegénység (a vérképzési zavarok is) nagyon széles kórképet alkotnak. Megjelenhetnek az izmokban, belső szervekben, a bőr alatti kötőszövetben és a bőrben. Lehetnek pont nagyságúak, de ömlésszerűen is megjelenhetnek az üreges szervekben vagy a mell- és hasüregben.

Sokszor már úgy néz ki, hogy „sokat látunk, de keveset

A tenyészállatok egészséges nevelésének egyik előfeltétele a napsütötte kifutóban való tartózkodás. Fotó: -blmt Ildiink“! Az adenovírusok terjedhetnek egyedről egyedre, függetlenül, hogy vízi- vagy kaparóbaromfiról van szó, emberről állatra és fordítva, tojáson keresztül, tenát vertikálisan. Az utóbbi időben ebből kifolyólag az oltóanyagok gyártásának problémája emberek és állatok számára egyaránt felvetődik, mert nehezen biztosítható a tiszta kultúra.

Mivel a betegség gyakoribb a gondoltnál, a következő pontokban foglalom össze a védőintézkedéseket:

■ a betegség nehezen ismerhető fel, a komplex felmérések sokáig elhúzódhatnak, ezért a tünettani kezelést azonnal meg kell kezdeni az állatorvosi utasítások szerint és állatorvosi felügyelet alatt;

■ csökkenteni kell a rejtett, lappangó hordozók előfordulási lehetőségét (személyek, munkaeszközök, tárgyak, fogékony állatok stb.);

■ szigorítani kell a belépő és kilépő fertőtlenítést és a vesztegzárat;

И mellőzni kell az egyes

egészségügyi hiányosságokat (külső és belső élősködők, egyéb bakteriális és vírusos megbetegedések, vitaminhiány, mikózis, gyógyszerek helytelen adagolása stb.);

■ a kutatóintézetekkel állandóan ellenőriztetni kell a biológiai helyzetet (ellenanyagszint, fertőződési skála, takarmányok kivizsgálása stb.);

■ a környezeti ártalmaknak kitett állatok kevésbé ellenállók (hideg vagy túlfűtött ólak, helytelen szellőztetés, mélyalom, poros környezet, túlzsúfoltság, a keveréktakarmányok aránytalan összetétele stb.).

Az elmondottakból kitűnik, hogy nem sok okunk van a derűlátásra, pedig ez nem így van. Igaz, sajátos gyógyszereink- még nincsenek, de a megelőző intézkedések sora és a tünettani kezelés enyhítheli a keletkezett károkat. Az eddigi tapasztalatok is ezt bizonyítják!

(Irodalmi forrásanyagok és gyakorlati tapasztalatok alapján összefoglalta:

Dr. S. V. szakállatorvos.)

A házigalamb kelés utáni súlyának fejlődése

Két kutató a házigalamb egyedek napi súlygyarapodási adatait gyűjtötte be, a tojásból

való kibúvástól kezdve háromnégy hetes korig. Megállapították, hogy a maximális súlygyarapodás a fiókák hét-tíz napos korára esett. A begytejről a magevésre való áttérés után viszont igen lecsökken a súlygyarapodás mértéke. A fészekhagyással járó önálló táplálékszerzés elkezdésétől (a tizenhetedik-huszonkettedik naptól kezdve) a súlynövekedés lelassul. A gazdasági galambfajták tenyésztése esetében ezeknek a megállapításoknak igen nagy a jelentősége, mert a pecsenyegalambok súlyának huszonoyolc-harm nonapos korban kell a legkedvezőbbnek lenni. Van,

ahol ezt úgy ellensúlyozzák, hogy nagy energiájú galambtápokat etetnek a fiatal galambokkal, s a szülőpár begytejes takarmányetetését ezáltal kedvezően pótolják, s így nem áll be az említett életkorban súlycsökkenés. (Z. V. Ph.)

★

Milyen fekvésű nyúlólat?

A tenyésztők gyakran vitatkoznak, hogy melyik világtáj felé nézzen a nyúlól eleje. A nézetek az elért tapasztalatok

alapján sokfélék. E téren azonban elsősorban a helyi feltételeknek van fontos szerepük.

A szél leggyakrabban a nyugati irányból fúj, s ebből az irányból ver a legtöbbször a nyitott ajtón át az eső. A keleti oldalról ezzel ellentétben, főleg a téli hónapokban, fagyos szelek fújnak. Az északi oldal az esetek többségében vitán kívül állt, a déli irányban elhelyezett nyúlőlban viszont nyáron nagy hőség van.

Az említett szempontokat figyelembe véve a délnyugati irányba elhelyezett nyúlól a legmegfelelőbb. (GK)

rfesze

1978. Jaauár К

Kiérkezett ax az időszak, "melynek során értékeljük a Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének múlt évi tevékenységét, de egyúttal az 1979- es -évre szóló feladatainkat is célul tí'~zük. Mi azt az alapelvet alkalmazzuk, hogy az értékelés ne legyen öncélú, hanem minden esetben az alkotó tevékenység eredményeit tükrözze.

Az SZKSZ Központi Bizottsága az 197S-as évben a CSKP KB 11. plenáris ülése határozaA politikai és nevelő munka nagyobb fokú érvényesítésének eredményeként sikeresen fejlődött a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége II. kongresszusának vándorstandardja elnyeréséért folytatott szocialista munkaverseny. Ez az SZKSZ helyi alapszervezeteinek és járási bizottságainak tevékenységét érintette, ami nagymértékben hozzájárult az irányító munka és a tenyésztői tevékenység színvonalának emeléséhez. Az össz-szövetségi verjárások legjobb baromfi-, nyúlás galambtenyésztöi, valamint az egzotikus madarakat tenyésztők vettek részt. Szeptemberben Nitra-Ivánkán már az ifjú tenyésztők negyedik szlovákiai kiállításának megrendezésére került sor, amelyen 188 ifjú tenyésztő több mint 550 állattal képviselte magát.

Ugyancsak megrendeztük az SZKSZ Járási Vezetőségei mellett működő Ifjúsági Bizottságok elnökeinek szlovákiai találkozóját. Ez azt a célt szolgál-Növekedik a tagok társadalmi tevékenysége

1

tainak szellemében értékelte azokat a feladatokat, amelyek a Szövetségre a CSKP XV. kongresszusának határozataiból hárultak. Ennek eredményeként növekedett a tagok politikai kezdeményezőkészsége és aktivitása, valamint a CSKP politikájában és a Nemzeti Front feladatai teljesítésében való részvételük aránya. A tagok és az ifjúság nevelésében, az ideológiai munkában a tudományos világnézet és a szocialista életmód alapelvei elsajátításának elmélyítése került előtérbe. A tenyésztői tevékenységet — népgazdasági szempontból — az állatállományok minőségi javítására, a fajtatiszta állományok tenyésztésének kiszélesítésére fordítottuk. Ennek során az a cél vezérelt bennünket, hogy a társadalom számára a lehető legnagyobb mennyiségű nyersanyagot termeljük.

A tagok és a tisztségviselők rendkívüli aktivitása, kezdeményezőkészsége a Februári Győzelem harmincadik és a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának hatvanadik évfordulója tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek teljesítésében is megmutatkozott. A Szövetség tagjai mindemellett a Nemzeti Front választási programjának teljesítésébe is bekapcsolódtak. Például a Z-akciók keretében tagjaink többezer óra társadalmi munkát végeztek, elsősorban az életkörnyezet szépítése és javítása, az óvodák és más közhasználati intézmények és építmények létesítése szakaszán. A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának és a CSSZSZK kormányának felhívása szellemében a tagok jelentős részt vállaltak a mezőgazdasági betakarítási csúcsmunkák idején.

senyben az 1977-es évben az SZKSZ Nitrai Járási Bizottsága végzett az első helyen.

A Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének dolgozói felelősségteljes és igényes munkát végeznek a fiatal nemzedék nevelése terén, s tevékenységük kibontakoztatásához a Szövetség optimális feltételeket biztosít. A járási bizottságoknak a helyi alapszervezetekkel történő együttműködése eredményeként egyre több általános iskolában, a SZISZ-alapszervezetekben, az úttörők és az ifjúság házai mellett alakulnak meg az ifjú tenyésztők klubjai. Az 1978-as év végén a Szövetség keretében már százötven ilyen klub tevékenykedett.

A fiatalukat elsősorban alkotó kezdeményezőkészségük fejlesztésére serkentjük, főleg az „Ifjú tenyésztők Klubjai“ közötti szocialista versengés keretében.

Az 1978-as év júliusában Bra tislavában ismét megrendeztük az ifjú tenyésztők szlovákiai találkozóját, amelyen az egyes

ta, hogy elmélyítsük az általános iskolákkal és a SZISZ úttörőszervezeteivel történő széles együttműködést, elsősorban a tenyésztői klubok megalakításával kapcsolatban. Ezt a törekvést az is indokolttá tette, hogy az idén emlékezünk meg az úttörőszervezetek megalakulásának harmincadik évfordulójáról. Az eseményeket ezzel kapcsolatban és a Nemzetközi Gyermekév akciói keretében rendezzük meg.

Az elmúlt évi tevékenység értékelésekor nem szabad megfeledkezni a kiállításokról sem, amelyeken elsősorban az észszerű tenyésztői munka eredményeit igyekeztünk bemutatni. A szervezési kérdésekre és a kiállítandó állatfajták kiválasztására évről évre nagyobb igényességet és figyelmet fordítunk. A múlt évvel kapcsolatosan pozitívan értékelhetjük például a nemesített macskák

I. bratislavai nemzeti kiállítását, a nitrai kutyakiállítást, az „Agrokomplex ’78“ országos kiállításon való részvételt, az „ORNITA BRATISLAVA ’78“ kiAz apróállat-kiállítások iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Felvételünk a České Budéjovice-l „ÉLTETŐ FÖLD ’78“ kiállításon készült. Fotó: -blm

állítást, a Brnói Nemzetközi Kutyakiállításon, az ugyancsak brnói nemzeti állatkiállításou, és ах „EXOTA OLOMOUC ’78“ madárkiállításon való részvételt.

A járási bizottságok, a helyi alapszervezetek és a tenyészklubok tavaly az 1977-es évhez viszonyítva — a jelentős évfordulók tiszteletére — jóval töbh^ kiállítást szerveztek. Említést érdemel, hogy olyan kiállításokat is szerveztünk, amelyek a járások és a helyi alapszervezetek közötti versengés kibontakoztatását szorgalmazták.

A múlt évi tevékenység értékelésekor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Szövetség együttműködési egyezményt kötött a bratislavai Komenský Egyetem Természettudományi tanszékével. Az Állami Állatorvosi Intézettel és az Állami Fajtanemesítő Vállalatok vezérigazgatóságával már korábban megkötött együttműködési egyezmények tekintetében is pozitív eredményeket értünk el, főleg a tenyészjuhok és tenyészkecskék importálásának és exportálásának szervezésén keresztül. Ugyancsak pozitívan értékelhetjük a Nitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalattal történő együttműködést, főleg a házinyulak felvásárlásával kapcsolatban.

Az 1978-as évi tevékenységünk értékeléséből arra következtethetünk, hogy az sikeres volt. Jó előfeltételeket teremtettünk a Szövetség idei évi munkájához. Megrendeztük az SZKSZ Járási Bizottságai tisztségviselőinek szlovákiai iskolázását, amelyen főleg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének IIL. kongresszusa előtti évzáró taggyűlések és járási tanácskozások politikai és szervező munkájával foglalkoztunk.

Elvárjuk, hogy az évzáró taggyűléseken és a járási tanácskozásokon a tisztségekbe olyan tagokat válasszanak, akiken keresztül biztosított lehet az igényes feladatok teljesítése.

Tevékenységünket az idei évben is a CSKP XV. kongresszusa határozatainak értelmében szervezzük.

Engedjék meg, hogy a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége tagjainak és tisztségviselőiek megköszönjem a múlt évben végzett odaadó és áldozatkész munkáját, s az 1979-es évben sok munkasikert, gyümölcsöző együttműködést és megértést kívánjak!

KUBÄŇ JOZEF mérnök, az SZKSZ KB titkára