Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-27 / 4. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. január 27. Nincs titok Eezerktlencszázhetvenhétben Gbelcén (Köbölkút) a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének tagsága új székházat épített. Első hallásra talán nincs ebben semmi különös. De ha Jobban belegondolunk, mégis van benne valami újszerű és magával ragadó. Nem felülről, nem a hivatalos szervek tervezték az építést, hanem a község lakói sürgették a honvédelmi nevelés szempontjából annyira fontos létesítmény létrehozását! És nemcsak igényelték a honvédelmi nevelés céljait szolgáló székház létrehozását, hanem felajánlották a megvalósításhoz támogatásukat, s közel félmillió korona értékben a társadalmi munkát is vállalták. • • • A HSZ helyi szervezete 1952-ben alakult negyven taggal. A szervezet taglétszáma ma kétszáznegyven. A házigazdák korszerű otthona a kerületi motorsport, egyik fellegvárává vált, de eredményes munkát fejtenek ki a sportlövészeti és kynológiai szakosztály tagjai is. A szervezet remek pályáján rendszeressé váltak a kerületi méretű motocross-versenyek. — Községünkben hagyományai vannak 'ennek a honvédelmi jellegű sportágnak, s ma már úgy érezzük, hogy kezd beérni a céltudatos, alapos munka gyümölcse — mondja mosolyogva Szilva András, a szervezet vezetőségi tagja. — Az edzéseket hogyan oldják meg? — A pályánk kiváló, a többit pedig szinte magával hozza a sportág vonzása. Különben ha betoppanná néhány crossozó, az lenne a legmegfelelőbb Időzítés. — Ök nem jönnek, csak hír jön helyettük: a műhelyben szerelnek. Szabó István, Weitzel Károly és Gubianszky Emil — a kerületi, szlovákiai és országos bajiíokság ismert crossozói — szinte tarkóig olajosak. — Munka van elég, mivel a szerelést és a gépkezelést is magunk látjuk el. Évente több versenyen indulunk, az edzés még több, így hát nem ultizni járunk a műhelybe. — Pénzigényes sportág a motorozás, ezt mindenki tudja — mondja Szilva elvtárs. — Óriási szükségünk van versenyzőink társadalmi munkájára, önzetlen tevékenységére. És olyan emberekre, mint a jelenlevők és a többiek. A sportlövők felkészülését és versenyzését a tizenkét lőállásos, korszerű fedett lőtér biztosítja. A sportág szakmai irányítását Slyžko Milan, Reines József és Vibling József végzi. Vajon mi lehet a puska varázsa? A célzás, vagy a versenyzés izgalma? Bizonyára mindkettő, de tény, hogy a község sportlövői járási viszonylatban is számottevő szerepet játszanak. Nem titok, hogy a HSZ helyi szervezete figyelemmel kíséri a sorköteles ifjakat, segíti őket felkészülni a katonai szolgálatra. A községben működik a járás egyik legjobb újonckiképző központja, s a sorköteles fiatalok általános kiképzése szempontjából nagy szolgálatot tesz a fedett lőtér, valamint a korszerű oktatás követelményeinek megfelelő honvédelmi székház. • • • Egy közsrjg a honvédelmi nevelés-ben és a honvédelmi jellegű sportokban évről évre meglepő sikereket arat. Talán nem is jó szó a meglepő, hiszen aki megismerte őket, annak nem is váratlan az eredmények sokasága. Felesleges titkokat fejtegetnünk, mert azok valószínűleg nincsenek. Csak áldozatkészség és munka van. És még valami. Ezt Szilva elvtárs fogalmazta meg: — Az eredményesség a jó kollektívának köszönhető, itt bárki bármilyen problémával odamehet a tizenhárom tagú vezetőség elé. Mert nálunk úemcsak a sikerek, a gondok is közösek. —c s í b a— Felberregnek a motorok, megemelkednek a gépparipák, meglódul a mezőny. A felvétel a Köbölkúton rendezett motocross-versenyek. egyikén készült. Rézsutsiklás ni. Hegysfnket fél cipőhosszal előre toljuk, testsúlyunkat pedig a völgy felé lévő lábra helyezzük. Térdünk és a csípőnk a hegy felé dől, míg felsőtestünk enyhén a völgy felé hajlik. Léceink a hegy felöli élükön állanak. A testtartásra egyébként továbbra is az egyenes siklásnál tanultak jellemzőek. ~ * HÓEKE Az esésvonalban történő egyenes siklás közben léceinket a sarkak kifelé nyomásával szimmetrikus szögállásba „hóekébe“ hozzuk. Az ilyen lécvezetéssel végzett siklás a hóekézés. Közben testsúlyunk a két lécen egyenletesen oszlik meg, a lécek belső élükön érintkeznek a talajjal. Az élezés mértéke meghatározza a haladás sebességét, amit a térdek befelé nyomásával csökkenthetünk. Csekély élezéssel gyorsabban csúszunk, de ha térdeinket befelé élőre nyomjuk, növeljük a fékező hatást, sőt erőteljes élezéssel megállhatunk. (Ez a fékező hóeke.) Gyakorlásnál próbáljuk meg váltogatni az egyenes siklást és hóekézést. • HÖEKEtVELÉS Hóekeállásban csússzunk esésvonalban lefelé. Abban az esetben, ha jobbra szándékozunk kanyarodni, törzsünket fordítsuk kissé balra és döntsük kifelé. Ezzel egyidőben bal térdünket nyomjuk előre és befelé, miáltal sarkunk kifelé nyomódik. így ívkülső sínk nagyobb terhelést kap és mi elkanyarodunk! Ha az ívet egészen a megállásig folytatjuk, akkor olyan hóekeállásba jutunk, amelyiknél völgylábunkon a teher és törzsünk a völgy felé, kifelé dől. Ha több ívet kívánunk leírni egymás után, akkor az egymást követő íveket az előzők befejezése előtt kell megkezdeni, időben történő testsúlyáthelyezéssel. JÄN TÖTH, főiskolai tanár (Folytatjuk) Kétszáznegyvenöt évvel ezelőtt, 1734. január 23-án, a felvilágosodás korának hajnalán született a pozsonyi Ventur utcában Kempelen Farkas, akit egész életén át titokzatosság vett körül, babonás félelem övezett, varázslónak, ördöggel cimboráló, földöntúli erőkkel kapcsolatot teremtő férfinek hitték — holott csak esze és szíve emelte az emberek fölé. Egy öröme volt, ha vitte, vihette előbbre hazáját, s nem fogadott el érte semmit ... Tizennégy évesen Győrbe kerül, ahol a tanárok csakhamar rádöbbennek arra, hogy kivételes tehetségű, élénk fantáziájú diákot kaptak a kezük alá: csakhamar „Kempelen, a tudós“ névvel illetik városszerte. A gimnázium rektora, amikor összeállítja az év végi kimutatást, Kempelen neve mellé, ahová a megfigyeléseket jegyzik fel, ezt írja: „Egészen rendkívüli ember“. A jogot Bécsben végzi, s itt mint diák, Mária Terézia a jobbágyok munkakötelezettségéről szóló latin nyelvű törvénykönyvének németre fordítását — amelyet a királyi kamara több hónapos munkának vél — tíz nap alatt elvégzi. Tanulmányai befejeztével visszatér Pozsonyba, a kamarában kap megbízatást; a legbonyolultabbaknak tűnő felterjesztéseket is gyorsan, hibátlanul végzi: ekkor már nyolc nyelven ír, olvas és beszél... A népéhez és az eszméihez mindvégig hű, gerinces embernek megmaradó férfi utolsó éveit a Csallóközben, Gombán éli le. 175 évvel ezelőtt, 1804. március 26-án halt meg. Rendkívül sokoldalú tehetség volt: foglalkozik szépirodalommal, színdarabokat, zeneműveket, verseket is alkot; a pozsonyi téglaépítő kemencék-Cztrecskő Rudolfot Vŕbová nad Váhom-on (Vágfüzes) ismertem meg, ahol egy „Ki mit tud?“ vetélkedőn az egyéb kategóriában mint vendégszereplő lépett fel. Produkciója, amely Pataky Károly szőfordító művészéhez hasonlítható, ámulatba ejtette a közönséget: bármilyen, a közönség-A fordítva olvasás művésze tői kapott szöveget kapásból viszszafelé olvasott, illetve a hallott szöveget visszafelé mondta, azaz ragyam-ra fordította. A ragyam a magyar szavunk szőfordítása. Az elnevezés Kazal Lászlótól származik, qkivel Zsolnay Hédi és más neves művészek társaságában több kabaréműsorban lépett fel Budapesten a Kossuth-rádióban, a Csehszlovák Rádió magyar adásában stb. Sztrecskő Rudolf a Jednota szakelőadója és egyben műkedvelő színész. A Komárnői (Komárom) Szakszervezetek Háza és a CSEMADOK színjátszó körének tagja, a CSEMADOK irodalmi színpadának csoportvezetője. A harmincéves fiatalember már gimnazista korában, 19fä-ben, a komáromi járási „Ki mit tud?“ vetélkedőn feltűnt tehetségével, kivételes képességével, amelyen az egyéb kategóriában a zsűri egyhangú döntése alapján első díjat nyert. Kérdésemre, miként ismejrte fel szőfordííási adottságát, tréfásan így válaszolt: — Szeretem az irodalmat, és sokat olvasok, A modern költők verseit azonban nem értettem. Megpróbáltam őket visszafelé olvasni, hátha úgy lesz valami értelmük. Persze így sem volt. Rájöttem viszont, hogy egészen könnyen, folyékonyan és gyorsan tudok visszafelé 'olvasni, és kellő gyakorlás után már közönség előtt is felléptem. Tervei felől érdeklődve szerényen a következőket mondotta: — Elsősorban a munkahelyemen szeretnék továbbra is helytálni, és mint a Komáromi Szakszervezetek Háza és a CSEMADOK színjátszó csoportjának tagja jó szerepléssel szórakoztatni és nfevelni a színjátszást kedvelő közönséget. Emellett szívesen eleget teszek azoknak a meghívásoknak, amelyek szövegfordítással bíznak meg. —bar— ben az ő tervei alapján készítik a téglát, vászongyárat rendez be, Bizományi Házat állíttat fel az anyagi nehézségekkel küszködök megsegítésére; az о személyes vezetésével készül el a pozsonyi hajóhíd — fél évszázadon át (1825-ig) ezen a hídon bonyolódik le a forgalom Pozsony és a Dunántúl között; irányítja a nagyszombati egyetem Budára költözését, az ő utánjárásának köszönhetően indul meg a magyar nyelvű hírlapirodalom a Magyar Hírmondó megjelenésével, ő vezeti a budai Várszínház építési munkálatait..., de az igazi hírnévre különös találmányai, mechanikus alkotásai révén tesz szert. A pozsonyi vár megoldhatatlannak látszó gondján, a vízhiányon, könynyen segít: tervrajzai alapján vízemelő gépet szerkeszt — a lovak hajtotta szivattyú segítségével vizet juttat a kiapadt kútjai révén reménytelen helyzetbe került várba. A vakok olvasás- és íráselsajátítása érdekében dombornybmású írógépet készít — ez az alkotása vezette Valentin HaUyt, a világtalanok úttörő párizsi tanintézetének a megalapítóját a készülék tökéletesítésére és annak az egész világon való elterjesztésére. Mária Terézia óhajára készült el a schönbrunni kert ma is csodálatos szökőkútja, Kempelen Farkas egyik legszebb alkotása: a víz különböző alakzatokat formálva, szivárványszínekben ömlik a fehér szoborzatra... Watt-tal egyidőben fedezi fel, majd tökéletesíti a gőzgépet, megszerkeszti a gőzturbina ősét. Legismertebbé azonban az 1769-ben, a királynő kívánságára készített sakkozó gépe tette; egész Európát bámulatba ejtette vele — holott „csupán“ szellemes játéksžerrol volt szó; szerkezete máig is ismeretlen,, mivel a gép 1854-ben (ötven évvel Kempelen halála után) Philadelphiában állítólag tűzvészben elpusztult... Ű maga, a tudós, legjelentősebb alkotásának a rengeteg kísérletezés, húsz évi töprengés és megfeszített munka után elkészült beszédutánzó gépét tartja: fújtató segítségével a billentyűk lenyomása állal emberi hang hagyta el a gépet: egész mondatokat, összefüggő szöveget lehetett könnyedén a szerkezetből előcsalogatni... E találmánya alapján írta meg „Az emberi beszéd gépezete (szerkezete)“ című tanulmányát, amely orvosi, fizikai és nyelvtudományi munka egyszerre, amely az újabb fonetika (a nyelvészetnek a beszédhangokat tanulmányozó ága) alapjává vált. Kempelen Farkas egész életében szűkösen él, hiszen minden jövedelmét kísérleteibe öli, találmányaiért nem fogad el semmilyen uralkodói kitüntetést, vagyonnal, anyagi juttatással járó rangot, közemberként igyekszik hazája helyzetén segíteni. Kidolgozza a Duna—Adria csatorna megépítésének tervét, amelynek megvalósítása Magyarország kereskedelmi fellendítését jelentené, elkészíti Csallóköz csatornázásának tervét, amely létrehozásával a szigetett tündérkertté varázsolná — — de az ekkor már kegyvesztett „varázsló“ elképzelései, javaslatai néni lelnek meghallgatásra a Burgban... Polihisztor, minden tudományban jártas, sokoldalú, egyetemes tudós volt, kinek életében kevés ösztönzés, tevékenységre serkentő biztatás, s még kevesebb elismerés jutott osztályrészül ... PÉNZES ISTVÁN ■ Paszmár János A csehszlovákiai magyar népdaléneklés egyik tehetséges képviselője a kolárovói (Gúta) Paszmár János, aki számos fellépésen és versenyen bizonyította tehetségét. Első sikerét 1976-ban érte el, amikor a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalverseny országos döntőjébe került. Azóta a Jókai Napokon is rendszeresen fellép, s értékes helyezéseket ért el a barátsági hónap keretében rendezett „Barátság melódiái“ megnevezésű vetélkedőkön is. Szép tónusú hangjával, előadásmódjával, s a népdal átérzett, eredeti tolmácsolásával sok barátot és ismerőst szerzett magának. Beszélgetésünk alkalmával elmondotta, hogy sokat köszönhet tanítóinak — az általános iskolában Hencz Józsefnének, a művészeti iskolában pedig Ludmila Burduchovának—, akik szakmai tanácsokkal segítették műkedvelői szinten folytatott éneklését. Az életben két fő célja van: tanulmányait konzervatóriumban szeretné folytatni, s a népdal tolmácsolásához továbbra is hű akar maradni. —plavec— Néprajzi munkáról A CSEMADOK Galántai Járási Bizottsága mellett a néprajzi szakbizottság több mint. tíz évig rendszeresen tevékenykedett a járásban. A szakbizottság tagjain kívül a gyűjtőmunkákba bekapcsolódtak a gimnázium és az általános iskola diákjai is. A gyűjtött anyagot a sajtóban is közölték. G ágy or József gyűjtése ebben az évben megjelent Szól a rigó kiskorában címmel.'A Madách Kiadó 1979-es évi kiadói tervében szerepel a „Gyermekjátékok és mondókák" című monográfia. Gágyor elvtárs gyűjtéséből, mely a galántai járás magyarlakta községeinek népi gyermekjátékait, kiolvasóit, mondókáit, gyermekdalait tartalmazza. Valóságos néprajzi kincsesbánya ez a kötet: a folklór gazdagságával és szépségével kápráztatja el az olvasót. Mórocz Károly gyűjtése pedig a pedagógiai könykvkiadó gondozásában kerül kiadásra. —Szp— A bušincei hnb, sportszervezet és ** a honvédelmi szövetség rendezésében került sor a község felszabadulásának évfordulója alkalmából kiirt kétnapos felszabadulási kupaversenyre. Közel hetven versenyző fels** em zabadulás mérte össze tudását fcéllövészetben, sakkban és asztaliteniszben. Több száz néző bíztatta a versenyzőket. Győztesek lövészetben a felnőtteknél Pál János, s a diákoknál Kalmár Imre végzett az első helyen, asztaliteniszben a felnőtteknél Chlpoá János, a diákoknál Szilveszter Gábor bizonyult a legjobbnak, sakkban pedig Brunda Béla lett a győztes. Az értékes tárgyi jutalmakat a hnb elnöke:. Vámos Géza és a pártszervezet elnöke, Beľa József adta át a győzteseknek. Budai I А пят/ uameiňra pmlPÍ/P7Íink H I ORV ffVul OfculUi 0 ulliiGiVutUlln ■u V * ■ A dal szerelmese
