Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-27 / 4. szám
Ш. jemiťŕr 27. SZABAD FÖLDMŰVES |Я8No% „A harcban nem szabad megállni.. A fasizmus alóli felszabadulást követő néhány évben Bélán, a Štúrovo (Párkány) közelében levő faluban kedvezőtlenül alakult a gazdaságipolitikai és szociális helyzet: a nincstelenek és szegényparasztok hiába reménykedtek a falu határának háremnegyedrészén terpeszkedő, Ullman báró féle nagybirtok felosztásában, ez az álmuk-vágyuk nem teljesült. A jelzett nagybirtokon egy mezőgazdasági-ipari szövetkezet alakult, melyet Rozhold Jaroslav irányított kénye-kedve szerint, s így teljes mértékben érvényesült az embernek ember általi kizsákmányolása. A proletáröntudattől hevített, meg nem alkuvó alkalmazottak, haladó erők azonban az efféle kapitalista működési elvvel, a további sanyargatással semmiképp sem értettek egyet, sőt csatiakartak az akkor országos méretűvé szélesedett sztrájkmozgalomhoz,, s követelték a szövetkezet nemzeti gondnokság alá helyezését, ami okkalmóddal be is következett. Oj ÜTŐN Három évtized tűnt tova azóta, hogy a báró volt cselédei, napszámosai, a falu szegényparasztjai, valamint Mária-major telepesei, összesen harmincötén — a Februári Győzelem 1. évfordulóján, tehát az efsz-ek alapításáról szóló törvény kibocsátása előtt egy hónappal —' megtartották alakuló taggyűlésüket. Az akkor mégcsak 270 hektáros szövetkezet elnökévé egyöntetűen dr. Králik Jánt választották (6 most a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke). Az SZLKP járási bizottságának dolgozói látva a bélaiak igyekezetét, vasszorgalmát, nagyfokú áldozatvállalását (pénzzel és természetbenivel is hozzájárultak ahhoz, hogy közös gazdaságuk minél előbb a saját lábára állhasson), a szövetkezeti gazdálkodás bátor úttörőit lépten-nyomon segítették tanácsaikkal, hogy eligazodhassanak a gazdaságirányítás, a munkaszervezés és jutalmazás bonyolult problémáiban, s együtt keresték a gondok megoldásának útját-módját. A BOLDOGULÁS FELÉ... Ilyen körülmények között a bélaiak könnyebben tudták legyűrni az eléjük tornyosuló nehézségeket, elkerülni a kezdettel járó buktatókat, útvesztőket, s érhettek el aránylag jó eredményeket. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a gépállomás itt brigádközpontot létesített. A munkásosztálynak ez a vidéki előőrse szemléltetően bizonyította a gépi munka, tehát a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Ez persze terméstöbbletet is .eredményezett. A nagyobb hektárhozamok tehát fényesen bizonyították a közös gazdálkodás létjogosultságát, felsőbbrendűségét, életrevalóságát. Ezekután afféle „erjedés“ indult meg a ’kis- és közpparasztok körében, s 29-en léptek az új útra. Ezáltal a közösnek a földalapja 668 hektárra szélesedett. A kollektivizálás lényegében az 1953- as évben be is fejeződött. így kedvezőbb feltételek adódtak a nagyüzem nyújtotta lehetőségek kiaknázására, hasznosítására. Jobban érvényesülhettek a haladó termelési, jutalmazási módszerek, tökéletesedhetett a gazdaságirányítás. Üj technika, technológia jutott nagyobb szerephez. Szilárdult a terv- és munkafegyelem, Javultak a gazdasági eredmények. Persze, ez nem ment egyik hétről a másikra. Hónapok, sőt évek teltek, s 1956-ban már a szövetkezetei a járás élenjárójaként emlegethették. A kiváló eredmények nemcsak a közös, hanem a tagok személyi jövedelmét is gyarapíthatták, így a szövetkezet politikailag és szervezetileg is megszilárdult, megizmosodott. Sőt más szövetkezeteknek is jó példát mutatott, hogyan érhető el — még a kedvezőtlen domborzati-, éghajlati viszonyok ellenére is — bőséges termés gabonából, cukorrépából, s miként tehető jövedelmezőbbé az állattenyésztés. Gazdag tapasztalataikat nem rejtették véka alá, önzetlenül átadták a hozzájuk érkezőknek, a termelést és az irányítást tanulmányozó csoportoknak. PÉLDÄS GAZDÁLKODÁS — ÁLLAMI KITÜNTETÉS Az élenjáró» egyben nagyobb igényességre is szoktatott. A dolgozók kemény helytállása, személyes példamutatása, szocialista munkaerkölcse, az elvtársias munkahelyi légikör, az új iránti vonzalom kedvező helyzetet teremtett a munkatermelékenység fokozásához, a munkaidő jobb hasznosításához, a jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálkodáshoz. Ez a tagok közösből eredő személyi jövedelmének alakulására, életszínvonaluk további emelkedésére is kedvezően hatott. A töretlen munkalendület, a soksok közös erőfeszítés, a tervfeladatok példás teljesítése és túlszárnyalása, az állam iránti kötelezettségek mintaszerű, hazafias teljesítése nem hagyott kétséget aziránt, hogy a társadalmi elismerésre érdemesek. Mag is kapták „Az építésben szerzett érdemekért“ nevű magas állami kitüntetést. AZ EMBEREKRŐL, A FALURÓL Node, szóljunk néhány szót olyan emberekről is, akik munkásságán, pályafutásén, s szavain keresztül lemérhető a falu dinamikus fejlődése, az a nagy változás, amely életkörülményeikben, gondolkodásmódjukban, egész lényükben-bekövetkezett. ф Tóth István, mint kisgazda, öt hektár földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Néhány hónapos fizikai munka után iskolapadba ül, hogy az olyannyira fontos szaktudásra szert tegyen. Az öthónapos könyvelői tanfolyamot nem tartja elegendőnek, további két évre kötelezi el magát az ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Középiskolával, s tanulmányai sikeres befejezése után egészen 1972-ig bérelszámoló, illetve főkönyvelő, azóta pedig a libádi (Eubá) EGYETÉRTÉS Efsz ellenőrző bizottságának elnöke, s mellesleg normázó. A sportszervezetnek 30 éve elnöke. Izig-vérig közösségi ember yált a hajdani kisgazdából. Jól ismeri azt, mekkorát változtak lélekben, gondolkodásmódban az emberek. Ezt tükrözi egyébként az a tény is, hogy eléggé megcsappant a panaszos ügyek, vétségek, fegyelemsértések száma. Az ellenőrzés rendszeressége, következetessége nagyon sokat jelent, becsületes, jó minőségű munkára szoktat, nevelő hatása kétségtelen. Tóth elvtárs, aki egyébként a szövetkezet vezetőségének is tagja, saját tapasztalataira hivatkozva többek között elmondja, hogy az emberi gyarlóság még fel-fel üti a fejét, csak nem abban a formában és értelemben, mint mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt... Saját problémáira, családja boldogulására terelve a szót: megvan mindene, a házát átépítette, habár autója nincs, mindennél többet A termelésfejlesztési beruházások realizálása tovább növeli a jövedelmezőséget, s az állatgondozók sokkal jobb körülmények között teljesíthetik feladataikat. jelent számára az, hogy egyik fia okleveles pszichológus, aki a prágai Károly Egyetemen végezte tanulmányait; másik fia ugyanitt tanul, elsőéves orvostanhallgató. Amint e néhány sorból is kitűnik, elégedettsége megalapozott; az érvényesülésnek, a család boldogulásának ilyen magas fokú kielégülését csakis a szocialista társadalom mozdíthatja elő. •Velená Pál Is Igen nagy utat tett meg pályafutása, élete során, ű volt a cikkben említett sztrájk fő szervezője. S a közös gazdaság első traktorosa, majd alelnöke, egy időre. Jelenleg az egyesült EGYETÉRTÉS szövetkezet bélai üzemrészlegén növénytermesztési szakágazatvezető, s ugyanott a helyi nemzeti bizottság elnöke. örömmel újságolja, mi-mindent sikerült az utóbbi három évtizedben építeni, felújítani, létesíteni. A faluban 230 háztartást tartanak nyilván. Az egykori cselédek, nincstelenek, szegény- és középparasztok — és utódaik — sokra vitték a szövetkezetben, a mezőgazdaságban, a népgazdaság más ágazataiban: összesen 77 személyautóval járhatják be az országotvilágot, a falu levedletté hajdani kopott gúnyáját, új köntöst öltött; új községháza, új vendéglő, új üzlet, épült s negyvénférőhelyes új óvoda került tető alá a „Z“ akció keretében, átadásra valószínűleg még ez év őszén sor kerül... Csupán az aggasztó, hogy az újszülöttek száma évről évre csökken. Az is említést érdemel, hogy ebből a hatszázhúsz lélekszámú faluból, a hozzátartozó Mária-majorral együtt, mintegy tizenöt-tizenhat mérnök és pedagógus került kí, s szolgálja a nép ügyét. ötletekben sem szegények a bélaiak: az Ullman báró hajdani kastélyához tartozó üvegházat átalakították művelődésházzá, 300 ülőhellyel, színpaddal. A már ormótlan külsejű bárói rezidencia felújítására államunk nem kevesebb, mint 18 millió koronát fordít, hogy a közeljövőben hasznos célt szolgáljon, küllemével ne rútítsa, hanem csinosítsa a faluképét. Béla község arculatának szépülése az önkéntes társadalmi munkától nem viszolygó lakósok érdeme, akik például tavaly is ötezer órai munkával járultak hozzá a község fejlesztéséhez és csinosításához. Äm Velená elvtárs, hnb-elnök az ivóvíz-kérdéssel is kirukkol, aminek megoldása 1950-től húzódik-halasztódik, sajnos a próbafúrások semmi reménnyel nem kecsegtettek. Ugyanakkor a szeméttelep kérdésének megoldását is nagyon időszerűnek tartja. FEJLŐDÉSI MÉRFÖLDKÖVEK Az 1966-os év mindenképpen újat hozott a bélaiak életébe. Vezetők, dolgozók egyaránt, elsőkként értették meg, hogy a termelőerők újabb összpontosítása, a négy szomszédos kis szövetkezet — a sárkányi, a gyivai, a bélai és a libádi — egyesítése korparancs. Enélkül nincs továbbfejlődés, nincs előrehaladás. A mostoha termelési adottságokat közös erőfeszítéssel, nagyobb beruházásokkal könynyebben ellensúlyozhatják: Lényeges szerkezeti átépítésre, termelésszakosításra, az üzemszervezés és gazdaságirányítás tökéletesítésére, s ezen keresztül természetesen újabb kádercserékre is sor került. Ha lassúbb ütemben is, de az egyes termelóközpontok közötti hozam-, illetve jövedelemkülönbségek kiegyenlítődnek. Az egyesítéskor még csak 3Q. mázsás gabonahozamátlagról beszélgettek, viszont tavaly már a negyvenen Is jóval túljutottak, pedig nem a legkedvezőbbek voltak a termelési feltételeik. Ezt az agrotechnika jobb minőségének, a szakszerű tápanyagutánpótlásnak, a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentésének tudhatják be legfőképp, hiszen a vízszegénység miatt az öntözéses növénytermesztés alig jöhet szóba. Ettől függetlenül cukorrépából hagyományosan bőséges terméshozamot érnek el (például 1964-ben miniszteri elismerésben részesültek, 654 mázsa volt ekkor a hozamátlaguk). Ami pedig az állattenyésztést illeti, itt is történt már előrehaladás az egyesítés óta. A termelésszakosítás ezen a szakaszon még nem ért véget. A tejtermelési célkitűzésük — az ed-_ dlgi 3000 literes fejési átlag növelése“ mellett — az, hogy a jobbára másod- és harmadosztályú tej helyett első és másodosztályút termelni, fejni, s a tej litereként felhasznált erőtakarmányt tovább csökkenteni. Az állatgondozók jobb munkakörülményei előfeltéВ A magyar gyártmányú Sirokkó jelű szárítóüzemnek nagy hasznát veszik; jelentősen gyorsítja a terményszárítás ütemét, s panaszmentesen, megbízhatóan üzemel. ' teleinek a megteremtésére, szociális ellátottságuk további javítására a közeljövőben kerül sor, akkor, ha majd felépül a korszerű, 682 férőhelyes tehéntelep Bélán. A hústermelésben jeleskednek: a 2668 hektáros szövetkezet nem kevesebb, mint 99 vagon húst adott át a felvásárló szerveknek az elmúlt évben. Ezenkívül sikeres a szőgyéni (Svodin) szövetkezettel a sertéshústermelési együttműködésük. Ez 840 ezer korona tiszta jövedelmet hozott az EGYETÉRTÉS szövetkezetnek a legutóbbi évben. Mint Pathó Imre, a szövetkezet főüzemgazdásza tájékoztatott, az egy állandó dolgozóra jutó termelés érték az 1976-os évi 89 ezer koronáról tavaly 104 ezer koronára gyarapodott. Mindent egybevetve, ha a Benkovics János mérnök, á szövetkezet fiatal elnöke által jelzett termelésfejlesztési beruházások az állattenyésztésben realizálódnak, akkor az állatgondozók sokkal jobb munkakörülmények között teljesíthetik majd a reá-i juik rótt, igényes feladatokat és a termelés is jövedelmezőbbé válhat. Tehát a termelőerők összpontosítása, a szövetkezetek egyesítése nem volt hiábavaló. Előbbrevitte a fejlődést, olyan korszakot nyitott meg, amelyben méginkább kiteljesedhet a technika és a tudományos ismeretek, a szellemi erőforrások gyakorlati alkalmazása, méginkább háttérbe szorul a fizikai erőkifejtés, a műveltségi szint az eddiginél is magasabbra emelkedhet. N. KOVÁCS ISTVÁN VITAFÓRUM! VITAFÓRUM! VITAFÓRUM! VITAFÓRUM! EFSZ-EK C°ngresszusa A bőségesebb termésért Az efsz-ek kongresszusát megelőző vitaanyagot áttanulmányoztam, s főleg a tápanyagutánpótlással és az öntözéssel kapcsolatban vannak észrevételeim, javaslataim. Ezért jómagam is szeretném elősegíteni az országos vita kibontakoztatását és eredményességét, ezúttal a Szabad Földműves Vitafórumán keresztül. Szövetkezetünk, a Békéi (Mierovo) Efsz eléggé mostoha természeti adottságok között gazdálkodik, Felső-Csallóközben. A kilencszáz hektáros mezőgazdasági földterületünk jelentős része kavicsos, az időjárási-éghajlati viszonyok sem a legkedvezőbbek. A múlt év júniusában például 24 milliméter volt a csajjadékmennyiség. A múltban az aszály jelentős károkat okozott a növénytermesztésben. Levél- és terméshullás, különböző kéreg-, ág- és csúcsszáradások, sőt egyéb betegségek is felléptek, mint például a lisztharmat-fertőzés stb. Ezerkilencszázhetvenkettő óta előtérbe helyeztük a gyorsan ható műtrágyák, tápanyagok felhasználását, valamint az öntözést. Megfigyeléseink, tapasztalataink szerint a tápdús talajon a növények kevesebb víz felhasználásával hoznak létre azonos szárazanyagot, illetve termést. A nitrogén és a foszfor felvétele az elégtelen talajnedvesség esetében megnehezül, ezért ha a talaj nitrogén- és foszfortartalma bőséges, akkor könynyebb a növények tápanyagfelvétele. A kálium-ellátottság még fontosabb, mert ez növeli a növényi sejtek víztárolóképességét. A korszerű, nagyteljesítményű, kevés kétkezi munkát igénylő öntözőberendezések üzemeltetésére a múlt évben tértünk át. Ilyen a DRUŽBA L—33-as öntözőberendezés, amely egyhelyben képes egv hektárnyi terület öntözésére. Ez a berendezés a Trnavai Gépállomás gyártmánya. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogv módosításokra szorul. Kicsik a szórófejek, s a lapátok, melyek a vízsugarakat törik, hamar elhasználódnak, ugyanakkor pótlásuk nehézségekbe ütközik. A szórófejek nem öntöznek egyenletesen, a vízforrást és az öntözőberendezést összekötő tömlők szintén hamar elhasználódnak, pótlásra szorulnak. A felsorolt fogyatékosságokat a nevezett gépállomás szakembereivel megtárgyaltuk, s Ígéretet kaptunk a hibák elhárítására. A közelmúltban két szovjet gyártmányú, Fregat típusú öntözőberendezést vásároltunk. Ennél a berendezésnél teljesen mellőzhető a fizikai munka, viszont szükségszerűvé teszi a vízforrások áthelyezését a táblák, parcellák közepére. Az öntözőberendezéseket olyan növények esetében üzemeltetjük, amelyek ily módon maximális termést adnak. Jól bevált például a szovjet öntözőberendezés alkalmazása a ikukaricatermesztésben; nem jelent akadályt a kukorica szármagassága, s lehetővé teszik a talaj megfelelő nedvességtartalmának megtartását. Az öntözést kezdjük a DRUŽBA L-300-assal a búzánál, folytatjuk a cukorrépánál. A bratislavai öntözési kutatóintézet tudományos dolgozóitól is sokat tanultunk. Például csapadéknaplót rendszeresítettünk. Ez nagyon fontos, hiszen a kavicsos talaj többszöri öntözést kíván. Egyszeri öntözésre annyi vizet adagolunk, mely a talajt a növényzet gyökeréig beáztatja. Mit jelent az öntözéses növénytermesztés a mi viszonyaink közepette? Tavaly például 405 mázsás hektárhozam-átlagot sikerült elérnünk cukorrépából, búzából pedig 20 mázsával volt több a hektáronkénti hozam, mint az öntözetlen területen. Többéves tapasztalatunk: a szárazság annál nagyobb terméscsökkenést idézhet elő. minél kevésbé tűri a termesztett növény ezt a természeti csapást, minél kevesebb csapadék tartható meg a'talajban Ez a különbözet csakis öntözéssel hozható egyensúlyba. Az is nagyon indokolt — az efsz-ek IX. kongresszusa vitaanyagával összhangban —, hogy az illetékes kutatóintézetek, növénynemesítési állomások tudományos dolgozói törekedjenek szárazságtűrő növényfajták kinemesftésére, valamint az öntözéses gazdálkodás tökéletesítésére, a rendelkezésre álló szakismeretek, újítások, vívmányok közkinccsé tételére, hogv azok minél előbb elterjedhessenek, s kamatozhassanak a termelésben. Kiáts Imre mérnök, öntözési szakágazatvézető Mierovó
