Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 4. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Január >7. Komoly értékelést Napjainkban a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége járási bizottsá­gain alaposan összetorlódott a mun­ka. Egyik fő feladatuk hatékonyan támogatni és elősegíteni az egységes földművesszövetkezetek IX. kongresz­­szusa alkalmából kiadott dokumentu­mok megvitatásának kibontakozását. Ugyanakkor részt vesznek a szövet­kezetek zárszámadó taggyűléseinek és az SZFSZ járási konferenciájának előkészítésében. Ezen kívül segítő ke­zet nyújtanak minden arra rászoruló szövetkezetnek a téli kampány kere­tében tervezett feladatok megvalósí­tásában. Ilyenek például a szövetke­zeti munkaiskola keretében szerve­zett szakmai továbbképző tanfolya­mok, valamint a szociális-társadalmi fejlődés 1979-re szóló tervének kidol­gozása. Az egységes földművesszövetkeze­tek IX. kongresszusának előkészítésé­ben jelentős akciót és komoly felada­tot képez az SZFSZ járási bizottsága tevékenységét értékelő plenáris ülés is, amely e szerv munkáját hivatott felmérni. Azt a tevékenységet, amit a szövetkezetek VIII. kongresszusa óta napjainkig kifejtettek. Egyszersmind értékeli az SZFSZ járási bizottságá­nak az elért eredményhez nyújtott hozzájárulását és bíráló igényességgel állapítja meg, mi az, amit eddig még nem végzett el s milyen intézkedéssel kívánja tevékenységét feljavítani az elkövetkező időszakban. Az értékelés súlypontjaként az SZFSZ járási bizottságának azt a munkáját kell elemezni, mennyiben segítette a munkakezdeményezés és a szocialista verseny kibontakozását egységes földmű vés szövetkezeteink­ben. Érzékeltetni kell a segítség mi­nőségi és mennyiségi növekedését, főképp a verseny fejlettebb formáit, tehát a szocialista brigádmozgalmat, a komplex racionalizáló brigádok, az újítók és a feltalálók tevékenységét illetően. Az egyes SZFSZ járási bizottságok munkájának értékelése során rá kell mutatni arra is, hogyan segített a választott tisztségviselők, a plénum­­tagok, az albizottságok tagjainak ki­terjedt aktívája a szövetkezetekben gyakorlatilag meghonosítani a tudo­mányos-műszaki fejlődés elveit és éleméit a termelési szint javításának és a termelés hatékonyságának foko­zásáért. Továbbá mennyiben segített, feltárni a tartalékokat és ezzel előse­gíteni a hasonló feltételek között gazdálkodó szövetkezetek eredmé­nyeiben mutatkozó különbségek meg­szüntetését. Az SZFSZ járási bizottsága tevé­kenységének értékelésekor nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt a fontos feladatát sem, hogyan segíti elő a szövetkezetek hosszabb távú és évi szociális-társadalmi terveinek megvalósítását. Viszont arra is ki kell térni, hogyan végzi az egészségvéde­lem és munkabiztonsági előírások társadalmi ellenőrzését, hogyan gon­doskodik a tagok üdültetéséről és fürdői gyógykezeléséről, a nyugdíja­sokról, az efsz-ek érdemes tagjairól, miképp alakít ki kellő munka- és életfeltételeket a többgyermekes a­­nyák és a fiatalok számára a szövet­kezetben. Értékeli továbbá az SZFSZ munkáját az eszmei-politikai nevelés, az oktatás terén és aprólékosan elemzi a szövetkezetek egész kultu­rális-közművelődési tevékenységét. Azon járások között, ahol az SZFSZ járási bizottsága a szövetkezetek leg­utóbbi kongresszusától eltelt időszak alatt hasznos munkát végzett a szö­vetkezeti dolgozók felőli komplex gondoskodás terén, kiváló eredmé­nyével a Spišská Nová Ves-i (Igló) járás tűnik ki. E járás szövetkezeteiben jelenleg ötvenhárom munkaközösség verse­nyez a szocialista brigád cím elnye­réséért és öt komplex racionalizáló brigád igyekszik eredményesebbé ten­ni a termelést. Nagy mértékben já­rulnak hozzá szövetkezeteikben a ki­váló gazdasági eredmények elérésé­hez. A komplex racionalizáló brigá­dok között külön dicséretet érdemel a smižanyi szövetkezeté, amely a nö­vénytermesztés terén fejt ki érdefn­­dús tevékenységet. A szövetkezetek a járásban aprólé­kosan kidolgozzák a szocialista tár­sadalmi fejlődés tervét és igyekeznek azt maradéktalanul teljesíteni. E ter­vek teljesítésének eddigi eredményei azt tanúsítják, hogy 1973 óta az SZFSZ hozzájárulásával gyógyfürdői kezelésben több mint hétszáz szövet­kezeti dolgozó és családtagja része­sült. Ugyanezen idő alatt hazai és külföldi üdülésben 1286 szövetkezeti tag részesült, a szövetkezetesek több mint nyolcszáz gyermeke a szünidő egy részét ifjúsági, illetve úttörő tá­borokban töltötte. A szövetkezeti dolgozók egészségi állapotának fenntartása érdekében az SZFSZ járási bizottsága ügyel arra, hogy a szövetkezetek egyes munka­helyein rendszeres egészségügyi vizs­gálatot tartsanak. Bevezették a mun­kába lépéskor kötelező orvosi vizsgá­latot is. Természetesen a higiéniai követelmények és a szociális létesít­mények tisztaságára is fokozott gon­dot fordítanak. Következetesen gondoskodnak a szövetkezetek lakásalapjának folyama­tos korszerűsítéséről, újabb, korszerű lakások építéséről. Figyelmük hom­lokterében a szövetkezeti dolgozók gyermekeinek elhelyezését szolgáló létesítmények, óvodák, bölcsődék épí­tése áll. Ha a szövetkezetnek erre nincs elegendő anyagi eszköze, úgy a nemzeti bizottsággal, illetve egyes ipari üzemekkel karöltve próbálják a kérdést kielégítően megoldani. To­vább bővül a szövetkezetekben az üzemi étkeztetés, növelik a már meg- ] levő konyhák kapacitását s ezek kor- , szerűsítésére is gondot fordítanak. ; Mindezek az intézkedések a tiszta- , ságra, a rendre neveléssel és a test- { edzés, a sporttevékenység fejlesztésé- , vei együtt segítik elő a szövetkeze­tekben az olyan optimális adottságok kialakítását, amelyek a fiatal mun­kaerők megnyerését segítik elő. Ezzel a nők és a kisgyerekes anyák szá­mára is lehetővé teszik, hogy ered­ményesen bekapcsolódjanak a szövet­kezet termelői munkafolyamatába. Ebben a járásban nyilvántartják és éber figyelemmel kísérik a munká­jukban fellelhető tartalékokat s ezt igyekeznek ki is használni. Az elköj vetkező időszakban az SZFSZ járási bizottsága elsődleges figyelmet fordít majd az egyes albizottságok munká­jának javítására, hogy ezáltal a bi­zottságok tevékenysége az egyes szö­vetkezetekben is eredményesebb le­hessen. Rendszeres és állandó szemé­lyes kapcsolat kialakításával igyekez­nek a bizottságok tevékenységét to­vább javítani, hogy ezáltal a szövet­kezetek gazdasági és szociális társa­dalmi feladatait az eddiginél még eredményesebben teljesíthessék. JOZEF PROKEŠ mérnök A földművesszövetkezetek társadalmi szerepe A szövetkezeti gazdálkodás kezdeti szakaszában — amikor a paraszti földek, gazdasági felszerelések éppen hogy bekerültek még a közösbe — az új földművesszövetkezeti tagokkal folytatott beszélgetések során több­nyire csak az „én“ és az „enyém“ szókat hallhattuk a személyes és birto­kos névmások közül. A szövetkezetek többnyire 25—30 éve alakultak. Az eltérő körülmények miatt gazdasági fejlődésük üteme is eltérő volt, de napjainkban már sűrűn használják a tagok minden szövetkezetben a „mi“ és a „miénk“ szavakat. S egyre természetesebb e szavak csengése is, mert az évek múlásával, de főleg az egyesítések után a szövetkezetek nemcsak szilárdan gazdálkodó egységek lettek, hanem egyúttal folyamatosan erősö­dő társadalmi közösségek is. Pontosabban: szocialista társadalmi közösségek a szövetkezetek. Sokat tettek és (esznek például a tagság szocialista szemléletének, gondolko­dásmódjának, közösségi életének fej­lődéséért, általános és szakmai mű­velődésének fokozásáért. A minap az SZFSZ košicei (Kassa) járási bizottságának titkárnőjével, Anna Švecová mérnöknővel beszél­gettem a járás szövetkezeteinek tár­sadalmi szerepéről. A titkárnő elmon­dotta, hogy a járásukban alig van olyan közös gazdaság, ahol ne gon­doskodnának emberi módon a nehéz körülmények között élő idős embe­rekről, a sokgyermekes családokról, ahol ne segítenék különböző formá­ban a fiatalok családalapítását, s ne támogatnák erkölcsileg, anyagilag mindazokat, akik arra rászorulnak. Ma a košicei járás tizennyolc szö­vetkezetében működik a polgári ügyek testületé, amelyekben ötvennégy ön­kéntes szövetkezeti dolgozó tevékeny­kedik. Az elmúlt évben a polgári ügyek testületéi aktív • tevékenységet fejtettek ki. Többek között százhat­vanhat esetben tartottak ünnepi név­adást az újszülöttek fogadtatása al­kalmából, harmincnyolc polgári eskü­vőt és hatvanhárom temetést rendez­tek. A járás szövetkezteiben már ha­gyományossá vált, hogy évente egy­szer megrendezik a nyugdíjasok ta­lálkozóját, megünneplik a születést évfordulókat és tárgyi, vagy pénzju­talomban részesítik a jubiláló szövet­kezeti tagokat. Ma már az iskolából kikerült fiatal szakemberek fogadta­tása is ünnepi keretek között történik, akárcsak a bevonuló katonaköteles fiatalok búcsúztatása és a katonaság­tól hazatérők fogadtatása is. A pol­gári ügyek testületéi a társadalmi tevékenységre évente 1,2 millió koro­nát költenek. De terjed a munkában létrejövő közösségi kapcsolatok legbiztosabb formája, a szocialista brigádmozgalom is. Ma a járás szövetkezeteiben száz­negyvennégy kollektíva versenyez a megtisztelő cím különböző fokozatá­nak elnyeréséért, mintegy ezerhárom­száz taggal. A büszke cím bronz fo­kozatát hatszáznyolcvanhét egyén, az ézüstfokozatot pedig kilencvennyolc brigádtag nyerte el. A szövetkezeteink eddigi fejlődésé­hez, szocialista vonásaik erősítéséhez elsősorban a párt mezőgazdasági po­litikája teremtett jó feltételeket. S el­választhatatlan a megtett út attól a sokoldalú segítségtől, amit a munkás­­osztály, a szocialista állam a szövet­kezeti gazdálkodás első lépéseitől adott a szövetkezetnek. Így érhettünk el nagy változásokat a tulajdonviszo­nyok alakulásában is. Ma már csupán állóeszközökben — szövetkezetenként sokmilliós értékű — olyan szövetke­zeti vagyonnal rendelkeznek a közös Hatékony társadalmi munka Értékes szocialista ikötelézettsége­­ket vállaltaik Želiezovce (Zseliz) la­kosai, a város területén működő üze­mek és a társadalmi szervezetek tag­jai az SZNF 35. évfordulója tisztele­tére. A felajánlások mindenekelőtt a Nemzeti Front választási programjá­ban foglalt feladatok sikeres teljesí­tését hivatottak elősegíteni. Mária Ivaničovától, a VNB titkárá­tól megtudtuk, hogy hetvenhat kol­lektív és 1777 egyéni vállalás szüle­tett, melyek összértéke 9 millió 572 ezer koronát tesz ki. A legtöbb társa­dalmi munka elvégzését a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a SZISZ és a Szlovák Méhészszövetség tagjai vál­lalták. A szocialista vállalás a tömegpoli­tikai és kulturális-népnevelő munká­ra, a nemzeti bizottság költségveté­sének teljesítésére, a gyermekek óvo­dai elhelyezésére, a mezőgazdasági üzemek kisegítésére és a választási program teljesítésére irányul. A tömegpolitikai és kulturális-nép­nevelő munka szakaszán gondoskod­nak arról, hogy a VNB egyes bizott­ságai rendszeresen ülésezzenek, s munkatervük részét képezze az ellen­őrző tevékenység. Megrendezik a pol­gári bizottságok aktíváját, tizenkét nyilvános népgyülést és öt ifjúsági aktívát szerveznek. Az Iskolák to­vábbra is vállalják a város területén gazdaságok, amely a szövetkezeti kö­zösség fel nem osztható, kollektív tu­lajdona. A jövőben még tovább nö­vekszik a szövetkezetek fel nem oszt­ható vagyona, s ily módon is erősö­dik a szövetkezeti tulajdon szocialista jellege. A szövetkezeti tulajdon fejlesztése mellett a népgazdaság és a termelő­erők tervszerű fejlődésének fontos feltétele az is, hogy ezt a tulajdont hatékonyan működtessék, gazdagítsák szocialista vonásait. A föld hasznosí­tása például feleljen meg mind na­gyobb mértékben — a szövetkezeti közösség érdekei mellett — a tár­sadalom egyetemes érdekének is. Vál­tozatlanul nagy erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a földművesszö­vetkezetek minden tekintetben kor­szerű szocialista nagyüzemekké vál­janak. Gazdálkodásukban célszerű fo­kozottabban az ipari jelleg elemeinek fejlesztésére, az együttműködés és a szakosítás terjesztésére építeni. Közös erővel és felelősséggel keressük és támogassuk a gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti formáit, ame­lyek elősegítik mezőgazdaságunk to­vábbi iparosodását, s vele szoros kap­csolatban működő ipari vállalatok, il­letve az állami gazdaságok és a szö­vetkezetek közös tevékenységét, ösz­­szehangolt fejlesztését. Erősíti a szövetkezetek szocialista vonásait az is, ha még következete­sebben alkalmazzák a munka szerinti elosztás elvét, ami általában növeli a közösségi érzést, hozzájárul a meg­felelő munkafegyelem kialakításához, a hozamok növeléséhez. A szocialista demokrácia fejleszté­sé fontos feladat. E területen bőven van még tennivalónk — egyebek kö­zött — a tagság tájékozottságának fokozása, a belső ellenőrzés színvona­lának növelése, a szövetkezeti bizott­ságok tevékenységeinek javítása, a taggyűlések alaposabb előkészítése és a szövetkezetek társadalmi-kulturális feladatainak méltányosabb teljesítése. ILLÉS BERTALAN levő emlékművök karbantartását. Űj, progresszív módszerek segítsé­gével megismertetik a lakosságot pár­tunk politikájának célkitűzéseivel. Eb­ből kifolyólag politikai előadásokat* népi akadémiákat, kérdezz-felelek es­teket rendeznek, s a lakosok talál­koznak a párt alapító tagjaival. Újabb öt helyen rendezik be a forradalmi hagyományok szobáját, tíz helyen pe­dig a példás dolgozók galériáját Tö­kéletesítik a könyvterjesztés és a népművelés színvonalát. Fejlesztik az öntevékeny népművészeti csoportok tevékenységét, s erre az évre húsz együttes és huszonöt szakkör műkö­dését tervezik, melyek negyvenöt al­kalommal lépnek majd a nagyiközön­ség elé. Nagy figyelmet szentelnek arra, hogy a gyermekeket óvodába tudják elhelyezni a dolgozó anyák. A három­százhúsz óvodáskorú gyermek közül pillanatnyilag háromszázat tudnak óvodai ellátásban részesíteni. Nem feledkeznek meg a mezőgaz­dasági üzemeknek nyújtandó segítség­ről sem. A csúcsmunkák idején a la­kosok 17 ezer 076 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Továbbra is szorgalmazzák a szol­gáltatások bővítését, fejlesztik az üzlethálózatot, s egyéb intézkedése­ket tesznek a lakosság életszínvona­lának szüntelen emelése érdekében. A választási prog­ram célkitűzéseinek teljesítése terén folytajták a kilenc­ezer korona beru­házással épülő Is­kolai étkezde és az egymillió korona költségráfordítást igénylő tornaterem építését. E két mű létrehozásánál a lakosok 24 ezer 536 óra ledolgozá­sát vállalták társa­dalmi munkában. A nem beruházás jellegű építkezések terén figyelmüket a közlétesltmények rendbentartására összpontosítják. Öt­száz díszfát, ezer bokrot, ötszáz ró­zsatövet és tízezer virágot ültetnek ki. A lakosok élet- és munkakörnyezetük csinosítása érdeké­ben közel kétszáz­ezer órát dolgoz­nak le társadalmi munkában. Ezt a szocialista vállalást a város lakossága nyilvá­nos gyűlésen vitat­ta meg. Az elhang­zott hozzászólások arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a célkitűzések telje­sítésével az Idén sem lesz baj. Abel Gábor A zselizi Schubert-park, a város lakosainak kedvelt sétahelye, szintén csinosításra szorul. (A szerző felv.) Nélkülözhetetlen a következetes ellenőrzés «*• ♦♦♦ «$♦ *j* »3« *3* *3« »3* »3* *3» *J* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *»* ♦♦♦ *1* Immár hetedik alkalommal rendezte meg a bratislavai Kerületi Mezőgaz­dasági Igazgatóság az efsz-ek ellen­őrző bizottsága elnökeinek és az ál­lami gazdaságok, valamint a közös mezőgazdasági vállalatok üzemi el­lenőreinek aktíváját. Az összejövetel­re — melyen megjelent jaromír Al­­gayer mérnök, a KMI igazgatója is — ezúttal Dvory nad Žitavou-ban (Ud­­vardon) került sor. A vitaindító beszámolóból megtud­tuk, hogy a kerület 251 szövetkezeté­ből 1229-ben tevékenykedik függet­lenített ellenőrző bizottsági elnök, az állami gazdaságok közül pedig csu­pán a Slovenské Pole-i Állami Gazda­ságban nem sikerült megfelelő szint­re hozni az ellenőrző tevékenységet. Ami a közös mezőgazdasági vállalato­kat illeti tizenhét helyen van függet­lenített, három helyen pedig egyéb funkciókat is betöltő üzemi ellenőr. A további harminc közös mezőgazda­­sági vállalatban ez a feladat még megoldásra vár. Legkritikusabb a helyzet a trenőíni, a trnavai és a senicai járásokban, míg a levicei (Léva), Nové Zámky-i (Érsekújvár) és a galantai járással elégedettek az illetékesek. Az utóbb említett járásokban nemcsak az el­lenőrző bizottságok összetétele meg­felelő, de azok az előírásoknak meg­felelően végzik tevékenységüket. Az egyes ellenőrző bizottságok és üzemi ellenőrök által végzett felül­vizsgálások mindenekelőtt a mellék­üzemági termelés, a földalappal való gazdálkodás, a külföldi kirándulások szervezése, a magánlakások építésére folyósított kölcsönök, a termelő-felvá­sárló közti kapcsolatok és a ’kultu­rális-szociális alappal való gazdálko­dás szakaszán fennálló hiányosságok­ra hívták fel a figyelmet. A felszólalók, a Dolná SeC-i (Alsó­­szecse) Efsz, a strážnicei szövetkezet, a Nové Mesto nad Váhom-i Állami Gazdaság, a Dunajská Streda-i (Du­­naszerdahely) Agrostav és a Velkýt Cetín-i Efsz képviselői őszinte hang­nemben szóltak azokról a problémák­ról, melyekkel lépten-nyomon meg kell küzdeniük, s közös nevezőre hozták azokat a célkitűzéseket, me­lyeket a közeljövőben meg kell olda­ni a mezőgazdaságban. Az aktíva több mint háromszáz résztvevője értékes határozati javas­latot fogadott el, melynek értelmében a jövőben tovább aktivizálják az el­lenőrző bizottságok munkáját. Az ellenőrzések során feltárt valamennyi hiányosságot meg kell vitatni a szö­vetkezetek vezetőségi ülésein. A komplex ellenőrzéseket hároméves időközökre kell leszűkíteni. Minden járásban el kell érni, hogy az ellen­őrző bizottságok élére politikailag és szakmailag érett, függetlenített egyé­nek kerüljenek. Az elfogadott határozat betartását az egyes járási mezőgazdasági igaz­gatóságok kísérik figyelemmel, s te­ret biztosítanak azok mielőbbi és megfelelő szinten történő realizálá­sára. (ág)

Next

/
Thumbnails
Contents