Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Január 8« JL__r' Ta n u I j u n к sízni A népművészet az élet tankönyve, nemcsak magyarázza az életet, Ä sízés egyike azoknak a sportžgaknak, melyek az utóbbi időben váltak népszerűvé. Ma már világviszonylatban is a legelterjedtebb sportágak közé tartozik, mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztálynál. Szinte korhatár nélkül űzhető; 3—4 éves kortól, egészen az idős korig. Más sportágakkal szemben az a nagy előnye, hogy míg ennék a szenvedélyünknek hódolunk, a szabad természet frissítő hatással ' van szervezetünkre. A különböző időjárási viszonyok, a tiszta hegyi levegő, nagymértékben járul hozzá testünk felüdüléséhez és fokozza szervezetünk ellenállóképességét. A szocialista társadalom nagy gondot fordít a dolgozók egészségére. A mai életstílus legelfogadottabb pihenési formája az aktív pihenés. A mai ember mindent gyorsan akar megtanulni. Talán ehhez nyújt segítséget ez a képes cikksorozat, a sízés alapjainak a megismerésével kapcsolatban. A mini sítanfolyamot Tóth Jánosnak, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola torna szakos tanárának tollából és felvételeiből közöljük. I. A SIKLÄS A lesikló alaphelyzet ismeretében kezdjük el első lesiklási próbálkozásainkat. A lejtő tetején álljunk fel lesikló alaphelyzetbe úgy, hogy léceink mintegy 15—20 centiméterre, egymással párhuzamosan legyenek. Egyenes állásunkból hajlítsuk bokánkat és térdünket előre. Arra kell legjobban figyelnünk, hogy testünk súlya a talp közepében összpontosuljon és hasson a talajra. A biztonságos állóérzet kialakulása végett végezzünk terhelési gyakorlatokat, előre-hátra. Páros botlökéssel induljunk el- lefelé, lehetőleg úgy, hogy a siklás közben testtartásunk ne változzon meg. Egyenes siklásnál a testsúly a két lécen egyenletesen oszlik meg. Testünk a lécre merőlegesen álljon és Súlypontunk a talpközépben legyen, így hasson a halajra. (Semleges testállás.) (Folytatjuk) Tanár a pályán Bálint Ernő tanár elmondotta, hogy az első mérkőzését a Salka—Štúrovo iskolák közötti’ találkozón vezette. Ezen a mérkőzésen kapott kedvet arra, hogy bírói képesítést szerezzen. Azóta több szakmai vizsga sikeres letétele után már kerületi szinten „fütyül“. A szakmai felkészültségen kívül fontosnak tartja, hogy a bíró fizikai állóképessége megfeleljen a követelményeknek, mert csak így lehet ott minden eseménynél, ami a pályán történik. Egyik legszebb élménye, amikor Zselizen a magyar színészválogatott—Zseliz mérkőzést vezette. Rendszeresen járatja és olvassa a Népsport képes mellékletét, a Játékvezetőt és a csehszlovák TIP sportújságokat. Párkányban bekapcsolódik a CSEMADOK munkájába. Szerény, szorgalmas ember, hiszen a sok elfoglaltsága mellett levelező tagozaton a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán (Szegeden) újabb tanári oklevelet szerzett földrajz szakon. Bálint Ernő terve, hogy a játékvezetés terén is felsőbb osztályba kerüljön, és ahogy én ismerem ezt a szorgalmas, szerény tanárembert, a célját el is éri. Kívánom, hogy az 1979-es labdarúgó évben jó egészségben harsanhasson fel a labdarúgó pályán igazságot osztó bírói sípja. Majerszky Márton Ä hires zeneszerzőről, Smetanáról elnevezett üdülőház, a luhaöovicei fürdő legreprezentatívabb épülete, téli köntösben. Fotó: —tt— hanem meg is tanít arra, hogyan éljünk, irányt ad az ember gondolatainak s ítéletet mond a valóság jelenségeiről. Ennek megfelelően a népművelési munka nem csupán szórakozás, a művészi képesség lehetőségeivel, nem csupán játékszer a széppel, hanem komoly és felelősségteljes hivatás. Mert a kultúra és a velejáró művészi élmény nemcsak az élet díszítő eleme, hanem az embert nemesítő, társadalmat alakító tényező is. • • • A népművelés terén — a fenti céloknak megfelelően — gazdag és sokrétű a kultúrmunka a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban. Erről győzött meg bennünket az a beszélgetés is, amelyet Jarábek Imrével, a járási művelődési központ osztályvezetőjével, Barak László népművelési dolgozóval, valamint Konkoly Cecíliával, Szabó Jolánnal és Rácz Lászlóval, az egyes népművészeti ágazatok vezetőivel folytattunk. A járás kórusmozgalmának fejlődését mind nagyobb felelősségtudattal főleg a CSEMADOK-szervezetek irányítják. A rendszeres értékelések azonban arra is figyelmeztetnek, hogy noha a zenei életet több kórus tevékenysége színezi, az alapoknál több helyen baj van. Az egyik helyen a szakmai színvonal alacsony, a vezetés következetlensége, az anyagi támogatás szűkössége okoz gondot, másutt az énekkar feladatainak értelmezése nehezíti meg a kórusok munkáját. Az énekkarok tagjai gyakran cserélődnek, ezért a próbákra gyakran új emberek járnak. A felsoroltak magukkal hozzák a középszerűségbe való fulladás veszélyét. A járás énekkari mozgalmát jelenleg hat kórus képviseii.Közülük dicséröleg a CSEMADOK Samorínl (SomorjajHelyi Szervezete mellett működó Híd vegyeskarról szólhatunk, mely a Kodály-Napokon harmadik helyezést ért el. Szerencsére a fiatalokkal — az iskolák és lelkes pedagógusaik révén — jobban állnak. A járás 24 általános iskolájában működik énekkar. Sajnos, az iskolai énekkarok ténykedésében is fennáll az ellentmondás. Többéves önfeláldozó munkára van szükség, míg a diákkórusok tagjai összeszoknak. Az iskola padjaiból kikerülve viszont kárba vész a pedagógusok többéves, valójában dicséretes tévéken у ség e. Iskolás kortól a felnőttek közé jutás — megfelelő összekötő kapocs hiányában — a népművészet egyéb ágazataiban is gondot okoz. Az ifjúság népművészeti tevékenysége szegényes, ami sajnos országos gond is egyúttal. Örömteli viszont, hogy az éneklőcsoportok mozgalma a virágkorát éli. A pódafaiak, udvarnokiak, hodosiak, csalióközkürtiek, hogy csak párat említsünk, szerepelnek a legeredményesebben. Közös törekvésük a hagyományok ápolása. A népi közösség egyszerre ront és épít a népköltészetben. Csallóközben is sok az olyan népköltés, mely lassan feledésbe merül, szétporladt, részeire bomlott, értelmetlenné vált. De még a zilált szövegek is őriznek olyan részekét, olyan sorokat, amelyek másutt hiányoznak, vagy amelyek révén rejtett összefüggések vannak — tehát értékük van, s érdemes ezeket ápolni. A ýárás népi táncmozgalmát művészi szinten a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes képviseli. De fejlődőképes a Somorjal Népművelődési Ház, a CSEMADOK helyi szervezete mellett működő Csalié Népművészeti Együttes és a hodosi tánccsoport is. Iskolásokból a közelmúltban Somorján Apró- Csalié néven gyermek táncegyüttes alakult, amely a kezdő lépések megtétele után a közelmúltban a közönség előtt is sikeresen szerepelt. A járás népitáncmozgalmát olyan kiváló szakemberek irányítják, mint Horváth Rudolf, Sipos Károly, Czingel László és Balódi Béla. » * • A népművészeti munka egyik sajátos és népszerű ágazata a színjátszás, mely a járás falvaiban gazdag múltra tekint vissza. A műkedvelői szinten, rőleg a somorjal Üzenet nevet viselő irodalmi színpad tevékenységéről 'kell szólnunk. Annak ellenére, hogy az együttes viszonylag rövid múltra tekint vissza, máris kialakította sajátos „ars poeticá“-ját és stílusát. A csoportban folyó elmélyült munka eredményeként a legjobb hazai kisszínpadi együttesek közöt tartjuk számon ezt az együttest, amely műsorválasz-i fásban következetes, művészi színvonal tekintetében pedig egyenletes teljesítményt nyújt. A gyermek irodalmi színpadok közül e forma legeredményesebb képviselői a lehnicei (Nagylég) és a Nový Život-i (Illésháza) kisszínpadok. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a népművészet egyik furcsa, de gyermeket és felnőttet egyaránt szórakoztató formája, a bábjátszás. A! bábjátszást már óvodás korban megszerettetik a gyérmekkel, s a bábok Népműveléssel az új embertípusért folytatott színjátszás sikere vagy bu- Jkása ebben a járásban is a rendezői munka sikerétől, valamint a műsorválasztástől függ. Sajnos, a színjátszó csoportok vezetői — néhány kivételtől eltekintve — nem tartják fontosnak a szakmai továbbképzést, az iskoláztatásokra nem mennek el, vagy olyan személyt küldenek, akinek kevés köze van a rendezéshez. Időszerű lenne a járási metodikai tanács létrehozása is, mert a megfelelő módszertani támogatás hiányában, a hibák leggyakrabban a próbákon, vagy az előadásokon jönnek elő, amikor kevés lehetőség van a javításra. Rendszeresen kilenc színjátszó csoport tevékenykedik: a dunaszerdahelyi a „B“, a többi pedig a „C“ kategóriában. A „C“ kategóriába sorolt színjátszó csoportok közül legeredményesebben a felsővámosiak szerepelnek, akik a járás színjátszását eredményesen képviselték a Jókai- Napokon is. A „D“ minősítésű osztályba sorolt gyermekcsoportokat hat iskola képviseli. Itt legeredményesebben az Orechová Potôň-iak (Dióspatony), Horná Potôň-iak (Felsőpatony), topolníkyiak (Nárasd) és a holiceiek (Gelle) szerepelnek. Az általános színvonal emelése és a tapasztalatcsere érdekében a színjátszók járási seregszemléjét ebben az évben összpontosítva szeretnék megrendezni. Az űj színpadi formát hat felnőtt és kilenc gyermek irodalmi színpad képviseli. Színvonal tekintetében dicsé, varázsa az egész iskolás korban végigkíséri a tanulókat. A bábjátszás legkiválóbb képviselői a dunaszerdahelyi, eperjesi, ekecsi stb. iskolák. A bábjátszás pedagógiai jelentőségét és nevelő hatását a közelmúltban Jarabikné Trúchli Gabriella dolgozta fel pedagógiai tanulmányában. A szép észrevevésére, a szép igényére, a szép létrehozására való törekvés egyik leghatékonyabb eszköze az esztétikai nevelés. A gazdag képzőművészeti, fotó és film szakköri tevékenység azt bizonyítja, hogy a járási népművelési központ ennek az elvárásnak is maximálisan eleget tesz. A kulturális és ősztétikai élmény, alakítja az embert és arra sarkallja, hogy tökéletesítse életkörülményeit.. Ilyen élményeket kell nyújtania a szocialista kultúrának. Ennek alapfeltétele azonban az, hogy mindenki valamilyen művészi területnek úgyahogy aktív művelője legyen. Mert ahogy igaz, hogy művész csak az lehet, aki a művészetek valamelyik területén művésszé fejleszti magát, úgy; igaz az Is, hogy jó műfelfogó is csak az lehet, aki belekóstol a művészi formálásba. Ezért kell minél nagyobb tömeget bevonni az aktív munkába, hogy ezen keresztül felnevelhessük a művészetek rajongóit, felfogóit. Ez a népművelői tevékenységen túlmenően kötelesség is, aminek a Dunaszerdahelyi Járási Népművelődési Központ —< a felsorakoztatott problémák ellenére — eleget tesz. Csiba László И1И»«М111И111»»Ш1Ч111И1И1ШЧ|Ц||Щ A párhuzamosan bonyolódó jelenetek, egymást váltogató párbeszédek jelzik a színpadot jól ismerő drámaíró stílusát. Amikor Carlo Goldoni (1707—1793) A hazug ot megírta, az olasz színházművészet a fénykorát élte. A vallási és politikai tényezők is kénytelenek voltak ezt tudomásul venni, ha hatni akartak a tömegekre. A színház szenvedélye volt a társadalmi osztályok mindegyikének: a nagyuraknak éppúgy, mint ía szegény embereknek. így nem csoda, hogy a XVIII. századból több ezer színdarab maradt ránk, amelyekből az olasz realista jellem vígjáték megalkotója, Carlo Goldoni legalább 260-t írt. Jeleneteiben ötletesen váltogatta az életből vett cselekvések fordulatait, csattanós meglepetésekkel látva el a nézőt. Addig beszélt, vitatkozott terjengősen áradozva, míg végre is belopta erkölcsi intelmeinek ügyes keverékét a közönség érdeklődésébe. Helyzetei mindig élénkek, majd mindig színészileg is kitűnőek lettek. S hogy párbeszédeiben elmésség szikrázik, azt talán fölösleges külön felemlítenünk. A vígjáték meséjét részletezni sem lenne célszerű, mert Lelio hazugságai meglehetősen szerteágazók. A cselekmény lényege viszont egyszerű. A tiszteletreméltó Pantalone fia, Lelio, aki különben vidám, szeretetreméltó fiatalember, hazudik. Sorozatosan hazudozik, szélhámoskodó ember módjára linkel, hol képmutató dicsekvésből, gátlástalan hencegésből, s talán már maga sem tudja, hogy miért is állít valótlant, amikor másokkal beszélget. Apja kétségbe van esve. Mindent elkövet, hogy megházasítsa fiát: az élet komoly gandjai talán észre térítik. Ki is szemel számára egy csinos menyasszonyt, Rosaura kisasszonyt, Balanzoni orvos nagyobbik leányát. Az apa persze éppen az a személy, akivel Lelio azt imént ismerkedett meg, s mind a ketten szerelemre lobbantak. Ebből ered azután a félreértés. Tudni se akar apja házassági terveiről, de hogy minden további erőltetésnek elejét vegye, azt hazud-Az elénktáruló színpad már eleve megsejtet valamit: a színek varázsa, a fényhatások és a jó zenei bevezetés harsány tónust ad az ügyesen kavargó táncos mozdulatoknak (Katona István beállítása). Ahogy kezdődik a játék egyre tisztább képet kapunk arról, hogy Takáts Ernőd, a rendező és a színészek is vállalták a Goldoni adta jellemzés hangsúlyát, szellemesen gördülő játékosságát. Az a találékonyság, amelyet Lelio hazugságaiban kifejt, varázsszert ad Boráros Imrének, hogy imponálóan hazudjon. kitűnő játéka és Flarindó (Pöthe István) kissé öncélú karikatúrájához. Holocsi István Arlecchinőja a commedia dell’arte együgyű bohóca, a komikus alakok groteszkebb fajtájából való. Kóklerségei jókedvűek. Leleplező gunyoros megjegyzéseit csípősen teszi nevetségessé és stílusosan egészíti ki szélhámoskodó gazdája jellemrajzát. Ábrázolásuk így kellő önfegyelemmel és művészi tartalékkal, olyan alakokat kreál, akiket az előkelősködő nyegleség formált ilyen igaznak, művészileg ilyen érettnek. Florindó A HAZUG A múlt és a jelen tükrözése Takáts Ernőd rendezésében ja, hogy ő már nős, hogy utazásai során frigyre kényszerítették, s hogy a felesége áldott állapotban van. Csakhogy a félrevezető turpisság most is napfényre kerül. Amikor Lelio végre előáll az igazsággal, már senki sem hisz neki. Se apja, se a leány, sem a többiek. Az, hogy „jóhiszeműleg tévedett“, hogy „csínytevésböl füllentett“, s hogy Rosaura iránti érzelmeiben, tiszta szerelmében semmi hazugság nincs, nem tudja elhitetni többé senkivel. így veszíti el a hazug a nőt, akit szeret. A végszó is frappáns: „Hányszor vágtam ki magamat mindenféle hazugságból — és tessék, ebben az első igazságban milyen csúnyán belevesztetteml“ Azok a jelenetek, amikor megtréfálja apját, amikor Rosaurát és Beatricét hitegeti, amikor Balanzoni doktorral „tárgyal“, vagy szolgáját Alrecchinot oktatja, fényes jelenetek. A szerző és a rendező leleményét semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Lelio köré rendelt mellékfigurák jellemrajzát is előtérbe hozza, hogy a párbeszédek konfliktusaiból jobban érződjön ki a morális intelem, a figyelmeztető szándék: a mindenkihez szólás, a mindenkié levés igénye: egy nevettető szerző ajándéka a nevetni, tartalmasán szórakozni akarókhoz. A helyzetek és az ötletektől sziporkázó dialógusok: Pantalone (Turner Zsigmondi és Balanzoni (Fazekas Ijnre) szerepének eltúlzott rögtönzésein és a koreografált jelenetein, az ízlés érdekében viszont módosítani kéne! Tóth László (Brighella) és Bugár Gáspár (Ottavio) szerepe sem mosódik el a nagy kavargásban. Ok is találó jellemrajzot adnak, mértéktartó játékukkal. Az alakok megrajzolásában, mindannyiuk hanghordozása, modora és cselekvési intenzitása, a saját legjobb színvonalát nyújtja. Kár, hogy nem a „vendégszereplö“ Kövesdy Szabó Marika játssza Rosaurát. Bár Colombina alakjában is remek helyzeteket teremtő, kitűnő ábrázolóerejét bizonyítja. Jókedvűen, a maga örömére is játszik; természetes és kedvderítő. Mák Ildikó, igazi szépség Beatrice szerepében. О is bizonyítja, hogy súlya és társadalmi jelentősége van jelenlétének. Szívvellélekkel olvas szerepébe, a kollektív játék rendezői egységébe. Nem így Varsányi Marika, aki talán önhibáján kívül, ismét a helytelen szereposztás áldozata lett Rosaura esetében. Ontetszelgő pózai leértékelik az amúgy sem neki való szerepet. A szerepadta szituációk, a rendezői ötletek biztosítják ugyan sikerét, de ez kevés ahhoz, hogy jeleneteit egyértelműen eU ismerjiik. Kopócs Tibor díszletei és jelmezei minden szempontból kifejezőek. A szintér éppoly kitűnő, mint a ruhák tarkasága: egyformán jellemzik azokat, akikhez tartoznak. Matus János külön dicséretet érdemel hozzáértő zenei közreműködéséért. A képváltások aláfestése találó: az ilyen „hanghatás“ igényre neveli a nézőt. A hazug Goldoninak a remekműveiből valő. A több mint kétszáz évvel ezelőtt megteremtett alakok, helyzetek és játékötletek számtalanszor cseréltek már ruhát az évadok és a kialakult rendezői koncepciók során. Szabó Lőrinc kitűnő fordításában újszerű ez a játék, legfeljebb a forma változott, hogy jelenünk tükörképében valahol önmagunkat is felfedezhessük. Bizonyára Takáts Ernődnek is ez volt a célja frappáns rendezésével. SZUCHY M. EMIL