Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 4. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. január 27, csakhogy az teljesíthessék A társadalmi érdekek szolgálatában A Nőszövetség izsai szervezete nemrégen értékelte évi munkáját. A beszámoló külön-küiön foglalkozott a politikai nevelőmunka, a gazdasági feladatok teljesítésével kapcsolatos munkaaktivitás, a nők társadalmi kül­detése és nevelő szerepe terén kiala­kult helyzettel, valamint a szervezeti élet feladataival. A szervezet tagjainak a fele mun­kahelyén részt vett különféle politi­kai iskolázáson és tanfolyamon. Egy tag a marxizmus-leninizmus esti egyetem hallgatója. A helyi efsz-ben dolgozó nőszövetségi tagok számára a szövetkezet pártbizottsága szerve­zett politikai oktatást. A tagok aktivitására jellemző, hogy kilencen rendszeresen részt vesznek, közreműködnek a polgári ügyek tes­tületének munkájában. Fekeresték idős polgártársainkat, felköszöntötték az 50. házassági évfordulójukat ün­neplő idős párokat, az arany- és ezüstlakodalmasokat, segédkeztek az újszülöttek névadó ünnepségeinek megszervezésében. Szervezetünk tagjai rendszeresen Síjártak a népművelési központ elő­adásaira, melyek között világnézeti és jogi kérdésekkel foglalkoztak leg­inkább. Kulturális rendezvényeken is aktivan közreműködtek, és sikerrel szerepeltek az „Elet szépsége“ elne­vezésű járási kiállításon, s felsőbb fordulóba jutottak, így részt vesznek az országos kiállításon. A nőszövetségi tagok tavaly kétszer is részt vettek társadalmi munkával a Nemzeti Front választási program­jának a megvalósításában. A helyi szövetkezetnek is segítettek a ter­­inénybetakarításban. A helyi óvoda és általános iskola étkezdéjének szakács­női bekapcsolódtak a „mindenki szo­cialista módon“ versenybe. A közös munka eredményességének egyik jellemzője, hogy már hosszabb ideje minden igénylő elhelyezheti gyermekét óvodában. Úvodaproblémát tehát községünk nem ismer. Sőt, a nőszövetségi szervezet közbenjárására a helyi nemzeti bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a többgyermekes csalá­dok gyermekei fizetési kedvezmény­ben részesüljenek az iskolai étkezdé­ben. Ugyancsak a nőszövetségi tagok ügyelnek arra, hogy a cigány lakos­ság gyermekei rendszeresen járjanak iskolába, a kisebbek pedig ne kerül­jék el az óvodát és a napközit. A hatvan tagú helyi szervezet álta­lában eredményes, sokrétű munkát végzett. Egyes tagok a környékbeli üzemekben fejtenek ki érdemdús te­vékenységet. Most főként a taglétszám növelésére törekszenek, hogy köz­ségükben mind több nő kapcsolódjék be a szervezetünk által kifejtett szé­lesen elágazó társadalmi munkába. KURUCZ NÄNDORNÉ A nők aktivitása Társadalmunkban a nők pótolhatat­lan hivatást töltenek be mint anyák, mint a fiatal nemzedék nevelői s alig van olyan terület, ahol ne vennének részt a gazdaság fejlesztésében. A Szlovák Nőszövetség Komárnői Járási Bizottsága évek óta eredmé­nyesen dolgozik. Tevékenysége első­sorban abban nyilvánul meg, hogy társadalmi munkára mozgósítja a nő­ket. Vilma Bardiovská, a Szlovák Nő­szövetség Komáromi Járási Bizottsá­gának elnökségi tagja és mezőgazda­­sági bizottsága elnökének tájékozta­tása szerint a járás területén a Szö­vetségnek több mint négyszáz tagja dolgozik a mezőgazdaságban. A me­zőgazdasági bizottság kezdeményezé­sére az utóbbi évek során tizenhat szocialista brigád alakult. Ezt úgy szervezték meg, hogy a járási elnök­ség üléseit mindig egy-egy helyi szer­vezetben tartja, ahová meghívják a szomszéd falvak szervezeteinek aktív tagjait is. Így alkalom nyílik arra, hogy a nők jobban megismerjék egy­más életét, munkakörülményeit, ta­pasztalatokat szerezzenek s egyúttal arra ösztönzik őket, hogy egyre töb­ben kapcsolódjanak be a társadalmi munkába. A járási bizottság nagyra értékeli a szocialista brigádok tagjai­nak eredményeit, ezért arra törek­szik, hogy lehetőleg a mezőgazdaság minden szakaszán szocialista brigád alakuljon. A múlt évben az elnökség Kolárovóban tartotta ülését, s nem sokkal később a baromfitenyésztésben — ahol kizárólag nők dolgoznak — munkabrigád alakult. A járási bizottság a nők politikai aktivitását is nagyra értékeli. Az üzemi nevelőmunka keretében a nők többsége különböző politikai és szak­mai tanfolyamokon vesz részt. Továb­bá sokan középkorú pártiskolázáson sajátítják el a marxizmus-leninizmus alapjait és olyanok is vannak, akik politikai tudásukat a marxista-leni­nista esti egyetemen tovább növelik. A helyi szervezetek tagjai a „Mindent az emberért“ akcióba is aktívan be­kapcsolódnak. A múlt évben például a vojnicei és a Ďuľov Dvory-1 ÁG he­lyi óvodájának rendbehozatalánál se­gédkeztek. A szervezet tagjai sok­sok órát ledolgoztak, óvodák minél előbb küldetésüket. A járásban már hagyománya van a különböző szak- és kulturális körök működésének. Ez. egyebek között szakmai és irodalmi előadások meg­szervezését, szerzői estek rendezését jelenti. A „Kis családi iskola“ címen iskolázás folyik, amelyen a nők zö­me részt vesz s ahol egy-egy téma keretében előadást tartanak a családi életre nevelésről, az újszülöttek gon­dozásáról stb., főleg a fiatal tagok részére. A szakmai ismeretek megszerzését a haladó tapasztalatok iskolája, és a szövetkezeti munkaiskola teszi lehe­tővé. A Nőszövetség járási bizottsága arra ösztönzi a helyi szervezetek tagjait, hogy minél többen vegyenek részt ezeken az iskolázásokon, továb­bá, hogy akinek nincs meg a szak­­képzettsége, az tévúton szerezze meg. Vilma Bardiovská szerint hiányosság, hogy még mindig kevés a nők sorai­ból kiemelt dolgozó. — Főképpen a mezőgazdaságban szervező funkciót betöltő dolgozókra gondolok — mondotta az elnöknő. — Járásunkban nincsenek női agronó­­musok, zootechnikusok, főmérnökök, szövetkezeti elnökök. Pedig a mező­­gazdasági főiskoláról bizonyára nem­csak férfiak, hanem nők is kikerül­nek. De ők jobbára a termelés más ágazatában dolgoznak. A kedvezőtlen munkabeosztás miatt maguk a nők sem szívesen vállalják. Járásunkban a njezőgazdaság területén különben is viszonylag kevés nő dolgozik. A helyi szervezetek tagjai munká­juk után énekelni, táncolni, egyszó­val szórakozni is szeretnek. Jól mű­ködnek a hagyományos népviseletbe öltözött éneklő csoportok. Ilyen ének­lő csoport van a kravanyi, a martov­­cei alapszervezetben és másutt. Ezek az éneklő csoportok a polgári ügyek testületéinek a munkájába is bekap­csolódnak. Családanyákat, háziasszonyokat se­gítik az egyes szervezetek főző- és varrőtanfolyamai, amelyek irápt igen nagy az érdeklődés. A járási bizott­ság kezdeményezésére az egyes szer­vezetek, főleg a komáromi szervezet, nagy súlyt fektetnek a cigány szár­mazású nők esztétikai, érzelmi és egészségügyi nevelésére. Számukra külön főzőtanfolyamot rendeztek több ízben is. Továbbá megszervezték a higiéniai alapismeretek kurzusát, ame­lyen sok cigány származású nő vesz részt. A járási bizottság fontos dolognak tartja az élet- és munkakörülmények javítását. Épp ezért a helyi szerveze­tek tagjai rendszeresen részt vesznek a községszépítési akciókban, a mun­kahely környékének csinosításában. A járás lányai és asszonyai eddig is különös figyelmet szenteltek a virá­gok, virágágyások, rózsabokrok stb. ápolásának. Ezt a feladatukat az idén sem akarják elhanyagolni. —nt— Kicsinyeink ünnepe A nemzetközi gyermekév kettős ünnep hazánkban a legkisebbek számá­ra, mert az idén áprilisban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a SZISZ Pionírszervezete. Nemzedékváltásnyi időszak telt el a szervezet életében. Az egykori pionírok, az első úttörők manapság már családapák és sokan talán ma is a mozgalomban, ennek felsőbb formáiban tevékenykednek. A kettős esemény nagy alkalom lesz arra, hogy a pio­nírszervezet széleskörűen kibontakoztassa tevékenységét; minden láncszemének munkája új formákkal gazdagod­jék, hogy nagyobb vonzóerőt gyakoroljanak a legkiseb­bekre és hatványozott erővel nyilvánuljon meg a szocia­lista tartalom. Pionírjaink nevelése a kommunista nevelés szerves részét alkotja, természetesen ennék átfogó programja magán viseli a nevelés objektumainak sajátos vonásait.­A közös célt a központi jelszó fejezi ki: „Éljünk, ta­nuljunk és dolgozzunk a szocializmusért!“ A pionírszervezet e jelszó jegyében sokrétű tevékeny­séget fejt ki, illetve biztosítja ennek feltételeit. Így az idén is méginkább kibontakozik eszmei-nevelő, sport-, turisztikai, termé­szettudományi és művészeti tevékenysége. A jubileumi év fő rendezvénye, mondhatnánk látványosnak ígérkező akciója a Pionír felsorakozás 30 lesz. Ez a rendezvény arra hivatott, hogy kifejezze gyermekeink életörömét a szocialista hazában, és szervesen bele­illeszkedik a SZISZ általános nevelési rendszerébe, öt irányban bontakozik ki, melyeket ötágú vörös csillag jelképez, s az egyes ágakat pionírdalok­ból vett Idézetek jelölik meg: Jelszavunk: Légy felkészülve, Egy a jelszónk a béke, Vörös nyakkendők, Ha felnövünk, erősek leszünk. Ragyogjon a nap. > A jubileumi évben különféle versenyekre kerül sor. A részvevők elnyer­hetik a 30. évfordulóról elnevezett őrs és csoport címet. Mint ahogy a nemzetközi gyermekév akciója is több társadalmi szervg­­zet ügye, a kormány védnöksége alatt, ugyanúgy a pionírszervezet 30. év­fordulója sem kizárólagosan a SZISZ Pionírszervezetének ügye lesz, ha­nem az oktatási dolgozók, a szülői munkaközösségek tagjai mellett a Nemzeti Front más tömegszervezetei is bekapcsolódnak az akció felkaro­lásába, s természetesen igazodik ehhez a különféle kiadó vállalatok tevé­kenysége is. Szocialista társadalmunkban minden feltételünk megvan ahhoz, hogy méltóképpen kifejezésre juttassuk, amivel a gyermekek nevelése és gon­dozása terén joggal büszkélkedhetünk, s ez mind a párt és a szocialista rendszer előnyeit bizonyítja az egész világ előtt. —in— Emlékezetes évforduló Az idén emlékezünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójáról. A felkeléssel kulminált a szlovák népnek a nemzeti szabadságáért és a Csehszlovák Köztársaság megújhodá­sáért, a német fasiszmus és a szlo­vák klérofasizmus ellen vívott harca. Ehhez a történelmi eseményhez fűző­dik a csehszlovák légierő harci ha­gyományainak egyik dicső fejezete. Csehszlovák légi egység alakulása a Szovjetunióban fontos határkő lett ellenállási harcunk történetében. A- mikor az 1. csehszlovák vadászrepülő ezred harci feladatokat teljesített a Szlovák Nemzeti Felkelés idején, a Szovjetunió területén létrejöttek egy felsőbb légi egység megalakulásának feltételei. fi párttagkönyvcsere jelentősége A CSKP Központi Bizottsága a múlt év decemberi ülésén úgy döntött, hogy tagkönyvcserét hajt végre. Ez az akció egyben értékelése lesz a pártszervezetek XV. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításáért kifej­tett munkájának is. Ezt a jelentős eseményt pártunk mindenekelőtt a munka javítására, a párt sorai egy­ségének szilárdítására, a párt aikció­­képességének fejlesztésére, a lenini normák, módszerek, munkastílus kö­vetkezetes érvényesítésére használja fel. A CSKP KB 12. ülésének határoza­tában többek között ez állt: „A párt, szervei és szervezetei politikai szer­vező és eszmei nevelőmunkája haté­konyságának elmélyítésére irányuló törekvés során a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja a párttag­sági könyvek cseréjének végrehajtá­sát. Ezért szükségesnek tartja, hogy a tagkönyvcserét a pártalapszabályzat szellemében készítsék elő és hajtsák végre oly módon, hogy hatékonyan elősegítse a párt forradalmi jellegé­nek szilárdítását, a CSKP-tagság je­lentőségét és súlyát, a kommunisták tevékenységének, felelősségének és fegyelmezettségének növelését, a pártalapszervezetek akcióképességé­nek erősítését. Ezzel együtt mozgósít­va az állami, a gazdasági és a tár­sadalmi szervek és szervezetek, a szo­cialista társadalmunk politikai felépí­tése valamennyi láncszemének igye­kezetét a CSKP XV. kongresszusán kitűzött gazdasági és kulturális fej­lesztési feladatok következetes telje­sítése érdekében.“ A CSKP Központi Bizottságának ha tározata alapján a komáméi (Komá rom) járásban is hozzáláttak a tag­­könyvcsere előkészítéséhez. Szabó Im­rével a járási pártbizottság ideológiai titkárával arról beszélgettünk, hogy eddig milyen intézkedéseket tettek a tagkönyvcsere előkészítésével kapcso­latban és milyen jelentőséget tulajdo­nítanak e fontos akciónak a pártszer­vezetek életében. — Az elméleti és gyakorlati előké­szítést lényegében már december 20-án elkezdtük. Kétnapos értekezle­tet tartottunk, amelyre meghívtuk a pártszervezetek elnökét, aktivistákat, s a lektorcsoportok tagjait. A tanács­kozásnak az volt a fő célja, miképp valósítsuk meg járásunkban a köz­ponti bizottság határozatait. Aztán ki­sebb csoportokban is bonckés alá vettük a jelentős feladat megvalósí­tásának módját, majd az elnökség állásfoglalása után kialakult közös véleményt írásban elküldtük a párt­­szervezeteknek. Ebben a kiadványban mélyen elemeztük a tagkönyvcsere politikai jelentőségét, s azt is, mi a legfontosabb tennivaló. — Mik az elképzelések e fontos feladat megvalósításával kapcsolat­ban? — Mindenekelőtt le akarjuk mérni a pártszervezeteik munkájának színvo­nalát, a vezetőség és a tagság aktivi­tását, milyen feladatokat nem telje­sítettek, hol vannak a tartalékok, miért nem aktívak az egyes tagok, s termérszetesen milyen az ideológiai felkészültségük, mennyire jártasak a legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális kérdésekben. Első feladat lesz a vezetőség munkájának értéke­lése, amelyet a járásból kiküldött bi­zottság végez el. Fő célunk a jó poli­tikai légkör megteremtése, vagyis hogy a vezetők nagy jelentőséget tu­lajdonítsanak a tagkönyvcserének. Érthetően, nemcsak az aktivisták, hanem az apparátus Is nagy részt vállal a munkában. A járási bizott­ság titkárai végzik majd a legjelentő­sebb szervezetekben a tagkönyvcsere előkészítését. Legjelentősebb feladat a mezőgazdasági titkárra hárul, aki öt körzetben lesz felelős, s Irányítja a mezőgazdasági üzemek pártszerve­zeteiben a fontos akció lebonyolítá­sát. Bár az ipar is jelentős járásunk­ban, a mezőgazdasági termelésnek mégis nagy fontosságot tulajdonítunk a lakosság élelmiszerrel való zavar­talan ellátása szempontjából. A mező­­gazdasági üzemekben a zárszámadó közgyűlések előkészítésében is fog­lalkoznak a párttagkönyvcsere jelen­tőségével. Az egyes gazdasági részle­gekben, szakágazatokban tevékenyke­dő szervezetek, pártcsoportok az irányelvek alapján alaposan bonckés alá veszik a kommunisták munkáját, s mérlegelik, hogy az egyes szakaszo­kon a kommunisták miképp töltötték be a termelés „motorjának“ a szere­pét. — A pártszervezeteknél mikor kez­dődik a gyakorlati munka? — Megkezdtük a januári taggyűlé­seken, folytatjuk a februári értékelő gyűléseken, amelyek előkészítésében előzetes felmérést készítünk, milyen aktívak az egyes tagok a gyűléseken és a pártcsoportokban, hogyan segí­tik elő munkahelyükön a pártpolitika következetes megvalósítását. Hogyan tartják be egyesek a pártélet nor­mált, s az állami fegyelmet. A veze­tők, a tagság előzetes tevékenységé­nek felmérése minden bizonnyal meg­könnyíti az értékelő bizottság mun­káját, azokét, akik elvtársi eszmecse­rét folytatnak a párttagokkal. — Nem fordulnak elő a beszélgeté­sek során visszaélések, egyéni szám­lák törlesztése, s olyan tagok törlése vagy kizárása, akik nem önhibájuk­­b«t passzívak? — Azt hiszem nem lesz könnyebb munkánk, mint az 1968—69-es esemé­nyek utáni értékeléskor. Talán akkor egyszerűbb volt a dolog is: ki milyen tevékenységet fejtett ki a válságos években s ha az pozitív volt, meg­kérdezték a párttagot, akar-e aktívan tevékenykedni a párt egészséges mag­­vának célkitűzéseiért. Itt-ott történ­tek visszaélések a párttagok elbírálá­sánál. Ezt most szeretnénk elkerül­ni, s valóban csak azoktól a tagoktól megválni, akik alaposan rászolgáltak arra. Akkor gyorsan el kellett végez­ni az átigazolást, most viszont elég idő áll rendelkezésünkre a politikai akció lebonyolítására, emberközelből mélyen megismerkedni a tagok prob­lémáival, s az ellenőrzés során gátat vetni minden visszaélésnek. Vannak régi tagjaink, akiket majd a kórház­ban, vagy az otthoni betegágyban kell meglátogatni, elbeszélgetni ve­lük, kikérni a véleményüket. A meg­rokkant s így kevésbé aktív idős ta­gokra, akik régebben komoly munkát végeztek, másképp kell tekinteni, mint az életerős passzív párttagokra, akik nem igen járultak hozzá a párt egységének és akciőképességének a növeléséhez. A járási pártbizottság nagyon ügyel majd arra, hogy sem­miféle egyéni számlatörlesztésre ne kerüljön sor. Éppen ebből a szem­pontból nagyon fontos, az említett alapos eszmei, politikai, és szerve­zési előkészítés. Ha mindenki tisztá­ban lesz a tagkönyvcsere fontosságá­val, az egész évben lezajló akció csak megrösíthetl partunk tekintélyét, a tagjelöltek és az egész dolgozó nép hitét a párt vezető szerepének jelen­tőségével kapcsolatban. Emellett s minden bizonnyal olyan problémák kerülnek a felszínre, amelyek meg­oldása mind Ideológiai, mind gazda­sági és kulturális fejlődésben minő­ségi változást eredményez. Beszélgetett: TÖTH DEZSŐ Az ezrednek a Szlovák Nemzeti Felkelés idején végrehajtott haditet­tei, amikor is a felkelő csapatok Ja­vára változtatta a légi helyzetet, máig is példát mutatnak a harci tevékeny­ség rendkívül nehéz feltételek közötti tökéletes megszervezésére, a hősies­ség, határozottság, elszántság, magas fokú harci erkö'lcs példaképéül szol­gálnak. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Szovjetunió sokoldalú segítsége nél­kül tevékenységünk elképzelhetetlen lett volna. Az ezred harci tevékenységével je­lentős támogatást nyújtott a szlová­kiai felkelő erőknek. A csehszlovák repülők jelenléte erőt adott nekik igazságos harcukban és nagy mozgó­sító hatást gyakorolt a szlovákiai la­kosságra. Ám a nemzetközi antifasisz­ta harc szempontjából is nagy kato­nai és politikai hatása volt. A Szov­jetunió és a szovjet hadsereg felsza­badító harca felé való orientálódósá­val az internacionalizmus legfennköl­­tefab megnyilvánulása volt. A felkelés hegyekbe szorítása után a vadászrepülő ezred tagjainak egy része visszarepült a Szovjetunióba, másik része pedig puskával, gépfegy­verrel cserélte fel a repülőgépeket és együtt harcolt a partizánokkal. Már az ezred Szlovákiába helyezé­sekor létrejöttek a feltételek további csehszlovák légi egységek alakulásá­ra s így felsőbb repülőegység megala­kulására is a Szovjetunióban. 1944. decemberében az 1. légiezredből, a szlovák pilótákból és a többi repülő­­személyzetből formálódni kezdett az első csehszlovák vegyes hadosztály, amelyet az év végén besoroltak a 4. Ukrán Arcvonal 8. légi hadseregének állományába. így aztán a przemyszli csehszlovák légicsoport parancsnoka 1945. január 25-én jelenthette LUD­­VlK SVOBODÄNAK, a Szovjetunióban megalakult 1. csehszlovák hadtest pa­rancsnokának, hogy a csehszlovák lé­gi hadosztály felállításának feladatát teljesítették. Az 1. csehszlovák vegyes légi had­osztály megalakulása után az ostravai —tésíni hadműveletkor és Opava fel­szabadításakor harcba vetették. A hadosztályt harci érdemeiért három­szor említette a szovjet hadsereg fő­­parancsnokának napiparancsa, és sok csehszlovák és szovjet kitüntetést adományoztak nekik. A harcok to­vábbi, csehszlovák területen folytató­dó szakaszán, ahol erős hitlerista haderőcsoportok védekeztek, a had­osztály az első csehszlovák hadtest­tel együtt segítette a szovjet csapa­tokat, hogy eredményesen verjék az ellenséget, s a végső győzelemig har­colt. Tagjai e harcokban értékes ta­pasztalatokat szereztek és megala­pozták hadirepülőink harci hagyomá­nyait, melyek szellemében épült ki légerőnk a háború után. JÁN MlCÁTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents