Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 4. szám

1979. JANUAR 27.

XXX. évfolyam 4. szám.

Ага 1,— Kčs

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja

шшяявшш-ишт

Lapunk tarta'máhói:

A párttagkönyvcsere jelentősége *

A bőségesebb termésért *

Szűzföld

*

Mire ügyeljünk?

Zárszámadások előtt

Az elkövetkező hetekben zajló szövetkezeti zárszámadásoknak, más évekétől elütően, politikai tartalmat ad az efsz-ek IX. országos kongresszusa, előkészületeivel együtt, valamint a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 30. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója.

Magától értetődő tehát, hogy a zárszámadásokon a közös gazdaságok vezetői nemcsak a múlt évi eredményekről számolnak be a Tagságnak, hanem a tanulságokat is levonják, mégpedig a kongresszus előtt kibocsátott

1. számú vitaanyag szellemében. (Ezt a vitaanyagot nemcsak a kommunistáknak, az egész tagságnak már meg kellett tárgyalni, részleteire bontva, az egyes szakágazatok munkahelyein, s a véleményeknek, hasznos ötleteknek, kezdeményezéseknek az éves munkaprogramban, a kötelezettségvállalásokban kell tükröződniük.) Ugyanezeken az évzáró közgyűléseken kerül megtárgyalásra és jóváhagyásra a tavalyinál lényegesen igényesebb feladatokat tartalmazó éves termelési-pénzügyi terv.

Szó esik majd arról, miként álltak helyt a növénytermesztők, az állattenyésztők. a gépjavítók, gépkezelők; mennyiben sikerült a minőségi elvárásoknak eleget tenniük, hogyan igazodtak az egész szövetkezetét átfogó takarékossági intézkedések megtartásához; miként jutott érvényre az elvtársi segítőkészség az egyes munkaközösségekben, fokozódott-e a munkakedv, a versenyszellem...? Mely csoportok, egyének jártak az élen a példamutatásban, kezdeményezésben, szorgalomban? Kiket illet — név szerint — dicséret? Hányán gyarapították a szocialista brigádok, vagy az e megtisztelő címért versengők számát? Illik feltárni, megvizsgálni az esetleges rendbontások, fegyelemsértések, mulasztások okait, s határozott intézkedéseket elfogadni, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzék, a hibák semmiképp se ismétlődjenek. Csakis a szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesülésének ilyen légkörében születhet reális munkaprogram, sokat érő kezdeményezés, következhet be minőségi előreugrás.

Több száz, egyes esetekben még az ezer főt is megközelítő taglétszámú szövetkezeti gazdaságokban — köztudott — nemcsak egy járáson, hanem gazdaságon belül az egyes termelőközpontok között is aránylag nagyok a terméshozam-, illetve jövedelemkülönbségek. A mostani zárszámadásokon főleg a növénytermesztők felé fordul a bírálat éle. Tagadhatatlan, hogy a kedvezőtlen, szélsőséges időjárás érzékeny, sőt káros befolyást gyakorolt a hozamokra. De azért legyünk tárgyilagosak, ne akarjunk majd — ha a probléma felszínre kerül a közgyűlésen — mindent az időjárás „számlájára“ írni. Vizsgáljuk meg tüzetesen, hol vétettünk az agrotechnika ellen, jól állítottuk-e fel a vetésforgót, az egyes növények sajátosságainak, tápanyag- és talajigényeinek megfelelően, védelmeztük-e eléggé a növényállományt a különböző betegségek és kártevők ellen, s megtettünk-e mindent azért, hogy a betakarítási és tárolási veszteségek a lehető legkisebbre csökkenjenek...? Ekkor jövünk majd rá, hogy bizony nem mindenért az Időjárást okolhatjuk. Van jócskán korrigálni való a munkaszervezés, a szakmai hozzáértés, az ellenőrzés következetlensége „házatáján s másutt is.

No meg aztán, ha mérlegeljük, hasonlítjuk az egyes szövetkezetek eredményeit, nem tehetünk egyenlőségjelet mindenhova, tekintet nélkül a domborzati-, illetve talajviszonyokra... Feltétlenül figyelembe kell vennünk az illető gazdaságok szakember- és gépi ellátottságát is. Viszont, nagyon sok múlik azon, hol, milyen a hozzáállás,az ötletesség — gazdag, vagy vérszegény —, továbbá, mennyire előrelátó, hozzáértő a vezető- és szakembergárda, megragad-e minden újat, ésszerűt, ami előbbre segíti a fejlődést. Továbbá az is befolyásoló tényező a termelésfokozásban, a gazdaságirányítás tökéletesítésében, mennyire érvényesül a párt vezető szerepe, a kommunisták példamutatása a munkahelyen, a családi- és a társadalmi életben. Bizonyított tény: a szakmailag és politikailag egyaránt alaposan felkészült vezetők döntései a közügyekben magabiztosabbak, a jövő igényeivel is összehangoltabbak, tehát előremutatóak.

Az ilyen vezetők annak örülnek, ha a dolgozók is tudásszomjasak, s szívügyüknek tartják az ez irányú szellemi igények kielégítését. Vagyis, nem fosztják meg a tagságot a sokoldalú művelődés lehetőségeitől, ellenkezőleg, szorgalmazzák azt, megteremtve hozzá még az anyagi feltételeket is. Az Ilyen tagság felvilágosultabb, öntudatosabb, áldozatvállalása, kezdeményezőkészsége lépten-nyomon kifejezésre jut, nagyobb részt vállal a 'közös terhekből, gondokból, 'könnyítve a vezetők dolgát. Az ilyen tagság nagyobb felelősségérzettel képes megvitatni a zárszámadó közgyűlésen is a gazdálkodás további javításának lehetőségeit, kötelezettségvállalásokkal járul hozzá a tervezett feladatok túlteljesítéséhez, tehát az átlagnál többet nyújt a közösnek, a társadalomnak egyaránt.

S ha már a hazafias cselekedetnél tartunk — ami országos viszonylatban többszáz milliós, sőt milliárdos értékkel gazdagíthatja évente az államháztartást —, azt is meg kell mondani, hogy az önkéntes vállalások teljesítésének ellenőrzése következetesebbé, s rugalmasabbá is válhatna. Ez a kérdés igenis kapjon helyet a zárszámadási beszámolókban! S a vezetőség lehetőleg óvakodjék attól, hogy a tagságot órák hosszat számhalmazok felsorolásával, untassa. Ehelyett a közös poblémák megtárgyalására, az emberek egymás közötti kapcsolatait szilárdító elképzelések, javaslatok ismertetésére, a tagok véleményének kikérésére jusson több idő, arról nem is szólva, hogy az évzáró közgyűlés vitájába bekapcsolódók kapjanak érdemleges választ, felvetett kérdéseikre, esetleges panaszaikra. A vezetőknek nemcsak joguk van a tagságot a közösség ügyeinek Intézésébe bevonni, hanem alapvető kötelességük is.

Az elnöki beszámolóból világosan ki kell tűnni, milyenek a szövetkezet személyi, műszaki, gazdasági adottságai a társadalmi elvárások teljesítésére, az 1979-es év tavalyinál igényesebb feladatainak valóra váltásához. Renďelkeznek-e a tervezett állatlétszámmal, s ha nem, milyen intézkedések szükségesek a hiányzó egyedek beszerzéséhez. Helyénvaló felülvizsgálni, milyen eredményekkel zárult a múlt évi takarékossági intézkedés, és mennyiben szorul módosításokra' a CSKP KB 12. plénumülése elvárásait feltétlenül figyelembe véve. Mert ezen a téren még van jócskán lemaradás, behoznivaló ... a terlméstakarmány-tartalék létrehozásáról nem is beszélve.

Az évzáró közgyűlés jó alkalom arra is, hogy a küldöttek tanácsának, valamint az egyes választott állandó bizottságoknak a tevékenysége szóba jöjjön; az, hogy a küldöttek, továbbá a bizottsági tagok miként végezték feladataikat, hogyan képviselték a szövetkezeti tagokat, miként vették ki részükPt a közös gazdaság életének irányításából, a szociális-kulturális és egyéb ügyek intézéséből, a közös tulajdon védelmezését szívügyüknek tekintették-e, jó munkát végeztek az ellenőrző bizottságban, vagy mulasztás terheli ókét. és Így tovább ...

Ha ilyen felelősségérzettel ügyködnek a vezetők, tagok, a zárszámadások betöltik küldetésüket, s a feladatok teljesítésére mozgósítanak, nemcsak a tavasziakra, hanem az egész éviekre. A tervcélok Ily módon azután el is érhetők. N. KOVÁCS ISTVÄN

Napjaink egyik kimagasló eseménye a dolgozók téli filmfesztiválja keretében bemutatott filmek egyike, a Boldogság reggelig című cseh film. Szórakoztató célkitűzése mellett egyes olyen emberek életének epizódját vetíti a nézők elé, akik eltérnek a megszokottól, sőt bizonyos értelemben a társadalmi normák határait is túllépik. Az állástalan csavargóvá süllyedt Kazan szerepét Jozef Somr alakítja, a női főszerepet, a főiskoláról kilépett és húga vendégszeretetét igénybe vevő Viola alakját Éva Tuöková személyesíti meg.

Céltudatosan korszerűsítünk

Elérkezett a gazdálkodásban a számvetés ideje. A számológép, papír, ceruza most fontos kellék. Könyvelők, üzemgazdászok mérlegelnek.

A Malý Horeš-i (Kisgéres) szövetkezetben is szorgalmasan készülnek a zárszámadásra. A faggatásomra adott válaszokat, hogy milyen volt a tavalyi év, mit hozott az esztendő, külön-külön és röviden Így foglalhatom össze:

— Az elmúlt évet — mondja Szombati Károly üzemgazdász — mintegy 4,8 millió korona nyereséggel zártuk. De sajnos, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben sok minden nem úgy sikerült, mint szerettük volna.

— Például?

— Ötszázkilencven hektáron termesztettünk kukoricát. Sajnos, csak háromszázhatvannégy hektárról tudtuk a termést szemre begyűjteni, a többit kénytelenek voltunk silózni. Cukorrépából százkilencven hektárt vetettünk, melyből nagy terület kiázott, de így is elértük a háromszázhatvan mázsás átlagos hektárhozamot. Voltak olyan parcelláink is, ahol meghaladta a hatszáz mázsás hektárhozamot. Nem sikerült a zöldségtermés, csupán ötvenszázalékos tervteljesítményt tudtunk elérni. Az igazsághoz tartozik, hogy voltak értékesítési problémáink is, mert még mindig van ötven vagon káposztánk. Sajnáljuk az állatokkal feletetni. A szőlő, se adta a várt hozamot. Hektáronként csupán ötven mázsát szüreteltünk, de a cukortartalom nagyon alacsony volt, alig érte el a tizennégy mustcukorfokot.

— Mi az, ami sikerült? — érdeklődöm a sok panasz hallatára.

Kérdésemre Pál Vince, a szövetkezet főagronőmusa válaszol:

— A növénytermesztés egészében véve hárommillió koronával többet hozott a közös kasszába, mint a korábbi években. Ez azonban főképpen a kalászosok és a

takarmány termesztésében elért sikereknek köszönhető. Ugyanis a kalászosokból ötvenkilenc vagonnal túlteljesítettük az eladási tervünket, a lucerna- és a lóheremag kétmillió korona bevételt eredményezett. Ugyanakkor készítettünk 227 vagon szénát, 578 vagon szenázst és 63 vagon takarmánylisztet. Így az állatok átteleltetésével nem lesz gondunk.

Kisgéresen, Velký Horešen (Nagygéres), Strážnén (Őrös), Plešanyban (Szentes) — ennek a négy községnek a határát egyesíti a szövetkezet — nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek. Ezt és a következőket már Csontos Gábor elnök mondta.

— Az egyesülést követően fő célunk az állattenyésztés fejlesztése volt. Több mint háromezer szarvasmarhája, hatezer sertése, kétezerhatszáz juha van jelenleg a szövetkezetünknek és szakosított pulyka- és tyúkfarmja. Az állattenyésztési üzemág a termelési tervét 110 százalékra teljesítette. Az állattenyésztés szakaszán továbbra is egyik legfontosabb tennivaló a szakosodás irányának és mértékének helyes meghatározása, végrehajtása, a fejlesztés szakmai, közgazdasági feltételeinek üzemi szintű megalapozása.

Sok minden szóba került még, többek között az, hogy a Szövetkezet nagy gondot fordított a termelésfejlesztésre. Ezzel kapcsolatban a szövetkezet alelnöke, Berta János, a következőket mondotta:

— A saját építkezési csoportunkkal oldjuk meg a különböző korszerűsítési munkálatokat. Két tehénistállót átalakítottunk. Létesítettünk egy ezer férőhelyes ketreces malacneveldét. Az anyakocák számára szintén átépítettünk egy istállót. A juhászatunkat Is sikerült korszerűsítenünk. Háromezer darab liba számára korszerű szálláshelyet biztosítottunk. Továbbá épftettünk egy modern pulykakeltetőt. Az idén is folytatni akarjuk a korszerűsítési munkálatokat.

Nem akarunk semmiben túlzásba esni, ezért is valósítjuk meg azt az általunk kialakított elvet: „Addig nyújtózunk, amíg a takarónk ér“. Csak azt és annyit fejlesztünk, amennyire a tehetségünkből telik.

— Nos, milyen tervekkel indulnak az új gazdasági évben? — érdeklődöm a szövetkezet elnökétől.

— A tervszámokat még nem kaptuk meg — magyarázza Csontos Gábor elnök —, de a részletes felmérést már elkészítettük. Olyan tervet dolgozunk ki, amely 'összhangban lesz az állami tervvel, illetve a társadalmi igényekkel. Teljesen egyöntetű az a véleményünk, hogy tarthatatlan a zöldségtermesztés jelenlegi helyzete. Ezt nem menti az sem, hogy 1978- ban országos méretben jóval kevesebb zöldség termett, mint egy évvel korábban. Mi azt állítjuk: a zöldségtermesztésben a jő vetőmag, a gépesítés és a zárt termelési rendszer megvalósítása jelentené nálunk a megoldást. Ilyen irányban keressük a jövő útjait a kukoricatermesztésben is. Erre az évre a > növénytermesztés szakaszánt mintegy 12—14 százalékos növekedést irányozzunk elő. Ami az állattenyésztést illeti, az idén is átalakításokat, javításokat végezünk több gazdasági épületen. A tavalyihoz mérten hat százalékkal növeljük a vágómarha-, a vágósertés-, a vágóbaromfi-, a tej- és a tojástermelést.

A gazdálkodás csakis a részletesen kidolgozott terv maradéktalan végrehajtása, a tervbe foglalt öszszes célkitűzések végrehajtásának szüntelen nyomon követése, a dolgozók politikai-szakmai Iskoláztatása képezheti csak az újabb eredményes gazdálkodási évnek az alapjait. A kedvezőtlen időjárás hatása csak jobb munkaszervezéssel, takarékosabb gazdálkodással mérsékelhető. Bizonyára mindezt tartalmazza majd a terv.

Illés Bertalan

\