Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 4. szám

1979. JANUAR 27. XXX. évfolyam 4. szám. Ага 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja шшяявшш-ишт Lapunk tarta'máhói: A párttagkönyvcsere jelentősége * A bőségesebb termésért * Szűzföld * Mire ügyeljünk? Zárszámadások előtt Az elkövetkező hetekben zajló szövetkezeti zárszámadásoknak, más éve­­kétől elütően, politikai tartalmat ad az efsz-ek IX. országos kongresszusa, előkészületeivel együtt, valamint a mezőgazdaság szocialista átépítése kez­detének 30. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója. Magától értetődő tehát, hogy a zárszámadásokon a közös gazdaságok vezetői nemcsak a múlt évi eredményekről számolnak be a Tagságnak, ha­nem a tanulságokat is levonják, mégpedig a kongresszus előtt kibocsátott 1. számú vitaanyag szellemében. (Ezt a vitaanyagot nemcsak a kommunis­táknak, az egész tagságnak már meg kellett tárgyalni, részleteire bontva, az egyes szakágazatok munkahelyein, s a véleményeknek, hasznos ötle­teknek, kezdeményezéseknek az éves munkaprogramban, a kötelezettség­vállalásokban kell tükröződniük.) Ugyanezeken az évzáró közgyűléseken kerül megtárgyalásra és jóváhagyásra a tavalyinál lényegesen igényesebb feladatokat tartalmazó éves termelési-pénzügyi terv. Szó esik majd arról, miként álltak helyt a növénytermesztők, az állat­tenyésztők. a gépjavítók, gépkezelők; mennyiben sikerült a minőségi elvá­rásoknak eleget tenniük, hogyan igazodtak az egész szövetkezetét átfogó takarékossági intézkedések megtartásához; miként jutott érvényre az elv­társi segítőkészség az egyes munkaközösségekben, fokozódott-e a munka­kedv, a versenyszellem...? Mely csoportok, egyének jártak az élen a pél­damutatásban, kezdeményezésben, szorgalomban? Kiket illet — név sze­rint — dicséret? Hányán gyarapították a szocialista brigádok, vagy az e megtisztelő címért versengők számát? Illik feltárni, megvizsgálni az eset­leges rendbontások, fegyelemsértések, mulasztások okait, s határozott in­tézkedéseket elfogadni, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzék, a hibák semmiképp se ismétlődjenek. Csakis a szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesülésének ilyen légkörében születhet reális munkaprogram, sokat érő kezdeményezés, következhet be minőségi előreugrás. Több száz, egyes esetekben még az ezer főt is megközelítő taglétszámú szövetkezeti gazdaságokban — köztudott — nemcsak egy járáson, hanem gazdaságon belül az egyes termelőközpontok között is aránylag nagyok a terméshozam-, illetve jövedelemkülönbségek. A mostani zárszámadásokon főleg a növénytermesztők felé fordul a bírálat éle. Tagadhatatlan, hogy a kedvezőtlen, szélsőséges időjárás érzékeny, sőt káros befolyást gyakorolt a hozamokra. De azért legyünk tárgyilagosak, ne akarjunk majd — ha a probléma felszínre kerül a közgyűlésen — mindent az időjárás „számlá­jára“ írni. Vizsgáljuk meg tüzetesen, hol vétettünk az agrotechnika ellen, jól állítottuk-e fel a vetésforgót, az egyes növények sajátosságainak, táp­anyag- és talajigényeinek megfelelően, védelmeztük-e eléggé a növény­állományt a különböző betegségek és kártevők ellen, s megtettünk-e min­dent azért, hogy a betakarítási és tárolási veszteségek a lehető legkisebbre csökkenjenek...? Ekkor jövünk majd rá, hogy bizony nem mindenért az Időjárást okolhatjuk. Van jócskán korrigálni való a munkaszervezés, a szakmai hozzáértés, az ellenőrzés következetlensége „házatáján s másutt is. No meg aztán, ha mérlegeljük, hasonlítjuk az egyes szövetkezetek ered­ményeit, nem tehetünk egyenlőségjelet mindenhova, tekintet nélkül a dom­borzati-, illetve talajviszonyokra... Feltétlenül figyelembe kell vennünk az illető gazdaságok szakember- és gépi ellátottságát is. Viszont, nagyon sok múlik azon, hol, milyen a hozzáállás,az ötletesség — gazdag, vagy vérszegény —, továbbá, mennyire előrelátó, hozzáértő a vezető- és szak­embergárda, megragad-e minden újat, ésszerűt, ami előbbre segíti a fejlő­dést. Továbbá az is befolyásoló tényező a termelésfokozásban, a gazdaság­­irányítás tökéletesítésében, mennyire érvényesül a párt vezető szerepe, a kommunisták példamutatása a munkahelyen, a családi- és a társadalmi életben. Bizonyított tény: a szakmailag és politikailag egyaránt alaposan felkészült vezetők döntései a közügyekben magabiztosabbak, a jövő igé­nyeivel is összehangoltabbak, tehát előremutatóak. Az ilyen vezetők annak örülnek, ha a dolgozók is tudásszomjasak, s szív­ügyüknek tartják az ez irányú szellemi igények kielégítését. Vagyis, nem fosztják meg a tagságot a sokoldalú művelődés lehetőségeitől, ellenkező­leg, szorgalmazzák azt, megteremtve hozzá még az anyagi feltételeket is. Az Ilyen tagság felvilágosultabb, öntudatosabb, áldozatvállalása, kezdemé­nyezőkészsége lépten-nyomon kifejezésre jut, nagyobb részt vállal a 'közös terhekből, gondokból, 'könnyítve a vezetők dolgát. Az ilyen tagság nagyobb felelősségérzettel képes megvitatni a zárszámadó közgyűlésen is a gazdál­kodás további javításának lehetőségeit, kötelezettségvállalásokkal járul hozzá a tervezett feladatok túlteljesítéséhez, tehát az átlagnál többet nyújt a közösnek, a társadalomnak egyaránt. S ha már a hazafias cselekedetnél tartunk — ami országos viszonylat­ban többszáz milliós, sőt milliárdos értékkel gazdagíthatja évente az ál­lamháztartást —, azt is meg kell mondani, hogy az önkéntes vállalások teljesítésének ellenőrzése következetesebbé, s rugalmasabbá is válhatna. Ez a kérdés igenis kapjon helyet a zárszámadási beszámolókban! S a veze­tőség lehetőleg óvakodjék attól, hogy a tagságot órák hosszat számhalma­zok felsorolásával, untassa. Ehelyett a közös poblémák megtárgyalására, az emberek egymás közötti kapcsolatait szilárdító elképzelések, javaslatok ismertetésére, a tagok véleményének kikérésére jusson több idő, arról nem is szólva, hogy az évzáró közgyűlés vitájába bekapcsolódók kapjanak ér­demleges választ, felvetett kérdéseikre, esetleges panaszaikra. A vezetők­nek nemcsak joguk van a tagságot a közösség ügyeinek Intézésébe bevon­ni, hanem alapvető kötelességük is. Az elnöki beszámolóból világosan ki kell tűnni, milyenek a szövetkezet személyi, műszaki, gazdasági adottságai a társadalmi elvárások teljesíté­sére, az 1979-es év tavalyinál igényesebb feladatainak valóra váltásához. Renďelkeznek-e a tervezett állatlétszámmal, s ha nem, milyen intézkedé­sek szükségesek a hiányzó egyedek beszerzéséhez. Helyénvaló felülvizsgál­ni, milyen eredményekkel zárult a múlt évi takarékossági intézkedés, és mennyiben szorul módosításokra' a CSKP KB 12. plénumülése elvárásait feltétlenül figyelembe véve. Mert ezen a téren még van jócskán lemara­dás, behoznivaló ... a terlméstakarmány-tartalék létrehozásáról nem is be­szélve. Az évzáró közgyűlés jó alkalom arra is, hogy a küldöttek tanácsának, valamint az egyes választott állandó bizottságoknak a tevékenysége szóba jöjjön; az, hogy a küldöttek, továbbá a bizottsági tagok miként végezték feladataikat, hogyan képviselték a szövetkezeti tagokat, miként vették ki részükPt a közös gazdaság életének irányításából, a szociális-kulturális és egyéb ügyek intézéséből, a közös tulajdon védelmezését szívügyüknek te­­kintették-e, jó munkát végeztek az ellenőrző bizottságban, vagy mulasztás terheli ókét. és Így tovább ... Ha ilyen felelősségérzettel ügyködnek a vezetők, tagok, a zárszámadások betöltik küldetésüket, s a feladatok teljesítésére mozgósítanak, nemcsak a tavasziakra, hanem az egész éviekre. A tervcélok Ily módon azután el is érhetők. N. KOVÁCS ISTVÄN Napjaink egyik kimagasló eseménye a dolgozók téli filmfesztiválja keretében bemutatott filmek egyike, a Bol­dogság reggelig című cseh film. Szórakoztató célkitűzése mellett egyes olyen emberek életének epizódját ve­títi a nézők elé, akik eltérnek a megszokottól, sőt bizonyos értelemben a társadalmi normák határait is túl­lépik. Az állástalan csavargóvá süllyedt Kazan szerepét Jozef Somr alakítja, a női főszerepet, a főiskoláról kilépett és húga vendégszeretetét igénybe vevő Viola alakját Éva Tuöková személyesíti meg. Céltudatosan korszerűsítünk Elérkezett a gazdálkodásban a számvetés ideje. A számológép, papír, ceruza most fontos kellék. Könyvelők, üzemgazdászok mérle­gelnek. A Malý Horeš-i (Kisgéres) szövet­kezetben is szorgalmasan készül­nek a zárszámadásra. A faggatá­somra adott válaszokat, hogy mi­lyen volt a tavalyi év, mit hozott az esztendő, külön-külön és rövi­den Így foglalhatom össze: — Az elmúlt évet — mondja Szombati Károly üzemgazdász — mintegy 4,8 millió korona nyere­séggel zártuk. De sajnos, a nö­vénytermesztésben és az állatte­nyésztésben sok minden nem úgy sikerült, mint szerettük volna. — Például? — Ötszázkilencven hektáron ter­mesztettünk kukoricát. Sajnos, csak háromszázhatvannégy hektár­ról tudtuk a termést szemre be­gyűjteni, a többit kénytelenek vol­tunk silózni. Cukorrépából száz­­kilencven hektárt vetettünk, mely­ből nagy terület kiázott, de így is elértük a háromszázhatvan má­zsás átlagos hektárhozamot. Vol­tak olyan parcelláink is, ahol meghaladta a hatszáz mázsás hek­tárhozamot. Nem sikerült a zöld­ségtermés, csupán ötvenszázalékos tervteljesítményt tudtunk elérni. Az igazsághoz tartozik, hogy vol­tak értékesítési problémáink is, mert még mindig van ötven vagon káposztánk. Sajnáljuk az állatok­kal feletetni. A szőlő, se adta a várt hozamot. Hektáronként csu­pán ötven mázsát szüreteltünk, de a cukortartalom nagyon alacsony volt, alig érte el a tizennégy must­cukorfokot. — Mi az, ami sikerült? — ér­deklődöm a sok panasz hallatára. Kérdésemre Pál Vince, a szövet­kezet főagronőmusa válaszol: — A növénytermesztés egészé­ben véve hárommillió koronával többet hozott a közös kasszába, mint a korábbi években. Ez azon­ban főképpen a kalászosok és a takarmány termesztésében elért sikereknek köszönhető. Ugyanis a kalászosokból ötvenkilenc vagon­nal túlteljesítettük az eladási ter­vünket, a lucerna- és a lóhere­mag kétmillió korona bevételt eredményezett. Ugyanakkor készí­tettünk 227 vagon szénát, 578 va­gon szenázst és 63 vagon takar­mánylisztet. Így az állatok áttelel­­tetésével nem lesz gondunk. Kisgéresen, Velký Horešen (Nagygéres), Strážnén (Őrös), Plešanyban (Szentes) — ennek a négy községnek a határát egyesíti a szövetkezet — nagy hagyomá­nyai vannak az állattenyésztésnek. Ezt és a következőket már Cson­tos Gábor elnök mondta. — Az egyesülést követően fő célunk az állattenyésztés fejlesz­tése volt. Több mint háromezer szarvasmarhája, hatezer sertése, kétezerhatszáz juha van jelenleg a szövetkezetünknek és szakosított pulyka- és tyúkfarmja. Az állat­tenyésztési üzemág a termelési tervét 110 százalékra teljesítette. Az állattenyésztés szakaszán to­vábbra is egyik legfontosabb ten­nivaló a szakosodás irányának és mértékének helyes meghatározása, végrehajtása, a fejlesztés szakmai, közgazdasági feltételeinek üzemi szintű megalapozása. Sok minden szóba került még, többek között az, hogy a Szövetke­zet nagy gondot fordított a terme­lésfejlesztésre. Ezzel kapcsolatban a szövetkezet alelnöke, Berta Já­nos, a következőket mondotta: — A saját építkezési csopor­tunkkal oldjuk meg a különböző korszerűsítési munkálatokat. Két tehénistállót átalakítottunk. Léte­sítettünk egy ezer férőhelyes ket­reces malacneveldét. Az anyako­cák számára szintén átépítettünk egy istállót. A juhászatunkat Is sikerült korszerűsítenünk. Három­ezer darab liba számára korszerű szálláshelyet biztosítottunk. Továb­bá épftettünk egy modern pulyka­keltetőt. Az idén is folytatni akar­juk a korszerűsítési munkálatokat. Nem akarunk semmiben túlzásba esni, ezért is valósítjuk meg azt az általunk kialakított elvet: „Ad­dig nyújtózunk, amíg a takarónk ér“. Csak azt és annyit fejlesz­tünk, amennyire a tehetségünkből telik. — Nos, milyen tervekkel indul­nak az új gazdasági évben? — érdeklődöm a szövetkezet elnöké­től. — A tervszámokat még nem kaptuk meg — magyarázza Cson­tos Gábor elnök —, de a részletes felmérést már elkészítettük. Olyan tervet dolgozunk ki, amely 'össz­hangban lesz az állami tervvel, illetve a társadalmi igényekkel. Teljesen egyöntetű az a vélemé­nyünk, hogy tarthatatlan a zöld­ségtermesztés jelenlegi helyzete. Ezt nem menti az sem, hogy 1978- ban országos méretben jóval keve­sebb zöldség termett, mint egy év­vel korábban. Mi azt állítjuk: a zöldségtermesztésben a jő vető­mag, a gépesítés és a zárt terme­lési rendszer megvalósítása jelen­tené nálunk a megoldást. Ilyen irányban keressük a jövő útjait a kukoricatermesztésben is. Erre az évre a > növénytermesztés szaka­szánt mintegy 12—14 százalékos növekedést irányozzunk elő. Ami az állattenyésztést illeti, az idén is átalakításokat, javításokat vé­gezünk több gazdasági épületen. A tavalyihoz mérten hat százalék­kal növeljük a vágómarha-, a vá­gósertés-, a vágóbaromfi-, a tej- és a tojástermelést. A gazdálkodás csakis a részlete­sen kidolgozott terv maradéktalan végrehajtása, a tervbe foglalt ösz­­szes célkitűzések végrehajtásának szüntelen nyomon követése, a dol­gozók politikai-szakmai Iskolázta­tása képezheti csak az újabb ered­ményes gazdálkodási évnek az alapjait. A kedvezőtlen időjárás hatása csak jobb munkaszervezés­sel, takarékosabb gazdálkodással mérsékelhető. Bizonyára mindezt tartalmazza majd a terv. Illés Bertalan \

Next

/
Thumbnails
Contents