Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-20 / 3. szám
1979. jannár 20. SZABAD FÖLDMŰVES 13 jobb eredményekért, a kommunisták helytállásával A CSKP KB 11. plénumán nyomatékosan kihangsúlyozták, hogy a XV. kongresszuson kitűzött igényes feladatokat mezőgazdaságunkban hatásosabb politikai, nevelő és szervező munkával lehetséges teljesíteni. Ezt igazolta az SZĹKP Luöeneci (Losonc) Járási Bizottságának múlt évi októberi plenáris ülése is, ahol elemezték a szövetkezetek és az állami gazdaságok termelési eredményeit. Járásunkban az 1977-es földterület rendezése után két állami gazdaság működik. Az egyik Fifakovón (Fülek), a másik pedig Lovinobaüán. Ezek a Járás szántóterületének huszonegy százalékán gazdálkodnak különböző gazdasági feltételek és termelési adottságok mellett. Az állami gazdaságokban nyolc pártszervezet működik több mint százhetven taggal és tagjelölttel. A gazdaságok pártszervezeteinek taglétszáma felülmúlja a járási átlagot. Az elemzés azonban azt követelte, hogy fokozottabb figyelmet fordítsunk a párttagfelvételre elsősorban a fiatal mezőgazdasági dolgozók és a nők soraiból. Növelnünk kell a kommunisták részarányát az állattenyésztésben is. Ezért a járási pártbizottság plenáris ülése ezen pártszervezeteknek feladatul adta, hogy módosítsák a pártba való felvétel korábbi távlati tervét, céltudatosabban készítsék elő a tagfelvétel szempontjából számításba jövő fiatalokat. Az említett feladatokat a füleki és a lovinobaiíai pártszervezet nemcsak magáévá tette, hanem máris a feladat teljesítésén munkálkodik. A kiválasztott fiatal pártonkívülieket besorolták a pártoktatásba. Tapasztalt kommunistákat bíztak meg azzal, hogy foglalkozzanak velük, figyelemmel kísérjék fejlődésüket. pártunkhoz való viszonyukat, a pártfeladatokhoz való hozzáállásukat és segítsék őket azon erkölcsi tulajdonságok elsajátításában, amelyek a párttagoknál és a tagjelölteknél feltétlenül szükségesek. A két állami gazdaság pártszervezete rendszeresen foglalkozik a párttagság minőségi értékelésével, s a kommunisták széthelyezésével. Ennek a feladatnak a teljesítését negyedévenként értékelik. A pártszervezetek munkájának elemzése során értékelték a káder- és tömegpolitikai munkát, a politikai agitáció színvonalát, s a gazdasági feladatok teljesítését. A felmérés azt mutatja, hogy ezeknek a pártszervezeteknek következetes káderprogramjuk van. Eszerint foglalkoznak a káderek kiemelésével, nevelésével, széthelyezésével stb. A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésével összhangban tovább kell törekedni a főiskolát végzett káderek létszámának a növelésére. Ennek szükségszerűségét az is alátámasztja, hogy a két állami gazdaságban mindössze huszonhárom főiskolai végzettségű gazdasági vezető van, s ez kevés. Igaz, hogy az utóbbi két évben húsz százalékkal növekedett a főiskolai végzettségű párttagok létszáma, azonban a műszaki és a gazdasági dolgozók összetételének minősítése szempontjából további főiskolai végzettséggel rendelkező agronómusokra, állattenyésztőkre, közgazdászokra van szüksége mindkét állami gazdaságnak. A pártszervezetek és a személyzeti részlegek dolgozói arra törekednek, hogy az ezzel összefüggő célkitűzéseket minél hamarabb megvalósítsák. A gyakorlatban jól bevált gazdasági vezetők, főleg a fiatalok, tanfolyamokon és esti tagozatokon szerzik meg a szakképzettéget. Figyelmet fordítanak arra, hogy a gazdasági dolgozók elsősorban vállalati szinten, a pártoktatás közép vagy felső fokán gyarapítsák politikai ismereteiket. Jó bizonyíték erre az, hogy negyvenhárom kommunista közép- és felső fokon bővíti ismereteit. A füleki gazdaságból heten végeztek a marxizmus-leninizmus esti egyetemén és most is hárman tanulnak ott. örvendetes az is, hogy a pártoktatást jól előkészítetten, színvonalasan végzik, s ez nagyban hozájárul a kommunisták eszmei egységének megszilárdításához, aktivitásuk növeléséhez. Az átgondolt és jól szervezett rendszeres párt- és tömegpolitikai munka jelentősen segíti a gazdaság feladatainak sikeres teljesítését, az egyre jobb eredmények elérését. Állami gazdaságainkban évről évre jobb eredményeket érnek el. Ezt bizonyítják a hatodik ötéves terv első két évében elért átlagos hektárhozamok is. Az 1977. évben gabonából 35,7, cukorrépából 269,3, évelő takarmányokból pedig hetven mázsa volt az átlagos hektárhozamuk s ezzel a tervezett fel-Szakképzettséget a pásztoroknak! Állattenyésztésünkben egyre nagyobb szerep jut a legeltetésnek. A zöldtakarmányból a tehenek 12—15 százalékkal több tejet adnak azonos tápanyagfelvétel esetén, mint a rostban gazdag, elvénült takarmánytól. Az egészségügy szempontjából ez az feredmény még jobb lehet. Ezt azonban nehezebb lemérni, mint a tejelékenységet. Annyi bizonyos, hogy amióta a növendékállatok életük nagy részét a legelőn és télen a kifutóban töltik, megszűnt a gümökóros betegség. Volt idő, amikor a mi szövetkezetünkben a tehénállománynak 70— 80 százaléka gümőkőrban szenvedett. Akkor a szakemberek azt tartották fő feladatuknak, hogy minél nagyobb számú, fertőzéstől mentes növendék-, majd tehénállományt neveljenek. A gümökórra reagáló nagy tejhasznú teheneket elkülönítették. Ivadékait fertőzéstől mentes környezetben nevelték fel. Néhány év alatt mentesítették az állományt a nagy kárt okozó betegségtől anélkül, hogy a jó hasznú tehenek tenyésztéséről le kellett volna mondani. Azóta persze továbbléptek. Szövetkezetünk a hagyományos hazai jófajta állományt még jobb, importból származó fekete-tarka állatokkal váltotta fel. Szemet gyönyörködtető lát vány, amint ezek az állatok a legelőn megjelennek. A pásztorok Is nagyon örülnek nekik és büszkék rájuk. Na ponta keresik részükre a jobb legelőt. Buzgóságban tehát nincs hiány szaktudásban azonban elmaradtak elődeiktől, akik gyakran az „orvosi“ teendőket is ellátták az állatok betegsége idején. Ma szakképzett állatorvosaink vannak erre a célra és kioktatják az állattenyésztőket Is. Sajnos a pásztorokkal ritkán, vagy soha nem találkoznak. így a pásztorok közöt sok az olyan, aki szaktudásának gyarapítását elhanyagolja. Az ősszel emiatt sajnálatos dolog történt a Győzelmes Február szövetkezet szádudvarnokt részlegén. A gulyások megúnták a gyér füvű természetes legelőn való legeltetést és egy ködös októberi napon a nyájat ráhajtották a szépen zöldellő harmatos lucernára. A növendéküszők, köztük sok előrehaladottan vemhes állat, hamarosan jóllaktak és felfúvódtak. Közülük kettő annyira, hogy kínjában földhöz vagdosta magét. A pásztor megrémült, azonban segítségért nem ment, hanem a nyájat áthajtotta arra a szomszédos táblára, amelyet az országút választ el a lucernától. A két üsző ott múlt ki. Szerencse, hogy nem a fél nyáj pusztult el, mert hiszen ez is megtörténhetett volna, ha a gulya továbbra is a lucernáson marad. A felelősségrevonás valahogy elmaradt. Akkoriban azt mondogatták, hogy nem a lucernától, hanem a repcétől pusztultak el az állatok. A pásztorral szemben elnézók voltak, mert fenyegetőzött, bár hibát követett el. Bizonyosan azt tartotta, hogy a legjobb védekezés a támadás. Az elmúlt évben a hegyi legelőn is ottmaradt egy üsző. Az is elpusztult. Egy hét múlva az egyik vezető dolgozó talált rá vadászat alkalmával. adatokat túlteljesítették. A hatodik ötéves terv egész időszakéra meghatározott igényes feladatokat a két évben a növénytermesztés szakaszán 39,2 százalékra teljesítették. Bizonyos lemaradás mutatkozott a burgonya és a cukorrépa termelésében. A javulás érdekében azonban konkrét intézkedéseket tettek, elsősorban az alapozó agrotechnika javítása érdekében stb. A hektárhozamok a hatodik ötéves terv első két évében az állami gazdaságokban fő növényekből jobbak voltak mint a szövetkezetében. Ezt persze az is elősegítette, hogy az 1977- ben végzett földrendezés során az állami gazdaságok jobb termőterületeket kaptak, másrészt az is valóság, hogy a hegyvidéki területek szocializálásával a szövetkezetek adottságai az említett években romlottak. Az állami gazdaságok alapjában véve pozitív eredményeket értek el az állattenyésztésben is. A hatodik ötéves terv első két évében a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása hetvenhét, a sertéseké pedig ötvenkét deka volt, így a tervet túlteljesítették. Jó eredményt értek el a borjak és a malacok nevelésében is. Az első két évben például kocánként 17,3 malacot neveltek fel. Járásunkban az egy tehénre jutó 2626 literes tejhasznosság is jónak mondható. S az egy tyúkra jutó 223 tojás is kedvező teljesítmény. Természetesen tartalék még van bőven a jobb eredmények eléréséhez. Ennek feltárására törekedik a füleki, s a lovinobaűai gazdaság. Jobb szervezéssel és a hatékonyság optimális kihasználásával a termelés fellendítésére s egyben a kisebb önköltségre törekednek. Bizonyos eredmények már vannak, fgy például a füleki gazdaság elérte, hogy a tervezett teljesítményt 3,3 százalékkal túlhaladta és kétszázalékos anyagmegtakarítást ért el, vagyis egy korona költséggel 1,49 koronás teljesítményt mutatott fel. Tény, hogy mindkét állami gazdaságnak intézkedéseket kell tennie a termelési költségek csökkentése érdekében. A termelési feladatok teljesítése terén az önköltség csökkentésében és a gazdaságosság növelésében jelentős szerepe van a szocialista versenynek, a munkabrigád mozgalomnak és a racionalizáló komplex brigádoknak. Tevékenységüket a termelés hatékonyságának a fokozására összpontosítják. A szakszervezet alapszervezeteiben időközönként értékelik a szocialista munkaversenyt, a legjobb fejők, az állatgondozók, az etetők hogyan teljesítik vállalásaikat. A legjobbakat erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik. A szocialista versenyből tehát kizárták a formalizmust. TANKINA ISTVÁN Tudom, hogy a pásztorok bírságolásával nem lehet javítani a viselkedésükön, szép szóval, oktatással azonhan igen. A hosszú téli estéken, a tanfolyamokon ugyanis a pásztorokat is meg lehetne tanítani munkájuk tökéletesítésére. Mutassanak nekik jó példát, hogy követhessék azt. Ezért nem kell a szomszédba menni. Követésre méltó példát mutatnak a szövetkezet juhászai. A múlt év folyamán sokszor meglátogattam őket, s azt tapasztaltam, hogy késő este is gyógyították a büdös sántaságban szenvedő juhokat. Ugyanúgy a legelőn is. Tavasszal sok volt az eső és sár keletkezett a juhcsapáson. A pásztorok nem tudták elkerülni, sőt még arra is hajtották a nyájat, hogy az állatok a tócsákból esővizet igyanak, mert a legelő kútjának elromlott a motorja és sokáig nem javították meg pótalkatrész hiányában. A juhászok nagyobb gonddal küzdenek a rájuk bízott állományért, mint a gulyások és a fizetésük egyforma. Olykor prémiumot sem kaphatnak, mert a beteg nyáj hasznossága kisebb, mint az egészségesé. Ezzel szemben a beteg nyáj gyógyítása sokkal több munkával jár, mint az egészségesnek a legeltetése. * * Ha ebből levonjuk a tanulságot, azt láthatjuk hogy ■' arra kellene törekedni, hogy a pásztorok kellő szaktudást szerezzenek, azonban politikai oktatásuk is hasznos lenne. Jó példáért ezen a téren sem kellene a szomszédba menni. A fejőgulyások között a példát mutató párttagok érik el a legjobb eredményeket. Ezzel az írással az a célom, hogy másutt elkerüljék a bajokat és okuljanak a felsoroltakból. Áz adott szó kötelez A piúlt év áprilisában az SZLKP komárnóí (Komárom) járási pártkonferenciája küldötteinek körében nagy visszhangot váltott ki Csémi József mérnöknek, a Zemianská 016a-i (Nemesócsa) Csehszlovák Hadsereg Efsz elnökének felszólalása. Többek között olyan bejelentést tett, miszerint a szövetkezet tagjai a pártkonferencia tiszteletére szocialista vállalást tettek, évi 4000 literes tejátlag elérésére tehenenként. A küldöttek egy része akkoriban talán ezt elhamarkodott kijelentésnek minősítette, hiszen a szövetkezet dolgozói ezer tehenet gondoznak és ilyen nagy állománynál nem könnyű feladat ennek a tejhasznosságnak az elérése. A konferencia óta több hónap telt el. Már a háromnegyedévi eredmények ismeretéből latolgatták, vajon hogyan sikerült az 1978-as esztendő. Ellátogattam Nemesócsára és felkerestem Csémi József mérnököt. Az iránt érdeklődtem, hogyan teljesíti a szövetkezet a pártkonferencián vállaltakat. — Szövetkezetünk kommunistái sosem ígérnek olyat, aminek nincs reális alapja. S ha már vállalásunkat a járási pártkonferencíán bejelentettük, ezt valamennyi fejőgulyással alaposan meg is vitattuk és becsülettel teljesítjük. Gondoltam, jobb lesz, ha sorjában elemezzük az eredményeket. lAz elnök elvtárs elmondotta, hogy az egyesített szövetkezet fejői sikeresen teljesítik felajánlásaikat. A járás mezőgazdasági üzemei között tejtermelést verseny van. A harmadik negyedévi értékelésnél kiderült, hogy ebben a versenyben ez a szövetkezet biztosan áll az élen. A három negyedév alatt tehenenként 3153 liter tejet juttattak a dolgozók asztalára. Az elnök optimizmusát azzal indokolta, hogy a szövetkezet tehenészei év eleje óta rendszeresen tartották az átlagos napi 11,62 literes fejési átlagot tehenenként. Ebben a szövetkezetben a múltban baj volt a tej minőségével. A járási pártkonferencián Csémi József mérnök azonban azt is kijelentette, hogy a szövetkezet a múlt év első negyedévében csakis első osztályú tejet adott a tejfeldolgozóknak. A háromnegyedév eltelte után ismét nekiszegeztem a kérdést: sikerül-e tartani a jó minőséget. Az elnök így válaszolt: — A tej minőségével az év további hónapjaiban sem volt problémánk, hiszen a tekintélyt egészen június végéig megőriztük. Ez az emberek hozzáállásán múlott. Ezután olyan csalódás ért bennünket, amin az emberek hozzáállása nem segíthetett: bizonyos időre üzemképtelenné vált a hűtőberendezésünk, amit már régebben vásároltunk. Ez a berendezés meghibásodott és érzékenyen megkárosította szövetkezetünket... Megkértem az elnököt, sorolja fel azokat, akiknek a sikerekben a legfőbb érdemük van. Így tudtam meg, hogy a legjobb eredményeket a nemesócsai részlegen Ham Margit, Vasi Sándor, a Szalai házaspár, Varga Emília és Kalmár János; a lipovéi részlegen a Kovács és Lovas házaspár; a tanyi részlegen Németh László és Ledeoky Eszter érték el. Valamennyien 27—27 tehenet gondoztak személyenként. Kolozsi Ernő Keresik az energiatakarékosság útját A CSKP XV. kongresszusán nagy figyelmet fordítottak az energiatakarékosságra. A határozatok értelmében elvárják mindenkitől, hogy az energiagazdálkodást komolyan vegye. A Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásban a Mikuláši Gazdaságban Barusz Gyulától, a gazdaság főenergetikusától érdeklődtem, hogy mit tettek az energiatakarékosság érdekében. Elmondta, hogy az utóbbi években jócskán megnövekedett a termelés, több új korszerű épülettel gazdagodott a gazdaság. A régiek mellett eléggé energiaigényes létesítmények is épültek. A vállalat vezetősége, kommunistái és pártonkívüli dolgozói keresik mindennemű takarékosság lehetőségét. Az állattenyésztésben főleg az áramfogyasztás felülvizsgálásával, azaz kisebb égők használatával törekednek a takarékosságra. Jelentős intézkedés volt a vízmelegítő tartály éjjeli áramra való átkapcsolása is. A gazdaságban működő forrasztókat, darálókat, fűrészeket, más energiaigényes gépek üzemelését az áramfogyasztás szempontjából túlterhelt időszakban szüneteltetik. A takarékosság hatékonyságáról a vezetők sokat beszélnek. Arra ösztönzik beosztottjaikat, hogy vegyék komolyan a takarékosságot, s ha rendellenességet észlelnek, azt minél hamarabb jelentsék vezetőjüknek. A fűtőolaj fogyasztása terén is megtakarítást értek el. Ehhez persze a száraz időjárás és a gondos kezelés is hozzájárult. A gázolaj üzemelésű gépeknél minőségi karbantartással és javítással, valamint gondos nyilvántartással érnek el jó takarékossági eredményt. P. J. PLAVEC Hasznos táplálóanyag Sokak előtt ismeretes, hogy a szőlő azon kultúrnövények közé tartozik, amelyek sok és (6 minőségű tápanyagot kívánnak. A szőlőnek tehát nagy a nitrogénigénye. Ezt leginkább a szerves trágyával lehet kielégíteni. Erre a szőlő jobban reagál, mint a műtrágyákra. Sajnos, az istállótrágya főleg a szőlőtermő vidékeken kevés. Nagy hiba ez, mert ha a régi vegyelemzést ismerjük, kétségtelen, hogy a tápanyagot pótolni kell. A híres tudós, Dr. Wagner Pál elemzése ma is jó figyelmeztetés és hasznosítható támpont a fentiekkel összefüggésben. Bizonyítja, hogy például egy 1200 négyszögöles területről begyűjtött ötvenhét mázsa szőlőterméssel a talajból negyvenhat kiló nitrogént, tizenhét kiló foszfort, ötvenhét kiló káliumot és negyven kiló meszet vontunk ki. Száz mázsa szőlőterméssel pedig kivontunk a talajból: megnevezés: nitrogént kg foszforsavat kg káliumot kg a bogyóterméssel . 8 В ■ ■ 25 11 43 a venyigeterméssel • ■ • • 15 5 17 a levélzettel . » • * » 1 29 6 25 összesén: 69 22 85 kg-ot. A jő püsztor a legelőn is orvosolja a büdös sántaságban szenvedő juhokat. Csurilla József Felmerül a kérdés, megengedhető-e, hogy a venyigét megsemmisítsük és értékének megfelelően ne hasznosítsuk. Az felaprítva, 'komposztozva viszszaadhatje a talajnak azokat a tápanyagokat, amelyek sok esetben, főleg időben nem állnak rendelkezésünkre. A fentiekkel nemcsak a talaj szerves anyagát növelhetjük, hanem a venyigében levő ásványi tápanyagokat is hasznosíthatjuk. Ugyanez vonatkozik a törkölyre is. Ezért a növényhulladékokból minél előbb komposztot kell készíteni. Nemcsak azért, mert az pótolhatja az istállótrágyát, hanem azért is, mert — ha a komposztot a helyszínen készítjük — ezzel megtakaríthatjuk a trágyának a szőlőbe való behordását is. Természetesen szem előtt kell tartani, hogy a nitrogén ne legyen túlsúlyban. Még talán annyit, hogy laza talajon Thomas-salakot, kötöttebb talajon pedig szuperfoszfátot használjunk. A múltban szupérfoszfátból 280, Thomas-salakból pedig 400—500 mázsával trágyáztak hektáronként. A szőlő venyigéjének a felhasználásával, a törköly, a hulladékanyagok komposztozásával elejét vehetjük soksok kellemetlenségnek, melyek az Istállótrágya hiányából s a műtrágya nem idejében történő felhasználásából adódhatnak. Ne feledjük el, hogy a régi tapasztalatok kihasználásának elmulasztásában gyökerezik a szőlő trágyázásának egyik rejtett tartaléka. Kmoskő László mérnök
