Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-23 / 25. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. június 23. 12 A zöldségtermesztés időszerű ЩШл A hüvelyesek trágyázásáról Távlati terveink a mezőgazdaság belterjes fejlesztéséről szólnak, s ezen belül jelentős a kertészeti ágazat szerepe. Jelenlegi ötéves tervünk is előirányozza a kertészeti növények termelésének fejlesztését. Sajnos, a kertészeti növények termelése továbbra is sok kézi munkát igényel, bár mezőgazdaságunkban a búza, a kukorica és sok más növény termelésében a hagyományos módszereket felváltotta az iparszerű termelés. Erről a problémáról győzött meg bennünket az a beszélgetés is, amelyet a Nové Zámky-i (Érsekújvár) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon Alaxa Imrich mérnökkel, a zöldséges gyümölcstermesztés specialistájával folytattunk. össztermelési tervük zöldségből ebben az évben 27 ezer 500 tonna. Ebből 25 ezer 550 tonna a mezőgazdasági nagyüzemekre jut, a többit pedig a kistermelők biztosítják. A járás legnagyobb zöldségtermelő gazdasága a Dvory n/Žitavou-i (Udvard), tvrdoáovcei (Tardoskedd), zemnéi (Szfmő) és a komjaticei (Komjáti) szövetkezet. A zöldségtermelésre szakosított gazdaságokban csupa olyan növény termesztésével foglalkoznak, amelyek nagyon keresettek a hazai és a külföldi piacokon is. A járás három kooperációs körzetében a hagymát hat, a petrezselymet és a sárgarépát három, a konzervuborkát négy, a fokhagymát pedig két gazdaságba összpontosították. A termelés komplex gépesítését azonban csak a paradicsomnál sikerült megoldaniuk. A járás zöldségtermelésének további problémája az, hogy nem folyamatos, s nagyok az eltérések a járási átlag és a legjobb gazdaságok eredményei között. Hajtatóházi termelésük kicsi, a fóliasátras termelés is csak az utóbbi évekbei) bővült s ebben az évben harminckét hektárt tesz ki. KERTÉSZET KÉZI MUNKÄVAL A járás egyik bázisgazdasága a színtűi szövetkezet, ahol százhat hektáron termelnek zöldséget. — A kertészeti ágazatban — nagyon kevés részterület kivételével — még nem alakult ki a termelés gépesített, iparszerű módszere — jelezte kérdései az ágazat gondjait Kosik Alajos, a szövetkezet agronőmusa. Hogyan termelnek akkor Zemnén? Itt talán kialakultak a nagyüzemi gépesített kertészeti termelés feltételei? Igen is, nem is. Vagyis felemás a helyzet. Az agrotechnikai folyamatok gépesítését részben megoldották, a szőlő és a gyümölcs úgynevezett zöldmunkái és a szüretelés, valamint a paradicsom, hagyma, paprika, káposzta, fokhagyma és a többi zöldség termelése és betakarítása továbbra sem nélkülözheti a kétkezi munkát. S e termékekből egyre több kell. Az agronómust ezért is kérdeztem fejlesztési elgondolásaikról. — Melyek a fejlesztés legfőbb feltételei? — A közgazdasági feltételeink javultak, népgazdaságunk igénye' ik megfelelően ösztönöznek bennüi. .jt. — De a szándék, gondolom, nem elég. — A megvalósításhoz hasznosítani kell — méghozzá amilyen gyorsan csak lehet — a technika nálunk is alkalmazható újdonságait, mellyel megoldhatóvá válik a munkaerőhelyzet, amely e kézi munkát igénylő ágazat fejlesztésének változatlanul a kulcskérdése. Szövetkezetünkben ugyanis növekszik a kézi munkát igénylő termelés, s csökken a munkaerő. Ezeket az ellentmondásokat kell minél előbb áthidalnunk. A szövetkezet kertészeti ágazatában negyven az állandó dolgozók száma. A betakarításnál, de főképpen a szállításnál besegítenek a növénytermesztés más dolgozói is. Az érsekújvári szakiskolák — egészségügyi iskola, kereskedelmi szaktanintézet — tanulói is több munkanapot dolgoznak le földjeiken. Nagy erőt, nagy értéket alkotnak. A vezetőség fő törekvése azonban az, hogy az időszaki munkák alkalmából mozgósítson minden belső erőt. Ez nemcsak kötelesség! Azért is fontos, hogy az ide érkező segítség lássa, mindannyian törik magukat. ELSŐRENDŰ AZ ÖNTÖZÉS Az öntözés lehetősége ma már meghatározó jelentőségű a zöldségtermelés jövedelmezősége szempontjából. Ezért fontos, hogy a gazdaságok mennyire használják ki ezt a lehetőséget. A szímői szövetkezetben az elmúlt évben csak háromszáz hektárra terjedt ki az öntözés lehetősége. Csak ott öntözhettek, ahol ezt a gazdaságosság és a szükségszerűség a legjobban megkívánta, öntözési lehetőségük 1304 hektárra bővült. Huszonöt ember bevonásval éjjel a zöldségeket, nappal pedig az egyéb növényi kultúrákat r- cukorrépát, évelő takarmányokat >—■ öntözik. MÜLT ÉVI TAPASZTALATOK ф A hűvös tavasz az idén is késleltette a primőr áruk növekedését. Kevesebb áru jutott a piacra, pedig az előző évhez viszonyítva több primőr termelésére kötöttek értékesítési szerződést. Az elmúlt év zöldségtermése szűkös volt, vajon az idén lesz-а fellendülés? — Jogos a várakozás — állapította meg Košík elvtárs. — Pénzügyi tervünk kertészeti terményekből ebben az évben 4 millió 91 ezer koronát irányoz elő. A primőrök közül eddig tizenhat tonna csomózott zöldhagymát és nagy mennyiségű korai zöldséget értékesítettünk. A legfontosabbnak továbbra is azt tartjuk, hogy a felvásárló és az értékesítő „láncolat“ különös gonddal ügyeljen a termelés biztonságára, a termelés fejlesztésére és az ellátás érdekeire. # A zöldség minősége, felvásárlása, szállítása nem egyszer vitára adott okot. Milyen a kapcsolatuk a Zeleninával és az érsekújvári konzervgyárral? — A tavalyi tapasztalatokat kölcsönösen megvitattuk s tisztáztuk, és az idén elsősorban arra törekszünk, hogy a súrlódási felületek a minimumra csökkenjenek. Rögzítettük az adásvétel minden olyan feltételét, amely segíthet a felvásárlás gyakorlati problémáinak megoldásában. A szállításban például kölcsönösen kisegítjük egymást. A célunk közös: az áru megóvása és gyors eljuttatása a fogyasztóhoz. XXX Egy év alatt minden feladattal nem lehet megbirkózni. A korszerű gépesítés, a termelő és a forgalmazó vállalatok közötti érdekeltségi rendszer és a szervezett együttműködés kialakítása hosszabb folyamatot kíván. A- zért azonban, hogy ne legyenek zöldséggondjaink, s a szakosított termelés a gazdaságok szempontjából jövedelmező legyen — a zemnéi példából kiindulva —, sokat lehet tenni már az idén. CSIBA LÄSZLÖ Régi tapasztalatok igazolják, hogy a hüvelyes növények, mint például a borsó, a lóbab és a lencse, a legjobb magtermést az istállótrágyázott kapások vagy olajnövények után nyújtják. A hüvelyesek a közvetlen istállótrágyázást nem bírják. A nitrogén hatására levélzetük növekszik, azonban a nitrogén hátráltatja a magkötést. Ezért a száraz éghajlatú területeken az istállótrágya nem ajánlatos. A növények fejlődése idején savanyú talajokon a növény nitrogénigényét műtrágyával egészíthetjük ki. Ennek hiányában a növény csenevész marad és gyökérzete sem fejlődik a várt módon. Foszfor- és káliumszegény talajokon a növények nitrogéngyűjtését káliummal segíthetjük. A hüvelyesek erőteljesebb gyökérzettel a lassan oldódó foszforsavtrágyákat (Thomassalak) is jól hasznosítják. A rövid tenyészídőre és főként a gyakori száraz időjárásra való tekintettel az említett műtrágya alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a szuperfoszfát hasznosítása gazdaságosabb. Fontos, hogy a káli-trágyát a talajra szórjuk és korán tavasszal bedolgozzuk. Számolni kell persze a szárazsággal is. Az elmúlt években a levicei (Léva) járás mezőgazdaságát sok tekintetben a sereghajtók között emlegették. Kevesen tudják azonban, hogy a kullogást főleg a termelés általános korszerűsítésének a hiánya idézte elő. Az épületberuházások kivitelezésének lemaradása kedvezőtlenül hatott az állattenyésztés további fejlesztésére. A gazdaságok egyesítése után ugyanis nem mindenhol tudatosították a térmelő alapok korszerűsítésének szükségszerűségét, vagy pedig nem kaptak erre lehetőséget, s nem ritkán a kisüzemi szemlélet érvényesült az eléggé áttekinthetetlen nagygazdaságok vezetésében. A helyzet szakszerű megítélése céljából nagyon hasznos és gyümölcsöző eszmecserét folytattunk Bemard Slobodník elvtárssal, az SZLKP Levicei (Léva) Járási Bizottságának vezető titkárával, és Smolka Milan mérnökkel, a jmi vezetőjével. A vezető titkár említette, hogy az Ipoly és a Garam folyók minden évben nagy károkat okoznak a szövetkezeteknek. Ezek a folyók' évente többször is elárasztják a gazdaságok rétjeit, legelőit és szántóit. Az elárasztott földek hatvan százaléka sajnos május közepéig nem hasznosítható, s ez nemcsak a gazdaságoknak, hanem a népgazdaságnak is nagy veszteséget jelent. Az Ipoly közelében például mintegy háromezer hektár rétnek és legelőnek, s ugyanannyi szántónak a megmentéséről van szó. A folyó szabályozása azonban eléggé vontatott, s ezért egyre nagyobb a kártétel. Az elmúlt évben sújtott gazdaságok a többszöri árvíz következtében rétjeikről egy kiló szénát se gyűjthettek be! A folyó szabályozásának vázlatterve kétségtetelenül nagy reményekkel kecsegtet, ám a munkák lassú üteme miatt a mezőgazdaságban milliós károk keletkeznek. Smolka elvtárs arról tájékoztatott, hogy a szélsőséges téli időjárás kapcsán hatezer hektár búzát kellett kiszántaniuk. Erre a területre tavasszal részben árpát, részben pedig kukoricát vetettek. A takarmánytermesztés fellendítése céljából hosszú távú programot dolgoztak ki, s ennek megvalósításában a kutatók is sokat segítenek. A Járás vezetőit az a cél vezérli, hogy a szántóföldi takarmányok termesztése és hasznosítása terén felzárkózzanak az élenjáró járások mögé, közben azonban el kell távolítaniuk néhány szépséghibát Is. Rendet kell teremteniük például a termelési, begyűjtési, raktározási és a hasznosítási fegyelemben. Meg kell tanítaniuk az embereket arra, hogy jól gazdálkodjanak a készlettel stb. Az állatférőhely terén is javulás észlelhető a Járásban, örvendetes, hogy az új, korszerű épületek gombamódra szaporodnak. Tudatosították persze azt is, hogy a férőhely bővítése Cí ik részmegoldás. Termelni az embernek kell! Így az emberek — a növénytermesztők és az állattenyész-Hosszú szárazság esetén a talaj felső rétegében levő műtrágya ugyanis nem jut a gyökerekhez. A kálisó ezért kevésbé érvényesül. Az sem titok, hogy egyes hüvelyesek — a sárga- és a kék csillagfürt, a szaradella — termesztése a mésztartalmú talajokon nem sikeres, míg a bab, a lencse, a 16- és a szójabab mész hiányában rosszul fejlődik és gyenge termést ad. Termesztésük esetén tehát a mészben szegény talajt meszezni kell! Befejezésül talán még annyit, hogy a babot áprilisban és májusban is vethetjük. Amennyiben a talajt nem sikerült porhanyósan, gyommentesen tartani, vagyis a kívánt módon előkészíteni, s ha kora tavasszal begyűjtött őszi keverék után akartuk termeszteni, akkor a tavaszi szántást nem mellőzhetjük. Középszántást kell végeznünk, és a talaj felületét le kell zárnunk, hogy megőrizzük a talaj természetes nedvességét. Ügy gondolom, hogy a talaj vízkészletének megóvását célzó talajmunka nem csak a hüvelyesek, hanem minden más növény termesztésének fontos feltétele. K. L. tők — sokaságának minőségi munkáján múlik a tehenek jobb tejtermelése, a szarvasmarhák súlygyarapodása, a kocák malacátlaga és a hízósertések súlygyarapodása stb. A program megvalósítását fokozatokra bontották. Ez azt jelenti, hogy a járás évi feladataiba esetenként beiktatnak belőle valamit. Mindig azok a teendők kerülnek előtérbe, amelyek azonnal vagy a lehető legrövidebb időn belül elősegítik a termelés fellendülését. A járásra kiterjedő talajjavító programban 1990-ig több mint kétszázmillió koronás beruházással számolnak. Ezen belül az Ipoly és a Garam vízrendezésével mintegy tizennégy víztároló medencét is építenek. Számolnak azzal is, hogy az ifjúság aktívan kiveszi részét ezekből a munkálatokbóL Hasznos törekvésnek minősíthető, hogy járási méretben a műtrágyák optimális adagolásának a vizsgálata mellett a takarmányok hasznosításának optimalizálására törekednek, s az eredmények nagyot lendíthetnek a termelés fejlődésének kerekén. Problémát okoz, hogy a termelési környezet tekintetében nagyon eltérőek a viszonyok, és szélsőséges években ezt tükrözik a Járás termelési eredményei is. Ez volt az indítéka annak, hogy egy-egy téma feldolgozását racionalizáló komplex brigádokra bízzák. Az igényes munkába a legtehetségesebb szakembereket vonták be. A gabonaprogram megvalósítását célzó komplex brigádban például E. Spaldon akadémikus is felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújt a Járásban. További komplex brigád méri fel a gépjavítás helyzetét stb. Keresik az okát annak is, hogy bár a kisebb gazdaságokban több a főiskolát végzett szakember, az eredmények mégis jóval gyengébbek, mint a kimondottan nagy gazdaságokban, ahol lényegesen kevesebb a főiskolát végzettek száma. A járást a termelési adottságok szerint tizenhat mikrokörzetre osztották. Ezek élén egy-egy kooperációs tanács intézi a feladatokat. Ugyanakkor három nagy kooperációs körzetet is létrehoztak. Ide sorolták a garamvölgyi, az újbarsi és a „honti“ körzeteket, amelyek gazdaságai valamilyen meghatározott célzattal — a kooperációs tanácsok döntése szerint — együttműködnek. Az utóbbi években több gazdasági épület készült a járásban, s ennek következtében az állatok elhelyezése kedvezőbb lett. Ezzel szemben a tömegtakarmányok termesztése kissé lemaradt, nem volt összhangban a beruházásokkal, illetve az állatok igényeivel. Ma már ez is megoldódik. Mindenekelőtt évelő takarmányokat és silókukoricát termelnek. Azt akarják, hogy minél Jobb minőségű takarmányt készítsenek be, mert ez befolyásolja az állatok hasznosságának növelését, s a tervben meghatározott feladatok sikeres teljesítését. —hal— **♦ «*« *j* «$* »J» »3* »I* A tömegtakarmányok tartalékolásának lehetőségei Jelenleg Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben kb. nyolcezer hektáron termesztenek belterjes módszerrel fűfajtákat. Így az eddig kevésbé kihasznált takarmányt tartalékként hasznosítják a szarvasmarha-tenyésztésben. A hozamnövekedés céltudatos befolyásolása tekintetében az öntözésen kívül lehetőség nyílik a nitrogéntrágyázásra is. Tekintettel kell lennünk arra, hogy a tavaszi nitrogéntrágyázás nemcsak a hozamot növeli, hanem a füvek gyorsabb felhasználását is lehetővé teszi, Az ilymódon elért nagy takarmánytömeget jól be lehet osztani. Azt a területet, melyet legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítunk, hektáronként SO—80 kg-os adaggal trágyázzuk. Azt pedig, amelyet az első kaszálási ciklus utolsó szakaszára szántunk 40—60 kg nitrogénnel kell kezelnünk. Ilymődon megakadályozhatjuk a növényzet elöregedését, növelhetjük a minőséget és csökkentjük a veszteségeket. A virágdús egyéves csomós ebír például fedőnövény nélkül kora tavaszi vetéssel, bő nitrogén-trágyázással és öntözéssel száz tonna zöldtömeget is nyújthat hektáronkénti A mi tetraploid csomós ebtr fajtáink jó műtrágyázással nemcsak jó szárazanyag-hozamot nyújtanak, hanem egyben a fehérjebázisuk is jelentős, mivel a nitrogéntartalmuk meghaladja a húsz százalékot. Ezen takarmánynövénynek az Izanyag tartalma is jó, ezért könynyebben silózható és kedvezőbb a szilázs összetétele. A csomós ebír fajták az öntözéses viszonyok között ötször is kaszálhatók. A kaszálások közötti időszak huszonnyolc-harmincöt nap. A füvek termesztése kapcsán külön ki kell hangsúlyoznom az első kaszálás ás az első legeltetés gazdasági jelentőségét. Termelői gyakorlatunk itt követi el a legnagyobb hibát. A tavaszi legeltetést akkor kellett kezdeni, amikor a fű elérte a tizenöt centiméteres magasságot. Trágyázással a csomós ebfrt már április közepén legeltethettük! Ehhez persze fel kellett készíteni a szarvasmarha-állományt is. Fel kellett szerelni a villanypásztoros berendezést. A megkésett legeltetés ugyanis növeli a taposásból eredő veszteségeket, • így a nagy hozamok esetén is kisebb a hasznosítás hatásfoka, és a minőség sem kifogástalan. Hasonlóan van ez a kaszálással is. A hatékony trágyázással és öntözéssel kezelt takarmányok begyűjtését nem szabad a virágzásig halasztgatni. A füvek abban az időszakban huszonöt-harminc tonna zöldanyagot nyújthatnak hektáronként: könnyen megdőlhetnek és fény, valamint levegőhiány miatt tőből sárgulni kezdenek, és ez minőségcsökkenéssel jár. A kései kaszálás rossz hatással van a növény áj növedékére s ez a későbbi kaszálások csökkenő hozamában nyilvánul meg. Ebből is láthatjuk, hogy a betakarítás szervezése mennyire fontos. A szálas takarmányok termesztésében ezzel okvetlenül zzámolni kell. Jó példaként említhetném erre a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságot, ahol füvekből nyolcvan-száz tonna átlagtermést értek el hektáronként, voltak azonban olyan parcellák is, ahol hektáronként a zöldtömeg elérte a százötven mázsát. Ezzel pedig háromszáz tehén tíz napi zöldtakarmány-szükségletát fedezhetik. Ilyen jó terméseredményt csak a csomós ebír nyújthat! A hozamnöveléshez okvetlenül szükséges a jó agrotechnika, a jó szervezés és technológiai fegyelem. A fő hangsúly a növény komplex sűrűségén túl abban van, hogy a kaszálások után 80—100 kg nitrogénnel trágyázzunk és szükség szerint öntözzünk. Törekedjünk arra, hogy a talaj nedvességtartalma ne csökkenjen az ütvén százalékos kihasználhatóság értéke alá. Nagy szénahozamot csak úgy érhetünk el, ha ehhez a mezőgazdasági üzemekben kialakítják az anyagi, a szervezési és a gazdasági feltételeket, az időjárás szeszélyeitől függetlenítik magukat és a szénát három-öt nap alatt jó minőségben takarítják be. Természetes, hogy legeltetést is szervezni kell, mégpedig villanypásztoros berendezés felhasználásával. A növény fejlődése kedvező, s ezzel biztosítható az állatállomány jó zöldtakarmány-ellátása. Ugyanakkor az időjárás okszerű kihasználásával Jó feltételt teremtettünk a nyersanyag szárításához. Ezzel jó minőségű, fehérjedús takarmányt készíthetünk szarvasmarháink részére. MICHAL SANTA mérnök ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> ♦♦♦ ♦> •> •> ♦> *l* *i* ♦> *;♦ «j* *3« *3» »3» »3* «3* »3» «3« *3« «.3* »3« »3« »3« *3« »3« *3« Pangás utáni fellendülés
