Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-23 / 25. szám

. I 1979. Június 23. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Vélemények a minőségről A trebiiovi (Tőketerebes) járás Malý Horeš-i (Kisgéres) szövetkezetében a minőségi munkavégzésről és a bére­zésről érdeklődtem. Nagy Zoltán főgépesítő megjegyez­te, hogy a traktoros is végezhet jő vagy rossz munkát. A gépvezető fi­gyelmetlenségének a következménye, ha szántás közben vakbarázdát hagy. Nem veszi észre, ha vetés közben el­dugul valamelyik magvető csoroszlya, esetleg a műtrágyát felületesen szór­ja, avagy silózás közben legyúrja a növényt. A BECSÜLET KÖTELEZ! # Előfordult-e figyelmetlenségből eredő kártétel a 117 tagú traktoros­­brigádban? — A traktorosok restellnék, ha lett volna — mondta a főgépesítő. — A régi, tapasztalt traktoros már a becsület miatt sem engedheti meg ezt. Traktorosainkat hanyag munkáért még nem kellett elmarasztalni. Min­denki úgy dolgozott, hogy kiérdemelje a prémiumot. — Milyen prémiumról van sző? *— A minőségi munkát prémiummal Jutalmaztuk. Az a traktoros, aki a napi tervet jó minőségben teljesiti, naponta 40—60 korona prémiumot kaphatott. — Azzal van főleg bajunk, hogy földünk nem a legjobb minőségű — említette Varkonda Sándor traktoros, aki váltótársával, Molnár Barnabással két műszakban vetett, és egy műszak­ban a répa vetésében 16,5 hektár tel­jesítményt értek el. A teljesítményért egyenként és naponta ötven korona prémiumot kaptak. — A traktorra nagyon kell vigyáz­ni, mert nehéz az alkatrész beszer­zése. Ha az ember „kiesik“ a munká­ból, akkor nincs teljesítménye és jö­vedelme is kevés. Az erőgépek kar­bantartását magunk végezzük. Aki hűségesen végzi munkáját, nem hibá­­sodik meg könnyen a gépe. A több ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemben nem le­het minden ember mellé felügyelőt állítani, hogy a technológiai fegyelem csorbát ne szenvedjen. A traktorosok munkáját nem figyeli minőségi ellen­őr, azonban a ritkán vetett termény úgyis jellezné a felületességet. Mind a növénytermesztőknél, mind a tehenészeknél van minőségi érték­mérő. Kit tartanak Jó tehenésznek, arról Fetykó Ferenc főállattenyésztő tájékoztatott. A JÖSZÁG MINDIG LEGYEN TISZTA! — Aki a tejtermelésben nagy zsír­­százalékot ér el, az a jó tehenész. Persze ennek is megvan a maga for­télya — jegyezte meg a főállatte­­nyészt ő—, ha tehát a jószág tiszta, a fejő rendben tartja a tőgyet, akkor nem fordulhat elő tőgygyulladás, s a tehén jól tejel. A lényeg abban van, hogy ki kell fejni a tejet. Az utófe­­jésnél legjobb a zsírszázalék. Ez nem­csak a zsírszázalék javítását, hanem a tehén hasznosságának megtartását is szolgálja! A szövetkezetnek közel hatszáz te­hene van. A tehenészek keresete évi átlagban negyvenezer korona, eseten­ként több is. Ez sok mindentől függ. Illés András, a zsírszázalékkal'össze­függésben említette, hogy a tejterme­lés és a személyi jövedelem okszerű abrakfelhasználással több, anélkül pe­dig kevesebb lehet. — Tény, hogy nálunk is akad javí­tanivaló bőven — említette Illés And­rás —, de végső soron a több pénz­nek mindenki örül. Még mindig sok abrakot fogyasztunk, az eredményeink azonban hónapról hónapra javulnak! A tehénállománynak fele előhasí üszőből áll, s amint ezek ellenek, úgy növekszik a tej mennyisége. A zsír­­tartalom eléri a 3,6 százalékot, a tisz­taság pedig első osztályú. Ebben az évben egy tehéntől 2800 litert fejünk (a szerk. megjegyzése: ez nem nagy dicsőség!). XXX KINCSET ÉRŐ CSAVAR — Mennyit ér egy csavar? — tet­tem fel a kérdést Berta Zoltánnak. — Ha van, néhány fillérért besze­rezhető, ha azonban nincs, akkor kin­cset ér. A jó szakember ugyanis a csavarokat is megbecsüli. Nem kell minket biztatgatni, hogy takarékos­kodjunk. A szerelő kollektívának negyvenhét tagja van. Az emberek két szocialista brigádban dolgoznak. A brigádok kö­zött jó a kapcsolat és a munkavi­szony. A két brigád 46 ezer korona A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA AUTOMATIZÁLT SERTÉSHIZLALŰ-TELEPEK Az Össz-szövetség! Mezőgazdasági Villamosítási Kutatóintézet tervei alap­ján épült automatizált sertéshizlaló-telepek különböző állatcsoportok elhe­lyezését teszik lehetővé. A termelési folyamatok teljes gépesítése és auto­matizálása egységesített gépekkel és berendezésekkel valósul meg. A fel­szerelés rekonstrukciókhoz is felhasználható, megtérülése 1—1,5 év. A munkaszervezés az ipari üzemekéhez hasonló, egyműszakos (8—17) két szabadnappal, egy mázsa gyarapodást 0,7 munkaórával érnek el. Elterjed­tek az ablak nélküli épületek, hol a megvilágítást csak az etetések idejére kapcsolják fel. Az állatokat tizenöt-húszas csoportokban helyezik el, és napi öt alkalommal padlóról etetik. értékű anyagmegtakarításra tett fel­ajánlást. — Nagyok a követelmények em­lítette Berta Zoltán brigádvezető. Máté László brigádtag arról beszélt, miért bánnák meg, ha a gépek fő ja­vítása rosszabb minőségű lenne. — Ha kell, akkor szántunk is a kijavított traktorokkal. Az aratást pedig mi végezzük. Nagy szégyen volna, ha egyre-másra meghibásodná­­nak az általunk javított E—512-es kombájnok. Ilyesmi nem fordulhat elő. A brigádvezető beszélt az újítások­ról is. — Hogy mennyi mindent újítottunk, módosítottunk, már el sem tudnám mondani, azonban nem is ez a lényeg. Mi mindannyian jól keresünk, s ha a követelménynél többet tudunk tenni, az nekünk és a szövetkezetnek is jó. XXX Hurka Margit tejkezelő Illés András szavait igazolta. — Feladatom a téjházban, hogy el­ső osztályú tejet adjunk feldolgozás­ra. Ehhez az kell, hogy a tej kellő hőmérsékletű legyen. A jó minőség persze nemcsak rajtam múlik. Ez a tehenészektől és a fejőktől is függ. Ritkán, de előfordult, hogy szalmaszá­lat találtam a kannában. Azt is ész­­reveszem, ha tőgygyulladása van a tehénnek ... Akkor szólok a vezető­nek. AMIT VÁLLALTUNK — TELJESÍTJÜK Demeter Sándor elfoglalt ember, sok tisztséget tölt be. Ö a versenybi­zottság elnöke. — A mi szövetkezetünk is csatla­kozott ahhoz a mozgalomhoz, amelyet a SZFSZ járást bizottsága kezdemé­nyezett. Értékes felajánlások szület­tek! — Igaz, magasra tettük a mércét. Eddig azonban vállalásunk a szeszé­lyes időjárás miatti károk ellenére is teljesíthetőnek tűnik, persze úgy, hogy közben átcsoportosításokat vé­geztünk és intézkedéseket tettünk a veszteségek pótlására. Mintegy hét­száz hektár őszi vetést ki kellett szántanunk. Ezt a területet részben tavaszi árpával, részben pedig kukori­cával vetettük be. — Milyen értékű a kötelezettség­vállalásuk? — Az összérték 1 millió 165 ezer koronán felüli. A vállalás többnyire a termelési terv túlteljesítésére, a ta­karékos anyagfelhasználásra, a költ­ségcsökkentésre és a minőségi mun­kára irányul. — Mit mutat az értékelés? — Az eltelt hónapokat értékelve megállapítottuk, hogy vállalásainkat Időarányosan teljesítjük. ILLÉS BERTALAN NITROGÉNMAR ADVÄNY A TALAJBAN ÉS A VÍZBEN Az ivóvizek N03-tartalmának nem­zetközileg megállapított felső megen­gedett határa 45 mg/1. A mérgező mennyiség azonban országonként és állatfajonként változik. A nitrátfelhal­mozódás elsősorban az állattenyésztés következménye. A nitrogénkötő mikro­organizmusok révén is kerül nitrogén a talajba, és a csapadék nitrogén­­tartalma is növekvőben van. Párolgás hatására a talajnitrogén a talajfelszí­nen halmozódhat fel. A mélyebb ta­la jszlntek és a vizek nitráttartalmát a biológai viszonyok is befolyásolják. iMS-auguszNs htnapakhui szántsuk be a zöldtragvát! Bizonyított tény, hogy a talaj élő szervezetek tömkelegét foglalja ma­gába és mint ilyen, valóságos életmű­ködést fejt ki. Szóval, a talaj „él“ — ezért is megérdemli, hogy féltő gon­dossággal műveljük, védjük, hogy ter­mőképes legyen, illetve hogy termését a megkívánt módon mennyiségileg és minőségileg is növeljük. A növénytermesztés sikere céljából szükséges, hogy a talaj életműködé­sét vagyis a hasznos élőlények, a mikrobák szaporodását minden igye­kezettel előmozdítsuk. Ennek fontos módja a helyes talaj­művelés. A másik pedig az okszerű trágyázás. Erről az utóbbiról ha nem is tudatosan, azonban sokszor megfe­ledkezünk. Tudjuk, hogy köztársaságunk „me­ző- és erdőgazdasági művelési ágában nyilvántartott területéből az úgyneve­zett terméketlen, kevésbé termő, illet­ve szélsőséges (homokos és szikes) talajok éppen Szlovákiában találhatók. Ezért csakugyan érdemes elgondol­kodni a talajok okszerű trágyázása felett. Esedékes, hogy a talajból a növénytermeléssel kivont tápanyago­kat, ne csak az „Ipari“, hanem szer­ves trágyákkal is pótoljuk. Mondhat­ná valaki, nincs ebben semmi újdon­ság! Nos, csakugyan nincs. A tény­állást az 1965. évi földnyilvántartási­­kataszteri adatokból is megállapíthat­tuk. Már akkor tudtuk, hogy a mező- és erdőgazdasági művelési ágban nyil­vántartott területekből, például a volt bratislavai kerület malackai járásá­ban 70, a Bratislava-vidékiben 54, a szeneiben 22 százalék a bomok, illet­ve a futóhomok. Nagykiterjedésfi „szélsőséges“ talaj van továbbá a somorjai, a szenei és a galántai járásban is. Az említett he­lyeken a talaj „vízgazdálkodását“ sokszor nehezíti, az öntözés mellett is lehetetlenné teszi az, hogy a ho­mokos, az amúgy is gyenge minőségű feltalaj alatt pár centiméterre kavics­réteg terül el. A hajdani nyitrai ke­rület sem kivétel ebben. A régi hur­­banovói (Ögvalla) járásban a mező­­gazdasági terület térmértékéből 1956- ban 52, a Nové Zámky-iban (Érsekúj­vár) 26, a komáméiban (Komárom) 15, a Stúrovői (Párkány) járásban pe­dig 12 százalék a homokos és szikes talaj. Azóta a helyzet rosszabbodott! A „diagnózist“ jól ismerjük. A gyó­gyítás módját az akadémia által ki­adott hivatalos közlöny is tartalmaz­za. Az adatok azt igazolják, hogy 1956-ban néhai dr. Simon akadémikus vezetésével végzett kísérletek szerint a „beteg“ talajokat szerves trágyával (istálló, szalma, NPK zöldtrágyázás és komposzt) nemcsak gyógyítani, ha­nem a terméshozamot a megkívánt módon növelni is lehet. Igaz, ez már akkor sem volt újdonság. Utalok itt a magyar tudósok dr. Wetsik és dr. Kreybig professzorok hosszú évtizedes kísérleteinek a világ előtt ismert eredményeire. Felmerül a kérdés, mi ma a legfontosabb teendő? Kétségkívül a szerves trágyázáshoz, különösen a zöldtrágyázáshoz szakér­telem is szükséges. Ismerni kell a ta­laj és a növény vegyi és fiziki tulaj­donságait. Tuáni kell, hogy a növé­nyek semleges, savanyú avagy savas kémhatású talajon hozzák-e a legjobb terméseredményt. A sokfajta növény közül csak azokat említem meg, ame­lyeknek „alászántása“ júniusban, jú­liusban és augusztusban esedékes. A barna homoktalajokon, ha azok pH-ja nem több 6-nál, a mésztartalom legalább 2—3 százalék. Ezeken siker­rel lehet termeszteni a kékvirágé csillagfürtöt. Ezt a hasznos növényt zöldtrágyának március—április elején kellett vetni, és július—augusztusban kell a talajba szántani. Sivárabb (futó) homokon jó ered­ménnyel bevált a sárga csillagfürt, ha a pH értéké (talaj aciditás) nem több 6,5—6,8-nál, s a mésztartalom legalább két százalék. A sárga csil­lagfürt a mészben szegény talajokon sikerült a legjobban. Szárazságra haj­lamos éghajlatunk alatt előnye, hogy kiválóan bírja a szárazságot. Ezt a növényt főterményként zöldtrágyánek március végén, április elején kellett vetni, és zöldtrágyának július—au­gusztusban kell beszántani. A „szelídebb“, kötöttebb homokon, melyet a szélvihar nem ragaszthat össze, novemberben kell a zöldtrágyát leszántani. Szélhordta talajon tavasszal van a zöldtrágya bedolgozásának ideje. Fn­­tóhomokon ugyanis nem az őszi szán­tással „konzerválható“ talajnedvesség a döntő, hanem a tavaszi szelek ál­tal okozott károsodás megelőzése. Vályog- és agyagtalajokon, lúgos kémhatás mellett, igen jó zöldtrágya a somkóró is. A fehér somkórót bár­mely zöldtrágyázási módszerrel teljes virágzásban kell lekaszálni, mert ké­sőbb — ha a mag kifejlődött — erő­sen gyomosítja a földet! A rozsos szöszösbükköny, a rozsos árpa, a bú­zás pannonbükköny és a repce is ki­váló zöldtrágya. Ha azonban mészben szegény a talajunk, akkor csillagfür­töt vethetünk zöldtrágyának. A szikeseken jól díszük a napra­forgó. De a szegletes lendek is alkal­mas a zöldtrágyázásra. A lúgos és mésztartalmú homokon jól sikerül a bíborhere akár köztes­ként, akár tarlóvetésként. Ezt virág­zásban kell beszántani. A borsófélékkel vigyázat! Száraz nyáron kisülnek. Nedvességben pedig a lisztharmat áldozatául esnek. A pohánka jobb homokot, esetleg kötöttebb talajt kíván. Jól előkészített tarlószántásba kell vetni, gabona sor­távolságban. Még egy jó tanács. Mindazok, akik a földművelést nemcsak könyvből, ha­nem a gyakorlatból ismerik bizonyít­hatják, hogy a zöldtrágya talajba for­gatása sokszor nagy gondot okoz. Á gyakorlat azonban azt is bizonyí­totta, hogy az eke a növényt akkor takarta be jól, ha előtte gyűrűs vagy sima hengert járattak. Arra is gon­dolni kell, hogy a zöldtrágya beszán­­tásakor a talaj „üreges“ lesz, ezért az eke után simitót és hengert járas­sunk. Így a tömített talaj gyorsítja a zöldtrágya korhadását. Azt talán nem kell hangsúlyozni, hogy az utónövény vetéséig pár hét­nek kell eltelnie. Azért is, hogy а zöldtrágya rothadása előrehaladjon, s így a növény jól fejlődve megfelelő termést nyújtson! KMOSKÖ LÁSZLÓ mérnök A közelmúltban a treblšovl ** járás mezőgazdaságának fejlődését látogattuk. Néhány adat a járásból, amely minden­nél Jobban mutatja a fejlődést: a mezőgazdasági bruttó terme­lés 1972—1978 között harminc­hét százalékkal javult, a nö­vénytermesztés 39,5, az állatte­nyésztés pedig harmincnégy százalékos fejlődést ért el. A növénytermesztés árutermelése — hasonló időszak alatt — nyolcvanhárom, az állattenyész­tésé bedig 33,5 százalékkal ja­vul . A szép sikerekért, meg a szemesek termelésében elért eredményeikért a járást Mun­kaérdemrenddel tüntették ki. X X Rádöbbentünk, hogy a nagy termésfelfutás a tudomány s a technika vívmányainak, és egy­ben a gyakorlat ismereteinek együttes hasznosításával vált lehetővé. A tudomány és a technika kétségtelenül nagy termésfokozó erő. azonban pé-Termésfokozó erő rosult vele a kedvező politikai légkör, s nem utolsó sorban az emberek akarata. A tudományos és műszaki forradalom zemplé­ni térhódításának jó bizonyíté­ka, hogy az elmúlt évben a ka­lászosokat, a hüvelyeseket, a napraforgót, a burgonyát, a ku­koricát és sok más növényfélét már lparszerűen termelték. Ez­zel szemben a cukorrépa és a szántóföldi zöldség még mindig sok emberi erőt igényel. Gyarapodott az állatállomány s vele együtt a hasznosság Is nőtt. A szakosított szarvasmar­ha- és sertéstelepek, a korszerű juh- és baromfitenyésztés szín­vonala már jó. Az egyik nagy község vezető­je elmondta, hogy a lakosság takarékbetétje egy év alatt több mint ötmillió koronával gyara­podott! Sok pénz ez, de ke­mény és becsületes munkának az eredménye. Elemi csapás miatt akadt a járásban veszteséges szövetke­zet is, de nem ez a lényeg. A nagy hozamok, a többlet, a jó minőség elérése továbbra is szükséges. A járás ugyanis az utóbbi három évben öt és fél­ezer tonna hússal és tizennégy millió liter tejjel maradt adósa a társadalomnak. Ahhoz, hogy a járás 1980-ig törlessze az adósságát és to­vábbi feladatait is jól teljesítse, a gazdaságokban törekedni kell a tartalékok következetes feltá­rására. Az eltérő eredmények kiküszöbölése céljából jobban ki kell használni az állóeszkö­zöket s a rendelkezésre álló munkaerőt. Szükségszerű tehát a máshol már bevált, sokszor semmilyen, vagy csak minimá­lis befektetést igénylő módsze­rek hasznosítása. Ebben a te­kintetben főleg a szocialista brigádokra lehet és kell tá­maszkodni. A járásban ugyanis hetvenkét kollektíva versenyez a megtisztelő cím különböző fokozatának elnyeréséért Miért Is nyugodtabbak a fe­gyelmezett, kiegyensúlyozott gazdaságok? Miért nyugodtak egyes emberek akkor Is, ha veszteséges az év? Azért, mert jövedelmük a közösből „stabil“. Elhalványult és egyre inkább megszűnik a számadások nép­ünnepély jellege. A panaszok, a gondok feltárása, ha van Ilyen, nem az egyéni élet kérdése. Ezt a komolyabb, a termelésfejlesz­tés mikéntjéről való tanácsko­zás váltja fel. A felszólalók többsége a tervekhez, a hoza­mokat növelő, a munka ered­ményességét fokozó elképzelé­sekhez ad javaslatot, hasznos tanácsot. A mezőgazdasági termelés tartalékai a trebišovi járásban is nagyok. A jelenlegi eredmé­nyekkel csak az elérhető célt látták meg. Az „1 millió tonna terményt a köztársaságnak“ ke­rületi felhívás sikeres teljesíté­séhez a járás mezőgazdaságá­nak 21,5 százalékkal kell hoz­zájárulnia. A mezőgazdaságnak nincs olyan ágazata, ahol bel­terjes termeléssel ne javíthat­nának a hozamokon. Nincs azonban olyan mezőgazdasági üzem sem, ahol a tagok jöve­delmének a javítása, a munka további könnyítése, a szociális ellátás tökéletesítése már befe­jezettnek minősíthető. I. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents