Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-23 / 25. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 11 1979. júniuB 23. Rajt a konzervgyárakban Hősi korszakra emlékezik a diószegi (SládkoviCovo), Major István nevét viselő konzervgyárban Lauková Júlia, Herban Štefánia és Mestyák Valéria a három szocialista brigád vezetője. — Ha többet kellett vállalni, mi mindig készek voltunk — mondják. — Nálunk a verseny mércéje mindig az volt, hogy ki hány százalékkal képes túlteljesíteni a tervet, ki menynyivel járul hozzá, hogy több konzerszonylatban a közepes teljesítményű konzervgyárak közé tartozik. A gyár teljesítményéhez mérten, milyennek látja az idei tervet? — Mindig az a legnehezebb, amit éppen teljesíteni kell. Most tehát az ezerkilencszázhetvenkilences terv teljesítése a legnehezebb. A feladat nagyságára jellemző, hogy az idén 1250 tonna gyümölcskompótot, 2300 tanria zöldségkonzervet. 750 tonna A gyár villanyszerelői Vavrík Ottó irányításával az aranyfokozatért verseayeznek. Fotó: Lengyelfalusi Imre vet készíthessen a gyár. És hogy az készételt, 540 tonna paradicsom püélre törjünk, vállaltuk a túlórát, a va- rét, 350 tonna lekvárt és nagy menysárnapi munkát is. nyiségű félkészárut kell előállítanunk. Ezt az óriási mennyiséget természetesen csak úgy tudjuk tartósítani és feldolgozni, ha előre megállapított ütemben érkezik gyárunkba a nyersanyag, s az átvétele zökkenőmentesen történik. — Milyen szervezési intézkedéseket tettek a rajt előtt? — Az idényre való felkészülés részleteit jól meggondoltuk, kidolgoztuk a tennivalókat, majd a palitikai- szervezési tervünket megtanácskoztuk az üzem kiváló munkásaival, a szocialista brigádok vezetőivel, valamint a termelőkkel. Ök mindent lelkesen vállaltak. Gyárunk a teljes beindulás után három műszakban, szombaton és vasárnap is üzemel majd. — Szerencsés üzem. Nincsenek gondjaik. Vagy vannak? — A legnagyobb áttekintéssel szervezett termelés is gondokkal jár. Ez így törvényszerű. A szakosított nagyüzemi termelésnek köszönve az utóbbi években észrevehetően megváltozott a termékösszetétel, s javult a felvásárolt zöldség- és gyümölcs minősége is. Nem vagyok babonás, de a legtöbb gondunk pénteken van, mivel a szállítási csúcs legtöbbször erre a napra esik. Gazdaságaink ugyanis a szedést — eléggé meggondolatlanul — erre a napra ütemezik, hogy a szombat és vasárnap számukra nyugodt, gondmentes legyen. A kölcsönös jogok és kötelességek alapján viszont neki is meg kell érteni, hogy a gyár udvarán felhalmozódó zöldség és gyümölcs sokat veszít a minőségéből. „FIATALODIK A GYÄR“ A gvár több mint ötven éve üzemel, ami egyúttal a rekonstrukció fontosságát is jelzi. Örömteli, hogy a fejlesztés mottója minden évben az, hogy az új korszerű gépek minél előbb kezdjenek dolgozni, termelni. A múlt évben például a gyümölcsvelő korszerűbb és produktívabb előállítását oldották meg, a P—32-es vonal Szaratovi módszer a minőség biztosítéka, vallják a csomagoló részleg brigádtagjai, akik Hollosy Olga és Krommer Erzsébet vezetésével mindent megtesznek a cél érdekében. üzembe állításával pedig a paradicsom -feldolgozását goyrsították. Az idén a marmaládét és dzsemet előállító vonalat korszerűsítették, új nagyteljesítményű kazán üzembehelyezésével pedig a konzervek sterilizációját tették hatékonyabbá. Az egyik legfontosabb fejlesztési feladatuk a Hidaskürti (mostovai) Efsz-ben a jövő évben tervezett paradicsomléállomás üzembehelyezése lesz, amely több szempontból is tehermentesíti majd az üzemet. Ez a nyár is nehéznek Ígérkezik a diószegi konzervgyárban. A sikeres rajt után egyre több nyersanyag érkezik a földekről. Forró és zajos csarnokok, gumicsizmában dolgozó asszonyok és a gőz árukodik arról, hogy milyen erőfeszítés kell ahhoz, hogy a nyersanyagot bratislavai gulyás, szegedi gulyás, töltött paprika, töltött káposzta, vagy ízletes kompótok formájában újra útnak indíthassák. CSIBA LÄSZLÖ — És most milyen lesz a verseny, a rajt előtt mit vállalt a brigád? — Oj utakra tértünk, az évi vállalásokat a terv ismeretében nagyon alapos előkészítés után tettük meg. Azt, hogy mire irányul a verseny, azt az üzem gazdasági és a társadalmi szervezeteivel együtt határoztuk meg. NEMCSAK TÖBBET A kérdésre, hogy mire irányul az idén a munkaverseny a gyárban Magnus Ottó mérnök, igazgató válaszolt. — Bonyolultabbá vált a munkaverseny szervezése, irányítása — mondja. Az idén nagy figyelmet fordítunk a mennyiségi szemléiét leküzdésére. Az igaz, hogy a múlt évihez képest az idén nagyobb értéket kell előállítanunk, de ez nem jelenti azt, hogy mindenből többet. A fő célunk az, hogy a belföldi fogyasztásra szánt gyártmányokból kielégítsük a keresletet. Exportra viszont csak azokat a konzerveket gyártjuk, amelyek gazdaságosan előállítbatók. Tudjuk, hogy a szocialista verseny öntevékeny mozgalom, azonban azt is valljuk, hogy célszerűen irányított mozgalom. Tehát az irány kijelölésénél az első lépés a gazdasági vezetőké. A tizenegy szocialista brigádban százötvenkilenc dolgozó kapcsolódik be a szocialista versenymozgalomba. Vavrík Ottó és Hajek János kollektívái az aranyfokozatért, három az ezüst, hat kollektíva pedig a bronzfokozatért versenyez. A szocialista brigádok úgy alakították ki programjukat, hogy versenyvállalásaikkal a termelékenység követelményeinek érvényesítésére, a termelési költségek csökkentésére, az ésszerű takarékosságra, és a minőség javítására törekedjenek. EGYÜTT A TERMELŐKKEL — Az idén rosszul kezdődött az év, mivel a késői fagyok a gyümölcstermelésben nagy károkat okoztak — folytatta a beszélgetést Magnus elvtárs. Hiány mutatkozik barackból, amit körtével szeretnénk majd pótolnL Zöldségfélékből viszont a konzervuborka kivételével jó termés Ígérkezik. Több éves tapasztalataink alapján tudatosítottuk, hogy csak úgy tudunk megbirkózni a feladatokkal, ha szorosan együttműködünk a termelőkkel. Közös érdek, hogy a jó uborka-, paradicsom, zöldpaprika, zöldbab — stb. termést a legcélszerűbben hasznosítsuk. A gyümölcs feldolgozását a földieperrel kezdtük, a zöldségnél pedig a cukorborsó ■ tartósítása jelentette a rajtot. Legnagyobb eper szállító gazdaságunk a éberharti (Malinovo) szaktanintézet tangazdasága, valamint a nagyfödémesl (Veiké Ulany) abrahami (Abrahám) és a račai szövetkezetek. Eperből sajnos magyarországi importra szorulunk. Az önellátásra való törekvés szempontjából több gazdaságban kellene ezzel a munkaigényes, de gazdaságilag kifizetődő gyügyümölcs termesztésével foglalkozni. — Üzemük évi kapacitása hatezerhatezerötszáz tonna, s szlovákiai viA gabonaprogram sikere több té** nyező együttes hatásának a függvénye. Az időjárási, az agrotechnikai és más fontos tényezők mellett ebben nagy szerepe van a begyűjtés utáni kezelésnek, s a raktározásnak is, mert a mennyiség mellett a jó minőségre is törekedni kell. Az utóbbi évek a gabona termésátlaga azt bizonyítja, hogy a program teljesítése helyes irányban halad, mert a gazdaságok és a járások sokaságában elsajátították a termesztés mesterségét, jól hasznosították a Szovjetunióból behozott biológiai anyagot és nemesítőink is a nagy hozamú, kiváló sütő- és és a söripari tulajdonságokkal rendelkező vetőmagvak előteremtésén munkálkodtak. örvendetes, hogy a gabonatermesztésben elért kimagasló eredmények mellett lényegesen javult a begyűjtés utáni kezelés és a raktározás is. A produktív járásokban korszerű gabonasilókat építettek, s egyben a raktározás kevésbé költséges módszere is tért hódított. A CSKP KB 13. plénuma arra figyelmeztette a termelőket, és partnereiket, a felvásárló szervezeteket, hogy a tartalékok feltárása céljából mindent tegyenek meg. Tény, hogy mind a termelésben, mind a partneri kapcsolatokban még akad tennivaló. A tervben meghatározott feladatok teljesítéséért ugyanis közös a felelősségi Szlovákiai méretekben a nyugatszlovákiat kerület mezőgazdasági üzemeinek és azok partnereinek a kapcsolata jónak minősíthető. Még akkor is jónak, ha helyenként — egyesek hibájából — bonyodalmak fordulnak elő. A hatodik ötéves tervidőszakban a kerületben 2,5 millió tonna gabonát kell termelni ahhoz, hogy eleget tegyünk az önellátás követelményeinek. # Hol tartunk ennek valóraváltásában, teljesítjük-e az évi tervfeladatot — tettem fel a kérdést Vágó Ferenc mérnöknek, a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok nyugat-szlovákiai kerületi igazgatójának. — Ebben az évben — kerületi méretben — az állami alapba megközelítően hétszázezer tonna gabonát kell átvenni a mezőgazdasági üzemektől. Ennek többsége búza. Munkánk igényességét növeli az a tény, hogy a takarmányalapba több mint nyolcszázezer tonna vegyes gabonát kell felvásárolnunk. Említést érdemel, hogy kerületünk mezőgazdasági üzemei a gabpna vetésterületének hetven százalékán búzát termesztenek s a termény raktározására alaposan fel kellett készülnünk. A termelők, s egyben a felvásárlók helyzetét az teszi bonyolulttá, hogy a szélsőséges téli időjárás végett ötvenhétezer hektár búzát kellett kiszántani a kerületben. Erre a területre tavasszal részben árpát, részben pedig kukoricát vetettek. Előzetes becsléseink alapján az állami- és a takarmányalapba mintegy hatvanezer tonnával vásárolhatunk fel kevesebb gabonát, mint terveztük. Szerencsének minősíthető azonban, hogy a tervezettnél nagyobb területen termelt jól felkészültek a gabona raktározására árpából túlteljesíthetjük a felvásárlás feladatát, így a kétszázezer tonnán felüli sörárpa gondos elhelyezésével és kezelésével együtt tartalékokat is felhalmozhatunk a takarmányalapba. ф Elegendő a saját raktár és a felszerelés a gabona minőségi kezeléséhez és tárolásához? — Jóval a felvásárlás kezdete előtt mind politikai, mind szakmai szempontból felkészítettük dolgozóinkat a gabona minőségi tárolására. Számos korszerű, nagykapacitású gabonasilő áll rendelkezésünkre. Ezekben megközelítően félmillió tonna terményt helyeztünk el. A kisebb silók és raktárak is felkészülten várják az új termést. A kerületben több mint százötven hangárraktár Is rendelkezésünkre áll, továbbá a régebbi tárolók is segítségünkre lesznek a gabona elhelyezésében. Щ Kerületi méretben hány helyen veszik át a gabonát? — Becsléseink szerint száznegyvenhét állandósított és hetvenhárom ideiglenes központot kell létesítenünk a gabona rugalmas átvételéhez. Azt is tudatosítottuk, hogy idényben az átvevő központok nyújtott vagy több műszakos üzemeltetésével sem leszünk képesek az összes gabona elhelyezésére. Számolnunk kellett azzal, hogy augusztus végéig mintegy százhatvanezer tonna gabonát saját raktárkapacitás hiányában nem tudunk elhelyezni. Ezt a gabonát a mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződések alapján a gazdaságok raktározzák. Idény után ezeket a raktárakat fel kell szabadítanunk, hogy legyen hely a szemes kukorica elhelyezésére. Szólnom kell még arról is, hogy idényben összesen kilencvennégy laboratóriumunk minősíti az átvett gabonát. Ebbe az igényes munkába 166 szakavatott személyt kapcsolunk be. Szárításhoz és kezeléshez negyvenegy komplex gépsorunk van. Ezeknek óránkénti teljesítménye több mint ezerkétszáz tonna. Ha a helyzet megköveteli a speciális szárító berendezésekkel napi húsz órás üzemelés alatt nem kevesebb mint 11 500 tonna gabonát kezelhetünk. Annak tudatában rendezkedtünk be, hogy ebben az évben nehéz természeti feltételek között zajlik le a kalászosok begyűjtése és raktározása! Számolunk vele, hogy saját gépsorainkkal naponta megközelítően huszonkétezer, a mezőgazdasági üzemek gépsoraival pedig 1137 tonna gabonát tehetünk tárolásra alkalmassá. XXX Vágó elvtárssal folytatott beszélgetés után Szlovákia legjobb gabonatermesztő járásába, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda-) járásba látogattam, hogy érdeklődjem a felvásárlás és a raktározás előkészületeiről. Tóth József elvtárs, a felvásárló vállalat járási igazgatója a gabona biztonsáros felvásárlásával és tárolásával kapcsolatosan az alábbiakat mondotta: — Mintegy tizenötezer vagon termény felvásárlásával számolunk. A gabona szervezett átvételére tulajdonképpen az év elejétől készülünk. Első teendőként ütemtervet dolgoztunk ki a silók és a raktárak meghibásodott berendezéseinek kijavítására és felújítására. Az ütemtervben meghatároztuk, hogy melyik munkákat végezzük el magunk, és melyeket bízzuk a gépjavító esetleg más vállalatokra. A terv teljesítését a vállalat vezetőségében havonta kétszer, a pSiMvezetőségben pedig egyszer értékeljük és szükség szerint beavatkozunk. Mindent megtettünk azért, hogy július elsejéig jól felkészüljünk az új termés befogadására. Járásunkban kilenc központban vesszük át a terményt. A raktárak máris tiszták, fertőtlenítettek, a gépek üzemképesek, érkezhetnek a szállítmányok. Jő hagyományunk, hogy a gabona átvételére a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködésben szállítási ütemtervet dolgoztunk ki. Ezzel a fölösleges torlódásokat elkerüljük. # A gabonát egyenesen a kombájnoktól szállítják az átvevőhelyekre? — Járásunkban közel négyszáz kombájn vágja és csépeli a kalászosokat. Mi naponta csak hatszáz vagon termény átvételére vagyunk képesek, így a többletet a mezőgazdasági üzemekben tárolják. Ennek egy része a vetőmagalapot, a természetbenit, a többi pedig a takarmánygabonát képezi. Járásunkban, hasonlóan, mint máshol, két időszakban történik a szemesek begyűjtése és tárolása. Az első időszakban a gabonát, a másodikban pedig a szemes kukoricát gyűjtjük be és raktározzuk mintegy két hónapos eltolódással. Ha szerencsések leszünk, akkor a kalászosok túlnyomó többségét Alllami Szabványban meghatározott nedvességtartalommal kapjuk a termelőktől és nem kell szárítani. Ezzel szemben a szemes kukorica nedvesség tartalma oly naav. hogy raktározása szárítás nélkül lehetetlen. Gyakorlatilag a szemes kukorica minden szeme szárításra szorul. Csak így őrizhetjük meg eredeti jó minőségét, érhetjük el a veszteségmentes tárolást. Azért hangsúlyozom ezt, mert járásunkban tizenkilencezer hektáron termesztünk szemes kukoricát. ф Milyen sors vár a kenyérgabonára? — Halaszthatatlanul szükséges, hogy a raktárakat a kukorica begyűjtéséig kiürítsük, vagyis a gabonának jelentés hányadát minél előbb elszállítsuk. Ez pedig nagyon igényes munka. Ebben az évben nem kevesebb mint négyezer vagon kenyérgabonát megkülönböztetett gonddal raktározunk. Azt szeretnénk, ha a tőlünk elszállított kenyérgabonának megmaradna a jő sütőipari értéke. Hasonló cél Vezérel bennünket a sörárpa elhelyezése és kezelése tekintetében is. Dolgozóink jól ismerik feladataikat, gondjainkat és mindent megtesznek azért, hogy a kalászosok a lehető legkisebb veszteséggel kerüljenek a raktárakba. t Mi a helyzet az új gabonasilókkal? <— Mit mondjak? Olyan „kényelmes“ ütemben készülnek, hogy ilyenkor, aratás és tárolás előtt fáj az ember szíve. A dunaszerdahelyi 1. számú silót aratásig átadják, senki sem tudja azonban, hogy a dunaszerdahelyi 2-es és az alistáli (Hroboűovo) siló mikor lesz üzemképes. Ezeket a kivitelezőnek 1980-ban kellene átadnia, de nagyon valószínű, hogy addig nem készülnek el. Amint látjuk a felvásárlók felkészültek a gabonatermés rugalmas átvételére, minőségi tárolására. A dunaszerdahelyi járás termelési szerkezete azonban valóban azt követelné, hogy az illetékesek kötelezzék a kivitelezőket az említett két gabonasilő időterv szerinti átadására. Ez nem csupán ennek az egy járásnak, hanem egész társadalmunknak érdeke. НПКК7.Л TSTViM
