Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-23 / 25. szám
6 SZÁSÁD FÖLDMŰVES az olimpia jegyében A legutóbbi sajtóértekezleten a Csehszlovák Testnevelési Szövetség alelnöke, az olimpiai előkészítő bizottság tagja számolt be az 1980. július 19. és augusztus 3. között megrendezendő világsportesemény előkészítéséről. Az időpont megválasztása nem véletlen volt, hanem a moszkvai időjárás sok évtizedes megfigyelése alapján történt, ugyanis ebben az időszakban legkevesebb a csapadék s nagyon kellemes a hőmérséklet. Első ízben rendez szocialista ország olimpiát. A Szovjetunió a sportvilág élenjárója és az utóbbi évtizedekben elért eredményei igazolják, hogy nem véletlenül kapta a megtisztelő feladatot, hogy a sportélet legjelentősebb eseményét megszervezze. Sajnos, még mindig vannak országok, amelyek idegenkednek Moszkvától s azt remélték, bogy a Szovjetunió nem tud megbirkózni egy nagyszabású rendezvénnyel. Most, amikor látják a sikeres előkészületeket, különböző kifogásokkal próbálják befolyásolni a világ közvéleményét. ,.Kutya ugat, karaván halad“, s mindenfélét locsoghatnak, a tény és valóság viszont azt igazolja, hogy minden a legnagyobb rendben folyik • világvetélkedő előkészítésében. Az olimpiai verseny központja Luzsnyikiben, a Lenin Stadionban lesz, amelynek a befogadóképessége több mint százezer néző. Moszkvában, a főváros nyolc körzetében rendezik meg a nagyszabású vetélkedőket. Mindenütt felújítási munkák folynak és új sportlétesítményeken is dolgoznak. Az olimpiai falu már lassan elkészül. A lakásegységekben két-három ágyas szobákban laknak majd a sportolók. A szobák olyan korszerűen lesznek berendezve, hogy aligha volt hozzájuk hasonló az olimpiák történetében. A hatalmas épülettömbök tehát, amelyekben sportolók, edzők, gyúrók, és orvosok laknak majd, megfelelnek a legkorszerűbb követelményeknek. és a minden igényt kielégítő vendéglátó üzemek nemzeti ételeket kínálnak a vendégeknek. Érthetően az olimpiai faluban sportlétesítmények is találhatók, ahol rendszeresen gyakorolhatnak az élsportolók. Nemcsak a Szovjetunió fővárosában, hanem Leningrádban, Kijevben, Tallinnban és Minszkben is nagy a készülődés az olimpiai játékokra. A terv szerint a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaságból 135 személyes kollektíva indul majd a nagy vetélkedőre. Ebből a csoportból 95 az élsportoló, 25 az edző és a többi szakorvos és gyúró. A nagy vetélkedőkre 135 országból, mintegy tizenkétezer élsportolót várnak, akik huszonöt sportág 203 számában mérik össze erejüket. Az olimpia idejére mintegy 300 ezer külföldinek és ugyanannyi szovjet állampolgárnak tudnak helyet biztosítani. A technika jóvoltából nemcsak azok láthatják a nagy eseményt, akik a stadionban ülnek, hanem a televíziónézők százmilliói is figyelhetik a versenyeket. A sportesemény szerves része a gyors tájékoztatás. A XXII. Nyári Olimpiai játékokon a tömegtájékoztató eszközök több mint hétezer dolgozója szorgoskodik majd. A Szovjetunióban a vendéglátás mindig presztiskérdés volt. Ezért az olimpiai bizottság, a szovjet hatóságokkal karöltve már minden intézkedést megtett, hogy senki, semmiben ne szenvedjen hiányt. A VERSENYT MEGELŐZŐ VETÉLKEDŐ A létesítmények legtöbbje elkészült, s a nyáron megrendezendő hetedik szovjet spartakiáda versenyszámainak legtöbbjét már a felújított stadionban bonyolítják le. A nemzetek spartakiádáján nemcsak a szovjet nép fiai szerepelnek, hanem a külföldről meghívott több mint kétezer vendégsportoló is részt vesz a nagyszabású versenyen, amelyet az olimpia főpróbájának tekintenek. A Moszkvában és más szovjet városokban megrendezett nyári olimpia „főpróbáját“ július 21-e és augusztus 5-e között rendezik meg, tehát majdnem abban az időszakban, amikor a következő évben az olimpiát. Az idén megrendezett sportszámok tartalma lényegében megegyezik az olimpia versenyszámaival, sőt olyanok is szerepelnek a vetélkedőn, amelyek még egyelőre nem versenyszámai az olimpiának. A spartakiád különböző vetélkedőit, lényegében ugyanazokban a városokban rendezik meg, ahol az olimpia részvevői is szerepelnek majd. A Szovjetunió nemzeteinek spartakiádja iránt nagy az érdeklődés. Minden bizonnyal igazolja majd a szovjet sportolók felkészültségét, sőt azt is, hogy más sportszerető baráti országok miként készültek fel a nagy vetélkedőre. Gondolom, az is jelentős segítség lesz a versenyzőknek. hogy megismerkednek azzal a légkörrel, ahol egy év múlva bizonyítaniuk kell. Feltételezhető, hogy a szovjet spartakiád vetélkedői során születnek majd olyan világra szóló eredmények, amelyeket rögzítenek a sporttörténetben. A főpróbát rövidesen megtartják, de abból még nem lehet következtetni, mi lesz a valóság az olimpián, amelynek a lángja újból Görögországból indul és a fénye végig lángol a Balkánon, Közép-Európán, hogy egy nyolcmilliós világvárosban lobogjon, ahol a béke, a barátság jegyében jönnek össze a sportolók ezrei és vetélkednek a legjobb eredmények eléréséért. Tóth Dezső Oregfiúk a pályán A dobrohoSfi (Doborgaz) spoi^szervezet a közelmúltban sportnapot rendezett a környező falvak — Roliovce [Nagyszarva), Vojka nad Dunajom (Vájka) — Sportolóinak részvételével. Az érdeklődés központjában az öregfiúk labdarúgójnérkőzése állt. Az öregfiúk ezúttal is megmutatták, hogy még mindig tudnak focizni. A szerencse a nagyszarvai csapatnak kedvezett. Második helyen a keszölcési, harmadik és negyedik helyen «— megosztva — a doborgazi és a vajkai csapat végzett. Kovács Gabriella 1979. június 23. A haladó hagyományok őrzése kultúrpolitikánk fontos része. Ä múlt haladó hagyományainak megőrzése, annak kellő tisztelettel való ápolása és továbbfejlesztése korunk embérének erkölcsi kötelessége. A múlt kellő ismerete nélkül nehéz megérteni és megalapozni a jövőt. A hagyományok kölcsönös Ismerete elősegíti a szocialista hazafiság, a kölcsönös együttélés, a proletár és szocialista nemzetköziség eszméjének mielőbbi beteljesülését.“ — olvastam a šamoríni (Somorja) Csallő Népművészeti Együttest bemutató kiadványban, melyet Presinszky Lajos, a tánccsoport művészeti tanácsának elnöke bocsátott a rendelkezésemre. Ezen nemes feladat megvalósítása a csehszlovákiai magyarság körében mindenekelőtt a CSEMADOK szervezeteinek kötelessége. Arról, hogy a CSEMADOK Somorjai Helyi Szervezete hogyan valósítja meg ezeket, Presinszky elvtárs tájékoztatott. — Somorja gazdag munkásmozgalmi múltra tekint vissza. Ezen mozgalom köré csoportosult az öntevékeny mozgalom. A CSEMADOK helyi szervezetének kulttírcsoportjai ezektől az öntevékenyektől átvették és tovább ápolják a jót, a haladói. A tiszta forrásból merítenek úgy, hogy színpadra vitelük megfeleljen a mai kor követelményeinek. Kultúrcsoportjaink közül elsősorban a Híd vegyeskórust említeném, melynek tagjai munkások, szövetkezeti tagok és pedagógusok. Országos vi-A šamoríni Csalló Népművészeti Együ nek is művelődési lehetőséget nyújtani, akik nem tagjai sem az Irodalmi színpadnak, a tánccsoportnak és az énekkarnak? — Rájuk is gondoltunk, ugyanis a CSEMADOK berkeiben megszerveztünk egy közművelődési klubot. Városunkban ez a tudatformáló fórum nagyon népszerűvé vált. Sokan látogatják, s meghívtunk már olyan népszerű ties. (Kontár Gy. felvétele) tartójuk a CSEMADOK somorjai helyi szervezete és a városi művelődési otthon. Első bemutatójuk 1978. április 19-én volt, Somorján. A népművészeti csoport három részből tevődik össze: a legnépesebb a tánckar, önálló zenekarunk és éneklőcsoportunk is van. Tagjai közt sok a munkásfiatal, ha-sonlóképpen sok a közép- és főiskolás, sőt — s ezt hangsúlyoznom kell — pedagógusok is végeznek Ilyen vagy olyan szervező-irányító munkát. — Országos rendezvényen Zselizen vettek részt először. Jelenleg lázasan készülődnek a gombaszögi ünnepélyre. Mit várnak ettől a fellépéstől?. szonvlatban Is elismertek, a Kodály napokon aranykoszorút nyertek, s többször felkérték már őket külföldi vendégszereplésre is. Az Üzenet irodalmi színpad ötéves múltra tekint vissza. Az eltelt idő alatt hat müsorszámukkal közel hatvan fellépés keretében szórakoztatták a közönséget. Többször szerepeltek már a járás és az ország határain túl is, Célkitűzésük — a kisszínpad adta lehetőségekkel — a tudatformálás és áz irodalom népszerűsítése, valamint az önismeret és a honismeret elmélyítése. Ezt tükrözte az 1965-ös árvíz jelképeként összeállított műsoruk, ahol a csallóközi emberről beszéltek a csalóközi emberhez, kidomborítva a hatalmas internacionalista Összefogást, amely megmutatkozott a Csallóköz megsegítésében. Az ez évi összeállításuk szintén rólunk és hozzánk szól. Z*. Nagy Lajos „Emberke küzdj!“ című könyvéből állítottunk össze műsort, melyben a szatíra eszközeivel szólunk a nézőkhöz. A legnagyobb elismerés számunkra až. hogy az ež évi Jókai-napokon első díját nyertünk ezzel az összeállításunkkal. — Tudnak-e azoknak az emberekembereket is, mint Balogh Edgár, Vitray Tamás, Pálfy József, Németh Jenő, Lőrincz Gyula, a MATESZ vezetősége és művészei. — A legfiatalabb csoportunk a Csalló Népművészeti Együttes és a Csali Gyermekcsoport — említi meg beszélgetés közben a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke. — Hallhatnánk ezekről közelebbit, annál is inkább, mert a Csalló nagy sikert aratott a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon, s ezzel biztosították részvételüket a gombaszögi 24. Országos KulturáHs Ünnepélyen. — A Csalló együttes 1977 őszén, a Csali rá egy évre alakult. A Csali gyermekcsoportot azért is megemlíteném, mert ők biztosítják az utánpótlást a felnőtt tánccsoport részére. Első bemutatójuk május tizedikén volt itt Somorján, ahol hazai tájak gyermekjátékait vitték színpadra. A Csallő másféléves múltra tekint vissza. Fenn■r— Nagy erőpróba lesz ez számunkra. Kíváncsian várjuk a közönség fogadtatását és a szakemberek véleményét. — Milyen műsorszámmal lépnek közönség elé? — Azt visszük színpadra, amit másfél év alatt sikerült elsajátítanunk. Több tájegység folklőranyagát viszszük magunkkal, örülünk annak, hogy majdnem minden tájegységről sajátos népviselettel rendelkezünk. — Befejezésül annyit szeretnék még elmondani, hogy a két — a zselizi és a gombaszögi — országos rendezvény, valamint az előttünk álló magyarországi kapuvári fellépés, amely július elsején lesz, ösztönzőleg hat a csoportra. Bízunk benne, hogy a csoport tagjai a tapasztaltabb csoportok fellépéseiből a jót, a művészit, az érdemlegeset hozzák magukkal, s ezt az 1979—80-as műsortervünkben hasznosítani tudják majd. P. V.Harmincadik évforduló A losonci (Lučenec) járás helyi szervezetei is megünnepelték a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulóját. Ez alkalomból több szervezetben szép és érdekes kulturális rendezvényekre került sor. Ezek kö. zül kiemelkedett a CSEMADOK terhelődi (Trebefovce) helyi szervezete, amelynek tagjai az évforduló, valamint Móricz Zsigmond születése 100. évfordulójának tisztétére az író Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színdarabját mutatták be, nagy sikerrel. Dicséret illeti őket azért is, mert a járásban az utóbbi években a .színjátszás' visszaesett. Reméljük, hogy kezdeményezésükkel példát mutatták, s a jövőben a színjátszás fellendül a járásban. Hasonló ünnepi ülést tartottak Rappon (Rapovcénl, Pincinén (Pincina), Fülékköváesin (F.-Kováqovcén), Csákányházán (Üakaűovce), Fülekpüspökin (F. Biskupice] és máshol. A fiilekkovácsiak' például a nagy és jelentős évforduló tiszteletére szavalévérsenyt rendeztek és színvonalas esztrádműsorral szórakoztatták a jelenlevőket. A losonci szervezet a Bratislava! Magyar Tannyelvű Gimnázium Fornax beat együttesét látta vendégül, április végén pedig Röpülj páva címen nagyszabású népművészeti estet tartottak Losoncon, melyen a járás legjobb énekesei, táncosai, cíterásai és énekkarai léptek fel. A harminc év alatt ez volt az első alkalom, hogy a falusi népművelők a járási székhelyen szerepelhettek. A CSEMADOK járási bizottsága sikerrel rendezte meg a vers- és prózamondók .járási versenyét. Ezen a seregszemlén a losonci versenyzők sikeresen helytálltak. Az Irodalmi színpadok járási versenyén sajnos csak öt kollektíva vett részt, holott a múltban tizenegy-tizennégy együttes is fellépett. Ezen a versenyen a füleki általános iskola Béke színpada győzött, míg a felnőttek kategóriájában a CSEMADOK Ragyolci Helyi Szervezetének irodalmi színpada Szekeres Zsuzsanna vezetésével első helyezést ért el. Áprilisban tett látogatást járásunkban Gál Sándor költő is, akivel a losonci, a füleki iskolában és Rappon tartottak író-olvasó találkozót. Párt- és állami szerveink ezúttal is méltányolták a CSEMADOK helyi szervezeteinek munkáját. Az ünnepi ülésen Tankina István Ideológiai párttitkár elismerését fejezte ki s köszönetét mondott kulturális és politikai munkájáért. A helyi szervezetek ünnepi taggyűlésein a küldöttek kitüntetéseket adtak át az alapító, valamint az aktív tagoknak munkájuk elismeréséül. Az ünnepi ülésen Mag Zoltán, a járási bizottság tagja megemlítette, hogy a járásban kevés az előadó és a megfelelő művészeti ágazatokat irányító szakember. Olyan szakemberekre lenne szükség, akik a falusi fiatalokat megtanítanák énekelni, táncolni, játszani, szórakozni. Ezáltal fellendülhetne, művelődhetne, jobban kibontakozhatna a járás kulturális élete. SÓLYOM LÄSZLÖ 1933-ban jelent meg Ivan Olbracht kommunista regényíró Nyikola Suhaj a betyár című regénye. Az író ebben a regényében Nyikola Suhaj betyár igaz története nyomán' nemcsak a kárpátukrán nép „sebezhetetlen“ hősét énekli, meg, hanem magát Kárpát- Ukrajna népét is. Olbracht a szocialista realizmus eszközeivel- mesterien ábrázolja azt a küzdelmet, amelyet Kárpát-Ukrajna népe a maga ősi módján Nyikola Suhaj idejében az új uralom, a csehszlovák kapitalizmus ellen vív. A nép hősévé avatott Suhaj védelmére kelt az igazságnak és boszszút állt a sérelmekért. Könyörtelen volt az urakhoz, nyájas és kegyes szívű az emberekhez, megsarcolta a gazdagokat és segítette a szegényeket. Ilyennek álmodja a nép Suhajt, így lép ki alakja a nép leikéből s válik Olbracht regényének lapjain szinte megfogható valósággá. Nyikola Suhaj története nem akkor ér véget, amikor Siuhaj életét az orgyilkos fejsze kioltja. Ivan Olbracht helyesen mondja: „Nyikola Suhaj él“. Él ezekben a hegyekben és velük. A kárpátukrén nép, amely Suhaj halála után már a kapitalista Csehszlovák Köztársaságban megtalálta a kettős elnyomás elleni harc egyedüli helyes útját és a Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt hősiesen harcolt nemzeti szabadságáért és társadalmi felszabadulásáért, ma a hatalmas Szovjetunió népeinek sorában építi a kommunizmust és Nyikola Suhaj úgy él emlékezetében, mint a többi népi hős a Szovjetunió többi népének emlékezetében. E regény alapján P., Ulrych és B. Nekolny Nyikola Suhaj címmel színdarabot készítettek. A, drámát a prešovi Jonáš Záborský Színház művészei a Szlovák Tanácsköztásaság 80. évfordulója alkalmából mutatták be először Prešovban, majd a közelmúltban Nitrán. A májusi bemutató valóban sikeres volt. A jó darab K. Makonj rendező munkáját dicséri. A színészek Is nagyszerűen játszottak. Nyikola Suhaj-t Dušan Brandys játszotta, öccsét Jura) Suhaj-t Igor Sábik, Erzsiké szerepében Dana Adlerovát láthattuk. Vasia szerepben jól játszott Anna Pokorná és figyelmet érdemelt Oleksa boszorkány nagyszerű alakítása is. A csendőrt, Vláseket Dušan Raksányi játszotta, aki egyébként vendégrendező-aszszisztens is volt. A parancsnokot pedig jól alakította Andrej Silan. Mártonvölgyi László re. Mit várnak ettől a fellépéstől?.
