Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-16 / 24. szám

1979. június 16. SZABAD FÖLDMŰVES .11 a brnöi Áruminta VÁSÁR szemléje A brnöi árumin­tavásár iránt év­­ről-évre nagyobb az érdeklődés. Fi­gyelembe véve a kiállítók számát, a termékek minősé­gét, az áruforgal­mat, leszögezhető, hogy a fogyasztási cikkek idei kiállí­tása és vására ez ideig a legszínvo­nalasabb volt. A szervezőbizottság dicséretére válik, hogy az elmúlt években észlelt ki­­sebb-nagyobb hiá­nyosságokat nem palástolták, hanem a nagyközönség . véleményének' fi­gyelembe vételével igyekeztek pótolni azokat. A jó ered­mény nem maradt el. Erről a vásár minden egyes látogatója meggyőződ­hetett. Az 1979-es árumintavásár kiállítói ezúttal a kézműipari szövetkezetek, a helyi gazdálkodás üzemei, a fogyasz­tási szövetkezetek voltak, melyek színvonalas kiállítási anyaggal, bő áruválasztékkal várták az érdeklődő­ket. A kiállítás legnagyobb sikerét a Družstevník áruház csarnoka aratta, ahol a legigényesebb vásárlók is meg­találták számításukat. Nem csoda, hi­szen az eladók legtöbb esetben olyan portékát kínáltak az érdeklődőknek, amely eddig nem került forgalomba. A vásárlók nagy érdeklődést tanúsí­tottak a ruhaanyagok, a kerámia és a háztartási cikkek iránt. Az áruház jó munkáját dicséri az alábbi adat is: az első napon hétmillió korona értékű áruforgalmat bonyolítottak le. Termé­szetesen az árusítással egybekötött kiállítás fő célja mégis az üzletekben is rövidesen megvásárolható termékek bemutatása marad. A textil- és ruha­kiállító csarnok volt a leglátogatot­tabbak egyike. A ružomberoki V. I. Lenin szövőgyár számos jó minőségű, új termékkel lepte meg az érdeklődő­ket. František Formál, a bemutató ve­zetője elmondotta, hogy a legnagyobb érdeklődés az indiai vászon, az ágy­huzatok és a kékfestő anyagok iránt mutatkozott. A gyáróriás első ízben mutatta be a gyermekek számára ké­szített ruhaanyagokat, ágyneműket stb., ezeknek díszítőelemeit a tervezők a mesevilágból köcsönözték. Habár a kiállítás egész időtartama alatt rekkenő hőség volt, a trutnovi KARA nemzeti vállalat többszáz szőr­me modelljével nagy sikert aratott. A látogatók a divatbemutatókon na­ponta láthatták a valódi és műszőrme bundákat, panofix kabátokat, szőrmé­ből készült ruhatartozékokat. Vladi­mír jenský, a vállalat kereskedelmi osztályának dolgozója elárulta, hogy A színvonalas bútorkiállítás ezúttal is nagy sikert aratott. az idén bizonyára már kevesebbb pa­nasz érkezik áruhiány miatt, ugyanis legújabb modelljeik nemcsak külföl­dön, hanem a hazai piacon is megje­lennek. • Ha a brnói árumintavásárról beszé­lünk, nem lehet említés nélkül hagy­ni cipőiparunk bemutatóját sem. A gottwaldovi cipőgyár 860 négyzetmé­teren mutatta be legújabb női-, férfi- és gyermekcipő modelljeit, melyeknek többségét már gyártják. A propagá­­ciós táblákon közölt adat szerint cipőiparunk évente összesen 1300 ci­­pőmodellt ad piacra. Ilyen adattal sok fejlett tőkésország sem dicseked­het. Világhírű üvegiparunkat Brnóban a železnobrodi nemzeti vállalat képvi­selte. Nagy érdeklődést keltettek főleg az egyedi, művészi üvegtárgyak, me­lyeket a látogatók — értékükhöz vi­szonyítva — aránylag kedvező áron vásárolhattak meg az expozíció KRYS­A CHPA 4-es típusú összkomfortos hétvégi házat nagyon sokan megtekintették. (A szerző felvételei) TÁL üzletében. A kiállítás rendezői a látogatóknak apró figyelmességgel kedveskedtek: Jirí Klápšte üvegfúvó a helyszínen készített figuráival sok-sok látogatót ajándékozott meg. Szinte közhelyként hangzik, hogy a bútorpavilonban ismét nagy volt a tolongás, az érdeklődés. A kézműipari szövetkezetek kis szériákban gyártott bútorokat állítottak ki, melyek minő­ségben jóval magasabb szinten állnak nagy szériában gyártott társaiknál. A faliszekrények és az exkluzív ülőgar­nitúrákon kívül nagy érdeklődés mu­tatkozott a konyhabútorok iránt is. Örvendetes, hogy ma már ebből a fontos berendezési cikkből is egyre több a jó minőségű áru. Azok a látogatók, akik építkezni akarnak, szintén sok újdonsággal ta­lálkozhattak a kiállításon. A jeseniki nemzeti vállalat az idén is bemutatta OKAL típusú, szállítható, panelele­mekből készített házmodelljeit. Ebből a típusból a vállalat ötezer családi házat szerelt össze, s adott át. A zvo­lení Bučina nemzeti vállalat žarnovi­­cai üzeme a hétvégi házak gazdag választékát mutatta be. A CHPA-4 tí­pusú háromszobás, összkomfortos ví­­kendház minden igényt kielégít. A két nap alatt összeállítható „luxusházikó“ hetvenezer koronába kerül. A látogató több kiállítőcsarnok fa­lán ott láthatta a nemzetközi gyer­mekév emblémáját. Nem véletlenül: ugyanis a kiállítás rendezői a válla­latokkal együtt erre az eseményre is felkészültek. Az elmúlt évek tapasztalataival el­lentétben az idén számos új gyermek­bútort tekinthettek meg a látogatók. A bútorokat ízléses kivitelezés, élénk színek és a variálhatóság jellemezte. Az Igra játékgyár tervezői, pszicholó­gusai évről-évre színvonalasabb ter­mékeket „eszelnek ki“ legkisebbjeink számára. Mind a kiállításokon, mind az üzletekben egyre gyakrabban ta­lálkozhatunk hasznos, értelemfejlesztő játékokkal. A di­vattervezők csinos, élénk díszítésű gyermekruhákkal lepték meg az anyukákat. Remél­jük, hogy a ruha­ipar betartja ígé­retét,, és a kiállí­tott termékek ha­marosan megjelen­nek az üzletekben. A brnói árumín­­tavásár — amit 380 ezer látogató te­kintett meg — is­mét teljesítette küldetését, s újfent jelezte: hazánk dolgos népének anyagi jólét ada­tott, a magas élet­­színvonal a jól vég­lett munka megér­demelt jutalma. KALITA GABOR A» SZSZK Kereskedelmi Minisz­­tóriumában a közelmúltban sajtótájékoztatót tartott Emil Vicén miniszterhelyettes és Pavel Koska, az ipari árucikkek részlegének igazgató­ja. Ismertették, hogyan alakult az el­múlt fűtési idényben в hazai piac szénellátása és szóltak az idei előké­születekről is. Elmondották, hogy 1978-ban nagy nehézségekkel küzdöttek a fűtőanyag­­ellátás terén, amit elsősorban a ter­melésben előforduló problémák okoz­tak. Ez a helyzet megkövetelte, hogy a fogyasztók fűtőanyaggal való ellátá­sát következetesen irányítsák. Legfel­ső párt- és állami szerveink fokozott figyelmet szenteltek ennek a kérdés­nek, rendszeresen ellenőrizték a szál­lítás rugalmasságát. |obb szervezés­sel, irányítással, különféle intézkedé­sek érvényesítésével, valamint az érdekelt ágazatok összehangolásával a lakosság fűtőanyag-ellátását bizto­sították. barnaszén eladása 1975-höz viszonyít* va bárom százalékkal csökkent. Milyen fejlődés várható a fűtő* anyagellátásban 1979-ben? Az állami terv Szlovákia részére 5 millió 11 ezer tonna szenet irányoz elő, ami gyakor­latilag megfelel a tavalyi tervnek és csak 96 ezer tonnával több mint, az utóbbi két év széneladása. Ebben a mennyiségben azonban jelentős helyet foglalnak el a minőségileg kisebb ér­tékű szénfajták, mint például a barna porszén, amelynek részaránya 11,1 százalékra nőtt, (404 ezer tonnáról 510 ezerre). Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériu­ma és a Szlovák Tervhivatal Í979-re 5500 ezer tonnával akarta növelni az osztályozott barnaszén mennyiségét. A minisztériumnak ezt a kérését nem akceptálták, ezért a szénellátás az idei év első hónapjaiban is elmaradt a tervezett színvonaltól. Az év első negyedévében a szlovák szénraktárak A tüzelőanyag-ellátás helyzete A múlt évben szénbányáink össze­sen 4 millió 906 ezer tonna szenet szállítottak a fogyasztóknak, ami 95 ezer tonnával volt kevesebb a terve­zettnél; 1977-hez viszonyítva pedig 33 ezer tonnával. Legnagyobb hiá­nyosságok a barnaszén szállításában voltak. Az észak-csehországi barna­szén-termelő körzet lemaradását a so­kolovi és a prievidzai szénbányák fokozott termelésével sikerült pótol­ni. Hasonló volt a helyzet a fekete­szén esetében is. A Lengyel Népköz­­társaságból 70 ezer tonna szénnel ér­kezett kevesebb a tervezettnél. Leg­rosszabb volt a szénellátás a nyugat­szlovákiai kerületben (96,4 százalék) és a közép-szlovákiaiban (98,9 szá­zalék). A lakosság fűtőanyaggal való ellá­tása céljából a múlt évben, a CSKP KB elnökségének határozata értelmé­ben, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya mellett irányító cso­port alakult Gregor miniszterelnök­­helyettes vezetésével, amely össze­hangolta az egyes ágazatok munkáját. Figyelemmel kísérte a szénnel való gazdálkodást, a szénszállítást, a vo­natforgalmat stb. Az érdekeltek össz­pontosított igyekezetével különösen a múlt év negyedik negyedévében sike­rült csökkenteni a szénellátás hiá­nyosságait. Szlovákia távolabbi járá­saiban levő szénraktárak ellátását előnyben részesítették. A szlovák szénraktárak a negyedik negyedévben egy millió 399 szer tonna szenet vá­sároltak, ami 271 ezer tonnával volt több mint 1977-es év hasonló idősza­kában. A CSKP KB szeptemberi ha­tározata érteimében a múlt év negye­dik negyedévében növekedett a szén­eladás, elsősorban a háztartásokban. Negatív vonása e fejlődésnek, hogy csökkent az osztályozott szénfajták eldása, ami pont a háztartásokban volt érezhető. Több volt a porszén, a fűtőanyag-keverék, de az osztályozat­­lan szénmennyiség is. Az osztályozott összesen 1 millió 111 ezer tonna sze' net vásároltak fel, ami csak 22,2 szá­zaléka az erre az időszakra tervezeti mennyiségnek. (Mintegy 142 ezer ton­nával kevesebb.) A barnaszénnek az első negyedévre tervezett mennyiséget 21,9 százalékra teljesítették, ami 244 ezer tonnával kevesebb, mint ameny­­nyit az állami terv előírt. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a koksz szállí­tásában is, ahol az idei első negyed­évet csaknem 10 000 tonna hiánnyal zárták. A reálig helyzetből kiindulva a SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma feltételezi, hogy a széneladás idei ter­vének teljesítése is nehézségbe ütkö­zik. A várható lemaradás 135 ezer tonna (2,7 százalék), ami elsősorban az osztályozott barnaszénre vonatko­zik. Kiesés előreláthatólag a koksz­ellátásban mutatkozik, ezt fekete szénnel pótolják, ami természetesen kisebb kalóriájú. A tüzelőanyag-ellátás jelenlegi szín­vonala megtartásának elkerülhetetlen előfeltétele az állami tervre elörány­­zott szénszállítás teljesítése. Abban az esetben, ha a tervezett feladatokat nem teljesítik, az irányító szervek kénytelenek lesznek szabályozni a széneiltátást mind ez üzemek, mind а háztartások részére. A fűtöanyag­­ellását folyamatossága megköveteli, hogy ennek a problémának az összes érdekelt szerv ás szervezet állandó ás fokozott figyelmet szenteljen. A jelen­legi helyzetben a fűtőanyag-ellátás még igényesebb feladatokat ró az ille­tékesekre, mint az előző időszakban. Ezért továbbra is igen fontos a szén­ellátásban érdekeit valamennyi szerv munkájának összehangolása. — Ah­hoz, hogy a piac ellátásnak jelenlegi szintjét tartani tudjuk, feltétlenül szükséges, hogy a szállítók a terve­zett mennyiségű szenet eljuttassák a megrendelőkhöz — mondotta befeje­zésül Emil Vicén elvtárs. w Harminc éve szolgálják a mezőgazdaságot A Rimavská Sobota-i (Rimaszom­bat) Agrotechnika n. v. megalakulá­sának harmincadik évfordulóját ün­nepli. Ebből az alkalomból néhány kérdéssel Kiss Lászlóhoz, a vállalat igazgatójához fordultam. 0 Véleménye szerint miben rejle­nek a harminc esztendő sikerei? — Leglényegesebbnek a mezőgazda­ság kollektivizálásakor betöltött sze­repünket tartom, amikor az alakuló és a fellendülőben levő mezőgazda­sági üzemek gépparkját bővítettük. Gondolok itt elsősorban a kisgépekre, valamint a pótalkatrészek folyamatos utánpótlására. 0 Kezdetben milyen nehézségeket kellett leküzdeniük? — Elsősorban olyanokat, amelyeket nem oldhattunk meg saját erővel. Nem volt gépparkunk, sem megfelelő raktárunk. De komoly gondot okozott a szakképzett dolgozók hiánya is. Ezért arra törekedtünk, hogy olyan kollektívát hozzunk létre, amely szak­mailag megfelel a növekvő igények­nek. Hiszen üzemünk nem csak a ri­maszombati, hanem a lučeneci (Lo­sonc) és a Vefký Krtíš-í (Nagykür­tös) járás mezőgazdasági üzemeinek kisgép- és pótalkatrész-ellátásáról is gondoskodik. 0 Mikor és hogyan oldották meg ezeket a problémákat? — A hetvenes évek derekán újabb lehetőségeink nyíltak: raktárakat és nagyobb, korszerűbb gépparkot építet­tünk. Ez lehetővé tette a vasúti szál­lítmányok gyorsabb átvételét, a gépek egyszerűbb összeszerelését és a pót­alkatrészek szakszerűbb csoportosítá­sát, elhelyezését. Tevékenységünk so­rán figyelmünket elsősorban az embe­rekre irányítottuk. Üzemünk ifjúsági szervezete — a­­mely biztosítja a szakmunkás-utánpót­lást — a járás élenjárói közé tartozik. Két szocialista brigád tevékenykedik üzemünkben. Eredményeink egyre kecsegtetőbbek. Üzemünk kommunis­tái, a szakszervezeti dolgozók és ve­zetők rendszeresen megvitatják a teendőket. A tanácskozások eredmé­nyeként határozatok és értékes köte­lezettségvállalások születnek. 0 Milyen eredményeket értek el a múlt esztendőben? — Ami a kisgépek vásárlását illeti, a múlt esztendőben úgyszólván két és fél millió koronával teljesítettük túl tervünket. Ez azt bizonyítja, hogy üzemünk sokkal nagyobb feladatok teljesítésére is képes. Ugyanakkor hárommillió koronával túlléptük a pótalkatrész-vásárlási tervet, ami ag gaszt bennünket. 0 Miért? — Elsősorban azért, mert a pótal­katrészekért kiadott hatalmas összeg azt mutatja, hogy ezen a téren még komoly hiányosságok mutatkoznak. Nem egyszer szemtanúi vagyunk, hogy a drága mezőgazdasági gépek a sza­bad ég alatt telelnek, sőt néha kint a mezőn Is. így nem csoda, hogy több kombájn, eke vagy egyéb mezőgazda­­sági gép rövid időn belül az ócska­vashalomra kerül. A mezőgazdasági üzemekben sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a gépek megfelelő kezelésére, karbantartására és tárolá­sára, valamint a munkafegyelemre és a személyes felelősségre. 0 Idejőve! láttam, hogy az üzem parkolóján is zsúfolva pihennek a gépek. Miért? — Nem minden mezőgazdasági üzemmel jók a kapcsolataink. Előfor­dult, hogy a megrendelt gépeket az üzemek nem veszik át. Ez szerencsé­re nem általános, mégis bosszantó jelenség. 0 Hogyan alakult az idei pótalkat­rész-ellátás? — Nehézséget okoz nekünk az al­katrészek beszerzése. Gondolok itt el­sősorban a mütrágyaszőrők és a R—5 típusú trágyaszórőgépek alkat­részeire. 0 Mit tettek a problémák megol­dásáért? — A közelmúltban megtartott járási tanácskozáson olyan határozatokat fogadtunk el, amelyeknek a teljesíté­se lényegesen elősegíti a problémák megoldását. Itt ki kell emelnem a járási pártbizottság, valamint a jmi segltőkészségét és felelősségteljes hozzáállását mindennapi munkánkhoz. 0 Hogyan értékeli az eddigi ered­ményeket és véleménye szerint miiyen utat kell választani a további sikerek felé? — Meggyőződésem, hogy az Agro­technika n. v. a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés fontos láncszeme. Eredményeink jelentős mértékben be­folyásolják a mezőgazdasági termelés további fejlődését. Tudjuk még van­nak feltárásra váró tartalékok. Hogy milyen javulást hoznak az intézkedé­sek? Ez elsősorban tőlünk, kommu­nistáktól függ. A CSKP XV. kongresz­­szusa felhívta minden kommunista fi­gyelmét, hogy a munkafegyelem meg­szilárdítása, a közös vagyon iránti személyes felelősségérzet alapvető fel­tétele annak, hogy a hatodik ötéves tervet sikeresen teljesítsük. TÓTH ERNÜ A Rimavská Sobota-i Agrotechnika n. v, élenjáró A javítócsoport tagjai Kiss Lászlóval, a vállalat szocialista brigádja. igazgatójával a napi teendőket vitatják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents