Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-16 / 24. szám

Madárcsicsergés és fólia A vollerekből halk szárny­­csattogás, madárcsicsergés hal­latszik. A ház körüli albérlők egyre szélesebbre terjesztik bi­rodalmuk határát. Papagájok, zebrapintyek ugrándoznak ön­feledten. Érdeklődve pislognak az érkezőre: bizonyára ismerő­söket keresnek az emberek kö­zött. A madárbirodalom tulajdono­sa Gálffy Tibor, Orechová Po­­tőn-i (Dióspatony) kisállatte­­nyéeztő. — No igen, minden kezdet nehéz — mondhatná, de jobban teszi, ha nem mondja. Ugyanis a vállalkozó már nem kezdő. Erről bárki meggyőződhet, aki felkeresi a nagy tapasztalatok­kal rendelkező kisállattenyész­­tőt. A több mint háromszáz papa­gáj és zebrapinty főúri viszo­nyok között él. Tágas, világos volierekben laknak, árnyékot az udvar terebélyes fái biztosí­tanak. A tarka madársereg az ele del re sem , panaszkodhat. Zöld sulátalevéltől kezdve a külön­féle madáreleségig minden jó­ban dúslakodnak. A kitűnő ma­­dármenű egyébként nemcsak az ínyencek gyönyörűségére, ha­nem gazdaságossági szemponto­kat is szolgál. — A törzsállomány biztosítá­sa, valamint a telep kialakítása körülbelül húszezer koronás be­fektetést igényelt — mondotta a kisállattenyésztő. A tenyésztő vágya tehát az, hogy a befek­tetett összeg megtérüljön, s a gcndos tenyésztői munka vala­mi hasznot is hozzon. A mada­rak felvásárlását a Chovpro­­dukt vállalat végzi. — A mada­rak értéke fajta szerint válto­zik, s a felvásárlási ár huszonöt és háromszázötven korona kö­zött mozog — mondja a te­­nyésztő, s a következő voliér felé invitál. A telep kedvence az egyik rozellapapagáj. Ha kinyitják „lakosztálya“ ajtaját nem rémül Gállfy Tibor nemcsak kisállattenyésztéssel foglalkozik, hanem a kertészkedés is a vesszőparipája. Az öntözőberendezés na­gyon korszerűen van megoldvq, mivel az „ezermesternek“ min­den percre szüksége van. Fotó: —tt— A kisállatlenyésztő papagájai. meg, s nem röpköd idegesen mint a többi társa. Farkassze­met néz a kívülállóval, s úgy pózol akár egy filmcsillag. Az­tán gondol egyet, hirtelen fel­röppen, s a volierbe állított fa­törzs görcseibe kapaszkodva hangosan énekel egyet, akár­csak a rigó vagy a fülemüle. — Csodálatos volt —motyo­gom magam elé, amikor a gyö­nyörű tolldíszbe öltözött ma­dárka elhallgat, s közben arra gondolok, már csak ezért is érdemes volt eljönni. De nyom­ban el is szégyellem magam egy kicsit: hát a többiek? ök talán nem épp oly kedves la­kói a díszes birodalomnak? — Dehogynem, dehogynem! — mondja mosolyogva a gon­dolatolvasó gazda, s tekinteté­vel szinte simogatja a kevésbé díszes, de szaporán röpködő zebrapintyeket. Közben úgy érzem, hogy az egész madársereg tekintete rám összpontosul, s szinte felteszik a kérdést: — Vajon mit akarhat? Nem akarok én mást — gon­dolom magamban —, minthogy lássalak és halljalak bennete­ket. Valamennyiőtöketl Szép tollúakat és díszteleneket, nó­­tás kedvűeket és szerény (tipe­gőket. tgy együtt vagytok szé­pek, közösen szereztek sok-sok örömet gazdátoknak, később pe­dig a kőrengetegekben, a ter­mészet díszes és kedves képvi­selői után vágyó városlakók­nak. X X A gondos kisállaitenyésztő egyúttal tevékeny kiskertész is. A ház, ahol él, nem olyan sá­tortetős, mint ebben a község­ben a legtöbb, inkább a régi falusi házakra emlékeztet. A nagy porta viszont rende­zett. Minden talpalatnyi földjén gyümölcsfa, szőlőtőke, zöldség, hatalmas fólia. Csak a bejárati út, meg a legszükségesebb ös­vények csökkentik a termőte­rületet. Szorgalmasan dolgozik a ma­dárzenekar dobosa, a fólia alatt a virágzó paprika levelei sejtel­mesen susognak, s úgy villan­nak a megszűrt napfényben, mintha apró tükröcskék lenné­nek. Házigazdánk a korszerűen be­rendezett lakásába invitál. Csakúgy, mint mindig, ezúttal is felidézzük a gyermekkori él­ményeket: a hajnali übapász­­tórkodást, kévehordást a szö­vetkezet földjein, az első nyúl­­ketrecek fabrikálását... Én azóta vándormadár let­tem, Tibor barátom viszont hű maradt a szülői házhoz. Egyben viszont továbbra is megegyezünk. Az ő lakásában is sok a szakkönyv és a folyó­irat. CSIBA LÁSZLÓ A SARKIRÓKÄK ÉS A DDT Egy augusztusi szolgálatom alatt sarkirókákhoz hívtak, ahol tizenkét újonnan vásárolt egyed betegedett meg. A kisállatte­nyésztő már a telefonon keresz­tül részletezte a tüneteket, de eltitkolt egy lényeges dolgot! Megérkezésemkor a tulajdo­nos szívesen fogadott és azon­nal az udvarra vezetett. Sok ketreces nevelést láttam már, de olyan szépet, mint ott, még soha. A látvány az állatokat illetően viszont már annál in­kább nyomasztó és kilátástalan volt. Mint a csirkék dögvész idején, úgy hevertek a ketrecek rácspadlóján az alig kéthóna­pos rókafiókák. Ügy nézett ki, hogy végkimerülésben az ősz­­szes állat elpusztul, mert a fió­kák a látszólagos nyugalmi ál­lapotból minden külső zajárta­lom vagy egyéb ingerlő hatás nélkül egészen a mennyezetig ugráltak. Ezt kővetően mint egy élettelen tárgy, úgy estek vissza a padlóra. Lázuk nem volt, a klinikai tünetek (rágó és merev gör­csök) egyértelműen mérgezésre utaltak. Kizárási módszerrel igyekeztem eljutni egy bizonyos idegméreghez, de próbálkozá­som sikertelen volt. A tulajdo­nos ugyanis nem ismerte el, hogy a hibát mégiscsak nála kell keresni! Nem maradt más hátra, minthogy végrehajtani a tünettani csoport-kezelést: kél­­óránként hashajtók, görcsoldók, szőlőeukor. Megtettem mindent, amit orvosilag ilyenkor tenni lehet. Sajátos gyógykezelés eb­ben az esetben kizárt volt. Alighogy hazaértem, a tulaj­donos újra hivott. Ekkor árulta el, hogy a kisrúkákat tetvek ellen DDT-vel szórta be ...! Ez már más, mondtam és csak az járt az eszemben, hogy erre va­jon miért nem gondoltam. Ta­lán azért, mert már évek óta csak korlátozott mennyiségben gyártják és csak keverten hoz­zák forgalomba a gyárló válla­latok. A végén azért mégiscsak si­került a valótlannak látszó problémát megoldani. Mindösz­­sze öt kisróka pusztult el, ez­által a gyógykezelést eredmé­nyesnek mondhatjuk. ' -r-vajdr— 2 A pince jelentőségéről A borgazdasági épületek kö­zül a pince a legfontosabb. A nagyüzemi borfeldolgozásnál megkülönböztetünk újbor, vö­rösbor, Iskolázó, érlelő és pa­lackozó pincét. A kistermelők­nél erre már nincs lehetőség. Itr egy helyen erjesztik, kéne­zik, fejtik, töltögetik a mustot, illetve a bort. A bor igen érzé­keny fogyasztási cikk, ezért a jó pince követelményei a tisz­taság és friss levegő, a mérsé­kelten alacsony és állandó hő­mérséklet, a megfelelő páratar­talom, valamint a jő megköze­lítés és az elegendő mozgás­­heiy biztosítása. A tisztasággal kapcsolatban meg kell Jegyezni, hogy a bo­rospincében nem tárolhatók illatot vagy szagot árasztó anyagok, Így például káposzta, burgonya, tök stb. Ugyanis ezek erjedése folytán keletkezett do­hos, fülledt levegőt a bor ma­gába szívhatja és értékét ve­szítheti. A pince levegőjét 3—4 hetenként kénezéssel célszerű fertőtleníteni. A levegő cserélé­sét szellőző kürtő segítségével oldhatjuk meg. A kürtőhöz vil­lamos ventillátort Is szerelhe­tünk, A hőmérséklet lehetőleg ál­landó legyen, amit nem könnyű megtartani. Nagyüzemekben ezt légkondicionáló berendezéssel oldják meg. A háztáji termelők­nél a 4—5 m mélyre kiásott vagy a hegyoldalba épített pin­cék a legmegfelelőbbek. Ilyen mélységben ugyanis a hőmér­séklet változása már minimális. A megengedhető hőingadozás 3—5 C-fok. Ha a hőingadozás például a kamrában, a beton­­gödörben stb. nagy, a bor igen gyakran zavarossá válhat. A fehérborok fejlődéséhez a 10—12, a vörösborokéhoz pedig a 12—14 C-fok hőmérsékletű pince a legmegfelelőbb. Ha a hőmérséklet ennél magasabb, a borok ugyan gyorsabban fej­lődnek, de előbb vénülnek meg, s a párolgási veszteség is na­gyobb. A hideg pincében a vö­rösborok ~ idő előtt szinüket veszthetik, s általában később érnek be. A páratartalommal kapcsolat­ban, a pince legyen párás (70 —80 % relatív páratartalom), de nem nedves. A száraz pincé­ben ugyanis hasonló jelenségek játszódnak le, mint a melegebb pincében. Ennek folytán az üres hordók hamar kiszárad­nak, s bennük a kénezés hatása is rövid ideig tart. Mindemel­lett a penészedés is minimális. A páratartalmat a padlózat lo­csolásával vagy a levegő per­metezésével nedvesíthetjük. A túl nedves pince rendsze­rint hideg, aminek következté­ben a bor lassan fejlődik, a hordók pórusai vízzel telítettek, a bort elzárják a levegőtől, így kisebb a bordók apadása. Ned vés pincében a különböző pe neszek fejlődése kedvező, ami a fahordók gyorsabb korhadé . sával és a fémek, az abroncsok rozsdásodásával is összefügg. A kedvezőtlen körülményeken szellőztetéssel, jó szigeteléssel javíthatunk. A pincepenészről, — amely piszkos, fekete bevonat formá­jában van jelen a falon — tud­ni kell, hogy a pince levegőjét nem rontja, sőt a páratartalmat kedvezően befolyásolja. A hor­dókan, ezek dugóin vagy a pa­lackozott borok dugóin azonban ne tűrjük meg, mert behatolhat a dongákba, olyannyira, hogy a bort penészízűvé teheti. A megközelítés elősegíti a gyors és könnyebb munkát, pél­dául a szüret idején. A mozgás­hely nagysága pedig megköny­­nylti a fejtést és egyéb pince­műveletet. Egyes vidékeken kifogástalan földbe ásott vagy hegyoldalba vájt pincék készíthetők. A ma­gas talajvízű helyeken, mint például a Csallóközben ezt úgy oldhatjuk meg, hogy 1—2 m mélyre leásunk, a falakat és a mennyezetet kettős réteggel szi­geteljük. Nem árt, ha előpincét is építünk, mert így a borospin­ce nem érintkezik közvetlenül a külső levegővel. A mai árkal­kuláció szerint egy 5X3 m nagyságú pince felépítése 10— 15 ezer koronába kerül. Termé­szetesen, a borház nélkül. . VASAS FERENC, Kravany nad Dunajom Nagyobb figyelmet érdemelnének A Kosice-vidéke járási Nem­zeti Bizottság nemrégiben érte­kezlet keretében foglalkozott a szántóterület ésszerű kihaszná­lásának és védelmének lehető­ségeivel. )án Spak mérnök, a jnb elnöke megállapította, hogy a járásban a háztáji ég egyéb kertek mintegy 2500 hektár te­rületet képviselnek) Ha belter­­jesebb volna a termelés, s tel­jes mértékben kihasználnák a kerteket, a kertészkedók nem­csak a saját, de részben a vá­rosok zöldség- és gyümölcsellá­tását is megoldhatnák . .. Az említett földterületen ez­­idáig csak ötszázkét szervezett kertbarát gazdálkodik, akik a Szlovákiai Gyüraöicsészek és Kiskertészek Szövetségének ti­zennégy helyi szervezetébe tö­mörülnek. Ez bizony kevés ... Ezért olyan határozatot fogad­tak el, hogy a helyi nemzeti bizottságok nyújtsanak nagyobb segítséget a kertbarátoknak, fő­leg a helyi szervezetek megala­kításával kapcsolatban. Amint tudjuk, a szervezett kertbará­tok egészséges gyümölcsfa-cse­metékhez, jó minőségű ültető­­anyaghoz, műtrágyákhoz, vegy­szerekhez stb. juthatnak. A Szö­vetség politikai és kulturális jellegű munkát is végez, főleg akkor, ba a különféle tanfolya­mok és iskoláztatások szerve­'"'"v ' 1 - x-.v .\* • ■ ^ .;-í ■ • .. .; A sárgarépa-sorok között már fejlődnek a paradicsom palán­ták. Fotó: —blm zését, a tagság szakszerű irá­nyítását stb. vesszük figyelem­be. Ezért a községekben nagyobb figyelmet kell fordítani a szer­vezési munkára. A járás terü­letén is vannak jól működő he­lyi szervezetek. Példaként csak az SZGYKSZ Makranci (Mok­rance) Helyi Szervezetének tag­jait említeném, akik az 1977. évi eredményekkel szlovákiai méretben második helyezést ér­tek el. A magyarbödi (Bidovce) száz-tagú helyi szervezet tagjai és vezetői azon fáradoznak, hogy a község belterületén le­vő, parlagon heverő földterüle­teket a kertbarátok között osz­­szák szét. Csecsen (Ceöejovce) a kitermelt zöldség- és gyü­­möcsfélék értékesítésével van­nak problémák. Ezen a téren a JEDNOTA Fogyasztási Szövetke­zet adásvételi szerződések meg­kötésével segíthetne! De ugyan­akkor a hnb hatáskörébe tarto­zik, hogy engedélyezze a kert­barátok termékeinek piaci érté­kesítését. A helyi nemzeti bizottságok vezetői az. említett intézkedése­ket nagy megelégedéssel fogad­ták. Bíznak abban, hogy a kö­zelgő nyári és őszi hónapok le­hetőséget adnak a kitermelt zöldség- és gyümölcsfélék azon­nali és problémamentes értéke­eítáSeápal ■ ebben az időszakban a fütetlen fóliasátorban a paradi­csomot hetente két alkalommal kell öntözni, lehetőleg a dél­előtti órákban? így a talaj es­tig megszikkad. Ne feledjük, hogy a páratelt levegő kedvez a kórokozók fejlődésének. A folytonos növekedésű fajtákról az alsó fürtök alatt szedjük le a feleslegessé vált leveleket. # a görögdinnye erőteljesen fejlődő indáit célszerű eligazí­tani és közepes kapavágásnyi nedves földdel rögzíteni? Met­szeni nem tanácsos. A sárga­dinnye másodrendű hajtásait öt-bat kifejlett levél fölött csíp­jük vissza. Száraz idő esetén 30—40 liter vizet adagoljunk négyzetméterenként. Az ubor­kát ne kapáljuk, ha levelei már teljesen födik a talajt. Négyzet­­méterenként húsz liter vízzel öntözzük. ■ a gyümölcsösben ilyenkor kell megkezdeni a kora nyári hajtásválogatást? Ezzel ugyan­is az Idősebb gyümölcsfákon helyreigazíthatjuk a tavaszi metszéskor esetleg elkövetett hibákat, s ezzel egyidejűleg kedvező feltételeket teremthe­tünk a termőrészek és a gyü­mölcsök fejlődéséhez. 0 a iekötözött hajtásokat rendszeresen ellenőrizni keli? Az erősen leívelőket lazítsuk meg, mert azokból erőteljes, termőrügy nélküli vesszők fej­lődnek. A megmaradó vesszőket arasznyira vágjuk vissza. Ahol a késői érésű cseresznyefajtá­kon sok gyümölcs kötődött, ott a lehasadás megelőzése érde­kében az ágakat villás karóval támasszuk alá. ■ kötözéskor a szőlő leve­leit, hajtásait úgy kell elren­dezni, hogy ne árnyékolják egymást és a fürtöket? A kötö­zésre raffíát, műanyag szálat vagy vékony műanyag főlia­­cslkot használhatunk. Ahol ma­­gsskordon- vagy lugasművelésű szőlőt szeretnénk kialakítani, a törzsnek szánt hajtást gondo­san kötözzük a karóhoz, ne­hogy letörjön, osetleg megsé­rüljön. 0 aki még nem ültette be erkélyládáját, nem sokat veszí­tett? Ha virágzó palántát vásá­rolunk, inkább az alacsony ter­metű, mint a hosszú szárú faj­tákat részesítsük előnyben. Ar­ra feltétlenül ügyeljünk, hogy a ládái ne túl sűrűn, de ne is túl ritkán ültessük be, mert mindkettő helytelen. ■ a rózsák első virágai a meleg Időjárás hatására gyor­san kinyílnak? Mielőbb metsz­­szflk vissza a már elhervadta­­kat, de ne túl erősen, hogy az új hajtásokból a másodvirágzás minél előbb kifejlődhessen.

Next

/
Thumbnails
Contents