Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-16 / 24. szám
ť 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. június 16. Kapcsolat a faluval Furcsa érzés szemlélődni a kaszárnya udvaráról. Amott a szántóföldek, kertek és házak már egy egészen „más világhoz“ tartoznak. Pedig ugyanúgy zöld a táj itt is, ott is. Mierovón (Béke), Csallóköz egyik kis falujában vagyunk. Ütban a faluba tábla hirdeti az érkezőnek: katonai objektum. X X Szoros kapcsolatot tartunk a kerítésen tUli világgal — kezdte a beszélgetést Kiz Ladislav az alakulat SZISZ szervezetének elnöke. És ez így van rendjén, hiszen hadseregünk a nép hadserege; feladatunk, hogy az országot, a népet is szolgáljuk. Kik segítenének mindennapi gondjaiban, ha nem mi, katonafiatalok. Többségünket szintén faluról szólította el a kötelesség. — A helyi és a kvetoslavovi (Cszor) iskolákban honvédelmi szakkörök működnek. Gondoltuk, miért ne segíthetnénk nekik? — tette hozzá Suraň szakaszvezető. — Hiszen itt vagyunk a két falu között, nálunk a gyerekek sok mindent láthatnak, amiről nem elég csupán hallani. Az iskolákban segítjük a pionírmunkát is. A helyi iskolában Tóbiás István tizedes, Oszoron pedig Arendáö Miroslav alhadnagy és Dulovec Karol őrvezető tevékenykedik mint pionírvezető. Aztán itt van egy másik kötelék, ami a lakossághoz fűzi őket: a faluszépítésben is tekintélyes részt vállalnak a katonák. Hétvégén gyakran végeznek társadalmi munkát. Gondozzák a parkokat, rendben tartják a sportpályát. Hagyományosan részt vesznek a nyúlbefogásnál, s ezzel aktívan elősegítik a helyi és a hubicei (Gomba] vadászok munkáját. A mezőgazdasági időszaki munkák alkalmából bekapcsolódnak a termények szállításába, hogy ne legyen fennakadás a nyári és az őszi betakarításban. A segíteni akarás persze kölcsönös. Olykor a helyi nemzeti bizottság, a SZISZ helyi szervezete, a szövetkezet és a tömegszervezetek könnyítik meg a laktanyabeliek honvédelmimunkáját. Az alakulattal együttműködési programot dolgoztak ki az ifjúság honvédelmi nevelése, a sorkötelesek felkarolása céljából. Rendszeressé váltak a közösen rendezett sport és honvédelmi versenyek. A közelmúltban a szövetkezet által rendezett honvédelmi versenyt például az alakulat csapata nyerte, s egyéniben Vladimír Melicheréik közkatona végzett az első helyen. A járási bajnokság harmadik osztályában játszó helyi labdarúgó-csapatot öt katona focista Szepesi, Noskó, Tlaébaba, Kosmák, Brza — erősíti. Az alakulat tisztjei és altisztjei a szülői munkaközösségek gyűlésein és egyéb fórumokon fejtenek ki ismeretterjesztő tevékenységet, mert bizony sokszor a papákat, a mamákat is meg kell győzni arról, hogy a hadseregben töltött két, esetleg tötjb év iontos időszak a fiatalok életében. A katonaság nemcsak a haza fegyveres szolgálatára képezi őket, hanem az itt töltött idő jellemformáló nevelőerő is, ami későbbi élet- Utjukon igen hasznos. A falu fiataljai és az alakulat katonái közösen rendeznek kultúrműsorokat; az alakulat színjátszói és szavaiéi a környező falvak rendezvényein is fellépnek. A katonák a maguk módján hozzájárulnak ahhoz is, hogy a lakosság jobban eligazodjon változó világunkban, hogy a legkisebbek művelődési házakban is halljanak néphadseregünk felkészüléséről, szerepéről, a legkorszerűbb haditechnikáról — hogy csak néhányat említsünk a változatos és aktuális témákból. összegezve tehát elmondhatjuk, hogy Békén a falu és a kaszárnya békés közelségbe került egymással. —csiba — Л ❖ * ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦i* V ❖ ❖ ❖ A csaliöközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Dunaj labdarúgócsapat, amely a komáromi járási bajnokság II. osztályában szerepel. Még javában zajlik a bajnoki pontokért folyó küzdelem, a komárnói (Komárom) járásban a Zlatná na Ostrove-i (Csallóközaranyos) Dunaj sportszervezet vezetősége már azon fáradozik, hogy előkészítse a sportszervezet megalakulásának hatvanéves jubileumi ünnepségét. Erről s a falu sportját érintő problémákról beszélgettünk Lőrincz Dezsővel, a sportszervezet elnökével. Az elnök büszkén idézte a hat évtized sportsikereít. A csallóközaranyosi labdarúgók két ízben Is a kerületi I. B. osztályban szerepeltek. Jelenleg a járási bajnokság II. osztályában játszanak, s ebben a bajnoki évben már nem tudnak beleszólni a bajnoki cím elnyeréséért folyó versengésbe. A csallóközaranyosiak jó sportpályával és korszerű öltözőkkel rendelkeznek. Az anyagi támogatás is biztosított, mivel a szövetkezet vezetőcége Nagy László mérnök elnökkel az élén hatásos támogatást nyűjt a sportolóknak. Az efsz díjtalanul bocsátja a sportolók rendelkezésére autóbuszát, s minden évben jelentős mennyiségű vashulladékot biztosit. A vasgyűjtésből származó összeg évente eléri a 30—40 ezer koronát. Komoly támogatást nyűjt a Komáromi Állami Gazdaság Igazgatósága és a hnb is. A helyi nemzeti bizottság fedezi a sportpályán levő épületek üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat, ami évente meghaladja a húszezer koronát. A felnőtt labdarúgó-csapat játékos-edzője Horváth Tibor, az ifjúságiak edzését pedig Pinty Imre irányítja. A csallóközaranyosiak sportirányítása jelenleg jó kezekben van, s ez a jövőt Illetően reményekre jogosít. A falu sportolói hűek akarnak maradni a hatvanéves hagyományokhoz. Andriskin József ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * A V * ❖ ❖ * A királyhelmeci Vox Humana Irodalmi Színpad a játsszunk Európát címe összeállítással szerepelt. Az idei május végén immár tizenhatodszor rendezte meg a Népművelési Intézet és a CSEMADOK Központi Bizottsága, szoros együttműködésben a kamárnói (Komárom) járási és városi szervekkel, a Jókai-napokat. Május tizenkilencedikén hangzott fel újra a jól ismert szignál, hogy azután kilenc napon keresztül dallamával üdvözölje a fesztivál egyes eseményeit, hogy az éteren át hírül adja mindenkinek: Komárom ünnepel, Komáromban a szép magyar szó, a színházművészet és a kultúra fesztiválja folyik. Az idei Jókai-napokra a Szlovák Nemzeti Felkelés 35., a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság 60. évfordulója jegyében, zászlódíszben, ünnepi köntösben és nagy szeretettel várta a közönséget a clunaparti ősi város. Örvendetes, hogy az ünnepi hangulatot nemcsak a „1“ betűs zászlók, nem csupán a nagy magyar mesemondó, Jókai Mór plakátokról ránk gásban, színészi játékban és rendezésben egyaránt korszerű kimagasló teljesítményt nyújtottak. A vágkirályfaiak is sikerrel vitték színre Lovicsek Béla Végállomás című színművét. Morovics Imre rendezésében jól felépített, tudatosan aktualizált, jó színészi játékra épülő előadást produkáltak. A két előadást fiatalok rendezték: Jarábikné Truchly Gabriella és Morovics Imre. Mindketten most estek át a tűzkeresztségen, de nem bizonyultak kezdőknek semmilyen vonatkozásban. Összegezve a tapasztalatok és a tanulságok levonásaién elmondhatjuk, hogy borúlátásra, vészharangok kongalására nincs okunk. A fesztiválon ugyanis sok olyan tettre kész fiatal szereplővel találkoztunk, akik a megfelelő rendezői munka, a helyes műsorválasztás, s a célszerű szakmai támogatás biztosítása esetén képesek lesznek az igényes színművek művészibb szintű tolmácsolására is. szeállításában, Szilvássy József rendezésében Zs. Nagy Lajos „Emberke küzdj, avagy Utazás Szatírába“ című összeállítással szerepeltek. Nyílt szőkimondással, bátor szatirikus éllel, sok kiváló rendezői ötlettel vitték színre mai életünk problémáit, fonákságait, hiányosságait egységes érett és végig kiegyensúlyozott előadásban. A kisszínpadok seregszemléjén a formanyelv, a kifejezőeszközök tekintetében újszerű és úttörő jellegű előadást láttunk a galántai Városi Művelődési Otthon Vág Kisszínpada jóvoltából. A fesztivál egyik színfoltját a CSEMADOK Košicei (Kassa) helyi szervezetének irodalmi színpada jelentette* című összeállításukkal művészi él- A Gilgamesz — asszír-babiloni eposz —ményt nyújtottak. Utólag csak sajnálhatjuk, hogy a csoport különböző, a bíráló bizottság hatáskörén kívülálló okok miatt úgy döntött, hogy az idén versenyen kívül lép fel. A szép szó erejével mosolygó képe jelentette. Belül, a szívekben is fesztiváli hangulat, ünnepi méltóság uralkodott. : SZÍNJÁTSZÁSUNK tanulságos fesztiválja Felkai Ferenc: Boszorkányok pedig nincsenek — a levicei (Láva) Városi Művelődési Ház Garantvölgyi Színpadának — előadása vezette ba a május 19-én kezdődő jókai-napokat. A műsornak megfelelően kezdjük mi is a fesztivál értékelését a színjátszással. Sajnos, már a .kerületi versenyek után sejthettük, hogy a színjátszók idei országos seregszemléje, színvonal tekintetében elmarad a tavalyelőttitől. Keressük meg tehát a visszaesést okozó problémákat: Nem csappant meg, sőt növekedett azoknak a száma, akik szabad idejüket tevékeny idővé alakítják, s töretlenül hisznek a színjátszás ember- és társadalomformáló erejében. Viszont a színjátszók seregszemléje után az a vélemény alakult ki, hogy a csoportok — néhány kivételtől eltekintve — néha bizony már eléggé megkopott eszközökkel igyekeztek sikert kovácsolni. Sztanyiszlavszkij, a szovjet, színházművészet világhírű színésze és rendezője azt tanította és a színészekkel végzett munkájának példáján is bemutatta, hogy a színpadon minden az eszmének, a nézőnek, vagy, amint ő szokta mondani, a legfőbb feladatnak van alárendelve. A színmű eszmei mondanivalója Sztaniszlavszkij tanítása szerint a cselekmény fő vonalában bontakozik ki, s az eszme kifejezésének elengedhetetlen feltétele az, hogy a színjátszók teljesen átlényegüljenek azzá a hőssé, akit alakítanak, magatartásuk a színpadon legyen szerves és élethű. Több segítséget kellene nyújtani a színjátszőcsoportoknak nemcsak néhány héttel a fesztivál előtt, hanem már az évad kezdetén. Ugyanis ekkor dől el egy-egy előadás sikere, vagy bukása. Minden járási és kerületi népművelési központnak van színházi szakelőadója, akit azzal bíztak meg, hogy állandó kapcsolatot tartson a színjátszőcsoportokkal, módszertani tanácsokat adjon. A színjátszók versenyében a Dunaszerda helyi (Dunajská Streda) járási Népművelési Központ együttese vég zett az első helyen. A legjobb női alakítás díját Szabó jolán (Dunaszerda hely), a legjobb férfi alakítás díját pedig Kocsis Győző, Kráľova nad Vá hóm (Vágkirátyfa) nyerte. Nem véletlen tehát, hogy a ,két legszínvonalasabb előadás nyújtotta élmény a dunaszerdahelyi és a vágkirályfai csoportnak volt köszönhető. A két előadás, egyúttal megmutatta a mostani topogásból kivezető utat is. A dunaszerdahelyi színjátszók Vörösmarty—Görgey Handabasa című vígjátékával szerepeltek. Az egykori Fókusz irodalmi színpad szereplőiből verbuválódott együttes fiataljai mozKISSZlNPADOK SZÍNVONALAS SEREGSZEMLÉJE Az irodalmi színpadok előadásainak túlnyomó többsége, mai életünk problémáihoz kapcsolódott, napjaink valóságának és a csehszlovákiai magyarság életének egyes kéréseire kereste a választ. A műsorok kiválasztásában, összeállításában kiváló dramaturgiai munkával, a művészi kivitelezésben pedig sok jó rendezői ötlettel találkoztunk. Az egyes előadásokon háttérbe szorultak a gyászos, komor, sötét színek, előtérbe került az élet szeretete, a humor és a vidámság, örvendetes, hogy több csoport szinte művészi szinten tudott a paródia, irónia és a szatíra eszközeivel is szólni. A rendezői munka terén talán azt kifogásolhatjuk, hogy többször előfordult az Írott szöveg és a képi megformálás kettőzése. Néhány csoport pedig túlzásba vitte a néző kioktatását. Pozitívan értékelhető viszont a színpadi beszéd terén elért fejlődés. A jövőt illetően a rendezőnek és szereplőnek egyaránt ügyelnie kell az érzelmi hézagok kiküszöbölésére és a helyes levegővételre. A beszéd közben előforduló helytelen légzés több esetben a szöveg félreérthetőségéhez vezetett. Ebben a kategóriában első helyet a šamoríni (Somorja) Üzenet Irodalmi Színpad szerezte meg. A munkásfiatalokból és diákokból összetevődő somorjai kisszínpad tagjait úgyszólván az új színpadi forma varázsa köti össze. A somorjaiak Zalabai Zsigmond ösz-A legjobb alakítás díját ebben á kategóriában Pusztai Irén (Zlatná na Ostorove] és Molnár László (Kráľovský Chlmec) kapta. X X A vers- és prózamondók versenyének idei győztese: Sztrecskó Anikó, Csanda Márta ás Varga Róbert lett. Az V. kategóriában, prőzamondásban a bíráló bizottság nem adta ki az első helyet. A második helyet Ferenc* Sarolta szerezte meg. A szép szó seregszemléjén a versmondásban erős mezőny gyűlt össze* S a bíráló bizottság csak nehezen tudta eldönteni a helyezéseket. Ez egyúttal a magas színvonalat is jelentette. Ugyanez sajnos, nem mondható el a prózamondókról — az V. kategóriában ez a megállapításunk hatványozottan érvényesül — ahol kezdetleges hibákkal is találkoztunk. Néhány prózamondó úgyszólván a prózamondás és a pátoszszerű szónoklás holt és hlnáros vizein evezett. Az idei seregszemle utolsó előtti napján Klasszikus örökség címen rendezték meg a CSEMADOK KB által kiírt vetélkedőt Móricz Zsigmond és Móra Ferenc életművéről. Itt az első helyet a Zemianská Olfca-i (Nemesócsaj csapat szerezte meg. X X A komáromi járáson kívül a dunaszerdahelyi, galántai és az érsekújvári járás műkedvelő közönsége is megtisztelte érdeklődésével és jelenlétével a kultúra nagy ünnepét. A XVI. Jókai-napok nemzetiségi kultúránk ünnepnapjainak bizonyultak. Gazdag, számos maradandó művészi éljnényt adott szavalóink, színjátszóink és irodalmi színpadaink idei komáromi vetélkedője. CSIBA LÄSZLÖ A Csallóközaranyosi Kisszínpad fellépés közben. Fotó: Nagy László
