Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-16 / 24. szám

1979. június 16. SZABAD FÖLDMŰVES i A szállodában 92 ágy áll a vendégek 3 rendelkezésére. A most felépült nya­­t ralóházakban 130 ágyat tudnak elhe­lyezni. Az árak aránylag olcsók, csak­hogy olyan nagy az érdeklődés, hogy már 1980-ra Is megrendelték a szállá­sok többségét. Esetenként több mint háromezer ebédet is felszolgálnak, de az igényeket így sem tudják kielégí­teni. Ezért rövidesen hozzálátnak egy 1500 férőhelyes étterem építéséhez és akkor ideális körülmények között ét­kezhetnek a fürdőzők. A fürdő tőszomszédságában sátor­tábort is létesítettek. A bekerített kempir.gtáborra nagy szükség van, mert a Cseh Szocialista Köztársaság­ból és Szlovákia északi részéből egy­re többen járnak a mátyusföldi für­dőbe, s közülük sokan ott éjszakáz­nak. A parkolóhelyet is bővítik, s rö­videsen hétszáz személygépkocsit tud­nak felügyelet alatt elhelyezni, és emellett többszáz kerékpárt is. FÜRDŐVÁROS A CSALLÓKÖZBEN Dunajská Streda (Dunaszerdahelyj a legdinamikusabban fejlődő városok közé tartozik Dél-Szlovákiában. Ebben a csallóközi városkában valójában el­söpörték a nyomortanyákat, s helyet­te minden igénynek megfelelő lakás­egységek épültek. Üj lett a város, de nyáridőben mindig gondot okozott a fürdőzés. A Csallóköz szívében levő várostól mind a Duna, mind a Kis- Duna messze van. Néni csoda hát, ha a pedagógusok mindig panaszkodtak, hogy a diákok többsége nem tud úsz­ni. Aztán jött a segítség, gőzölögve feltört a hajdani Panonia-tenger kin­cse, a termálvíz. Ján Cinöura, a városi nemzeti bi­zottság alelnöke kissé borongós arccal beszél a ma már országszerte ismert fürdőről. — Nagy lelkesedéssel láttunk hozzá a fürdő építéséhez. Eleinte nem oko­zott gondot a társadalmi munka szer-i;07ÓCú óo ат o n tr a rrl n + io топгл1Ял( . A deáki fürdőben, a hangárszerű rész alatt télidőben is fürödhetnek a vendégek. AZ ELSŐ FECSKE A Diakovcei (Deák!) határban a helyi nemzeti bizottság már 1972-ben ezdeményezte a fürdőhely kiépítéséi A továbbfejlesztéséhez már nem volt erejük, s ezért a Galantai Szolgálta­tási Vállalat lett a tulajdonosa. A feltörő hévíz fürdésre alkalmas hő­mérsékletű (36,6 fokos], s így nincs szükség a hűtésére, melegítésére. Eredetileg június elsejére tervezték a megnyitását, de már május derekán ezren keresték fel. Valójában egész évben üzemel a fürdő. A harmadik medence egyik részét hangárszerűen, műanyaggal fedték be, ahol télidőben is lehet fürödni. Így valójában a für­­dőzní vágyók nem találtak zárt ka­pukra és követelték a „nagy- és a gyermekmedence“ megnyitását is. Kü­lönben a 50X25 méteres medence az úszósport kedvelőinek is kiválóan al­kalmas. Fontos feladat a fürdő vendégeinek étellel, Itallal való ellátása. A nyári kánikulában különösen hétvégén, a tíz-tlzenötezer fürdőző sokat fogyaszt hűsítő italokból, ételfélékbői. Egyre többen vannak olyanok is, akik a fürdőhelyen töltik a szabadságukat. tűk. De hova tovább, a fürdőzők igé­nyei nőnek, s nehezen tudjuk azokat kielégíteni. Nem a szerdahelyiekkel és a környékbeliekkel van baj, hanem a fővárosiakkal. A hétvégeken több­ezren ugranak le hozzánk, s nem egy­szerű megoldani az ellátásukat, szó­rakozási, és sportolási igényeiket. — Mikor nyílt meg a fürdő? — Már a hatodik idénybe léptünk. A fürdőhely aránylag nagy területen van. Eddig tizenhat hektáros terület állt rendelkezésünkre, de most bő­vítjük hét hektárral. Van egy tó (ahonnan kavicsot bányásztak ki) és azt szeretnénk a fürdővendégek szó­rakozására bocsátani. Gondolunk itt a csónakázásra, vízibiciklire és így tovább. Már eddig is törődtünk a sportolási lehetőségekkel. Vannak röplabda- és tenisz-, valamint golf­pályáink. A gyermekjátszóterünk szin­tén megfeleő. A legnagyobb gondot a vendégek ellátása okozza. A Jednota vezetősége mindent elkövet, hogy a hűsítőitalokból legyen elegendő, s az ételekből is bő legyen a választék. De a jó akarat nem minden, szükség van megfeleő vendéglátó üzemre és hűtő­berendezésre. A népi fogyasztási szö­vetkezet vezetői egy vendéglátó rész­leg létesítésén fáradoznak, ahol leg-GYÖNYÖRÜ A KÖRNYEZET Čalovon (Nagymegyer) olyan ideális környezetben építették a fürdőt, ami­lyen ritkán látható. Szemet gyönyör­ködtető erdőkoszorú veszi körül a zöldpázsitos fürdőhelyet. Ottjártunk­­kor, május közepén .nagy szorgalom­mal dolgoztak az alkalmazottak. A nagy meleg késztette őket, s a szo­kottnál két héttel előbb kezdődött a fürdőszezon. Megyeren a jövőben für­dőzési idény már nem lesz, mivel a közeljövőben adják át rendeltetésének a fedett „ülőfürdőt“, ahol az év min­den időszakában szívesen látják a vendégeket. A víz Nagýmegyeren a legforróbb, közel százfokosan tör fel a mélyb|ől. A „föld“ ajándékát először a mező­­gazdaságban hasznosították, s télidő­ben most is termálvízzel fűtik az efsz fóliaházait, amelyek a fürdő tőszom­szédságában vannak. Őszintén megvallva a nagymegyeri fürdő a legvonzóbb. Vannak akik azt állítják, a víz összetétele is a legjobb a mozgásszervi betegségekre. Egy brnóí orvos a következőket mondta: „Emberek, maguk nem is tudják mi­lyen felmérhetetlen kincs van a ke­zükben.“ Ezt azután jelentette ki. a-Nagymegyeren a korszerű szállói e napokban adják át rendeltetésének. A nagymegyeri fürdőhelyet kellemes környezetben létesítették. Fotó: —tt— Szellemi hagyatéka értékű Ezelőtt hat esztendővel hányt el PABLO NERUDA Nobél-díjas költő. A chilei nép nagy fia, Nemzetközi Békedíjjal kitünte­tett irodalmár, hazafi és forra­dalmár abban az időben halt meg, amikor uralomra jutott a fasiszta ármány. A pribékek fegyverei kiontották nagy ba­rátja, Salvador Allende köztár­sasági elnök életét, s a költő is csak néhány nappal élte túl a demokrácia lábbaltiprását. De még élete utolsó napjaiban is tollat ragadott és tiltakozó verset írt, a katonai junta ha­talomátvétele ellen. Neruda, eredeti nevén Neftali Reyer, 1904. június 12-én — 75 évvel ezelőtt — Dél-Chilében született. Ereiben indián vér is folyt és talán azért hódolt any­­nyira a dél-amerikai hagyomá­nyoknak. Főleg az Inkák csodás kultúrkincsei késztették több vers megírására. A politikus költ'ó, 1934-ben a forrongó Spanyolországba ke­rült nagykövetnek. Az ott el­töltött évek jelentették a leg­nagyobb fordulópontot életében. A spanyol nép igaza mellett tört lándzsát s ott vált igazi forradalmárrá. A proletár-inter­nacionalizmus gondolata, az Igazság melletti bátor kiállása élete végéig elkísérte. Egyik fő részese volt annak, hogy Chilében győztek a hazafias, de­mokratikus erők, s már-már jó úton haladtak az ország építé­sében, amikor az imperialista külső erők szövetkeztek a had­sereg reakciós irányítóival, a demokrácia megdöntésére. Pablo Neruda bejárta az egész világot és nagy tapasz­talattal rendelkező irodalmár volt, mindenütt megbecsülték, hazánkban is többször járt, s annyira becsülte a cseh hala­dó költészetet, hogy felvette a fiatalon elhúnyt nagy munkás­­költő, fán Neruda nevét. Latin-Amerika nagy költője már közel hat esztendeje eltá­vozott az élők sorából. Müvei azonban örökké élnek, mert mindig a népért, a társadalmi elriyomás ellen szállt síkra. —tt— PABLO NERUDA: ZSARNOKOK Nixqn, Frei és Pinochet a mai napig, 1973 keserű szeptember haváig Bordaberryvel, Garrastazuval és Banzerral, történelmünk vérszomjas hiénáival, tépik az annyi vérrel és annyi lánggal kivívott lobogót, birtokaikon dőzsölnek a pokolra való fosztogatók, az ezrszer megvásárolt zsarnokok, a kufárok, kiket New York farkaséi úszítanak. Dollárra éhes gépek, mártír népünk áldozatában lihegők, az amerikai kenyér és levegő prostituált kiárúsftót, népnyúzó hóbérok, kerítő kacikák kondája. a krízis egyetlen törvényének ismerői, a nép korbácsolására éhezők. alább hatszáz embert szolgálhatnak ki egyszerre ebéddel. A nagy meden­cében, amelyet a sportolók Is hasz­nálnak, a víz hőmérséklete 22 fok. A gyerekek -28 fokos vízben lubickolnak. Az „olasz bazén“-ban harminc fokos a víz, a rekreációsban pedig har­mincöt. — Mennyi fizetővendégük volt a hat idényben? — Az első években főleg a helybe­liek látogatták fürdőnket. De aztán fellendült az idegenforgalom. A meg­nyitástól több mint háromnegyed mil­lió vendégünk volt, nem beszélve a diákokról, sportolókról. Van elég gon­dunk a fürdővel. Sokszor úgy éreztük, hogy már elfáradtunk s le akartuk tenni a „lantot“. De aztán újból erőt merítettünk; mégis érdemes fáradozni. ; mikor elemeztette a víz összetételét. Gulyás Sándor építésznek — aki ■ most vonul nyugdíjba, de marasztal- i ják, mert nagy szükség van rá — . jelentős része van abban, hogy 1973- 5 ban megnyílt és tovább épült a fürdő. ■'Nem véletlenül bízták meg a fürdő­hely további fejlesztésével. A beruhá­­, zás már eddig is több mint 16 millió korona — nem beszélve a sok társa­dalmi munkáról. És még mindig ezer­­' nyi a tennivaló, hogy egy valóban 1 korszerű fürdőt hozzanak létre Csal­lóközben. , Az üzemek, különösen a Nagyhiz­­. lalda, Agrokomplex, a betonárut ké­szítő üzem és természetesen az efsz ’ is, jelentős segítséget nyújtottak a fürdő létrehozásához. A Javorina üdültető-vendéglátó vállalat felépített egy 92 ágyas szállodát, amelyet e hó­nap végén adnak át rendeltetésének. A vendégek ellátásával a jednota, a > Javorina, valamint a vnb törődik — amely a fürdő létrehozásának szerve­­* zője és üzemeltetésének irányítója. Azt állítják az ellátás ételből -italból egyaránt jó. A fürdő mellett van két hektáros terület, amelyen főleg a messfce tájról érkezett vendégek tábo­­. rozhatnak. ’ A megyeri és a többi termálfürdő- 1 ben elfogadható árak vannak. A be­lépődíj négy korona, a gyerekeknek és nyugdíjasoknak pedig kettő. Van olyan fürdő, ahol munkaszüneti na­pokon egy koronával drágább a belé­pődíj. XXX Dél-Szlovákiában egyelőre még ke­vés fürdő létezik. Lehetőség azonban van továbbiak létesítésre. Renczés Sándor, a Horná Potôft-i (felsőpatonyí) szövetkezet elnöke, mind egészség­­ügyi, mind mezőgazdasági szempont­ból nagy jelentőséget tulajdonít a termálvizeknek. — Állítólag nálunk is kiváló a fel­törő hévíz összetétele — mondotta. A geológusok vizsgálgatják, de ők egy kicsit ráérősek. Pedig ml Is szíve­sen építenénk fürdőmedencét. Persze így is jől hasznosítjuk a föld ajándé­kát. A fóliasátrakat tavasszal termál­vízzel fűtjük. Rövidesen hozzálátunk az üVegházak építéséhez, s ott Is ara­nyat ér majd az olcsó energiaforrás. emrégiben a Honvédelmi Szövetség egyik vezetője mesélte, mennyi gondot okoz, amíg a fiatalok jó­­része megtanul úszni. Nem akartam hitelt adni szavának, mire felsorolta azokat a járásokat, ahol _______hatvan százalékon felül v^n az úszni nem tudó fiatalok szá­ma. Az ezredes arról is szólt, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és a testnevelési szervezettel karöltve mi­lyen erőfeszítéseket tesznek, hogy minden gyerek megtanuljon úszni. Sok mindenen múlik az úszás elsa­játítása, de mégis a döntő tényező: vannak-e megfelelő medencék, folyók, patakok, ahol meglehet tanulni úszni. Sajnos, akadnak olyan járások, ahol nincs folyó, s ha van is pa,tak, túl hideg a vize. Esetenként a pedagógu­sok nemtörődömsége miatt nem ta­nulnak meg úszni a gyerekek. Persze az lenne uz ideális, ha mindenütt fe­dett uszoda lenne, ahol kellemes hő­mérsékletű vízben fürödhetnének. Tornaóra keretében kötelező is lehet­ne az úszás tanítása. Dél-Szlovákiában valamivel jobb a helyzet, mint az ország többi részén, hiszen elég sok a folyó s az utóbbi időben a mélyfúrások nyomán sok helyütt tört fel a termálvíz, és ahol lehetőség van fürdőmedencéket építe­nek, s a kellemes hőmérsékletű víz­ben szívesen lubickolnak a legkiseb­bek is, egyben megtanulnak úszni. A Kárpát-medence különösen gaz­dag hévízben. A hajdani Panonia­­tenger térségében régebben csak itt­­ott tört fel természetes erővel a me­leg, forró víz. De amióta a korszerű technika jóvoltából több ezer méterre hatolnak le a föld belsejébe, egyre több helyütt találnak termálvizet, s a helyi szervek a geológusokkal egyet­értésben — főleg társadalmi munká­ban — igyekeznek mindent elkövetni, hogy medencék épüljenek s kelleme­sebbé tegyék a környezetet. A moz­gásszervi fájdalmakban szenvedőknek és a pihenni vágyóknak egyaránt za­rándokhelyei ezek a fürdők. Az idén már májusban beköszöntött a kánikula. A termálfürdők irányítói nem számoltak a korai meleggel, vi­szont a víz kedvelői kérték, nyissák meg a fürdők kapuit. Érthetően ez a fürdők „tulajdonosainak“ Is érdeke volt, hiszen sok pénzt fektettek be a termálfürdők létesítésébe, és jó pár év szükséges ahhoz, hogy a beruhá­zás — a tömérdek társadalmi munkát nem is számítva — megtérüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents