Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-09 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. Június 9, Élenjárók a sporttevékenységben Már biztosan van egy negyedszázada, hogy egy megnyerő külsejű, napbarnított arcú fiatalemberrel leültünk a falu szélén az árokparton, s elbeszélgettünk egyrőlmásról. Bár a szövetkezet vezetőjével váltottam szót, nemcsak a közös gondjairól, problémáiról esett szó, Kalmár ,ánoii a IfTM? ' következet elnöke Sár^ra-í:*%v6'e'M-- Látod előttünk lend,to)eezt a területet — mutatott körül Kalmár János. ■— Nem a legjobb föld, de ha alaposan előkészítjük, gyepfüvei bevetjük, sportpályának nagyon megfelelne. Bár a labdarúgópálya a legfontosabb, jut itt hely más sportágak üzésére is. Gondolni kell a holnapra és ezért döntöttünk úgy, hogy ezt a jó darab földet átengedjük a sportolni vágyóknak. Nekem az az elképzelésem, hogy jegenyefával ültetjük körül. Az gyorsan megnő, felfogja a szelet, és az jó lesz a játékosoknak meg a nézőknek is* Már előre látom a sudár, susogó levelű fákat, melyeknek árnyékában élvezik a nézők a fiatalok játékát. Később minden bizonnyal atlétikai versenyek, nagyszabású sportnapok is lesznek majd ezen a helyen. Ügy gondoljuk, lelátót is építünk majd. Lesznek még napok, amikor az egyik fő szórakozás a sportolás lesz. Kalmár Jánosnak, az Orechová Potôň-i (Dióspatony) Efsz elnökének a haja már nagyon ezüstösen csillog, s homlokán egyre jobban elmélyülnek a barázdák. Kemény élete volt, de az egykori álmai itt még a sport terén is megvalósultak: olyan stadion van a faluban, amelyre bárhol büszkék lehetnének. A veterán elnök még mindig híve a sportolásnak, és a szövetkezet erkölcsi és anyagi segítsége sokat jelentett a sportszervezetnek. De nemcsak az efsz vezetői, hanem a község politikai, társadalmi irányítói, a pedagógusok Is mindent megtesznek a virágzó sporttevékenységért. A sport mindenki ügye a csallóközi faluban, s ahol ilyen összefogás van, az eredmény nem maradhat el. Csóka János pedagógus közel húsz esztendeje tevékenykedik a sportszervezetben. Mint titkárnak, ezernyi a tennivalója, de ez nem fárasztja, mert a munkáját szívügyének tekinti. Különben is tagja a testnevelési és sportszövetség járási bizottságának, és a labdarúgó szakosztály elnöke. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban is legtöbb szervezetben a labdarúgás a mérvadó — s ezért Csóka elvtársnak ezernyi a tennivalója —, persze ez nem jelenti azt, hogy más sportág iránt nem érdeklődik. Jórészben a járási bizottság érdeme, hogy több sportágban országos szinten is szerepelnek a járás sportolói. Dióspatonyban (Kisfaluddal együtt) 2270 lakos él. A sportszervezetnek 407 tagja van; talán mégtöbhet mond, hogy a tagoknak több mint a fele aktív sportoló. A csallóközi faluban öt labdarúgócsapatot irányít a sportszervezet. Az ifjúsági tizenegy a kerületi bajnokság „A“ osztályában szerepel. A nagycsapat a kerületi „B“ osztályban játszik. A bajnoki táblázaton az élcsoportban vannak és megvan a lehetőség, hogy jövőre magasabb osztályba jussanak. A fiúk odaadó játékán múlik, sikerül-e a táblázat élére kerülniük. A „B“ csapat, amely Kisfaludon van, a járási bajnokság harmadik osztályában rúgja a bőrt. A diákcsapat a legjobbak közé tartozik a járásban. Németh Ödön edző mindent megtesz, hogy az iskolából jól előkészített „focizók“ kerüljenek az ificsapatba. Nem lehet említés nélkül hagyni az öregfiúkat sem, akik amellett, hogy a járási bajnokságban szerepelnek sokszor nemzetközi mérkőzéseken is megmutatják oroszlánkörmüket, bizonyítva: régebben is voltak kitűnő labdarúgók Dióspatonyban. A sportszövetség elnöke, Betkovics László már az ötvenedik év határán jár. Nemcsak az irányításban végez kiváló munkát, hanem a pályán is becsületesen helytáll és játéka lelkesíti az egész csapatot. A sportszervezet/ titkára, a labdarúgás szerelmese, szívesen beszél más sportágakról, amelyeknek egyre több hódolójuk van a faluban. Jól szerepelnek a kézilabdázó lányok, az asztaliteniszezők, sakkozók, röplabdázók, s a rekreációs sportágakban (ZRTV) is egyre többen vesznek részt. Az említett szakosztályokban komoly irányító munkát végeznek a vezetők. — A tömegsportolást jelentősen segítik az évről évre megrendezett sportversenyek — említi a szervezet titkára. — A karácsonyi sakkversenyt rendszeresen megszervezzük. Május 9-én felszabadulási sportnapot rendeztünk, amelyen közel négyszáz sportoló vett részt. A sportnapon az idén is négy felnőtt és négy diáklabdarúgócsapat vetélkedett. Emellett atlétikai számokban is szerepeltek a fiatalok. A sportnap keretében honvédelmi vetélkedőre is sor került, amelyen nyolc csapat vett részt. Ezen a nagyszabású rendezvényen mintegy 1500 néző, sportoló volt jelen. De gondolunk a kocogómozgalomra is. A Kis-Duna közel 15 kilométerre van tőlünk. Fiatalok, idősebbek két-háromszázan is elfutunk egy kis jó tavaszi levegőt szippantani. — A több szakosztály fenntartása, edzők honorálása bizonyára sokba kerül. Milyen forrásokból biztosítják az anyagiakat? — Nem árulom el az évi kiadásunkat. Tetemes összeg, de anyagi forrásaink is vannak. Az említett sportnapok is hoznak valamit a házhoz és sokszor szépszámú a nézősereg egyegy labdarúgó-mérkőzésen. Bár sportszervezet vagyunk, de azért vannak kulturális rendezvényeink is, s abból is van bizonyos bevételünk. Ha kérünk, és van a járási bizottságnak pénze, ők sem fukarkodnak. Fő anyagi forrás, amelyre mindig számíthatunk: a szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság. Már említettem, nálunk mindenkinek szívügye a sporttevékenység. A falu politikai és gazdasági irányítói, a társadalmi szervezetek vezetői, a pedagógusok valamennyien tagjai szervezetünknek és segítik munkánkat. Pártunk XV. kongresszusának határozata a tömegsport fejlesztéséről nálunk nagyon is megértő kommunistákra, társadalmi munkásokra talált, olyanokra, akik mindent megtesznek a kitűzött célok gyakorlati megvalósításáért. A dióspatonyi példa fényesen igazolja, hogy minden faluban lehet sokoldalú sporttevékenység, ha az mindenkinek szívügye és a község politikai és társadalmi vezetői megteremtik a lehetőséget, és erkölcsileg, anyagilag segítik a sportszervezet munkáját. TÖTH DEZSŐ A trebišovi járásban fellendülőben ** van a népművészeti mozgalom. Rípcsu Rudolf, a CSEMADOK járási bizottságának titkára örömmel újságolta, hogy az utóbbi időben különösen az énekkarok, tánccsoportok, a népi zenekarok és a színjátszócsoportok működésében tapasztalható javulás. Ma a járás CSEMADOK szervezeteiben három énekkar, tizenhét éneklőcsoport, hét tánccsoport és ugyanannyi színjátszó együttes tevékenykedik, mintegy ezer műkedvelővel. ÉLTETŐ HAGYOMÁNYOK A CSEMADOK Központi Bizottsága és a járási bizottságok által rendezett különböző fesztiválok és ünnepélyek lendületet adnak falusi műkedvelő csoportjainknak is. Nagyon kedvező hatással van járásunk kulturális mozgalmának fejlődésére, hogy néhány csoportunk szerepelhet a Želiezovce! (Zseliz) népművészeti fesztiválon, valamint a gombaszögi kulturális napokon — mondotta Ripcsu elvtárs. — Tudtommal Bodrogköznek és Ung-vidéképek igen gazdag a népi hagyománya — jegyeztem meg. — Valóban így igaz. A CSEMADOK M. Kamenica-i (Kiskövesd) kultúrcsoportja Zselizen a bódogközi „fonóval“ mutatkozik be. A húsz tagú együttes műsorát Dóczy Sándor és Hauptman Antal tanítók rendezték. A Velký Kamenice-1 (Nagykövesd) huszonöttagú folklórcsoport Zselizre új műTöretlen lendülettel sorral készült fel; a bodrogközi szüreti szokásokat mutatja be. A CSEMADOK kisgéresi kultürcsoportját jól ismerik járásszerte. A húsz tagú együttes a „Húsvéti szokásokkal“ szerepel. Dicséretes, hogy ez az együttes a helyi hagyományok (népdalok, népszokások) feldolgozására és színrevitelére vállalkozott. A kezdeményezésért, a műsor színvonalas kivitelezéséért főleg dicséretet érdemel az együttes vezetője Furik Csabáné. A szirénfalvai harminctagú csoport az Ung-vidék „Lakodalmi szokásait“ mutatja be, a kaposkelecsényi és a budaházi közös csoport pedig a „Botoló“ tánccal lép fel, Említést érdemelnek még a szentesiek, akik a karácsonyi szokásokat elevenítik fel. Szólni kell arról is, hogy a felnőtt együttesek mellett három gyermek csoport is fellép Zselizen. Valójában arra törekszünk, hogy hűen mutassuk be Bodrogköz és Ung-vidék szokásait, hagyományait. — Hogyan készültök a Gombaszögi Országos Kulturális Napokra? — A gombaszögi rendezvényen a Bodrogközi Népművészeti Együttes lép fel. Üj műsorral mutatkozik be, amely sok szép dalból és táncból tevődik össze. A rozsnyói múzeumban kiállítást rendezünk, ugyanazokat a népművészeti tárgyakat mutatjuk be, amelyeket Zselizre gyűjtöttünk össze. — Milyen járási rendezvényeket szerveztek? — A nyár folyamán két olyan rendezvényünk lesz, amely lehetővé teszi népművészeti csoportjaink szerepeltetését. Egyik a bodrogszerdahelyi békeünnepély, ahol járásunk felnőtt- és gyermekegyüttesei lépnek fel, s ahol körülbelül háromszázhatvan szereplővel számolunk. A másik rendezvényünk — a körzeti dal- és táncünnepélyünk — pedig Kaposkelecsényben lesz, s ennek keretében rendezzük meg a járási táncdalfesztivál döntőjét is. A két rendezvényünk műsorának nagy részét természetesen élvonalbeli csoportjaink adják, vagyis azok, amelyek felléptek a zselizi népművészeti fesztiválon, vagy a gombaszögi kulturális napokon. Persze, lehetőséget adunk a bemutatkozásra olyan csoportoknak és együtteseknek is, amelyek az említett országos rendezvényeken nem szerepelhettek. Mit tehet hozzá a fentiekhez a krónikás, hogy ne ismételje meg az elmondottakat? Mindenekelőtt örül annak, hogy a közművelődésben bekövetkezett változások pozitívak és egyértelműen az előrehaladást igazolják. Illés Bertalan Kiállítás a Zobor alatt A nitrai Honismereti Múzeumban május végén értékes kiállítás nyílt meg: „A drótosok és alkotásaik“ címmel. A kiállítás három múzeum, a nitrai Honismereti, a zilinai Považské és a čadcai Kysucké múzeum közös rendezvénye. A megnyitó előtt Anton Vranka mérnök szlovák népdalokat adott elő tilinkón. Jozef Vozár múzeumigazgató megnyitó beszédében méltatta a kiállítás jelentőségét és rámutatott arra, hogy a Zobor alatt hasonló jellegű kiállítás eddig még nem volt. A kiállítási anyag három teremben van elhelyezve. Az elsőben eredeti fényképek illusztrálják, mutatják be a drótosok életét, munkásságát, valamint azt, hogyan járták a világot. Az edényfoltozás mellett egyeseknek arra is jutott idejük, hogy alkotásaikkal gazdagítsák a szlovák népművészetet. A másik két teremben ilyen alkotások, egyedi, drótból készült tárgyak, virágtartók, kosarak találhatók. A valóban értékes és nem mindennapi kiállítást júniusban is megtekinthetik az érdeklődők. Mártonvölgyi László Könyvek propagálása Az irodalmi ismeretek bővítésének legfontosabb tényezője a könyv, az olvasás. A galántai (Galante) járásban az irodalom népszerűsítését évről évre összekapcsolják a barátsági hónap és a könyvhónap rendezvényeivel. Ez nem jelenti azt, hogy a tömegszervezetek irodalmi jellegű tevékenysége csupán erre a két hónapra összpontosul. Márciusban 37 irodalmi előadásra került sor, melyeknek háromezerkilencvenegy hallgatója volt. Az előadások többsége a Móricz—Móra centenárium jegyében zajlott le. Nagy figyelmet fordítottak az anyanyelvi oktatás jelentőségének, Turczel Lajos munkásságának, s a csehszlovákiai magyar irodalom, ezen belül Csontos Vilmos költészetének. örvendetes tény, hogy a szerzői estek, irodalmi előadások, vetélkedők alkalmából árusítással egybekötött könyvkiállítást is rendeztek. Az irodalmat népszerűsítő munka színesebbé tételére szolgált a „Klaszszikus irodalmi örökség“ címen meghirdetett Móricz—Móra országos irodalmi vetélkedő. A négy elődöntőt Žiharecen (Zsigárd), Selícén (Szelőce), Váhovcén (Vága) és Galántán rendezték meg. Az elődöntőket Móricz Zsigmond és Móra Ferenc életéről és munkásságáról szóló előadás előzte meg, a rendező szervezetek pedig irodalmi keretműsort biztosítottak. Záreczky Erzsébet Színházi május A májusi kulturális események közé tartozik a szlovákiai színházak évi seregszemléje, melyet az idén Nitrán (Nyitraj május 19—23-a között rendeztek meg. A Színházi május-t a nitrát Kerületi Színház művészei nyitották meg Shakespeare nagysikerű színmüvével, a Rómeó és Júliával. Ezekután a Bábszínház mutatta be Aranyhajú című gyermekjátékát. A seregszemlén a martini Szlovák Nemzeti Felkelés Színház színészei is jelléptek. Bemutatásra került Bertold Brecht Galileo Galilei élete című ntű. A Magyar Területi Színház J. Illek Szilveszter című színdarabját adta elő. Május huszonkettedike a zvolení Jozef Gregor Tajovský Színház napja volt. Délelőtt a bábegyüttes lépett színre, az esti órákban pedig a Jubileum című színdarabot mutatták be. A Színházi május a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház művészeinek fellépésével ért véget. _ M. L. Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző és karnagy mindenütt nagy közkedveltségnek örvend. Fotó: —tt—i Énekkari bemutató A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére hangversenyt tartott Rozsnyón (Rožňava) a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Az Európa számos országában nagy sikerrel szerepelt kórust Janda Iván karnagy vezényelte. Felejthetetlen élményt nyújtott a vendégként jelenlevő Vass Lajos Erkel díjas karnagy vezénylése, A jelenlevők megismerhették a Repülj páva tévésorozat közkedvelt Vass Lajosát, akit már akkor szívébe zárt a nézőközönség. A műsorban fellépett még a 110 éves Rozsnyói Munkásdalárda, valamint a plešiveci (pelsőci) fiatal kamarakórus. Bányász Ida Az irodalom és a szép szó szeretete i Orechová Putôňban felépült а télen is zavartalanul folyik. tornaterem, ahol a sportolók felkészítése Fotó: tt A levicei (Léva) járásban nagy gondot fordítanak az irodalom és az irodalmi alkotások népszerűsítésére. Ezt a munkát mindenekelőtt a CSEMADOK helyi szervezetei végzik, együttműködve a népművelési otthonokkal és a népi könyvtárakkal. Ez év első felére nyolc író-olvasó találkozó megrendezését irányozták elő, ezidáig viszont már tizenegy találkozóra került sor. Csontos Vilmos šahyban (Ipolyság), Horný Piaiban (Felsőpél), Salovban (Garamsallőj, júr nad Hronomban (Garamgyörgy), Málason és Maié Ludincében (Kísölved) találkozott olvasóival. Zalabára és Ipolyságra Ozsvald Arpád, Želiezovcére (Zseliz) pedig Mács József és Turczel Lajos látogatott el. A felsorolt rendezvényeken mintegy ezeregyszáz személy jelent meg. Valamennyi író-olvasó találkozó teljesítette küldetését, hisz azokat a könyv és a szép szó szeretete hatotta át. Az élénk viták azt bizonyítják, hogy az olvasókat nemcsak a megjelent költő, vagy író művei érdeklik, hanem a hazai magyar irodalom szinte valamennyi problémája. Színvonalas emlékestet tartott a CSEMADOK sárovceí (Sáró) helyt szervezete „Petőfi élete és munkássága“ címmel. Mezőlaky Tibor iskolaigazgató előadása után a szavalatokon kívül Petőfi megzenésített versei is elhangzottak. A garamgyörgyi, ipolyszakállasi, Ipolysági, farnadi és a nagyölvedi helyi szervezetek könyvkiállítást rendeztek, a kvetnái (Kéty) helyi szervezet tagjai pedig a SZISZ alapszervezette] karöltve vetélkedőt szerveztek a csehszlovákiai magyar irodalomról. A Móricz—Móra centenárium tiszteletére meghirdetett országos versenybe a járásból 30 háromtagú csoport nevezett be. A legeredményesebbek a Zselizi és az Ipolysági Gimnázium diákjai voltak. Külön említést érdemel az Ipolyságiak kezdeményezése, akik Móricz Zsigmond életéröl és munkásságáról emlékeztek meg. Az előadáson részt vett dr. Czine Mihály irodalomtörténész és kritikus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára. Hasonló rendezvényre a közeljövőben Zselizen is sor kerül. Abel Gábor
