Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-09 / 23. szám

1979. }űnius 9. SZAKAD FÖLDMŰVES Csoportos A Rohovcei (Nagyszarva) Állami Gazdaságban szorgalmasan dolgoznak az emberek, nehogy összetorlódjon a sok munka. Dologidőben az agronómussal külö­nösen nehéz találkozni. Az első em­­ember, akivel találkoztunk: Rózsa La­jos üzemgazdász volt, aki elmondta: az a szárítóüzem, amelyik a lucerna­termés bizonyos százalékát részükre is feldolgozta, a mlíeönői (Tejfalu) Kék Duna Efsz-ben üzemel. Tökéletes kihasználása végett a környező gaz­daságoknak is rendelkezésre bocsát­ják. Kapacitása: kétszáznegyvennégy vagon évelő takarmány feldolgozása. Saját szükségletére az említett szö­vetkezet százhuszonöt vagon szárít­­mányt készít. A többi gazdaság — a lehniceí (Nagylég) szövetkezet, a Kvetoslavovi (Üszor) Magtermesztő Állami Gazdaság, a Nagyszarvai Álla­mi Gazdaság stb. — részére huszonöt­huszonöt vagon szárított takarmányt gyártanak egy idényben. Az üzemgazdász ajánlotta: — Menjenek el a szárítóüzembe! Ha ot esetleg nem találnák az agro­­nómust, bizonyára a műhelyben, vagy a cukorrépaföldön lesz... Kísérőül a gazdaság egyik fiatal dolgozója, az ellenőr szegődött hozzánk, hogy el­igazodjunk a széles határban. A néhány kilométeres utat hamar megtettük személygépkocsival. A mű­helyben aratásra készítették elő a gépeket. Kombájnokat javítottak a szerelők, javítók. Alkatrész-hiány oko­zott bizonyos akadályt, zökkenőt. Polák Antal mérnök, a gazdaság gépesítője tájékoztatott: — A „zöldaratás“-ra idejében, s jól felkészültünk. Elegendő a gép, a szál­lító jármű. A begyűjtésnél a gépek csoportos bevetésének módszerét al­kalmazzuk. Politikai-szervezési tervet készítettünk, arra ügyelve, hogy növe­kedjen a munkatermelékenység, csök­kenjen a betakarítási veszteség és a területegységre jutó termelési költség. Ezt a célt szolgálja bizonyos mérték­ben a dolgozók jó szakmai felkészí­tése és az anyagi érdekeltség is. A gépek napi karbantartását úgy bevetéssel szervezték meg, hogy a géphibásodé­­sokat, az üzemzavarokat tapasztalt, szakképzett gépjavítók a lehető leg­gyorsabban elhárítsák. A keresett Tóth agronómust egy hatalmas földtábla kellős közepén találtuk^ amint Ambrus Miklós cso­portvezetővel épp a takarmányborsó növényvédelmi munkájának minősé­gét ellenőrizték... — A múlt évi tapasztalataink alap­ján az idén is fokozott figyelmet for­dítottunk az agrotechnikai határidők betartására — magyarázta a szak­ember. — Sajnos, az időjárás nem kedvezett, a zsenge növényzet nem fejlődött a kívánt mértékben. Har­minc hektárnyi területen, ahol eléggé ritka volt a növényállomány, pótvetést végeztünk. Fejtrágyáztuk a növényze­tet, mégsem fejlődött úgy, ahogy sze­rettük volna. így azután a lucerna el­ső kaszálása később kezdődhetett, mint más években. Húsz hektárnyit magfogásra meghagytunk belőle, a többit szénává szárítjuk. Négyszeri kaszálattal számolunk: összesen ötven vagon granulált takarmányt szeret­nénk gyártani. Mint Tóth eivtárs, az agronőmus többek között elmondotta, a lucerna hideglevegős szárításában általában jók a tapasztaltaik, s az idén is ezt a módszert alkalmazzák. Tizenkét ventillátort biztosítottak kellő időben. — A hideglevegős szárítási módszer előnye, hogy a lucernát fonnyasztás után, nagyobb nedvességtartalommal tudjuk begyűjteni, s kevesebb veszte­séggel — magyarázta a szakember. Az évelő takarmány begyűjtése a növénytermesztési csoportra hárul, de a takarmányozó csoport segítségét is igénylik. Hiszen szükség van ilyenkor a segítségre. Huszonkét traktoros és hat gyalog­munkás nevét említik, azokét, akik évente résztvesznek a „zöldaratás­ban“. Lényegében ők végzik azt a munkát, amit valamikor az egész falu népe végzett. Példásan kezelik a gé­peket. Munkaidejüket a tennivalók sürgősségéhez igazítják. Tudják: ak­kor kell igyekezni, amikor az időjárás engedi. NAGY TERÉZ — Ilyen bő lucernatermésiink nincs minden évben — állítják a Horná Potôú-i (Felsőpatony) Efsz traktorosai, Csánó Ferenc és Nagy József. Fotó: —tt— Egyre közelebb kerülünk az ara­­* táshoz. így napjainkban a leg­fontosabb munkák közé tartozik a be­takarító gépek és szállítóeszközök ja­vításának befejezése. Hiszen az aratás sikeres elvégzése nemcsak a kedvező időjárástól, de nagy mértékben a gé­pék üzemképességétől is függ. Koncz Ernőt, a Farnál (Farnad) Efsz gépjavító műhelyének vezetőjét azzal a szándékkal kerestük fel, hogy megtudjuk, mennyire haladtak előre ezzel a munkával. — Tizenhárom kombájnnal, négy rendvágó géppel, négy szalmapréssel, s megfelelő számú traktoros pótko­csival rendelkezünk. Örömmel el­mondhatjuk, kombájnjaink rajtraké­­szek, üzemképesek, további gépeinken már csak kisebb javítások folynak, melyeket rövidesen befejezünk. Saj­nos, a javítás nem folyhatott megfe­lelő ütemben, mivel gyakran küszköd­tünk alkatrészhiánnyal. Ennek ellené­re igyekeztünk a javításokat pontosan elvégezni, némely alkatrészeket ma­gunk készítettük el. — Újítóik vannk-e? — Nyolc nagyon ügyes újítót tar­tunk számon, akik újításaikkal, ész­­szerűsítéseikkel, s hasznos javasla­taikkal elősegítették a zavarmentes munkamenetet. Észrevételeiket, újítá­saikat főleg a szőlészeti gépeken tud­ták kamatoztatni. Ezáltal fokozhattuk a munkatermelékenységet. Anyagmeg-Indulásra készen takarításban például tavaly a levícel (Léva) járásban második helyen vé­geztünk. — Mennyire elégedett a javítómű­hely felszereltségével? — Sajnos, műhelyünk felszereltsége csak középszerűnek mondható. Már évek óta érezzük: korszerűsíteni kel­lene, mégpedig rövid időn belül. A kellő felszereltség hiánya miatt több javítást más üzemekkel végeztetünk. Ezt a módszert a lehető legkevésbé szeretnénk igénybe venni a közeljö­vőben. — Készül-e már a gabonabetakarí­tás terve? — Az már készen vanl Az előző évek tapasztalataiból kiindulva a ta­vaszi árpát rendre vágjuk, két-három napos száradás után kombájnnal föl­szedjük, s csépeljük. A második for­mát alkalmazzuk gyakrabban, a ga­bona egyenes begyűjtését, főleg a bú­za esetében. Node, ebbe még az Idő­járás is belszólhat... Ügy gondoljuk, az alkatrész-problé­ma általános gond, meg a többi, fent említett dolog, nemcsak a farnadiak gondja. Szerte az országban az ta­pasztalható, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyon alaposan készülődnek az idei gabonabetakarításra. Ebben a farnadlakat például a Krškanyi (Kö­röskény) Gép- és Traktorállomás is segítette. Bizonyára így lesz ez majd az aratás ideje alatt is, amikor ga­bonakombájnokra lesz az illető szö­vetkezetnek szüksége, hogy a termés minél előbb fedél alá, biztos helyre kerüljön. Perhács Valéria ÜGYES KEZŰ LÁNYOK, FIÚK! JÓ KERESETI LEHETŐSÉG! Ne hagyjuk kárba veszni! ф Hetven tonna cseresznyéről és meggyről van szó ф’ Rajta­ütés-szerű ellenőrzések — az ágtördelőket felelősségre vonják ф Egy-egy szüretelő 300—400 koronát is kereshet naponta ф Segít a diákság és a néphadsereg katonái ф Kisállattenyész­tők, mezőgazdasági üzemek: az útmenték, árokpartok fűállo­mánya betakarítókra vár...! ф Az előző években sokat bosszan­kodtunk azon, hogy az országutak mentén megtermett a szép piros, ro­pogós cseresznye, vagy meggy, az év legkorábbi gyümölcse, s a termés igen jelentős mennyisége a fákon ma­radt, vagy vandál kezek ágastól !e­­tőrdelték — ahelyett, hogy az üzle­tekbe, a fogyasztókhoz eljutott volna... Tavaly azután némi javulás követ­kezett be, az illetékes szervek közbe­lépésére. Teljes siker azonban így sem született, mert a magát kellető­kínáló gyümölcs kilójának szüretelé­séért csupán 1,10—1,20 koronát fizet­tek. Az idén a helyzet tovább javul, oly értelemben, hogy a kilónkénti szüre­­telési díj 4 korona. Minden valószínű­ség szerint a szüretelőket nagy mér­tékben serkenti majd ez az anyagi érdekeltség abban, hogy egy szem cseresznye, vagy meggy sem maradjon a fákon. Ez ügyben felkerestük az Állami (Jtak nemzeti vállalat galántai fiók­­üzemét. Hencze Imre igazgatóhelyet­test bírtuk szóra: — Milyen a terméskilátás cseresz­nyéből és meggyből? — A múlt évitől bőségesebb termés Ígérkezik. A négyezer háromszáz fá­ról mintegy hetven tonna cseresznyé­vel és meggyel számolunk. — Okoz-e gondot, fejtörést a termés leszüretelése és értékesítése? — Sok szorgos kézre van szüksé­günk. Az ezelőtti években az általá­nos iskolák diákjai segítettek. Most azonban az ő segítségük a hosszúra nyúlt téli szénszünet miatt elmarad. Helyettük a középiskolások, s a gim­náziumok igazgatóságához fordultunk segítségért, s ígéretet is kaptunk. Re­méljük, adott szavukat meg is tartják. No meg aztán néphadseregünk kato­nái is évről évre segítenek e kérdés megoldásában. Ezen kívül Jelka (Jó­ka), Hrubý Súr (Hegysúr) és más környékbeli községek asszonyait, lá­nyait is igyekszünk bekapcsolni a cseresznye és a meggy szüretelésébe. Továbbá, fióküzemünk mintegy fél­száz dolgozója ugyancsak elősegíti a szüret ütemének gyorsítását, illetve a gyümölcs szállítását. — És az értékesítés nem okoz prob­lémát? — Az összes termés átadására szer­ződést kötöttünk a ZELENINA zöld­ség- és gyümölcsfelvásárló vállalattal, valamint a sládkoviőovői {Diószeg) és a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) konzervgyárral. — Valamiféle vandalizmust is emlí­tett. — Igen. Az ágtördelőket értem ez­alatt, akik a gyümölcsért a fákban tesznek jelentős kárt ílymódon. A ter­mésnek egytizede megy tönkre ilyen­képpen, hozzávetőleges becslések sze­rint. — Miként harcolnak ellenük? — Csőszöket állítunk az utak men­tére. De ezzel nem elégedhetünk meg: úgy határoztuk, hogy rajtaütés-szerű ellenőrzéseket is végzünk, gyors jár­művel, s azokat a személyeket, akiket tetten érünk, felelősségrevonás végett (lopás, facsonkítás) átadjuk a közbiz­tonsági szerveknek. Remélhető, hogy ilyen és hasonló eset az idén jóval kevesebb lesz, mint az előző években. Ezt a fokozottabb mértékű, s rendszeresebb ellenőrzés is majd elősegíti. A cseresznye- és meggyfákat szándékosan megcsonkí­­tók számolhatnak nagyobb összegű pénzbírsággal... Az igazgatóhelyettes témát vált. El­mondja, hogy a galántai járás terüle­tén áthaladó országutak, bekötőutak menti füves terület mintegy három­százötven hektárnyi. Tehát jelentős értéket képvisel a mezőgazdaság szempontjából. Mármint a fűtermés! — Milyen az érdeklődés a fűtermés iránt a járás kisállattenyésztől és mezőgazdasági üzemei részéről? — érdeklődöm, kíváncsiságtól fűtve. Hencze eivtárs válasza semmi eset­re sem megnyugtató, annak ellenére, hogy rendelet írja elő: jól keli sáfár­kodni az útmenték, árokpartok, töí­­tésoldalak fűállományával, idejében betakarítva azt. — Képzelje, a 60-as években akkóra volt a fűállomány iránti érdeklődés az egyes községek lakosai részéről, hogy a szó szoros értelmében hajba­­kaptak érte... A tehéntartó polgárok egymás közt versengtek azon, hogy minél több szénához jussanak. S mi a helyzet most? A járásban egyedül a žihareci (Zsigárd) szövetkezet ve­zetői tanúsítanak kellő megértést és igyekezetét fűtermés betakarítását illetően. További három-négy szövet­kezet csak a mások által lekaszált fű elszállítására hajlandó. Egyének ér­deklődése? Mintegy öt százálékra zsugorodott, az előző öt-tíz évi hély­­zethez viszonyítva. — S mi az érv, főleg a mezőgazda­­sági üzemek vezetői részéről? — Az érv: nincs a fű lekaszálásá­hoz emberük. A valóság az, hogy ma­napság már kevés ember ért a kézi­kasza használatához, különösen a fia­talok közül, akiket senki sem tanított meg a kaszálásra, kaszaélesítésre. A SZISZ községi, szövetkezeti alap­szervezetei kezdeményezhetnének e tekintetben vetélkedőt, felkutatva azokat az idősebb embereket is, akik átadhatnák gyakorlati ismereteiket, tapasztalataikat a fiataloknak. E ve­télkedő azután Járásivá, kerületivé vagy országos méretűvé terebélyesed­hetne. Zárszóul: Ne hagyjuk kárba veszni azt, ami megtermett; a cseresznyét, a meggyet, az útmenték, árokpartok, töltésoldalak fűállományát. Az elődök kötelességé: átadni az ifjú nemzedék­nek azokat az ismereteket, amelyekre — ha ritkán is, de szükségük vén. N. KOVÁCS ISTVÁN Társadalmi összefogással MEGVALÓSULNAK A VÁLASZTÁSI PROGRAMTERV CÉLKITŰZÉSEI Közel 2700 lakosú a Zlatná na Ost­rove (Csallóközaranyos) község Alsó- Csallóközben. A dolgozók többsége a Szovjet Hadsereg Efsz tagja, illetve a bányaüzemben, valamint Komárnóban (Komárom) talál kereseti lehetőséget. Szorgalmasak a lakosok. Ez a köz­ség arculatán is Jócskán meglátszik. Bíztató a Nemzeti Front illetékes szervei által jóváhagyott választás! programterv a lakosok, a társadalmi- és tömegszervezetek összefogásával válik valóra. Erről SeneSi Imre hnb­­elnök a következőképp tájékoztatott: — A község középületeinek többsé­gét a „Z“ akció keretében építjük, a lakosok, s a különböző társadalmi- és tömegszervezetek segítségével. ílymó­don válhatott lehetővé, hogy a község közművesítését 90 százalékban befe­jezettnek tekinthetjük. Bővült a vízve zetékhálózat, kétmillió korona költ ségráfordítással megoldódott a helyt iskola diákjainak és pedagógusainak étkeztetési problémája — napközi ott hon keretében, ahol naponta 170—180 fő jut friss, főtt ételhez. A község peremrészén élelmiszerboltot építet­tünk. s a JEDNOTA kezelésébe adtuk. Igaz, hogy a községnek két vendég lője is van, de mindkettő elavult. He­lyette korszerű vendéglátó üzem épí­tését szorgalmazzák: már ebben az évben át kellett volna adni a komá­romi STAVBA kivitelező vállalat dol­gozóinak, akik sajnos jóformán még csak az alapozó munkálatoknál tar­tanak. A község lakosai építettek egy tflz­­oltószertárat, egy autóbusz-váróter­met, a régi hnb-épületet rendbehoz­ták, s abban klubot létesítettek a Honvédelmi Szövetség és a SZISZ he­lyi szervezetének tagjai, valamint a nyugdíjasok számára, önsegélyes ala­pon szerelőműhely is létesült, amely a Honvédelmi Szövetség helyi szerve­zetének felügyelete alatt üzemel — a gépjármű-tulajdonosok nagy örömére. — Nagy megelégedéssel nyugtáz­hatjuk — folytatta a hnb-elnök —, hogy fellendült a kulturális tevékeny­ség. Mivel a kultúrház szűknek bizo­nyult, hozzáfogtunk a bővítéséhez, kétmillió korona költségráfordítással. A közutakat aszfaltburkolattal láttuk el. S tervezzük egy halottasház építé­sét, amire egyenlőre nincs elegendő anyagi fedezet. Mi okozza az aranyosiaknak a leg­nagyobb problémát? A közvilágítás felújítása. Egy válla­lat a lámpákat leszerelte, a másiknak kellene az új világítótesteket felsze­relnie. De nem találnak kivitelező vál­lalatot! A szolgáltatás is jó kerékvágásban téré 1100 egyéni és 18 kollektív köte­­halad: megoldott kérdés a tévé- és lezettséget vállaltak, több mint két és cipőjavítás, a ruhamosás és tisztítás, fél millió korona összértékben, a női- és férfifodrászat. Van egy közmondás: Az Ígéret szép Csallóközaranyos polgárai a Szlovák szó, ha megtartják, úgy jó! Nemzeti Felkelés 35. és a szocialista mezőgazdaság 30. évfordulója tisztele- ANDRISÉIN jöZSÉF A községperemi élelmiszerbolt, előtérben a gyerekek. (A szerző felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents