Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-09 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Hogyan tovább az efsz-ek IX. kongresszusa után Á Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szlovákiai szerveinek további tevékenysége a CSKP Központi Bizottságának 13. ülése, valamint az efsz-ek IX. kongresszusa határozatainak következetes megvalósítására irányul. A határozatokban kitűzött feladatok a SZFSZ valamennyi szervére vonatkoznak és valóra váltásuk megkülönböztetett figyelemmel végzett következetes munkát igényel. Az SZFSZ szlovákiai szerveinek tevékenysége elsősorban Szlovákia mezőgazdaságának sajátos jellegéből, követelményeiből indul ki. Figyelembe kell venni mindenekelőtt azt a tényt, hogy Szlovákia több járásában a mezőgazdaság szocializálása még nem fejeződött be. Sikeres végrehajtása igen komoly feladat még akkor is, ha a szocialista mezőgazdaság három évtizedes, gazdag tapasztalataira tekintünk vissza. Hiszen az elmúlt két esztendőben csak a Dolný Kubin-i járásban több új földművesszövetkezet alakult, és ma több szövetkezetük van, mint a galantai járásnak. A SZFSZ funkcionáriusainak és dolgozóinak ezért különös gondot kell fordítaniuk azon járások problémáinak a megoldására, ahol az utóbbi években új szövetkezetek létesültek. Ezeknek a járásoknak minden téren megfelelő segítséget kell nyújtani, bár itt is vannak régi szövetkezetek. A problémák leküzdésében elsőrendű feladat az újdonsült efsz-ek vezetőinek, tagságának politikai és szakmai nevelése, hogy a kezdeti nehézségeket — a „fiatal“ szövetkezetek „gyermekbetegségeit“ — könnyebben hidalják át, mint annak idején az első szövetkezetek. Minél alaposabban és gyorsabban sikerül a vezetőket politikailag és szakmailag felkészíteni, annál hamarabb sajátítják el a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság irányításának korszerű módszereit. A vezetőknek szoros kapcsolatot kell teremteni a dolgozókkal, akik a hegyvidéki dombos területek nehéz körülményei között harcolnak majd a burgonya vagy a takarmányok nagy hozamáért. A zootechnikusoknak is naponta fenn kell tartani a kapcsolatot az állatgondozókkal és a fejőkkel, hogy az állattenyésztési termelés korszerű technológiáját ők is mielőbb elsajátítsák s így elérjék a kerület vagy a járás régebbi, élenjáró szövetkezeteinek színvonalát. A nemrég alakult szövetkezetekben kezdettől fogva — a szövetkezeti munkaiskola keretében — fokozott gondot kell fordítani a dolgozók szakképzettségének növelésére, továbbképző tanfolyamok szervezésével. Ennek több előnye van. A szövetkezeti tagok munkájukat könynyebben végezhetik, munkateljesítményük fokozódik, de emellett magasabb bérezési kategóriába sorolhatók, s a becsületes és szakképzett munkáért megfelelő jutalmat kapnak. Ezáltal a CSKP KB 13. ülése, valamint az efsz-ek IX. kongresszusa egyik alapvető határozatát teljesíthetjük. Ugyanis a dolgozók politikai és szakmai színvonalának fokozásával lehetővé válik a tervfeladatok jobb és időbeni teljesítése. A szövetkezeti tagok is — a jobb kereseti lehetőséggel — megtalálják számításukat és a szocialista társadalmunk érdekével összhangban kielégíthetik szükségleteiket. Igazságtalan lenne, ha segítőkészséget csupán azon járások iránt tanúsítanánk, melyekben a szövetkezetek csak nemrégiben alakultak, és ahol ennek következtében sajátos problémákkal küzdenek. Azokban a járásokban, melyekben a mezőgazdasági termelés — szlovákiai, sőt országos viszonylatban — a legfejlettebb — a SZFSZ járási bizottságaitól megköveteljük, társadalmi szempontból alapvetően fontos munkájuk színvonalának további emelését. Elvárjuk, hogy azokban a járásokban — mint például a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely), a galantai, a topot- Canyi, a trebisovi (Terebes), de több más járásban is —, ahol a növénytermesztésben a legnagyobb hektárhozamokat, vagy az állattenyésztésben a legjobb hasznosságot érik el, a dolgozókról való szociális gondoskodás is hasonlóan magas színvonalra emelkedjen. Hiszen a fokozott gondoskodást ki érdemli meg jobban, mint az a szövetkezeti tag, aki több mint húsz éve gondozza az állatokat, vagy évről évre több malacot választ el egy kocától, nem beszélve azokról a fejőkről, akik szorgalmas, önfeláldozó munkájuk során több mint egymillió liter tejet fejtek. Az eszközöket nem sajnálva, arra fogunk törekedni, hogy a kimagasló eredményeket elérő szocialista vagy ésszerűsítő brigádok tagjai egyrészt megfelelő társadalmi elismerésben részesüljenek — állami vagy a SZFSZ legmagasabb kitüntetésének adományozásával —, másrészt pedig a legjobb tengermelléki üdülőközpontokba kapjanak beutalót. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk azoknak a szövetkezeteknek, amelyek lemaradtak a hasonló feltételek mellett gazdálkodó, de jobb eredményeket elérő szövetkezetektől. A lemaradozó szövetkezetek fellendítésére a bírálat mellett igyekezetünk arra irányul, hogy a mezőgazdaság irányító szerveivel együttműködve megfelelő segítséget nyújtsunk a jobb eredmények elérését hátráltató nehézségek leküzdéséhez. Ebben igen fontos szerepük lesz a SZFSZ járási bizottságainak. Szeretnénk, ha ezeknek a szövetkezeteknek olyan kiváló dolgozók adnák tapasztalataikat, mint például Borový elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, aki mint fejő Szlovákiában a legjobb eredményt érte el, s teljesítménye világviszonylatban is figyelemreméltó. Borový elvtárs ellátogatott már Oravára, ahol a fejők nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérték egyszerű, de tartalmas előadását. Megtudták, hogy neki is számtalan — az övékhez hasonló — nehézséget kellett leküzdenie. Sohasem hátrált meg. Szükséges a SZFSZ járási bizottságok munkáját fokozott mértékben a dolgozók kezdeményezésére, a szocialista versenymozgalom fejlesztésére irányítani főleg azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági termelés lemarad, valamint a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben. A SZFSZ dolgozóinak minden formalitást mellőzve aktívan részt kell venni az egyes üzemek munkaértekezletein. A dolgozók tájékoztatását biztosítani kell a tervfeladatokról, de arról is, hogy megvalósításukhoz milyen feltételeket teremtettek. Ezenkívül ismertetni kell a tagokkal a szocialista versenymozgalom kritériumait, az anyagi érdekeltséget, vagyis a jutalmazás feltételeit, a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokat, a szociális gondoskodást, valamint a SZFSZ társadalmi tevékenységét. összegezve mindez a szövetkezeti tagok érdekének védelmét is jelenti. A SZFSZ járási bizottságainak az eddiginél még jobban érvényesíteniük kell propaganda tevékenységüket. A jó eredményeket nemcsak dicsérni, hanem a dolgozók között népszerűsíteni is szükséges. A másik oldalon viszont a hiányosságokat sem lehet a végtelenségig tűrni. Azonban mindig szem előtt kell tartani, hogy a bírálatnak vagy az intézkedéseknek nevelő jellegük legyen. A figyelmet mindenekelőtt a hiányosságok megelőzésére kell fordítani, ami a feladatok teljesítésének szigorú ellenőrzésével érhető el. A sokoldalú, igényes munka fő célja az, hogy a gyenge szövetkezetek a jól gazdálkodók, a közepes eredményt elérők pedig az élen járók színvonalára emelkedjenek. JÄN BLCHAC, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovák Központi Bizottságának elnöke Bővül a hatáskörük Az Egységes Földművesszövetkezetek IX. kongresszusának határozata —< amely a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB 13. ülésének irányelveiből indul ki — kijelölte a mezőgazdaság és a földművesszövetkezetek fej^ lesztésének, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége további tevékenységének útját. A kongresszus határozatából eredő feladatok konkretizálásával a SZFSZ szervei behatóan foglalkoznak, hiszen politikai és társadalmi tevékenységük az eddiginél lényegesen nagyobb jelentőséget kapott, s fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Az új feladatokról, tevékenységük minőségi változásáról a SZFSZ képviselői a közelmúltban szemináriumon tájékoztatták az újságírókat. Pavel Jonáš, a szövetség központi bizottságának elnöke beszámolójában a mezőgazdaság időszerű feladatairól és a teljesítésükhöz nélkülözhetetlen feltételek megteremtésének fontosságáról, módjáról beszélt. Rámutatott, hogy a mezőgazdaság fű célja továbbra is az élelmiszerrel való önellátás javítása marad, s ehhez teljes mértékben ki kell használni a belső forrásokat és tartalékokat. E feladat teljesítésekor előtérbe kerül a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése, hogy összhangban legyen az állattenyésztés igényeivel. Alapvető feltétel a gabonaprogram komplex értelmezése. Vagyis: a mezőgazdasági üzemeknek a szemesek hektárhozamának növelése mellett fokozott figyelmet kell szentelniük a tömegtakarmányok terméshozama növelésének. Ennek a követelménynek a gyakorlat eddig nem tett eleget. Ezt bizonyítja a múlt esztendő eredménye, amikor gabonából tizenegymillió tonnát takarítottunk be, vagyis csúcshozamot értünk el, viszont a tömegtakarmányok az átlagosnál Is gyengébb termésével nem dicsekedhetünk. Enrjek fő oka nem a kedvezőtlen Időjárás volt, hanem az, hogy a szövetkezetek nem fordítottak kellő gondot a takarmánytermesztésre. A termesztési és betakarítási technológia be nem tartása, a szakszerűtlen tárolás és tartósítás, valamint az ezzel járó számottevő veszteség ezt lépten-nyomon bizonyította. Jónás elvtárs beszámolójában felhívta a figyelmet a hüvelyesek és a köztes növények elterjedtebb termesztésének a jó minőségű takarmányalap biztosításában betöltött jelentőségére. A továbbiakban felsorolta a földalap kihasználásában, a talajerő fokozásában rejlő tartalékokat. Hangsúlyozta, valamennyi szövetkezetben érvényesíteni kell a növénytermesztés belterjes módszereit, fokozott figyelmet fordítva az istállőtrágyázásra, a talajjavító munkálatokra és az öntözésre. Az állattenyésztési termelésben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése a fő feladat. Ugyanis a húsfogyasztás növelését nem lehet kizárólag a sertéshústermelés növelésével biztosítani, mert az kedvezőtlenül befolyásolná a gabonaprogram megvalósítását. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése az állatállomány bővítésével és a hasznosság növelésével érhető el. Javítani kell a sertéstenyésztés! eredményeket is, mert egyelőre számottevő elhullás tapasztalható. Alapvető követelmény az elért eredményekben mutatkozó aránytalnságok kiküszöbölése, főleg a hasonló feltételek közepette gazdálkodó üzemek esetében. Zidek elvtárs a szövetség központi bizottságának titkára beszámolt a SZFSZ szerveinek tevékenységében, feladatkörében várható változásokról. A szövetség alapszabályát több pontban módosítják vagy kiegészítik. Az új alapszabály értelmében a SZFSZ szerveinek az eddiginél lényegesen nagyobb lesz a hatáskörük. — Tevékenységünk valamennyi területén az új feladatok egész sora vár ránk — hangoztatta Zidek elvtárs. — A szövetkezeteknek mindenekelőtt gazdasági téren akarunk segítséget nyújtani, de igyekezetünk a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére is kiterjed. Igyekezetünk központjában a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás elmélyítése szerepel. A SZFSZ tevékenységének fejlesztése a szakszervezetek módszereit követi, hogy végső soron megközelítse, átvegye azt a fontos politikai és társadalmi szerepet, amelyet a szakszervezetek népgazdaságunk többi ágazatában betöltenek. Remélhető, hogy a SZFSZ szervei és az efsz-ek közötti — az eddiginél sokkal szélesebb körű — együttműködés gyümölcsöző lesz és hozzájárul a mezőgazdaságra háruló feladatok sikeres megvalósításához. (klam) Az ember és a gép közös munkája nagy értékek megmentője lehet. Fotó: Egri Péter Fő cél a megelőzés Tavaly a mezőgazdaságban előforduló tűzesetek száma ugyan csökkent, de az okozott kár értéke növekedett. Sajnos, gyakran nemcsak javainkat ragadja el a tűz, hanem halált is okoz. Ezért az elővigyázatosságra, a tűzbiztonsági intézkedések betartására szükség van mindenhol: a munkahelyen, a mezőn és otthon egyaránt. A tűzbiztonsági és a megelőzési intézkedések következetes munkát igényelnek. A felkészültség, megelőzés jelentősége elsősorban nyáron a betakarítás időszakában érvényesül hatványozottan. Az elmondottak tudatában kerestük fel kérdéseinkkel Beronszky Károlyt, a Iehnicei (Nagylég) tűzoltó testület elnökét. I ♦ Tűzbiztonságunk egyik gyakran emlegetett problémája a szerek és felszerelések elavultsága, a testületek előnytelen korösszetétele. Az önök testületében ezen a téren mi a helyzet? — Felszerelésünk kitűnő, ugyanezt mondhatom a járás legtöbb testületének a nevében- is. Ami a korösszetételt Illeti, mondhatnám optimális. Testületünk a tapasztalt idősebbek és a fiátalők szerencsés ötvözete. ф Testületükön belül, hogyan biztosítják az utánpótlás nevelését, s mit tesznek az ifjúság megnyerése érdekében? — Közvetlen utánpótlásunkat az ifjúsági- és a diákrajok biztosítják. Velük Varga Dezső parancsnok, valamint Janák és Béták tanító elvtársak foglalkoznak. A fiatalság megnyerésének alapja az, hogy rendszeresen és tervszerűen foglalkozunk velük. Fontos szempontként emelném kt, hogy a fiatalok számára sok versenylehetőséget biztosítunk, s munkájukat rendszeresn - ellenőrizzük és értékeljük. + A tűzeseteket legtöbbször olyan emberi mulasztások váltják ki, mint a biztonsági előírások be nem tartása, a fegyelem hiánya stb. Milyen nevelő tevékenységet fejtenek ki testületükben és ezen keresztül a lakosság körében? — Testületünk minden tagja él az ellenőrzés jogával, s ami a legfontosabb — példát is mutat a fegyelem betartása, a tűzbiztonság színvonalának emelése és a berendezések karbantartása terén. Mint mindenben, a tűzbiztonság sikereiben Is nagy szerepe van a célszerű propagandának. A felvilágosító tevékenységet elsősorban az aratás idején kamatoztassuk. Ebben az időszakban a tűzmegelőzést szolgáló ellenőrzéseken kívül rendszeresen előadásokat tartunk a helyi hangszórón keresztül. Az előadásokat Egri Péter, a művelődési otthon vezetője tartja, pontos terv alapján, jól szolgálják a biztonsági felvilágosítást, s az ehhez kapcsolőlő ismeretek bővítését a testület és a szövetkezet által rendezett versenyek és vetélkedők is. Tűzvédelemről mindenkinek címmel felhasználjuk a faluban széthelyezett propagáciős táblákat Is. Propagáciős tábláinkon a munkafolyamatoknak megfelelően cseréljük az anyagot, s a tartalmi öszszetételt nemcsak központilag kiadott szemléltető anyag képezi. Eredeti felvételeken, saját gépeink, berendezéseink láthatók s alattuk a feliratok a biztonságos kezelést és üzemeltetést magyarázzák. A takarmány és szalmakazlak tűzbiztonságáról vázlatrajzokat készítünk, s ezeken meghatározzuk a biztonságos távolságra való elhelyezést a lakóházaktól, erdőktől, vasútvonaltól, valamint a villanyhálózattól. Az előírások betartásáért Engler Dezső gépesítő és Engler Zoltán agronőmus vállalt felelősséget. ♦ A megelőzés és a tűzbiztonság szempontjából milyen gyakorlati intézkedésekkel készülnek a nyári időszaki munkákra? — E jelentős akció biztosítására tervet dolgozunk ki, amelyben személyek szerint kitűztük a feladatokat. Átvizsgáljuk a vízforrásokat, a taktikai gyakorlatokon pedig meggyőződünk műszaki felszerelésünk és rajaink akcióképességéről. A szövetkezet gazdasági épületeiben június első hetében megelőző tűzbiztonsági szemlét tartunk, s egyúttal ellenőrizzük az itt elhelyezett tűzoltó készülékeket is. Előkészítjük a kombájnísták és az aratásban résztvevők átképzését és vizsgáztatását. A pionírok bevonásával aratási őrséget létesítünk. A járőröket kiképezzük, s propagáciős tábláinkra kifüggesztjük a járőr tagjainak a névsorát, és meghatározzuk a feladatukat is. Éjszakai ügyeletet tartunk egy tűzoltó és két polgár bevonásával. Vágyunk az, hogy szövetkezetünkben és falunkban ne csak április, hanem az év valamennyi napja a munka- és a tűzbiztonság hónapja legyen. Ezzel az elkötelezettséggel elsősorban szocialista hazánknak tartozunk, no meg elődeinknek, akik azzal a céllal alakították ezt a testületet, hogy a község valamennyi értékének anyagi és erkölcsi védelmezője legyen. X X Szebben, tartalmasabban talán nem Is lehetne egy beszélgetést befejezni, mint ahogy azt Beronszky elvtárs megfogalmazta. Ml ehhez a megfontolt, céltudatos munkához erőt és sok sikert kívánunk. —CSIBA L.-— HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 22. számának 13. oldalán „Színvonalas bel üzemi irányítás...“ című cikkünk huszonharmadik bekezdésébe a szerző hibáján kívül sajnálatos hiba csúszott. A bekezdés szövege így helyes: „Az idei tervük tehenenként 2950 literes tejhasznosságot irányoz elő. Ha a 3000 liternél jóval nagyobb ..." A hibáért olvasóink elnézését kérjük.
