Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-02 / 22. szám

trágyázása (VI.) TALAJ MÜVE LÉ S ÍÄBANTAGPÓTLÄS NÖVÉNYVÉDELEM A KÉN az élő szervezetek szerves vegyiileteiben fordul tilö, úgynevezett másodlagos nélkülözhetetlen tápelem és ha­­muaikotó rész. A nitrogénhez és a foszforhoz hasonlóan a fehérjék alkotórésze. A fehér­jék „SH“-t:snpurtjainak nagy fi­ziológiai jelentősége van. Bár a talaj a ként csak kisebb mér­tékben köti meg, annyi azon­ban rendszerint van benne, a­­niennyire a növényeknek szük­ségük van. Ezenkívül a szerves trágyákkal, illetve a .szuperfosz­fáttal ként is juttatunk a talaj­ba. A kén hiányában például a paradicsoinlevelek sárgás-zöl­dekké válnak, a szár elfásodik, a gyökér rendkívül hosszú, de mindkettő nagyon vékony ma­rad. A kénliiányban szenvedő növények klorofill tartalma ki­sebb, mint a norniálnövényeké. A hüvelyeseknél a jó kénellátás növeli a gyökérgümők szántát. A keresztesvirágúak, de külö­nösen a káposztafélék nagy mennyiségű ként tartalmaznak. A növények a ként a talajból szulfát (SOi) formájában — a kén biológiai körforgalma so­rán — veszik fel. A levelek vi­szont elég nagy mennyiségű szulfidnt (NO -1 képesek felven-A kert ni. A magmás kőzetekben a kén elsődlegesen szulfid formájában van jelen, míg a hidroszférában és a bioszférában a domináns formája általában a szulfát. A kén fő tömege a növényi és álluti maradványokkal szer­ves vegyületek alakjában kerül a talajba. Ezek biológiai bomlá­sa során főleg kén-hidrogén (H2S) képződik belőle. Ez az élő szervezetekre általában mérgező, de néhány mikroor­ganizmus, mint például a színes és színtelen kénhaktériumok elemi kénné, sőt kénsavvá tud­ják oxidálni. A képződött kén­sav a környezet karbonátjaival reagál és szulfátokat alkot. A NÁTRIUM mindig megtalál­ható a növények hamuanyagá­ban. Az élő szervezetek számá­ra fontos másodlagos nélkülöz­hetetlen tápelem, sőt szántóföl­dön inkább a „nemkívánatos tápelemek“ közé sorolható. A nátrium okozza ugyanis a tala­juk szikességét. A nátrium a ta­lajban általában kissé nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a kálium. Szikes talajukban a nátrium olyan mértékben hal­mozódhat, hogy teljesen meg­gátolhatja a mezőgazdasági mű­velést. A magas nátriumtarta­lom megváltoztatja a talaj szer­kezetét, nieggátulja egyéb ka­tionok felvételét, a gyökerek­ben nagy mennyiségben halmo­zódhat, károsan hat a víz fel­vételére és szállítására. A nát­riumtartaloin alapján megkü­lönböztetünk nátrofil (15—25 mg g szárazanyag), közömbös (2—5mg g) és nátrofób (1 mg g alatt) növényeket. A nátriumnak azonban hasz­nos szolgálata is van. Például bizonyos fokig elősegíti a ká­lium érvényesülését. Ezért olyan talajokban, amelyekben nincs nátrium vagy csak kevés, a konyhasó vagy a nátronsalét­rom nagyon jó hatást fejthet ki. A SZIl.lCIUM a nélkülözhetet­len tápeleinek között az állan­dó mikroelemek csoportjába tartozik. A növények szilicium­­tartalma közel azonos foszlor­­tartalmukkal. Néhány növény hamuanyagának 90 százaléka szilícium. A növények a szilí­ciumot rendszerint szilikát for­májában veszik fel és szállítják. A kutatók a különféle kísérle­tek során megállapították, hogy a szilíciumoxid két rétegben helyezkedik el: az egyik köz­vetlenül a kutikula alatt, a má­sik az epidermiszsejtek memb­ránján. Talajokban a szilikát 'elősegíti a foszfátfelvételt, va­lószínűleg azért, mert kiszorítja a foszfátot a felhalmozódásos helyekről, Így az felvehetővé válik. A VAS a talajban számos ás­vány kristályrácsában beépülve található. Hiányát főleg a vas­nak a talajba való erős kötődé­se, oldhatatlanná válása idézi elő. Ezt a magas pH és s ma­gas foszfáttarlalom is elősegíti. A vas klorofillképződéxhex ia szükséges. A talajok általában elegendő felvehető vasat tartal­maznak. Probléma csupán а karbnnáttartalinú talajoknál fordul elő. A bikarbónát ugyan­is közvetlenül klorózist (levél­­sárgulást) eredményez a talaj foszfáttartalmának einnléséu keresztül. A kalciumnak hason­lóan káros hatása vau, mert a kelátkomplexből kiszorítja a va­sat. A mangán-ionok nemcsak a vas felvételénél fejtenek ki gátló hatást, de a vasat az en­zimreakciókból is kiszorítják. A szerves anyagok bontását és humifikálását végző szaprofita mikroorganizmusok tevékenysé­ge következtében a vasnak egy része komplex vegyületek for­májában oldhatóvá válik és migrálni képes. A KI.ÓK a növényekben klo­­rid formájában viszonylag nagy mennyiségben fordul elő (10—■ 20 nig/g szárazanyag). Különö­sen a fiatal növényi részek gazdagok kloridban. Az ion mozgékonysága a növényekben — bármely irányban — rend­kívül nagy. Amellett, hogy a kloridion részt vesz' az ozmn­­regulációban, mint kofaktor a fotoszintézis során is fontos szerepet tölt be. Folytatjuk) SZÚR KE PEN ÉSZ (szürkerot­hadás). A gomba konídiuinos alakja „Botrytis cinerea“ néven Ismeretes. A gomba tenyész­­időben konídiumokkal szaporo­dik, amelyek az áttétéit szkle­­róciumokon is kifejlődhetnek, s megindíthatják az elsődleges fertőzést. A gomba általában a sérült vagy az esőtől felrepedt bogyókon kezdi meg tevékeny­ségét, kártételét. Leginkább a zárt, mély fekvésű helyeken lép fal, de a tartósabb augusztusi, szeptember elejei esők után mindenütt előfordulhat. Külö­nösen a vékony héjú fajtákon (Rizlingszilváni, Fehér burgun­di, Leányka, Semillon stb.) ter­jed gyorsan. Olyan eset is elő­fordulhat, hogy az egész termés napok alatt rothadni kezd. A szürkepenész ellen csak megelőző intézkedésekkel véde­kezhetünk! A rothadásra hajla­mos vékony héjú fajtákat szel­­lős helyre telepítsük. A hajtá­sokat n huzalok között úgy kell elrendezni, hogy ne legyenek zsúfoltan, a fürtök pedig sza­badon, szeilősen legyenek. A szőlőmoiyok és a darazsak kár­tételét lehetőleg akadályozzuk meg, mert a fertőzés először a sérült bogyókon indul meg és terjed tovább. A vegyszeres védekezés is megelőző legyen! Újabban jó eredmények mutatkoznak a há­romszori permetezéssel, mégpe­dig közvetlenül virágzás után, fürlzáródáskur és amikor a bo­gyók színesedni kezdenek. A készítményeid közül az Euparen és az Orthophalntan 0,3 % os (3 dkg/10 liier víz) vagy a Fundazol és a Topsin M 0,12—> 0,15 e/o-os (1,2—1,5 dkg/10 liter víz) oldata használható. Az utóbb említett készítmények a lisztharmat ellen is hatásosak. Ezeket a vegyszereket a pero­­noszpóra ellen használatos a­­nyagokkal is kombinálhatjuk, de a réztartalmú készítmények (bordóilé, Kuprikol ] kivételével. A permetiébe a lehetőségekhez mérten mindig keverjünk tapa­dást segítő anyagot (például a Citovett készítményt), mert ez­által jobb hatásfok érhető el. Ha a védekezés ellenére — rendkívüli időjárás . esetén — mégis fellépne a rothadás, a rothadt -fürtök eltávolításával vagy a korai szürettel menthet­jük meg a termést. SZÖLŰMOLYOK. A szőlőkben a nyerges és a keresztes szőlő­molyok károsítanak, de mind­kettő más fás- és gyomnövé­nyeken is tenyészhet. Életmód­juk és kártételük hasonló. Míg a keresztes szőlómoly inkább a szárazabb, melegebb borvidékek kártevője, addig a nyerges sző­­lőmoty a nedvesebb, hűvösebb szőlőskertekben károsít. A lep­kék általában napnyugtakor kezdik a rajzást, s éjfélig, sok esetben pedig egész éjjel meg­találhatók. Egyes években — főleg tömeges elszaporodásuk esetén — komoly kárt okozhat­nak, máskor viszont kártételük jelentéktelen. Kizárólag a fürtöket károsít­ják, s évente több nemzedékük van. Az első nemzedék virágzás alatt pusztítja a kis fürtöket, a második már a bogyókat káro­sítja. A nőstények a bimhós fürtökbe tavasszal egyesével rakják mákszem nagyságú tojá­saikat. A sárgás színű tojások­ból körülbelül tíz nap múlva kikelnek a hernyók, amelyek a bimbókat és a virágokat pók­­hálószerűen Összeszőve rágcsál­ják. Körülbelül'egy hónap alatt a hernyók kifejlődnek és bebá­­bozódnak. A második nemzedék július­ban jelenik meg. Ezek mér a szőlőbogyókra rakják tojásai­kat. A kikelt hernyók a bogyó­kat turkálják meg, s kifejlődé­sük után augusztus végén bebá­­bozódnak. A folyamat tovább ismétlődik, s kedvező Időjárás esetén még a negyedik nemze­dék is károsíthatja az érésben levő fürtöket, bogyókat. A köz­vetlen kártétel a fürtűk elérték­telenedéséből áll, de komoly kár keletkezhet azáltul is, hogy a megrágcsált bogyókon a szür­kepenész is megtelepedik. VÉDEKEZÉS: Abba -a permet­iébe, amellyel virágzás előtt és július második felében a pero­­noszpóra ellen permetezünk, a Meta (ion E 50 0,2 —0,3 %-os (2—3 cl/lQ liter víz) oldatát keverhetjük. A kártevőket a Fosfotion vagy a Soldep 0,25 %-os oldatával Is irthatjuk, Legsikeresebben az első nemze­dék ellen lehet védekezni. E- zért figyeljük a niolylepkék raj­zását, s akkor permetezzünk, amikor a tojások kikelése meg­kezdődik (rendszerint május végén, június elején). Ha a raj­zás hosszan elhúzódik, s a to­jásuk sem keltek ki, a perme­tezést ajánlatos nyolc-tíz nap elteltével megismételni. A má­sodik nemzedék ellen július vé­gén, ugyancsak a tojások kike­lése idején védekezhetünk. Ha sok a moly, akkor minden nem­zedék tojásainak kikelése után erős fürtpermetezést végzünk, mert így kevesebb anyaggal i* jó eredményi érhetünk el! VARGA JÓZSEF, Búi I 1 A: idén első ízben volt lehetőségein arra, hogy megtekintsem a FI.ÖRA OLO­MOUC ’79 országos virágkiállí­tást nemzetközt részvétellel. Már a főbejárat melletti A pavi­lon is arra hívta fel a látoga­tók figyelmét (lásd a felvé­telt! ), hogy az idei kiállítást többek között a nemzetközi gyermekév jegyében rendezték meg. Egyébként ebben a kiállí­tási csarnokban találkozhattunk szlovákiai kiállítókkal, így a hollandiai, és az NSZK-beli ki­állítókat találhattuk. A C-pavt­­lonhan a budapesti MONIMPEX külkereskedelmi vállalat képvi­seletében a budapesti-csepeli „DUNA“, a nagykovácsi „Roz­maring“, a szombathelyi „Ker­tész“ és a szentendrei „Óbuda“ mezőgazdasági termelőszövet­kezet állította kt termékeit. A D-, G- és H-csarnokban túlnyo­mórészt csehországi kiállítókat találhattunk. Kivételt a D-pavi­­tonban csak a Košicei P. J. Ša­fíL bratislava-račat SEMEX keres­kedelmi vállalattal, a bratisla; vai ZARES vállalattal, a Nitrai Városi Zöldség- és Virágtermelő Vállalattal, a Banská Bystrica-i, a Prešovi és a Košice! Kerté­szeti és Parkosító Vállalattal, valamint a Szlovákiai Kertésze­ti Társulattal. Ugyancsak ebben a pavilonban találhattuk az NDK-beli kiállítókat az IGA Er­furt képviseletében, továbbá a lengyelországi kiállítókat, a Moszkvai, a Rigai és a Kijevi Botanikus Kertet és más húzni, csehországi kiállítókat. Itt sze­retném megjegyezni azt is, hogy az ALBATROS Állami Könyvkiudó Vállalat gyermek­könyveket, a Semily-i TOFA nemzeti vállalat pedig játéko­kat mutatott be a látogatóknak, főleg a gyermekeknek. А В kiállítási csarnokban a fárik Egyetem botanikus kertje áltat kiállított termékek jelen­tettek. A szabad térségben virágzó növények, főleg a sokféle szín­ben tündöklő tulipán-erdők le­nyűgöző látványt nyújtottak. Ugyancsak elismeréssel szólha­tunk a Smetana-park és a Bezruč-park virágairól, növé­nyeiről. A Bezruč-parkban kü­lönösen sok látogatót vonzottak a tbiliszi, a szuchumi, a patu­­mi, a rigai és a jaltai Botani­kus Kertek által kiállított növé­nyek, színpompás virágok. A kiállításon lehetőségem nyílott arra is, hogy bepillant­sak az arany-, ezüst- és bronz­érmek szétosztását tartalmazó kimutatásba. Ennek alapján az értékelő bizottság az IGA Er­furt képviseletében megjelent NDK-beli kiállítóknak tizenhá A fiataloknak a természethez való viszonyulása jó előfeltétel az elkövetkező évek, évtizedek számára. Fotó: Matts A FLÓRA OLOMOUC ’79, a nemzetközi részvétellel országos virág­kiállítást töh­­a nemzetközi gyermekév je­gyében rendez­ték meg. (A szerző rom arany-, huszonnégy ezüst- és harmincnégy bronzérmet jut­tatott. A budapesti MONIMPEX külkereskedelmi vállalat a már említett mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek által kiállított termékekért egy arany- (a szentendrei „Óbuda“ Tsz a Dianthus Totem szegfűtajtáért kapta), négy ezüst- és öt bronz­érmet kapott. A moszkvai Bota­nikus Kert két aranyhárom ezüst és ugyancsak három bronzérmet, a lengyelországi kiállítók egy arany-, két ezüst­ös három bronzérmet, a rigai Botanikus Kert egy arany-, egy ezüst- és három bronzérmet, a hollandiai kiállítók pedig egy arany- és két ezüstérmet kap­tak. Ugyanakkor a szlovákiai ki­állítók hét arany-, nyolc ezüst- és tizenkét bronzéremben ré­szesültek. Az utóbbiak kiállítá­si termékeikből a legnagyobb elismerésben a fehér és a lila Phalaenopsis, a Fontaine Blau és a Zorina rózsafajta, vala­mint a Melocactús neryi, az Eriocactus grusonii és a Fero­­cactus horridus részesült. A töb bi érmeken a csehországi kiál­lítók osztoztak. Az értékelő bi­zottság összesen negyvenhét arany-, százlizenegy ezüst- és százötvennégy bronzérmet ftélt oda a legszebb, termékekért. Az Olomouci Városi Nemzeti Bi­zottság tiszteletdíját az NDK- beli kiállítók, a Prágai Kerté­szeti Érdekcsoportosülás külön­­dfját az SZSZK kertészeti cso­portosulása, a Szlovákiai Kö­tészeti Csoportosulás külondi|at pedig a prágai SEMPRA keres­kedelmi vállalat nyerte el. E-zenkívüi négy külföldi (köztük a budapesti MONIMPEX külke­reskedelmi vállalat) és nyolc hezai kiállító vállalat elismerő oklevélben részesültek. A kiállítás jelentőségét az a tény is fokozta, hogy a látoga­tók nemcsak a kiállított termé­kekben, virágokban és kerté­szetekben gyönyörködhetlek, hanem egyúttal hasznos taná­csokat is kaphattak. Azok, akik a korábbi hónapokban még nem vásárolták meg kedvenc virágaik magvait, a kiállításon ezt is megtehették, mert a prá­gai SEMPRA és a bratislaval SEMEX kereskedelmi vállalatok nagy mennyiségű vetőmagot kí­náltak. A kultúrműsorokról é* a látogatók sokoldalú ellátásá* ról a rendezők példásan gon­doskodtak. A Brno—Tuí'any-i Élsz már а hagyományos kiállítók közé tartozik. A kertészeti növények termelése tizenegy központon történik. A szövetkezet teljesít­ményeinek mintegy a fele szár­mazik ebből a tevékenységből, A szövetkezet többek között 12,5 hektár alapterületű üveg­házakban gazdálkodik. Évente mintegy 7500 tonna zöldséget ad a közellátásnak. Az idei ki­állításon három arany- (Dra­caena Schrijweriana, Ficus Ro­­busta, Philodendron eurobes­­cens), hét ezüst- és tizenhét bronzérmet, valamint egy elis­merő oklevelet szereztek. Viszontlátásra a FLÓRA OLO­MOUC ’79 országos virágkiállí­tás második részének megtekin­tésekor, amelyre augusztus 17— 26. között kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents