Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-02 / 22. szám

m tennivalók GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Június a bárom legmelegebb hónap egyike. Igazi öröm a kertben dolgozni. A kellemeset jól összekapcsolhatjuk a hasz­nossal. A kellemes melegben minden szépen fejlődik, sajnos a gyomnövények is, ezért fo­lyamatosan kell irtani őket. Kiskertekben legjobb a fizikai gyomirtás. Ennek eszköze a jó éles kapa. Nem árt, ha legalább háromféle kapa áll rendelke­zésre, mert az alakja is fontos, a nyele pedig legyen könnyű és főleg ne törje a kezünket. Nagyobb gyümölcsösben, ahol a fák alatt, jobban mondva kö­zött fű van, ebben a hónapban következik a második kaszálás. Közvetlenül a gyümölcsfák alatti területet legalább 2 m-es körben tartsuk tisztán és a Ie­­kaszált fűvel takarjuk be ezt a részt. Ila nincs kiadós eső, a jó és szép termés érdekében legalább kétszer kell öntözni. Egy alka­lommal 30—50 mm csapadék­nak megfelelő vízmennyiséget célszerű kijuttatni. Ez a két öntözés és egy kiadás eső ugyanis 30—50 százalékkal nö­velheti a termés sólyát, főleg a szamóca és a köszméte ese­tében. Az öntözés módja is na­gyon fontos. A szamóca például már folyamatosan érik, ezért a felülről történő öntözés nagy mértékben növelné a szürkepe­­nész elterjedését. Célszerűbb, ha a sorok közé kapával húzott árokba juttatjuk az öntözővizet. Ez annál inkább fontos, mert az érésben levő gyümölcsöt nem permetezhetjük. Nincs Is erre szükség akkor, ha a szür­kepenész ellen korábban jól vé­dekeztünk. Az érésben levű ri­biszkét és köszmétét sem sza­bad permetezni. Az öntözést felülről is végezhetjük. A feke­teribiszkét ugyancsak felülről, a málnát viszont jobb alulról öntözni, árasztással. A fiatal és az Idősebb gyümölcsfákat na­gyobb adag vízzel kell öntözni, hogy a talaj egészen a gyökér­­zónáig átnedvesedjen. Ezeknél is jobb az árasztásos öntözés. A fejtrágyázás ugyancsak jó hatással van a gyümölcsfák nö­vekedésére és a termés fejlődé­sére. Erre a célra gyorsan ható nitrogénműtrágyákat használ­hatónk. Ezt a műveletet öntö­zéssel is kombinálhatják, mert ez még hatásosabb eljárás. A karbamidos iombtrágyázást vagy a mikroelemes trágyázó­­permetezést ebben a hónapban megismételhetjük. Erről is Ir­tunk már lapunkban május ele­jén! A lombtrágyázásra a hazai gyártmányú Mikrola vagy más készítményt (Harmavit, Vega­­flor, Wuxal stb.) használha­tunk, de mindig csak 0,1—0,2 százalékos töménységben. Leg­jobb az esti órákban permetez­ni, mert a napsütésben káros is lehet. Fontos feladat Ilyenkor a kártevők intenzív irtása. Az al­mamolyok, a bimbólikasztó bo­garak, a sodrőmolyok, a levél­­tetvek és minden más szívó és rágó kártevő ellen permetezés­sel kell védekezni. Erre a célra a Metation E 50 0,2 vagy a Bi 86 ЕС 0,1 %-os oldata a leg­megfelelőbb. Varasodét ás más gombafertőzés ellen az előbbi szer valamelyikét + a Perozin 75 В 0,4 vagy a Dithane M-45 0,2 %-os oldatát használhatjuk. Ha a lisztharmat ellen Is aka­runk védekezni, akkor az előb­bi keverékhez még a Fundazol 0,06 vagy a Topsin 0,08 %-os oldatát is hozzáadhatjuk. A lisztbarmat a gombák kü­lönce. A gombák általában ak­kor fertőznek jobban, ba meleg, párás és nedves az időjárás, ez viszont éppen akkor veszélye­sebb, ha szárazabb és hűvösebb az időjárás. A legtöbb gomba­ellenes szer nem pusztítja el, csak a Topsin 0,08 vagy a Fun­dazol 0,06 %-os töménységben. A Sulikol К 0,4 %-os oldata szintén jól használható ellene. Persze a már fehér, kopasz lisztharmatos ágvégek nem gyógyulnak meg a permetezés hatására, mert elszáradtak. E- zeket célszerű éles késsel le­vágni és elégetni. A liszt harmatos ágvégeket tehát bármikor levághatjuk a fákról. A nyári zöldmetszés kü­lönben az őszibarack kivételé­vel csak meghatározott céllal és nagy szaktudással végezhető. A nagyobb ágak levágása az almafáknál nyáron például szinte kiszámíthatatlan élettani hatást idézhet elő. Ezzel kap­csolatban egyik ismerősöm így panaszkodott: „Nálam olyan erős a talaj, hogy az almafák kétszer is akarnak teremni egy évben, sőt még október végén is virágoznak“. Beszélgetés közben azonban kiderült, hogy a télvégi metszés valami oknál fogva elmaradt és azt nyáron pótolta. Az őszibarackfáknál nyáron Is szokásos a hajtások végét visszacsípni. Ez a termőrügyek kifejlődése szempontjából elő­nyös lehet, de nagyobb beavat­kozás ebben az időben az előb­bi okok miatt itt sem kívána­tos. A fiatal gyümölcsfáknál szokták alkalmazni a vitorla lecsípését, főleg akkor, ha va­lamelyik hajtás túlságosan nö­vekedne, és einiatf a fa koro­nája egyenetlenül fejlődne. Rö­viden, a nyári metszést csak szükségből alkalmazzuk, ilyen lehet például az ikerhajtások eltávolítása. További munkák: a szamóca indázása, a málnahajtások kö­tözése, az érett termés betaka­rítása stb. A betakarítás idejét gondosan kell meghatározni. A teljesen színes, kifejlett, rugal­mas húsú, de móg nem puha gyümölcs már szedhető. Ezt kö­vetően újból öntözzünk ós foly­tassuk a növényvédelmet. Fi­gyeljük az előrejelzési és a ja­vasolt időpontban permetez­zünk. A fák törzsére tegyünk hernyófogó öveket és azokat kéthetenként cseréljük ki. A levett öveket égessük el. Ha a fákról és a többi növényről a gyümölcs begyűjtése után is gondoskodunk, jövőre szintén jó termést várhatónk. SZŐLŐTERMESZTÉS A szőlő június elején virág­zik, ezért a hajtások kötözését, eligazítását addig fejezzük be. Ha a hajtások már elérték a kívánt magasságot, a legfelső fürt feletti ötödik levél után vágjuk vissza őket, csonkáz­­zuk. A hónaljhajtásokat 3—4 levélre célszerű visszavágni. További munkák: a trágyázás, a lnmbtrágyázás, az öntözés, a kapálás, a sarabulás és az in­tenzív gyomirtás. Ha szükséges, az öntözést már virágzás után megkezdhet­jük. Barázdás, csőrgedeztető vagy sávos öntözéssel a nyár folyamán legalább 150—200 mm csapadéknak megfelelő víz­­mennyiséget (júniusban ennek egy harmadát) juttassuk a ta­lajba. Az elvirágzás után a betegsé­gek és kártevők, főleg a pero­nuszpóra, a lisztharmat, a szür­kepenész és a szólőorbanc. Il­letve a szőlőmolyok, a takács­atkák, a levéltetvek stb. ellen védekezni kell. Erre a célra a Kuprikol 50 0,5 vagy a Perozin 75 В 0,4 %-os oldata megfele­lő. Nem árt, ha a permetlébe a Metation E 50 0,2 vagy a Fos­­fotion 0,2 %-os oldatát is bele­keverjük. A külföldi készítmé­nyek közűi az Orthophaltan 50 0,3, a Thiovit 0,3 és a Bi 58 ЕС 0,1, a jégeső után pedig az Orthocid 50 0,5 %-os oldatát használhatjuk. A permetezést 14 nap múlva, nagyobb esők után pedig gyakrabbán ismétel­jük meg. A nehezen beszerezhető, érté­kes csemegeszőlő-fajtákat jú­nius közepén zöldoltással sza­poríthatjuk. Ennek menete a következő: a beoltandó vadsző­lőtőkén 3—4 hajtást kell előké­szíteni az oltásra. Ezekről a hónaljhajtásokat és a levelek nagy részét távolítsuk el, majd a hajtásokat kössük karóhoz, a kívánt magasságban vágjnk vissza ágy, hogy a felső csomó felett 5 cm-es csonk marad­jon. Ezt éles késsel hasítsuk be, s a hasítékba ügyesen toljak be az egyriigyes oltócsapot, ame­lyen előzőleg már kétoldalú éket vágtunk. Az így elkészített zöldoltást PVC-szalaggal vagy rafiával hézagmentesen kötöz­zük be. Erre a célra a 3 cm hosszú PVC-csövecske is meg­felelő. A siker érdekében az egyrügyes oltócsapot kiváló, bő­ven termő fajtáról, tőkéről vág­juk le. Legjobb olyan hajtásról levágni, amelyeknek hónaljában már egy-két zsenge leveles haj­tás fejlődött. Ugyanis a hónalj­hajtás nélküliek még gyengék, a többlevelesek viszont már öregek. A zöldoltás sikere tiz nap elteltével már felismerhető, mi­vel a rügynél hagyott kis le­­vélnyét-csonk megbarnnl és a rügy kifakad. Ezt követően a kötést zsilettel az ellenkező ol­dalon átvágjuk, a kis hajtást karóhoz kötjük és úgy perme­tezzük, mint a többi hajtást. Augusztusban ledöntjük, s vagy a mellette hiányzó tőke pótlá­sára használhatjuk, vagy a megeredt oltásokat 40 cm hosz­­szü alanyvesszővel levágva gyö kereztető iskolába tesszük. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Júniusban a zöldségfélék már szépen fejlődnek. Legfontosabb munka a gyomirtás, az öntözés és a növényvédelem. A kara­lábé, a fejes- és a kelkáposzta, valamint a karfiol különösen sok vizet kívánnak. Az esti órákban vagy korán reggel cél­szerű öntözni. A korán elvetett zöldborsó termését már begyűjthetjük, s helyére babot vethetünk, vagy bimbóskelt, eltevési uborkát stb. ültethetünk. A karfiolt ka­páljuk meg. Amikor a rózsák fejlődni kezdenek, a leveleket kössük össze, hogy a termés fehér maradjon. Ebben a hó­napban a karalábé után a korai káposzta és a kelkáposzta Is begyűjthető. Ezek helyére még vethetünk uborkát, zöldbabot, céklát, téli retket, salátát stb. Az eltevésre szánt uborkát hó­(Folytntás a 9. oldalon! A kertbarátok a kevésbé ismert és últerjedt zöldségfélék termesztésével is foglalkoznak. Fotó: —blm suk meg és a kiültötésig száraz helyen tároljuk őket. A dáliák mellé legyünk karókat. A pá­zsitból a gyermekláncfűt és más gyomnövényeket késsel tő­ből vágjuk ki, még mielőtt ma­got hoznának. Az élő sövényt nyírjuk meg, ezáltal az alsó ré­szeket új hajtásra serkenthet­jük. A muskátli elvirágzott ré­szeit vágjuk vissza. Dugványok­kal szaporíthatjuk. A cikláment ültessük át, földjükbe tegyünk szaruforgácsot vagy reszeléket, mert így szebben fognak virá­gozni. A begyökeresedett hor­tenziát vágjuk meg és ültessük át, Így több hajtást kapunk. A rózsa virágait éles ollóval vágjuk le ágy, hogy az egyúttal már metszés is legyen, mindig egy jó fejlett rügyig vágjuk vissza. így ősszeljújből szépen tS-' --' lUglian ‘Uisaft vil elgurul. gyomokat kapálással irthatjuk, ha szükséges az esti órákban öntözzünk. Az évelő virágok és a díszcserjék nagy része üveg alatt most szaporítható. Ügyel­jünk arra, hogy a dugványok árnyékos helyre kerüljenek. A futórózsák is hajtásdugvá­nyozással, félig megfásodott, gyengébb hajtásokkal szaporft­­hatók. A hajtásokat árnyékos helyen, jól tömörített homokos földbe tűzdeljük. Ablak nélkül is begyökeresednek, ha -földjü­ket naponta megöntözzük. A gombabetegségek és az ál­lati kártevők ellen a virágokat is védjük meg, az előzőekben már ismertetett módon. VARSÁNYI GABOR mérnök tennivalók (Folytatás a 2. oldaliéi} rom-, a salátauborkát pedig öt­naponként szedjük. A termést rövid, de éles késsel vágjuk le a hajtásról. A zöldségféléket is védeni kell a kártevők elleni Erre a célra a rövid várakozási idejű készítményeket használhatjuk. Gombabetegségek ellen az Or­thocid 50 0,3 + a Bi 58 ЕС 0,1 %-os oldata ajánlható. Ez a ke­verék az állati kártevők ellen Is hatásos. Persze más gomba­ölőszereket is használhatunk, például a Ditliane M-45 0,2, a Perozin 0,4 és a Fundazol 0,06 %-os oldatát. A burgonyabogár ellen a Soldep 0,5, a gombák és a rágó kártevők ellen pedig a Recin Super 0,4 + a Ditrifon 50 WP 0,2 %-os oldatának ke­veréke használható. A dinnyé­nél és az uborkánál jól bevált a Topsin M 0,08 és a Pirimor DP 0,07 %-os töménységű olda­tának keveréke. Fóliák alatt és Uvegházakban a levéltetvek el­len legegyszerűbben egy-két Pi­rimor tabletta meggyújtásával védekezhetünk. A hagymale­gyek ellen a Metation 0,2 %-os oldatát használhatjuk. VIRÁGTERMESZTÉS Júniusban szedjük ki az elvi­rágzott jácint- és tulipánhagy­mákat, árnyékos helyen szárít-« ЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ^\ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ^ЧЛЛ^/< типами; nagy TlIlIllllHllľ/IIY t’íg’lflilíí Rovarlárvákkal táplált csirkék A rovarok szerfölött gazda­gok proteinokban. A legtöbb rovar proteintartalina száraz­­súlyának több mint 40 százalé­kát teszi ki, a légytárváké 48, a sáskáé pedig 65 százalék. Ez a protein magában foglalja a legtöbb esszenciális aminosavat, ezenfelül találunk benne 10—20 százalék zsfrt, s ráadásul még különféle ásványokat (főleg kalciumot, magnéziumot, fosz­fort) is. A legtöbb rovarnak nagyon rövid a fejlődési ciklusa. Egy éven belül több nemzedéke fej­lődhet ki, olykor ötven isi Ha például egy hím és egy nős­tény szobalegyet áprilistól au­gusztusig tartunk, ennek az egyetlen párocskának augusztus végéig . ba kedvezőek a fel­tételek — 191 billió utóda le­het. Minthogy egy légylárva át­lagos tömege 0,023 g, e 191 bil­lió teljes elütümüge 4395,3 ton­nát, в teljes szárazsűlya 1204,2 tonnát, a teljes proteintartalma pedig 617,76 tonnát tenne. A giesseni (NSZK) Justus Lie­big Egyetemen kísérletet végez­tek annak megállapítására, hogy milyen értékű a légylár­­vákbál kivont protein, ba egye­düli proteinforrásként használ­ják a szárnyastenyésztésben. A kísérleti csibék egyik cso­portját háromnapos korukban légylárvákkal kezdték táplálni, a másik csoportot — ellenőr­zésképpen — a szokványos táp­pal. Négy hét elteltével meg­mérték a májnak, a jobb comb­nak, a jobb oldali mellizomnak és a tollazatnak a tömegéi mind a kísérleti, mind az ellen­őrzési csoportokban. Megállapí­tották, hogy a lárvákból a csi­bék rendes fejlődésükhöz ele­gendő proteinhoz jutottak. Oly­kor növekedési értékeik még nagyobbak is voltak, mint az ellenőrző csoportoké. A lárvák­kal etetett csibéken kevesebb toll képződött. Nem mutatko­zott különbség a hús szinében. A viselkedésükben annyi volt az eltérés, hogy a rovarlárvák­kal etetett csibék nyugodtabban viselkedtek. A kísérlet alapján a kutatók elképzelhetőnek vélik, hogy né­hány év múlva már az e célra tenyésztett rovarok proteinjá­val is etetik a csirkéket. (ÉLET ÉS TUDOMÁNY) A szőlő fagyállóságának javítása A szóló fagyállósága fontos tényező a termesztés északi ha­tárán. A kutatások jelenleg arra Irányulnak, hogy a fagyállő­­ság, a koralság, a betegségellenéllás stb. megállapítása tekin­tetében minél gyorsabb diagnózist lehessen készíteni. A gyors szelektáláshoz elsősorban arra van szükség, hogy egy. ideális fajtamodell álljon rendelkezésre. Ennek a modellnek gazdasá­gi és biológiai jellemzői ismeretében kell kiválasztani a meg­felelő szülőket és elvégezni a keresztezéseket. IB. V.) • a műanyag borítással ké­szülő termesztőberendezések a külvilágtól sokkal jobban elszi­getelik a bezárt teret, mint az üveggel borítottak? Ezért a fóliás berendezéseket nemcsak akkor kell szellőztetni, amikor a növény hőmérsékletigénye ezt szükségessé teszi, hanem rend­szeresen. A korai időszakokban még kicsi a növény tömege, ezért elég hetenként kétszer­­háromszor, később naponta. Ha ezt a fontos teendőt elmulaszt­juk, a növények nem fejlődnek kifogástalanul, sőt a szellőzte­tés elhanyagolása teljesen tönk­reteheti a növényállományt. ■ a fóliát melegebb napokon és lehetőleg a déli órákban kell felrakni és leföldelni? Ugyanis minél melegebb időben rakjuk fel őket, annál feszesebbek lesznek. A jelenlegi termesztési gyakorlat azonban az, hogy a kerttulajdonosok általában estig ültetnek, s amikor már hűvösö­­dik, akkud fedik be a termesz­tőberendezéseket. így nem cso­da, hogy sokszor már másnap délben a felmelegedés hatására a fólia megnyúlik, s a palástok lazák lesznek. Ф a használat során (főleg viharok idején] a fóliasátoron keletkező kisebb-nagyobb sza­kadásokat azonnal javítani kell? Ez egyszerűen megoldha­tó használt, 1—4 m széles fő­­liacsíkok, úgynevezett háspán­­tok felhasználásával. Akor Já­runk el helyesen, ha a szaka­dás helyén a létesítményre ke­resztben helyezzük el a haspán­tot, s két oldalt a palásthoz ha­sonlóan leföldeljük. A gyakor­lat már számtalanszor bebizo­nyította, hogy ezzel az eljárás­sal a tenyészldő végéig meg­akadályozhatjuk a továbbszaka­­dást. ■ a termesztők a fóliát az üveghez hasonlóan akarják hasznosítani? Ez azonban álta­lános hiba, mert nem veszik figyelembe azt, hogy a fólia élettartama egy év. Ez idő alatt pedig úgy kell kihasznál­ni, hogy szinte egy percet se pihenjen kihasználatlanul. Saj­nos, sok helyütt még március végén—április elején raktárban tárolják a fóliát abban a meg­győződésben, hogy nein gazda­ságos korán használni. # a fóliahasznositás -fúgái ta­­lanosabban elkövetett hibája a késés? Ha ugyanis kicsit késik az ültetés, a takarás, az öntö­zés, a szellőztetés, a védekezés, a kapálás stb., nagyban csök­kenhet a bevétel. A jövedelme­ző fóliahasznositás elengedhe­tetlen feltétele, hogy minden feladatot a kívánt időpontban hajtsunk végre. (—rnj

Next

/
Thumbnails
Contents