Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-20 / 3. szám

SZABAD FÖLDMŰVES I 1979. Január 20. Jó munkát végeztek X Nőszövetség holicei (Gelle) alap­szervezete a közelmúltban tartotta év­záró taggyűlését. A beszámoló meg­elégedéssel nyugtázta a végzett mun­kát. Tavaly a többi tömegszervezettel fegyütt rendezték meg a nőnapot és a nyugdíjasok napját. A nőszövetség alapszervezetének tagjai vállalták a nyugdíjasok klubjának rendben tar­tását. Kézímunkakiállítást Is rendez­tek könyvárusítóssal egybekötve. A tagok bekapcsolódtak a szépséget az életnek elnevezésű mozgalomba. A szervezet gondot fordított tagsá­gának ideológiai nevelésére is. Három ilyen jellegű előadás hangzott el kü­lönféle eseményekkel kapcsolatban. Emellett rendszeresen tartanak politi­kai előadásokat. Egy alkalommal ol­vasóköri megbeszélést rendeztek Or­­dódy Katalin: Keskenyebb út című re­gényéről. A szervezet kulturális tevé­kenységéhez tartozik .még, hogy két alkalommal szervezett színházlátoga­tást. A tagoknak mintegy a fele szer­vezetten megtekintette a bratislavai virágkiállítást. Szerveztünk tagjai a társadalmi munkából is méltán kivették részüket. Faluszépítésben 290 órát dolgoztak l‘d, óvodák, játszóterek rendbehozásá­ra 215 órát, takarításra és egyéb tennivalókra 90 órát áldoztak. Az alapszervezet tavaly 12 új tag­gal gyarapodott, s a létszáma elérte a 119-et. A szervezet bizottsága rend­szeresen ülésezett, kétszer tartottak taggyűlést. A gellei nők támaszai az efsz-nek. A szövetkezet szőlészeti csoportjában női szocialista brigád alakult. A felszólalások a sikerek mérlege­lése és a további feladatok felvázo­lása jegyében hangzottak el. El akar­juk érni, hogy mindenki a maga mun­katerületén fokozott figyelmet fordít­son a nyersanyagok lehető leggazda­ságosabb felhasználására, különösen pedig a fokozott energiatakarékosság­ra mind a munkahelyen, mind otthon, a háztartásban. A vendégként jelen levő hnb-elnök a szervező munka fontosságára hívta fel a figyelmet. Az évzáró taggyűlés az idei gazda­gabb tevékenység reményében fejezte be munkáját, s választotta meg az új vezetőséget és a kongresszusi küldöt­teket. SZABÓ JÄNOSNÉ Akvarell-kiállítás Ä bratislavai III. városkerülét művelődési otthonának előcsarnokában Január 12-én megnyílt Jozef Veneni akvarell-kiállítása. A műkedvelő festő, aki a Príroda Könyv- és Lapkiadó vállalat grafikai szerkesztőségének a ve­zetője, 63 akvarelljét vonultatja fel a nagyközönség előtt. Až eredetileg jo­gásznak készülő műkedvelő festő csupán néhány éve kezdett komolyabban foglalkozni akvarell-festéssel. Műértők véleménye szerint akvarell-techni­­kája figyelemre méltó s elismerést érdemel. A festő kezdeti alkotásaiban tájképszerű ábrázolásra törekedett, látásköre később bővült. Legújabb fest­ményei már a valóság átfogó szemléletének jegyeit viselik magukon. A ja­nuár 31-én záruló kiállítása iránt nagy az érdekődés. —ita— i A Csehszlovák Tudományos Aka­­démia Elnöksége a közelmúlt­ban több munkatársának csehszlovák —szovjet közös űrrepülési ezüstérmet adományozott az Interkozmosz-prog­­ramban tanúsított, együttműködésük elismeréséül. A kitüntetettek között van Pintér István, a Hurbanovói (Ó- gyalla) Geofizikai Intézet vezetője is. Pintér István mérnök gyakorlatilag már 1970 óta bekapcsolódott az Infer­­kozmosz-programba. Akkoriban a ko­­šicei Dubinský professzorral a Koz­mosz 3. és 3. mesterséges bolygók által szerzett eredmények kiértékeié-Ö is a világűr kutatója sén dolgozott. Később a komáromi járásban végeztek megfigyeléseket a mesterséges bolygók tevékenységével kapcsolatban. Pintér mérnök 1974-ben a Plazmag és az Intersok kísérletek előkészíté­sébe is bekapcsolódott. Csehszlovák tudósok ennek a programnak a kere­tében kívánják megmérni a napsze­lek tudományos-műszaki jellemzőit a Prognoz típusú mesterséges holdak segítségével. A Plazmag kísérlet mű­szereinek gyártását 1975-ben kezdték gl hazánkban. Pintér mérnök elmondotta, hogy a csehszlovák tudományos dolgozók to­vábbi programon dolgoznak. Az Inter­sok programtervezetének csehszlovák koordinátora éppen ő. E mesterséges hold valószínűleg 1980 után emelke­dik a világűrbe, s valójában a mes­terséges holdak harmadik nemzedékét fogja képviselni. Pintér mérnök fő titsztsége mellett még az Interkozmosz 2. szekciójának az alelnöke. Ez a bizottság a bolygó­közi plazmák vizsgálására alakult. A fiatal tudósnak gratulálunk és sok további tudományos sikert kívá­nunk. KOLOZSI ERNŐ Mérlegeltek a falusi Az Bj észtendő küszöbén hagyomá­nyosan mérlegeljük múlt évi eredmé­nyeinket. Ezt tette a SZISZ Komárno! Járási Bizottsága, a járási mezőgazda­­sági igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási, bi­zottsága is, amikor megvizsgálta, ho­gyan teljesítették tavaly a járás fia­taljai a mezőgazdasági termelés fo­kozásával kapcsolatos feladataikat. Lovász György, a SZISZ járási bi­zottságának titkára hangoztatta, hogy nagy lehetőségek voltak a fiatalok érvényesülésére. Ennek egyik legjobb formája volt a munkaaktivitás és kez­deményezés kibontakoztatása. A fa­lusi és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok évente bekapcsolódnák a SZISZ által meghirdetett szocialista versenymozgalomba. A tavalyi ver­senymozgalmak a Februári Győzelem 30. évfordulója és a havannai XI. VIT jegyéhen bontakoztak ki. Az aratási munkákba tavaly például 1520 fiatal kapcsolódott be, 220-szal többen, mint 1977-ben. A kombájnosok kategóriájában az E—512-es géppel dolgozók közül Marosa József vezetésével a búcsi szövetkezet kombájnosai, a Nyiva kombájnokkal dolgozók közül Vígh Tibor vezetésével a Komáromi Állami Gazdaság dolgozói, a Kolosz kombáj­nokkal dolgozók közül a Kolárovői (Gúta) Efsz fiataljai küzdötték fel magukat az első helyre Kürthy Már­ton vezetésével. Az egyéni versenyben géptípusok szerint a marcelházai Var­ga Vilmos, a komáromi Horváth Sán­dor és a marcelházi Erős Ferenc lett a győztes. A répaszedők közöt a búcsi Csekes Lajos végzett első helyen a három­soros répaszedők kategóriájában, a fiatalok gútai Nagy Zoltán pedig a hatsoro­sak kategóriájában. A mélyszántásban a marcelházi Németh Kálmán lett az első. A SZISZ járási bizottságának vörös vándorzászlaját tavalyi tevékenységé­ért Varga Pál a marcelházi SZISZ- alapszervezet elnöke nyerte el. A jutalmakat Varga Iván a SZISZ járást bizottságának elnöke és Rudolf Novotný a jmi igazgatója adta át a legjobbaknak. Az idei mezőgazdasági feladatok felvázolása után a fiatalok elhatá­rozták, hogy az idei eredményekre támaszkodva az idén, a szocialista mezőgazdaság fennállásának 30. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordu­lója jegyében bontakoztatják ki a szocialista versenymozgalmat. MIRIÄK FERENC Egy akarással Az időjárás szeszélyeskedése nem­csak a mezőgazdaságban szokott kel­lemetlenkedni; az idén az egész vilá­got durván megtréfálta. Enyhe kife­jezés rá, hisz a hirtelen bekövetke­zett hideg télnek sok országban vol­tak halálos áldozatai is. A hőmérő higanyszála ugrál, olykor enyhüléssel biztat, ám a tél rendelle­nességei már eddig is nagy kiesése­ket okoztak a gazdasági életben. A párt és a kormány megtette a szüksé­ges intézkedéseket az átmeneti zava­rok leküzdésére, s dolgozóink válasza lelkes bekapcsolódás volt a megre­kedt vasúti szállítmányok kiszabadí­tására, a bányák megsegítésére. Főis­kolás SZISZ-brigádok segítenek a nagyvárosok közlekedési nehézségei­nek elhárításában. Katonák szálltak le a bányák mélyére, hogy segítsenek a szükséges energia biztosításában, így sorolhatnánk tovább százezrek példamutatását. A természet, az időjárás valóban nagy erőpróba elé állította hazánk dolgozóit. Az országos összefogás megtörtént. Ám egy valami nagyon fontos: akiknek nem jutott közvetle­nül részül, hogy megfelelő szakaszon hozzáértéssel vagy egyéb hozzájáru­lással segítsenek a nehézségek meg­oldásában, azok fegyelmezettséggel, a kormány intézkedéseinek betartásá­val, áram és anyagtakarékossággal segítsenek. Ez pedig ugye, nem olyan nehéz és megerőltető hozzájárulás. Súlyponti kérdés a pártoktatás és a szakképzés A pártoktatási év nagy lehetősége­ket nyújt arra, hogy az alapszerveze­tek tagjai és tagjelőltjei fejleszthes­sék politikai ismereteiket és erőt me­ríthessenek a XV. pártkongresszuson, valamint a legutóbbi központi bizott­sági üléseken megjelölt feladatok tel­jesítésért. Hogyan van ez a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) egyesült Dukla Efsz pártszervezetében — erről nyilatkozott Horváth Sándor elvtárs, ez üzemi pártbizottság elnöke: Pártszervezetünk részletes, konkrét tervet dolgozott ki. Megjelöltük az előadások Időrendjét és a témakörök­nek megfelelően már jóelőre gondos­kodtunk előadókról amellett, hogy pártbizottságunk kiépítette a maga lektorcsoportját. Az őszi munkák miatt, sajnos, késett az oktatás kez­dete, de decemberben behoztuk a mulasztást. Nálunk négy csoportban, három alap- és egy középfokú csoportban folyik az oktatás. Százhat párttagot, 'IX tagjelöltet és sok pártonkívülit osztottunk be az egyes alakulatokba, különösen olyan fiatalokat, akikben leendő tagjelölteket látunk. Ez is bi­zonyítja, hogy ideológiai münkánk egyik legfontosabb eszközének tart­juk a pártoktatást és a tagsági álap fejlesztését. Az idei pártoktatásban súlyponti helyet foglal el a közgazdasági alap­ismeretek, a párt gazdaságpolitikája kérdéseinek oktatása, s megismertet­jük hallgatóinkat a marxizmus-leni­­nizmus alkotó szerepének és kutatási területének módszertanával, s így be­pillanthatnak a dialektikus és törté­nelmi materializmus lényegébe. Ügy érezzük, az oktatás programja kellő feltételeket teremt a szocialista öntudat erősítésére. A pártbizottság elnöke örömmel számolt be a tavalyi eredményekről, s elmondotta, milyen nagy volt az ér­deklődés a kül- és belpolitikai témák Iránt, de a szövetkezet helyzetével és problémáival foglalkozó előadásokat is érdeklődéssel kísérték. Éppen ezért a jövőben többet foglalkoznak majd dolgozóink mindennapi életével, a munkakörülmények javításával és a szakképzettség fokozásával. — Nem végeznénk egész munkát; ha csak a kommunisták továbbképzé­sével foglalkoznánk. Célunk minden pártonkívüll politikai és szakismere­teinek gyarapítása is, a munkafelté­telek javítása valamennyi termelési szakaszon, a termelés ésszerűsítése és a tudoíiányos-műszaki vívmányok ér­vényesítése. Erre vonatkozóan na­gyon részletes munkatervet dolgoz­tunk ki. Sok fiatalt küldünk mező­­gazdasági tanonc- és szakközépisko­lába. Tavaly például 24 dolgozónk kapott szakmuAkásoklevelet, további négyen állattenyésztési szakiskolába járnak. A haladó tapasztalatok isko­láját most gazdagabb, mindenkit ér­deklő témákkal egészítjük ki. Előadá­sok keretében Ismertetjük a legújabb tudományos és műszaki vívmányokat, a korszerű termelési módszereket. S természetesen, a dolgozók minden gyakorlati észrevételét, hasznos ja­vaslatát igyekszünk hasznosítani. Csak így tudjuk teljesíteni a hatodik öt­éves terv további éveinek gazdasági feladatait, hangoztatta Horváth elv­társ. Ebben igen hasznos szolgálatot tesz a sajtó, s a mezőgazdasági lapok szakcikkel nemegyszer megmutatták a hiányosságok kiküszöböléséhez ve­zető utat. A hatásosabb tömegpoliti­­kai munka, a politikai és szakmai ne­velés visszatükröződik a párttagok és a pártonkívüliek aktivitásában, követ­kezésképpen a gazdasági eredmények­ben is. KRASCSENICS GÉZA A világtörténelem tanúsítja, hogy ** a vallások az emberi tudatlan­ság szülöttel. A gondolkodó ember Igyekezett a dolgok mélyére pillanta­ni, tudásához képest mindent felfog­ni és tapasztalatai alapján magyaráz­ni. Amikor mindez kevés volt, a fan­tázia színes berkeiben kutatott. így teljesen helytálló volt Feuerbachnak az az állítása, hogy „a vallás az em­ber illúziója“. Az emberi megismerés bűvülésével párhuzamosan fejlődtek az isten fogalmáról vallott elképzelé­sek. Régi tapasztalat, hogy a vallás az uralkodó osztályok érdekeit szolgálta, eszméinek mozgatóereje a reakció tá­mogatása volt. Manapság megállapít­hatjuk: a szocializmus véget vetett a tömegek tudatlanságának, megszün­tette az uralkodó osztály kizsákmá­nyoló helyzetét, így azt hihetnénk, hogy a szocializmusban szinte magá­tól meg kellene szűnnie a vallás min­den formájának. A marxista és a modern szociáleti­­kai irányzat bölcseleti alapjait vizs­gálva önkritikailag be kell vallanunk, nem vagyunk eléggé forradalmiak a vallásokkal szemben. Mint ahogy nem lehet egyszerre két urat szolgálni, egyszerre két széken ülni, ugyanúgy két ideológia mellett sem lehet egy­szerre hitet tenni. El kell érnünk azt az eszmei magasságot, hogy határo­zottan kijelenthessük: aki kommu­nista, egyben ateista is. A gyakorlatban olykor kissé más­ként fest ez a probléma. Szocialista társadalmunk idősebb tagjai inkább szokásból, sokszor kispolgári divatból járnak templomba. A fiatalok vallá­sossága viszont, szerintem, vitatható, csakis a családi nevelésben gyökere­zik. Ritkaság, de elgondolkoztató, ha hívő főiskolásokkal találkozik az em­ber. Hogyan kerültek a vallás kar­jaiba? Egyszerű a válasz: tudatlan­ságból! A nevelésnek, főként a szülői nevelésnek mély kihatásai vannak. Aki egyébként materialistának vallja magát, köteles kutatni és megoldani az anyag és a tudat, az anyagi és az eszményi viszonyának nehéz problé­máját. A vallással kapcsolatos eddigi fej­tegetések eléggé egyoldalúak. Meg kell állapítanunk, hogy a vallásnak van égy, még ma is nagy kihatású is materialista, természetes valami, hogy fennkölt véleménnyel van az er­kölcsi erők hatásáról. Ám látjuk azt is, hogy a materializmusnak tudomá­nyos létjogosultsága is van, s ebből kifolyólag az etikai erők sokkal ked­vezőbb színben tűnnek fel. Az ember, a dolgozók iránti tiszte­let, szeretet nemcsak az erkölcsben és a törvényekben tükröződik, hanem abban is megnyilvánul, hogy ez ál­lam sokrétűen gondoskodik a társa­dalom tagjairól, méltányos politikát folytat a gazdaságilag gyengébb, ki­szabad, ezt nem szabad. A kommu­nista erkölcs magasabb mércét jelent a dolgozónak. Egy kommunistának a tudás magaslatán állva kell feltalál­nia magát minden helyzetben, nem tarthatja magát eleve előírt elvekhez. A kommunisták egyik programfelada­ta a válásnak mint elavult valaminek a kiküszöbölése a társadalom életé­ből. Ennek több Indoka van. A vallás mindig a reakció eszköze volt, az im­perialisták előszeretettel emlegetik a vallásszabadságot, valahányszor ki­rohanásokat intéznek a szocialista or-A vallás és a kommunista erkölcs funkciója. A dolgozó egyén számára a vallás funkciója az etika, az er­kölcs kritériumát jelenti. A burzsoá társadalomban a hithez menekül az a munkás, aki az erkölcsi eszméknek teret keresve nem érvényesül. A kü­lönféle vallások erkölcsi elvei a mai haladó szellemű kornak már nem fe­lelnek meg. Az alapgondolat, amellyel az egyház még ma is féken tartja a hívőik tömegeit: a keresztény huma­nizmus. „Aki kővel dob meg. dobd vlsza kenyérrel“, „szeresd felebaráto­dat, mint tenmagadat“ elvek és pa­rancsolatok túl nemesek voltak ah­hoz, hogy a gyakorlatban be is tart­sák őket. A keresztény humanizmus tehát csak eszmény volt, utópia, mely évszázadokon át sohasem valósult meg. A kommunista Ideológia és erkölcs szintén vallja a humanizmust.. Szo­cialista államunkban ez már nem puszta fogalom, hanem valóság. Ha nálunk valaki elvben és gyakorlatban sebb államok Iránt, szolidáris az el­nyomott népekkel, anyagi és politikai támogatást nyújt a nemzeti felszaba­dító harcot vivő népeknek. Az istenhittel kapcsolatban pedig lássuk még azt a művelt embert, aki keresztény nézeteivel képtelen beillesz­kedni szocialista társadalmunkba, at­tól tartva, hogy le kell mondania val­lási meggyőződéséről és erkölcsi el­veit is fel kell adnia. A tőkés társa­dalomban az ilyen embernek rendsze­rint nincs alkalma megismerkedni a kommunista tanokkal, mert a burzsoá rendszer a kommunistákat kíméletle­nül támadja és elnyomja. Pedig néha elég volna, ha igazi kommunistákkal találkozna, s ez sorsdöntő lenne számára. A szocialista társadalom gondolko­dó s ugyanakkor hivő emberének vé­­gülis rá kell ébrednie, hogy a vallás­ban gyökerező erkölcsi nézetei nem elegendőek, ezt az erkölcsöt ugyanis Ilyen korlátok között képzeli el: ezt szagok ellen, persze elhallgatják, hogy éppen vallási akadályokkal próbálnék fékezni, lassítani a marxista-leninista tanok további térhódítását országaink­ban. Még egyszer hangoztatnunk kell, hogy a szocialista társadalom számá­ra elégtelen a valláserkölcs. Hazánkban a vallás pozíciója vi­szonylag gyenge, de nem annyira, hogy e problémákról hallgathatnánk. Társadalmunk vallásos tagjait szerin­tem a következő csoportokba sorol­hatnánk. Az elsőbe az Idősebb kor­osztály tartozik. Itt a megszokás do­minál. Tudományos érvekkel nem tu­dunk meggyőzni nagymamákat. A má­sodik csoportba a nyárspolgárok tartoznak, akik sokat adnak arra, mit beszélnek róluk, s azért járnak templomba, nehogy a szomszéd meg­szólja őket. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik szigorú vallásos családi nevelésben részesültek, tele vannak jészándékkal, jót akarnak cselekedni, de a múlttól, nevelésüktől nem tudnak szabadulni. A negyedik csoportot fiatalok alkotják. Ezekre a fiatalokra, szerintem, nem annyira a vallás, mint inkább a vadnyugat kul­tusza hat. A fiatalok szeretnek olyat tenni, ami nem mindennapi, szokatlan és tiltott. így vált egyebek között di­vattá a tagság különféle vallási szek­tákban, melyek, mint a gyakorlat igazolta, sok esetben a szocializmus elleni aknamunka melegágyai. Nálunk is előfordulnak a narkománia, a ve­szélyes kábítószer-élvezet esetei. Ez bizony nem kívánatos nyugati import. Ügy gondolom, e jelenségek egyik fő oka a gyenge szülői ellenőrzés. Meg­botránkoztató, hogy közép- és főisko­lásokat is találunk szektatagok kö­zött. Otthon és az Iskolában materia­lista szellemben nevelték őket.., Néha játékos meggondolatlanság, né­ha valamilyen megmagyarázhatatlan heves felbuzdulás ragadtatja el őket sokszor tragédiába torkolló ballépésre. Mint mondottuk tehát, a vallás- és kommunista erkölcs két ellentétes fogalom. Az utóbbi a reális valóságot tükrözi. A haladás ereje azonban még a Vatikánt is meghátrálásra kénysze­ríti: kénytelen volt törülni sok olyan évszázados dogmát, amely kirívóan ellentétbe került a valósággal. Alkal­mazkodásra azonban van még lehető­sége, mert éltető eleme, melyre tá­maszkodik, a tőkés rendszer, s amíg ez fennáll, van mire támaszkodnia a vallásnak Is. A kommunista etika szerves kap. csolatban van a szocialista rendszer­rel, a szocializmus társadalmi és gaz­dasági viszonyaival. Velük együtt fej. lődik s ez az alapja változatlan érvé­­nyénefc. JÁN M. HABROVSK?

Next

/
Thumbnails
Contents