Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-12 / 19. szám
1979. május 12. SZABAD FÖLDMŰVES 13 a köztes növények termesztése Mezőgazdasági dolgozóink manapság még nem mindenütt használják ki az öntözés adta lehetőségeket. Az életet adó öntözővizet főleg az évelő takarmánynövények, a cukorrépa, a kukorica és a zöldségfélék, részben pedig a gyümölcsfélék és a szőlő termesztése során hasznosítják. Sok helyütt a köztes növények termesztési lehetőségét sem használják ki, holott erre a feltételek adottak. A CSKP KB 13. plenáris ülésén elhangzott jelentésből kitűnt, hogy a köztes növényeket, a tarlókeverékeket a földalap 10—12 százalékán lehetne termeszteni anélkül, hogy ez károsan hatna a vetésforgóra. Szlovákiában a köztes növényeket a jelenlegi időszakban mindössze a szántóterület 1 százalékán termesztiki Viszonyaink között az őszi- és a tarlókeverékek termesztése jöhet számításba. A nyári köztes növények rövid idő (90—120 nap) leforgása alatt 30—40 tonna termést, illetve 3,5—5 tonna szárazanyagot adnak hektáronként. A köztes növények termesztésénél azonban necsak a terméshozamból és a takarmányértékből induljunk ki. Termesztésükkel például kiküszöbölhetők a vetésforgó alkalmazása okozta problémák. A köztes növények termesztésének mindemellett növényegészségügy! hatása, szerepe is van, továbbá kedvezően befolyásolják a talaj fizikai tulajdonságait és szervesanyag-tartalmát. A tarlókeverékek termesztése az öntözési lehetőségek biztosítása nélkül, különösen a melegebb vidékeken kockázatos, mert a talaj nedvességtartalma még a kedvező időjárási és csapadékviszonyok esetén is csak a gyenge-közepes terméshozam elérésére elegendő. Szlovákia déli járásaiban ezért a tarlókeverékek termesztését öntözési lehetőségek hiányában nem tanácsoljuk. Viszonyaink között a korai őszi fagyok a gabonafélék betakarításának megkezdése utáni 90—100. napon jelentkeznek. Ez az időszak általában elegendőnek bizonyul egy megfelelő termés elérésére. Ha a takarmánynövény minőségéből indulunk ki, akkor ez az Időszak a zöldtakarmányo. zásra termelt hüvelyesek termesztésére a legmegfelelőbb. E növények kezdeti növekedése, fejlődése azonban lassú, s gyakran még a vetőmaghiány, illetve ennek magas ára is problémákat okozhat. Az egyéves alávetéseket (főleg gabonafélékbe) a gyakorlatban szintén nem alkalmazzák, s a fejlődés Is azt mutatja, hogy erre még a jövőben sem számíthatunk. Szlovákia legmelegebb vidékein eddig a tarlókeverékek vetésére a napraforgót, a kukoricát vagy ezek keverékét használták. Mindkét említett növényi kultúra — főleg az időjárási viszontagságokból eredően — váltakozó terméshozamot adott, elsősorban azért, mert érzékenyek az alacsony hőmérsékletre, s a növényzetet a korai őszi fagyok rendszerint károsítják. Távlatilag a káposztafélék családjába tartozó fajták igénybevételével számolhatunk. Ezek előnye a nagy szaporítási együtthatóban rejlik, mert az egy hektár területről nyert vető magmennyiség százötven-kétszáz hektár bevetésére elegendő. A vetőmagtermelés önköltsége ötven-száz korona hektáronként. A káposztafélék mindemellett ellenállóbbak az alacsony hőmérséklettel szemben és a tartósabb (—6 C- fo) fagyok beálltáig begyűjthetők. Ezzel a zöld futószalag novemberig történő meghosszabbítására is lehetőség nyílik. Azon felül, hogy biztos termést adnak, a parcellán nagy menynylségű könnyen szétbomló részeket és gyökereket hagynak. Az NDK-ban végzett többéves kísérletek során az őszi repce és más káposztaféle igénybevétele jó hatással volt a talaj szárazanyag-tartalmára és az ezt követő növényi kultúra terméshozamának növekedésére. Például a tarlókeverékként termesztett őszi repce után a burgonya 7, a kukorica pedig 15 százalékkal adott nagyobb terméshozamot hektáronként, mint a tiszta kultúrában termesztett növények. A káposztafélék közül elsősorban az őszi és a tavaszi repce, a tarlőrépa, a mustár és az ezek keresztezéséből származó hibridek vethetők. Az utóbbi években külföldön a hibridek előállítására különféle kultivátorokat használnak. Takarmányozási célokra többek között az Akela, a Petranova, és a Perko PVH hibridet nemesítették ki. Ezeket például a két Németországban a szántóterület 18 százalékán termesztik. Lengyelországban szintén jelentős területet foglalnak el. A Felső-Csallóköz feltételei közepette a Bratislava! öntözőgazdálkodási Kutató Intézet az 1976—78-as évek során végzett kísérletek alapján értékelte néhány káposztaféle termőképességét, s összehasonlította őket a hagyományosan termesztett tarlókeve rékekkel. Az őszi búza betakarítása után a területre HCE—250-es kukori cahibridet (hektáronként 135 kiló vetőmag), a VNI1MK—6540-es napraforgófajtát (30 kg/ha), az Akela őszi repcefajtát (10—14 kg/ha), a Perko PVH-t (10—14 kg/ha) és a Folia ta karmánykel-fajtát (4,5 kg/ha) vetetjük. A növényzet részére elegendő csapadékmennyiséget, talajnedvességet biztosítottunk. Ezt meg is hálálták, mert gyorsan növekedtek, de a csíralevelek fejlődésekor a kártevők ellen az Elocrone 50 WP és a Metation E 50 készítménnyel kellett védekezni. Később, augusztus elején pedig a poloskaszagú repcedarázs is rohamosan elszaporodott. A két-négy valódi levél fejlődési állapotban célszerű fejtrágyázni. A növényzet a tenyészídő végéig más beavatkozást már nem igényelt. A Most pri Bratislave-l kísérleti telepen elért terméshozamok (t/ha-ban): Növényfajta öntözetlen terület Öntözött terület Fejtrágyázás kg/ha 80 160 80 160 Kukorica 2,53 2,47 4,39 4,58 Napraforgó 1,78 . 1,74 3,25 4,19 őszi repce 3,14 3,42 5,15 5,95 Perko PVH 1,51 1,88 4,39 4,65 Takarmánykel 1,58 1,72 3,30 4,20 Átlagosan. 2,11 2,25 4,08 4,71 Az elért eredményekből elsősorban arra következtethetünk, hogy az öntözött területekről 93—109 százalékkal nagyobb termést takarítottunk be. Megmutatkozott azonban az is, hogy a nagyobb adagú fejtrágyázás (160 kg/ha) a kisebb adaggal (80 kg/ha) szemben mindössze 15,4 százalékkal fokozta a terméshozamot. Az eredményekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az öntözés sokkal jobban befolyásolta a terméshozam alakulását, mint a nagyobb adagú fejtrágyázás. Már az 1976—77-es években is bizonyított az Akela és a Perko PVH, nagy terméshozamot adtak hektáronként. Ezért tavaly — a szükséges ve:, tőmag biztosítása után — a kísérleteket üzemi feltételek közepette folytattuk a nyugat-szlovákiai kerületben. A rendkívül száraz időjárásra való tekintettel — július húszadikától október végéig mindössze 80 mm csapadék hullott — két-négy adagban 1350, a Most pri Bratislave-i kísérleti telepen pedig öt adagban 2250 köbméter öntözővizet juttattunk ki a talajra hektáronként. Az említett számadatok is bizonyítják, hogy az Üzemi feltételek között végzett kísérletek során a tarlókeverékek vízellátása nem volt megfelelő. Ezért az elért eredmények kisebbek voltak, s a növényzet bizonyos részét zöldtrágyaként beszántották. A tarlókeverékek terméshozamai (t/ha-ban) öntözéses feltételek közepette: M ezőgazdasági üzem Elővetemény Fajta Terület ha Terméshozam Az- Ostrovi Efsz őszi búza Perko 15 9,03 — Akela 18 8,03 A Salai Efsz őszi búza Perko 5 20,00 A Tesedikovói Efsz zöldborsó Akela 2,5 28,70 — Perko 5,5 30,65 A Soporftal Efsz tavaszi árpa Perko 15 7,00 A Hubicei ÄG őszi búza Perko 6 13,00 A Mierovói Efsz őszi búza őszi búza Akela Perko 13, 19 10,00 20,00 A Perko PVH a Salai szövetkezetben 20 tonna termést adott hektáronként. Fotó: Veneni A termés begyűjtésének időpontjából arra következtettünk, hogy a káposztaféléket, mint tarlókeverékeket november húszadikáig lehet betakarítani zöldtakarmányként A Perko betakarítása után a tarlót a mezőgazdasági üzemekben meghagyták, hogy az áttelel és után — kora tavasszal — még egy termést takaríthassanak be. A kísérleteket sajnos nem tudtuk teljes mértékben befejezni, mert az erős fagyok beálltakor néhány helyen a Perko kifagyott, máshol a növényzet 60—75 százalékban átvészelte a fagyokat. Az egy évvel korábban végzett — tájékoztató jellegű — kísérleteink során a Perko április tizedikén 18,7, május másodikén pedig 78,6 tonna zöldanyagot adott hektáronként. Ing. Michal Veneni, CSc. Ing. Michal Axamit A tartalékok feltárására törekszenek Ha sikeresen teljesíteni akarjuk az élelmezési feladatainkat, akkor a legnagyobb fontosságot a szarvasmarha-tenyésztésnek kell tulajdonítanunk. Komplexen kell fejleszteni az állattenyésztést, beleértve a tehenészetet Is. Ugyanis ebben az ágazatban van a legtöbb kiaknázható tartalékunk. A tartalékokat figyelembe véve Szlovákiában 1985-ig a tehenenkénti évi tejhozamot háromezerháromszáz literre kell növelni. A feladat teljesítése érdekében szükséges az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti megfelelő arány kialakítása, s a feladatok teljesítéséhez kell igazítani a takarmányprograműt is. Mit tettek és tesznek ennek érdekében a Veiké Ulany-i (NagyfB- démes) Béke Efsx vezetői és dolgozói? Az elmúlt időszak eredményeit elemezve megállapíthatjuk, hog) az utóbbi években lemaradás észlelhető a szövetkezet állattenyésztésében. A lemaradás külső és belső okokra vezethető vissza. A párt- és kormányrendelet fejlesztési határozatait figyelembe véve, megtették a szükséges intézkedéseket, amelyek szerint nemcsak fokozzák a termelés ütemét, hanem olcsóbbá is teszik a termelést. Ehhez azonban megfelelő mennyiségű takarmányra, korszerű istállókra, új technológia bevezetésére és jó törzsállományra van szükség, olyan alapanyagra, amelyből egészséges, jó haszontulajdonságokkal rendelkező egyedeket nyernek. Csakis így bővíthetik a törzsállományt, fokozhatják a tejtermelést. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében, a tejtermelési eredmények javításában elért eredmények jórészt a szakszerű fajtamegválasztásté! és haszonkeresztezéstől függenek. Fotó: —dek Beszélgető partnereink: Boór István főállattenyésztő, Gleraba Mihály szövetkezeti elnök és Czadro Károly üzemgazdász ismertették a jelenlegi helyzetet s vázolták azokat a feladatokat, amelyeket a közeljövőben teljesíteniük kell. Nyíltan és őszintén elmondták, hogy a múlt évi tejeladási tervet nem teljesítették, tehát sok még a tennivaló a szakosítás és összpontosítás, a hasznosság, az állatsürűség, a takarmányozás ás a munkaszervezés terén. A helyzet javulása érdekében nagyobb mérvű beruházásokat valósítanak meg. A sládkovičovói (Diószeg) részlegen az állattartó épü leteket hízómarhák tartására, Illetve tenyésztésre alakították át. A jelkai (jóka) részlegre a növendékállatok kerültek. A tehenek összpontosítása egyelőre még nem megoldott, de már folyamatban van egy új tehénistállő építése. Ha ez elkészül, akkor az állattenyésztés szakosítását megoldják ebben a gazdaságban. A szakemberek arról is tájékoztattak, hogy jelenleg a szarvasmarha-állomány 3200 darab, ebből 1244 darab a fejőstehén. A létszám a múlt évhez viszonyítva növekedett, de a tervezett létszámnövekedést nem érték el, mert az utánpótlás nem volt kielégítő. A törzsállományt keresztezésből származó egyedek adják, de mivel takarmánygondokkal küzdenek, a jó haszontulajdonságokkal rendelkező egyedek nincsenek megfelelő kondícióban. XXX — A szarvasmarha a tömegtakarmányok és a növénytermesztés melléktermékeinek legnagyobb fogyasztója. A magas tejhasznosság eléréséhez, a gazdaságos tejtermeléshez megfelelő mennyiségű takarmány szükséges. Mit tesznek ennek megalapozása érdekében? — Hogy gondjaink megszűnjenek, igyekszünk minél több tömegtakarmányt termeszteni — válaszolt Czadro elvtárs. — Véleményem szerint lemaradásunk abból származik, hogy a szántóterülethez viszonyítva az állatsürűség nagyobb volt a járási átlagnál. Szántóink lelentős részének termőképessége nem a legmegfelelőbb. Sok a kavics, a homok és a laza talaj. A termesztett takarmánynövényekei nem tudtuk kellőképpen öntözni, így gyenge terméshozamot értünk el. Ezért, különösen a télvégi időszakban, takarmánygondjaink voltak. Minden hiányosságot számba vettünk, s úgy fogtunk hozzá a takarmánytermesztéshez, hogy az idén már ne legyenek hasonló gondjaink. Idén a szántóterület 23,4 százalékán, azaz 827 hektáron, termesztünk takarmányokat. Ez a terület kétszerese a tavalyinak. Ezenkívül változást eszközöltünk a takarmánytermelés összetételében is. A vetésnél a talaj minőségét is figyelembe vettük. Az évelő takarmányok közül főképpen lucernát termesztünk, részben tiszta kultúrában. A tiszta kultúrában vetett lucerna nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezér a jövőben zabbal vagy hüvelyesek alávetésével termesztjük. A mi természeti adottságaink mellett jól termeszthetők a tarlókeverékek. Tavaly megkezdtük a fükeverékek termesztését is. A kritikus időszakban az állatok napi tejelékenysége nem csökkent. Feltételezzük, hogy a tavaszi és a nyári időszakban sem fog csökkenni. Bízunk abban, hogy behozzuk a lemaradást. Első negyedévi tejeladási tervünket nem sikerült teljesíteni. A tervezett 737 ezer liter tej helyett csak 675 ezer litert adtunk el, de a tavalyi első negyedévhez viszonyítva ez már Javulást jelent. A nagyfödémesi szövetkezet vezetői a tapasztalatok hasznosításával, a tartalékok feltárásával igyekeznek több és jobb minőségű tejet termelni. Tervüket egyelőre még nem sikerült teljesíteni, de a feltételek adottak ahhoz, hogy az első negyedévi lemaradást behozzák. Az eladott tej minősége nyolcvanöt százalékban első osztályú volt, s így a tej literjéért 2 korona 55 fillért kaptak a galántai tejüzemtől. Tejtermelésük még így is ráfizetéses. A gazdaságos tejtermeléshez meg kell teremteniök a jó minőségű takarmányalapot. NAGY TERÉZ
