Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-12 / 19. szám

\ SZABAD FÖLDMŰVES 1979. május 12. # VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VAD ASZ AT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф Nemcsak lövik, védik, szaporítják is a vadállományt Népgazdaságunk évről évre jelentős mennyiségű valutához jut az élővad és a konzervált vadhús külföldre szállításával. Ehhez jön még a tőkés országok vendégvadászai által fizetett valuta, mohó vadászszenvedélyük ki­elégítése ellenértékeként. Az pedig külön említendő, hogy az ország vadállománya szintén nagy szerepet játszik a természet biológiai egyensúlyának megtartásában. A példás vadászegyesületek ezért nemcsak lövik, hanem védik, szapo­rítják is a vadállományt. Tisztelet­becsület az ilyen egyesületek nimród­­jainak! A galántai járásban több ilyen egyesületet találunk, köztük a Slád­kovičovou (Diószeg), az élen Mag­nus Ottó mérnökkel, az egyesület elnökével. Megragadva a lehetőséget, afelől érdeklődtünk tőle, mit tettek az el­múlt évben azért, hogy ne csak a lövési, az élővadbefogási és vadhús­eladási tervüket teljesítsék, hanem... — Mire gondol? Talán az idei vad­számlálások tapasztalataira kiváncsi? — A vadszámlálás hozzávetőleges képet nyújt arról, vajon helyesen, avagy helytelenül gazdálkodtak a vadállománnyal. Mindjárt elöljáróban azt is tudsi kell, hogy mekkora az egyesülethez tartozó vadászterület. Ez 2735 hektár­nyi. Az egyesületnek 41 tagja, 6 tag­jelöltje, s 3 vendégtagja van. >— Ami a nyúl-törzsállományt illeti, ez 940 darabos a tervelőirányzat sze­rint; viszont az április elsejei vad­számlálás alapján 1005 darabos volt. Ez kedvező állapot. Özekből a törzs­­álnlmány 53 darab, itt is ennél több, vagyis 62 darabot számláltunk össze. A legkedvezőbb helyzet a fácánoknál mutatkozik: a 380-as törzsállomány ellenében 1200 darabot tartunk nyil­ván. — Mi ennek a fölöttébb kedvező helyzetnek az oka, magyarázata? — Legfőképp az, hogy a vadgondo­zásban és vadszaporításban, valamint a védelmet illetően nagyon céltudatos tevékenységet folytatunk. Például hu­szonegy fácánetetőt, hat szénaetetőt láttunk el rendszeresen vadeleséggel, ezenkívül sótartókat helyeztünk szét a revírben. Ezeket idejében fertőtle­nítettük. A céltudatos vadgnnduzáson kívül a mesterséges szaporításra is gondoltunk: tavaly például 2800 .fá­cántojást gyűjtöttünk össze s keltet­tünk ki, kotlós tyúkok segítségével. Kevés tapasztalattal rendelkeztünk, így megközelítőleg csak mintegy fél­ezer fácánjércét sikerült felnevel­nünk s szabadon bocsátanunk. Már ez is eredmény, amivel termé­szetesen egyáltalán nem elégedettek. Ezért keltetőgépet vásároltak. S a fácántnjások összegyűjtésére, kelteté­sére, a fácáncsibék gondozására a tavalyitól is nagyobb gondot fordíta­nak. A feladatokat máris elosztották, valamennyi vadász tudja teendőjét. — Hogy sikerült az élővadbefogás? — Nagyon jól! Fácánból kétszáz­harmincat, nyúlból négyszázötvenet fogtunk, s továbbítottuk a járásunk­ban levő állomásnak, amely gondos­kodott a tőkés országokba szállítás­ról. — Még egy lényeges kérdés: mi­lyen eredménnyel irtották a vadállo­mány különféle kártevőit? —Az elmúlt évben lelőttünk 14 ró­kát, 65 macskát, 41 kóbor kutyát, 37 menyétet, 2 nyestet, 17 szarkát, 27 mátyásmadarat és 520 varjút. Ez utóbbiból tíz darabot kellett egy-egy vadásznak lelőnie, amiért 5(1 korona jutalmat kapott. Summa-summárum, a számok kéz­­ják, hogy a vadászegyesület jó mun­­zelfoghatóan bizonyítanak. Bizonyít­­kát végzett. Nemcsak lőtte, de védel­mezte, szaporította, gondozta is a vadállományt. Remélhető, hogy az idén is ezt teszi — még eredménye-A murányi fennsík erdeiben lőtt medve. (A szerző felvétele) Aktív nimródok Aktív és eredményes munkát fejt ki a svodíni (Sző­­gyén) vadásztársaság. Nothard Vilmos, a szervezet elnöke elmondotta, hogy a társaság munkája gondosan előkészített tervek alap­ján valósul meg. A múltban vadgondozáson és kilövésen kívül nagy figyelmet fordítottak a tagfelvételre is. A társaság huszonhat vadászt tart nyilván. A múlt évben kifejtett jó munkájukat bizonyítja, hogy mintegy 1640 kilogramm vadhúst értékesítettek: a szar­vas, őz, vaddisznó, nyúl és fácán lövésével. A vadgondozásra is fokozott figyelmet fordítottak, amit az apróvadak állományának csökkenése is meg­követelt. Állomány-csökkenés főleg a nyulaknál volt észlelhető. A jövőben több száz darab nyulat telepíte­nek a mintegy 3600 hektáros területükre, hogy vérfris­sítéssel is hozzájáruljanak a vadállomány gyarapításá­hoz. Az elmúlt év legsikeresebb vadászai közé Csemesz Béla, Reidl János, Fazekas János és Nothard Vilmos tar­tozik, akiknek kedvezett a vadász szerencse is. Közülük Reidl János és Csemesz Béla ezüstérmes szarvastrófea tulajdonosa. Hinczellér László A medveállomány A GALANTAI (GALÄNTA) járás vadászai országos ** viszonylatban is a legjobb eredményeket érik el az élővad befogásában. A közelmúltban köszönő levelet kapott a vadászok szövetségének járási bizottsága a Szlovákiai Vadászok Szövetsége Központi Bizottságától. Ebben a központi bizottság köszönetét fejezte ki a galántai járás vadá­szainak a vadbefogás terén elért eredményeikért, me-Élenjárók lyekkel aktivan hozzájárultak más járások vadállomá-1 nyának a bővítéséhez, vérfrissítéséhez, illetve az export­feladatok teljesítéséhez. A tervezett feladatokat a galántai járás vadászai túl­teljesítették. A tizenháromezer darab élőnyúl helyett tizenkilencezerhatvanhat darabot értékesítettek a salai (Vágsellye) és modrankai gyűjtőállomásokon. Hétszáz­­tizenkét darabbal túlteljesítették a fácánfogási tervüket is; összesen háromezerhétszáztizenkét fácánt értékesí­tettek. Ezeknek egy hányada hazánkban maradt, de Olaszországba és Franciaországba is jutott belőlük. Krajcsovics Ferdinánd HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Halak és halászok A Szlovákiai Halászok Szövet­sége žilinai (Zsolna) központ­jának egyik kirendeltsége Klú­­čovecen (Kulcsod) található. A több hektáron elterülő telep épített medencéiben ötvenezer pisztráng cikázik a naponta többször cserélődő vízben. A telep vezetője, Szűcs István elmondotta, hogy a múlt év szeptemberében kezdték az amerikai szivárványos piszt­ráng .— kedlubs fajta — áru­­hallá nevelését. A pisztrángok halászatát júniusban kezdik meg, amikor elérik a huszonöt­harminc dekagrammos súlyt. A pisztráng-ikrákat előnevelő he­lyiségben, ideiglenesen üzemelő berendezésekkel kezelve növe­lik, végül beteszik a nyílt víz­medencékbe. A telepen dolgo­zók munkáját jellemzi, hogy egy dolgozóra nagy érték jut. Értékes hal a pisztráng. A szakértők rangsorolása szerint a lazac áll az első helyen. Ez a halak királya. Ezután követ­kezik az angolna és a piszt­ráng. Hazánkban és Európa nagy részén azonban a lazac többnyire csak konzervdoboz­ban jut el a vásárlóhoz, az an­golna is leginkább feldolgozva, füstölve. A pisztráng viszont élve is szállítható nagyobb tá­volságra. X X Gondos munkát, s nem keve­sebb szakértelmet kíván a me­dencében — mesterséges körül­mények között — tartott piszt­ráng nevelése. Az állomány ál­landó vízcserét, s gondos ta­karmányozást kíván. A telep halászainak tevékenysége azon­ban nem csupán a pisztrángra korlátozódik. A Duna Bratisla­­vától Štúrovôíg (Párkány) ter­jedő szakasza, valamint a holt­ágak lehalászása is az ő dol­guk. X X Ottjártunkkor fújt a szél — a rádió óránkénti hatvan kilo­méteresre taksálta a szél sebes­ségét —, a hőmérő higanyszála sem emelkedett nyolc foknál magasabbra. A kulcsodi halá­szok: Szombathelyi Imre, Fe­kete Mihály és Kovács János ezen a napon nem szálltak víz­re. A háromtagú kollektíva — régen Csilizközben halászbo­kornak nevezték —, fedett he­lyen, a kerítőhálók javításával í— foltozásával — foglalkozott. Velük beszélgetve azonban meggyőződhettünk arról, hogy számukra az igazi munkát .csak a vizek világa biztosítja. Élnek is a lehetőséggel. Miért, és hogyan felejtették volna el a mesterség szeretetét, hiszen munkájuk alíg-alig változott valamit az idők folyamán. A vízi ember dolga régen sem volt könnyű, napjainkban sem az. — A derékig érő gumicsizma — régen a somorjai csizmadiák bőrből készítették — és a vé­dőruha kibírja a vizet. Nem ázunk át — hárítja el az aggó­dó szavakat Fekete Mihály, a munkacsapat vezetője, aki ides­tova negyven éve űzi mestersé­gét. — Itt télen a kesztyű sem segít, — kapcsolódik a beszél­getésbe Szombathelyi Imre és Kovács János. Néha az ember könyökig turkál a fagyos víz­ben. A betegség mégis elkerül bennünket. — S a nátha, a megfázás? — Számunkra ismeretlen! — felelnek szinte egyszerre. X X Az arcuk piros, a kezük gyors, ügyes. Megfontolt moz­dulatokkal foltozzák a hálón keletkezett réseket. A függő háló szinte magától kínálja a következő kérdést. — Vajon sok-e benne a hal, ha vízbe merítik. — Szebb időket is megér­tünk ... A zsákmány alakulása a halászszerencsétől is függ. — A Fortuna mikor mosoly­gott magukra utoljára? A furcsa kérdést követően rövid ideig kérdően tekintenek rám, aztán megértik. — Márciusban ... Kerítőháló­val hatvankét mázsa dévért fogtunk. „Forrt“ a hal, de az igazi, a kapitális példány hiányzott közülük. A halászál­mok igazi hala utoljára az öt­venes évek elején tévedt háló­jukba. Azóta is a „bajuszos szörny“, a nyolcvanhét kilo­grammos harcsa beszédünk fő témája. X X Búcsúzáskor tekintetem még­­egyszer a medencék felé, majd a Dunát kordába szorító tölté­sek irányába tévedt. Emlékezetemben önkéntelenül a régi csallóközi halászok me­séje idéződött. „Szent Péter — a halászok védőszentje — egyszer megkér­dezte: elégedettek-e azzal, aho­gyan az Úr a Dunát megterem­tette. Nemigen uram —■ vála­szolták a halászok —, mert az kéne, hogy az egyik fele lefelé, a másik meg fölfelé folyjon.“ így szólt a mese. A kulcsodi halászok ettől függetlenül az­óta is eveznek: amíg az erejük­ből telik. CSIBA LÄSZLÖ Próbaüzem az ideiglenes keltetőben. Az öreg halász: Fekete Mihály. Fotó: Szűcs István Egy konferencia margójára A konferencia A Szlovákiai Horgászok Szö­vetségének GALANTAI(GALÄN­­TA) négy alapszervezete a kö­zelmúltban tartotta járási kon­ferenciáját. A konferencián Ondrej Budai, a Szlová­kiai Horgászok Szövetsége Köz­ponti Bizottságának titkára, va­lamint Geczö Béla, a nyu­gat-szlovákiai kerület titkára is megjelent. Molnár János, a helyi szervezet elnöke beszámolójá­ban ismertette a múlt év ered­ményeit. A jelenlevőket tájékoz­tatta a városi szervezet jelen­tőségéről, s a helyi szervezetek tevékenységéről. Az eredmények értékelésekor kiemelte a taglétszám növeke­dését. Ürömmel nyugtázta, hogy egyre több úttörő és nő vesz részt a szervezeti életben. A szervezet tagjai tavaly ki­váló eredményeket értek el a vizek halasításában: százhúsz résztvevői. mázsa pontyot, százezer csukát, tízezer pisztrángot, kétszázötven darab amúrivadékot helyeztek szét halastavaikba. A Sárd víz­területen hatvankét mázsa pon­tyot tenyésztettek. A szorgalmas munka eredmé­nyeként a szervezet tagjai gaz­dag zsákmánnyal dicsekedhet­nek: személyenként 28,49 kg halat fogtak, ami azt jelenti, hogy 6,2 kg-mal többet, mint öt évvel ezelőtt. A szervezet elnöke arról is beszélt, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a fiatal horgá­szok nevelésének. Minden év­ben megrendezik az úttörők horgászversenyét. Ebben az év­ben egy körzeti horgászveise­­nyen is részt vesznek a fiatal versenyzők. A seneci (Szene), a Dunajská Streda-i (Dunaszer­­dahely) és a salai (Vágsellye) úttörőkkel versenyeznek majd. Krajcsovics Ferdinánd Szlovákiában a gondos vadvédelemnek köszönhe­tően a műit évi vadász­idényben harmincöt medve került terítékre. Az idei vadszámlálás négyszázhatvan medvét álla­pított meg. A kilövés terve­zésénél az évi szaporulatot veszik alapul. A szaporulat továbbra is kedvező. Gya­korlatilag elérte a megen­gedett állomány létszámá­nak felső határát, így a ha­zai vadászok is részesei le­hetnek az értékes vad vadá­szatának, amely nem min­dennapi vadászélményt ígér. Az idén az Erdő- és Víz­­gnzdál kodásügyi Miniszté­rium — a Kulturális Minisz­térium jóváhagyásával — további harmincegy medve lelövését engedélyezte. Az elosztás a következő: az Észak-szlovákiai Állami Erdők žllinai (Zsolna) vál­lalati igazgatóságának er­deiben tizenhét, a Banská Bystrica-i (Besztercebánya) vállalati igazgatóság erdei­ben pedig tizennégy medve kerül terítékre. A medvék lövését főleg azokban a körzetekben en­gedélyezték, ahol tavaly na­gyobb károkat okoztak a juh és szarvasmarha állo­mányban és a méhesekben. A Vysoké és Nízke Tatry­­ban, a Strážovské vrchyben és a Slovenské Rudohorie­­ban tartják meg a medvék vadászatát húsz külföldi és tizenegy hazai vadász rész­vételével. J. M. H.

Next

/
Thumbnails
Contents