Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-12 / 19. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. május 12. Az a bizonyos hídszerep, avagy Többet ésszel, mint erővel! Szocialista mezőgazdaságunkban, s azon belül legfőképp a szövetkezetekben, az újító- és ésszerűsítő mozgalom jóformán még csak „gyermekcipőben“ jár. Kevés figyelmet fordítanak a kibontakoztatására nemcsak a szövetkezetekben — tisztelet a kivételnek! —, hanem még járási, kerületi szinten is. Márpedig rendkívül nagy e mozgalom emberformáló ereje, hiszen cselekvő-alkotó gondolkozásra késztet nemcsak egyéneket, hanem egész munkaközösségeket — meghonosítva a kollektív gondolkodást, szellemi erőkifejtést. Népgazdasági, sőt társadalmi jelentősége is kézenfekvő. Az e mozgalomhoz tartozók szellemi erőforrásokat aknázhatnak ki, formálhatnak termelőerővé, s állíthatnak a gazdaságvezetés tökéletesítésének szolgálatába. S ami úgyszintén nagyon lényeges, ez a nemes mozgalom a híd szerepét töltheti be, más szóval, elszakíthatatlan, erős kapocs lehet a tudomány és a termelés között. De nézzünk meg egy ilyen brigádot, mondjuk a Vlőanyi (Vágfarkasd) HALADÄS Efsz-ét, amely 40 tagú és aránylag sikeresen tevékenykedik. Vezetője Mészáros Győző mérnök. A brigád újítási bizottságának elnöki tisztét pedig Szeles László mérnök tölti be közmegelégedéssel. A brigádvezetőtől mindenekelőtt az tránt érdeklődtünk, milyen szakirányú ez a komplex brigád, s mi a legfőbb célja, küldetése. — Brigádunk növénytermesztési szakirányú. A legfőbb figyelmünket a kukoricatermesztési és betakarítási technológiák tökéletesítésére és továbbfejlesztésére fordítjuk. Ez a brigád a fiatalok kezdeményezésére 1976-ban létesült. Ugyanis a brigádtagoknak több mint a fele az ifjabb nemzedékhez tartozik. Termelési és politikai célt tűztünk magunk elé. — Szíveskedne körülhatárolni, megvilágítani termelési céljukat? — Tudja, nagy területen, összesen 1870 hektáron termesztünk kukoricát. Brigádunk célul tűzte ki, hogy a szövetkezet kukoricatermesztési hozamtervét évről évre néhány mázsával túlteljesíti. Például az idei terv 56 mázsás hozamátlagot irányoz elő, ha ezt négy mázsával túlteljesítjük, akkor a 6444 hektáros szövetkezetünk 748 tonna terméstöbblethez jut, melynek pénzértéké meghaladja az egymillió koronát. Ugye, ez nem éppen csekélység? Jóljár közös gazdaságunk, a ugyanakkor a népgazdaság is. Nem csupán figyelemre méltó, hanem dicséretes is énnek a brigádnak az a törekvése, hogy 400 hektárnyi területről csúcstermést takarít be, vagyis eléri a 80 mázsás hozamátlagot. Ezáltal további, közel tízezer mázsa kukorica terméstöbbletre van kilátás, aminek a pénzértéke, erősen megközelíti a másfélmillió koronát. — És a politikai célkitűzésük? Erről is elmondana egyet-mást? — Brigádunk ez évi politikai jellegű programjából elmondhatok egynéhány dolgot. Célunk: a jól szervezett és irányított brigádélet, az elvtársi segítőkészség, a jó közösségi szellem kialakítása, a brigád másutt is alkalmazható tapasztalatainak népszerűsítése a sajtó által. Ezen kívül tanulmányi célból közösen megtekintjük a nitrai AGROKOMPLEX ’79 kiállítást. Úttörőket hívunk meg körünkbe, hogy ismerkedhessenek az új mezőgazdasági technikával, hozzájárulva ezzel a mezőgazdasági pálya megkedveltetéséhez. Brigádunk valamennyi tagja, műszakiak és gépkezelők, bekapcsolódnak a SZISZ üzemi szervezete által kezdeményezett Egy szem gabona se vesszen kárba! című mozgalomba. Öt újítási javaslatot nyújtunk be. Tiz önkéntes véradományozót toborzunk. Az ésszerűsítési-újítási programtervünket negyedévenként ellenőrizzük, mit váltottunk valóra belőle, s mi vár még megoldásra ... Talán elég is, a felsoroltakból már kirajzolódhat a kép ... Arra a kérdésre, miként realizálódik az a-bizonyos hídszerep a tudomány és a gyakorlat között, Mészáros Győző brigádvezető tömören így válaszolt: — A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékével, s közvetlenül Očkay Štefan tanszékvezetővel nagyon jó az együttműködésünk. Tőlük módszertani segítséget kapunk. A Trnavai Kukoricatermesztési Kutató Intézettel hasonlóképp eredményes az együttműködés. A nagyon értékes és hasznos tudományos ismereteket igyekssünk a gyakorlatban érvényesíteni. A közelmúltban például személyesen is eljöttek közénk a főiskola és a kutatóintézet szakemberei, akiktől sokat tanulhattunk, a brigádunk által rendezett új technika napja keretében. Ügy hisszük, az ilyen kapcsolat valóban gyümölcsöző lehet, a hídszerep jól érvényesülhet. Miután a komplex brigádnak saját újítási bizottsága van, elbeszélgettünk annak elnökével, Szeles László mérnökkel, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre. — Az újításokat! ésszerűsítéseket illetően, milyen eredményt tudtak felmutatni a múlt évben? — Talán nem tűnik szerénytelenségnek, tavaly eredményes munkát végeztünk. Az újítási bizottságunk által a járás illetékes szervéhez benyújtott 26 újítási javaslatból már a múlt évben 23-at elfogadtak, az idén további kettőt tartottak gyakorlati kivitelezésre érettnek. Csupán egy javaslatunkat utasítottak el. Ezzel a teljesítménnyel nagyon elégedettek lehetünk. Természetesen, arra is kiváncsiak voltunk, mit hoz ez a 25 újítás egyetlen év alatt a közös gazdaságnak. Az újítási bizottság elnökét nem érte váratlanul a kérdés: hamarjában kimutatta, hogy 274 ezer koronával gazdagodik ilyképpen a szövetkezet, egyetlen év leforgása alatt. Miben látja Szeles mérnök a legfőbb célt? — A kukorica termesztésével nincs különösebb baj, sem a termés szárításával, hiszen a magyar, valamint a hazai terményszárítóink győzik a munkát. A kukoricaszár betakarítása és a szántás minél előbbi elvégzése okoz problémát. Ezen törjük a fejünket, miként oldjuk meg. — A múlt évek legértékesebb újításai közül megnevezne néhányat? — Szívesen. A fóliás termesztés keretében sikerült az öntözést olyanynyira ésszerűsíteni, erre jól megfelelő berendezést szerkeszteni, hogy azt tizenkét munkaerő helyett mindössze kettő elvégezheti. A fólia vázra való felhúzását is sikerült az előzőnél hatékonyabb módon megoldani. Továbbá speciális ekét szerkesztettünk a fólia földhöz rögzítésére. Míg az utóbbi, Jágrik Károly újítása, az előbbiek Perecz Károlyé, és kollektívájáé. Kivitelezők: Pál, Pintér és Jágrik. ők azok, akik a Többet ésszel, mint erővel! jelszót a gyakorlatban is igyekeznek valóra váltani. Eredményesen. Egy szó, mint száz: az újítás, az ésszerűsítés nagyon is kifizetődhet. A mezőgazdaságban is ezer mód, lehetőség kelleti-kínálja magát a tökéletesítésre, az újításra, csak valahogy az emberek nem veszik észre. Persze, ezt kézlegyintéssel nem lehet elintézni. Ehhez ízig-vérig olyan emberek kellenek, akik a mezőgazdasági üzem, a szövetkezet gondját-baját a magukénak tartják, s legjobb tudásukat, találékonyságukat, ötletgazdaságukat vetik be a cél elérése érdekében. Tudásuk így válik termelőerővé, ezáltal előbbre segítve a fejlődést. Zárszóul: amióta , a vágfarkasdi komplex brigád létezik, a kukorica hektárhozam-átlaga (közel másfélezer hektárról lévén szó!) 28,1 mázsáról 54 mázsára növekedett. Ügy hisszük, ehhez nem szükséges bővebb magyarázat. Remélhető, hogy a 40 tagú brigád a továbbiakban is ilyen célratörően és eredményesen tevékenykedik, s a kényesnek, bonyolultnak tűnő problémákat is sikerül sorra megoldaniuk. N. KOVÁCS ISTVÁN JOGI VÁLASZ Ki örököl majd? „Kisalföld" jeligére egyik idősebb olvasónk kérdi ki örökli majd két fiú gyermeke közül a beltelekben levő 40 ár nagyságú telkét (valószínűleg ezen áll a ház is). Az idősebb fiú azt állítja, hogy ezt a telket ö örökli és nem a két testvér egyenlő arányban. Polgári törvénykönyvünk 473. paragrafusa értelmében a szülő után a gyermekei egyenlő arányban örökölnek (ha túlélő házastárs is lenne, akkor ez a gyermekekkel együtt egyenlő arányban örökölne, ha nem utasítaná el az örökséget.) Feltételezem, hogy az Ön által említett beltelek már meglevő vagy kiszemelt házhely és így nagyon valószínű, hogy az egész telket a két testvér egyenlő fele-fele arányban örökölné. (Az öröklés után a telket szétmérethetnék geometriai ^ vázrajz alapján külön szerződés megkötésével, amelyet az állami jegysrőségnek kell bejegyeznie). Egyébként a külteleknek számító és feltehetően az efsz-ben társított mezőgazdasági ingatlant illetően az állami jegyzőségi eljárásról szóló törvény 40. paragrafusa alapján a hagyatékot letárgyaló állami jegyző a hnb-vel megegyezve — esetleg ha az egyezség nem jönne létre saját határozata alapján — az örökösök közül annak juttatja, akinél az ilyen földingatlan megművelése leginkább biztosított. Egyidejűleg az állami jegyzőség gondoskodik az esetleges kifizetési kötelezettség megállapításáról. Az ilyen kifizetési kötelezettség rendszerint feltételes (arra az esetre szól, ha a földek társítása megszűnne, pl. kisajátítás stb. esetében). Dr. F. IHozzájárultak a sikerhez A lévai járás egyik legeredményesebb mezőgazdasági üzeme a Közös Mezőgazdasági Állattenyésztési Vállalat, amely feladatát rendszeresen teljesítette. Ehhez hozzájárul a négy szncialista brigád is, amely a csirkeneveidében és hizlaldában, valamint a tojástermelés és a melléküzemág szakaszán tevékenykedik. Az üzem vezetősége és a pártszervezet munkájukat rendszeresen értékeli és a legjobbakat elismerésben részesíti. Az elmúlt esztendőben a legjobb eredményeket a csirkenevelde dolgozói érték el. Az üzem dolgozói az idén a SZNF 35. évfordulója tiszteletére értékes szocialista kötelezettséget vállaltak. Elhatározták, hogy a tojás eladási tervét 300 ezer darabbal növelik. Az önköltségeket 263 ezer koronával csökkentik. Ezt a villanyenergia, üzemanyag és erőtakarmány megtakarításával akarják elérni. Ha ezt sikerül teljesíteniük, akkor a tiszta nyereséget kétszázezer koronával növelik. —ág— Megoldják feladataikat A košicei vidéki járásban a múlt évhez viszonyítva idén a mezőgazdasági össztermelés 3,7 százalékkal emelkedik. A kitűzött célok érdekében a járás mezőgazdasági üzemeiben széleskörű munkakezdeményezés bontakozott ki: huszonnégy összüzemi, háromszázötvenkilenc egyéni vállalást fogadtak el 19 millió 63 ezer korona értékben. Vállalásuk keretében csökkentik az anyagi kiadásokat, jobb minőségben állítják elő a húst és a tejet, s nagyobb gondot fordítanak az elegendő mennyiségű és minőségű takarmány biztosítására. Vállalásaikban nagy figyelmet szentelnek a hulladékanyagok begyűjtésére és ésszerű felhasználására, az energiával és a pótalkatrészekkel való takarékos gazdálkodásra. A szövetkezetek és állami gazdaságok 1,2 millió koronát fordítanak az élet- és a munkakörnyezet javítására. A járás mezőgazdasági dolgozói tavaly 22,9 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak, s ezt 24,2 millió korona értékűre teljesítették. Reméljük, hogy adott szavukat az idén is hiánytalanul betartják. Iván Sándor Ónként vállalt helytállás Csallóközön átutazó, Bratislava felé tartő kirándulók jelentős része megáll Samorfnban (Somorja), ebben a Dunához közel fekvő, nagymúltú kisvárosban. Végre egy városi — kiált fel az idegen, amikor a kis csallóközi falvakon- átutazva, megpillantja Somorja toronyházait. Somorja város, évszázadok óta az. Városi rangra Zsigmond király emelte, mindazon jogokkal felhatalmazva, melyekkel akkoriban Bratislava (Pozsony) rendelkezett. XXX Csallóköznek alig van olyan falva, városa, melyet a tűzvész olyan sokszor sújtott volna, mint Somorját. Legnagyobb tűzvész a városban akkor pusztított, amikor azt a jBécs alól visszavonuló törökök felgyújtották. Tűzoltás a legrégibb — a középkor végére visszanyúló — írások alapján, ebben a városban is a céhek feladata volt. A tanácsvégzések, s az azok alapján készült céhrendeletek megparancsolták, hogy az iparosok foglalkozásuk körébe eső szerszámokkal jelenjenek meg a tűzeseteknél. A tűzoltásnál használt legtökéletesebb eszköz a vízipuska volt, mely azonban még a tizennyolcadik század végén is tökéletlen, gép volt. A város tűzoltósága 1873-ban lépett szervezett testületbe. XXX Somorja napjainkban a városiasodás rohamos korszakát éli. A tudományos műszaki haladás ebben a kisvárosban is alaposan megváltoztatta a termelőeszközöket. A város toronyházaiban gázzal főznek, a magánlakásokban pedig megsokasodtak a háztartási munkát megkönnyítő elektromos berendezések. Közvetlenül a város mellett mlieönói (Tejfalu) székhellyel, gazdálkodik a járás egyik legnagyobb szövetkezete, a Kék Duna Efsz. A veszély nagy, bárhova fordulunk. Ez a tény fokozott felelősséget jelent a város tűzoltóságának. — örvendetes, hogy a város tűzoltói — a több mint száz éves hagyományoknak megfelelően — ma is a város tűzbiztonságának legfontosabb szervezői és szereplői. Erről győzött meg bennünket az a beszélgetés is, melyet a város korszerű tűzoltószertárában Húsvéth Szilveszter parancsnokkal és idős Ürge Károllyal a testület elnökével folytattunk. XXX A szervezet taglétszáma kétszázkettő. Ebből százhetvenöt a férfi, huszonhét pedig a nő. A nagy állomány ellenére továbbra is fontos feladatuknak tekintik a taglétszám bővítését. Az utánpótlás elsősorban a helyi iskolák diáksága köréből toborozzák. Az utánpótlás kedvező helyzetét bizonyítja, hogy a Láng elnevezésű versenyben három rajjal szerepeltek sikeresen. Az elméleti és a gyakorlati kiképzéseket rendszeresítették. A taktikai gyakorlatok elsősorban a járási versenyekre való felkészülést szolgálják, de nagy súlyt helyeznek a városi tűzoltőcsapok vizsgálatára, s a város tűzbiztonságát szolgáló gyakorlati kiképzésekre. A megelőző tüzrendészeti tevékenység keretében rendszeresítették a tüzrendészeti szemléket a helyi kisüzemekben és a lakóházakban. Az ellenőrzések megvalósítása után konkrét jelentést tesznek a városi nemzeti bizottság közrendvédelmi bizottságának. Tavaly huszonhat alkalommal léptek akcióba. A beavatkozásokból tizenöt jutott a körzeti falvakban előforduló tűzesetekre. Az akciókban összesen négyszázhatvanhét tűzoltó vett részt, ami esetenként tizennyolc személyt jelentett. Lakni tudni kell — mondják a helyi tűzoltók. Tapasztalataik szerint ugyanis az emberek a munkahelyükön jobban tudják, hogy mit kell tenniük, ha tűz van. Otthon viszont már kevésbé. Különösen érvényes ez a megelőzésre. Szaporodnak a > lakástüzek, s a többségükben az emberi felelőtlenség a vádlott. Gyakran a szülők gondatlansága előtt állnak tanácstalanul. A gyufát előhagyó, a kisgyermekre az ajtót rázáró kéz bizonyára másfajta mozdulatokat tanul. Sajnos utólag, a tragédia után. Tűzbiztonság szempontjából gyújtó példaként említhetjük a Kék Duna Efsz vezetőségének kezdeményezését. A szövetkezet vezetősége a város és hat falu számára minden évben versenyt szervez >— térti, női és ificsapatok részvételével — ami az alapos felkészülést biztosítja, sőt az aratás megkezdése előtti vizsgának is beillik. A szövetkezet vezetősége — Pisch László mérnök, elnökkel az élen — tudja, hogy sok múlik a tűzoltók leleményességén, gyorsaságán, a tűzoltás szervezettségén, a szakmai mesterfogások elsajátításán stb. A közös tűzoltógyakorlatok minderre módot nyújtanak. A hagyományossá vált versenyek győztesei rendszerint a somorjaiak, de a többi falu tűzoltói is helytállnak. S ha netán valahol a „vörös kakas“ felütné a fejét, egységes támadást tudnak rámérni, hogy á közös javak ne válhassanak a tűz martalékává. XXX A testület diákrajaival Somorja József és Molnár József foglalkozik rendszeresen. A tapasztalt vezetők szerint a legszorgalmasabb és legtehetségesebb itjú tűzoltók: Fürdös, Lipka, Hédervári, Ladies, Lipka E., Sipos, Posztás, Csörgő, Nagy és Bugár. A gyakorlatok programjában a tűzbiztonsági intézkedések elsajátításán kívül több érdekesség Is szerepel: akadályverseny, speciális akadályokkal, erdőtüzöltás, tűzjelzés, tűzrakás, célratartás vízsugárral stb. Természetesen a tűzoltósportra Is jut bőven idő. Nem könnyű a futógerendán való áthaladás, az ugrópalánk leküzdése, de a váltóstaféta is próbára teszi az izmokat. A fiatalok szakelőadásokat is hallgatnak, s megismerkednek a legkorszerűbb tűzoltótechnikával. XXX Gordon Chiide szerint a tűznek köszönhető, hogy az ember érvényre juttatta emberi mivoltát és megteremtette önmagát. Huszadik századunkban, a tudományos műszaki haladás időszakában a tűz az ember segítőtársa — a kohókban, vasat olvaszt, rakétákat repít — de egyúttal ellensége is. Somorján gyakoriak a taktikai jellegű versenyek. Az erőfelmérőre tévedt néző sokszor megmosolyogja a loholó-lihegő résztvevőket, pedig csak elismerést érdemelnek. Mert lehet, hogy a gyakorlótéren meggyújtott tüzecske, a kívülállóban nem kelti fel a veszély érzetét, mégis arról van sző: aki szabad idejében gyakorlatozik, az igazi feladatokra készül. CSIBA LÄSZLÖ A testület nagymúltú zenekara. Az efsz által rendezett verseny győztes raja. Az alső sor jobboldalán Pisch László, a Kék Duna Efsz elnöke. Baloldalt Molnár József parancsnokhelyettes, Ürge Károly elnök és Húsvéth Szilveszter parancsnok. (_j
