Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-12 / 19. szám

1979. május 12. SZABAD FÖLDMŰVES, Jubilál a Varsói Szerződés __________________________ 3 A béke és a szocialista vívmányok védelmének őrhelyén A napokban emlékezünk meg a Varsói Szerződés megalakulásának 24. évfordulójáról. Tagállamainak kom­munista és munkáspártjai Lenin őrü­kéhez hiven szilárdítják fegyveres erőik internacionalista egységét, mely szilárd gátfal a világimperializmus agresszív törekvéseivel szemben. A Varsói Szerződés államai politi­kai és harci közösségének forradalmi jelentősége óriási. A szabadságukért küzdő népeknek nyújtott internacio­nalista sokoldalú segítségük, a Szov­jetunió és a többi szocialista ország szilárd állásfoglalása az imperializ­mus cselszövéseivel szemben nemegy­szer döntő erőnek bizonyult az imperializmus agresszív terveinek meghiúsításában. Ez a közösség világ­méretben viseli a reakciós és a hábo­rú erői elleni harc fő terhét. A Var­sói Szerződés a testvéri szocialista országok történelmi alkotómunkájá­nak, a szocializmus védelméről és építéséről szóló marxista-leninista tanításnak az eredménye. A Varsói Szerződésben döntő szere­pet játszik a Szovjetunió, a világ leg­erősebb szocialista állama, mely a Szocialista országaink kapcsolatai­ban fontos esémény zajlik le május 9-e és 15-e között. Kubában már meg­kezdődtek a csehszlovák kultúra nap­jai, melyek keretében Havanna, Ma­­tanzas, Pinar del Rio, Cienfuegos, Santa Clara nagyvárosok közönsége kiállításokon ismerkedhet meg ha­zánk gazdasági és kulturális életével, képet nyerhet több mint három év­tized szocialista alkotómunkájáról, s a bő dokumentációs anyag alapján ösz­­szehasonlíthatja hazánk múltját és fényes szocialista -jelenét. Kiállítási anyag örökíti meg a csehszlovák iparművészetet, szobrász­művészetet, fényképkiállítás a mai Csehszlovákia életét, valamint az an­tifasiszta ellenállási harc emlékmű­veit, aminek különös jelentősége van a forradalmi Kubában, ahol kegyelet­tel ápolják a forradalmi harc szám-Egyetértésben a barátság útján Rövid munkalátogatáson hazánkban Járt I. Malmierca Paoli kubai külügy­miniszter. A prágai Černín-palotában Svoboda és Jablonský külügyminisz­ter-helyettesekkel folytatott megbe­széléseket kétoldalú kapcsolataink és együttműködésünk fejlődéséről, vala­mint időszerű nemzetközi kérdések­ről. A továbbiakban Bohuslav Chűoupek csehszlovák külügyminiszter tárgyalt kubai kollégájával. Megállapították, hogy a megvitatott kérdésekben né­zeteik teljesen azonosak. Chňoupek miniszter elismeréssel nyilatkozott a Kubai Köztársaság elvszerű külpoliti­kájáról, amellyel jelentősen hozzájá­rul a népek függetlenségi és béke­­harcához. Mindkét ország továbbra is hozzá kíván járulni a szocialista kö­zösség országai egységének és össze­­forrottságának további erősödéséhez, sokoldalú együttműködésük elmélyü­léséhez. A legutóbbi pártkongresszu-Prágában nemrégen tartotta 16. ülé­sét a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos együttműködési kor­mányközi bizottság. Az ülésen a két ország gazdasági és szociális fejlesz­tési feladatainak megoldásável össze­függésben vitatták meg kapcsolataink további sokoldalú elmélyítésének kér­déskörét. A csehszlovák küldöttséget VÄCLAV HÜLA, a CSKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, szövet­ségi miniszterelnök-helyettes, az Álla­mi Téyvbizottság elnöke, a szovjet küldöttséget KONSZTANTYIN KATU­­SEV, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese vezette. A bizottság több konkrét intézke­dést foganatosított a termelés szako­sításának és kooperálásának fejleszté­sét célzó javaslatok 1980-ig történő kidolgozására a feldolgozó ipar kisze­melt ágazataiban. E javaslatok a sok­oldalú együttműködés fejlesztésére, hatékonyságának fokozására, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés meggyorsí­tására irányulnak. Megvitatták továb­bá a két ország gazdasági és szociá­lis fejlesztési állami terveit, valamint 1981—1985. évi együttműködés egybe­legnagyobb politikai, tudományos­­műszaki és katonai potenciállal ren­delkezik. Nem titok, hogy a Szovjet­unió ipari termelésének volumenével már túlszárnyalta az NSZK-t, Francia­­országot és Angliát és elérte az ame­rikai színvonal 73 százalékát. A Szov­jetunió döntő szerepet játszik a szo­cialista közösség szilárdításában, sza­vatolja függetlenségét és biztonságát. A mi hadseregünk is a Varsói Szer­ződés szerves része. Tagjai számára ez nagy megtiszteltetést és kötelessé­get is jelent. Tények sokasága bizo­nyítja, hogy néphadseregünk eredmé­nyesen teljesíti ezt a feladatát. Hű a CSKP-hez és dolgozó népünkhöz, ba­ráti szálak fűzik nagy szövetségesünk dicső hadseregéhez, a szocialista in­ternacionalizmus szelleme hatja át egész tevékenységét. A Varsói Szerződés egész eddigi tevékenysége azt bizonyítja, hogy ez a védelmi szervezet a béke és szo­cializmus biztos és hatásos eszköze, európai és világméretű béketényező lett. JÄN MiCATEK talan emlékét. A kiállítás anyagát még filmplakát-kiállítás egészíti ki. A rendezvényeken fellépett a Lúč­nica népművészeti együttes 50 tagú csoportja hangversennyel szerepelt a Szlovák Kamarazenekar, valamint Jifí Korn és csoportja. Zeneművésze­tünket továbbá három szólista is képviselte: a Michalica pár, Ё: Pav­lik, I. Klánsky és M. Mysliveéek. Ladislav Fialka nemzeti művész pantomim művészetét is megcsillan­totta, a Dronerová—Slavický balettpár pedig a Kubai Nemzeti Balettegyüttes­sel szerepelt. A rendezvények fénypontját jelen­tették a csehszlovák filmnapok, vala­mint a Csehszlovák Televízió napjai. A kubaiak továbbá irodalmi esten is­merkedhettek a csehszlovák írott szó művészetével. in—> sok határozatainak szellemében, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal karöltve fokozzák harcukat a békéért, a nemzetközi biztonságért és a feszültség enyhüléséért. Hangoz­tatták, hogy meg kell akadályozni a lázas fegyverkezés fokozódását és döntő fordulatot kell elérni a konkrét leszerelés irányában. Kiemelték az el nem kötelezett országok készülő ha­vannai, 6. konferenciájának jelentősé­gét abból a szempontból, hogy tovább erősödjék az el nem kötelezettek mozgalmának egysége és együttmű­ködése a békéért, a haladásért és a nemzeti függetlenségért, az imperia­lizmus és a kolonializmus ellen ví­vott harcban. A találkozó szívélyes baráti légkör­ben folyt le. A kubai külügyminisz­tert Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök is fogadta. hangolásának kérdéseit, továbbá kül­kereskedelmi együttműködésük bőví-Konsztantyin Katusevet GUSTAV HUSÄK, в CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, köztársaság elnök is fogadta. A Német Kommunista Párt vezető­ségének meghívására pártunk köz­ponti bizottságának küldöttsége Josef Kempnýnek, a CSKP Központi Bizott­sága elnökségi tagjának és a KB tit­kárának vezetésével többnapos láto­gatást tett az NSZK-ban. A két párt képviselői tájékoztatták egymást leg­utóbbi kongresszusuk határozatainak teljesítéséről. Az NKP képviselői nagyra értékelték népünknek a CSKP vezetésével elért sikereit, valamint pártunk és kormányunk hozzájárulá­sát a feszültség enyhítésének és az államok közötti bizalom erősítésének politikájához. Pártjaink képviselői kö­zös közleményben ítélték el a kínai maóista vezetés hegemonista és ag­resszív politikáját. Kiemelték, hogy a Leonyid Brezsnyev, áz SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Szov* jetuntó Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke hazánk felszabadulásának 34. év* fordulója alkalmából táviratban fejez-" te ki jókívánságait Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak, köztársasági elnöknek és Ľubo­mír Štrougal szövetségi miniszterel­nöknek. A távirat kidomborítja: A fasizmus veresége, Csehszlovákia dol­gozóinak a reakció fölötti győzelme megteremtette annak lehetőségeit, hogy mélyenszántó demokratikus tár­sadalmi átalakulásokat valósítsanak meg az országban és felépítsék az új társadalmi rendet — a szocializmust. A szocialista Csehszlovákia elvhű, békeszerető külpolitikájával nagy te­kintélyt vívott ki magának az egész világon. Következetesen törekszik a szocialista közösség országai egysé­gének és összeforrottságának további szilárdítására, tevékenyen vesz részt Április végén a nemzetközi élet fontos eseményére került sor: Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök moszkvai látogatására, s ebből az al­kalomból a két ország politikai és gazdasági együttműködésére vonatko­zó fontos dokumentumok aláírására. A szovjet—francia kapcsolatok ala­kulása — történelmi távlatból is szemlélve — páratlan jelenség Euró­pa különböző társadalmi rendszerű országai között. Jellemzője a csúcsta­lálkozók rendszeressége, gazdasági téren a kijelölt célok elérése, ami például abban is megmutatkozik, hogy a szovjet—francia kereskedelmi for­galom volumene már meghaladta a 12 milliárd frankot s ezt még nem tartják a felső határnak. Fontos moz­zanat, hogy a két ország legfelsőbb vezetőinek kapcsolataiban fontos sze­repet játszik a jelenlegi nemzetközi feszültség enyhítésére és a tényleges leszerelésre irányuló törekvés. Ki­emelendő tény továbbá az is, hogy bár a külpolitikát kérdések megítélé­sében vannak köztük nézetkülönbsé­gek, a megoldást, a lényeget a fő cél­nak rendelik alá. Így a két ország kapcsolatainak alakításával a leg­szebb követendő példát mutatja más, különböző társadalmi rendszerű álla­moknak, hogyan lehet pozitívan e­­gyüttműködni Helsinki szellemében. Ezért jelenthette ki Párizsban a moszkvai látogatásáról hazatért el­nök: „Boldog vagyok, hogy megálla­píthatom; az enyhülés és a béke a szovjet és a francia 'vezetők közös célja.“ A moszkvai csúcstalálkozón napiren­den szerepelt kérdésekkel kapcsola­tos szovjet állásfoglalásra jellemző volt az a magatartás, amelyet Leonyid Brezsnyev egyik pohárköszöntőjében így fejezett ki: „Mi az önuralom, a megfontolt lépések hívei vagyunk, de Bekövetkezett, ami várható volt, mégis kész tényként meglepetést kel­tett. A múlt heti angliai alsóházi vá­lasztásokon a Brit Munkáspárt alul­maradt, a főnemesség, a toryk pártja, a Konzervatív Párt kerekedett felül 71-gyel több mandátummal, mint a­­mennyit a Munkáspárt szerzett: s így Nagy-Britannia történetében első al­kalommal alakít kormányt egy női politikus, Margaret Thatcher asszony, a Konzervatív Párt elnöke. Újra bebizonyosodott, hogy a magu­kat munkáspártoknak nevező jobbol­dali irányzatú, szociáldemokrata szí­nemzetközi biztonság érdekei általá­ban megkövetelik az összes haladó és békeerők elszánt harcát a jelen­legi kínai vezetés politikája ellen, amely a béke, a haladás és a népek szabadsága ellen irányul. Egyidejűleg szolidaritást vállaltak Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz népével. A két párt képviselői határozottan elítélték az izraeli—egyiptomi külön­szerződést s hangoztatták, hogy az igazságos megoldás csakis az izraeli csapatoknak valamennyi megszállt arab területről való kivonása és füg­getlen palesztin állam létesítése út­ján érhető el. A CSKP képviselői csehszlovákiai látogatásra hívták meg az NKP kül­döttségét. a Varsói Szerződés és a KGST munká­jában, jelentősen hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhüléséhez. Né­peink, pártjaink és államaink testvéri barátsága és sokoldalú együttműkö­dése a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire épül. Szoros együttműködésük hozzá­járul a szocializmus nemzetközi pozí­cióinak erősödéséhez és a világbéke szilárdulásához, — hangoztatja a szovjet vezetők távirata. Az évforduló alkalmából Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter hadparancsot adott ki, mely­ben megállapítja, hogy a szovjet nép­nek és fegyveres erőinek a Nagy Honvédő Háborúban kivívott történel­mi győzelme igazolta a szovjet tár­ugyanakkor állást foglalunk amellett, hogy az agresszióra, ha ez szükséges, határozottan kell válaszolni. Ez volt a Szovjetunió álláspontja abban az időszakban, amikor fennállt a hábo­rús fenyegetés, s ez az álláspontunk ma is.“ A francia köztársasági elnök moszk­vai tanácskozásainak eredményessé­gét az aláírt fontos dokumentumokból ítélhetjük meg. Mindenekelőtt a na­gyon fontos gazdasági programra, to­vábbá a nemzetközi kérdésekről foly­tatott tárgyalásokra gondolunk. A hi­vatalos közlemény leszögezte, hogy a két fél meggyőződése szerint „az újabb legfelsőbb szintű szovjet—fran­cia találkozó hasznos volt, és a Szov­jetunió és Franciaország barátságá­nak és együttműködésének fejleszté­sét szolgálja. Ez a barátság és együtt­működés a béke és a biztonság meg­szilárdítását segíti elő Európában és az egész világon“. A közleménybe egyébként azt is belefoglalták, hogy Brezsnyev elvtárs felajánlotta a fran­cia államfőnek, vegyenek részt fran­cia űrhajósok közös űrrepülésen, s e javaslatot tanulmányozzék. A nemzetközi helyzetről, a kapcso­latok sokoldalú fejlesztéséről aláirt dokumentum rögzíti a két Ißl együtt­működésére, illetve annak továbbfej­lesztésére vonatkozó elképzeléseket. A politikai konzultációjuk és együtt­működésük megszilárdítására szolgáló eszközök között emlfti az évenkénti legfelsőbb szintű találkozókat, bizal­mas kapcsolatok fenntartásét, szemé­lyes üzeneteket, szükséges esetben a Kreml és az Elysée közötti közvetlen kapcsolat igénybevételét, továbbá а külügyminiszterek vagy megbízottaik rendszeres találkozóit, a gazdasági, kereskedelmi és technikai vegyes bi­zottságok és szakcsoportok munkájá­nak tökéletesítését, a parlamenti kül­nezetű pártok, bárhogyan is kendőz­zék megalkuvó reformista politikáju­kat, előbb-utóbb politikai és erkölcsi mocsárba süllyednek, politikájuk el­veszti minden vonzóerejét. így történt ez Angliában is. Callag­han munkáspárti kormánya már évek óta meddőn küszködött az ország gazdasági bajaival — a munkanélkü­liséggel, a nagy adóterhekkel, az árak szédületes emelkedésével. A kor­mány és a dolgozók konfliktusa külö­nös erővel tört ki a válságos téli hó­napokban, amikor egyes gazdasági és szolgáltatási ágak dolgozóinak strájk­­ját általános sztrájk követte. Kiélező­dött a kormány viszonya a skóciai és walesi szeparatista pártokkal is. Ilyen helyzetben fokozatosan lemorzsolód­tak Callaghan pártjának támogatói, végül a munkáspártiak mindössze egymandátumos parlamenti többség­gel kormányoztak, ezzel pedig na­gyon sebezhetővé vált a labourista kormányzat. Helyzetének ingatagsá­gát az is fokozta, hogy szociális ígé­reteinek nem teljesítése miatt kon­fliktusba keveredett a szakszerveze­tekkel, s nyilván ez pecsételte meg sorsát. Callaghan — bár ismertette a hely­zetet — jó adag elbizakodottsággal indult a választási kampányban, an­nak tudatában, hogy a veszélyes mé­reteket öltő inflációt sikerült 8 szá­zalékosra csökkenteni, s ez majd megnyugtatja a tömegeket. Operált az. árak szilárdításával, munkaalkalmak sadalml és államrend legyőzhetetlen* ségét, meggyengítette az imperializ­­mus és a reakció pozícióit, megterem* tette a szocialista világrendszer kiala­kulásának és az imperialista gyarmati rendszer felbomlásának feltételeit. A hadparancs rámutat az imperialista körök enyhülésellenes mesterkedései* re, a kínai vezető körök kalandor nagyhatalmi politikájára. Leszögezi: az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány kénytelen szilárdíta­ni az ország védelmi képességét és gondoskodni a fegyveres erők harci felkészültségének fokozásáról. A szov­jet katonák a többi szocialista ország hadseregeivel együtt éberen őrzik a szocializmus vívmányait és a népek biztonságát. döttségek cserelátogatásait. A nem* zetközi kérdésekkel kapcsolatban le* szögezték: nagy jelentőséget tulajdo* nítanak az ENSZ-alapokmány ama rendelkezéseinek, amelyek megenged­hetetlennek minősítik a fenyegetést vagy az erő alkalmazását, előírják a nézeteltérések békés rendezését, a függetlenség, a határok sérthetetlen­sége, a területi integritás tiszteletben tartását, a belügyekbe történő be nem avatkozást.“ Fontos az a megái* lapítás, hogy a békével összeegyez­tethetetlennek tartják az erő, a töm* bök vagy a hegemónia politikáját. Erőfeszítéseket tesznek a közel-keleti feszültséggócok felszámolására, s a­­mellett foglalnak állást, hogy Afriká­ban tartsák tiszteletben a szuvereni* tásnak, a területi integritásnak, a határok sérthetetlenségének elveit, békés úton rendezzék az afrikai álla­mok között fennálló vitás kérdéseket, „amennyiben ez szükséges, saját szer­vezetük közreműködésével, külső be­avatkozástól mentesen“. További fontos dokumentum a két ország hosszú távú gazdasági megál­lapodása, amely az 1980 és 1990 kö­zötti időszakra szabályozza a gazda­sági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztését. A teendőket négy terüle­ten, az Ipar, a mezőgazdaság, az áru­csere és a szállítás területén foglalja össze. Francia vállalatok és bankok résztvesznek komplett szovjet ipart üzemek építésében,; szovjet vállalajok pedig hasonlóképpen franciaországi beruházások megvalósításában. A me­zőgazdasági együttműködés területén a terméshozamok növelésére, a tarta­lékok, a természeti körülmények tel­jesebb kihasználására irányul majd együttműködésük. A szovjet—francia együttműködési program folytatja a bevált utat és konkrét irányt mutat a nemzetközi enyhülés felé. Ezért mondhatta Gís­­card d’Estaing, hogy „a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatai a stabi­litás, az egyetértés, a békére irányuló törekvés mintapéldájául szolgálnak“. biztosítását ígérgette, szociális refor­mokat, de szavai már nem hatottak. Callaghannel szemben a túl aktív Thatcher asszony, a konzervatívok ve­zére a nagytőkének kedvező húrokat pengetett. Adóreformja a tőkéseken könnyítene s az adóterhek nagy ré­szét a dolgozók vállaira hárítaná. Ki­látásba helyezte az államosított nagy* vállalatok jelentős részének vissza­adását. Még veszélyesebbek voltak Thatcher asszony külpolitikai meg­nyilatkozásai, melyeket egyöntetű szovjetellenesség jellemzett. Érthető, hogy a Brit Kommunista párt választási felhívásában leszögez­te: „a konzervatív kormány távlata a munkásmozgalomban minden gondol­kodó embert elborzaszt nemcsak munkás- és szakszervezetellenes bel­politikája, hanem aggasztó enyhülés­ellenes állásfoglalása miatt is.“ Az angol dolgozók megelégelték a dolgozó rétegeket csak áltató mun­káspárti kormányzást és változásokat vártak. Ezért bukott meg a Munkás­párt. Más kérdés, hogy nem gondol­ták meg állásfoglalásuk következmé­nyeit. A kommunisták a választási kampányban munkáspárti többség el­érésére törekedtek, de azért, hogy így érvényt szerezhessenek a baloldal politikai alternatívájának. A nyugat-európai szociáldemokrata kormányok bizonyos aggodalommal fogadták a brit konzervatívok hata* lomrajutását. Thatcher asszony kor­mányának előretörése veszélyezteti a Helsinki szellemében folytatandó po­litikát, a brit—szovjet kapcsolatok fejlődését, sőt, kilátásba helyezi a brit atomerő fejlesztését. Ezek nega­tív tendenciák, s majd a konzervatí­vok kormányzásának gyakorlata fogja bizonyítani, milyen változásokat ho­zott a kormány rezidenciájában, a Downing Street 10-en történt őrség­váltás. Lőrincz László A csehszlovák kultúra napjai Kubában F redményesen fejlődnek gazdasági kapcsolataink Pártközi megbeszélések Együttműködés a béke szolgálatában t. L, Külpolitikai kommentárunk A Downing Street 10. új lakója

Next

/
Thumbnails
Contents