Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-05 / 18. szám

4 A kert trágyázása (II.) Mivel táplálkoznak a növé­nyek? Erre a kérdésre röviden azt válaszolhatjuk, hogy ásvá­nyi anyagokkal. Ezek — a nö­vények által felvehető vegytí­­letek formájában — eredetileg a talaj úgynevezett kémiai mál­lása során keletkeztek és kelet­keznek szüntelen még ma is. A kőzetalkotó ásványok ugyanis tartalmazzák mindazokat az ás­ványi elemeket — a nitrogént kivéve —, amelyekre az élő­lényeknek testük felépítéséhez szükségük van. A talaj képződésének és fennmaradásának biológiai fo­lyamatai azt eredményezik, hogy a talajon megtelepedő növények és a talajlakó élőlé­nyek mintegy felhalmozzák a­­zokat az ásványi elemeket, a­­melyekre szükségük van. Elha­lásuk, illetve elbomlásuk után pedig ismét mint ásványi ve­­gyületek kerülnek vissza a ta­lajba, ahol újra részt vehetnek a növények tápanyag-ellátásá­ban. Az elbomlások során a talaj ú] ásványi vegyület'ekkel is gazdagodhat. A kőzetekben ugyanis nincs nitrogén, de a szerves anyagok legfontosabb csoportjában, az élet titkát is hordozó fehérjékben már van. Ezért az elhalt élőlények el­­bomlása, az úgynevezett bioló­giai mállás, során a—■ eltérően a kémiai mállástól — ásványi nitrogénvegyületek is keletkez­nek. A nitrogén azon négy elem íszén, oxigén, hidrogén és nit­rogén) egyike, amely a növényi test felépítésében mint közvet­len építőanyag vesz részt. A nitrogén a protoplazma alkotó­része, s mint ilyen, a növény növekedéséhez nélkülözhetet­len elem. A másik háromtól ab­ban különbözik, hogy a szenet a levegőből, az oxigént és a hidrogént pedig a talajból felvett víz formájában kapják meg a növények. A nitrogén az élő szervezetek fehérjéinek ál­landó és nélkülözhetetlen alko­tórésze. A fehérjék — szerves kötésben — átlagosan 16 szá­zalék nitrogént tartalmaznak. A nitrogéntartalmú szerves ve­­gyületek (főleg az aminó-kar­­bonsavak) (szervetlen nitrogén­ből történő szintézisére csak a növényi szervezetek képesek. A nitrogént, annak ellenére, hogy a légkör és a földkéreg szinte kimeríthetetlen mennyiségben tartalmazza, a növények köz­vetlenül a levegőből és gáz alakban felvenni nem képesek. A növények ezt a fontos biogén elemet csak a talajból, ásványi nitrogénsók formájában tudják felvenni. Egyedül a pillangós növények képesek erre, de ezek is csak közvetve meríthetnek a levegő nitrogénjéből. Ezt a gáz alakú nitrogént a pillangós növények (herefélék, lucerna, csillagíürj, borsó stb.) gyöke­rein, a velük együtt élő, úgy­nevezett gyökérlakó baktériu­mok képesek megkötni és át­adni a gazdanövénynek. A nitrogént — amint már említettük*— a talaj szerves anyaga szolgáltatja, s legna­gyobb része a szerves anyagba beépülve a növények által még fel nem vehető .formában van jelen. E szerves anyag elbomlá­­sakor mint ammónium-nltrogén (NHt), illetve mint nitrátnitro­gén (NOs) válik felvehetővé. Általában — ha a talaj pH- értéke már eredendően nem túl alacsony — az NHt-nek van kedvezőbb hatása. A nitrát nit­rogénjét a növényeknek még­­redukálniuk kell, ami energia­felhasználással párosul. A nit­rátasszimiláció molibdént igé­nyel, az ammóniu nitrogénjé­nek asszimilációjához pedig a réz és a mangán jelenléte A hazai zöldségfélék termesztésénél a nitrogén­trágyázásnak van döuté szerepe. Fotó: i—bim—i szükséges. (Lám a nyomelemek­kel történő trágyázás jelentő­séget) Az ammónium nitrogén­je mindemellett a foszfátok fel­vételét Is kedvezően befolyásolja közvetlenül, de közvetett mó­don is, mert a talaj pH-jának csökkenésével a foszfát oldha­tóbbá válik. A nitrogéntrágyázásnak a legtöbb esetben nagyobb a je­lentősége és számottevőbb a termésfokozó hatása, mint pél­dául a káli-'vagy foszfortrágyá­zásnak. Ez azonban csak azért van így, mert ebből aránylag kevesebb van a talajban, mint a másik két elemből, tápanyag­ból. A nitrogénhiány a növé­nyek fejlődésén könnyen ész­lelhető. Hiányos nitrogénellá­­tás esetén ugyanis a növények sápadtak és növekedésükben visszamaradnak, a gyümölcsfá­kon például a hiányos nítro­­génellátottság esetén csak gyenge és rövid hajtások fej­lődnek, súlyosabb esetben a hajtásnövekedés teljesen szü­netelhet. De a „jóból is megárt a sok“ itt is érvényes. Túlzott nitrogénellátás esetén a leve­tek sötétzöldek, nagyok és zsengék, a hajtások nyurgák és későn fásodnak, későn érnek be. a lágy szárú növények pe­dig túl buján fejlődnek. A növények normális növe­kedéséhez az egész tenyészidő folyamán folyamatos nitrogén­­ellátásra van szükség. A te­nyészidő kezdeti szakaszán a túltápiálás erős vegetatív nö­vekedést eredményezhet, a ta­­táj fokozatos kimerülése vi­szont a megfelelő termést már nem tudja biztosítani. (Folytatjuk) Gombabetegségek elleni védekezésről A szótő legveszedelmesebb gombakártevöje a peronoszpó­­ra. Ennek fellépése és kárté­tele mindig az időjárás alaku­lásától függ. Meleg, csapadékos időjárás esetén május közepétől szüretig károsíthatja a szőlő levélzetét és a fürtöket. A meg­támadott levelek foltokban vagy teljes egészében elszáradnak, a kis fürtök lehullanak, fejlettebb korban pedig a fertőzött bo­gyók rozsdabarna, ólomszürke színt öltenek, megráncosodnak, leperegnek vagy összeszáradva á fürtön maradnak. Ahhoz, hogy a peronoszpőra ellen ha­tásosan védekezni tudjunk, meg keli ismerni életmódját, lap­­pangási idejét és kórképét. Er­ről röviden annyit, hogy a peronoszpórának szabad szem­mel nem látható gombafonalai s— nyár folyamán — a levelek, hatjások és a zöld fürtök bel­sejében élőslcödnek. Nyár vége felé téli spórákat termel, s így a földben az elszáradt levele­ken, bogyókon és hajtásrésze­ken telel át. Tavasszal, rendszerint már májusban, amikor az idő fel­­melegszik, a téli spóra kiadó­­sabb eső után kicsírázik és rajzóspórákat hoz létre. A spó­ra csak akkor nem tud kicsí­rázni, ha a napi hőmérséklet nem éri el a 13 C-fokot, iletve ha éjszaka 10 C-fok alá süly­­lyed. A rajzőspórákat a szél hordja szét vagy az eső veri fel a levelekre. Ha ezt köve­tően annyi eső esik, hogy a le­velek 4—5 órán át vizesek ma­radnak és a hőmérséklet azon a bizonyos 13 C-fokon felül van, akkor a vízcseppekben a spóra felpattan és 30—40 nyári (rajzó) spórát bocsájt ki ma­gából. Ezek kicsírázva, a légző­­nyílásokon át, a levelek bel­sejébe hatolnak. A csírázás hű­vösebb időben vontatottan, me­leg időjárás esetén viszont gyorsabban végbemehet. Húsz C-foknál például a kicsírázás­hoz és a levélbe jutáshoz mind­össze három-négy óra szüksé­ges. A levél belsejébe való be­hatolástól az olajfoltok megje­lenéséig a fertőzés nem álla­pítható meg, ezért ezt az időt lappangási időnek nevezzük. A lappangási idő tartalma a hőmérséklettől és a páratarta­lomtól függően öt-húsz nap kö­zött váltakozhat. Hűvös vagy száraz, aszályos időben hosz­­szabb, meleg, párás, ködös vagy esős időben viszont rövidebb. A lappangási idő letelte után ismét egy újabb esőnek kell jönnie ahhoz, hogy a peronosz­­póra átléphessen a következő fejlődési szakaszba. Erre az újabb esőre, vagy elég egy ki­­adósabb harmat ts, az olajfol­tok helyén a levél fonákján fe­hér, porcukor-szerű bevonat je­lenik meg. Azt mondjuk, hogy a peronoszpőra „kivirágzót!“. Egy-egy ilyen kivirágzásból a légmozgás vagy az eső útján a tőkék lombozatár? és fürtjeire millió számban kerülnek a ko­­nídiumok, bennük a nyári spó­rákkal, s a fertőzés megismét­lődik. Ha azonban a lappangási idő letelte után nincs csapa­dék, s száraz marad az időjá­­rás, a peronoszpőra nem tud klvirágoznl, az olajfolt elszá­rad, s a spórák ie vele pusz­tulnak. Meleg, esős időben mindig újabb olajfoltok, majd kivirág­zások jönnek létre. Az olajfol­tok is rohamosan megnagyob­bodnak, összefolynak és a levél részben vagy egészen elszárad. A peronoszpőra a természetben szakaszosan fejlődik. Az egyik szakasznak a másikba való át­lépéséhez mindig csapadékra van szükség. A csapadék lehet eső, köd, sőt a hosszan tartó nagyobb harmat is megfelel. A csapadéktól függő fejlődés és a terjedés menete röviden a kö­vetkező: 1. Ha 10 mm vagy ennél na­gyobb a csapadék, a téli spóra kicsírázhat. 2. A következő, legalább 4—5 mm csapadék után jön létre az első fertőzés. 3. A lappangási idő letelte után megjelenik az olajfolt. 4. Az olajfolt megjelenése utáni legközelebbi csapadék meg­jelenésével megtörténik a ki­virágzás, s már ennél vagy a következő csapadéknál újabb fertőzések jöhetnek létre. (folytatjuk] 1 Д Szlovákiai Gyüinöicsészek ** és Kiskertészek Szövet­sége Dunaszerdahelyl (Dunaj­ská Streda) járást Bizottságá­nak rendezésében a Városi Nemzeti Bizottság üléstermében április második felében tartot­ták meg a kertbarátok járási konferenciáját. Az SZGYKSZ helyi szervezeteinek küldöttei megtárgyalták a Szövetség II. kongresszusa óta eltelt időszak tevékenységéről és a jövő idő­szak célkitűzéseiről szóló jelen­tést, megválasztották az SZGY­KSZ Járási Bizottságának új plénumát és a járási ellenőrző ' bizottság tagjait, valamint a Szövetség III. kongresszusán résztvevő küldötteket, majd a tanácskozás végén értékes ha­tározati javaslatot fogadtak el. A vitafelszólalások zöme a még rejtett tartalékok feltárására, a kiskertészek, kertbarátok sokol­dalúbb támogatására, a kisker­­tészeknek nyújtott szolgáltatá­sok továbbfejlesztésére, a mű­trágyák, vegyszerek, ültető­anyagok, facsemeték, kertészeti segédeszközök stb. hathatósabb biztosítására, a kertbarátok ál­tal felkínált zöldség és gyü­mölcs értékesítésénél tapasztal­ható fogyatékosságok mielőbbi felszámolására irányultak, s még így sorolhatnánk tovább. A Szövetség II. kongresszusa óta eltelt időszak tevékenysé­géről szóló jelentést Belucz Já­nos mérnök, a tudományok kandidátusa, az SZGYKSZ Járási Bizottságának elnöke ismertet­te Beszámolójából a következő rész ragadta meg figyelmünket: „Amikor a Szövetség felada­tairól, jelentőségéről beszélünk, mindig a munkaerő regeneráló­dása, a szabad idő kellemes és hasznos kihasználása a végcél. A nyugat szlovákiai kerület né­hány járására — köztük a du­­naszerdehelyire — azonban más is jellemző. Itt ugyanis a ked­vező éghajlati viszonyok foly­tán, főleg az utóbbi években, az előbbiekhez a termelési haj­lam is hozzájárul, vagy esetleg felül is kerekedik. Mindazt, a­­mit eddig elmondtam, azért tet­tem, mert ennek a tanácsko­zásnak a résztvevői termelői, előállítói a mezőgazdasági ter­ményeknek, s nem lehet kö­zömbös számunkra, hogy nép­gazdaságunk — a közeliátás szakaszán — hogyan teljesíti a CSKP XV. kongresszusának ha­tározatait. Sajnos, termelésünket és ér­deklődési körünket értékelve megoszlanak és nem egyönte­tűek a vélemények. Sok eset­ben az SZGYKSZ Központi Bi­zottságának dolgozói is luda­sak, mert a termelési hajlam­mal kapcsolatos problémákhoz nincs pozitív hozzáállásuk. Meg-A virágba borult gyümölcsfák örömteli, gazdag nyarat és őszt ígérnek Kádek Gáboi felvétele # történt ugyanis, hogy Marcel­­házán (Marcelová) a szövetke­zeti tagok annyira belemerül­tek a kertészkedésbe, hogy las­san már elfelejtettek a szövet­kezetben dolgozni. Nálunk sze­rencsére ilyen szélsőséges eset­tel még nem találkoztunk. Ki kell hangsúlyoznom, hugy a já­rás irányító szervei munkánkat támogatják és számolnak az ál­talunk évente felajánlott termé­kekkel. A szervezeti tagokra elsősor­nek nyújtott szolgáltatásokat.. Támogatni kell a Gyümölcsé szek és Kiskertészek Szövetsé­gének munkáját abban, hogy a kistermelők piaci zöldség- és gyümölcstermelésével javítsuk az ellátást“. Annak érdekében, hogy a kertbarátok általi termelői haj­lamról még pontosabb képet kapjunk, néhány számadatot is­mertetnék. A bruttó növényter­mesztési termelésből a zöldség­félék termesztése — országos A lakosság zöldség- es gvümölcsellätäsät is szolgaiák ban az jellemző, hogy az önel­látást, a saját családtagok ellá­tását tűzték ki célul. Akiknek viszont nagyobb háztáji kertjük van, iskolázásainkon, gyűlésein­ken mi győzzük meg arról, hogy szervezetten termeljenek és elsősorban azt, amire a tár­sadalomnak szüksége van. Ab­ból indulunk ki, hogy a mező­­gazdasági üzemekben egyre ke­­veseb a munkaerő, a termelés kevésbé gépesített, s egyre több problémával jár a nagy­üzemi zöldség- és gyümölcster­mesztés biztosítása.“ A dunaszerdahelyi kertbará­tok helyes úton járnak. Erre a CSKP KB 13. plenáris ülésének határozataiból is következtet­hetünk, hiszen a határozati ja­vaslat többek között ezt taľtal­­mazza: „A gyümölcs- és zöld­ségtermelés növelése céljából folytassuk a termelés összpon­tosítását és szakosítását, a fel­dolgozó és a kereskedelmi szervezetekkel együttműködve meg kell gyorsítani a raktározó és feldolgozó kapacitások épí­tését. Javítani kell a ternielök­méretben — 4,6, a gyümölcster­mesztésé pedig mindössze 2,6 százalékot képvisel. A piaci termelés képzéséhez az egy­séges földművesszövetkezetek 68,5, az állami gazdaságok 14, egyéb állami szektor 11, a kö­zös mezőgazdasági vállalatok 4,1, a magántermelők és a kertbarátok pedig 3,4 százalék­ban járulnak hozzá. Meg kell azonban azt is említeni, hogy a kertbarátok által évente felkí­nált zöldség- és gyümölcsmeny­­nyiség értékesítése, felvásárlá­sa az utóbbi években sok prob­lémával, gonddal jár. Még an­nak ellenére is, hogy — orszá­gos méretben — a beavatott vállalatok, üzemek, szervezetek nem teljesítették a zöldség- és gyümölcstermelés szakaszán a társadalmi megrendeléseket. Tavaly például a társadalmi igény zöldségfélékből 780 ezer tonna volt, ami szerződésileg biztosítva is volt. Ebből a mennyiségből a szlovákjai ter­melőkre háromszázezer, a csehországiakra pedig 480 ezer tonna megtermelése jutott. Ax év végi adatok alapján a CSSZK-ban a teljesítés 90—96, Szlovákiában pedig mindössze 80—85 százalékos voll! Az előbb említett országrészekben nem lett teljesítve a karfiol, a fejes saláta, a konzervuborka, a paprika és a petrezselyem, Szlovákiában pedig a zöldbab, a zöldborsó, a karalábé, a kar-' fiol, a kelkáposzta, a zeller, a paprika, a paradicsom, a kon­zervuborka és a dinnye terme­lése, felvásárlása. Még ennél is kedvezőtlenebb volt a helyzet a gyümölcsfélék esetében. A SIS ezer tonna társadalmi megren­delésből a Cseh Szocialista Köztársaságra 215 ezer, a Szlo­vák Szocialista Köztársaságra pedig százezer tonna jutott. A szükséges gyümölcsmennyb ség már szerződésileg is esak 43,7, illetve 41 százalékra lett biztosítva, nagyjából ez is csak a szocialista szektorból! Az év végi eredmény sajnos olyan lett, hogy a szerződésileg biz­tosított mennyiségnek — tehát a társadalmi megrendelés felé­nek sémi — a cseh országré­szekben mindössze 50—60, Szlo­vákiában pedig 70—75 száza­lékban tettek eleget! Az idei évre a társadalmi megrendelés Ismét növekedett, Zöldségfélékből 800 ezer (Szlo­vákiában 310 ezer), gyümölcs­félékből pedig 313 ezer (Szlo­vákiában 95 ezer) tonnát kép­visel. Ha konkrétan a Szövet­ség tagságának a termelését és a magántermelőket értékeljük, akkor el kell mondani, hogy a CSSZK-ban a gyümölcstermesz­tés összmennyiságének mintegy 40—45 százalékát termelik a kertbarátok, magántermelők. Szlovákiában ez az arány ugyan kisebb, de a kiskerté­szek inkább a zöldségtermesz­tésben jeleskednek. (Folytatjuk]!

Next

/
Thumbnails
Contents