Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-05 / 18. szám
4 A kert trágyázása (II.) Mivel táplálkoznak a növények? Erre a kérdésre röviden azt válaszolhatjuk, hogy ásványi anyagokkal. Ezek — a növények által felvehető vegytíletek formájában — eredetileg a talaj úgynevezett kémiai mállása során keletkeztek és keletkeznek szüntelen még ma is. A kőzetalkotó ásványok ugyanis tartalmazzák mindazokat az ásványi elemeket — a nitrogént kivéve —, amelyekre az élőlényeknek testük felépítéséhez szükségük van. A talaj képződésének és fennmaradásának biológiai folyamatai azt eredményezik, hogy a talajon megtelepedő növények és a talajlakó élőlények mintegy felhalmozzák azokat az ásványi elemeket, amelyekre szükségük van. Elhalásuk, illetve elbomlásuk után pedig ismét mint ásványi vegyületek kerülnek vissza a talajba, ahol újra részt vehetnek a növények tápanyag-ellátásában. Az elbomlások során a talaj ú] ásványi vegyület'ekkel is gazdagodhat. A kőzetekben ugyanis nincs nitrogén, de a szerves anyagok legfontosabb csoportjában, az élet titkát is hordozó fehérjékben már van. Ezért az elhalt élőlények elbomlása, az úgynevezett biológiai mállás, során a—■ eltérően a kémiai mállástól — ásványi nitrogénvegyületek is keletkeznek. A nitrogén azon négy elem íszén, oxigén, hidrogén és nitrogén) egyike, amely a növényi test felépítésében mint közvetlen építőanyag vesz részt. A nitrogén a protoplazma alkotórésze, s mint ilyen, a növény növekedéséhez nélkülözhetetlen elem. A másik háromtól abban különbözik, hogy a szenet a levegőből, az oxigént és a hidrogént pedig a talajból felvett víz formájában kapják meg a növények. A nitrogén az élő szervezetek fehérjéinek állandó és nélkülözhetetlen alkotórésze. A fehérjék — szerves kötésben — átlagosan 16 százalék nitrogént tartalmaznak. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek (főleg az aminó-karbonsavak) (szervetlen nitrogénből történő szintézisére csak a növényi szervezetek képesek. A nitrogént, annak ellenére, hogy a légkör és a földkéreg szinte kimeríthetetlen mennyiségben tartalmazza, a növények közvetlenül a levegőből és gáz alakban felvenni nem képesek. A növények ezt a fontos biogén elemet csak a talajból, ásványi nitrogénsók formájában tudják felvenni. Egyedül a pillangós növények képesek erre, de ezek is csak közvetve meríthetnek a levegő nitrogénjéből. Ezt a gáz alakú nitrogént a pillangós növények (herefélék, lucerna, csillagíürj, borsó stb.) gyökerein, a velük együtt élő, úgynevezett gyökérlakó baktériumok képesek megkötni és átadni a gazdanövénynek. A nitrogént — amint már említettük*— a talaj szerves anyaga szolgáltatja, s legnagyobb része a szerves anyagba beépülve a növények által még fel nem vehető .formában van jelen. E szerves anyag elbomlásakor mint ammónium-nltrogén (NHt), illetve mint nitrátnitrogén (NOs) válik felvehetővé. Általában — ha a talaj pH- értéke már eredendően nem túl alacsony — az NHt-nek van kedvezőbb hatása. A nitrát nitrogénjét a növényeknek mégredukálniuk kell, ami energiafelhasználással párosul. A nitrátasszimiláció molibdént igényel, az ammóniu nitrogénjének asszimilációjához pedig a réz és a mangán jelenléte A hazai zöldségfélék termesztésénél a nitrogéntrágyázásnak van döuté szerepe. Fotó: i—bim—i szükséges. (Lám a nyomelemekkel történő trágyázás jelentőséget) Az ammónium nitrogénje mindemellett a foszfátok felvételét Is kedvezően befolyásolja közvetlenül, de közvetett módon is, mert a talaj pH-jának csökkenésével a foszfát oldhatóbbá válik. A nitrogéntrágyázásnak a legtöbb esetben nagyobb a jelentősége és számottevőbb a termésfokozó hatása, mint például a káli-'vagy foszfortrágyázásnak. Ez azonban csak azért van így, mert ebből aránylag kevesebb van a talajban, mint a másik két elemből, tápanyagból. A nitrogénhiány a növények fejlődésén könnyen észlelhető. Hiányos nitrogénellátás esetén ugyanis a növények sápadtak és növekedésükben visszamaradnak, a gyümölcsfákon például a hiányos nítrogénellátottság esetén csak gyenge és rövid hajtások fejlődnek, súlyosabb esetben a hajtásnövekedés teljesen szünetelhet. De a „jóból is megárt a sok“ itt is érvényes. Túlzott nitrogénellátás esetén a levetek sötétzöldek, nagyok és zsengék, a hajtások nyurgák és későn fásodnak, későn érnek be. a lágy szárú növények pedig túl buján fejlődnek. A növények normális növekedéséhez az egész tenyészidő folyamán folyamatos nitrogénellátásra van szükség. A tenyészidő kezdeti szakaszán a túltápiálás erős vegetatív növekedést eredményezhet, a tatáj fokozatos kimerülése viszont a megfelelő termést már nem tudja biztosítani. (Folytatjuk) Gombabetegségek elleni védekezésről A szótő legveszedelmesebb gombakártevöje a peronoszpóra. Ennek fellépése és kártétele mindig az időjárás alakulásától függ. Meleg, csapadékos időjárás esetén május közepétől szüretig károsíthatja a szőlő levélzetét és a fürtöket. A megtámadott levelek foltokban vagy teljes egészében elszáradnak, a kis fürtök lehullanak, fejlettebb korban pedig a fertőzött bogyók rozsdabarna, ólomszürke színt öltenek, megráncosodnak, leperegnek vagy összeszáradva á fürtön maradnak. Ahhoz, hogy a peronoszpőra ellen hatásosan védekezni tudjunk, meg keli ismerni életmódját, lappangási idejét és kórképét. Erről röviden annyit, hogy a peronoszpórának szabad szemmel nem látható gombafonalai s— nyár folyamán — a levelek, hatjások és a zöld fürtök belsejében élőslcödnek. Nyár vége felé téli spórákat termel, s így a földben az elszáradt leveleken, bogyókon és hajtásrészeken telel át. Tavasszal, rendszerint már májusban, amikor az idő felmelegszik, a téli spóra kiadósabb eső után kicsírázik és rajzóspórákat hoz létre. A spóra csak akkor nem tud kicsírázni, ha a napi hőmérséklet nem éri el a 13 C-fokot, iletve ha éjszaka 10 C-fok alá sülylyed. A rajzőspórákat a szél hordja szét vagy az eső veri fel a levelekre. Ha ezt követően annyi eső esik, hogy a levelek 4—5 órán át vizesek maradnak és a hőmérséklet azon a bizonyos 13 C-fokon felül van, akkor a vízcseppekben a spóra felpattan és 30—40 nyári (rajzó) spórát bocsájt ki magából. Ezek kicsírázva, a légzőnyílásokon át, a levelek belsejébe hatolnak. A csírázás hűvösebb időben vontatottan, meleg időjárás esetén viszont gyorsabban végbemehet. Húsz C-foknál például a kicsírázáshoz és a levélbe jutáshoz mindössze három-négy óra szükséges. A levél belsejébe való behatolástól az olajfoltok megjelenéséig a fertőzés nem állapítható meg, ezért ezt az időt lappangási időnek nevezzük. A lappangási idő tartalma a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően öt-húsz nap között váltakozhat. Hűvös vagy száraz, aszályos időben hoszszabb, meleg, párás, ködös vagy esős időben viszont rövidebb. A lappangási idő letelte után ismét egy újabb esőnek kell jönnie ahhoz, hogy a peronoszpóra átléphessen a következő fejlődési szakaszba. Erre az újabb esőre, vagy elég egy kiadósabb harmat ts, az olajfoltok helyén a levél fonákján fehér, porcukor-szerű bevonat jelenik meg. Azt mondjuk, hogy a peronoszpőra „kivirágzót!“. Egy-egy ilyen kivirágzásból a légmozgás vagy az eső útján a tőkék lombozatár? és fürtjeire millió számban kerülnek a konídiumok, bennük a nyári spórákkal, s a fertőzés megismétlődik. Ha azonban a lappangási idő letelte után nincs csapadék, s száraz marad az időjárás, a peronoszpőra nem tud klvirágoznl, az olajfolt elszárad, s a spórák ie vele pusztulnak. Meleg, esős időben mindig újabb olajfoltok, majd kivirágzások jönnek létre. Az olajfoltok is rohamosan megnagyobbodnak, összefolynak és a levél részben vagy egészen elszárad. A peronoszpőra a természetben szakaszosan fejlődik. Az egyik szakasznak a másikba való átlépéséhez mindig csapadékra van szükség. A csapadék lehet eső, köd, sőt a hosszan tartó nagyobb harmat is megfelel. A csapadéktól függő fejlődés és a terjedés menete röviden a következő: 1. Ha 10 mm vagy ennél nagyobb a csapadék, a téli spóra kicsírázhat. 2. A következő, legalább 4—5 mm csapadék után jön létre az első fertőzés. 3. A lappangási idő letelte után megjelenik az olajfolt. 4. Az olajfolt megjelenése utáni legközelebbi csapadék megjelenésével megtörténik a kivirágzás, s már ennél vagy a következő csapadéknál újabb fertőzések jöhetnek létre. (folytatjuk] 1 Д Szlovákiai Gyüinöicsészek ** és Kiskertészek Szövetsége Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járást Bizottságának rendezésében a Városi Nemzeti Bizottság üléstermében április második felében tartották meg a kertbarátok járási konferenciáját. Az SZGYKSZ helyi szervezeteinek küldöttei megtárgyalták a Szövetség II. kongresszusa óta eltelt időszak tevékenységéről és a jövő időszak célkitűzéseiről szóló jelentést, megválasztották az SZGYKSZ Járási Bizottságának új plénumát és a járási ellenőrző ' bizottság tagjait, valamint a Szövetség III. kongresszusán résztvevő küldötteket, majd a tanácskozás végén értékes határozati javaslatot fogadtak el. A vitafelszólalások zöme a még rejtett tartalékok feltárására, a kiskertészek, kertbarátok sokoldalúbb támogatására, a kiskertészeknek nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztésére, a műtrágyák, vegyszerek, ültetőanyagok, facsemeték, kertészeti segédeszközök stb. hathatósabb biztosítására, a kertbarátok által felkínált zöldség és gyümölcs értékesítésénél tapasztalható fogyatékosságok mielőbbi felszámolására irányultak, s még így sorolhatnánk tovább. A Szövetség II. kongresszusa óta eltelt időszak tevékenységéről szóló jelentést Belucz János mérnök, a tudományok kandidátusa, az SZGYKSZ Járási Bizottságának elnöke ismertette Beszámolójából a következő rész ragadta meg figyelmünket: „Amikor a Szövetség feladatairól, jelentőségéről beszélünk, mindig a munkaerő regenerálódása, a szabad idő kellemes és hasznos kihasználása a végcél. A nyugat szlovákiai kerület néhány járására — köztük a dunaszerdehelyire — azonban más is jellemző. Itt ugyanis a kedvező éghajlati viszonyok folytán, főleg az utóbbi években, az előbbiekhez a termelési hajlam is hozzájárul, vagy esetleg felül is kerekedik. Mindazt, amit eddig elmondtam, azért tettem, mert ennek a tanácskozásnak a résztvevői termelői, előállítói a mezőgazdasági terményeknek, s nem lehet közömbös számunkra, hogy népgazdaságunk — a közeliátás szakaszán — hogyan teljesíti a CSKP XV. kongresszusának határozatait. Sajnos, termelésünket és érdeklődési körünket értékelve megoszlanak és nem egyöntetűek a vélemények. Sok esetben az SZGYKSZ Központi Bizottságának dolgozói is ludasak, mert a termelési hajlammal kapcsolatos problémákhoz nincs pozitív hozzáállásuk. Meg-A virágba borult gyümölcsfák örömteli, gazdag nyarat és őszt ígérnek Kádek Gáboi felvétele # történt ugyanis, hogy Marcelházán (Marcelová) a szövetkezeti tagok annyira belemerültek a kertészkedésbe, hogy lassan már elfelejtettek a szövetkezetben dolgozni. Nálunk szerencsére ilyen szélsőséges esettel még nem találkoztunk. Ki kell hangsúlyoznom, hugy a járás irányító szervei munkánkat támogatják és számolnak az általunk évente felajánlott termékekkel. A szervezeti tagokra elsősornek nyújtott szolgáltatásokat.. Támogatni kell a Gyümölcsé szek és Kiskertészek Szövetségének munkáját abban, hogy a kistermelők piaci zöldség- és gyümölcstermelésével javítsuk az ellátást“. Annak érdekében, hogy a kertbarátok általi termelői hajlamról még pontosabb képet kapjunk, néhány számadatot ismertetnék. A bruttó növénytermesztési termelésből a zöldségfélék termesztése — országos A lakosság zöldség- es gvümölcsellätäsät is szolgaiák ban az jellemző, hogy az önellátást, a saját családtagok ellátását tűzték ki célul. Akiknek viszont nagyobb háztáji kertjük van, iskolázásainkon, gyűléseinken mi győzzük meg arról, hogy szervezetten termeljenek és elsősorban azt, amire a társadalomnak szüksége van. Abból indulunk ki, hogy a mezőgazdasági üzemekben egyre keveseb a munkaerő, a termelés kevésbé gépesített, s egyre több problémával jár a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztés biztosítása.“ A dunaszerdahelyi kertbarátok helyes úton járnak. Erre a CSKP KB 13. plenáris ülésének határozataiból is következtethetünk, hiszen a határozati javaslat többek között ezt taľtalmazza: „A gyümölcs- és zöldségtermelés növelése céljából folytassuk a termelés összpontosítását és szakosítását, a feldolgozó és a kereskedelmi szervezetekkel együttműködve meg kell gyorsítani a raktározó és feldolgozó kapacitások építését. Javítani kell a ternielökméretben — 4,6, a gyümölcstermesztésé pedig mindössze 2,6 százalékot képvisel. A piaci termelés képzéséhez az egységes földművesszövetkezetek 68,5, az állami gazdaságok 14, egyéb állami szektor 11, a közös mezőgazdasági vállalatok 4,1, a magántermelők és a kertbarátok pedig 3,4 százalékban járulnak hozzá. Meg kell azonban azt is említeni, hogy a kertbarátok által évente felkínált zöldség- és gyümölcsmenynyiség értékesítése, felvásárlása az utóbbi években sok problémával, gonddal jár. Még annak ellenére is, hogy — országos méretben — a beavatott vállalatok, üzemek, szervezetek nem teljesítették a zöldség- és gyümölcstermelés szakaszán a társadalmi megrendeléseket. Tavaly például a társadalmi igény zöldségfélékből 780 ezer tonna volt, ami szerződésileg biztosítva is volt. Ebből a mennyiségből a szlovákjai termelőkre háromszázezer, a csehországiakra pedig 480 ezer tonna megtermelése jutott. Ax év végi adatok alapján a CSSZK-ban a teljesítés 90—96, Szlovákiában pedig mindössze 80—85 százalékos voll! Az előbb említett országrészekben nem lett teljesítve a karfiol, a fejes saláta, a konzervuborka, a paprika és a petrezselyem, Szlovákiában pedig a zöldbab, a zöldborsó, a karalábé, a kar-' fiol, a kelkáposzta, a zeller, a paprika, a paradicsom, a konzervuborka és a dinnye termelése, felvásárlása. Még ennél is kedvezőtlenebb volt a helyzet a gyümölcsfélék esetében. A SIS ezer tonna társadalmi megrendelésből a Cseh Szocialista Köztársaságra 215 ezer, a Szlovák Szocialista Köztársaságra pedig százezer tonna jutott. A szükséges gyümölcsmennyb ség már szerződésileg is esak 43,7, illetve 41 százalékra lett biztosítva, nagyjából ez is csak a szocialista szektorból! Az év végi eredmény sajnos olyan lett, hogy a szerződésileg biztosított mennyiségnek — tehát a társadalmi megrendelés felének sémi — a cseh országrészekben mindössze 50—60, Szlovákiában pedig 70—75 százalékban tettek eleget! Az idei évre a társadalmi megrendelés Ismét növekedett, Zöldségfélékből 800 ezer (Szlovákiában 310 ezer), gyümölcsfélékből pedig 313 ezer (Szlovákiában 95 ezer) tonnát képvisel. Ha konkrétan a Szövetség tagságának a termelését és a magántermelőket értékeljük, akkor el kell mondani, hogy a CSSZK-ban a gyümölcstermesztés összmennyiságének mintegy 40—45 százalékát termelik a kertbarátok, magántermelők. Szlovákiában ez az arány ugyan kisebb, de a kiskertészek inkább a zöldségtermesztésben jeleskednek. (Folytatjuk]!
